Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-02 / 206. szám
1987. SZEPTEMBER 2., SZERDA Ne csak szeressük, óvjuk is Szigetszentmiklós adott otthont A szigetszentmiklósl városi pártbizottság adott tegnap otthont az MSZMP Pest Megyei Végrehajtó Bizottságának. amely — mint már többször hasonlóképpen tette — soros ülését ott tartotta, ahol a napirend témáját a helyszínen a gyakorlatban is tanulmányozhatta. A tanácskozás, valamint a környezet megtekintése a helyi bányatavaknál, majd a Rác- kevei-Duna-ág Budapest közötti szakaszának megszemlélése hajóról —, egész napos programot igényelt a testület tagjaitól, az egyes napirendek előadóitól, meghívottaktól, valamint a munkában részt vevő Kornhoffer Jánostól, Hajnal Károlynétól —, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársaitól, Nagy Józsefnétól, a szigetszentmiklósi városi párt- bizottság első titkárától. A szeptember végén összeülő Pest megyei pártbizottság tárgyalja majd azt a feladatter- vet, amelyet a megyei pártvégrehajtóbizottság a keddi vita és annak tanulságainak feldolgozása alapján terjeszt majd a testület elé. A napirend előadója dr. Kocsis Péter, a megyei pártbizottság osztályvezetője volt. Simon János, a pártbizottság osztályvezetője számolt be a párttagsági tagkönyvcsere intézkedési tervéről. Bárd András osztályvezető pedig a politikai lapok terjesztésének megyei helyzetéről adott jelentést a testületnek. A napirend vitájában Vágner Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatója is részt vett. Kiemelten foglalkoztak a Pest Megyei Hírlap olvasottságával, sürgetve az újság nyomdatechnikai korszerűsítését, valamint a helyi kiadások megnövekedett igények szerinti kielégítését, a posta, s a Hírlapkiadó Vállalat, a szerkesztőség —, s mindenekelőtt a helyi pártbizottságok segítségével az olvasótábor bővítését. Vágvölgyi József, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese volt az előadója annak a napirendnek, amely százezrek egészséges életmódját befolyásolja: a környezetvédelem helyzetéről és a megyei feladatokról adott jelentést. A napirend tárgyalásában, majd a környezet helyszíni látogatásán dr. Ábrhhám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal elnöke is részt vett. A veszély tovább leselkedik Azt valamennyi felszólaló megállapította, alátámasztva a jelentést, hogy az utóbbi években sokirányú és hatásos intézkedés történt. A kormány is megtárgyalta a megye VII. ötéves tervkoncepcióját és egyetértett azzal, hogy a közművesítés gyorsítására megfelelő programot kell kidolgozni a vízellátás és a csatornázás közötti aránytalanságok megszüntetése érdekében és a vízbázis védelmében. Említést érdemel a bős- nagymarosi vízi erőmű építésével kapcsolatos felelős intézkedéssor, a beruházó és az értetett települések tanácsi feladatainak összehangolása. Az Mü-ás autópálya megépítése hasonló gondoskodást igényelt. A fővárossal közösen készült el a szentendrei és folyamatban van a Csepel-szigeti vízbázis komplex védelmi tervének, hosszú távra szóló kommunális hulladékkezelési koncepciónak készítése. A közlekedési tárcával megállapodtak a megye vezetői a Ferihegyi repülőtér zajártalmának megoldásáról. A megyei tanács jelentős anyagi támogatást nyújt a helyi tanácsoknak a VII. ötéves terv idején a tisztasági feladatok ellátásához. Koránt sincs befejezve a felsorolás, csupán részlet annak érzékeltetésére, hogy a gazdasági nehézségek sem bénították meg a cselekvést, kivált, ha a lakosság egészségvédelméért kellett harcba szállni, anyagiakat áldozni. Mégis azt állapította meg tegnap a megyei párt-végrehajtóbizottság, hogy környezetünk minőségének romlását legfeljebb lassítani lehetett, megállítani nem. Mindenekelőtt a megelőző munkára kell a hangsúlyt helyezni és ennek kell párosulnia meglevő helyzetünk javításával. Sokan szorgalmazzák a Prédikálószák tájvédelmi körzetében egy víztárolós erőmű megépítését. Remélhetőleg a jelenleg folyó geológiai kutatások azt a véleményt erősítik majd meg, hogy e védett területet meg kell óvni a környezet károsodásától. Bírálat érte ezúttal is a Chinoin gyárat, amely Vácott levő telepén nemkívánatos hulladékot tárol. Minden erőfeszítés ellenére még sok településen nem sikerült megoldani az egészséges ivóvízellátást. A csatornázás is sok kívánnivalót hagy maga után. Szó esett a tanácskozáson a megnövekedett forgalom okozta zajártalomról, valamint levegőszennyeződésről. A lakosság jogosan igényli a több autó behozatalát, s ugyanez a lakosság szenved a füstös, benzingőzös levegőtől is. A környezetvédelem tervezését teljesen új — az eddigiektől eltérő — alapokra szükséges helyezni: az ipartelepítésekkel vagy a meglevők fejlesztésével egy időben kell megkövetelni az emberek életére, egészségére ható környezet megkímélését. Még megvédhetjük lot betöltő tisztségviselőnek ne adhasson senki felmentést emberséges törvényeink betartása alól! Csak helyeselni lehet Konkoly Jánosnak, a KÖ- VIZIG igazgatójának, aki az Országos Vízügyi Hivatal „Hullám” nevű hajóján bőséges és őszinte tájékoztatást adott a folyó szennyeződöttsé- g'éről, az egyes ipari üzemek bírságolásáról (mert újra és újra megsértik a szabályokat és inkább kifizetik a bírságokat, de némelyik édeskeveset áldoz a veszélyhelyzet megszüntetéséért), hogy sürgősen intézkednek. Ma már nem azon töprengenek a hivatalos szervek, sok esztendővel ezelőtt milyen hibát követtek el a helyi tanácsok és milyen felelősség terheli a vízügyi igazgatóságot, vagy a fővárosi horgászegyesületeket —, habár ez sem érdektelen —, de valójában a jö- vendö érdekét szükséges tekinteni: mit lehet, mit kell azonnal tenni, hogy ne következzen be jóvátehetetlen. A testület tagjai légi felvételekről győződhettek meg, milyen jól áttekinthető a Du- na-ág helyzete. Év végéig kapnak haladékot a KÖVIZIG felszólítása alapján mindazok a vízi építménnyel rendelkező tulajdonosok, akik nem tettek eleget a törvénynek. Jövő év elején már a buldózereké lesz a cselekvés ... A parton pedig a különböző egyesületek, a helyi tanácsok teremtsenek rendet —-, haladéktalanul. Mint ahogy az ÉVM alá tartozó kavicsbányáknak is el kell végezniük a rekultivációt. Az úszólápok között horgászok engedték messzire a Dunába a horgukat, sirályok szálltak magasba, versenyt repkedtek a vadkacsák egymással. A bányatavaknál többen fürödtek az őszi napon, de volt olyan tórész, amelyet rhár kedve sém lenné az embernek felkeresni... A környezet nagyobb részét, azonban még meg lehet védeni. A környezet nagyobb része még időben vár a gondos beavatkozásra. Politikai munka ez a javából. Szükséges 'mindenkivel megértetni, hogy a Duna mindannyiunké, a bányatavaik is bennünket szolgálnak —, egyesek önző magatartása, elvakult szemlélete nem lehet akadálya, hogy páratlan értékeink szemünk előtt menjenek tönkre, s veszélyeztessék legfőbb élvezőjét, az embert. S. A. Tettekkel a kibontakozásért A kényelmesebb út nem járható Immár két hónap telt el azóta, hogy megszületett s napvilágot látott a Központi Bizottság állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról. Lapunkban e két hónap alatt széles körű társadalmi vitának, eszmecserének adtunk helyet, amelynek során szükebb pátriánk gazdasági, társadalmi szervezeteinek vezetői mondták el véleményüket, fejtették ki nézeteiket jelenünkről s a kibontakozás lehetőségeiről. Sorozatunk folytatásaként most Pest megye egyik legismertebb szövetkezetének elnöke, Ördögh Emánuel szól arról, hogy miben látja társadalmunk egésze, illetve a po- mázi Írószer Szövetkezet számára az előrelépés lehetőségeit, illetve a kibontakozást, haladást esetleg veszélyeztető, gátló tényezőket. Hosszú távon — Nagyon sokat beszéltünk az utóbbi időben a vállalati önállóság növelésének szükségességéről, mégis mindaz, amit elmondtunk, megfogalmaztunk, többnyire csak elmélet maradt — kezdte beszélgetésünket az ICO elnöke. — Most elérkezett az az idő, amikor nem tűr halasztást e feladat megoldása. Ehhez azonban mindenekelőtt el kell hárítani azokat az akadályokat — elsősorban a gazdasági szabályozás körében —, amelyek gátjává váltak eddig is az előrelépésnek, az önállóság növelésének. — Évek óta újra és újra megfogalmazzuk ezeket az elveket, feladatokat, mégsem sikerült mindenhol, minden körben megvalósítani céljainkat. Nem fenyeget bennünket az a veszély, hogy ismét így járunk? — Ez nem történhet meg. Igaz. hogy nagyon régóta hangoztatjuk az önállóság és felelősség növelésének szükségességét, a termékszerkezet átalakításának fontosságát, a rugalmasság és alkalmazkodóképesség fokozásának kényszerét, de ina már mindenki, — a legkisebb termelőegységtől a kormányig — tisztában van vele, hogy gazdasági nehézségeinkből más kiút nincs. Ebhez azonban célkitűzéseinknek az eddigieknél sokkal , energikusabb, jóval bátrabb és következetesebb megvalósítására van szükség, természetesen minden szinten. S ha korábban nem is kibontakozási programnak neveztük próbálkozásainkat a gazdaság átalakítására, mégis igen sokszor emlegetjük manapság ezeket a kísérteteket. Legtöbbször intő példaként: nem szabad. hogy kényelmesebbnek Világcégeket megelőzve Szép panoráma tárult a tanácskozó testület elé, amikor a délutáni órákban a szigetszentmiklósi bányatavakat kereste fel, s még csodálatosabb volt a dunai hajózás a keskeny Ráckevei-Duna-ágban, majd onnan kihajózva a szélesebb mederbe, átjutva a Kvassay-zsilipen, kikötve a budapesti Batthyány téren. Gyönyörű — hangzott fel újra és újra az elismerés. S azonnyomban a szörnyű felismerés: még mindig ott az évek óta kísértő látvány! Az engedély nélkül felépített viskók, víz fölé emelt felépítmények, váltakozva a parti rangos —, de ugyancsak százával emelt engedély nélküli házakkal. Ennyire tehetetlenek lennénk? — kérdezték a szemlélődök. Nem tehetetlenség az oka a még mindig szaporodó környezetet romboló, egészséget veszélyeztető, a mindany- nyiunk kincsét: a Dunát tönkretevő egyéni akciók megtörésének. Egy tőkés országban buldózerekkel, rideg végrehajtókkal máról holnapra eltörölnék, a föld színével tennék egyenlővé a közösségre káros létesítményeket. Nálunk mérlegelik, mint lehet átmenteni, fennmaradásra ítélni. Az az emberséges álláspont alakult ki, hogy csak azok a „létesítmények” váljanak az enyészetté, amelyeknek tulajdonosai felszólítás ellenére sem szüntetik meg a Duna közvetlen szennyezését, rozoga tákolmányaik helyén nem építenek engedéllyel elfogadható, egészséges, higiénikus pihenőt... Egyetlen rendező elvet — mint mondották — azonban szigorúan be fognak tartani: nemre, korra, foglalkozásra tekintet nélkül kell érvényt szerezni az elhatározásnak. Sem fővárosi horgásznak, sem budapesti vagy Pest megyei gondatlan tanyát ütőnek, munkásnak, vagy magasabb poszA versenytárgyalások során számos világcéget megelőzve a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság kapott megbízást folyékony műtrágyaszóró berendezések gyártására. A legkorszerűbb au- tomatikával felszerelt, oldat és szuszpcnziós műtrágya kijuttatására alkalmas gépekből összesen 86-ot készítenek, amelyeket a gazdaságok már az idén ősszel is használhatnak. Képünkön a permetezőberendezéseket szerelik tűnő megoldások, alternatívaként kezelt mellékvágányok ismét eltereljenek bennünket eredeti szándékunktól. Nem csukódhatnak be ismét lehetőségeink úgy, mint egy esernyő. — ön mire helyezi a hangsúlyt, mit tart a legfontosabb feladatnak, feltételnek ehhez? — Először is azt, hogy tudomásul vegyük, nem rövid távú tervekre van szükség, hiszen az ország talpra állítása hosszú időbe telik majd. Ezért figyelem aggódva azokat a híreket, nézeteket, amelyek szerint csak az Országgyűlés, illetve a kormány mandátumának lejártáig tartják egyesek indokoltnak programunk kidolgozását. Én vitatkozom ezzel a nézettel. Ügy tartom, hogy az a jó, ha van programunk hosszabb távra is, mert azt még tehet módosítani, lehet vitatkozni róla. De ha ninos, akkor mi után megyünk, milyen távlati célokat fogalmazhatunk meg? Két évre nem lehet tervemi például a szelektív iparpolitikát. S a gazdasági élet szabályozását sem lehet rövid távra elhatározni anélkül, hogy rövid idő múlva ne köszönjenek vissza a jelenlegi állapotok. Fejleszteni kell! — Ismét a szabályozást említi, s ebből arra következtetek, hogy az ICO-nál is igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a jövőben várható változásoknak. —, Természetesen,. , hiszen úgy érzem, hogy csak így lehet biztosítani a vállalatok számára a jövedelmező és nyereséges gazdálkodás tehetőségét. Ehhez alapvetőnek tartom a forint értékének a mindenkori árfolyamváltozás szerinti módosítását, illetve az „egységes” forint megteremtését, a 'deviza-, a beruházási, bér- illetve adóforint közötti különbség megszüntetését. De továbbmegyek: szükségesnek tartóm, éppen az önállóság növelésének érdekében a kereskedelmi. külkereskedelmi szervezet felülvizsgálatát, hiszen ma még gyakran előfordul, hogy külkereskedelmi vállalataink ■ ad hoc jellegű üzletekben érdekeltek, pillanatnyi érdekeik, s nem a hazai partnerek, gazdálkodó szervezetek távlati céljait, feladatait figyelembe véve állapodnak meg a külföldi féllel. Ma még sok esetben a hazai vállalatoknak kell küzdeniük a külkereskedelmi cégek érdeke. álláspontja elten. Ezért látnám szívesen, ha tehetőség nyílna arra. hogy saját szervezetén belül minden vállalat — a külkereskedelmi cégek mellett, de azoktól függetlenül — szállítmányozási és devizagazdálkodási egységeket hozhatna létre, amelyek lebonyolíthatnák a külföldi partnerekkel kötött üzleteket. Ezzel eleiét vehetnénk a jelenlegi állapotok megmerevedésének, annak, hogy az ellenérdekű felek végül is a harmadik, a külföldi partner malmára hajtsák a vizet. S ha már a szabályozásnál tartunk, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy szükség van-e — korábbi elképzeléseinkkel szemben — annyi közvetlen, direkt utasításra, amelyek, még ma is érik a vállalatokat. Indokolt-e időről időre rendelkezni a szabadságolásról. a munkanap-áthelyezésekről? Véleményem szerint az önállóság kérdéséhez hozzátartozik az is, hogy munkarendjét egy-egy vállalat maga határozza meg, hiszen dolgozni akkor kell, amikor munka van. — Eddig országos dolgokról esett szó. Beszéljünk most a helyi gondokról, arról, hogy az ICÓ-nál mit lehet tenni az előrelépésért. — A helyi problémáikról szólva vissza keli kanyarodni a népgazdasági gondokhoz, például ahhoz, hogy a jelenlegi, devizaszűkös időszakban milyen kevés pénzt fordítottunk beruházásra, gépek vásárlására, gyártmányaink fejlesztésére. Az elmúlt öt évben nem volt módunk arra, hogy egy nyugati, automatizált gépsort megvásároljunk. Addig, amíg dollármilliókat költöttünk el fogyasztási cikkekre, egyszerűen nem jutott deviza arra, hogy a hazai technikát, technológiát fejlesszük. Ennek „köszönhető”, hogy ma termékeink zöme nem állja a versenyt a nyugati piacokon, hiszen az ipar termékszerkezetének, automatizáltságának megmerevedése olyan méreteket öltött, ami a versenyképesség rovására ment. Sajnos ezt saját bőrünkön érezzük mi is. Ezért az osztrák SAX céggel folytatott kooperációt igyekszünk még jobban elmélyíteni, mert ennek révén előrébb tudunk lépni a technológiái fejlesztésben. Csakhogy e téreri is vannak szabályozásbeli nehézségeink, ami abból fakad, hogy gazdasági életünkben időiről időre más együttműködési formákat helyezünk előtérbe. A 60-as évek végétől a bérmunkának kedvezett a szabályozás, később a kooperációs kapcsolatokat helyeztük előtérbe, most pedig a vegyes vállalatok jöttek divatba. De ez nem is lenne baj, ha a különböző együttműködési formákra azonos elbírálás, feltételek lennének érvényesek, ma azonban még nem egyenlőek az esélyek ... Következetesebben — Ha már itt tartunk, kérem, mondja el, hogyan látja esélyeinket a jelenlegi gondokból való kilábalásra. — Én mindig bizakodó voltam, most is reménykedem. Ügy vétem, hogy hosszú távon jönnie kell az eredményeknek, ha tesznek valamit az érdekében. Persze ehhez, mint az előbb is mondtam, következetes végrehajtás. illetve először is nagyon előremutató célkitűzés szükséges. Van esélyünk tehát, de az biztos, hogy most sokkal következetesebben. gyorsabban, célratörőbben kell tennünk, dolgoznunk azért, hogy talpon maradiunk, mint ahogy öt évvel ezelőtt kellett volna. Pató Zsuzsa Magyar—szovjet együttműködés Két közös vállalat A Politoys Ipari Szövetkezet megállapodott a szovjet köny- nyű- és élelmiszergép-gyártási minisztériummal, hogy a magyar szövetkezet két közös vállalatot alapít szovjet üzemekkel. A rigai Straume gyárral közösen háztartási kisgépeket, valamint játékokat fejlesztenek és gyártanak. Vilniusban, a műanyagfeldolgozó elektromos háztartásigép- gyártó vállalattal ugyancsak közös vállalat létesítését tervezik, ahol elsősorban háztartási kisgépeket, továbbá sporteszközöket, valamint elektromos meghajtású játék versenyautókat készítenek majd. Moszkvában rövidesen kiállítást rendeznek a szövetkezet termékeiből, s ott a szovjet partnerek kiválaszthatják azokat, amelyeket a közös vállalatok gyártanak majd. Tervezik azt is, hogy a Vilniusban készülő termékek forgalmazására Budapesten boltot nyitnak.
