Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-10 / 213. szám

Az elmúlt hetek időjárása ugyancsak kedvezett a silóku­koricának, s így megyeszerte megkezdődhetett a megfelelő keményítőértékű télirevaló betakarítása. A Monori Álla­mi Gazdaságban mintegy 480 hektáros területen vágják a szilázstakarmányt, illetve tart a beKördás. A területről a szükséges 10 ezer tonnánál több is betakarítható, éppen ezért a szakemberek o jobb minőségű táblákat meghagy­ják magkukoricának. Mono- ron a siló vágása a múlt hé­ten kezdődött, s a mezőgaz­dák számítása szerint körül­belül szeptember 19-ig fog tartani. Hadanich Péter növényter­melési főágazatvezető azt is elmondta,: hogy emellett még jó néhány feladat vár a gaz­daság dolgozóira mostaná­s ->:Á MEGYEI BlZOTTSáGA ÉS a MEGYEI TltttCS MA: Parlamenti bizottságok jjy*®**^ Ülései cslfc azokat a fejlesztési szándékokat tartalmazza, amelyek a vízlépcső- rendszerrel és annak közvetlen környezetével" kapcsola­tosak .., Várhatóan csak 1990-ben terjesztheti az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a bős—nagy­marosi vízlépcső térségének egyeztetett, továbbfejlesz­tett területrendezési tervét a Minisztertanács elé.” (3. OLDAL) Elmélyült „Mit jelent a szaktá­r « , _ p „ bor a gyerekeknek? a gyerekek tudassa ... egyikük sem tartot­ta feleslegesnek, haszontalannak, unalmasnak vagy megerőltetőnek sem a délelőtti kiscsoportos szak-, sem a délutáni közös programokat. Sokan a foglalkozások során értették meg azt, amit az iskolában tanultak ko­rábban.” (5. OLDAL) Elmélet Után ■■■ ■ ■ legfontosabb talán az alap- - _ fokú _ versenyek rendszerének gyaSiOrEat kialakítása. Ezen keresztül való­sul meg ugyanis az a leglényegesebb célkitűzés, hogy a diákoknak mind nagyobb körét vonjuk be a rendszeres testedzésbe. Ezt többek között az intézményeken belüli és intézmények közötti versenyek és akciók szolgálják. (7. OLDAL) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM nt 1987. SZEPTEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Az ír KP küldöttsége Budapesten Kádár János találkozója James Stewart főtitkárral Megkezdték az eszi szántást Siléznak a gazdaságok ban. A 67 hektáros almaül­tetvény ugyan háztájinak van kiadva, de a közepes termést kollektíván kell értékesíteni a közeli napokban. Hátravan még a betakarí­tás utáni tarlóhántást követő műtrágyázás. E munkáknak körülbelül 80 százalékát fe­jezték be a szakemberek ed­dig. Folyamatosak a vető­szántások, s e héten már megkezdték mintegy 200 hek­táron a rozs vetését. Még e hónapban megkezdik 350 hektáron az őszi árpa vetését, valamint 1500 hektáron az őszi búza szaporítóanyagának a talajba juttatását. A kuko­rica betakarítását is még szeptemberben meg kell kez­deniük, mert a takarmány­feldolgozó üzem exportteljesí­tése ezt megkívánja, B. Gy. Megkezdték a silókukorica betakarítását Ceglédbercelen is, ahol korszerű, Heston vágó-aprító gépekkel takarítják be a termést Kádár János és James Stewart a találkozón Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára szerdán délelőtt dolgozószobá­jában fogadta Írország Kom­munista Pártjának küldöttsé­gét. amely James Stewart fő­titkár vezetésével az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztató hangzott el a két ország hely­zetéről, a pártok tevékenysé­géről és legfontosabb felada­tairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetével összefüggő időszerű kérdések-, ről. Rámutattak, hogy a nem­zetközi kommunista mozga­lomban tapasztalható változá­sok kedvezően befolyásolják a mozgalom egészének erősödé­sét. A magyar—ír pártkapcso­latok alakulását áttekintve megelégedéssel állapították meg, hogy azok rendszeresek és eredményesen fejlődnek. A találkozón részt vett Jo­seph Bowers, az IKP főtitkár- helyettese, Eoin O’Murchu or­szágos elnökhelyettes és Au­tóin O'Muircheartaigh, a KB tagja, valamint Cecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. Az ENSZ közgyűlésének Szerdán befejeződött fővá­rosunkban. az- 'a ■' nemzetközi konferencia, amelyet Az embe­ri tényező szerepe a fejlődés­ben címmel szerveztek az ENSZ fejlesztési program, va­lamint az Észak—dél kerék­asztal elnevezésű magánalapít­vány kezdeményezésére. A ta­nácskozás házigazdája a ma­gyar kormány és a Magyar Tudományos Aka'démia Világ- gazdasági Kutatóintézete volfc A záróülésen a világ számos országából egybegyűlt részt­vevők megvitatták a konfe­rencia álláspontját tükröző, Budapesti felhívás című doku­mentumot, amelyet az ENSZ- közgyűlésen. ez év novemberé­ben tesznek majd közzé hi­vatalosan. A dokumentum abból indul ki: elérkezett az idő, hogy a rövid távú gazdasági rögtön­zések helyett az államok po­litikájában hosszú távú, át­gondolt programokra alapozott döntések érvényesüljenek. En­nek kapcsán az 1990-es évek­re kidolgozandó cselekvési programokban különös hang­súlyt kell kapniuk a gazdasági fejlődés emberi tényezőinek, illetőleg társadalmi összefüg­géseinek. A dokumentum ki­emeli az oktatási reformok fontosságát az írástudatlanság teljes felszámolásában, a kép­zési formák eddiginél rugal­ispán gazdasági vezetők Grósz Károly megbeszélései A Magyar Kereskedelmi Kamara Magyar—Japán Gaz­dasági Klubjának meghívására szerdán hazánkba érkezett Szaito Eisiro, a Japán Gazda­sági Szervezetek Szövetségé­nek elnöke és magas rangú japán gazdasági ve­zetőkből és pénzemberek­ből álló kísérete. A ja­pán gyáripar és a bankélet FEJE TETEJÉN S írtődés kukucskálna ki a megállapítás szavai mögül? S ha az, va­jon indokolatlanul húzód­na meg a szavak mögött? Azt mondja ugyanis a közepes méretű vállalat igazgatója, ebben az ipar- történeti múzeumban (ál­lóeszközeik, elsősorban gé­peik, berendezéseik java valóban rendkívül elörege­dett) fele akkora ráfordí­tással termelnek meg egy dollárt, mint tekintélyes összegű beruházásokat megvalósított, korszerűnek mondott és éppen ezért — az ő kifejezése szerint — futtatott cégeknél a város­ban. Akkor tehát — kér­déssel folytatja a töpren­gést — ki a népgazdaság igazán kedves gyermeke?! Furcsa megfogalmazás, ám azt, hogy alaptalan lenne, nem állíthatjuk. Sőt! Sok benne az igaz­ság. Még akkor is, ha be kell látnunk a keserves tényt, manapság már rend­kívül nehéz, ha nem lehe­tetlen megmondani, való­jában hol mekkorák a tényleges ráfordítások, a kivitel jövedelmezősége miként alakul. . Jó néhány olyan könnyűipari vállala­tot ismerünk a megyében, ahol az ún. működő álló­eszközök bruttó és nettó értékének aránya nem éri el az ötven százalékot, konyhanyelven fogalmazva tehát rendkívül elörege­dett eszközökkel dolgoz­nak. Hihetnénk, ennek megfelelően alakul a vál­lalati eredmény és a kivi­tel is. Ne higgyünk ben­ne! A gondolkodásmód pa­neljeire rácáfol a valóság. Ezeknek az üzemeknek a többsége ugyanis az átla­gosnál jobb vállalati ered­ményt (jövedelmezőséget) ér el, s a kivitelből való részesedése is felette áll az átlagosnak. Csoda? Rej­tély? A gazdaságban sem csodák, sem rejtélyek nin­csenek. Másról van szó. Arról, hogy feje tetejére állt a világ és nehezen billen vissza a talpára. Gazdaságföldrajzi és iparfejlesztési okai egy­aránt vannak annak, hogy a megye a hasonló köz- igazgatási területek rang­sorában a harmadik, ha az ipar állóeszközeinek bruttó értéke alapján ál­lítjuk össze ezt a listát, ám be kell érnie a tizen­harmadik (!) hellyel, ha ugyanezt az értékmutatót egy lakosra vetítve szá­mítjuk ki. A főváros munkaerőigényének a ki­elégítése, mint elsődleges társadalmi érdek, magya­rázatot ad erre a furcsa arányra (arra tehát, hogy valójában különösebben iparosodottnak nem tart­ható a megye, s ennek nyomait magán hordja a háttérágazatok, az ún. infrastruktúra állapota is), ám arra már nehéz (elfo­gadható) magyarázatot lel­ni. miként juthatott válla­latok sora mai helyzetébe, iparművészeti múzeummá válásához. Magyarázat persze van, csak éppen el nem fogadható: túlságosan sokat vett ki,a jövedelem­szabályozási rendszei- ezek­ből a cégekből és nagyon keveset adott (hagyott); vissza. S ami az igazán nagy baj, ezeknek az el­vonásoknak. illetve vissza­hagyásoknak (visszaadá­soknak) a mértéke, az aránya semmiféle vagy. csupán csekély összefüg­gést . mutatott az adott vállalat gazdálkodási ered­ményével, hatékonyságá­val, a tényleges (társadal­mi) tiszta jövedelemmel. Meghatározó részben a feldolgozó ágazatokhoz tartozó vállalatok gondja ez, de nem csak azoké. A mész- és cementiparban sem sokkal különb a hely­zet, az állóeszközök bruttó és nettó értékének aránya éppen csak felette van az ötven százaléknak, s bár a példa esetleges (ugyan nem véletlen, mert az iparterület döntő szerepet vivő vállalata a Cement- és Mészművek székhelye Vác), hasonlókkal szinte tetszés, szerint gyarapítha­tó az illusztrációk sora. S mivel sok a példa, nem el­sietett a következtetés: szabályt leltünk és nem szabályt erősítő kivétele­ket. S ha a feje tetejére állított helyzet á szabály, akkor különösebben meg- , lephet-e bennünket a költ­ségekre alig érzékeny vál­lalati magatartás, a kivi­tel mennyiségében, gazda­ságosságában kialakult kusza állapot? Amint ezek következményeként abban sincsen, semmi különleges, hogy a követhetetlen logi­kával- adott állami támo- ; gatások és visszatérítések a gyakorlatban (java rész­ijén) ablakon kidobott pénzzé váltak. Természetellenes. mert I a dolgqkat a fejük ■ tetejére állító állapo­tokból, módszerekből csak­is úgy lehet kitörni, ha érvényesül a természetes rend, azaz a jók boldogul­nak, a rosszak viselik a rossz következményeit. Az új adórendszer ebbe az irányba mutat (de az erős nyomás a kivételezettségek megszerzésére érzékelteti, milyen csoportérdekek pró­bálnak meg érvényesülni), ám rie gondoljuk azt, hogy ez pusztán pénzügyi moz­zanat lesz a gazdálkodás­ban! Jelentős politikai, társadalmi traumákkal jár majd, amikor fokozatosan kiderül, a gyakran lesaj­náltak tartották el a ki­válónak kinevezetteket. Mészáros Ottó vezetőit tömörítő befolyásos szervezet elnökét és kísé­retét fogadta Grósz Ká­roly, a Minisztertanács elnö­ke. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a magyar—japán gazdasági és pénzügyi együttműködés idő­szerű kérdéseit, a kapcsolatok további bővítésének lehetősé­geit. A találkozón részt vett Ivata Kazuo, a Japán—Ma­gyar Gazdasági Klub elnöke és Székács Imre, a Magyar— Japán Gazdasági Klub elnöke. Jelen volt Mogi Rjozo, Japán budapesti és Szarka Károly, hazánk tokiói nagykövete. Havasi Ferenc, a budapesti pártbizottság első titkára szer­dán ugyancsak fogadta Szaito Eisirót és kíséretét. Budanesti felhívás masabb kezelése és tartalmá­nak minőségi javítása érdeké­ben. Súlyponti kérdésként ke­zeli a történelmileg példátlan veszélyt jelentő tömeges mun­kanélküliség elleni nemzetközi és nemzeti programokat. Je­lentős teret szentel a nők nö­vekvő mértékű munkába állá­sával kapcsolatos olyan 'föl­adatoknak:, mint például a. munkaidő rugalmassá tétele, a munkafeltételek átalakítása. Központi helyet foglal el a dokumentumban az új techni­kai korszak emberi következ­ményeinek és követelményei­nek megfogalmazása, a nem­zetgazdaságok és a vállalatok szintjén, nemkülönben nem­zetközi méretekben. Kitér az okmány olyan kérdésekre is, mint a családi költségvetés, az oktatási rendszer és a szociál­politika finanszírozása: a tár­sadalom, a különböző közössé­gek, a vállalatok és az egyé­nek közötti teherviselés újra­fogalmazásának szükségessége. SOS Gyermekfalu Feíügyelőbiztos A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint az SOS Gyermekfalu magyarországi egyesületének törvényességi felügyeletét ellátó Művelődési Minisztérium a szeptember 5-i közgyűlés alapján megállapí­totta, hogy a vezetőség man­dátuma megszűnt, új vezető­ség választására határozatkép­telenség miatt nem került sor. Az egyesület alapszabályszerü működése ilyen körülmények között nem biztosított, ezért a minisztérium az egyesület ön- kormányzatát felfüggesztette, s az új vezetőség megválasz­tásáig felügyelöbiztost rendelt ki. E feladatra Bencédy Jó­zsef főiskolai tanárt kérte fel, akit felhatalmazott, hogy ezen időszakban az egyesület kép­viseletében eljárjon és mun­káltatói jogokat gyakoroljon. A gyermekfalu zavartalan mű­ködése érdekében a miniszté­rium által megbízott felügyelő- biztos gondoskodik a faluve­zető, illetve szükségszerűen egyéb szakemberek alkalma­zásáról. Intézkedéseiben tá­maszkodik mindazokra, akik az egyesület normális közös­ségi életének megszilárdítását elősegíthetik. A felügyelőbiztos feladatai közé tartozik az egyesület vezetőségének meg­választására hivatott szeptem­ber 26-i közgyűlés előkészítése is. Export határidő előtt A váci Forte gyárban a fotókiszerelő üzem dolgozói vállal­ták, hogy az idei szovjet exportot — a NQSZF 70. évforduló­ja tiszteletére — október végéig teljesítik. Felvételünkön Sza­bados Melinda és Boros Zsuzsa a színespapír-kiszerelést vég­zik. (Csécsei Zoltán felvétele) 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom