Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

jjc MA: A műszer keresi ,Mert, k! éInf szívese« r r m >■ - olyan hazban, ahol egy idő SS ItGXtStf QrfSTf óta lepotyognak a virágcse- repek az ablakpárkányról, hullámzik a parkett és repe­deznek a falak. Történik pedig mindez azóta — állítják az érintettek —, amióta a dunabogdányi kőbányában sűrűbben hajtanak végre nagy robbantásokat.” (3. OLDAL) A leodstflvl eszmét .-Akkor kezdtem éneket , 7" tanítani, amikor Kodály SZOlfgfilftf Zoltán meghalt, a nagy fény kialudt; nem volt könnyű feladatunk, hiszen el­szigetelődés mutatkozott az ének-zene és az iskolai ne­velés többi területe között.” (5. OLDAL) Eltűnt egy „... keresték a ceglédi, a szol- _ , mm gm mm , noki és a nagykőrösi strandon, cégiéül stBSrBÜ valamint a téglagyári tavaknál is. A bejelentés után négy órával — mivel semmiféle nyomra nem bukkantak — kiadták az országos körö­zést. A rendőrök végül a kisfiút a ceglédi kórházban találták meg, melynek felvételi irodájából korábban te­lefonon azt a választ kapták, hogy ... nincs náluk.” (6. OLDAL) Rendezni kell • Terveik valóra váltásához * . nagy szükségük lesz a szurko­dé SS&rOfötfT jók támogatására is. Azokra a lelkes sportbarátokra, akik közül sokan elpártoltak a csapattól, ami azért némileg érthető is. Persze, jól tudja az új elnök, ahhoz, hogy ismét kicsalogassák a szóban forgó nézőket, elsősorban jó játék és győzelmek kelle­nek.” (7. OLDAL) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAHACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 183. SZÄM Ára: 1,80 forint 1987. AUGUSZTUS 5., SZERDA Progressz-31 Úton a teherűrhajó A Szovjetunióból kedden kora hajnalban felbocsátották a Progressz—31 automata ve­zérlésű teherűrhajót. A Prog­ressz—31 a föld körül keringő Mir űrállomásra visz üzem­anyagot és más teherárut. A teherűrhajó valamennyi fedél­zeti műszere rendben műkö­dik. Koszorúzás Szentendrén, szülőhelyén Aranyossi Pálra emlékeztek Akik ismerték, jó emlékeze­tükben őrzik. Nemcsak em­berségéért, tehetségéért be­csülték és szerették, hanem egyenességéért is. Talán éppen ez utóbbi tulajdonsága miatt nagyon is. tekervényes utat kellett megjárnia életében Aranyossi Pál kommunista új­ságírónak, műfordítónak. Száz esztendeje születeti Szentendrén. Reá gondoltak, róla szóltak tegnap délután szülővárosában a nevét viselő utcában megtartott ünnepsé­gen. A zuhogó esőben a ki9 csoport emlékező előtt Kraj- csovits Istvánná, Szentendre Város Tanácsának elnökhe­lyettese idézte föl munkássá­gát. — Aranyossi Pál első írásai baloldali újságokban — így a Népszavában is — megjelen­tek, — mondotta. Párizsban lett tudósító, ahol kapcsolatot talált a francia baloldallal. A világháború kitöréseikor haza­tért, s frontszolgálatot teljesí­tett. Az őszirózsás forradalom Budapesten érte. — A Vörös Újság külpolitikai rovatának munkatársa lett, az ellenforradalom azonban emigrációba kényszerítette. Ausztriában, Olaszországban, Svédországban, Németország­ban tett eleget a párt megbí­zatásainak, 1924-ben ismét Franciaországba érkezett. Pá­A megemlékezés koszorúi Aranyossi Pá! márványtáblájánál (Hancsovszki János felvétele) rizsban Károlyi Mihállyal és Bölöni Györggyel közösen ala­pította meg a Monde kiadó magyar részlegét. A második világháború idején, mint kül­földit internálták, de 1941-ben megszökött. A felszabadulás után 1947-től 1950-ig a Ma­gyar Üjságírók Szövetségének főtitkára volt. Hetvenedik szü­letésnapján a Munka' Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki. 1962-ben halt meg. A rövid méltatás után ko­szorút helyeztek el márvány­táblájánál : az MSZMP Pest Megyei Bizottsága nevében Sági Ágnes, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztője és Jónás Zoltán, a TIT__ Pect megyei szervezetének' titkára, vala­mint a helyi pártr és állami szervezetek képviselői. Részt vett a megemlékezésen Ho- ness László, az SZMT titkára is. Megkezdődött a felkészülés Ki fizeti a közhasznú munkát? A közhasznú munkát az emberek egymás között csak köz­munkának emlegetik, s van is benne valami: közműfektetés, útkarbantartás, parkfenntartás, vagyis valóban a mindnyá­junkért végzett tevékenység lesz a feladatuk azoknak, akik a régi helyükön feleslegessé váltak, és nem találnak másikat. A közhasznú munka intézménye tehát a jövőben nagyon fontos szerepet fog betölteni, mert igen felértékelődött manapság a foglalkoztatáspolitika. Amíg néhány éve a megkérdezettek ezt a témát csak a sokadik helyre rangsorolták a bérek, a szociál­politikai kedvezmények vagy a munkakörülmények után, ad­dig ma az elsők között emlegetik a munkahely biztonságát. Természetesen a sokoldalúan képzett vagy kurrens szak­mával rendelkezőket nem kül­dik el a vállalatok, de való­színűleg nehéz napok várnak a szakképzetlenekre, a fiatal, pusztán érettségivel rendelke­ző nőkre; vagy a csökkent munkaképességűekre. Pest megyében pillanatnyi­lag még nem kritikus a hely­zet, a munkaerő-szolgálati iro­dában mindössze egyetlen je­lentkezőt tartanak nyilván, aki három hónapnál régebben nem talál magának munkahe­lyet. Ennél azonban jóval töb­ben vannak a gyakran változ­tatók, elsősorban a segédmun­kából élők, akikből bármelyik pillanatban válhat ügyfél a mukaközvetí tőnél. Mint azt Peráth Bélától, a megyei tanács munkaügyi osz­tályának vezetőjétől megtud­tuk, Pest megyében is meg­kezdődött a felkészülés arra az esetre, ha ezek az emberek megjelennek a kínálati piacon. Amiál is inkább, mert becsült számuk ötezerre tehető, közöt­tük a többször kilépett, mun­kakerülő életmódot folytató, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező embereket vették számításba, akikhez előbb- utóbb nem ragaszkodik válla­latuk. Számukra nem marad más, mint a közhasznú munka, me­lyet határozott idejű, általában két hónapos szerződéssel tölt­hetnek be, előreláthatólag négyezer forintért, mondta Pe­ráth Béla. Ennek az összegnek azon­ban csak a hetven százalékát finanszírozza az állami költ­ségvetés, a többit a helyi taná­csoknak kell kigazdálkodniuk, KIDERÜL L assacskán snassz dolog lesz szidni a szabályo­zást és a szabályozó­kat, mert már annyi min­dent mondott annyi min- deki azokra. Az észrevéte­lek. a kárhoztatások, a ke­mény kritikák egy része nem alaptalan,. sőt, indo­kolt. de azért, mindent ide visszavezetni,* enyhén fo­galmazva is. túlzás. Ennek a túlzó magatartásnak a gyakorlóival . nem csak is­métlődően találkozhatunk, hanem bizonyos típusje­gyeket is megállapíthatunk magatartásukban, érvrend­szerükben. A magatartásnak meghatározó jellemzője, hogy mi (a cégünk) meg­tettünk ugyan mindent, ami telt tőlünk, de hát a szabá­lyozás...Az érvrendszer­nek pedig az az alappillére,- hogy nem lett volna semmi . gond, ha a szabályozás, a szabályozók előnytelen vál­toztatása ezt és azt a ter­mékünket (a vállalat, a szö­vetkezet egészét) nem tette volna veszteségessé. De az­zá tette, azaz mi (a cégünk) nem lehetünk hibásak, ha­nem csakis, azokat a fránya szabályozókat kell megje­lölnünk, mint gondjaink okozóját. Karikíroznánk? Nincsen szándékunkban, azt adtuk vissza a papíron, ami nap­ról napra lezajlik termelő­értekezleteken, tanácsko­zásokon, testületi üléseken, szóban vagy írásban, mert bizony tekintélyes testüle­tek elé beterjesztett jelen­tésekbe is belekerül, hogy „a szabályozók kedvezőt­len irányú változása miatt” lett veszteséges ennek, an­nak, amannak az árucikk­nek az előállítása, ez, az, amaz cég ... Szépítés nélkül nézve a valóságot, mi a tényleges helyzet? Az, hogy az élő­munka és az anyag (meg az energia) pazarlásával elő­állított termék, ami ráadá­sul műszaki jellemzőit te­kintve elavult, pusztán azért volt eddig is nye­reséges. vagy kevésbé ked­vező esetben jó rezsihordó, mert az állami támogatá­sok valamelyik fajtája az­zá tette. S mert napjainkra (a legutóbbi két-három esz­tendőben) az állami támo­gatások. kedvezmények és visszatérítések (valójában nem is létezett) logikus rendje felbomlott, áttekint­hetetlenné vált. rengeteg olyan termék, szolgáltatás van, amely jövedelmet ho­zónak látszik, rengeteg olyan termelő és szolgálta­tó van, aki nyereséggel (vál­lalati eredménnyel) dolgo­zónak látszik. Némely eset­ben már kiderült, s a jö­vőben még inkább kiderül majd, hogy a céget nem az ott dolgozók tartották eh hanem (mások pénzéből) az állami költségvetés. Csupán .maroknyit emel­ve ki a példatárból, a kö­zelmúltban felbukkant ese­tekből: női félsőruházati cikkek, műszerek, műszer-, valamint híradáctechnikai alkatrészek, gépipari rész­egységek, gyermekruházati bőr. és textiltermékek bi­zonyos csoportjairól derült ki a megyében; életben tar­tójuk semmi más, kizárólag az állami (különböző címe­ken folyósított) támogatás. Hangsúlyozzuk, maroknyi a példa a lehetségesekből, s akkor még szóba sem hoz­tuk a termelés eredményes­ségének olyan befolyáso- lóit, mint a megbízhatat­lan, ismétlődően ingadozó minőség (amit most már nem csak a dollár elszámo­lású kivitelben és nem csak a kivitelben kifogásolnak az átvevők, felhasználók), a szállítási határidők rend­szeres megszegése, a szer­ződésben rögzített pótftar- talék) alkatrészek „vélet­len” lemaradása , a szállít­mányról ... Bő lebernyeg az állami támogatás, sok mindent el­takarhat és el is takar. Ki­szűrendő a félremagyará­zást: a költségvetésből le­hetséges (mi több. szüksé­ges) támogatást adni bizo­nyos termékekre, szolgálta­tásokra, társadalom- vagy szociálpolitikai meggon­dolásokból. S még annak is van létjogosultsága, hogy gazdasági, gazdaságossági ■ megfontolásokból (mint például ésszerű, kifizetődő importhelyettesítés) kap tá­mogatást valamilyen áru­cikk, termelő. Az azonban képtelenség, bár képessé­günk e képtelenség létre­hozása is, hogy a termelés egésze legyen védett a nem­zetközi kereskedelem hatá­saitól az állami támogatás segítségével, annak fede­zetében. Amikor már nem tudni, mi a logikája (a cél­ja) a támogatásoknak, ak­kor az így kikerülő forint már úgy támogat, hogy rombol. Érték- és erkölcsi viszonyokat rombol a ter­melésben éppúgy, mint a felhasználásban, a fogyasz­tásban. K iderül a kiderülő té­nyek segítségével, hogy az irányítási, szabályozási * következet­lenségek, ellentmondások hatására egyre nagyobb összegben kiáramlott tá­mogatási forintok (ezek az idén, Öt hónapot figyelem­be véve, akárcsak tavaly, fölqtte voltak az eredetileg tervezettnek)' valójában semmit sem oldottak meg, sőt, a nehezen áttekinthe­tő helyzet áttekinthetetlen­né vált. Az áttekintés lehe­tőségének megteremtése azonban fájdalmas, művelet lesz. Ha lesz ... mert kellő bátorság, nagy fokú követ­kezetesség kell hozzá. Mészáros Ottó az amúgy is szűkös forrásaik­ból. Jelenleg azonban a köz­ponti költségvetésből szárma­zó pénzt elviszi Borsod és Szol-: no.k megye. Nálunk az év hát­ralevő része ez ügyben a fel­készülésé, vagyis a megyei ta­nács rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi tanácsokkal, költségvetési üzemekkel, hogy pontosan regisztrálhassa,, hol lehetne munkát adni majd a jelentkezőknek. A : hiányió pénzt a tanácsoknak kell elő­teremteniük, ami csak. a pén­zek átcsoportosításával képzel­hető el. A kényszer nagy úr — ha az igények tömegessé válnak, a tanácsok kénytele­nek lesznek megoldani a ma még gordiuszinak látszó cso­mót. , ' j Azt is megtudtuk, hogy a közmunkán foglalkoztatottak­ról nem veszi le a szemét a munkaerőszolgálati iroda, őket tpvábbra is nyilvántartják majd a , munkahelyet keresők között, s' ha a közmunkán né­hány hónapig becsülettel helyt­álltak, nyugodt szívvel közve­títik majd őket a vállalatok­nak. Feltéve, ha lesz irántuk kereslet. F. E. Gázt szerelnek csepegtetek helyett Öntözésre már nem futja Tavaly Pest megyében a gazdaságok több száz millió forintos aszály­kárt, vagy az időjárás okozta veszteséget voltak kénytelenek elszá­molni. Vajon ez az óriási összeg az idén hogy alakul? A kérdés azért is indokolt, mert a kánikulai napok száma most sem volt sokkal ke­vesebb, mint korábban, ám eddig néhány milliméterrel több csapadé­kot kaptak szükebb pátriánkban a löldek. Nagyon sok olyan növényt kell termeszteni, amelyek víz­igényüknél fogva nagy meny- nyiségű csapadékot, vagy en­nek híján öntözést igényelnek. Sajnos, eddig a gazdasági sza­bályzók nem tették lehetővé, hogy a nagyüzemek öntözőbe­rendezéseket telepítsenek, ugyanis a nagy értékű tech­nika ára csak több év alatt térül meg, arra pedig kevés nagyüzemnek futotta, hogy állami támogatás nélkül bele­vágjon egy ilyen komoly be­ruházásba. Az érintett állami gazdasá­gokon és termelőszövetkezete­ken kívül ez a helyzet az ön­tözőberendezések egyik előál­lítójának, vagyis a dánszent- miklósi és albertirsai Micsu­rin Termelőszövetkezetnek is gondokat okoz. A csepegtető öntözéshez szükséges berende­zések gyártásában ők mono­polhelyzetben vannak, s ép­pen ezért érzékenyen érinti a gazdaságot, hogy az utóbbi években mintegy 10—15 mil­liós értékre esett vissza a ko­rábban 80 milliót hozó tevé­kenység. Ezért körülbelül 60 szakmunkást át kellett ké­pezni, s most a gázprogram­ban foglalkoztatják őket alig 40 milliós bevételért. Nem is annyira a jövedelmezőség a fontos, mint népgazdasági szinten az a terméskiesés, amelyet az eső hiánya okoz. A dánszentmiklósiak csepegte­tő öntözőberendezéseinek költsége egy hektáros ültetvé­nyen — növénytípustól füg­gően — 40 és 60 ezer forint körül van, s a berendezések értékcsökkenése minimális. Adott esetben egy gyümöl­csöst, amíg a fák ki ’ nem öregednek, locsolni lehet a korszerű gépekkel. S hogy a befektetett összeg megtérül-e? Bizonyára elég egy adatot em­líteni az öntözés javára: a csepegtető módszerrel kezelt gyümölcsösültetvények hoza­ma 25 százalékkal nagyobb, mint egyébként. Az öntözés előnyére egyéb­ként a nyugati országok gaz­daságaiban, s a szomszédos Csehszlovákiában is rájöttek és óriási területeket művelnek ezzel a módszerrel. Ezekre a piacokra a Micsurin Tsz is szállított berendezéseket, a közelmúltban pedig egy sok­milliós beruházás részkivitele­zői voltak az Egyesült Arab Emírségek területén. Beért az uborkaJ Túrán a Galga menti Ma­gyar—Kubai Barátság Tsz- "ben a szabadföldön beérett uborkát szorgos asszonykezek szedik, válogatják. A termés egy részét nyugat-európai piacra, a többit konzervgyári feldolgo­zásra szállítják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom