Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-14 / 216. szám
Sorstársak találkozója Piiisvörösváron Minden gyerek egy forinttal Megkezdődtek a szüreti előkészületek Szigetcsépen már forr a must Még két-három hét és megkezdődhet megyénkben is a szüret. Remélhetőleg az idősebb hölgyek nyara még sokáig ilyen bőséges napáldással tovább édesíti a szemeket. A pincékben, a présházakban ezekben a napokban megkezdték a gazdák az előkészületeket a must fogadására. Mossák a hordókat, előkészítik a préseket, a különféle eszközöket, már ott, ahol lesz szüret. Nem mindenhol lesz azonban, hiszen a januári mínusz Kucsera Katalin Szigetcsépen szüreteli az új ellenálló fajta, a CSFT 195-ös termését (a cím fölötti. Képünkön: Pesti József pincevezető a forrásban levő mustot deríti a kísérleti üzemben. ötödik alkalommal gyűltek össze szeptemberben Pest megyében a mozgáskorlátozottak, hogy a rokkantak napján baráti találkozón beszéljék meg gondjaikat, közös tennivalóikat. Ünnep ez számukra, bár nem a szó köznapi értelmében, hiszen nehéz sorsukon nincs mit ünnepelni. Az azonban örvendetes, hogy egyáltalán eljutottak oda, hogy keressék egymás társaságát, közös bajaikat igyekezzenek együtt megoldani és összefogva hallatni szavukat; mi az, amivel az egészségesek társadalma segíthet nekik a beilleszkedésben, a mindennapi életben. A pilisvörösvári találkozó legfontosabb témája a budakalászi rehabilitációs és képzési központ ügye volt. A telket a közelmúltban kapta a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete. Ezen a területen szeretnének nyaralási lehetőséget teremteni azoknak a sorstársaiknak, akik fogyatékosságuk mértéke miatt nem vehetnek részt más üdülési formákban. Szeretnék a budakalászi területet a hazai egyesületek, illetve külföldi szervezetek csereüdültetési akcióiba bevonni. Ez a létesítmény alapja lehetne a mozgáskorlátozottak egyéni turizmusának is. Természetesen még a minimális elképzelések megvalósításához is nagyon sok pénz kell. Ennek megszerzéséről is tanácskoztak az egyesület tagjai Piiisvörösváron és felajánlásokban nem volt hiány. A Pest megyei úttörőelnökség nevében Buda Zsuzsanna tolmácsolta az úttörők felajánlását. Minden pajtás a papírgyűjtési akcióból befolyt összegből egy forinttal járul hojizá. mozgássérült társai' üdültetéséhez. Éz megyéi!' szinten! százezer forintot jelent. F^ehérváry János, a Budaörsi Tanács elnöke a város nevében huszonötezer, Franyó József, a Pilisvörösvári Tanács társadalmi elnökhelyettese tizenötezer forintot ajánlott fel erre a célra. A megyei szervezetek költségvetésük egy részét fizetik be az egyesület számlájára, a budakalászi rehabilitációs központ megvalósításáért. A délutáni programban szerepelt egy irodalmi összeállítás, a Fregatt az üvegben című, mozgássérült költők verseiből összeállított antológiából hangzottak el Pozderka János versei, amelyek meg- rázóan vallanak speciális gondjaikról. A vendéglátó pi- lisvörösváriak nemzetiségi táncegyüttesük színes műsorával köszöntötték a mozgás- korlátozottakat a rokkantak napján. Amióta a rokkantak nemzetközi éve ráirányította a társadalom figyelmét a fogyatékos emberekre, sorra alakultak, szerveződtek egyesületeik, klubjaik. Ha a társadalmi érdeklődés lanyhult is valamelyest, szerencsére nem szűnt meg teljesen. Szocialista brigádok, iskolai KISZ- szervezetek, intézményi kollektívák támogatják őket. Valamennyi segítőnek jelképesen megköszönve a támogatást, ezen a rendezvényen sok kollektíva vehette át az egyesület emléklapját, plakettjét. Legyenek a természet őrei (Folytatás az l. oldalról.) szép sport még sokáig nyújthat gyönyörűséget, egészséget, lelki egyensúlyt művelőinek, biztos jövőt valamennyiünknek. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg S. Nagy László, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Budapesti Felügyelőségének vezetője, amikor a vadászok és a természetvédők közös céljairól szólt. A vadászok azért tehetnek nagyon sokat környezetünkért, mert kötődnek a tájhoz, s enélkül a természet- védelem nem lehet eredményes. Különösen nehéz helyzet alakult ki megyénkben, Budapest környékén. Itt él az ország népességének harmada, itt a legkevesebb az egészséges víz, itt nehezedik a legnagyobb civilizációs teher a környezetre, s ugyanakkor itt található a legtöbb védelemre szoruló természeti érték. A vadkészlet sem kimeríthetetlen, mint azt hitték sokáig. Ma már a kisebb útszéli vagy nagy mezőgazdasági tábláktól körülzárt területekre is figyelni kell, s ezeken a helyeken' is megteremteni az állatok számára az élőhelyet. Pest megye területének alig kilenc százaléka, ötvenhétezer hektár a védett. Ennél azonban jóval több vadban, védett állatban gazdag terület szorulna kíméletre — erről beszélt dr. Balázs István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője. Hat vadásztársaság százÉrden Kóka Jőzsefék 200 négyszögöles szőlőjében szemrevételezik a jónak ígérkező termést, ő a hagyományos termesztés híve. (Felső képünk.) Zsámbékon a Budakör- nyéke Áfész iparcikkboltjába 50 darab különféle méretű és fajtájú hordó érkezett a napokban. Pál József és Steiner János rakják el a bortárolókat. (Alsó képünk.) Kép és szöveg: Hancsovszki János 30 fok körüli hideg tönkretette a tőkék nagy részét. Helytől, fajtától függően csupán egy-két szőlőfajta, mint például a rajnai rizling vagy a kunleányka ad termést az idei őszön. A fagykár főleg a nagyüzemeket sújtotta, ahol zömmel a magas művelésű szőlőtermesztés folyik. Ez a kár két-hérom évre minden bizonnyal visszaveti megyénkben is a termesztést. Hiszen nálunk zömében homoki szőlők a honosak. Szerencsésebb helyzetben vannak a kistermelők, akiknek nagy része még a hagyományos fajtákat műveli, így ezek a betakart tőkék nem fagytak el a télen. Ezért is fordult most nagy figyelem a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem szigetcsépi kísérleti üzeme felé, ahol az új fajtajelöltek termesztése történik. Egy-két új fajta állta a hideget, és így remény lehet arra, hogy elterjedésükkel ellenállóbb, a hideget jobban tűrő fajták honosodnak meg szőlőskertjeinkben. Erről olvastam Pénztárgépes katasztrófa Amerikai gazdasági fejesek — menedzserek és professzorok — nyafogásairól olvastam a Nemzetközi Szemlében. Azt akarjátok, hogy Amerika újra gyarmattá váljék? Az Európából és Kelet-Ázsiából beáramló, magas értéket képviselő ipari termékek inváziója maga a gazdasági háború. Vagy termelékenyebbek leszünk vagy meghalunk. A halál részletekben fog érkezni, nem hirtelen következik be. Ezer csapás után jön a vég. Ilyen vészjóslóan komor jövőt festenek az amerikaiaknak a konszernek, trösztök vezérei, világhíres egyetemek gazdasági profesz- szorai, komputermilliárdosok, szállodacsoportok nagyhatalmú főnökei. Az ő bajuk. Oldják meg a gondjaikat. Nem töröm rajta a fejem. Van azonban egy mondat a sirámözönben, amelynek tanulságai bennünket is érintenek: A New York-i Grand Union szupermarket pénztárosai be tudják ugyan ütni az árakat az automata pénztárgépekbe, de ha készülék segítsége nélkül, maguknak kell kiszámítaniuk a visszajáró pénzt, az rendszerint kész katasztrófa. Lehet ilyen mélyre süly- lyedni? Lehet innen még egyszer fölkapaszkodni és talpra állni? Kétséges. Mondhatnánk újfent, az ő bajuk, kecmeregjenek ki belőle, ha tudnak. De most már rólunk van szó! A mi kis ABC-üzleteinkről, ahol ma még szép számmal üldögélnek a pénztárgépek mellett fejszámoló művészek. Annál is többen álldogálnak kint, a boltok előtt, ahol gép nélkül kínálják reklámáron a holmit. S mennyien vannak a piacokon, vásárokon. Ott jószerivel minden eladó zseniális fejszámoló. S milyen sokoldalúak. Nekitámaszkodnak a bódé oldalának, eszegetik a tormás virslit, hörpintenek hozzá üdítőt, átszólnak a szomszédnak, rendreutasítják a vevőt, nem nyomogatjuk az árut, mi lenne, ha mindenki mindent végigtapogatna, majd otthon, rádobnak valamit a mérlegre, a serpenyő és a mutató még ugrándozik, de ők már le is kapták a csomagot, megkérdezik, hatvan emberrel már kiveszi a részét a természetvédelmi szolgálatból, de ahhoz, hogy minden erdei csapásra, völgybe, tisztásra eljussanak, hogy mind nagyobb területet tarthassanak ellenőrzés, védelem alatt, több aktivistára van szükség. A védett területek mellett olyan kategóriát is fel lehetne állítani, amely a vadgazdálkodási szempontból fontos, értékes tájakat helyezné védelem alá. Az előadásokat Jól egészítették ki és erősítették a neves színművészek által előadott versek, vadászíróktól tolmácsolt regényrészietek. A környék gazdag népi hagyományaiból a tápiószecsői hagyományőrző együttes menyecskekoszorúja adott fergeteges lendületű, táncos, dalos ízelítőt. S míg a vadászok és családtagjaik az előadásokat hallgatták, a vadásztársaságok csapatai a kondérok, bográcsok mellett versengtek az arany főzőkanálért, amelyet a legízletesebb vadétel elkészítőjének ítéltek oda. Igazán nehéz dolga volt a zsűrinek az őz- és vaddisznópörköltek .elbírálásakor, A közönség viszont salamoni döntést hozott — hiszen estére valamennyi kondér és tál tisztára töröl* getve állt. M. K. lehet-e valamivel több, s késedelem nélkül közlik a végösszeget. Fillérre! Mi levegőt is alig kapunk. A lehető leggyorsabban elpakoljuk zsákmányunkat, az ABC-ben eltesszük a számlacsíkot, a piacon erősen összpontosítva igyekszünk megjegyezni a kifizetett összegeket. Otthon aztán utánaszámolunk. És ismét elhatározzuk, máskor ezt nem tesszük, ahogyan a visszajáró pénzt is számolatlanul csúsztatjuk erszényünkbe, ahol összekeveredik a már ott lévővel. Sohasem tudjuk meg, nem csaptak-e be. Ma még itt tartunk. De vigyázzunk, a baj minket is kísért. Egyre modernebb pénztárgépek érkeznek az országba, s ha nem volna az a bizonyos tilalmi lista, no meg többet költhetnénk ilyen célra a nehezen megszerzett kemény valutából, a folyamat előrehaladottabb szakaszában lennénk. Tudjuk, a használatlan izomcsoportok elsorvadnak. így jártak tájfutóink a világbajnokságon, akik sokat panaszkodtak a terepre. Szövetségi kapitányuk egyetértett velük: ... a mieink többsége a végére nagyon elfáradt, hiszen olyan izmok is kénytelen-kelletlen bekapcsolódtak a munkába, amelyek erre nem lehettek felkészülve. Parlagon heverő agysejtjeink is berozsdásodhatnak. Aki naphosszat csak nyomogatja a pénztárgép gombjait, elfelejti még az egyszerű összeadást is. Ne higgyük, hogy nekünk az volna jó, ha már mindent a gép csinálna. Akkor nem kerülhetne a számlára facér összeg, a kilencvenfilléres zsömle ára sem szerepelhetne egytízként. A folyamatot a maga teljességében kell szemlélnünk. Az általánossá váló gépesítés közepette mindahányan elfelejtenénk számolni, s biztosan eljutnánk arra a pontra, amikor képtelenek lennénk ellenőrizni a gépeket. S kezdhetnénk az egészet elölről. Én adok egy répát, te két almát. A gépekkel játszhatnának a gyerekek. Kör Pál Szájtátva Hátramenet Élénk volt a cserélődés a legutóbbi években is a megye sok településén a magániparosok körében, az idén azonban — amint azt az iparjogosítványokat kiállító tanácsoknál hallani — minden korábbit meghalad a cserélődés mértéke, azaz az iparmegszűnések és az iparkiváltások egyenlege. A gyorsulást az érintett településeken kizárólag az új jövedelemadó rovására írják az érintettek, mondván, az ettől való félelem készteti hátramenetre a vállalkozót. A furcsa csak az a dologban, hogy a hátramenetbe kapcsolt iparosok között csekély számban lelni olyan mesterembereket, akik „igazi” iparosok, azaz hosszú ideje és közmegelégedésre gyakorlói szakmájuknak. Annál több a másodáliású, mellékfoglalkozású iparűző közöttük, de ez sem jó jel. Nem jó Jel, hiszen valaminek a sorsát az dönti el, hogy érdemes-e csinálni, bár meglehet, a társadalmi szükségessége a dolognak vitathatatlan. A hátramenet megítélése azonban mégsem ilyen egyszerű. Az iparmegszűnések több, mint egyharmadát ugyanis olyan okokra lehet visszavezetni (ismereteink szerint), amik természetesek. Nyugdíjazásra, a magas életkorra, betegségre, elhalálozásra, a szocialista szektorban történő (ismételt) munkavállalásra. Ez utóbbi okban persze benne rejtezhet a félsz az adózás új rendjétől, ám tény, hogy csupán a hátramenetek tíz százalékában jelöltetnek meg okként a magas közterhek. S tény az is, hogy nem jelentéktelen arányú eset az, amikor a megrendelések hiánya (azaz a kereslet és a kínálat alakulása) miatt lép vissza a magániparos, ami (örvendetes) piaci hatás és nem adózási félsz . .. All tehát szájtátva az ember, milyen egyszerűnek vélik látni az okkeresők azt, ami bonyolult. Persze, a tényleges okok ismerete híján (amiknek megismerése fáradságba kerülne) roppant kényelmes egyetlen okra (az állam rosz- szul cselekszik) ráhagyatkozn^. Csak éppen nem biztos, hogy ami kényelmes, az egyben igaz is. MOTTÓ