Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-08 / 186. szám
6 1987. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Tiszta vizet a pohárba! Sevardnadze erélyes figyelmeztetésének visszhangja Növekszik az amerikai katonai felvonulás a Perzsa-öbölben Gyorsan lelepleződött Reagan közép-amerikai trükkös terve Altalanos PILLANATKÉP Immár hetek óta változatlan a helyzet Genf ben: zsákutca alakult ki az 500—5000 kilométerig terjedő hatótávolságú rakéták készülő szerződéstervezetének ügyében. Immár szinte mindenben teljes az egyetértés az amerikai és a szovjet delegáció között, s kisebb részletektől eltekintve tulajdonképpen kész is a megállapodástervezet, amely szeptemberben a külügyminiszterek, majd később Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan elé kerülhetne egy esetleges csúcstalálkozón. Van azonban egyetlen nagy akadály, s ez a Pershing IjA rakéták és robbanófejeik ügye, amelyet Washington ki akar vonni a leendő szerződés hatálya alól. Pedig ezek a rendszerek hatótávolságukat illetően beleesnek abba a kategóriába, amelynek megsemmisítését egy jövendő megállapodás előírná. Hetvenkét ilyen hordozó- eszközről van szó, amelynek gazdája a Német Szövetségi Köztársaság, de a hozzájuk tartozó atomrobbanófejek Washington állítása szerint az Egyesült Államok tulajdonát képezik, s nyugat-németországi raktárakban őrzik azokat. E rakéták és robbanótölteteik ügye kulcskérdés. A probléma nem is az, hogy Bonnak megmaradnak-e vagy sem e hordozóeszközei, hanem az, hogy mi is a helyzet azatom- Xopbanófejekkel? Ha ygyanjs ezek amerikai tulajdonban vannak, akkor nem lehet kihagyni azokat a szerződés hatályából, hiszen WtiShíhgtört és Moszkva arra kötelezik magukat, hogy mindén 500— 5000 kilométer hatótávolságú rakétájukhoz alkalmazható robbanófejet megsemmisítenek. \ Még súlyosabb volna a helyzet, ha ezek a robbanófejek a bonni kormány tulajdonában lennének. A washingtoni és bonni zavaros magyarázkodás arról, hogy „harmadik országok” fegyverzetei nem vonhatók be a szovjet—amerikai genfi tárgyalások témáiba, mindenesetre máris gyanút ébreszt. Még akkor sem volna más a helyzet, ha Washington csupán a jövőben adná át ezeket a robbanófejeket az NSZK-nak, s jelenleg valóban amerikai tulajdonban lennének. Mindkét"' eset az atomfegyverek elterjedését megakadályozni kívánó úgynevezett „atomsorompó” szerződés durva megsértése volna, amelynek aláírói között ott van az Egyesült Államok kormánya is. Túl ezen a Szovjetunió és a Varsói Szerződés más államai nem tűrhetik el, hogy az NSZK titkos manőverek által, szerződésszegések egész sorával atomfegyvert birtokló országgá változzon! Ezért szovjet részről rendkívüli diplomáciai lépésre határozták el magukat. Sevardnadze külügyminiszter Génibe utazott, hogy rangos nemzetközi fórumon, a több mint negyven ország képviselőiből álló leszerelési bizottság ülésén ismertesse a szovjet álláspontot. Beszéde kemény volt és határozott, s az volt a lényege, Washington és Bonn valljon színt, kinek a birtokában van, vagy lesz a 72 atomrobbanófej? ÉRTETLENSÉGI SZÍNJÁTÉK A szovjet külügyminiszter logikus megnyilatkozásával „telibe talált". Mind Washington és Bonn rendkívül ingerült hangnemben azonnal válaszolt, mégpedig elutasítással. Ez azt jelenti, hogy az 500 és 5000 kilométer közötti hatótávolságú hordozóeszközök nukleáris robbanófejeitől mentesített kontinensünk közepén megmaradna 72 olyan atomtöltet, amely bármikor felsze.- relhető azokra a rakátékra, amelyek 7—12 percen belül elindulásuk után becsapódhatnak a Varsói Szerződés államainak stratégiai fontosságú. célpontjaiba. Ha ezt szovjet részről figyelmen kívül hagynák, s így írnának alá szerződést a robbanófejek megsemmisítéséről az Egyesült Államokkal, valójában mit érne ez a megállapodás? Vagyis szovjet részről logikus az érvelés. S mennyire vérszegény mindaz, amit Wa- shinton és Bonn felhoz elutasító álláspontjának védelmére! Azzal próbálják megkerülni azt a tényt, hogy a nukleáris robbanófejek Nyugat-Német- országban maradnának, hogy ezzel a többi NATO-szövetséges is egyetért... De hiszen nem ez a kérdés! KÜLÖNLEGES OSZTAGOK GYORS ÖSSZEVONÁSA A mekkai zarándoklat során kialakult véres események, amelyek áldozatainak száma félezer körül van, tovább növelték a feszültséget a Perzsa-öböl térségében. De a valóságos ok, amely leginkább az iráni—iraki háború kiterjedésének veszélyét idézi fel, a növekvő amerikai és francia katonai jelenlét a veszélyes vizeken. Annak ellenére, hogy Irán többnapos hadgyakorlatot tart vizein, egy esetleges amerikai támadás elhárítására, a kereskedelmi hajózás akadály nélkül zajlik a Hormuzi-szoros- ban. Ez rendkívül ’fontos a tőkét vjjqg ^ifunjra* iysz^n ^ Perzsa-öböl mentén fekvő országokból származik kőolaj- ellátásuk egyhatoda. Nemrég zavartalanul haladhattak át e vidéken amerikai hadihajó- kísérettel .a csillagos-sávos lobogót felhúzott kuvaiti tartályhajók is. Ezek után a kommentátorok joggal tartják természetesnek, hogy washingtoni körökben magyarázatot kérnek a kormányzattól, miért tart oly sok hadihajót és katonát a térségben, s miért y irányít oda még továbbiakat? Mint megjegyzik, az utóbbi időkben csak Grenada, Libanon és Líbia körül került sor hasonló erődemonstrációra, s mindhárom esetben amerikai támadó akció következett az ott ösz- szevont flottaegységektől. A Perzsa-öbölben jelenleg kilenc amerikai. hadihajó tartózkodik. De már úton vannak a térség felé a Guadalcanal amerikai helikopterhordozó és kísérői, amelyek aknakeresőkből és gyorsan manőverező kisnaszádokból állnak. A már a Perzsa-öbölben levő hadihajókon és az úton levőkön 15 ezer főnyi katonaság teljesít szolgálatot. Ezen kívül további amerikai egységek állomásoznak harci készültségben a szaúdi, omá- ni és bahreini támaszpontjaikon. Az öböl bejáratánál pedig a Constellation nevű repülőgépanyahaj ó vezetésével egy hat egységből álló flottacsoport manőverezik. Csupán a Constellation fedélzetén ötezer katona van. Franciaország — amely megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal — a Clé- menceau hadihajó vezetésével, különleges rendeltetésű flot- tacsovortot küldött a térségbe. Párizson kívül azonban Washington N ATO-szövetsége- sei kevés hajlandóságot mutatnak, hogy csatlakozzanak az amerikai felvonuláshoz. Ezért Reagan elnök nyugat- eurónai körútra küldte Car- luccit, nemzetbiztonsági főtanácsadóját, hogy rávegye a húzódozó szövetségeseket, hogy legalább aknakutató hajók küldésével vegyenek részt a közösnek szánt fellépésben. A helyzet tehát ismét feszültebbé vált a térségben. Átlátszóan primitív próbálkozás A Fehér Ház e héten Nicaragua vonatkozásában egy eredetileg gondosan megtervezettnek vélt lépéshez folyamodott. Reagan elnök, hívei szerint, „váratlanul”, béketervnek elnevezett javaslatot hozott nyilvánosságra. Ez tűzszünetet irányozna elő a ni- caraguai kormánycsapatok és a külföldi bázisokról bevetésre induló ellenforradalmár zsoldosok között, majd tárgyalásokat, amelyeket minden külföldi fegyverszállítás megszüntetése követne, s végül új választások megtartása. A „béketerv” már szinte meghirdetése pillanatában lelepleződött. Egyrészt, mert szinte mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy elfogadhatatlan Managua számára, hiszen a beleegyezés nem jelentene mást, mint a nép bizalmát élvező és törvényes sandinista kormányzat kapitulációját a Washington által támogatott és a somózista diktatúra folytatását kiharcolni akaró zsoldosok előtt. Managua azonban, mérsékletet tanúsítva, hajlandónak mutatkozott mégis kétoldalú legmagasabb szintű tárgyalást folytatni bárhol Reagan elnökkel ajánlatairól, persze előfeltételek nélkül. De Washington megtorpedózva saját tervének komolyságát, azonnal elutasította az indítványt... , Egyébként a béketerv időzítése két dátummal is szorosan összefüggött. Szeptember 30-án jár le az az időpont, amíg a kormányzat a kongresszus felhatalmazásával segélyezhet?' ft nicat-agüÉi* korit* rákat. Az új, több mint 100 millió dollár segély 'megszavazásához pedig a Fehér Ház szakértői szerint olyan látszatot kellene teremteni, hogy a Reagan-kormányzat békés úton is biztonságos helyzet megteremtését kívánja Kö- zép-Amerikában, csakhogy „nem rajta múlik, hogy nincs más út, mint a kontrák támogatásáé ...” Másrészt a „béketervet” — nem véletlenül — éppen a Guatemalában összeült közép-amerikai legmagasabb szintű értekezlet elé időzítették. Ezen, az öt érdekelt ország — köztük Nicaragua is — Arias, costa-ricai elnök tervezetét vitatja meg a békés rendezésre. Árias ezt megelőzően körutat tett a középamerikai államokban, és olyan tervet tesz a tárgyalóasztalra, amely hasonló a Contadora- országokéhoz, amellyel* pedig Washington messze nem ért egyet. Reagan azt akarta, hogy saját terve kerüljön ehelyett a guatemalai tanácskozás elé. Ez azonban nem sikerült, mert a közép-amerikai elnökök kimondták: csupán Arias tervezetét vitatják még. Nagy reményeket azérí persze nem lehet fűzni a guatemalai értekezlethez, hiszen résztvevőinek túlnyomó többsége kir sebb-nagyobb módon lekötelezettje Washingtonnak és a kontrák — az egyik résztvevő — Honduras területéről indulnak bevetésekre. De, hogy mégis lesöpörték egyöntetűen Reagan, béketervnek nevezett javaslatait a tárgyalóasztalról, ez bizonyos mértékig már az idők jele is lehet... Arkus István Elhunyt Camille Samun Meghalt Camille Samun, a libanoni politikai élet egyik veteránja, az ország volt államfője és 1929 óta folyamatosan a libanoni törvényhozás tagja. Samun 1900 április 3-án született a libanoni Suf hegységben. 1952 szeptembere és 1958. között volt Libanon elnöke, számos kormányban töltötte be a belügyi és a pénzügyi miniszteri posztot. 1958-ban megalakította a Nemzeti Liberális Pártot, amely mind a mai napig fennáll. Camille Samun nemzetközi viszonylatban is ritka politikai pályát futott be; 88. évében is aktív formálója, sőt, a háttérből irányítója maradt a libanoni politikai életnek. Halála fordulópont — fia, Dany Samun aligha tudja betölteni azt az űrt, amit Samun hagyott maga után. A keresztény táborban ma sincs hozzá hasonlatos ellenfele a muzulmán erőknek. Peking Szovjet—kínai hatdrtárgyalások Igor Rogacsov külügyminiszter-helyettes vezetésével szovjet küldöttség érkezett pénteken Pekingbe, a szovjet-kínai határtárgyalások újabb fordulójára — jelentették egybehangzóan nemzetközi hírügynökségek. Igor Rogacsov, akit a repülőtéren Csien Csi-csen kínai külügyminiszter-helyettes üdvözölt, megérkezése után újságíróknak kijelentette, hogy a szakasz várhatólag kéthetes lesz és kemény munkát ígér. A mintegy kilencévi szünet után felújított határtárgyalások első fordulóját februárban Moszkvában tartották. Se vardnadze-Kampelman megbeszélés Nemzetközi sajtóértekezlet Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter pénteken délelőtt, a' Szovjetunió genfi képviseletének épületében, fogadta Max Kampelmant, a Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjét. A nap folyamán találkozott a szocialista országoknak a genfi leszerelési konferencián az részt vevő képviselőivel Bulgária, . Magyarország, NDK, Kuba, Mongólia, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia nagyköveteivel, valamint Vietnam képviselőivel, majd nemzetközi sajtóértekezletet tartott. A nap folyamán részt vett és f elszól alt a Svájcban működő szovjet intézmények dolgozóinak akti- vaülésén. A szovjet külügyminiszter elutazott Genfből. Gennagy'j Gsraszimov külügyi tájékoztatója Sajátos nyugati gondolkodásmód Eduard Sevardnadze csütörtöki genfi beszédével kapcsolatban Gennagyij Geraszi- mov, a szovjét külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának vezetője pénteken Moszkvában kifejezte azt a reményét, hogy a beszédet az érintettek figyelmesen tanulmányozni fogják. Az első érdemi visszhangról, Max Kam- pelman, amerikai fődelegátus szavairól szólva Geraszimov hangsúlyozta: ezek tükrözik azt a nyugati gondolkodásmódot, amely a tárgyalásokat sajátos harcként fogja fel. Az amerikai oldalon továbbra is dominál a vetélkedésre kihe- gyesett gondolkodásmód. Az Egyesült Államok megpróbálja kijátszani a szovjet felet, meg akarja tartani a 72 nyugatnémet Pershing 1A rakétához tartozó robbanófejeket. Itt lenne az ideje annak, hogy az amerikai fél megszabaduljon a partner kijátszásának szokásától — hangsúlyozta a szovjet külügyminisztérium képviselője. Geraszimov tájékoztatójában elmondta: Azzal kapcsolatban, hogy Raoul Wallenberg most lenMozambik és Dél-Afrika közeledése # * i-wi 4 tv *“l* # -Sík 4 i* « N* , , Kormányszintű kapcsolatfelvétel Mozambik és Dél-Afrika vegyes bizottságot állít fel kétoldalú kapcsolataik problémáinak megvitatására — erről döntött csütörtökön a két ország Fokvárosban tárgyaló küldöttsége. A bizottság első ülésének időpontját nem határozták meg. Dél-afrikai források szerint a Jacinto Veloso mozambiki együttműködési miniszter és a Roeloff (Pik) Botha délafrikai külügyminiszter vezette tárgyaló küldöttségek megállapodtak arról is, hogy megvitatják: ki a felelős a múlt havi mozambiki mészárlásért, amelynek mintegy 400 ember esett áldozatául. A mozambiki delegáció vezetője viszont cáfolta, hogy ezt megvitatták volna, s annak a véleményének adott hangot, hogy a kérdést a vegyes bizottságnak kell majd tanulmányoznia. Mozambik és Dél-Afrika között ez volt az első kormányszintű kapcsolatfelvétel Samora Machet elnök kilenc hónappal ezelőtt bekövetkezett tragikus halála óta. Dr. Robert Gale figyelemkeltő megállapítása A sugárfertőzés és a A csernobili atomerőműbaleset bebizonyította, hogy a sugárfertőzött személyeket hatékonyabban lehet gyógyítani, mint korábban hitték — írja az amerikai orvosi szövetség Chicagóban megjelenő hetilapjának pénteki számában dr. Robert Gale neves amerikai csontvelő-specialista. Gale — mint emlékezetes — részt vett a csernobili baleset sérültjeinek gyógyításában, s több sikeres műtétet hajtott végre. Gale a UPI amerikai hír- ügynökségnek adott telefoninterjújában kifejtette: Cserno-. bil felhívta a figyelmet arra, hogy a? atomerőművek építésével és működtetésével kapcsolatban nemzetközi összefoCsak röviden... JOAQUIM ALBERTO CHISSANO, a Frelimo-párt elnöke, mozambiki államfő, aki a szovjet vezetés meghívására hivatalos baráti látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban. elutazott Kievből. RADZSIV GANDHI indiai miniszterelnököt és Junius Dzsajevardene, Srí Lanka-i köztársasági elnököt jelöli a Nobel-békedíjra Stephen So- larz amerikai képviselő, a képviselőház ázsiai és csendes-óceáni ügyekkel foglalkozó albizottságának elnöke. A Nobel-díj-bizottsághoz intézett táviratban Solarz a Srí Lanka-i etnikai problémák rendezése érdekében kifejtett tevékenységért tartja méltónak a két politikust a kitüntetésre. gásra van szükség, mert bárhol következzék is be baleset, mindenütt érezteti majd hatását. A csernobili baleset orvosi tanulságai közé tartozik az is, hogy az emberi szervezet nagyobb adag sugárzást bír el, mint várták. A csernobili baleset következményeit orvosi szempontból összegezve dr. Gale megállapítja: 31 ember halt meg a szerencsétlenség után, s mintegy 500 embert kellett kórházba szállítani. A sérültek 90 százaléka ma már jól van. A túlélési arány azért ilyen kedvező, mert sikerült előrelépni az antibiotikumok, a vérátömlesztés, és más kezelési módok alkalmazásában — szögezte le írásában az amerikai szakember. Dr. Gale végezetül aláhúzza: a csernobili baleset enyhített formában megmutatta, hogy mik lehetnek egy atomháború következményei. — Ha a nagyhatalmak felhalmozott nukleáris fegyverkészletének csak 10 százalékát vetik be egy összecsapásban, már - nincs elegendő orvos és felszerelés ahhoz, hogy megmentsék a sérülteket — figyelmeztet a tudós. ne 75 éves. újra cikkek sorozata jelenik meg Nyugaton. Ezekben azt állítják, hogy a svéd diplomata él és a Szovjetunióban tartják fogva. Geraszimov ezzel kapcsolatban emlékeztetett: szovjet részről már 1957-ben közölték a svéd kormánnyal, hogy Wallenberg 1947-ben szívinfarktus következtében meghalt a börtönben. A múlt évben újabb vizsgálatokat folytattak le, amelyek megerősítették a korábban közölt tényeket. Szovjet részről megértik a rokonok és a Wallenberggel ro- konszenvezők érzéseit, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a diplomata negyven évvel ezelőtt meghalt. Kérdésre válaszolva a kül- ügyminisztériumi szóvivő közölte, ho'gy Julij Voroncov te- heráni tárgyalásai során szóba került az Irán és Szovjet- örményország közötti — az iráni fél által tíz évvel ezelőtt lezárt — gázvezeték újbóli üzembe helyezésének terve. Geraszimov emlékeztetett arra, hogy a külügyminiszter első helyettese Bagdadot és Damaszkuszi is felkereste. Mint mondotta, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján a Szovjetunió erőfeszítéseket tesz az iráni—iraki háború mielőbbi beszüntetése érdekében. Teherán továbbra is feltételeket támaszt ezzel kapcsolatban. Ilyen értelembe» Julij Voroncov látogatása nem hozott konkrét előrehaladást. Geraszimov a Perzsa-öbölben zajló katonai tevékenység kapcsán a következőket mondta: Irán a Perzsa-öböl mentén fekszik, így a térségben végrehajtott hadgyakorlatai rá tartoznak. Az azonban, hogy az öbölben huszonnégy hajóból álló amerikai haditengerészeti csoportosítás tartózkodik, és od^ tart egy francia hadihajóraj is. felveti a kérdést — miért és kinek van erre szüksége? Enélkül is puskaporos hordóra hasonlít már ott a helyzet. Megelégedésünkre szolgál — hangoztatta Geraszimov —, hogy az iraki—iráni konfliktus megoldására született BT- határozat kérdésében egyezik az amerikai és a szovjet fél álláspontja. Ez a háború egyike azoknak a regionális konfliktusoknak, amelyek rácáfolnak a világot a szovjet— amerikai versengés arénájának tekintő washingtoni nézetekre. A közép-keleti háború megszüntetése érdekében a Szovjetunió és az Egyesült Államok közösen léphetnének fel. mint .tették azt a Biztonsági Tanácsban — hangsúlyozta válaszának végén a külügyi szóvivő. Csillagváros rir Ürnagygyülés Pénteken Bajkonurból a Moszkva melletti Csillagvárosba érkezett Alekszandr Viktorenko és Alekszandr La- vejkin szovjet, valamint Mu- hammed Ahmed Farisz Szíriái űrhajós. A július 22. és 30. között végrehajtott szovjet—Szíriái űrrepülés három résztvevőjét a szovjet űrhajósok kiképzőközpontjában nagygyűlésen üdvözölték. A nagygyűlésen részt vett egy Szíriái kormányküldöttség is.
