Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-06 / 184. szám

198?. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK

1 Villanófény |

K Elkeseredett hangú levelet ^ £ kaptunk a Joanovics utcából. 4 J írói tudatják velünk, hogy a z ^ Füzes parkban levő Parola? 4 etterem mögött épül egy sor- Y

Y ház, körülbelül öt éve. A la- ^

Y kosságnak azt mondták, hogy

y ezekben szolgáltatóhelyiségek jJ ^ lesznek. Aztán az elkészült ré- Y ^ székben megnyílt egy butik, Y í egy kerékpárszerviz, s a na- y

Y pókban egy zöldség-gyümölcs y y bolt. Olvasóink szerint ez ed- ^ y dig rendben is van. Most azon- £ ^ ban azt hallották, hogy a kö- y $ vetkező egység egy drinkbár í í lesz. Ez bőszítette fel a levél- £ z írókat. Az a véleményük, £

2 hogy ez nem hiányzik erre a $ í területre, mert e helytől pár 4 J méterre van borozó, étterem, s y $ ezek mind bőséges italkínálat- Y £ tál szolgálnak. Sokkal inkább y z kellene patyolat, cipész, húsüz- y 2 let, pékárubolt. tejivó, gyors- ^ J büfé, vagy reggeliző hely.

^ Az olvasók egyértelműen a y $ tanácsot hibáztatják azért, y. í mert esetleg megnyílik a Y

Y drinkbár. Idézünk a levélből: y

Y Nem hisszük, hogy ha a ta- y y nács meghirdetné ezeket az 4 y üzleteket, ne lenne rá vállal- y $ kozó, csak a kocsmákra és y 4 bárokra. Szerintünk ezeken is Y

Y meg lehetne gazdagodni, ta- y y Ián lassabban, de nem a má- y 2 sok kárára.

y Olvasóinknak részben iga- y $ zuk van. Nevezetesen abban, y í hogy kocsmából, presszóból, y

Y valóban sok van Szentendrén. y

Y Az általuk felsorolt szolgálta- y y tások is tényleg hiányoznak, y ^ De nem a tanács hibájából. £ í Tudniillik érvényes egy jog- y

Y szabály, hogy a tanácsnak y

Y bármilyen tevékenységre köte-^ y lessége kiadni az engedélyt, ha y y a kérvényezőnek arra a mun- y y kára papírja van. Magyarul, y 4 ha egy állampolgár öt másik V ^ presszó mellé a hatodik helyi- y

Y ségben is presszót akar nyitni, Y

Ys ehhez megfelelő végzettség-^ y gél rendelkezik, a tanács nem 4 $ tagadhatja meg az engedély y 6 kiadását. y

y Ez a tény nemcsak olva- y

Y sónknak okoz gondot. Fő/

Y miatta a fejük az illetékesek- y y nek is. Ök azonban csak egyet y $ tehetnek: kérik a jelentkezőt, y 4 hogy olyasmivel foglalkozzon, y

Y amire a lakosságnak nagyobb y

Y szüksége lenne. Ennek eldönté- y y se azonban csak a vállalkozón y y múlik. Olvasóink közel jártak y ^ a lényeghez, a levelükben y á idézett szakasz utolsó monda- y

Y tában. Ugyanis mindenki azért y

Y ragaszkodik a presszóhoz, bár- y Jhoz, mert ott gyorsabban és y ^kamatostul megtérül a befek-^ á tetett tőkéje. Ügyhogy a ta- y. nács örömmel adná ki a Pa- y

Y róla étterem mögötti épület- y

Y sor helyiségeit bármilyen üz- J y let számára, csak éppen ezek- y ^ re nincs jelentkező.

Y j

t,s,„,ssssfssfsssssss*s'rfsr*ssfssssss/.

SZENTENDREI

K^cúia

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

Sport, szórakozás, szolgáltatás

Mindent saját erőből

Kockázatot vállaltak

jelzi, a bábukat állítja, a go- íyot visszagumja. Memesak kitűnő szoigáltatas, hanem larsasjátek is, kielégíti az egészséges, könnyű testmozgás igényeit. Ezt az egész elektronikai rendszert a világ minden pontjára a magyar cég, a Vilati szállítja. A berendezés 700 ezer forintba került.

De miért verték ekkora költségbe magukat a fiatalemberek?

— Kétségtelen, hogy nagy kockázatot vállaltunk. Nemcsak azért, mert kölcsönöket vettünk fel a beruházás finanszírozására, hanem azért is, mert rengeteget dolgoztunk. Igyekeztünk a lehetőségekhez képest a legjobban elkészíteni a pályát. Hadd ragadjam meg az alkalmat arra, hogy arról a spanyol kertről is szóljak, amely itt az udvaron, a szemétdomb helyén látható. Aki nem ismerte ezt a helyet a munka kezdetén, nem tudja elképzelni, hogy ez a selymes pázsit egy évtizedek óta műveletlen dzsungel tetején létesült. Mi úgy számoljuk, hogy két-há'rom év alatt térül meg a befektetésünk — mondja Pintér Sándor.

Mi a véleménye Klausz Józsefnek, a Pest Megyei Vendéglátó Vállalat budai igazgatósága vezetőjének?

— Bár minden egységvezetőnk ilyen lenne, mint Pintér Sándor, Schuhanek László és Schuhanek Ferenc. Sajnos, csak ritkán jellemző, hogy ilyen nagyarányú beruházásba belefognak. Az emberek általában inkább kapni szeretnek, mint adni. Én drukkolok nekik, hogy vállalkozásuk sikerüljön.

Az oldalt írta: Vicsotka Mihály

Fotó:

Hancsovszki János

vekből tudjuk, hogy a városháza kapuköveit árverésen el Is adják. Az „új” városháza építését évtizedeken át Rombold Mihály és Düttrich József építészek irányítják. Utoljára 1924-ben bővítették a házat. Akkor emelték a nagyméretű íves barokk oromfalat Möller István műépítész tervei alapján. Ezzel a ház ugyan elvesztette eredeti formáját, ám jelentősen megnövekedve a város legnagyobb épülettömbjévé vált. A városháza oszlopos bejárata, az alsó rész, az öreg folyosók, a vasrácsos ablakok régi időkről regélnek.

A legnagyobb port felvert eset az először 1797-ben említett híres vasládához kötődik. A város archívumát őrző láda három kulcsának egyikét Kolarovich vagy Kolatovics Péter tanácsnok őrizte, a másodikat Földváry Márk latinul és „illírül” egyaránt tudó ügyvéd, a harmadikat letétbe helyezték. Tizenöt év múlva azonban felfedezik, hogy több irat, köztük a város szabadságlevele eltűnt. A vasládáról Jókai is ír Rab Ráby című regényében. Viot Pál szerint ugyan a máig őrzött vasládát tévesen hívták és hívják ..Rab Ráby ládájának”, de valóban régen, 1840 körül készítették az egyszerű, rutaidomú levelekkel díszített bronzrozettés ládát. A vasláda testén öt pánttal és a tizenhétszeres zárszerkezettel őrizte a város iratait.

A városháta másik szép,

említésre méltó tárgya a vb- teremben álló diófa borítású tikban levő, hengeres oszlopidomú, jelzés nélküli zomán- cos számlappal ellátott lábas óra. Készítette Vend János 1810 körül. A városháza íves homlokzata kedvelt motívuma lett az itt letelepült festőknek. A mai, új városcímerbe is ezt a formát emelték be a város régi történetére és a festőkre emlékeztetve.

Pethő Németh Erika

Nemcsak a gyepen

A vendégeknek azért jó ez a tekepálya és ez a szép környezet, mert komplex szórakozási lehetőségeket kínál. A bérlőknek remélhetőleg azért lesz jó, mert idővel hasznos befektetésnek bizonyul.

— A vállalatnál nem fogadták vegyes érzelmekkel Pintér Sándort akkor, amikor jelentkezett. Tudok róla, hogy másokkal voltak kellemetlenségeik.

— Nem tagadom, hogy sokan kíváncsian vártuk, hogyan fog dolgozni. Én személy szerint azt mondtam: aki a zöld gyepen tudott küzdeni, az az életben is, megállja a helyét. Nekem lett igazam.

Felkerestünk kát NYÉK-bcItot

Hosszú sorok zöld a parizer

Szerda délelőtt 10 óra 10 perc. Betérek Pomázon a piactérrel szemben a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 99-es számú boltjába. Hosszú sor áll a bejárattól a kenyerespultig, az utolsóknak már kosár sem jut.

Ritkán megyek be ebbe az üzletbe. Néhány perc után vizsgálni kezdem, hogy miért nem haladunk. Egy szemüveges asszony foglalkozik a boldog elsőkkel, kenyeret vág, zsemlét számol, süteményt csomagol, üveget vált vissza, kiállítja a betétcédulákat. És a többiek? Mert akár hiszik, akár nem, még három eladó ténykedik a helyiségben.

Grimasz után

Tíz óra húsz perckor a helyzet a következő: a húsos- pult mögött tétlenül áll egy eladó, várja a vevőket. Senki nem megy oda. A másik eladó rendezgeti a polcokon az árut. A harmadik egy sárga műanyag tálat mos, töröiget nagy alapossággal. Aki a kenyeres- pulton túljutott, sorba áll az egyetlen pénztárnál.

Tíz óra 25 perckor megérkezik a negyedik eladó a raktárból. Henger alakú nejlonzsákban túrófélét hoz, s kettesben megpróbálják a sárga tálba állítani.

Tíz óra harminc perckor megkérdezem a szalámik ás húsféleségek rendíthetetlen őrzőjét, hogy nem lenne-e kedve segíteni a kolléganőjének a kenyerespultnál. Csodák csodája, kisebb grimasz után kötélnek áll.

A vevők már zúgolódnak. Egy piros ruhás asszony: ebben a boltban mindig ez a helyzet. De ne szóljon, int óva, mert engem ezért a főnök a múltkor alaposan kifizetett ..,

Tíz óra 40 perc. Bent vagyok a főnöikinél. Bemutatkozom s megkérdezem: nem lehetne-e úgy szervezni a munKét hét az NDK-ban

Mit láttak a gyerekek?

Immár harmadik éve működnek a cseretáborok Szentendre, s a különböző NDK- beli települések között. Városunk általános iskolásai az idén például Meiningenben, Boxdorfban és Rabenauban jártak. E sorok írójának az utóbbi két helyszínen volt alkalma körülnéznie, sőt Rabe- nauban az egyik gyerekcsoporttal két hetet eltöltenie.

Szokatlan ízek

Mindkét fél, a magyar és az NDK is, nvyu . törekszik, hogy a hozzájuk látogató vendégeket a lehető legjobban ellássa, számukra minél több élményt nyújtó programot szervezzen. Mivel ezek a kapcsolatok többévesek, az egyes településeken már sokat tudnak Szentendréről. A gyerekek révén ugyanis a szülők, a tantestületek és a városok vezetői is kölcsönösen egyre több információt szereznek, hivatalos és nem hivatalos szálak szövődnek.

A szentendrei gyerekek Rabenauban ebben az évben is nagy népszerűségnek örvendtek. A festői környezetben fekvő városka egész sor dologban hasonlít a Dunakanyar gyöngyszeméhez. Nehézipara nincs, a levegője tiszta, hegyek ölelik körül, s közel van egy nagy városhoz, Drezdához. Mi több, éppen 14 kilométerre fekszik tőle. mint Szentendre Budapesttől. Az idegenforgalom Rabenauban is jelentős.

Gyerekeink a városka iskolájában kaptak szálláshelyet és étkezést. Az utóbbi kissé 1 szokatlan volt, a magyar

Vasárnap a Duna-parton

Vasárnaponként a szentendrei Duna-parton népi iparművészek mestermunkáiban gyönyörködhetnek a kirándulók

konyha ízei mások. Német barátaink nagyon sok zöldség-, salátafélét és kolbászt esznek. S mindent leöntenek mártással. A tej a reggelinél elmaradhatatlan. A citromos tea készítésének titkait azonban tőlünk tanulták.

Külön szám volt a mosakodás. A csoportnak egy zuhanyozó állt rendelkezésére. Ezért egyesek egészen szokatlan időben látogatták. Például éjszaka vagy kora reggel...

Merre jártak a szentendrei gyerekek?- Mind a boxdorfi, mind a rátoenaüi csoportnak igen szoros volt a programja. Az utóbbiak például két napot töltöttek Drezdában (a Zwinger megtekintésére legalább egy hét kellene), egyet Lipcsében (a népek csatájának emlékműve méreteit tekintve a piramisokkal vetekszik), megnézték Meisseni, az európai porcelángyártás központi ját (a porcelánmúzeum szépségét és értékét tekintve vetekszik a drezdai kincstárral), gyönyörködhettek az Erős Ágost. szász választófejedelem által épített Moritzburgban, kószálhattak Freitalban, ebben a csaknem 60 ezer lakosú ipari központban, megmászhatták Königsteil várának meredek szikláit, s hajózhattak az Elbán, ismerkedhettek Rabenau- nak és környékének felejthetetlen tájaival.

Esti mérkőzések

A városka iskolás korú gyerekeinek nagy része estéről estére velünk töltötte szabad idejét. A hatórai vacsora után megszokott programmá vált a futball- és az asztaliteniszcsata. A nézőközönség két nyelven biztatta a küzdőket. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a sportban sem vallottunk szégyent.

A táborozás közepén érkezett a hír, hogy az éppen Szentendrén tartózkodó rabé- naui csoport remekül érzi magát, az időjárás a strandolás- hoz Magyarországon ideális. A melegtől aligha elkényeztetett NDK-beli gyerekek érthetően élvezték a dunakanyari fürdőzéseket. Nekünk is nagyon jólesett, hogy szinte naponta a különböző étkezésekhez a német édesanyák és édesapák hol gyümölcsöt, hol süteményt, hol különböző salátaféleségeket hoztak bőséges kiegészítésképpen.

Felejthetetlen két hetet töltöttünk az NDK-ban. Jövőre újabb csoportok cseréjére kerül sor. A két város vezetői pedig levélben köszönik meg egymásnak a magyar, illetve német kis állampolgárok kölr csönös megvendégelését.

Mindkét fél részéről megvan a szándék arra, hogy a két városka között a kapcsolatokat szorosabbra vonják.

kát. hogy egy kiló kenyérért ne álljanak sorban a vevők harminc percig? Meg aztán nem találja-e furcsának, hogy a kenyerespultnál az eladó (aki egyébként elmondta, hogy neki csak 12 órára kellett volna jönnie, de tapasztalatból tudja, mi a helyzet és ezért tízkor munkába állt) kézmosás nélkül fogja meg a kenyeret, süteményt, a csereüvegeket (ládaszámra hozták) írja a blokkot, miközben a többiek tesznek-vesznek? Esetleg nincs-e a napnak olyan órája, amikor kevesebben vannak a boltban, s akkor lehet foglalkozni a gondolák feltöltésével?

A főnök roppant udvarias. Elmondja az ismert dolgokat a munkaerőhiányról, a túlterheltségről, megértést kér, de a füle mindig kiszűri az ellenvetéseimet, hogy nem err|>l van szó. Csak munkaszervezésről, figyelemről. Üjabb tízperces érvelés után kelletlenül beismeri:

— Önnek igaza van. Hetenként elmondom nekik ugyanezt, de tudja, nem mindenki érettségizett....

Mit lehet erre válaszolni? Ismét azt, hogy kedves főnök úr, erről sincs szó. Mert más, sakkal zsúfoltabb boltokban, ugyanezekkel a problémákkal még Pomázon sem kell fél óráig sorban állni 10 zsemléért. De hát ezt ön is jól tudja. Csak úgy tesz, mintha nem értené. Az a baj, hogy az önök nemtörődömségének ott a 99. számú NYÉK-boltban naponta a vásárlók isszák meg a levét. Amint azt az idézett negyven percben többen szóvá tették.

Száliják a legyek

Ezzel nincs vége ... Ismerőseim mondták: (ugyan néznék be már a Nyugat-Pest Me^ gyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 271. számú holtjába, amelyik a Fő téren található. Mert ott a hűtőben barna és zöld színűek a felvágottak, s száliják a legyek.

A dolgot hihetetlennek tartottam, de fontosnak ahhoz, hogy saját szememmel is meggyőződjek az információ valóságáról vagy hamisságáról. Néhány perc múlva azt kellett megállapítanom, hogy sajnos a hír igaz. S a bolt dolgozóit mégsem marasztalhatom el. Vajon miért?

Mert az üzletnek, amely a nyári hónapokban 3 és fél—4 millió forintos forgalmat bonyolít le, egy olyan elavult hűtőpultja van. amely képtelen ellátni feladatát. Az eladók szerint többet melegít mint hűt. Az áru egy nap alatt megromlik benne. Üvegje sincs, a húsféleségeket hiába zárják el függönnyel egy. egy légy csak utat talál azok hoz.

Az eladótérben nincs venti lator. A zsúfoltság elviselhetetlen. Az udvart érdeme- lenne közösen bejárni a vállalat és a városi tanács illetékeseivel. Az ereszig rakott göngyölegek már-már életveszélyesek. A Füszért persze nem szállítja el azokat, teheti, mert a kutya se kéri számon a belkereskedelmi törvény betartását. A raktár nedves és bűzös. A Fő utcára néző nyílászárók redőnyeit 10 éve nem lehet felhúzni. A Teátrum színpada teljesen elzárja a bejáratot, komoly problémákat okozva a szállítóknak.

Tehetetlenek

Mindezek után az a csoda, hogy ez a bolt egyáltalán üzemel, s az itt dolgozók — Szentendre szívében — hajlandók ellátni feladatukat.

Annyira hiszékeny már nem vagyok, hogy azt reméljem: az illetékesek a cikk elolvasása után végre tenni fognak valamit. Nem, mert ehhez épp elég idő állt volna rendelkezésükre eddig is. Mindössze az olvasókkal akarom tudatni: a zöld és barna felvágottak láttán ne az üzlet dolgozóit szidják. Higgyék el, ők tehetetlenek, de sajnos nekünk, vásárlóknak ez nem vigasz.

Pintér Sándor hajdani 39- szeres labdarúgó-válogatott, csapatkapitány, újabban ismét nagy fába vágta a fejszéjét. A Pest Megyei Vendéglátó Vállalat alkalmazottjaként a budakalászi Sarokbüfé vezetőjeként Schuhanek Lászlóval és Schuhanek Ferenccel, a Pálma presszó tulajdonosaival egy évvel ezelőtt együtt elhatározták. hogy az épület 130 négyzetméteres romos borospincéjéből egy korszerű automata tekepályát építenek. A nagy mű egymillió 300 ezer forintos költséggel a napokban készült el. A három fiatalember többszáz köbméter földet mozgatott meg, mintegy 130 négyzetméternyi épületrészt szigetelt, s a szakmunkán kívül minden egyebet saját kézzel végzett.

Programozható pálya

Eglmayer Péter, a Vilati szakembere elmondta, hogy a Budakalászon látható elektronikus tekeautomata párját ritkítja nemcsak a megyében, hanem az országban is. Programozható, méri az időt vagy a dobásszámot. A pálya edzésre, versenysportra egyaránt alkalmas. Az automata jóvoltából a játék teljesen folyamatos, a gép az eredményt

Mielőtt 1872. április 9-én forgalmilag is rendezett tanácsú lett volna Szabados Szentendre Mezőváros, irányító és vezető szerve az úgynevezett képviselőtestület volt. őket nem választották, hanem a feudális törvények szerint a város vagyonos és tekintélyes polgáraiból állították össze.

Tagjai: „a város főbírája, főszószólója, alszószólója, 4 tanácsnoka, árvák atyja (köz- gvám), kamarás (pénztáros), a főorvos, alorvos, állatorvos és a vármegye által kinevezett jegyző.” ők intézték a város ügyeit. S hogy a város nyugodtan „elkezdhesse és folytathassa csődületi pőréit” (Fényes Elek) már a XVIII. század elején otthont, házat építtetett a közélet számára. A Duna és a Fő tér forgalmi zónájából kikapcsolva, kissé távol, mellérendeltebb szerepben helyezik el, ezzel is hangsúlyozva a város igazi elsődleges súlypontját, a kereskedelmet, a Fő teret. A városháza történetét legpontosabban és legalaposabban Voit Pál dolgozta fel 1958-ban. bár érdekes adatokra korábbi könyvekben is rábukkanhatunk.

Az épületnek sokáig csak a nagy földszinti része állt. Igen korán, 1796-ban már magas rangú vendéget is fogadnak itt. Batthyányi bíbornok esztergomi érsek kánoni vizitáció céljából Szentendrére érkezik. Itt időzése alatt a városházán óhajt lakni. Társaságában jön József királyi herceg is. A tanács elhatározza a városháza alapos tatarozását, sőt, az . utakat, utcákat is igyekszik rendbe hozni — írja Borovszkii Samu. 1811-ben a házat először kezdik bővíteni. A jegyzőkönyA híres vasláda

Egy darab történelem