Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

1987. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF.: 311*1446 A kezemben maradt Nemrég vásároltam egy 43- as méretű kamaszöltönyt Bu­dapesten, a Lenin körúton, a Kispajtás üzletben. Sajnos, nem sokáig volt örömöm ben­ne, ugyanis amikor először felvettem, a nadrág cipzár­jának a húzója a kezemben maradt. Az öltönyt a Zalaegerszegi "Ruhagyár készítette. Ezúton is szeretném felhívni a figyel­müket arra, hogy a nadrágok­ba jobb minőségű cipzárat kellene varrni. Most nem tudom használni az öltönyt. Rokkantnyugdíjas vagyok, na­gyon alacsony a nyugdíjam, nincs lehetőségem arra, hogy minden hónapban másik öl­tönyt vásároljak. Berinszki Béla Pomáz ★ Olvasónk panaszával megkeres­tük a levélben említett üzletet. Szekér Gyuiáné üzletvezető azt a választ adta; amennyiben olva­sónk visszavisz! a boltba a nad­rágot, ók intézkednek, hogy ja­vítsák ki a hibát. Az eljárás kis­sé hosszadalmas, hiszen néhány napba feltétlenül beletelik, amíg a cipzárt kicserélik. A ruhagyár által felhasznált cipzárak között hibás is akadhat — ha tömege­sen reklamálnak, nyilván felfi­gyelnek arra, hogy nem megfe­lelő a cipzárak minősége, ha azonban csak egy-két eset fordul elő, az még nem ok az általáno­sításra. lalkozni kell, ha nincs egy- egy településen gyermekbal­eset, hiszen ha valahol a fe­kete krónika szegényes, az azt is jelenti, hogy a felvilá­gosító munka hatékony. Arra kell törekednünk, hogy mi­nél többen legyenek azok a járművezetők, akik tisztában vannak azzal; könnyelműsé­gük nem csak a saját életüket, testi épségüket veszélyezteti. Padányi Lajos Budakeszi Megszánt a gyártás? A közelmúltban felkereked­tünk és bejártuk a főváros va­lamennyi üzletét, ahol bi­cikliket árusítanak, mert sze­rettünk volna egy versenyke­rékpárt vásárolni, amelyet a Csepel Művek gyárt. Egyet­len üzletben sem kaptunk, s a kérdésre, hogy mikor lesz kapható, nagyon eltérő vá­laszokat adtak. Volt, aki azt mondta, hogy ebben az évben már nem lesz, másutt azt mondták, hogy megszűnt a gyártás, mert ráfizetéses a termék. Jó lenne tudni, mi a hely­zet valóban, érdemes-e ke­resni ezt a kerékpárt vagy végképp le kell mondanunk róla. Gyóni Erzsébet Galgamácsa BaSesefi krónikák Rendszeresen figyelemmel kísérem a megyei baleseti krónikákat. Elgondolkodom és elszomorodom. Az adatok lé- sújtóak, s úgy tűnik, hogy egyre több, lesz a baleset, egy­re több az áldozat. Az adat­közlésekből ki lehet következ­tetni, mennyi felelőtlen, fi­gyelmetlen, a bajt szinte ke­reső ember ül a volán mö­gött. Sokan megsértik az elő­zés szabályait, nem a látási viszonyoknak megfelelő sebes­séggel haladnak, s bizony nem kevés azoknak a száma, akik ittasan ülnek autóba és vezetnek. A jelszót, amely Budakeszin az MHSZ falára van festve, jó lenne feleleveníteni: Együtt — egymásért! Sokan akik a vo­lán mögött ülnek, megfeled­keznek magukról és rólunk, gyalogosokról. Az, hogy egy gép urai lettek, agressziót vált ki belőlük, s úgy tesz­nek, mintha óvatosság és fi­gyelmesség nem is létezne. A gyermekekre különösen kell vigyázni. A balesetek megelőzésével akkor is fog­★ Sarkad! Csaba, a Csepel-Kera- vill márkabolt üzletvezetője az alábbi választ adta: tudomásunk szerint átmenetileg áll a gyárban a szerelés — alkatrészhiány miatt. A kereskedelmet úgy tájékoztat­ták, hogy várhatóan az év utol­só negyedében tudnak ismét szál­lítani versenykerékpárokat. Ol­vasónknak tehát azt, javasoljuk, várjon türelemmel, ha ragaszko­dik ehhez a típushoz, mert az az iinformáció, mely szerint megszűnt a gyártás, téves. Pd lehetne kutatni A Magyar Pedagógiai Tár­saság szerény elődje volt a reformkorban a Magyar Ne­velési Társulat. Ennek jegy­zőkönyvei 140 évi lappangás után most már viszonylag könnyen hozzáférhetőek. A társulat 1843-ban alakult, s úgy tervezték, hogy ez lesz a magyar pedagógustársada­lom reprezentatív képviselője. A tervek meghiúsulása után 1847-ben reális, a valós hely­zethez alkalmazkodó tervek­kel újították fel; 1848-ban a társulat összehívta az első tanítói ülést, amely lényegé­ben az első nevelési kong­resszus volt. FELEJTSE EL! A panaszos egyik Pest me­gyei városból érkezett. Amit elmond, az nem új számunkra, hiszen a város az utóbbi időben főleg vízgond­jairól nevezetes. Panaszosunk előadja, hogy az ö utcájuk­ban szándékosan hátráltatják a vízbevezetést, a környéken már szinte mindenütt van víz, s ők nem juthatnak hozzá. Állítólag 1972-ben, amikor a telket vette, azt ígérték, hogy már a következő évben lesz víz. Azóta is csak ígéret ma­radt az ígéret. Azon a részen, ahol ö is lakik, a házak ha­talmasak, ellentmondanak a régi emberi logikának, hiszen őseink csak oda építkeztek, ahol víz is volt. Itt nincs víz, próbálkoznak sokan, hogy ku­tat fúratnak, de bármilyen mélyre is mentek, vizet nem találtak. Emeletes házak és vizesvödrök — ugye milyen ellentmondás? A panaszos természetesen azt szeretné, ha mi közben­járnánk, s ők vizet kapnának. Ha lehet, azonnal, mert ne­kik már régen ígérik, követ­kezésképpen nincs más, aki náluk jogosultabb lenne. Kor­rupciót emleget, s valóban, bi­zonyítéka is van erre; a Pest Megyei Tanács válaszlevele, amely megemlíti a területen tapasztalt szabálytalanságokat, s ígéri, ho-ry a jövőben nem lesznek ilyen visszaélések. Szabálytalanságok persze az­óta is vannak, mindenki lát­ja, mindenki tudja, s minden­kit itíihauont. javasoljuk a panaszosnak, jöjjön el velünk az illetékes ivoviztársulat igazgatójához, s óit actja eio ezeket a ténye­ket, mi jelen leszünk, s kí­váncsian varjuk, rauyen ered­ményre vezet véleményeik üt­köztetése. Olvasónk azonban meghalta!, o nem ilyen segít­séget remélt. Nem óhajt reszt venni ilyen beszélgetésen, s kéri, felejtsük el a problémát, amivel hozzánk fordult. Azt mondja, nincs értelme az il­letékesekkel beszélni, szerin­tünk inkább fél valamitől vagy valakiktől. Talán csak attól, hogyha kiáll ügye mel­lett, újabb tíz évig válhatnak a vízre. K érte, hogy felejtsük el, hát élieiejtjük. Nem is éreznénk tisztességesnek, hogy egyetlen utca érdekeit képviseljük, amikor a telepü­lésen még sok-sok utcában nincs víz, s ahol van, ott is gyakran hörögnek a csapok. Megértjük, hogy nehéz víz nélkül, s az is természetes, hogy most türelmetlenebbek az emberek ott, mint néhány évvel ezelőtt, hiszen valami­nek a hiánya akkor a legfá­jóbb, ha körülöttünk már mindenkinek van, s nekünk még mindig nincs. Azt azon­ban nem tartjuk helyesnek, hogy valaki minket igénybe- véve szeretne előnyhöz jutni olyanokkal szemben, akiknek szintén nincs vizük .. • Eleinte többalakos bélyegzőt terveztek, amelyen egy an­gyal vezetett volna egy gyer­meket, 1847-re ez egyszerűsö­dött, két egymást fogó kéz; alatta a Neveljünk! felirattal. Ugyanez a pecsét szerepel a Pest Megyei Hírlap július 16-i számában, mint a szadai isko­la 1871. évi pecsétje. Nem zárható ki, hogy kö­zös mintát vettek alapul, de az sokkal hihetőbb, hogy a községi iskolaszék elnöke vagy valamelyik idősebb tanító 24 évvel korábban részt vett a szűk körű, száznál kevesebb tagot számláló társaság mun­kájában. Lehetséges, hogy a pecsétet készítő vésnök Is­merte az eredeti, meg nem valósult tervet. Jó lenne más iskolák korabeli dokumentu­mait is átnézni, így talán fel lehetne kutatni a két bélyeg­zőtervre vonatkozó egyéb ada­tokat is. Dr. Terray Barnabás Dunakeszi Kit ISBet a telefon? Volt férjemmel — jóllehet, évek óta elváltunk — közös lakásban lakunk. A lakásban már akkor is volt telefon, amikor még házasok voltunk, s mint minden, a telefon is a férjem nevén szerepelt. Válásunk után a telefont én használtam, én fizettem a számlákat is. Abban a szo­bában helyeztem el, amelyet én használok a gyermekünk­kel, s nem állt szándékomban kitenni a készüléket a közös helyiségbe, ugyanis volt fér­jem nem hajlandó a közös költségekből részt vállalni. Ám volt férjem gondolt egyet és panaszt irt a postá­hoz, hogy én bitorlóm a tele­font. A kirendeltségtől kijöt­tek, s felszólítottak, hogy ad­jam át a férjemnek a készü­léket, mert őt illeti meg. En erre nem voltam hajlandó. Erre kijöttek a lakásunkra akkor, amikor én nem voltam otthon, s egyszerűen kiiktat­ták az én készülékemet, a fér­jemnél felszereltek egy mási­kat. Nekem írtak egy papírt, hogy a készüléket vigyem el a megadott címre, mert_ nem az enyém, hanem a posta tu­lajdona. Felháborítónak tartom ezt az eljárást. A telefont már rég kikapcsolták volna, ha én nem fizetem ki a számlát és a büntetést, tehát csak azért maradt meg a telefonunk, mert én fontosnak tartottam és áldoztam rá. Ennek elle­nére bárhová fordulok, azt a választ kapom, hogy nincs igazam, a férjemet illeti meg a telefon. N. N. + Nem közöljük panaszosunk ne­vét, s azt sem, melyik városban él, hiszen nem az ö személye a fontos ebben az esetben, hanem az, kit illet a telefon válás után. Szikszai Istvánná, a Budapest Vi­déki Postaigazgatóság távközlési előadója elmondta, hogy a pos­tai törvények szerint a telefon azé, akinek a nevén szerepel, az­az a posta azzal áll jogviszony­ban, akinek a nevén van a tele­fon. Hogy válás esetén a telefon kié legyen, ebben a kérdésben a bíróság st-m dönthet. A feleség abban az esetben tarthatna Igényt a telefonra, ha a férje a lakásból elköltözne. Most készül az új pos­tai törvény, lehetséges, hogy e te­kintetben is módosítják majd, de erről még nem tudhatunk ponto­san semmit. Véleményünk szerint az lenne az Ideális, ha a volt há­zastársak nemcsak a lakást, de a telefont is közösen használnák, hiszen a mai telefonínséges Idők­ben az nem megoldható. hogy egv kétszobás lakás mindkét szo­bádban külön állomást létesítse­nek. •» fcelálkozó Forró nyári vasárnapon gyűltek össze a Dunaharaszti Állami Polgári Iskola ötven évvel ezelőtt végzett növen­dékei. Akkor 40 fiú és 37 leány fejezte be tanulmá­nyait a jó hírű tanintézetben, most csak huszonkilencen ír­tuk alá a jelenléti ivet. A találkozó kezdetén két osztálytársunk elhelyezte ko­szorúnkat osztályfőnökünk, Szentirmai József sírján. Utá­na az általános iskolába mentünk, ahol egy feldíszített termet bocsátottak rendelke­zésünkre. Jelen volt Csáki Il­lés nyugalmazott igazgató is. Megemlékeztünk elhunyt ta­nárainkról, osztálytársainkról, s felidéztük az iskolai élmé­nyeket is. Mindenki elmond­ta röviden élete történetét. A csoportos fényképezés után ebéd zárta a találkozót­Baranyay Béla Dunaharaszti Miért verik szét? Régóta figyelem, hogy ha valaki lebontja a régi házát, mert újat szeretne építeni a helyébe, nagyon gondosan ügyel arra, hogy a bontás so­rán minél kevesebb anyag menjen tönkre. Óvatosan le­szedi az ablakszárnyakat és az ajtókat, nem dobálja le a tetőről a cserepeket, nem töri össze a faanyagot, mert tudja, hogy ha neki magának nem is les? rá szüksége, valaki más­nak még hasznára lehet. Egészen másképp megy vég­be a bontás a közületi épít­kezéseknél. A munkások első dolga, hogy szisztematikusan bezúzzák az ablaküvegeket. A tetőről úgy kerül le a cserép vagy pala, hogy az már többé semmire sem használható. Ennyire gazdagok lennénk, vagy csupán ennyire hanya­gok vagyunk? Országosan milliókra rúghat az a kár, amit így okoznak a népgazdaságnak. Talán meg lehetne oldani valahogyan, hogy a közössel is jó gazda módjára bánjunk, úgy, mint­ha a sajátunk lenne ... Együd Lajos Vác ——~ CYtBMlKRiJTVÉHY Pajtások! Mihail Solohov, Nobel- díjas szovjet-orosz író, a XX. szazad! európai irodalom ki­emelkedő alakja. Mai rejtvé­ny linkben 3 nagy műve olvasható. VÍZSZINTES 1. Magról kelt fiatal fa. 8. Be­cézett iskola. 10. „ . . . latod, Ár­pád vére miként fajul?” 11. Vala­miből feltörő. 13. Svéd és beiga autojel. 14. Noszogató szó. 16. Szárnyéi ... Pál, festészetünk nagy alakja (1845—1920). 17. Kábí­tószer. 19. Ereinkben csordogál. 20. Rossz osztályzat az iskolában. 22. Kicsoda? 23. Bibliai város, Da­vid király székhelye volt. 24. Zu­hany. 25. E szóval helyeselnek Moszkvában. 26. Új textilneműt vízállóvá tesz. 28. Őszi hónap rö­vidítése. 30. Fertőtlenítő és altató­szer. 31. A versengésben győzött. FÜGGŐLEGES 1. Nagyszabású müve, mely a világháború és a polgárháború éveit mutatja be. 2. Komárom me­gyei község. 3. Zseblámpa tarto­zéka. 4. Ezer római számmal. 5. Egyen! 6. Ételre való kínáláskor mondjuk. 7. 1956-ban megjelent elbeszélése a háború utáni kor­szakot mutatja be. 9. A Doni el­beszélések című kötete ezzel a címmel jelent meg magyar nyel­ven. 12. A kutya nyakát díszíti. 15. Kicsapongó mulatozás. 18. O. Y. O. 21. Hely németül. 26. Alsó­gödi Tornaegyesület. 27. Berlini teá! 29. Keszthely határai! Gyerekek! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését, a többi augusztusi megfejtéssel együtt — egy levelezőlapon — szeptember 10-ig küldjétek be a szerkesztő­séghez. Már egyetlen heti helyes megfejtéssel is lehet nyerni! A június havi nyertesek névso­ra: Angyal Ágica, Gyömrő, Páz­mány u. 57.; Bekő Andrea, Száz­halombatta, Jókai köz 1. 2/1.; Du­dás Tünde, Gödöllő, Stromfeld sétány 6/A.; Gombik Tímea, Vác, Kötő u. 1. IV/15.; Gylmesi Krisz­tián, Cegléd, Széchenyi úti lt. C/16.; Hegedűs Ildikó, Tápióbics- ke, Sági u. 41.; Horváth Tünde, Érd III., Alispán u. 29.; Kern László, Aszód, Mosolygó A. u. 2.; Komlós Zoltán, Nagykőrös, Arany J. út 29.; ifj. Magony István, Bu­dakalász, Wesselényi u. 12.; Pász­tor Orsolya, Halásztelek, Táncsics M. u. 43.; Schubauer Franciska, Visegrád, Zách Klára u. 25.; So- hajda Ramona, Diósd, Baross Gá­bor u. 12.; Szalontal Enikő, Mo- nori-erdő. Rakéta u. 20.; ifj. Zse- nyuk Gyula. Penc, Petőfi u. 15. A nyereményeket postán küld­jük el. KÁROLY BECÉZVE BALERINA (ADÉL) ZALA Ml KÖZSÉG —Y 0ISZ □ □ ’estre tarok LJ SZITÁL NÁTRIUM Falu Tamás címadó ver­séből idézünk a számozott sorokban. Beküldési határidő: egy hét! |'Yj > * r ..... —r Y CSÓNAK• GERINCE r i*1 ' . ■ ! \<v4 i * ÜRES LAK A MÁSIK HELYEN T" ÁLHAJ ANIKÓ BECÉZVE ► * SUB TITOKBAN ► MUTATÓ- SZÓ □ ny I DALOLT ÉNEK HANGJA MAGÁVAL" RAGADÓ NAPSZAK ► MAGASRA TART ► ♦ PALA FÉLESÉG FRANCIA FOLYÓ KÖLTŐ V (ISTVÁN) NYUGATI GERMÁ­NOK GYŰJ­TŐNEVE Y T ♦ Y JUGOSZL SZIGET 4pol *• KÍNAI FFINÉV ► KARBAN­TARTÁS ►--------------^ M IKSZÁTH REGÉNYE DÉLSZAKI NÖVÉNY LÉGIES ► AMPER TÜZET SZÜNTET ► * ALMA... EGYETEM RÉGIES NEVE ► r BOGARAK LAfeAS 4lc/<i * y FRANCIA ARANY ► AZ IRKA BELSEJE ► VOLT LATINUL ÉZO minden­es ! ► ANTAGO - NIZMUS KÁRTYÁS TESZI ► i-F CURCI OPERAÉ­NEKESNŐ VOLT TÜZES *• y KAMION FELIRAT SÁSFÉlE NÖVÉNY ►-VÉRIG TELJESEN DUNÁNTÚ­LI FOLYÓ ►------r . IPSO TERMÉ­SZETESEN >• SAJÁTKE­ZŰLEG *■ ?■ HARCIAS SZEMÉLY ► —y EREDMÉ­NYESEN LÁGY HANGSOR A TÁRGY RAGJA ► aH­» i NÉMA DAL ► KALAMAJ­KA ALIAS DÓRA ÁTKOZ0 - DÄSOK ► ▼ FELHÖSO­DIK ► Y HEVES Ml. rfJZSÉG ► ... RIGHT HELYES ► ÜDÜLŐ HELY ► MEGYEI KG-LINK D TÚLI VÁROS FRANCIA TÁBORNV (ADOLPHE) ► T KACAT HIMBÁL ► V KOK HOLLAND ÚSZÓNft BOLYONGÓ ► MUNKA HELY ÉGT4J r FRANCIA FllOZÓ - FUS V ► RAG, A RÓL PÁRJA ► Y számos ► Y KíCSIK SULIJA ► ?■ NÉMA DEZSÓKEi ÍERÉZKE SZOMJ­OLTÓ r Y * FRANCIA KIRÁLY ► V BELÜL FORR • NEM MÖGÉ ► i GRÁ- FUS A GYORSÍRÓ NÉMÁN SCC ► F NŐI NÉV e" FÜT * Y □ KALAUZ NÉLKÜL ► HÓRIHOR- GAS SZE­MÉLY JELZŐJE >• A július 18-! rejtvény helyes megfejtése: Mindennek tudja az árát, de semminek sem tudja az értékét. 50,— FT-OS KÖNYVUTALVÁNYT NYERTEK: Horgos Dezsöné, Üjszilvás, Rá­kóczi u. 27.; Lelkes Béla, Monor, Báthory u. 1.; Józan Sándorné, Kiskunlacháza, Kun u. 3.; Káló Anna, Gödöllő, Tavasz u. 5.; Ara­nyi Attila, Taksony, Mária u. 4.; Mladoneczky Ludmilla, Abony IV., Hunyadi J. u. 3.; Fitos Emília, Nagykörös V., Petőfi u. 14.; Kó- czián Antalné, Cegléd, Mátyás kir. u. 47.; Pete-Nagy Anita, Pa­lotáshalom, Mikszáth K. u. 7.; Polgár Pál, lsaszeg, Madách I« u. 28.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom