Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-10 / 213. szám
pksr m Kerti 1987. SZEPTEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Finiséhez közeledik a felkészülés Idén kevesebb lesz a kiállító Hamarosan ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a kőbányai vásárvárosban az eszi BNV. A fogyasztási javak idei seregszemléjén a számos kiállító mellett — immár hagyományosan — az Expo étterem melletti 19-es pavilonban mutatják be termékeik legjavát a Pest megyei ipari szövetkezetek. A rendezvénysorozat keretében tizenhármán állnak „rajthoz”, hogy régebbi és legújabb termékeikkel megnyerjék a közönség tetszését. Közülük nyolc szövetkezet tizenkét új termékével pályázik az OKISZ plakettjeire és okleveleire, de három szövetkezet nyolc termékével megpályázza a BNV díját is. Színes, széles termékskálával — a konfekcióipari termékektől az apró műanyag használati tárgyakig, sőt a televíziós vevőantennáig számos fogyasztási cikkel találkozhatunk egy hét múlva. Külön is érdemes felhívni a figyelmet a fóti MüFA Kisszövetkezet házgyári fürdőszoba-berendezéseire. amelyek már a tavaszi BNV-n nagy érdeklődést keltettek. A műmárvány borítású, reprezentatív fürdőszobabelső mellett hétvégi házakba való fürdőfülkékkel is megjelennek. Ugyancsak érdekességnek számit a Ceglédi Vas-. Elektromos és Műszeripari Szövetkezet titkársági gyorskonyhája, amely bútorokba szerelt mosogatót, hűtőszekrényt, valamint tűzhelyet tartalmaz. Újdonságnak számít a gyömrői LAK-SZOLG Szövetkezet ipari és barkács csempevágó és lyukasztó felszerelése, amelyEgyszerű és ötletes. Helytakarékos erőfejlesztőgépet álmodott meg Győrött Király Tibor, az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola testnevelő tanára. Az új különleges berendezésen egy időben hét ember végezhet gyakorlatot. A sporteszközt Sáhó Árpád kisiparos állította elő. A győri főiskolán már jó eredmény- nyel használják a gépet. Talán eljut a mi szűkebb pátriánkba is, kezdésnek esetleg Gödöllőre és Zsámbékra nek érdeme, hogy használata során jelentősen csökken a hulladék mennyisége. A hagyományos kiállítók termékei között természetesen jól ismert portékákkal is találkozhatunk. Így például a ceglédi STYLUS Faipari Kisszövetkezet továbbra is kiállítja népszerű kolóniái bútorait, de emellett új termékével, a színházak és mozik berendezéséhez kiválóan alkalmas széksoraival ugyancsak bemutatkozik. A jó hírek mellett el kell mondanunk, hogy az ipari szövetkezetek kiállítását szervező és rendező Szinkron Szövetkezeti Közös Vállalat és a szövetkezetek számára nagy gondot jelent, hogy a hagyományoktól eltérően idén nem a 19-es pavilon előterében, hanem a vásárváros 6-os kapujánál árulhatják majd termékeiket megyénk kiállító szövetkezetei. S mivel ez nem csupán szervezési nehézségeket, de jelentős anyagi terheket is ró a résztvevőkre, így még folynak a tárgyalások a vásárigazgatóság illetékeseivel a régi, jól bevált rendszer visszaállításáról. Amint Bartholomaei Györgytől. a Szinkron Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatójától megtudtuk, javában dolgoznak már a kiállítás kivitelezésén. Jelenleg a tárgyalók, illetve standok falát építik, és hozzáfogtak már a festési munkálatokhoz, de hamarosan megkezdik a pavilonokba kerülő áruk szállítását is. Finiséhez érkezik tehát hamarosan a munka, s a látogatók alig egy hét múlva képet kaphatnak arról, mennyit fejlődött, milyen újdonságokkal rukkolt ki egy-egy kiállító szövetkezet. Annyit azonban elöljáróban el kell mondani, hogy a korábbi évekhez képest kissé szerényebb lesz a bemutatkozás- — elmarad a hagyományos divatbemutató, s kevesebben állítanak ki a 19- es pavilonban a megszokotthoz képest. Ennek oka egyértelmű: jó néhány megyei céget az emelkedő költségek, a takarékossági megfontolások késztettek arra, hogy 1987 őszén csak közönségként vegyenek részt a BNV-n. P. Zs. Bcs-Nagymaros: területfejlesztési tervek Parlamenti bizottságok ülései Tovább folytatódtak tegnap is az Országgyűlés őszi ülésszakának előkészítéseként az állandó bizottságok ülései. Tegnap a településfejlesztési és környezetvédelmi. valamint a kereskedelmi bizottság vitatta meg az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat. A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság Straub F. Bruno elnökletével az adóreformról szóló törvény- javaslatokat, valamint az ipari VII. ötéves tervi környezetvédelmi feladatait és a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer területrendezési tervének korszerűsítésével kapcsolatos elképzeléseket vitatta meg. A képviselőkhöz korábban eljuttatott törvénytervezetekhez fűzött szóbeli kiegészítőjében Békési László pénzügyminiszter-helyettes kitért arra is: milyen eszközök állnak a kormány rendelkezésére akkor, ha az Országgyűlés nem emelné törvényerőre a két új adóformával kapcsolatos tervezeteket? Ebben az esetben — emelte ki — drasztikus bér- és keresetkorlátozást, illetve jelentős áremelést kellene alkalmazni a gazdaság stabilizálása érdekében, ám ezeknek a szigorító intézkedéseknek a hatására sem kerülnének a mainál kedvezőbb pozícióba a vállalatok, szövetkezetek. Az adóreformra tehát azért is szükség van — hangsúlyozta —, mert ez az eszközrendszer esélyt ad a hatékonyan gazdálkodóknak tevékenységük még erőteljesebb kibontakoztatására. A vitában felszólalók közül L otz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén megye) rosszallta, hogy az adóreform tervezett bevezetése előtt négy hónappal is még mindig sok a bizonytalansági tényező. Mint mondta: a nyereségadó pontos mértékét ma sem tudják a vállalatok', holott már a jövő évi terveik összeállításán dolgoznak. Balogh László (Pest megye, 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke hozzászólásában helyeselte: a törvénytervezet szerint a személyi jövedelemadó összege a helyi tanácsoknál marad. Berdár Béla (Pest megye, 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgatója fontosnak tartotta, hogy 1988. január 1-jével mindkét új adónemet vezessék be, mert véleménye szerint a halogatás további súlyos károkat okozna a népgazdaságnak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az állampolgárok számon kérik majd: mire fordítják a tanácsok a befizetett adót, s ezért gondot kell fordítani az érdemi, felelős tájékoztatásra. Az ipar VII. ötéves tend környezetvédelmi feladataival kapcsolatos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes hangsúlyozta: a cél az, hogy az iparban a környezetvédelem és a víz- gazdálkodás területén az eddigi passzív kárelhárító tevékenységet fokozatosan az aktív környezetgazdálkodó munka váltsa fel. A vitában felszólalók közül Straub F. Brúnó (országos lista) a Közlekedési Minisztérium szerepét hangsúlyozta abban, hogy a jövőben a környezetet kevéssé szennyező, korszerű járműparkot alakítsanak ki az országban. A prédikálószéki energiatározó megépítése környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan — mondta, s kérte, hogy az alternatív javaslatokat terjesszék az Országgyűlés településfejlesztési és környezet- védelmi bizottsága elé. A Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer területrendezési tervének korszerűsítésével foglalkozó tájékoztatóhoz Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Kifejtette: nem új tervről, hanem a meglevő koncepció átdolgozásáról van szó a tapasztalatok és az új igények birtokában. Hangsúlyozta: a korszerűsített terv csak azokat a fejlesztési szándékokat tartalmazza, amelyek a vízlépcsőrendszerrel és annak közvetlen környezetével kapcsolatosak. Utalt arra, hogy a magyar építők folyamatosan együttműködnek a szlovák partnerekkel, s mivel a vízlépcsővel kapcsolatos szlovák nemzeti terv korszerűsítési munkái idén kezdődnek meg, várhatóan csak 1990-ben terjesztheti az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a Bős—Nagymaros vízlépcső térségének egyeztetett, továbbfejlesztett területrendezési tervét a Minisztertanács elé. Ne legyenek újabb kivételek! Kiegészítő, módosító javaslatokkal elfogadásra ajánlotta és 1988. január 1-jétől beve- zethetőnek tartotta az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójától készített törvényjavaslat tervezetét szerdai ülésén az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. Nyers Rezső elnökletével a képviselők elsőként Patkó András pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatóját hallgatták meg az adóreformról. Bejelentette, hogy a gazdasági vezetők még szeptemberben megismerik a termelői árrendezésre és a tervezett árindexre vonatkozó elképzeléseket. Ugyancsak a napokban közük a jövedelem- és keresetszabályozás tervezetét. Patkó András a továbbiakban arról beszélt, hogy az adóreform, a termelői és a fogyasztóiár-változás nagy terhet ró a belkereskedelemre. Az élelmiszer-kiskereskedelem például az öröklött, a korábbi időszakból következő gondok miatt már eleve nehéz helyzetben van. Végezetül hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat alaposan átgondolt, részletekre kiterjedő, közgazdaságilag kellően megalapozott. Szakmailag, technikailag megfelelően előkészített az 1988. január 1-jei bevezetésre. A tájékoztató után megkezdődött a törvényjavaslat feletti vita. Szabó Imre (Hajdú-Bihar megyei az általános forgalmi adóval foglalkozó albizottság véleményét összegezte. Hangoztatta, hogy ma már mindenki számára egyértelmű: a radikális intézkedések megtétele elkerülhetetlenné vált. Figyelmeztetett arra, hogy a kissé egyoldalú propaganda következtében a lakosság körében aránytalanul nagy figyelmet kapott a személyi jövedelemadó reformja. Mindenki számára egyértelmű kell hogy legyen: az élet- színvonal alakulása elsősorban a termelésben dől el, az adórendszer csak eszköz, amely segítheti a hatékony, korszerű gazdálkodás kibontakozását. A személyi jövedelemadóval foglalkozó albizottság tapasztalatait, javaslatait Barta Alajos (Heves megye) ismertette. Az elvi kérdésekből kiemelte: fontos követelménynek ítélték a normati- vitás erősítését, annak érvényesítését, hogy az egyes állampolgárok valóságos jövedelmeikkel arányosan járuljanak hozzá a közkiadásokhoz. A közvéleményt elsősorban — ez tükröződött az albizottsági vitában is — a láthatatlan jövedelmek adóztatása, ellenőrzése foglalkoztatja. A hiányjelenségek, hiánycikkek fokozatos visz- szaszorítása mellett olyan intézkedések is szükségesek, amelyek bizonyos foglalkozási ágakban ösztönzik a reális adóbevallást. Ezért is ajánlotta az albizottság, hogy az adózott jövedelmeket számítsák be a nyugdíjalapba, vegyék figyelembe a táppénz megállapításánál. Ugyancsak javasolta az albizottság a fizetővendég-látás differenciált adóztatását. Mindezek mellett a kedvezőtlen társadalompolitikai hatások ellentételezése érdekében meg kell teremteni a családi pótlék, az alacsony nyugdíjak vásárlóértéke megőrzésének garantált rendszerét is. A felszólalók között völt Polgárdi József (Pest megye 17. vk.), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója is, aki szintén állást foglalt az adóreform bevezetése mellett. Sokak véleményét megfogalmazva szólt arról, hogy a közvélemény tá- jékoztatása eddig nem volt megfelelő, amiért nem elsősorban a sajtót kell hibáztatni. A várható fogyasztói áremelkedésekkel kapcsolatban elmondta, hogy nem szabad megengedni az életszínvonal drasztikus romlását. Ezért a kormány vállaljon garanciát arra, hogy a legjobban érintett rétegek ne kerüljenek még hátrányosabb helyzetbe. Hangsúlyozta továbbá, hogy oldani kell a keresetszabályozás merevségeit. Vida Kocsárd (Somogy megye) fontosnak ítélte, hogy a törvény elfogadása után se legyenek újabb kivételek, a kormány felelőssége, hogy legyen elég ereje nemet mondani, s megakadályozni, hogy ne álljon vissza a jövedelemelvonás régi rendje. Patkó András a vitában elhangzottakra reagálva kifejtette, hogy már a jövő évi terv és költségvetés elfogadásakor is számolni kell a tervezett adóreform hatásaival. A tervek elkészítésekor csak a valós gazdasági helyzetből indulhatnak ki. A kormány szociálpolitikai elképzeléseinek kidolgozásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni az adórendszer hatását az életszínvonalra, s ahol lehetőség adódik, kompenzálni kell. Ezt a lehetőséget azonban csak a gazdaság teremtheti meg. Búzaműhely a bulgáriai Szadovóban Egy hektáron négy tonna búza óriási előny. Mintha Magyarországon június elején kezdenék a beérett gabona aratását ... Biotechnológia — Egy nemesitési folyama hosszú ideig tart, olykor tíz- tizenkét esztendő is eltelik amíg a fajta kikerülhet ; gyakorlatba. Mégis, hogyar rövidítik meg s teszik hatékonyabbá a nemesítési időt! A genetikusoktól kölcsönvettük s bevezettük a biotechnológiai eljárást. A pollenszemekbe molekulárii módszerekkel visszük át : törzsanyag legjobb tulajdon ságait, fajtánként legalábí 50 szempontot veszünk figyelembe, amikor próbáknál vetjük alá a keresztezel alanyt. Intézetünk laboratóriuma — gén- és genetika komplexum ez inkább — génbankjában 50 ezer fajta növény található, munkánka számítógépek segítik. Bál mindeddig csupán a búza nemesítéséről esett szó, hadc mondjam el, intézetünk növénygenetikai bankjábar szinte mindenfajta kultúr! törzsanyaga megtalálható. Tudományos munkatársaim éppoly lelkiismeretesen dolgoznak a gyümölcsök és zöldségfélék kutatásával, mint s kenyérgabonáéval. Tavai} például olyan borsófajtát állítottunk elő, mely hektáron- kén 3 tonna magtermést eredményezett. Besze Imre szerzett külföldi búzafajta. A törzsek nemesítését szinte ..provokálják'’ a kutatók: különféle próbáknak teszik ki a felsőbb osztályba kerülő fajtát. Vizsgálják az időjáráson kívül a vegyszerek, a gyomirtók, a műtrágyák, a betegségek, de még a szárdőlés hatását, illetve következményét is. Hiába dédelgetett kedvence minden, újonnan kikisér- letezett, keresztezett fajta a kutatónak, olykor szigorúan Szelektálni kell: csak az aszály- és hidegtűrő, jó hozamú fajtákat — az úgynevezett donornövényeket — adjuk át a nagyüzemeknek termesztési célra. Célunk ma- gyon egyszerűen meghatározható: nagy mennyiség és jó minőség. Talán ennek is köszönhető. hogy Bulgária több mint 4 miliő tonna búzát termel évenként. Ismétlem, alig több, mint egymillió hektáron! — Azaz, hektáronként négy tonnát... — Igen ám, de ez csak az átlag. A már említett Sza- dovo—I. fajta búza — igaz, kísérleti parcellán — 10—12 tonnát is terem. Nagyüzemekben 5—7 tonnát is learatnak ebből a remek fajtából, s nem véletlen, hogy Ukrajnában és Törökországban is meghonosították ezt áz intézetünkben kikísérletezett kenyérgabonát. S még egy előnye van e növénykultúrának, nevezetesen: korábban, tehát július elején lehet aratni. Bulgária éghajlati viszonyait ismerve tudni kell, ez átlagosan 1500—2000 új fajta növénnyel kísérleteztünk. — S milyen eredménnyel? — Köztudott, hogy az önök országánál valamivel nagyobb területű Bulgária viszonylag kevés szántófölddel rendelkezik, s búzát is alig több mint egymillió hektáron termesztünk — ezért sem mindegy, egy-egy hektárról mennyi gabonát aratnak az agráripari komplexumok kombájnjai. Intézetünk kutató- és kísérletező munkáját bizonyítandó: az itt új keresztezést kombinációk által létrehozott búza-fajták számának szaporodásával párhuzamosan nőtt a részarányuk az ország gabonatermesztésében. Eddig tucatnyi államilag minősített fajtát állítottunk elő, közülük a legnagyobb sikert a Szadovo—I. fajtával értük el: a Bulgáriában termesztett búza összeterületé- nek egyötödén, tehát mintegy 200 ezer hektáron ezt a kenyérgabonát vetik és aratják. A jelenlegi kutatások már a jövő évtized fajtáinak előállítását alapozzák meg, ezért hozunk létre évente közel kétezer keresztezési kombinációt. Korábbi aratás — Mi az intézet sikerének legfőbb alapja? — Az, hogy a bulgáriai klimatikus viszonyok között nemesített búza jobban megfelel az itteni követelmények; nek, mint az előéletében más , termesztési tapasztalatokat Világatlaszok, részletes autótérképek nem tüntetik föl Szadovót, ezt a Marica folyó melletti bolgár kisvárost, pedig a világ több mint 600 növénynemesítő és kutatóintézetében okkal-joggal közismert ez a név. Itt, ebben a csupa virág városban tevékenykedik Bulgária legnagyobb, legkorszerűbb kísérleti kutatóintézete, a Konsztan- tin Malkovról nevet kapott genetikai komplexum. Az ezerhétszáz hektár földterülettel rendelkező intézet modern épületében Kiró Kostov professzorral, igazgatóval beszélgettünk. Produkciós intézet — Professzor úr, ön többször járt Magyarországon, a Tápiószelei Gabonakísérleti és Kutatóintézetben; ezért kérem, ismertesse a Pest megyei olvasókkal a szadovói kutatóközpont múltját, eddigi tevékenységét — Nos, intézetünk jogelődjét, Bulgária első mezőgazda- sági központi kutatóállomását százöt évvel ezelőtt, 1882- ben alapították a növényne- mesítési munka akkori elkötelezettjei, a — magyar szó- használattal jelölt — bolgár arany- és ezüstkalászos gazdák, termelők, agrár szakemberek. Rá egy évre mezőgazdasági szakiskola lett, majd biotechnológiai központ s 1977-ben, tehát tíz esztendővel ezelőtt úgynevezett produkciós intézetté jelölte ki o kormányzat. Jelenleg 162 egyetemi végzettségű tudományos munkatárs és technikai személyzet, valamint szás agrármunkás dolgozik a laboratóriumban és a parcellákon Fő feladatunk a gabonanövények genetikai kutatása és fejlesztése, az elmúlt évekber
