Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

Iklad Étterem nyílik A többi kis településhez hasonlóan Ikladon sem válo­gathattak a hétvégi szórako­zás mikéntjében a falubeliek. Egy heyre mehettek csupán vasár- és ünnepnapokon, azaz kettőbe, a két vendéglőbe. Ezek színvonalát azonban senkinek nem kell bemutatni. Hamarosan — augusztus 20- ra tervezik az átadást — egy minden igényt kielégítő étte­remmel gyarapszik a község. Kulturált körülmények kö­zött, terített asztaloknál, ame­lyeknek a virág is tartozéka lesz, harmadosztályú áron ét­kezhetnek majd az ide beté­rők. Vízkorlátozás * Éjjel szabad Mivel az időjárásban válto­zás állt be a napi esőzések következtében, a Gödöllői Vá­rosi Tanács elnöke a Duna Menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalattal egyetértésben az elrendelt víz­korlátozásban módosítást ve­zet be. Ennek alapján a ker­tek öntözése naponta 23 órá­tól hajnali négy óráig enge­délyezett. amíg az esőzések ezt lehetővé teszik. A módosítás Gödöllőre, Er­dőkertesre és örbottyánra ér­vényes. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környé­ke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői művésztelepen, kiál­lítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállitóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1987. ATIGI’SZTTJS 5.. SZERDA Agrártudományi Egyetem Lezárult egy fejlődési szakasz Az Agrártudományi Egye­tem új rektora, dr. Petraso­vits Imre 1925-ben Török- szentmiklóson született. 1947- ben a debreceni tudomány- egyetemen jog- és államtu­dományi, 1948-ban pedig az Agrártudományi Egyetem debreceni osztályán mező­gazdaság-tudományi okleve­let szerzett. Azt követően 1954-ig különböző gyakorlati munkaköröket töltött be, majd három éven át a szarvasi kutatóintézetben as­piránsként dolgozott, később ugyanott tudományos kutató, végül tudományos igazgatóhe­lyettes volt. 1960-tól 1963-ig a Földművelésügyi Miniszté­rium öntözési igazgatóságá­nak vezetője. 1962-től eleinte félállásban, majd főállásban egyetemi docensként dolgo­zott a gödöllői egyetemen. 1967 óta egyetemi tanár. Két ciklusban töltött be dékáni, egyben pedig tudományos rektorhelyettesi tisztet. A vízgazdálkodási és meliorá­ciós tanszéket 1974-ben ő szervezte meg, s azóta vezeti is. Nemzetközi érdeklődés A mezőgazdaság-tudomány kandidátusa fokozatot 1957- ben szerezte meg, akadémiai Hús, felvágott, belsőség A pesti áru kifogástalan Áremelés ide, korszerű táplálkozást hirdetők erőfeszí­tései oda, a magyar ma is híve a szaftos pörköltnek, a fazékban, bográcsban rotyogó gulyásnak, s bőven fűszerezi is. Gödöllő és környéke leg­forgalmasabb húsboltjába, a Dózsa György útiba látogat­tunk el, hogy vásárlási szo­kásainkról, a forgalom nagy­ságáról szerezzünk ismerete­ket. Gebhardt József üzletveze­tőt az egyik hatalmas hűtő­kamrában munka közben ke­restük meg kérdéseinkkel. Az árut vette át, miközben az üzletben gyakorlott kezű munkatársai — ő hangsúlyoz­ta, hogy nem a beosztottjai — teljesítették a vásárlók kívánságait. A vevők sokasá­ga villámgyors szeletelést, csontozást, mérést, számolást követelt a dolgozóktól. A három hűtőpultban fel­vágottak, szalonnák, húsok kínáltatták magukat. A gon­dolákban megtalálhatók a különböző konzervek, az ola­jos hal is. A főzéshez, sütés­hez szükséges fűszerek soka­sága is ott sorakozik. Kap­ható még savanyúság és a kí­nált főtt kolbász után még üdítővel is olthatja szomját a betérő. Az utóbbiak kisegítő áruk, a profiljuk a hús, mondta az üzletvezető. Nem kis meny- nyiségről beszélhetünk, ha csak a heti forgalmazásról ejtünk is szót. Változatlanul a sertéshús a kelendőbb, a hét öt napján nyitva tartó üzlet 2800 kilót értékesít a a hatszáz kilónyi marhahússal szemben. Baromfiból ugyan­ennyi idő alatt ötszáz kilót adnak el. Sajnos halat ebben az évben még nem szállítot­tak az üzletbe. Arra a kérdésre, hogy az áremelkedés óta csökkent-e a vásárlási kedv, netán az olcsóbb áruk után nagyobb-e a kereslet, megtudtam, hogy az emelkedést követő rövid időszak valóban jelentett visszaesést, de ez valószínű­leg a kiszivárgó hírek okozta nagyobb mennyiségű felvá­sárlásoknak tudható be. Azóta újra teljesíti tervét az üzlet, sőt az első két negyed­évit túl is lépte. A drágább termékek mel­lett a legolcsóbb marha- és sertéshús, a szárnyasaprólék kapható, de még kutyaeledel is. A hússzállítmányok Vác- ról és Budapestről indulnak. Az utóbbi áruja kifogástalan minőségű. A felvágottakat a Zalahús és a Húsnagykeres- kedelmi Vállalat küldi. Érke­zik még termék a Rákosmenti Termelőszövetkezetből, ezek füstölt termékek, valamint a hernádi Március 15. Termelő- szövetkezetből baromfihús. Visszatérő kérdés: mi a helyzet a belsőségekkel? Máj, nyelv, tüdő, szív szinte állan­dóan kapható, ha nem is korlátlan mennyiségben, tá­jékoztatott Gebhardt József. Van viszont ízletes — igaz, nem mindig olcsó — borjú- és birkahús. Az üzlet nyolc dolgozója és négy tanulója tavaly 20 millió 692 ezer forintot érő árut forgalmazott. Az idén még masabb a mérce. Mitru Mihály doktori értekezését pedig 1970-ben védte meg. Vezeté­sével s irányításával kezdő­dött a hazai öntözéses víz­gazdálkodási szakmérnökkép­zés egyetemünkön. Kutató­munkájának fókuszában az öntözött növényállományok vízigényének, az öntözővíz­igény nagysága gyakorisági értékeinek kutatása s megter­vezése áll. Vízigénymérési és számítási módszereit válto­zatlanul vagy módosítva szé­les körben átvették. 1975 és 1981 között a Nemzetközi Öntözési és Víz- rendezési Szövetség evapo- transzpirációs vízigény-mun­kabizottságának elnöke volt. 1980-ban a Nemzetközi Ön­tözési és Vízrendezési Szövet­ség alelnökévé választották. Az általa irányított kutatások elméleti és módszertani ered­ményeit, mint a föld- és víz­használat-tervezés alapjait a gödöllői és a massachusettsi egyetemek által váltakozva szervezett szimpóziumokon je­lentős nemzetközi érdeklődés kíséri. Kezdeményezésére és irányításával sikeresen szer­vezték meg a szarvasi víz­gazdálkodási, a budapesti meliorációs és a budapesti mikroöntözési nemzetközi konferenciákat. Jelentős tudományos köz­életi aktivitást fejt ki a Nem­zetközi Öntözési és Vízrende­zési Szövetség magyar nem­zeti bizottsága elnökeként és az MTA Agrártudományok Osztálya vízgazdálkodási bi­zottságának elnökeként is. FAÖ-szakértőként és -kon­zultánsként számos országban több alkalommal is dolgozott, szakmai tudományos felada­tokkal az öt kontinens mint­egy harminc országában járt. Ez ideig hat szakkönyve, hat­van magyar nyelvű, harminc­egy idegen nyelvű tudomá­nyos és mintegy ötven egyéb publikációja jelent meg. A július elsejei ciklusvál­tást követően dr. Petraso­vits Imre egyetemi tanár, rektor harmadikári máris ta­lálkozásra invitálja az egye­tem vezetőit, melynek egyik célja a személyes ismerkedés és kontaktusteremtés volt, a másik pedig az, hogy a közös munkát megalapozó néhány dologról mód nyíljon nyilat­koznia. Teljesítmény szerint Az egyetem helyzetéről szólva elmondotta, hogy az intézmény fejlődésének ex- tenzív szakasza minden bi­zonnyal lezárult, az intenzív fejlesztés korszakába érke­zett. Meg kell szüntetni vég­re az egyenlősdit. s a fel­Stromfeld sétány A verebek és a szigetelés Szegény verebek, az ősöktől való örökségük nem a legked­vezőbb számukra, mert fész­ket építeni is restek. Inkább hézagokban, elhagyott fészkek­ben költik ki utódjaikat. Most is, mit el nem követnek a Stromfeld sétány nemrég épült házainak repedésein, hogy ott­honra találjanak! Vígan csi­ripelve jelennek meg a falat védő szigetelőanyag réseiben. Ablakunkból figyeltük meg röpdösésüket, s azt. hogy az általuk megtalált rések most már egyre nagyobbodnak a Stromfeld sétány 3. számú há­zon. Sőt, már nagy anyaglevá­lás mutatja, hogy az eső, a fagy, a téli, nyári hőhatások miatt igencsak meglazult a szigetelőborítás. Az anyag sú­lya ugyan csekély, de ha egy nagy darabban fog a föld fe­lé vonzódni, akkor az arra já­rót igencsak megijeszti. Egy sétám alkalmával job­ban szemügyre vettem a hibát, és ajánlom a városgazdálko­dási vállalat szakembereinek, hogy ha lehet, még a tél be­állta előtt igazítsák helyre a kártételt. A verebek meg majd találnak másik fészket. Szá. S. Mozi Ifjú Frankenstein. Ameri­kai horrorparódia. 6 és 8 órakor. adatokhoz és a teljesítmé­nyekhez kell kötni az anyagi juttatásokat. Petrasovits Imre arról is beszélt, hogy korábban az MTESZ kérésére véleményt adott a hazai alkotó értelmi­ség helyzetéről. — Nehéz kérdés — mon­dotta — ugyanis a magyar felsőfokú végzettséigűek egy hányadát nem lehet az euró­pai értelemben értelmiségi­nek tekinteni, másik része nincs olyan helyzetben, hogy valóban értelmiségi munkát végezzen, s csupán a fenn­maradó hányad az, amelyről valóban elmondható, hogy a helyén van, s megfelelően végzi a dolgát. Önálló vezető — A hatalom korrumpál, tartja a francia szállóige, s főleg akadályozni képes — mondotta. — Olyan egyetemi vezetést szeretnénk, amely nem akadályozza a progresz- sziót, hanem segíteni akar. Ez kell hogy legyen a jövő legfontosabb feladata. Erre a viselkedési és cselekvési módra az önálló és koopera­tív vezetőtípus képes. A jó vezető képes az együttműkö­désre nemcsak lefelé és föl­felé, hanem oldalirányban is. A vezető nemcsak jogo­sult, hanem köteles is dönte­ni, önkritikus és környezet- kritikus készséggel rendelke­zik, ha pedig ez nem így volna, akkor legyen ereje megbízatásáról lemondani. B. F. Gondolkodtató Ez nem muszáj kérdése |\1 ég nagyon új a gazdasá- 1 ■* gi-társadalmi kibontako­zás programja. Még mindenki ízlelgeti, dolgozók, vezetők, politikusok, közgazdászok, akik összeállították, s akik majd végrehajtják. Ez a megfogal­mazás rossz, mert a végrehaj­tásban mindenkinek lesz fel­adata, a szellemi alkotóknak is Újabb kérdés — meg kel­lett-e ezt alkotni, ki kellett-e találni? A válasz egyértel­mű. Nem. A programban lefek­tetettek mind meg voltak ír­va abban a nagykönyvben, ami a mai szocializmus újfajta követelményeivel foglalkozott, csak pont azok olvasták keve­sen. akiknek íródott. Ebből ke­letkeztek bajaink. Az az orvos, amelyik nem tanulmányozza nap mint nap az orvostudo­mány legújabb eredményeit — még akkor is, ha csak körzeti orvos —, egy idő után nem tud eredményesen gyógyítani. Arra már régen rájöttünk, hogy önellátásra nem tudunk berendezkedni, mert nincsenek meg hozzá a kellő feltételeink, másodszor pedig, ha már a szocializmus építésének útját választottuk, gazdasági és po­litikai kapcsolatok nélkül nem funkcionálhatunk. Ez nem így muszáj kérdése, hanem így a könnyebb és fejlettebb abban az esetben, ha ezt megfelelően csináljuk. Ez nem zárja ki a tőkés országokkal való gazda­sági kapcsolattartást, sőt fel­tételezi azt. Mindjobban erősödnie kell annak a tendenciának, misze­rint nálunk a legfőbb érték az ember. Az alkotó, gondolkodó és érző embernek meghatározó fontosságot tulajdonít a prog­ram is. De milyen is mai tár­sadalmunkban az a hétköznapi ember, aki dolgozik saját bol­dogulásáért, mindezzel tudato­san, vagy akaratlanul előbbre- vive szocialista társadalmun­kat? Kiindulhatunk abból az alapállásból, hogy minden ember szívesen dolgozik, ha látja értelmét. Ezt nem én ta­láltam ki, hanem Marx, de Leninnél is alaptézisként sze­repelt. Kádár János szinte minden beszédében, írásában megemlíti ezt az alapvető ki­indulópontot. Sokszor viccelő­dünk, mondván: a lét hatá­rozza meg a tudatot. Ez így is van. Csak sajnos nálunk na­gyon sokan szó szerint értel­mezik, vagyis megisszák a lét, s elmegy a tudatuk. Nem kí­vánok az általánosítás súlyos hibájába esni, de ez is a ma­gyar emberek egyik jellem­zője. Van kritikánk, önkritikánk már kevésbé. Mások szemében a szálkát is meglátjuk, sajá­tunkban a gerendát sem. Olya- nők is bírálják közvetlen ve­zetőiket, akiknek erre sem­milyen erkölcsi alapjuk nin­csen. A Ganz Árammérőgyár­ban az elmúlt hetekben zaj­lott le a szakmunkások óra­bér javítása. Van, aki megér­demelte (ez a többség), s van, aki nem. A béremelést az egyes területek vezetői diffe­renciáltan hajtották végre. Ez így helyes, csak így van elis­merő jellege és ösztönző natá- sa a munkás további tevé­kenységére. Visszatérve a kritika—ön­kritika egységére, egy példát említek meg: az egyik dolgozó rettenetesen felháborodott, amiért csak 2 forint 70 fillért kapott. Azt sérelmezte, hogy vezetője nem indokolta meg­felelően azt, hogy miért érté­kelte le ennyire a munkáját, mivel csak annyit mondott, hogy differenciálnia kellett, de ez nem azt jelenti, hogy a munkájával nincs megeléged­ve. A dolgozó szerint a veze­tője ezzel nem mondott sem­mit. Elfogadnám ezt a véle­ményt, ha nem ismerném a dolgozót. Ez az ember alapjá­ban véve aranyos, jópofa, sőt még haver is, de a munkahe­lyén végzendő munkát tized- rangú dologként kezeli. Otthon megkeresi az ötszörösét. Ha van otthon munkája, nem ér­dekli sem a kis létszámú kol­lektíva (az ő munkáját nekik kell elvégezni), sem a gyár, sem a népgazdaság sorsa. Olyankor 2—3 hétig, vagy egy hónapig nem jön dolgozni. Azok a szakmunkások, akik jóban-rosszban ott vannak a satu., .vagy .a gép mellett, át­lagban 3.20 és 3,50 között kap­tak béremelést. A szóban for­gó dolgozó 2,70-et (!?) Nem lehet vitás, ki járt el helye­sen, a vezető-e vagy a dolgo­zó? Csatári Lajos Maradandó emlék A szegénység legjobbjai írták a saját maguk által vá­lasztott, a költőtől kölcsönzött jeligéjüket: A néppel tűzön, vízen át! Ez a jelmondat volt a rövid életű kollégium egész műkö­dését meghatározó, leglénye­gesebb vonás. Azt próbálták elvégezni a kollégiumban ösz- szeverődött fiatalok, hogy a környék közéletéből magukra vállalják mindazt, amit társa­dalmunk forradalmi átalaku­lása elvárt az értelmiségi pá­lyára készülő ifjúságtól. A negyvenedik évfordulónak az ad fényt, hogy az emlékekben úgy élhetnek a kollégiumban eltöltött hónapok, hogy az ott­honra talált diákok egy pilla­natra sem szakadtak el az őket küldő falu közösségétől, hogy vállalták falujuk ifjúsá­gi szervezetének segítését, hogy ott voltak a faluban ak­kor zajló politikai harcokban, hogy sokan közülük egészen fiatalon lettek tagjai a Ma gyár Kommunista Pártnak, hogy élenjártak az iskolák ál­lamosítását előkészítő ideoló­giai csatározásban, hogy sok­szor vállalták az elmaraszta­lást, a lenéző mosolygást *s, amikor Aszód főutcáján forra­dalmi dalokat énekelve vonul­tak a. kommunisták által szer­vezett gyűlésre, vagy am-kor népdalokat énekeltek az isko­lai órák tízperces szüneteiben És ami a negyvenedik év­fordulón legnagyobb tanulság­ként szolgálhat a maiaknak: az iskola legjobb tanulói ezek közül az ágról szakadt, bár­sonynadrágban, csizmában járó gyerekek közül kerültök ki. Mert szegénységüknél na­gyobb volt az akarásuk és ni- tük önmagukban, s jövőjük- ben. A NEGYVENEDIK évfor­dulóhoz érkeztünk. Nem kísé­ri semmi külsőség, még ez a? írás is szerénven szeretne meg­húzódni. valahol a napi szen­zációk mellett. Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) tött egykori kollégisták a sa­ját ifjúságunk értékeire, tér­téire esküszünk, mert úgy vél­jük, mi építettük zsizsikéi sárgaborsó, fagyos krump.t bableves és grízes tészta ebé­dek mellett, állandóan éhesen és kopott ruhában a nem egé­szen könnyű, mégis százszor gazdagabb mát. De hát megbocsátható, hogy mi az akkori napokra eskü­szünk, hiszen akkor voltunk fiatalok, akkor bírtunk azzal az erővel, akkor voltak o.yan merészek az álmaink, ami'ye­nekkel csak a nehézségeket semmibe vevő fiatalok rendel­keznek. Tanulmányok, szakdolgoza­tok sokasága vizsgálta. mi volt a népi kollégiumok em­bert formáló, közösséget a'a- kító erejének titka. Ez az írás nem szándékozik a tudo­mányos igényű publikációk mellé felsorakozni, csak a-ra vállalkozhat, hogy néhány gondolatot felvillant negyven fiatal életéből, akik elhatá­rozták, hogy Aszódon népi kollégiumot szerveznek, és tagjai lesznek annak a népes családnak, akik az esténkén* rendezett kollégiumi gyűlések vagy a reggeli ébresztők után hol együtt, hol szobánként éneklik, fújják az akkoriban szentül hitt szavakat: Holnap­ra megforgatjuk az egész vi­lágotI Ügy kezdődött, hogy Komár Károly 1947 nyarán megjelent egy levéllel, amelyben az állt, hogy a NÉKOSZ vezető->ege megbízza őt az aszódi népi kollégium megszervezése", el Néhány gimnazistát toborzoc maga köré, akikkel együtt le­foglalta a laktanya egyik épü­letét, amire kifüggesztettek a táblát: Petőfi Sándor Népi Kollégium. A bejarat fölé fei­A KÜLÖNBÖZŐ évfordulók között nagyon szerény helyet foglal el egy negyven evvel ezelőtti esemény, amikor 1947. júliusában megalakult a Népi Kollégiumok Országos Szövet­ségének aszódi Petőfi Sándor Népi Kollégiuma. Két évvel ezelőtt az aszódi Petőfi Mú­zeum a Múzeumi füzetek so­rozatában megjelent dr. Ko­vácsáé dr. Paulovits Teréz írása a kollégium történetéről, s ekkor dr. Asztalos István múzeumigazgató szervező- munkájának köszönhetően össze is jöttek az akkori kol­légisták, hogy emlékezzenek a közös élményekre, az együtt töltött idő gazdag eseményei­re, az emberré válást megha­tározó tettekre, a nehéz idő­szak örökre megőrzött meg­próbáltatásaira. A negyvenedik évfordulón nem lesz összejövetel, de biz­tos vagyok benne, hogy akik egykor tagjai voltak ennek a kollégiumi közösségnek, azok rchanó, minden percünket be­határoló és meghatározó ko­runkban is megállnak egy pil­lanatra, s felvillantanak egy- egy máig megőrzött emléket. Lehet, hogy csak önmaguk­ban, lehet, hogy valahol a hétvégi házuk teraszán, a va­csorát követő csendes beszél­getés közben vagy fiukkal sé­táivá a Balaton partján, eset­leg unokájukkal beszélgetve a strand zöld gyepén. És ha ezt teszik, jól teszik, mert a maradandó emiekek idézése erőt adhat a maiaknak is. akik más körülmények Kö­zött, más gondokkal küzdve készülnek az életre. Hogy ki­nek az ifjúsága szebb, s kmek az ifjúsága adott többet a tár­sadalomnak, erre a kérdésre mi. mára megfáradt, s évtize­dek minden terhét összegyüj-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom