Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-05 / 183. szám
6 Vállán 1987. AUGUSZTUS 5., SZERDA Jogi tanácsok Tulajdonszerzés engedéllyel # Az illetékfizetési kötelezettség • Térítési díj az idősek klubjában • Garázsadó • A házastársi pótlék • Lemondás a lakásról • Régi előfizető Jeligével érkezett a következő panasz. „Egy családi házrész helyett egy önálló, de kisebb családi házat szerettem volna vásárolni, de a tanács nem adta meg a tulajdonszerzési korlátozás alól a felmentést.” A tulajdonszerzési korlátozás alól a szerzés helye szerinti tanács kérelemre felmentést adhat. Ennek alapján ingatlant lehel vásárolni, azzal a megkötéssel, hogy a korábbi tulajdont két éven belül el kell adni. A felmentés csak a jogszabályban meghatározott esetekben adható meg. Ilyen engedély adható annak, akinek a lakását más személy lakja. Megadható a felmentés akkor is, ha a tulajdonos a külterületről kíván a belterületre betelepülni. Aki nagyobb lakásba kíván költözni, szintén megkaphatja a felmentést, ha a megvásárolni kívánt lakás nem haladja meg igényének a felső határát, vagy a kérelmező olyan másik lakáshoz kíván jutni, amely számára a településen belüli fekvésénél, a műszaki kialakításánál és más jellemzőjénél fogva előnyösebb. Megadható a felmentés akkor is, ha a lakásvásárlást munkahely-változta- tás indokolja, vagy korlátozás miatt nem tud a beépítetlen lakótelekre építeni. Mindezekből kitűnően olvasónknak a kérelmét jogszerűen akkor utasította el a tanács, ha alapos mérlegelés után megállapította, hogy az új lakás településen belüli fekvésénél, műszaki kialakításánál vagy más jellemzőjénél fogva előnytelenebb a réginél. Mivel a határozat indoklását nem ismerjük, nem tudunk állást foglalni a tanács döntésének jogszerűségéről. „Régi előfizetőnk” ezután így folytatja levelét: „Az elutasítás után a házat nagykorú fiam vásárolta meg pénzünkön, majd amikor az adásvételt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, azt velünk a régi lakására elcserélte.” Olvasónk sérelmezi, hogy a csere után ismételten illetéket kellett fizetnie. A vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség általában a szerződés megkötésének napján keletkezik, és az illetékhivatal azt az ingatlannyilvántartási bejegyzés után állapítja meg a vásárló terhére. Ha a vevő az ingatlanát értékesíti, elcseréli, azután ismételten illetékfizetési kötelezettsége lesz. Közömbös az. hogy a szerződések benyújtása között mennyi idő telt el, vagy van-e rokoni kapcsolat a felek között. Az illetéket mindig az akkori időpontban fennálló forgalmi értek alapján kell megállapítani, amikor a tulajdonváltozásról az illetékhivatal tudomást szerzett. Ha tehát a felek a szerződés benyújtásával indokolatlanul késlekednek, kiteszik magukat anale a veszélynek, hogy az illetéket az időközi értéknövekedések alapján állapítják meg. Ezen túlmenően a késedelmes bejelentésért a fizetendő illeték 10 százalékáig terjedő összegű felemelt összeg is megállapítható. A lakástulajdonok egymás közti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok — terhekkel nem csökkentett — forgalmi értékének a küiön- bözéte. • II. I. nyugdíjas édesanyja az idősek klub iában étkezik. A tanács a térítési díjat Jövedelme alap ián állapította rneg, amelyet olvasónk sérelmez. A területi szociális gondozásról szóló .jogszabály szerint a gondozási díjat a gondozott jövedelmi viszonyai alapján, az igénybe vett szolgáltatások figyelembevételével a gondozási központ vezetője havonta. utólag állapítja meg. A dijat az élelmezés és egyéb gondozás tényleges költsége alapján kell kiszámítani. Ha az idős korú személy jövedelme az öregségi nyugdíj- minimum (2G50,— FI) mértékét nem haladja meg, nem kell fizetnie. Ezen felül a gondozási díj 500,— Ft-on- ként 20 százalékkal emelkedik, tehát az öregségi nyugdíjminimumot 2500,— Ft-tal meghaladó (5150,— Ft) jövedelemmel rendelkező személy térítési dija azonos az igénybe vett szolgáltatás teljes ösz- szegével. Mivel tehát a díj alapját a gondozott jövedelme képezi, helytelenül jártak el akkor, amikor a gyermekek vagyoni helyzete alapján állapították meg a térítést. • Családi házam pincéiében garázst létesítettem, írja T, II. érdi lakos. Most a tanács adó fizetésére kötelezett, pedig úgy tudom, hogy csak az üdülök garázsait adóztatják. Olvasónk valóban helyesen tudta a régi jogszabályt, de a házadó bevezetéséről szóló törvényerejű rendelet 1937. január 1-jétől a garázsok után fizetendő adók szabályait is megváltoztatta. Ettől az időtől kezdve az épületben lévő garázsok után is kell adót fizetni. Ha a garázs alapterüie- te a 16 m3-t nem haladja meg, akkor évi 400.— Ft az adó összege. Amennyiben a garázs ennél nagyobb, a 16 m- feletti rész után kell adót fizetni, amelynek mértéke a település jellegétől függően négyzetméterenként 120,— Ft-ig terjedhet. • Hét gyermeket nevelt egv nagvkőrösi olvasónk, és ígv munkát vállalni nem tudott. Mn«t férie 4100,— Ft-os nyugdíjából élnek ketten, és az iránt érdeklődik, hogs- miér' nem kap házastársi pótlékot? Házastársi pótlékra az a nyugdíjas jogosult, akinek havi nyugdíja a 2650,— Ft-ot nem éri el. és a vele együtt élő, 55, ijletve 60 év feletti vagy rokkant házastársának nyugdíja, keresete, jövedelme a havi 2450.— Ft-ot nem haladja meg. A jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe keresetként az egy évnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb, legfeljebb két gyermek gondozásáért kapott díjazás. A házastársi pótlék nemcsak a házastárs, hanem a legalább egy éve vele élő élettárs után is megilleti a nyugdíjast, ha a juttatás folyósításának feltételei egyébként fennállnak. A saját jogán nyugdíjban ! részesülő nőt a teljesen mun- ' kaképteien férj után ugyan- j csak megilleti a házastársi j pótlék, ha férjét legalább egy év óta saját háztartásában túlnyomórészt eltartja. A házastársi pótlék összege havi 950,— Ft. Ha azonban a nyugdíjas havi nyugdíja 2650,— Ft-ot meghaladja, a nyugdíjat olyan összegű házastársi pótlékkal kell kiegészíteni, amellyel az a havi 3550.— Ft-ot eléri. A házastársi pótlékra jogosultság annak a hónapnak az első napján keletkezik. amelyben a feltételek bekövetkeznek, de legkésőbb attól- a hónaptól, amelytől a nyugdíjellátásra jogosult korlátozás nélkül teljes hónapra megkapja. • B. I. gépíró vidékre mem férjhez. Tanácsi bérlakását ezért a lakásügyi hatóságnak visszaadta. Olvasónk panaszolja, ho?v a tanács elío- sadía ugyan a lakást, de azért térítést nem kíván fizetni. A lakásbérleti jogviszonyaidkor is megszűnik, ha arról a bérlő lemond. A lemondás nemcsak rokonok, hanem állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, tanács: bérlakásnál az ingatlanközvetítő szerv, nem állami lakás esetén pedig a bérbe adó javára is történhet. A lakás- bérleti jogviszonyról érvényesen csak Írásban leket lemondani és szükséges a lakással redelkező szerv, a tanács és a tulajdonos hozzájárulása is. Ha a lakás bérlője tartási szerződést kötött, természetesen az eltartó egyetértését is megkívánja a jogszabály. Bérlőtársak szintén csak közösen nyilatkozhatnak a lakás további sorsáról. A lemondás azonban önmagában nem szünteti meg a bérletet, mert további feltétel az is, hogy a kedvezményezett elfogadja azt. Állami lakás esetén azonban a lakással rendelkező szerv javára szóló lemondást nem lehet visszautasítani. A bérlő pénzbeni térítésre tarthat igényt, ha a lakásról állami szerv, tanács, illetve magántulajdon esetén a tulajdonos javára lemondott. A térítés mértéke a lakásért fizetendő lakás-használatbavételi díj figyelembevételével annak 2—7-szerese közötti mértékben állapítható meg. Nem állami lakás esetén ez az összeg a felek megállapodásától függ. Ha az állami lakás esetén a lemondás elfogadása kötelező, és a felek a térítés ösz- szegében nem tudnak megegyezni, a bérlő a bíróságtól kérheti a térítés összegének meghatározását. Pénzbeni térítés azonban nem illeti meg a bérlőt akkor, ha a tanácsi bérlakást határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig kapta meg. A szolgálati lakásnál is ugyanezek a rendelkezések. Mindezek alapján lehetséges, hogy olvasónk esetében is ilyen okok miatt maradt el a lakásért járó összeg kifizetése. Dr. Sinka Imre Strand, kórház, körözés Eltűnt egy ceglédi kisfiú y Július 25-cn, szombat reggel ^ hét órakor strandra indult egy ^ 12 esztendős ceglédi kisfiú. A í gyerek édesanyja huszonnégy Zórával később, tehát vasárnap y reggel 7 órakor jelentette be feltűnését a városi rendőrka- f pitányságon. Nagy erőkkel in- zdult. meg Dabis Ferenc ötödik y osztályos gyerek felkutatása. f si strandon, valamint a téglagyári tavaknál is. A bejelenik tés után négy órával — mivel y semmiféle nyomra nem buk- f kantak — kiadták az országos f körözést. A rendőrök végül a f kisfiút a ceglédi kórházban táplálták meg, melynek felvételi ^irodájából korábban telefonon 7 azt a választ kapták, hogy Da- fbis Ferenc nincs náluk. Ho- ^ gyan történhetett mindez? Tagadó válaszok Koroknay Dezső rendőr hadnagy. a Ceglédi Rendőrkapitányság vizsgálati alosztályának vezetője így idézi fel az eseményeket: Korpácsi Pálné, a gyerek édesanyja vasárnap reggel hét órakor tett bejelentést az ügyeletén. Mint mondotta, este nyolc óra után, amikor már bezárt a strand, kezdték el keresni. Oláh Benő strandtakarító, akinek segíteni szokott, azt mondta, hogy aznap nem látta. Korpácsiné ekkor végigjárta a barátokat, a rokonokat, taxival átment Törteién lévő hozzátartozóihoz is, de Dabis Feriről senki nem tudott felvilágosítást adni. Az ügyeletes tiszt ekkor a szokásos gyakorlat szerint teTlZ NA8> RENDELETÉI A magyar—csehszlovák vasúti forgalom szabályozásáról szóló egyezményt a Miniszter- tanács 23/1937. (VII. 22.) számú rendeletével kihirdette. A vagyonvédelmi tevékenységről és a magánnyomozás tilalmáról szól a 24/1987. (VII. 22.) MT sz. rendelet. A jogszabály alapján magánszemélyek biztonsági berendezések készítését, felszerelését végezhetik és közreműködhetnek magántulajdonban álló ingatlanok és értékek őrzésében. Magánnyomozói iroda a jövőben sem tartható fenn és a magánnyomozói tevékenység szabálysértésnek minősül. Az igazságügyminiszter 5/1987. (VII. 22.) IM sz. rendeleté az állami személyzeti munkáról szóló 1001 1987. (I. 15.) MT. határozat végrehajtásáról rendelkezik A mecseki bányászatban foglalkoztatottak bányászati keresetkiegészítését szabályozza az 5/1987. (VII. 22.) IpM— EüM—PM sz. együttes rendelet. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter módosította az insatlpn-nyilyántartásról szóló Í972. évi fi. tvr. végrehajtására kiadott 27 1972 (XII. 31.) MÉM sz. rendeletét. A piacfelügyclcti információs rendszerről a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben együttes rendéletet adott ki. A jogszabály alapján a zöldség, a burgonya, a szőlő, a gyümölcs és a bor termelése, felvásárlása, a fogyasztói árak és az ehhez kapcsolódó piaci információk rendszerezése a MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központjának feladatát képezi. A 36,1987. (VII. 22.) PM rendelet a tartósan lekötött! forgóeszközök finanszírozásáról szól. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 29. számában jelentek meg. íefonon felhívta a mentőket, a felnőtt- és gyermekorvosi ügyeletet, valamint a városi kórházat is, de mindenhol tagadó választ kapott. Ugyanekkor a gyermek édesanyját beültették egy autóba és ismét végigjárták vele mindazokat a címeket, rokonokat és barátokat, ahol a gyermek előfordulhatott volna. Sehol semmi nyom. Elmentek a téglagyári tavakhoz is, de azok környékén többen állították, hogy nem látták a 120 centiméter magas, szőke hajú kisfiút, akinek ekkor már a fényképét is bemutatták. A nagykőrösi és a szolnoki strandon sem tudtak róla. Így telt el a négy óra, melyet követően kiadták az országos körözést. Koroknay Dezsőt vasárnap délután három órakor értesítették, hogy rendkívüli esemény történt, mire a vizsgálati alosztályvezető azonnal bement a rendőrkapitányságra. Egy jelentősnek tűnő nyomra bukkant, ugyanis a gyerek egyik barátja megemlítette, hogy Feri fejfájásra és rosz- szullétre panaszkodott mielőtt a strandra indult. Így hát indokolt volt, hogy a rendőrök ezen a nyomon induljanak tovább. Felkeresték a már telefonon hívott egészségügyi szerveket és így jutottak el a ceglédi kórházba, melynek felvételi irodáján ismét azt a választ kapták, hogy a gyerek nincs náluk. Am amikor ennyivel nem elégedtek meg, két telefonhívás következett a baleseti és a gyermekosztályra s ekkor — délután hat óra volt — megtalálták Dabis Ferit, akit a gyermekosztályon ápoltak. Egyedül érkezett S, hogy miért kellett nagy apparátussal — országos körözéssel — keresni azt a gyereket, akit már szombaton reggel felvettek a ceglédi kórházba? Dr. Túri József, a kórház igazgatója mondja: — Nem akarom, nem is lehet szépíteni a dolgot, hogy adminisztrációs hiba történt Olvasóink részére minden csütörtökön ingyenes josi tanácsadást tartunk 17—19 óra között Bp. VIII., Blaha í,újra tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. nálunk. A kisfiú szombat reggel bejött, hogy rosszul érzi magát, szédül és fáj a feje. A gyermekosztályra irányítottuk, ahol a továbbiakban megállapították, hogy mandula- gyulladása van. Bár ez a betegség nem szorul kórházi ellátásra, helyesen cselekedtek, hogy itt tartották, mert veszélyes dolog lenne egy lázas, beteg gyereket egyedül elengedni. A kisfiú kísérő nélkül jött, és azt mondta, hogy az édesanyja utasítására. Rendkívüli esetekben egyébként táviratban szokta a portás értesíteni a hozzátartozókat. Most ez azért nem történt meg, mert Dabis Feri azt mondta, hogy az édesanyja küldte. Ennek ellenére indokolt lett volna táviratozni a szülőknek, és mint már bevezetőben mondtam, súlyos adminisztrációs mulasztás, hogy a felvételnek még nem volt nyoma az irodában. Megtettem a szükséges intézkedéseket, hogy hasonló eset a jövőben ne forduljon elő. De még egy dolgot rendkívül fontosnak tártok. A kisfiú anam- nézisében szerepel, hogy előző napon is lázas volt és sokat hányt. Hogyan engedhették el ilyen állapotban a szülei a strandra? Szaporodnak a megválaszolatlan kérdések. Hiszen Korpácsi Pálné a rendőrségen nem említette azt, hogy a kisfiú betegen indult el otthonról. Korpácsiék az új lakótelepen laknak, a Kossuth Ferenc utca 52. számú ház 7. emeletén. szépen berendezett és karbantartott kétszobás lakásban. Az édesanya háztartásbeli. Két nagyobbik fia már felnőtt, így hát csak Feriről kell gondoskodnia. A gyereket öt napig tartották a kórházban, ahonnan gyógyultan: távozuolt. Korpácsiné a nagy rémületről beszél, ismét felidézi a kutatással' töltött órákat. A betegségre nem akar emlékezni? És miért állította Féri a kórházban, hogy az édesanyja küldte őt az orvoshoz? Gyerekek takarítiák A gyerek a következőket mondja erről: — Reggel elmentem a strandra, mert ott szoktam segíteni Oláh Benőnek a takarításban. ö mondta azt, hogy ha rosszul érzem magam, menjek orvoshoz. A kórházban azért nem mondtam igazat, mert úgy tudom, hogy gyereknek nem szabad munkát vállalni. — Pénzt kapsz a munkádért? — Nem fizetnek, de ingyen bemehetek és visszaválthatom az eldobott üvegeket. Utunk utolsó állomása a ceglédi strandfürdő, ahol Oláh Benő változatlanul azt állítja, hogy hetek óta nem látta Dabis Ferit. Szavainak igazolására egy másik hasonló korú kisfiút is előhív, aki éppen segít neki. A ceglédi strandot ugyanis tíz-tízennégy éves gyerekek segítségével tartják tisztán. Korábban 4-5 szezonmunkást is foglalkoztattak. de most ném kapnak embert erre a területre. S hogy van-e létjogosultsága ennek az ellenőrizetlen és ném hivatalos gyermckfoglalkozta- tásnak? Véleményünk szerint nincs, de ennek eldöntése a városi tanács hatáskörébe tartozik. Térjünk vissza befejezésül ismét a szülők felelősségére, hiszen a legsúlyosabb mulasztás náluk történt. Lázas betegen indult el reggel otthonról a strandra egy 12 éves kisfiú, aki már előző nap rosszul volt. Az édesanyja csak este 8 óra tájban kezdte el keresni. Szerencse, hogy Dabis Feri épen és egészségesen került végül haza a szüleihez, de rosszabbul is végződhetett volna ez a történet. Gál Judit Ha helyrehozhatatlanul megromlott A há:as$ég felbontása tétlenül kitérnie az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetésére is.) Amikor az új törvény, tervezetét vitára bocsátották, ét az állampolgárok innen-onnan értesültek fiz új rendelkezésekről. elharapódzott egy tévesen értelmezett, helyzet. Csak hároméves különélés után lehet ezután válni, mondogatták a ..jól értesültek”, és ez a mai lakásviszonyok között megvalósíthatatlan lesz. A törvényalkotó így kíván adminisztratív eszközökkel a válások útjába állni. Szó sincs arról, hogy ilyen eszközökkel láncoljanak egymáshoz olyan embereket, akiknek kiüresedett kapcsolata a kényszerű együttélés során csak további út a családi pokolba. Az a bizonyos három év olyan vonatkozásban került szóba, hogy akik már eleve legalább három éve nem élnek együtt, és kérik a házasságuk felbontását, magatartásukkal bizonyítják, hogy különválás!' szándékuk végleges. I!yénkor csupán a közös gyermekkel kapcsolatos lényeges kérdéseket kell a bíróság elölt tisztázni. Dr. K. É. ban. és azt a bíró szó nélkül tudomásul köteles venni. így határoztunk, mi köze hozzá egy idegen embernek, miért lett elegünk egymásból? A bíróságnak minden esetben kötelessége megkísérelni az érdemi bekítést, és erre csak akkor van lehetősége, ha a felek konfliktusának tartalmát ismeri. Mindenekelőtt a házastársaknak egymással és gyerekeikkel való viszonyát, és azt, hogy tényleg féloldhatat- lan-e a konfliktus. A házasság felbontására irányuló elhatározás akkor tekinthető véglegesnek, ha a házasfelek megegyeztek — először is — a közös gyerek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás. valamint a közös lakás használata kérdésében. Az elmondottak eddigi gyakorlatunkban már kikristályosodtak. Ami új: a közös vagyon megosztása kérdésében is meg kell egyezniük azoknak, akik közös megegyezéssel válnak. (Az egyezségnek nem kell felAz új jogszabály fenntartja, és következetesebbé teszi a házasság felbontásának objektív elvét. Eddig is része volt ez a bírói gyakorlatnak — irányelv alapján. Mindenki; aki vált. vagy akinek a családjában, előfordult házastársak között végleges szakítás, találkozott ezzel a kitétellel: a bíróság csak akkor bontja fel a házasságot. ha azt helyrehozhatatlanul megromlottnak ítéli. A korábbi rendelkezésből azonban nem következett egyértelműen, hogy így van ez abban az esetben is. ha a válást mindkét házastárs egybehangzóan kéri. A bíróságnak ilyenkor is vizsgálnia kell, hogy teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasság felbontását kérik-e a felek, s a megromláshoz vezető okok vizsgálatát, az ebben a körben szükséges bizonyítást mellőzheti. Mit jelent ez magyarul? A jogszabálytörvény szerint. nincs lehetőség arra. hogy megegyezzünk otthon a válásA családjogi jogszabályok módosításának legizgalmasabb szakaszai azok, amelyek a válással, a vagyonmegosztással, a lakáshasználattal kapcsolatosak. A legfontosabb szempontot, a gyermekelhelyezést azért nem említettük itt első helyen, mert a házasság felbontására vonatkozó rendelkezések ezt mindenekelőtt magukban foglalják.
