Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-10 / 187. szám

1987. AUGUSZTUS 10., HÉTFŐ Ej Pátyra települt a művész házaspár Fél évszázad, másfél száz film £ Talán a Dunakanyar la- £ kói között van a legtöbb f művész. A környezet szép­sége, a főváros közelsége % és a történelmi hagyomá- $ nyok is hozzájárultak ah- í hoz, hogy nagyon sokan j; ezt a vidéket választották 4 — nyugodt, elmélyült al- f kotó munkát remélve — ^ lakóhelyükül. Az utóbbi ^ években megnőtt itt az $ idegenforgalom, megszapo- % rodtak a hétvégi kistelkek, ^ túlzsúfolttá vált, s így ve- £ szített vonzerejéből. Az, £ aki most keres új búvóhe- í lyet menekülve a világvá- | ros forgatagától, elképzel- f hetö, hogy a Zsámbéki-me- ^ dence települései közül vá- f. laszt. Az idén hetvenedik életévét betöltő Kis József filmrende­ző és felesége, Szemes Zsu­zsa író tavaly költöztek a 700 éves településre, Pátyra. A budapesti lakótelepről természet közelébe kerülni életmódváltozást jelentett. A véletlen hozta ugyan úgy, hogy Pátyra kerültek, de nem bánták meg, nagyon megsze­rették ezt a községet. Színészből rendező Látogatásom célja részben születésnapi köszöntő volt, részben visszatekintés Kis Jó­zsef közel fél évszázados mun­kájára, amelyet mintegy száz­ötven film jelez. Szemes Zsu­zsával a nemrég megjelent új könyvéről, a Kanca Hotelról is váltottunk pár szót, beszélget­tünk közös terveikről, for gatókönyvekről, régi és új filmekről. Az 1971-ben megjelent Uj filmlexikon a filmrendező munkáiról másfél hasábon ír, röviden arról, hogy 1939- ben a színészegyesület tan­folyamán kapott diplomát, s kezdetben színészként, majd rendezőként dolgozott, A fel- szabadulás után a Madách Színház dramaturgja volt, majd 49-től a Híradó- és Do­kumentumfilmgyár rendező­je. művészeti vezetője. öt­venháromig tanított a Szín­ház- és Filmművészeti Főis­kolán. — Amikor megkaptam a színészi diplomámat — em­lékezett vissza a rendező a pályakezdés időszakára —, a Független Színpadon verseket mondtam. A színészmestersé­get Ódry Árpádtól, a rende­zést Hont Ferenctöl tanulhat­tam, magas fokon. Foglalkoz­tam én persze mással is, in­terjúsorozatot készítettem az akkori szellemi élet nagyjai- val, ami tavaly a Magyar Nemzet karácsonyi számában újra meg is jelent, öt évet töltöttem hadifogságban, majd a felszabadulás után a Madisz ifjúsági szervezet kulturális vezetője lettem. Rengeteg versenyt szerveztem, műsort rendeztem ebben az időszak­ban. Szovjet művészekkel kö­zösen megörökítettük a buda­pesti Világifjúsági Találkozó eseményeit, a film 1949-ben készült el. Ezt számtalan do­kumentum- és rövidfilm kö­vette: az Űjítók, a Szabadsá­gunk születésnapja, az Uj igyőzelmek felé, az Egy vi­dám vasárnap, a Kis Samu Jóska, Móricz Zsigmond no­vellája alapján. Ez az utóbbi volt az első szélesvásznú film. Utána a Pannónia Szinkron- stúdió igazgatóhelyettese let­tem, szinkronrendezőként dol­goztam. A negyvenegyedik, a •Szállnak a darvak, A félke­gyelmű, a Tiszta égbolt és a Nyomorultak kerülhettek eb­ben az időszakban magyar hanggal a közönség elé. Sze­rettem ott dolgozni, de az önálló alkotó munka jobban érdekelt. Ezért újra a saját elgondolásaimat, kedvenc té­máimat kezdtem filmre vin­ni. Volt mondanivalóm A rendező szerényen el­hallgatta, hogy A világ ifjú­sága című filmjéért Nemzet­közi Békedíjat kapott, majd 58-ban több mint egy évti­zedes munkájáért Balázs Bé- la-díjjal tüntették ki. A film­lexikonban még nem szere­pelhetett, hogy 1975-ben Kos- suth-díjat kapott az érdemes Szemes Zsuzsa író mint házi­asszony. (Vimola Károly fel­vételei) művész és számtalan kisebb elismerést, mint például a Pro Natura díjat. Természe­tes, hogy az ember saját maga nem dicsekszik a kitün­tetéseivel, inkább az alko­tásokról, a munka folyamán összegyűlt rengeteg élményről beszél szívesebben. — A másfél száz film kö­zül mintegy ötvenet 1970 óta készített el. Melyik áll ön­höz a legközelebb, melyiket tartja a legkedvesebbnek? — Mindegyik filmem közel állt hozzám, mindegyiket úgy csináltam, mintha életem fő műve lett volna. Vannak vissza-visszatérő, kedvelt té máim. Csak akkor vettem elő egyet-egyet. ha volt róluk új mondanivalóm. A filmrende­zéshez nem elég, hogy vala­mit szeretek vagy szépnek tartok. Például az országról, Budapestről több filmet ké­szítettem. Hazánk címmel egy másfél órásat, majd a tévé nek egy öt filmből álló soro­zatot. Mindig érdekéit á nép művészet. a kultyrális örök­ségünk. Kodály' Zoltán peda gógiai módszereiről készítet­tem 65-ben egy filmet, majd 80-ban a Muzsikás együttes­ről, most pedig Birinyi Jó­zsef népzenészről, a Birinyi családról és a táborfalvi együtteséről egy négyrészeset. Dédelgetett álmom, hogy az elektronikus zenével foglalkoz­zam. — Ügy tudom, sokáig fog­lalkoztatta Herman Ottó ter­mészetvédelmi, néprajzkutatói munkássága.... — Igen, nagyon érdekelt a Magyar Néprajzi Társaság megalapítójának élete, több filmet csináltam az életművé­ről. Az első Az Adriától a Je­ges-tengerig, amelyet örülnék, ha felújítanának. Külön ké­szítettem filmet a magyar né­pi halászatról, amellyel ő fog­lalkozott először részletesen, és a pásztorkodásról. Termé­szet- és környezetvédelmi gondjaink mindig is izgat­tak. A Hortobágyról, a Kis- Balatonról is készítettem fil­met. Különböző népek ter­mészeti környezete, kultuszai, szokásai több filmem témá­ját adták. Kétszer voltam Vietnamban és Koreában, ott három filmet forgattam, il­letve később többet. Közép- Ázsiában tíz-tizenöt filmet készítettem. Ennek az idő­szaknak talán a legfontosabb filmjei a Tanúvallomás, a Dávid, a Vámbéry Ármin, majd két tévésorozat, a Tisz­telet Üzbegisztánnak és a Naszreddin Hodzsa országá­ban. Türelemmel — 1961-ben nagy visszhan­got váltott ki a Szentkút cí­mű filmje, amelyet rejtett kamerákkal vett fel, s ebben a vallás, a hit problémáival foglalkozott. — Előítéletek nélkül tud­tam közeledni a különböző hitűekhez. Jómagam ötven éve vagyok kommunista. Meg­értettem, hogy a vallásnak nagy szerepe van az emberek életiben, és csak maximális türelemmel lehet a hit prob­lémáihoz közeledni. — Készített-e már filmet felesége forgatókönyvéből? — Kevesebb készült, mint amennyit szerettünk volna. Kis József filmrendező szíves vendéglátó Például A hallgatag mélyből című könyvének filmterve csak terv maradt. A Sánta dervis forgatókönyvét azonban ő írta. Ugyanúgy, mint a Naszreddin Hodzsáét. Szere­tek vele dolgozni, mert képi látásmódja előrevetíti a film­beli megvalósulást. — A jövőben tehát a ter­vek között a közös munka is szerepel. Mi az, amit még mindenképpen meg szeretne valósítani ? — Szeretnék még néhány filmet készíteni a zenéről, de sok minden más is foglalkoz­tat, olyasmi, ami szoros ősz- szefüggésben van a mai Ma­gyarország változásaival. Várjuk. Kívánjuk, hogy a már most is hatalmas életmű tovább teljesedjen, gazdagod­jon! Ujj Írisz Gregor Józsefet kérdeztük Szentendrén tudnék élni — Mit jelent önnek a szent­endrei fellépés? — Félek, hogy a válaszom nem elégíti ki a Pest Megyei Hírlap olvasóit. Mégpedig azért nem, mert az igazat fo­gom mondani, s egyesek eset­leg fanyalognak: milyen ud­varias megfogalmazás ... Pe­dig már harmadik éve készü lünk nagy örömmel a Fő té­ren zajló teátrumi előadásra. A Szerelmi bájital örök emlé­kem marad, s úgy tűnik, a Hamupipőke is az lesz. Remé­lem, hogy a vígopera-sorozat egyhamar nem szakad meg városuk színpadán. Szentendrének varázsa van. A lakosság aranyos. A múlt­kor például akkor érkeztünk a palacsintáshoz, amikor be­zárt. Behívott minket az ud­varba. s ott kezdte sütni kü­lön nekünk a lekváros pala­csintát. Én mindig azt mon­dom a fiatal kollégáknak: ne­künk megtiszteltetés, hogy Szentendrére meghívnak ben­nünket. De hadd térjek vissza szorosan a kérdéshez! Személy szerint én mindig úgy készü­lök az itteni előadásokra, hogy jól kidolgozom magam. A kő­színház egészen más. Az em­ber a Fő téren úgy érzi ma­gát, hogy benne van az élet­ben, körülfogják a házak, az ablakokban emberek, fölül a csillagok, néhány centiméter­re a nézők. Most ehhez a han­gulathoz, a város és lakossága kedvességéhez rdja hozzá Ros- sinit, akinek minden taktusa aranyat ér. a Békés osztályá­ba járó főiskolás fiatalokat, akik remek hangulatot terem­tenek, s az emlékeket, ame­lyek a tudat alatt működnek, hogy Itt, ezen a helyen mek­kora tapsokat kaptunk a közönségtől. Hát van színész, aki vonakodva jön ilyen hely­re? Most megint nagyon jó gár­da jött össze a Hamupipőkére. A legkisebb szerepeket is ér­demes művészek énekelték. Senki nem lógott ki a sorból. Ügy erzem, a nagy tapsokat megérdemeltük. Biztos vagyok abban: senki nem bánta meg, hogy jegyet vett az előadásra. S befejezésül még valamit, de nagyon őszintén: Szegeden kívül még egy városban tud­nék élni, Szentendrén. S azt hiszem, ez a legmeggyőzőbb válasz a kérdésre. Új produkciók Augusztusban kilenc műsort ké­szítenek a Magyar Televízió mun­katársai. Az új produkciók kö­zött van közművelődési sorozat, több ismert irodalmi alkotás te­levíziós feldolgozása, történelmi ihletésű mű, játékfilm, dokumen­tumműsor és zenés gyermekfilm# Készül az új televíziós változa­ta Ibsen 18S7-ben írt kétrészes verses drámájának, a Peer Gynt- nek. A főszerepeket Szakácsi Sán­dor és Törőcsik Mari alakítja. Kosztolányi Dezső Édes Anna című társadalmi regényéből két­részes drámát forgatnak. A nagy októberi szocialista for­radalom évfordulójára készülő így győztünk című tcvéfilm a Gor- kiból betegsége kezeléséről visz- szatérő Lenin dolgozószobáját elő­készítő munkatársak közös emlé­keit idézi fel a forradalom tör­ténetéről, eseményeiről és veze­tőjéről. Lenin szerepét Kozák András játssza. Ireneusz Iredinsky kisregényé­ből készül az Armelle című pro­dukció. A tizenhárom részes Forma—1 sorozat francia, kanadai és ma­gyar koprodukcióban készül. rtTV-FIGYELŐ Mindenféle sta­tisztikák készítése nélkül is biztosan lehet állítani, hogy egyre több nézője van az Uj reflektor magazinnak. Azon egyszerű oknál fogva, mert jó és mind izgalmasabb ez a műsor. Legutóbb is igen éles fény­nyel pásztázott ez az érdekvé­delmi adás. A szó legszorosabb értelmében véve belekukucs­kált a balatoni vendéglátó he­lyek elképesztően hanyagul kezelt tárolóládáiba ugyanúgy, mint ahogy a legnagyobb nyilvánosság elé tárta szegény baracskaiak azon panaszát, hogy a település egyik utcája minden tiltakozás ellenére afféle malacokat átadó-átve­vő teleppé züllött. (Ha jól ér­tettük, még innen, Érd felső­Amit a nemzetközi szervezetekről tudni kell A békés jövő érdekében Az emberiséggel egy. idős a béke óhajtása, csakúgy mint az egymás elleni erők küzdelme is végigkísérte a vi­lág történelmét. így semmi meglepő nincs abban, hogy a nemzetközi együttműködés alapeszméje csírájában már a civilizáció legősibb korszaká­ban fellelhető. De nemcsak a béke- és a széthúzó erők összefogása érdekében hoztak létre nemzetközi szervezete­ket, hanem a társadalmi be­rendezkedés megtartása, a val­lási összefogás és a gazdasági célok megvalósítása érdeké­ben is. Hosszasan lehetne sorolni, hogy mikor milyen erők fog­tak össze, hogyan tömörítet­ték az embereket, népeket, államokat nemes célok vagy éppen hatalmi érdekek miatt. A középkori Európában pél­dául a nyugatrómai császár­ság felbo'-.lácával kialakult feudális államokat kezdetben a hit egysége tömörítette vala­milyen nemzetek feletti világ­nézeti szövetségbe. Ekkor ala­kultak ki a zsinatok, majd különböző nemzetközi szerző­dések és egyezmények garan­tálták a nyugalmat, a viszony­lagos békét, a határokat. Nagy egyéniségek is akadtak, akik az örök béke érdekében tanul­mányokat, tervezeteket készí­tettek, mint Dante, Kant, Saint-Pierre és Rousseau vagy akár Pázmány Péter, aki törökellenes európai állam- szövetség tervezetét fogalmaz­ta meg. Napjainkban is nagy je­lentősége van minden nemzet­közi szervezetnek. Naponta halljuk a rádióban, nézzük a tévében, olvassuk az újságok­ban, hogy a különböző nemzetközi szervezetek kép­viselői hogyan találkoznak, tárgyalnak, mit cselekszenek. Látjuk őket, halljuk, de nem tudjuk pontosan, hogy kiket, milyen szervezetet képvisel­nek. A nemzetközi szervezeteket mutatja be a Kossuth Könyv­kiadó a Mit kell tudni? soro­zat legújabb kötetében. A be­vezetőben a szerzők hang­súlyozzák, hogy a nemzetközi szervezetek történetében új szakaszt nyitott a Nemzetek Szövetsége, amely az első világháború után létesült, s a közvéleményben Népszövetség néven volt ismert. A második világh_ború katasztrófája és rettenete méginkább rádöb­bentette az emberiséget, az államok kormányait, hogy szükség van egy olyan világ- szervezetre, amely a béke megvédését, a nemzetközi biztonságot tűzi zászlajára, így alakult meg az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely egyben gazdasági és szociális jelszavakat is magáévá tett, valamint az emberi jogok ál­talános kiterjesztését tartja feladatának. Az ENSZ nyomán egy- re-másra alakultak meg a nemzetközi szervezetek, rész­ben az ENSZ keretén belül, nem kormányközi, de nemzet­közi szervezetek. Jelenleg a világon 378 világ- és kormány­közi, valamint 4676 más jel­legű világszervezet működik. A kötet felsorolja az ENSZ-hez kapcsolódó szer­vezeteket, neveit, működésüket, székhelyüket, vezetőinek név­sorát. Foglalkozik a Biztonsági Tanács szerepével, feladatai­val, a Gazdasági és Szociális Tanáccsal, az ENSZ-hez kap­csolt szervek programjaival, mint például a világélelme­zési, a menekültügyi, a kör­nyezetvédelmi programmal. A kötetből megtudjuk, hogy miként működnek a különböző világszervezetek, az Atomenergia-ügynökség, a Nemzetköz,! Munkaügyi Szer­vezet, az UNESCO, a meteoro­lógiai, távközlési, élelmezési és mezőgazdasági (FAO) szer­vezetek. A regionális, illetve a partikuláris szervezetek, mint az Afrikai Egységszervezet, a Közép-amerikai Államok Szer­vezete, vagy a Varsói Barát­sági, Együttműködési és Köl­csönös Segítségnyújtási Szerző­dés (a Varsói Szerződés — VSZ), amely a szocialista országok védelmére alakult. Érdemes megismerni rövi­den a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, a KGST-t is, amelynek Moszkva a székhelye, s amelynek jelen­leg tíz aktív tagja van: Bul­röl is elautózmak oda azokkal a visító-ordibáló árucikkek­kel.) S ami Ilkei Csabáék vállal­kozásában még külön is tet­szik, az, hogy új és új erőket állít sorompóba, azaz próbál ki riporterként. Tegyük hoz­zá gyorsan, sikerrel, hiszen a legutóbb megismert Dézsy Zoltán vagy Palik László iga­zán feltalálják magukat ebben a közszolgálati szerepben. Ke­ményen kérdeznek, bátran ri­posztoznak — egyszóval kellő­képpen talpraesettek. S ha már a találkozás sző került itt papírra, nem hagy­hatjuk említés nélkül, hogy ebben a most emlegetett mű­sorban szűkebb országré­szünkkel, Pest megye néhány szögletével is randevúzhat­tunk. A képsor végén afféle kicsi glosszák következtek, és ezek egyike mutatta be a Gö­döllőn szégyenszemre elgazo­sodott egykori virágkertésze- tet; másika azt a virágtartót, amely Szentendrén szabályoz­ná — de inkább akadályozza — az alsó út forgalmát; a harmadik villanás pedig an­nak a Duna-parti fának a hűlt helyét mutatta, amelyet holmi sportemberek vágtak ki, mondván, hogy az akadá­lyozza őket. Mit mondjunk? Egyik látványnak sem lehe­tett különösebben örülni. Lágymányos. Azt mondják, akik a Valentina című spa­nyol filmet nézték, hogy szív­hez szóló, érzelmeket felajzó, számos részletében igazán megható élményben volt ré­szük. Hanem akik ugyanakkor a második csatornán a Buda­pesti Körzeti Stúdió jelentke­zésébe kapcsolódtak be, hát azok sem igen unatkozhattak. Egy tengerikígyó-hosszúságú ügy tárult fed ekkor előttük, mégpedig egy olyan bonyoda­lomrendszer, amelynek mind magán-, mind pedig közéleti vonatkozásai bőven akadnak. A lágymányosi Duna-partról postázták azt a levelet, amely­nek nyomába eredtek Győrffy Miklósék, és amely egy leszá­zalékolt ötvenöt éves férfi zűrzavaros lakásügyét pana­szolta el. Az illető előbb egy telekrészt bérelt, rajta egy lakhatatlan vityillóval; majd egy immár lakható faházacs­kát húzott fel oda, természe­tesen minden külön engedély nélkül; majd — lévén lejárója a vízhez — befogadta a fővá­rosi jachtklub (ilyen is van már!) tagjait, sőt azok titkára lett: közben pedig folyvást hadban áll mind a szomszéd- asszonyával. mind a tanáccsal, hiszen a jelzett helyein az 6 létezése illetéktelen. Egyelőre nem tudni, mi lesz ezzel a beteg emberrel, és ugyanúgy nem tudni, hogy valójában kié is a jachtokkal, horgásztanyákkal telepettye- zett Duna-öböl. önmagában véve közterület lenne, de — láthattuk, hallhattuk — rossz gazda módjára a Mahart ural­ja, s ahol nem ez a vállalat szórja szét rozsdás vasait, ott meg más vállalatok elhanya­golt hodályai terpeszkednek. Minél több az illetékes, annál nagyobb a szemétdomb, a sza­bálytalanság, az utasító és visszautasító iratköteg. Azt pedig nyilván aligha kell bi­zonygatni, hogy nem csupán itt, Lágymányoson... Akácz László gária, Csehszlovákia, Kuba Lengyelország, Magyarország Mongólia, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Romá­nia, a Szovjetunió és Vietnam Albánia szintén csatlakozott i KGST-hez, de 1962 óta nerr vesz részt annak munkájában A szervezetben megfigyelő­ként jelen van Afganisztán Angola, Etiópia, a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársaság a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz, Mozam- bik és Nicaragua. 1961 végéig Kína is közéjük tartozott, míg Jugoszlávia egyes területeken teljes jogú tagként, más te­rületeken megfigyelőként van jelen. A tagállamok erőforrásaik­nak összefogásával és egybe­hangolásával elősegíteni akar­ják népgazdaságuk fejlesztését, a műszaki haladást, a népeik jólétének fokozását. Hasonlóan fel lehetne sorol­ni más világszervezeteket is, amelyeknek más vonatkozás­ban van jelentőségük. A lé­nyeg, amint ez a kötetből is kitűnik, hogy a nemzetközi szervezetek főleg a békét, a fejlődést akarják szolgálni. Legtöbb ezért alakult, viszont az imperialista államoknak vannak reakciós tömörülései, amelyek szintén nemzetközileg fognak össze, hogy érdekeiket megvédjék. Ez ellentmond ugyan annak az elvnek, amely szerint az emberek az örök béke, az emberiség fejlődése érdekében szövetkeztek. Mind­ez persze nem kisebbíti azt a szándékot, hogy a többség az emberiség javát akarja, még a kor is, ha a reakciós, impe­rialista törekvések is még mindig elég széles körben ér­vényesülnek. Mindenesetre érdemes a könyvet forgatni, meg­ismerkedni a nemzetközi szer­vezetek programjával, elkép­zeléseivel, azzal, hogy kik tart­ják fenn, milyen céllal, s kik vezetik a világszervezeteket, szövetségeket. Ezáltal még job­ban eligazodunk a napi poli­tikában, a nemzetközi gazda­sági és kulturális kérdésekben. Egyben jobban felismerjük az emberiség törekvéseit, a jövő céljait. Gáli Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom