Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-07 / 185. szám

r Naponta 46 fosna uborka A* áfész Gárdonyi utcai felvásárlótelepére legnagyobb mennyiségben mostanában uborkát hoznak a környékbeli ter­mesztők. Van olyan nap, hogy 40 tonna is beérkezik a sava- uyúságnakvalóból. A terményt méret és alak szerint minősí­tik, most még a jó pénzt érő, 3—9 centiméteres, úgynevezett „kis ecetes” portéka van többségben. Képünkön Horváth László felvásárló a Nagy László földjén termett uborka méreteit el­lenőrzi (Varga Irén felvétele) SzontszédcSjunk! Könnyű egymásra találás? Rendkívül fontos, hogy a család fenntartsa a kapcsola­tot az elődökkel, elsősorban érzelmileg. Közismert tény, hogy a kisgyerek, de még a serdülő számára, is mennyire fontos a nagyszülő egészen más jellegű gondoskodása, sze- retete — szeretném hangsú­lyozni —, nem rosszabb vagy jobb, egyszerűen más, mint a szülőké. A gyermek általában elen- gedettebb a nagyszüleivel, nem kell mindig „eleget ten­ni”, készenlétben állni. A gyermekek élete bizony sem­mivel sem könnyebb, mint a miénk, felnőtteké. Reggel fel­kel, elkészül, az iskolában helytáll sokszor nyolc, kilenc órát is távol van az otthoná­tól, és otthon is számon ké­rik a teljesítményét. A nagy­szülő ritkán veszi át ezt a számon kérő szerepet, és jól is teszi. Inkább elfogad, dicsér, ha jól szerepelt a gyerek, és nem nagyon büntet, ha valami nem sikerült. Sok családban nagy problé­mát okoz a nagymama és az anya rivalizálása. Keserű do­log, amikor azon vitatkoznak, ki főz jobban, ki tesz többet a gyerekért stb. A gyerek szenved, mindenki szenved. Ennek a viszálynak az egyet­len mentsége (de talán ez is csak mondvacsinált mentség), hogy a jelenlegi lakáshelyzet nem teszi lehetővé három nemzedék megfelelően ké­nyelmes együttéléséi. Mit tegyen az az idős házas­pár vagy egyedülálló, akinek nincs családja? Ügy gondo­lom, hogy a lakótelepeknek még mindig kihasználatlan „kapacitása” a könnyű egy­másra találás. Milyen egysze­rű átmenni a szomszédba, megkérdezni Ági nénit, hoz­zak-e neki valamit a közért­ből, vagy Pista bácsinak te­szek apró szívességet, akár egyediifl élnek, akár család­ban. Milyen egyszerű magányos keresztrejtvényfejtés helyett összeülni kávé, tea mellett egy kis beszélgetésre, olyan időben, amikor a munkából hazatérő családtagokat nem zavarjuk. Elnézem a valaha falu, szűk homlokzatú sváb parasztházai előtt hosszan álldogáló, fecse­gő asszonyokat, vajon miért nem hívják be egymást? Ta­lán sarat vinnének be? Ta­lán rendetlenség van bent? Talán egyszerűen sok ember nem tanulja meg, milyen sza­vakkal, indokkal kell szom- szédolnd, vendéget rövidebb­hosszabb időre meghívni, be­hívni? Nagyon sok társasági szokást nem ismerünk, nem alakítunk ki. Utolsóként, de nem utolsó­sorban talán legnemesebb fel­adata az öregeknek a közös­ségek összetartása. A csalá­dokban a már említetteken kívül szerepük lehet a csalá­di közös ünnepek, összejöve­telek megszervezésében. Egyéb közösségekben is — gondolok itt klubokra, lakótelepi társa­ságokra — szintén néhány idős asszonynak, férfinak kel­lene megteremteni a közösség útját, az elégedetlenkedőket kibékíteni, a kétkedőket meg­nyerni, az elégedetteket fel­adattal ellátni. Autóvásár Augusztus 9-én — vasár­nap — autó-, motorvásárt rendeznek a szokásos helyen a vásártéren. H a a rokonszenves házas­párral munkahelyén vagy a szerkesztőségben, esetleg társaságban találkoztam vol­na, valószínűleg néhány té­nyen kívül nem sokat tud­tam volna meg róluk. Egymás mellett élünk — velük szó szerint is —, de igazán nem ismerjük egymást. A szülők­kel és két gyerekükkel egy kempingben ismerkedtem meg, igen messze lakóhe­lyünktől, sőt. az országtól is... Csoóri Sándor írja a Ké­szülődés a számadásra című nemrég megjelent kötetében, hogy az utazás neki olyan eszköz, mint csillagásznak a roppant méretű távcső: az el­érhetetlent is a közelébe hoz­za ... Számomra az utazás ezt a házaspárt is közel hoz­ta. — Ha egy kempingben két magyar összeakad, rögtön pe­regnek a kérdések: honnan jött, hová megy még, milyen volt itt vagy ott, jó-e a kem­ping, lehet-e vásárolni ebben vagy abban a városban? A kérdések magától értetődőek — s rendszerint a válaszok is egyenesek. Régi igazság: az idegenek gyakran őszintébbek egymáshoz, mint a régi isme­rősök ... Megismerkedésünk akkor történt, amikor a négytagú NAGY! ÍŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 184. SZ.ÄM 1987. AUGUSZTUS 7., PÉNTEK Tavaszit is vetnek esszéi A 01 öthalom az új sikerbúza A cseresznyéről mindenki. tudja, hogy számos fajtája növekszik, virágzik, terméke- nyül, érik a kertekben, gyü­mölcsösökben. Vannak koraiak és később pirosodok. Az egyik puhább, a másik ropogós, ta­lálunk köztük szív alakút és gömbölydedet. Ezek a leg­szembetűnőbb különbségek. Végigtekintve a mezei és a kertészeti kultúrákon, min­den faj esetében felfedezhet­jük ezt a változatosságot. A búzával mintha másképp lenne. A nem hozzáértő szem­lélők azt mondhatják a búza­tábláikra, hogy az egyik olyan, mint a másik! Tavasszal zöl­dek, nyárra megőszülnek, utá­na kenyér, vagy takarmány lesz a termésből. A valóság ezzel gyökeresen ellentétes. A mezőgazdaság jelenlegi választéka 21 minősített faj­ta. Ennek ellenére még né­hány évvel ezelőtt is, ebből négy foglalta el a vetésterü­let 70—74 százalékát. Miért? A nagyüzemek általában az országos átlagban legmaga­sabb eredményt elért fajtá­kat keresték, és nem vizsgál­ták minden esetben azt, hogy az adottságaikhoz mely fajták felelnek meg a legjobban. A tavalyi aratásra nagyot vál­tozott a kép, az egyik fajta aránya sem haladta meg a ve­tésterületben a húsz százalé­kot. A négy legelterjedtebb aránya 56 százalékra csökkent. A fajtathasználatban történt előrelépés azért is kedvező, mert — csakúgy, mint más növényeknél — a búzánál is tapasztalható az egyes fajták kifáradása, termőképességének csökkenése, vagy a felhaszná­lói igények változása. Állan­dóan módosul a mennyiségi és a minőségi követelmények közötti hangsúly is ... Akit az adatok még nem győztek meg a búza változa­tosságáról, megtekintheti a Gödöllői Tangazdaság nagy­gombosi kerületében a fajta­kísérleti telepet. A 21-es szá­mú főútrói nyíló, a kerület központjába vezető, gesztenye­sorral kísért bekötőút bal ol­dalán 40 ezer parcellán vég­zik a különféle kutatásokat. A vizsgálatokban részt vesz a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Gödöllői Agrár- fejlesztő Közös Vállalat is. Természetesen nemcsak a búzát kutatják, 18 növényfaj 500—600 fajtáját találni itt és másfél száz kísérlet szemtanúi lehetünk. A kisparcellák ápo­lásához, műveléséhez, a ter­més betakarításához speciális kisgépek állnak rendelkezés­re. Az itteni búzatáblákba nem haraphat bele a határban meg­szokott kombájn, mert egy fo­gásra két fajtát aratna le. A gyakorlat az itt folyó kutatások eredményeit termé­szetesen csak késve veheti át (A vetőmagot is meg kell ter­melni.) Különös érzés olyan fajták között járni, melyek néhány év múlva hektárok tízezreit foglalják majd el az országban. Itt van például a szegedi nemesítésű sikerbúza a GK öthalom jelzésű. Tavaly a GK kincsö és a zagreb- csanka fajták társaságában a legmagasabb termést adták az országban. Átlagtermésük öt tonna felett volt. Valószínű, hogy Nagygomboson is be fog váini. Nem csak sikerbúzának, hanem sikérbúzának is nevez­hetjük, mert lisztje B—1-es minőségű, a sikértartalma meghaladja a 30 százalékot. A hozama négy év átlagában 12 százalékkal magasabb, mint a baranjka fajtának. A parcellákon kedves is­merőse a mezőgazdászoknak a jubilejnaja. Ez az önmagát javító fajta tizenkét éve van termesztésben. Ugyancsak év­tizedes fajta az MV—i, a mar- tonvásáriak terméke. Nagy szerepe volt a magyar fajták előretörésében, de ma már nem felel meg a mennyiségi követelményeknek, olvasni a hivatalos véleményt, ám a gyakorlati szakemberek hoz­záteszik, ahol a magasabb si­kértartalmú búzák nem ter­meszthetők, igen hálás. Még csak minimális területen ter­mesztik, de ígéretes az MV— 14-es fajta is. A nagy gombosi kísérleti te­rületen természetesen sok faj­tajelölttel is találkozni, s itt még tavaszi búzát is vetnek Távolban — közeiről család a tengerparti, esti ko­cogásból tért vissza. Céltuda­tos embereknek látszottak, s ezt igazolta a beszélgetésünk is. Amilyen céltudatossággal hajtották végre az esti futást, olyan céltudatossággal járták végig a látnivalókat is. Előre kidolgozott program alapján keresték fel a legnevezetesebb látnivalókat, s engedményeket — mint a férfi mondta — csak a gyerekek kedvéért tet­tek. Megismertük gyermekne­velési elveiket és módszerei­ket — egyes helyzetek tanúi­ként is —, amelyekben, ter­mészetesen, a nagyfokú kö­vetkezetesség érvényesült .. A z emberek — és az uta­zók — egy másik típusát képviselte az a család, amely- lyel egy másik kempingben találkoztunk. Nagymama, férj, feleség, elkényeztetett kis­lány. Az asszony az első öt percben lelkesen ecsetelte, hogy hány bőrholmit, ékszert vásárolt, és mindent milyen olcsón. Megtudhattuk, meny­nyire szereti a szépet, meny­nyire szereti a vásárlást — arra pedig következtethet­tünk, hogy a romok nem na­gyon érdeklik. És később be is bizonyosodott: találkoztunk Filippinél — mi befordul­tunk az ásatásokat megnézni, ők dudaszóval búcsúzva haj­tottak tovább, újabb üzletek felé... A harmadik családdal, pon­tosabban egy házaspárral, megint csak egy kempingben találkoztunk. Csodálatos ko­csijuk és kocsijuknál is na­gyobb lakókocsijuk olyan tiszteletet parancsoló volt, hogy megismerkedésre sor sem került. Előttünk érkez­tek, de mi már „kifürödtük” és „kinapoztuk” magunkat, amikor ők még mindig nem rendezkedtek be. Kemping­asztaluk, székeik egy ebédlő­ben is jól mutattak volna, minden holmijuk első osztá­lyú volt — látszott, hogy nemcsak jól akarják itt érez­ni magukat, hanem meg is akarják mutatni, milyen egy „magyar úr”. Aki semmivel sem adja alább, mint „min­den kempingek királyai”, a nyugatnémet turisták ... P ersze más „elérhetetlent" is az ember közelébe hoz az utazás. De talán ez a leg­érdekesebb : honfi tái’sai nkat — a közelünkben élőket — képletesen és a valóságban is csaknem meztelenül látni. A sok-sok szerep közül, amit otthon — tudatosan vagy ke­vésbé tudatosan — eljátsza­nak, egyetlenegyben: a nya­raló, gátlásainak többségét le­vetkőző ember szerepében Azt hiszem, ebben a szerep­ben adjuk leginkább önma­gunkat,.. B. J. ősszel. Most, mint országszer te, e kisparcellákon is a be­takarítás az időszerű feladat, maid a talajművelés. Közben értékelik a kísérletek eredmé­nyeit, tapasztalatait. B. G. Rendőrség ügyfélfogadás A Nagykőrösi Városi Rend­őrkapitányság értesíti a város, valamint Kocsér és Nyársapát lakosságát, hogy útlevél, sze­mélyi igazolvány, valamint közlekedési igazgatási ügyek­ben az ügyfélfogadás rendje 1987. augusztus 10-től a kö­vetkezőképpen módosul. Hétfőn 8—12-ig és 14—18 óráig, kedden nincs ügyfélfo­gadás, szerdán 8—12 óráig, csütörtökön 14—18 óráig, pén­teken 8—12 óráig. Életveszélyes! A Démász Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a Vízállás— Gátér dűlőben Majzik János tanyájának villamosenergia- ellátására kisfeszültségű légve­zetékes hálózat épült. Az új lé­tesítményt az áramszolgáltató vállalat augusztus 7-től fe­szültség alá helyezi. Ettől az időponttól az új létesítmény megközelítése, érintése életve­szélyes és tilos! Konzervipari alapanyag Bővülő gombaválaszték Növekszik a hazai gombafo­gyasztás és exportra is mind nagyobb tételeket szállítanak a termelő-feldolgozó üzemek­ből. Még jobbak lehetnének az eredmények, ha megfelelő fajtaválaszték állna a gazda­ságok, kistermelők rendelke­zésére. Lehetőségeiket növeli, hogy a mezőgazdasági fajtaminősí­tő tanács két új gombafélé­nek javasolta hivatalosan is a köztermesztési engedély meg­adását; az indítványt a MÉM elfogadta. A csiperkegomba mellett mindinkább megkedvelik a vásárlók a laskagombát, amelynek előállítása korábban meglehetősen nehézkes volt. Farönkökön termesztették és mivel ez a gombaféle ké­nyes a hőmérsékleti hatások­ra, legtöbbször csak megfele­lő pincékben volt alkalom a szaporításra és a termés föl­nevelésére. A csepeli Duna Termelőszövetkezet szakem­berei két új laskagombát ne­mesítettek ki, ezek kapták meg ezúttal a lehetőséget ar­ra, hogy szélesebb keretek kö­zött foglalkozzanak velük. Az első hazai intenzív hib­rid gomba a H—7 hivatalos el­nevezést kapta. Előnye, hogy széles hőmérsékleti határok között termeszthető, ez meg­könnyíti a vele foglalkozók dolgát, és végül is gazdasá­gosabbá teszi előállítását. A másik laskagomba a G—24-es, ezt két év eredményes próbá­ja után engedélyezték közter­mesztésre, mint megállapítot­ták, friss exportra is alkal­mas ez a hibrid, és a kon­zervipar számára mintegy kí­vánatos alapanyagnak számít. A laskafélék termelésének • növelését a hivatalos enge­délyokirat alapján több üzemben megkezdik. Így a következő' években az eddigi­nél többször találkoznak majd a vásárlók a különleges formájú, mind kedveltebb gombafajtával. Atléták három versenyen Az utóbbi időben, három versenyen is szerepeltek a Nagykőrösi Konzervgyár Kini­zsi Sportegyesület atlétái. Minden várakozást felülmúlt a miskolc—diósgyőri mű­anyag pályán megrendezett or­szágos nyílt vidékbajnokság. A kétnapos viadal nemzetkö­zivé vált, mert nyolc egye­sült államokbeli főiskolás is rajthoz állt. Ötvenhét egye­sület nyolcszáz sportolója 35 számban vetélkedett. Férfi gerelyhajításban harmincán vetélkedtek. Palotai László 70 méter 14 centiméteres dobá­sával a válogatottak mögött a harmadik helyen végzett. Volt egy óriási dobása is, de be­lépett, és így azt nem érté­kelhették. összesen 1965 indulója volt (!) a fővárosi Népstadionban tartott országos ifjúsági és serdülő atlétikai bajnokság­nak. összesen 65 szómban döntötték el négy nap alatt a sorrendet. Három kinizsis fiatal is rajthoz állt, de sze­replésük a gátló előzmények miatt nem sikerült kellően. Lajter Sándor a 38 ifjúsági fiú gerelyhaj ító között 52 mé­terrel bejutott a 12-es dön­tőbe. Debrecen volt a színhelye Hajdú-Bihar megye felnőtt nyílt bajnokságának. Férfi gerelyhaj ításban (9 induló kö­zül) Palotai László 66,48 mé­terrel a második, Lajter Sán­dor 53,96-tal a hatodik helyen végzett. E sportág híreihez tartozik még, hogy idén augusztus 29- én rendezik a hagyományos nagykőrösi nemzetközi mara­toni futóversenyt. Október 3- án pedig „Körös körül” ko­cogónap lesz városunkban. LABDARÜGÓ­TÄBLÄZATOK Az 1986/87. évi Pest megyei felnőtt II. osztályú labdarúgó­bajnokság végeredménye a következő a Déli csoportban: 1. Bugyi KSK 26 15 6 5 45-25 36 2. Tápió völgye Tsz SC (Sülysáp) 26 15 5 6 57-29 35 S. Örkényi KSK 26 11 8 7 37-29 30 4. Nagykőrösi Kgy. Kinizsi 26 11 8 7 47-40 30 5. Monori SE 26 10 8 8 31-32 2* 6. Tapiószecsöi Zrinyi SE 26 11 5 10 38-35 27 7. Kakucsi KSK 26 8 10 8 32-27 26 8. Üllői KSK 26 8 10 8 27-32 26 9. Szigetújfalui Vörös Meteor 26 8 8 10 30-35 2# 10. Hernádi TSZ SK 26 7 10 9 24-29 24 11. Kiskuulacházi KSK 26 8 6 12 37-44 22 12. Nagykátai Vörös Meteor 26 8 5 13 34-41 21 13. Tápiöszelei Kohász 26 6 8 12 22-40 20 14. Gyömröi SE 26 4 7 15 20-43 15 A győztes egy osztállyal fel­jebb jutott, az utolsó négy he­lyezett pedig kiesett. A körösiek a sok egyforma tudású csapat között nagy le­hetőséget szalasztottak el a tavasszal. Ifjúsági II. osztály, Déli cso­port: 1. Nagykőrösi Kgy. Kinizsi 20 20 2 4 68-24 42 2. Bugyi KSK 28 IS 3 4 62-19 11 3. Gyömrői SE 26 14 3 9 62-31 31 4. Monori SE 26 11 8 7 75-43 30 5. Kiskunlacházi KSK 26 12 6 8 57-43 30 6. Tápiószecsői Zrínyi SE 7. Tápiöszelei 26 11 6 9 67-50 28 Kohász 26 13 1 12 61-71 27 8. Üllői KSK 9. Tápióvölgye 26 9 7 10 53-49 25 Tsz SC (Sülysáp) 26 10 4 12 61-70 24 10. Szigetújfalui Vörös Meteor 26 9 6 11 59-61 24 11. Nagykátai Vörös Meteor 26 10 3 13 38-48 23 12. Kakucsi KSK 26 6 6 14 34-71 18 13. Örkényi KSK 26 5 4 17 38-78 14 14. Hernádi Tsz SK 26 3 1 22 22-98 7 Suba Lajos edzőnek és csa­patának dicséret jár az első helyezésért. ' S. Z. Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik felejthetetlen férjem drága jó ' édesapánk Mezei Imre temetésén együttérzésüket fejez­ték ki, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Gyászoló család. jSSN 0133—2708 (Nagyköröst Hírlap) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom