Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-11 / 214. szám

2 .»/ft »£/] 1987. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK Újszerű megközelítési mód a nemzetközi viszonyokban Az emberiség biztonságáról Pozitívan értékeli a bonni kormány a látogatást Szülővárosában is járt Honecker Szlovének, jugoszlávok Kongresszus összehívását kérik A jesenicei városi-körzeti pártbizottság elnöksége Ju­goszlávia belső politikai, tár­sadalmi, gazdasági helyzetére hivatkozva javasolta a Szlo­vén Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának, hogy kezdeményezze a Szlovén, va­lamint a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége rendkívüli kongresszusának összehívá­sát. A javaslat indoklása töb­bek között hangsúlyozza, hogy a Szlovén KSZ és a JKSZ legutóbbi kongresszusain ho­zott határozatok megfelelő ütemű és következetes végre­hajtása érdekében változtatni kell az emberek magatartá­sán, s a változások hordozó­jának a kommunista szövet­ségnek kell lennie. Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő tájékozta­tása szerint Reagan elnök és Carlsson svéd kormányfő szá­mos kérdést illetően egyetér­tettek abban, hogy nem érte­nek egyet. A 26 év óta első al­kalommal megtartott amerikai —svéd csúcstalálkozó azonban ennek ellenére mindvégig igen hasznos és jó légkörű volt, mindkét részről az együttmű­ködési készséget hangoztatták. A szerdai megbeszélésen Reagan és Carlsson áttekin­tette a nemzetközi helyzet szá­mos kérdését. A nézeteltéré­sek elsősorban a fegyverkezé­si politika, mindenekelőtt az űrfegyverkezés, valamint a kö­zép-amerikai helyzet egyes vo­natkozásainak megítélésében mutatkoztak meg, de az ame­rikai tájékoztatás szerint a tár­gyalás mentes volt a konflik­tusoktól, és elsősorban a két ország álláspontjának részletes ismertetését szolgálta. Carls­son külön is aláhúzta, hogy kormánya messzemenően tá­mogat minden nukleáris lesze­relési megállapodást, amely a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között jöhet létre. A tájékoztatás szerint a megbeszéléseken fontos helyet kaptak a kelet—nyugati vi­szonyai és az ENSZ tevékeny­ségével kapcsolatos témák, a Perzsa (Arab)-öböl térségének RENDEZETT VISZONY jel­lemzi a negyedszázados múlt­ra visszatekintő kapcsolato­kat hazánk és az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársa­ság között. Észak-Afrika leg­nagyobb területű államát 1962-ben — függetlenné vá­lásával egyidőben — ismerte el a Magyar Népköztársaság; nagykövetségünk ekkor- nyílt meg Algírban. Algéria budapesti képvise­lete 1979 óta látja el diplo­máciai feladatát. Országaink között jelentős együttműkö­dés bontakozott ki a politi­kai, az államközi, a gazdasá­gi, a kulturális területeken. A fejlődő országok közül Algé­ria a legjelentősebb partne­reink közé tartozik, bár a kétoldalú kereskedelmi forga­lom az utóbbi években csök­kent. A két ország együttműkö­dési formáinak fejlődését jól szolgálják a magas szintű megbeszélések. Losonczi Pál négy ízben látogatott az afri­kai országba, Magyarországon pedig 1984-ben köszönthettük Sadli Bendzsedid köztársasá­gi elnököt. Az országaink kö­zötti viszony fejlődéséhez je­lentősen hozzájárult az utób­bi esztendőkben Apró Antal­nak, az Országgyűlés korábbi elnökének, illetve Marjai Jó­zsefnek, a Minisztertanács el­A Szovjetunió álláspontja szerint nélkülözhetetlen az új szemlélet kialakítása a nemzetközi kapcsolatokban — jelentette ki Jevgenyij Pri­makov akadémikus, a szovjet tudományos akadémia világ- gazdasági és nemzetközi kap­csolatok intézetének igazgató­ja csütörtökön tartott New York-i sajtóértekezletén, ame­lyet a leszerelés és a fejlesz­tés összefüggéseinek kérdései­vel foglalkozó nemzetközi ta­nácskozás alkalmából tartot­tak. A ma záruló egyhetes konferencia munkájában az ENSZ 130 tagállama vesz részt, az Egyesült Államok kivételé­vel. Primakov kifejtette, hogy az újszerű megközelítési mód a nemzetközi kapcsolatokban a kérdései. Ugyancsak szó volt a kétoldalú politikai és gazdasá­gi kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről. Carlsson csütörtökön talál­kozott az amerikai kongresz- szus vezetőivel, valamint a tu­dományos élet és a sajtó kép­viselőivel is. nökhelyettesének algíri meg­beszélése, valamint a két kül­ügyminiszter többszöri találko­zója. Várhatóan újabb lendü­letet ad a kontaktusok ked­vező alakulásának Németh Károly, az Elnöki Tanács el­nöke közelgő algériai látoga­tása. Párt- és tömegszervezete­ink között is élénk együttmű­ködés bontakozott ki, s part­neri kapcsolatot tartanak fenn az ifjúsági és nőszerve­zetek, valamint a szakszerve­zetek is. Magyarország és Algéria között gazdasági, kereskedel­mi, fizetési, vízügyi, műszaki­tudományos, kulturális, tájé­koztatási, sportegyüttműködé­si, valamint légügyi és jog­segélyegyezmény, illetve a rá­diók, a televíziók, a hírügy­nökségek és az újságíró­szövetségek közötti megálla­podás van érvényben. Gazdasági, kereskedelmi együttműködésünket immár tizenöt esztendeje kormány­közi vegyes bizottság fogja át. Az árucsere-forgalom ke­retében hazánk idom- és be­tonacélt, tenyésztyúkot és to­jást, juh- és szarvasmarha­húst, gumiabroncsot, gyógy­szert és izzólámpát szállít Al­gériába. Szakembereink je­lenleg is dolgoznak — komp­lett létesítményexportként — legfontosabb területet, a ném- zetközi biztonságot érinti. Az emberiség sorsa függ ugyanis attól, hogy sikerül-e a biz­tonsággal összefüggő kérdések megoldása. Primakov ezután öt pont­ban foglalta össze, miben is áll ez az új szemlélet. Megfogalmazódott az álla­mok közötti kapcsolatokban a katonai eszközök alkalmazá­sának teljes kizárása. Itt nemcsak egy általános hábo­rú kizárásáról van szó, ha­nem regionális szinten az erő alkalmazásának kizárásáról, sőt az erőfitogtatás kiküszö­böléséről is. Kidolgozták az atommentes világ megteremtésének elvét és annak fokozatos megvaló­sításának programját. Addig is, amíg ez megvalósul, a Szovjetunió egyoldalúan meg­hirdette az atomfegyver első­ként való alkalmazásának el­utasítását. A legfontosabb ha­ladási irányként pedig a ka­tonai-stratégiai egyensúly szintjének csökkentését és a védelem számára, az ésszerű­ség határain belül, a katonai jellegű erőfeszítések korláto­zását jelölte meg. Szovjet részről elismerték, hogy a biztonságot elsősorban politikai eszközökkel az érde­kek egybeesési pontjainak megkeresésével, azok össze­egyeztetésével nem pedig négy takarmánykeverő üzem, tíz jércenevelö telep es két baromfivágóhíd építésén. A távoli országból elsősorban nyersfoszfátot, horganyt ho­zunk be, s a magyar üzle­tekben algériai textilméter­árut és műanyag szandálokat kínálnak. Jelentős az együttműködés a mezőgazdaság területén; a legújabb tárgyalások eredmé­nyeként további lehetőségek kínálkoznak magyar szakem­berek részvételére agráripari létesítmények építkezésén. Fontos szerepet tölt be az országaink közötti viszony alakulásában a több mint húszéves műszaki-tudományos együttműködés. Jelenleg két­száznál több szakember se­gíti ' az országépítő munkát Algériában. Befejezéséhez kö­zeledik Souk Ahrasban és Annabában az a lakásépí­tési program, amelyben ma­gyar vállalatok is részt vet­tek. KULTURÁLIS KAPCSO­LATAINK, amelyeknek fon­tos állomását jelentette az el­múlt esztendőben Budapesten megrendezett algériai kultu­rális hét rendezvénysoroza­ta, élénkek. Az oktatásban létrejött sikeres együttműkö­dést jelzi, hogy évente tíz egyetemi és öt posztgraduális ösztöndíjast fogadunk Algé­riából, s rendszeressé vált az afrikai ország egyetemi okta­tóinak magyarországi tovább­képzése is. Csaknem száz al­gériai diák gyarapította is­mereteit az elmúlt negyed­században felsőoktatási intéz­ményeinkben. szembeállításával kell megte­remteni. Annak külön hang- súlyozása mellett, hogy a biz­tonságot az egyik fél számá­ra nem lehet megteremteni a másik fél biztonságának csor­bítása árán. A Szovjetunió javasolta, hogy a politikai megoldást fokozottan keressék a fenn­álló regionális konfliktusok­ban. Szovjet részről bejelen­tették, hogy kivonják a szov­jet csapatokat Afganisztán­ból. Az afgán ellenforradalmá­roknak nyújtott amerikai se­gítség azonban akadályozza a nemzeti megbékélési folyama­tot és a helyzet stabilizálá­sát az országban. A világ más térségeiben is reális lehetősé­get látunk a konfliktusok po­litikai megoldására. Nicaragua és Kambodzsa vonatkozásá­ban is ebben az irányban tör­téntek lépések, természetesen akkor, ha ezután sem fogja senki ezt a folyamatot meg­zavarni. Nehéz elhinni, hogy az amerikai haditengerészet nagyszabású jelenléte a Per­zsa-öböl térségében véget vet majd az irak—iráni háború­nak. A Szovjetunió az átfogó nemzetközi biztonsági rend­szer koncepciójával lépett fel, amely földünk minden részére kiterjed egyfelől, másfelől pedig több lépcsőben egyesíti magában a katonai, politikai, gazdasági és huma­nitárius kérdésekkel kapcso­latos feladatok megoldását. New Yorkban hivatalosan bejelentették, hogy Javier Pé­rez de Cuellar főtitkár pén­teken indul a Perzsa (Arab)- öböl térségébe. A főtitkár ta­lálkozik az iráni vezetőkkel, akik előzetes közlésük szerint ezúttal fejtik ki álláspontju­kat a Biztonsági Tanács által sürgetett fegyverszünet meg­valósításáról. Pérez de Cuellar ezt köve­tően Bagdadba utazik, hogy az iraki kormány vezetőivel is találkozzon. Irak korábban azt mondotta, hogy kész a fegyverszünetre, ha Irán is hasonlóan jár el. TOSHIBA-PER Csütörtökön Tokióban megkezdődött a Toshiba Machine nevű japán szer­számgépipari leányválla­lat három egykori vezető munkatársának pere. A vád ellenük az, hogy cé­gük nemrégiben tilalmi listán szereplő, állítólag hadiipari célokra is hasz­nálható fémmegmunkáló berendezéseket adott el a Szovjetuniónak. A Kyodo japán hírügy­nökség bírósági beszámoió- ja szerint a törvény elé idézett volt vezetők elis­merték a vádirat főbb pontjaiban foglaltakat, vagyis azt, hogy az expor­tált technológia valóban szerepel a NATO-tagálla- mok és Japán közösen al­kalmazott tilalmi listáján. Cáfolták ugyanakkor, hogy a vádirat említette nagy teljesítményű géptípust, il­letve a hozzávaló számító­gép-szoftvert értékesítet­ték volna: kifejtették, hogy az ügyletben az említett­nél kisebb teljesítményű típus és csupán a számí­tógépekhez való használati utasítás szerepelt. A Kyodo jelentéséből a TASZSZ hírügynökség ki­emeli: sok hadiipari szak­értő megkérdőjelezi azokat az állításokat, melyek sze­rint a Szovjetunióba expor­tált szerszámgépekkel és egyéb technológiákkal csendes járású — tehát nehezebben felderíthető — tengeralattjáró-propelle­reket is elő lehet állítani. Erich Honecker csütörtök délelőtt Rajna-Pfalz tarto­mány miniszterelnökével, a kereszténydemokrata Bern- hard Vogellal tanácskozott, majd megtekintette az ősi város, Trier római korbói fennmaradt történelmi neve­zetességeit. Később felkeres­te Marx. Károly múzeumnak berendezett szülőházát. Az NDK párt- és állami vezető­je ezután helikopteren Saar- brückenbe repült, ahol Oskar Lafontaine tartományi mi­niszterelnök fogadta. Hivata­los megbeszéléseik befejez­tével szülővárosába, Neun- kirchenbe vitt az útja. Ho­necker itt magánjellegű, rö­vid program keretében meg­látogatta húgát, Gertrudot, aki most is a szülői házban él. A temetőben felkereste szüleik sírját. Este a város­házán a lakosság képviselői­vel baráti találkozón vett részt. Csütörtökön, közép-európai idő szerint az esti órákban Miamiba érkezett 11. János Pál pápa. A katolikus egy­házfő tíznapos körutat tesz az Egyesült Államokban, fő­ként annak déli és nyugati partvidékén, útja végén pe­dig egy napra Kanada észak- nyugati tartományába is ellá­Pérez de Cuellar szóvivője útján azt hangoztatta, hogy addig folytatja a tárgyaláso­kat, amíg azok szükségesek a fegyverszünet érdekében. ADN-közlemény Helyszíni ellenőrzés Az ADN hírügynökség csü­törtökön az alábbi közleményt tette közzé: Nagy-Britannia kormánya 1987. szeptember 8-án közép-európai idő szerint 18 órakor a stockholmi doku­mentumra hivatkozva, hely­színi ellenőrzést kért a Német Demokratikus Köztársaság te­rületén. Az NDK kormánya eleget tett a kérésnek. Az NDK pozitív válaszát a helsinki biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet minden részvevő álla­mának tudomására hozza. A bonni kormány és a nyugatnémet parlamentben képviselt politikai pártok csü­törtökön egyöntetűen pozití­van értékelték. Erich Ho- neckernek, az NSZEP KB főtit­kárának, az NDK Államtaná­csa elnökének NSZK-beli lá­togatását. Az általános költségvetési vitában felszólaló Helmut Kohl kancellár szerint a tár­gyalások jelentékeny eredmé­nyeket hozitak mindkét német állam lakossága számára, nemkülönben az NSZK és az NDK politikai együttműködé­sének és a kelet—nyugati pár­beszéd előmozdításának szem­pontjából. Reményét fejezte ki, hogy az eredmények az elkövetkező hónapokban még világosabban megmutatkoz­nak. Ugyanakkor óvott a tü­relmetlenségtől és a megala­pozatlan elvárásoktól. tógát. Ez a második amerikai látogatása: első ízben rövid­del megválasztása után uta­zott az Egyesült Államokba. A pápát Miami repülőterén Ronald Reagan elnök kö­szöntötte. Reagan, aki koráb­ban már négy alkalommal ta­lálkozott az egyházfővel, egye­bek között kijelentette: 11. János Pált nem csupán a több mint ötvenmillió ameri­kai katolikus köszönti a lá­togatáson, hanem minden más amerikai is. A látványos fogadtatást kö­vetően a pápa egy miami templomot keresett fel, ahol elsősorban a Haiti szigetéről menekültkatolikusokkal talál­kozott. Ugyancsak megbeszé­lést folytatott az amerikai ka­tolikus papság mintegy 750 képviselőjével. Közép-európai idő szerint a késő esti órák­ban egyórás eszmecserén ta­lálkozott Reagan elnökkel. Amerikai források előzetesen azt jelezték, hogy Reagan el­sősorban a leszerelés, a fegy­verkezési verseny megszünte­tése kérdéseit kívánja felvet­ni. II. János Pál ma Miamiban folytatta látogatását, egyebek között egy szabadtéri misével, ahová negyedmillió embert várnak. Innen még pénteken Dél-Karolinába, majd Arizo­nába utazik — ezeken a he­lyeken elsősorban a spanyol ajkú amerikai katolikusokkal találkozik. Programjában azonban szerepelnek megbe­szélések más felekezetek kép­viselőivel is, még Miamiban találkozik például az ameri­kai zsidóság megbízottaival. Tegnap történT A? §7I*P ntPffhívá<iárí5 Berecz János, az MSZMP ÍRCsIi-söíKSI G Politikai Bizottságának tag­ja, a Politikai Bizottság titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására csütörtökön a Szovjetunióba utazott. Kíséretében vannak Kemény László és Dégen István, a KB, agitációs és propagandaosztályának al­osztályvezetői. Prágai Utazás Csehák Judit- az MSZMP Politikai Bi­® zottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese Matej Lucan csehszlovák miniszterelnök-he­lyettes meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Prágá­ba utazott. Pártvezetok látogatásai Havasi Ferenc, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára csütörtökön a főváros XI. kerületébe látogatott. A pártbizottságon tájékoztatót hallgatott meg, majd felkeres­te a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalatot, meg­ismerkedett a Budafoki úti Alfa gyáregységgel, s megtekin­tette a környezetvédő beruházást. A vállalat központjában a Caola bel- és külkereskedelmi tevékenységéről tájékozódott. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára csütörtökön Heves megyébe látogatott. Egerben tájékoztatót hallgatott meg az országrész politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről, majd részt vett a Heves megyei pártbizottság ülésén. Délután fel­kereste az Egri Dohánygyárat, majd a gyár aktivistáival foly­tatott kötetlen beszélgetést. A látogatás az andornaktályai Egervölgye Termelőszövetkezetben zárult. Egyetértettek abban, hogy nem értenek egyet Amerikai—svéd csúcstalálkozó HONGKONGIKAUCKAEMMK Az 5.5 millió lakosú Hongkongban, az 1997-ben Kínához visszatérő brit gyarmatvárosban a kevés hely miatt szorosan építkeznek. De még ott sem hasonlítható semmi a „kalicka- emberek” lerobbant, börtönjellegű negyedeihez. Az előkelő hotelek, az exkluzív éttermek és az elegáns üz­letek látótávolságán kívül a városállam idősebb emberei kö­zül több ezer él a padlótól a mennyezetig egymásra helye­zett ágyakkal zsúfolt nyomorúságos lakásokban. A lakókat „kalickaembereknek” nevezik a helybéliek, mivel minden ágyat hálóval vesznek körbe a tulajdonosok, így védik szegé­nyes holmijukat a tolvajoktól. Az itt lakó emberek többségé már nyugdíjas és nincs csa­ládja Hongkongon. Néhánynak van ugyan munkája, de igen alantas, a többiek a társadalom segítségére szorulnak. A kor­mányzat is tudja, hogy ezeknek az embereknek ez a legol­csóbb (és 'lényegében az egyetlen) lakáslehetőségük* A kor­mány képviselői elismerik, hogy ezek a helyek nagyon rosz- szak, szinte elviselhetetlenek és embertelenek. Hongkong népsűrűsége az egyik legnagyobb a világon, 5150 ember él egy négyzetkilométeren. A „kaJickaembereknek” ju­tó terület még ennél is kisebb, egy nerarégi jelentés szerint egyre-egyre mindössze 1,67 négyzetméter jut. Egy négy évvel ezelőtti kormányfelmérés szerint Hongkongon 102 épületben közel 4000 „kalickaember’, lakik, de a hatóságok szerint még sokan élnek olyan helyeken, amelyekről nincs is tudomásuk. A hongkongi kormányzat szociális ügyekkel foglalkozó hi­vatala megvizsgálta ezeket a lakásokat, de arra, hogy ezeket a házakat bezárják, még nem született döntés. Már csak azért sem, mert ha bezárják őket, a jelenlegi lakóknak nem lesz hova menniük. A hongkongi egyetem egyik tanára szerint megoldást olyan társadalombiztosítási rendszer hozhatna, amelyben a munkál­tatók és a munkavállalók is hozzájárulnak a nyugdíjalaphoz. De ez is csak elképzelés, konkrét megoldást a hongkongi kormány még mindig nem talált. Jegyzet bbhi Magyar—algériai kapcsolatok Ma inéul az ENSZ főtitkára az öböl térségébe Egyik fő téma a fegyverszünet Látványos fogadtatás Miamiban Reagan elnökkel tárgyalt a pápa \ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom