Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-29 / 203. szám

Mit tegyünk a gombával? Felrúgás, taposás helyett Űjra kedvező az időjárás a gombára. Volt bőven eső, volt hideg is, volt párás és me­leg, napsütéses idő. Mindezen klímák megfelelő egymásutá­nisága ismét előcsalta a gom­bák igen nagy számú hadsere­gét a föld alól. Ilyenkor a gombagyűjtő pol­gár nem bír magával. Fogja kosarát, gombázó bicskáját és elkezdi róni az erdőket. Így tettem én is a minap, a tölgy- erdőben. Meglepve állapítot­tam meg, hogy milyen sok­fajta gomba található ezen a tenyérnyi zöldterületen. Azt nem írom le. hogy. melyik részén milyen gomba terem, mert a rendszeres gombagyűj­tők — pláne akik eladásra szedik — kitekerik a nyaka­mat. Másfél órát csalingáztam itt, s találtam dióízű galamb- gombát, nagy őzláb- és piruló őzláb gombát, erdőszéli csiper­két, fehér porhanyósgombát, többféle pereszkét, zöld ánizs- gorq.bát, rozsdásszárú fülőkét, mezei és erdei szegfűgombát, fenyőtinórút, barna gyűrűs- tinórút és sok-sok bimbós pö- feteget. Ezek mind finom, ehe­tő gombák. Viszont találtam selyemgombát, rozsdás őzláb- gombát, csillagspórás susuly- kát, tintaszagú csiperkét, kerti susulykát, mérges pókhálós­gombát, hánytató galamb­gombát is, melyek viszont ki- sebb-nagyobb mértékben mér- gezőek. . Sajnos, ezen a délutánon is vegyült üröm az örömbe. Gö­döllőn nagyon sokan járnak gombázni, de a gombaszedők kicsiny hányada tud úgy gombázni, ahogy az a nagy­könyvben meg van írva. Szo­morúan szemléltem azt a pusztítást, amit a koca szedők végeztek. A gyönyörű, friss őz­lábgombák tucatjával voltak felrugdosva, a bimbós pöfete- gek összetaposva, úgyszintén a csiperkegombák. Mindig megdöbbent a ter­mészet értelmetlen, meg nem magyarázható pusztítása, le­gyen növényekről, állatokról vagy gombákról szó. Soha nem tudtam megérteni az ilyen embereket, akiknek nem mond semmit a természet bio­lógiai egyensúlya, akit nem ejt ámulatba egy szép erdei virág, a madarak kórusa és szólója, a tölgyfaavar zizegő süppedése, vagy egy vigyáz- ban álló, strázsáló őzlábgom­ba. Sajnálom ezeket az embe­reket, mert nem tudják mit veszítenek az életükből, s mennyivel szegényebbek a ter­mészetet szerető embereknél. Az olyan emberekre pedig ha­ragszom, akik mindezt csak azért pusztítják, mert nekik nincs rá szükségük. Ezek azok az emberek, akik bármit minden zokszó nélkül elpusz­títanak, szétrombolnak. A gombára visszatérve: ha valaki nem ismeri, vagy nem szereti a gombákat, az nem azt jelenti, hogy fel kell rúgni, vagy össze kell taposni. Gondoljunk azokra, akik sze­retik (és ismerik) a természet eme ízletes, tápértékekben gazdag adományát. Ha pedig komolyan rászántuk magun­kat a gombagyűjtésre, akkor úgy gombázzunk. ahogyan kell! Vagyis: az öreg gombá­kat ne rúgdossuk fel, hadd hullajtsa el a spóráit, ne túr­juk szét a föld alatti tenyész­tésiét, a csoportosan termő gombatelepeket ne szedjük le az utolsó szálig (a nagyon ap­rókat hagyjuk ott), mert ki­pusztítjuk, a gombát óvatosan, tönkkel együtt emeljük ki a földből, vagy éles késsel a tönk fölött vágjuk el, s vé­gül ne szedjünk több gombát, mint amennyire szükségünk van. Ha mindezeket a szabá­lyokat betartjuk, örömet és gombát is lelhet minden kedv­telésből gombázó. Nemrégen írtam meg egyik cikkemben a gombaszedés és -fogyasztás tízparancsolatát. Ezt azért tartsuk be. Környé­künk mindig híres volt a gom­bamérgezések nagy számáról. Vegye mindenki azt a fárad­ságot, hogy szakképzett gom­baismerőnek mutassa meg be­gyűjtött gombáit! Megéri! Csatári Lajos Két nap programja Augusztus 29-én és 30-án: Gödöllő, művelődési ház: A képregény története, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Képregény-rajzolói tábor. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk. Ki­állítás Gödöllő növény- és ál­latvilágáról, az erdő- és vad- gazdálkodás történetéről. Iparművészet a gödöllői mű­vésztelepen. A kiállítások megtekinthetők 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente története. Állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa. falumúzeum: Karsai Zsigmond festőművész kiállítása, megtekinthető 10— 18 óráig. SíMonBB Augusztus 29-én és 30-án: Gödöllő, Petőfi filmszínház. Legenda a szerelemről. I—II. Színes, magyarul beszélő szov­jet mesefilm. 4 órakor. Egy maréknyi dollárért. Színes olasz western, fi és 8 órakor. Kisbagi autós kertmozi: Augusztus 29-én: Kelly hősei I—II. Színes amerikai kaland­film, 21 órakor. Szombati jegyzem A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1987. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT Szakközéplskelai és szakmunkásképzés Miért kedvetlenedül el a diák? A gödöllői Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben és Szakközépiskolában tavaly a szakmunkástanulók 34 százaléka, az idén a 24 százaléka morzsolódott le. Ez a szám valójában magasabb is, mivel az első osztályba be­iratkozott és a harmadik osz­tályt elvégzett tanulók kü­lönbségében benne vannak a más szakmunkásképzőbő) vagy szakközépiskolából átvett ta­nulók is. A megyei átlag 28 százalék körül van. A mező- gazdasági szakközépiskolában hasonló a probléma. A szakközépiskolai és szak­munkásképzés helyzete, külö­nös tekintettel a képzés fel­tételeinek alakulására. Ez volt az első napirendi pont a Gö­döllői Városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának legutóbbi ülésén, melynek színhelye az oktatási intézmény volt. A házigazda fontos szerepet tölt be a helyi, a Gödöllő kör­nyéki és megyei közoktatás­politikai feladatok végrehaj­tásában. Mindenekelőtt 13 szakmában képezi a beiskolá­zási körzet üzemeinek, kis­vállalatainak és magánkisipa­rosainak szakember-utánpótlá­sát. A mezőgazdasági gépsze­relő szakmában szakközépis­kolai, általános ápoló és asz- szisztens szakon egészségügyi szakiskolai képzést folytat. A szakmunkásképzőt, gyors- és gépíró iskolát és egészségügyi szakiskolát végzettek részére a szakmunkások szakközépis­kolájában továbbtanulási le­hetőséget nyújt. A viszonylag nagy beisko­lázási körzet ellenére az utób­bi években több szakmában nem tudják teljesíteni a beis­kolázási tervet. Hosszabb ide­je csak csoportot tudnak ki­alakítani osztály helyett. A csoportok kialakítása is. ál­talában a pályaválasztási in­tézet segítségével sikerült, ami többnyire csak ideiglenes meg­oldás volt, mert közülük ke­rült ki a lemorzsolódott ta­nulók nagv többsége. A tanulók körében nem elég népszerű a mezőgazdaság. A mezőgazdasági gépszerelő szakmában nem látnak fantá­ziát, igazán nem is ismerik. Nem kapnak megfelelő infor­mációt a követelményekről, a szakmáról, az elhelyezkedés le­hetőségeiről. Így a jelentkezők egy része elkedvetlenedik és átkéri magát a szakmunkás- képző egyik-másik osztályába. A beiskolázásnak ellentétes előjelű gondjai is vannak. Néhány szakmában túljelent­kezés van. Különösen sokan szeretnének fodrászok, autó­szerelők, karosszérialakatosok és egészségügyi szakiskolások lenni. Elsősorban a lányok felvétele jelent gondot. Őket azért is nehezebb átirányíta­ni, mert az idén a vállalatok­nak már csak 12 műszerész­re volt szükségük, a követ­kező évektől pedig nem is igénylik ezt a szakmát. A he­lyette indított elektroműsze­rész szakmától egyelőre ide­genkednek, bár ebből is csu­pán 15 tanulónak tudnak fo­lyamatos vállalati alkalmazást nyújtani. Az oktatási törvény alapján hozott minisztertanácsi rende­let szerint a következő évek­ben az alapképzésért az isko­la, a második-harmadik éve­sek képzéséért a vállalatok fe­lelnek. Ez több problémát is felvet, melyeket az 1990—91- es tanév kezdetéig meg kell oldani. Az iskolai oktatók egy részét át kell csoportosítani a vállalati állományba. A kép­zéssel foglalkozó vállalatok­nak megfelelő szakoktatókat, illetve szakmunkásokat kell szerezniük a csoportos képzés­hez. A jelenlegi felállás sze­rint az iskola könnyebben meg tudja oldani a feladatot. A vállalatoknált jelent ez nagyobb gondot, ahol egyrészt jelenleg még távolinak tűnik a mego’dás végső határideje, másrészt késik az a központi szabályozás, amely a képző vállalat költségeinek megtérí­tését megoldaná. Ha a szak­minisztériumok ezt ebben- az évben megjelentetik, akkor lehetővé válik az egyes szak­mák vállalati csoportos okta­tása jövőre. A korszerű szemléltetés ér­dekében a tantermeket írás­vetítővel látták el, a szakszer- tárak diavetítővel, megneto- fonnal, lemezjátszóval rendel­keznek. Két éve a képmagnó is az oktatás szolgálatába lé­pett. Most sikerült beszerez­ni egy kamerát a hozzá tar­tozó speciális magnetofonnal. A szemléltető anyagok egy részét a képzésben részt vevő vállalatok adják. A mezőgazdasági szakközép- iskola szaktanárai komoly gondokkal küszködtek, mivel központi szemléltetőeszköz alig állt rendelkezésükre. Csak néhány videofilmhez és írásvetítőhöz lehetett hozzá­jutni. Egyéb eszközöket, al­katrészeket. gépeket, makette­ket, modelleket a szaktanárok szereztek be a környező ter­melőszövetkezetektől, a MÉM Műszaki Intézetétől, a Gödöl­lői Tangazdaságtól. A nevelőmunkához szüksé­ges eszközök, felszerelések többnyire az iskola rendelke­zésére állnak és beszerezhe­tőek. A könyvtár csaknem ti­zennégyezer kötetet tart nyil­ván, ezekből öt és fél ezer szépirodalmi alkotás. A szak­körök, érdeklődési körök anyagigényét részben az inté­zeti költségvetésből, részben a vállalatok segítségével elégítik ki. Ugyanakkor különböző pá­lyázatokon való részvétellel is azon igyekeznek, hogy eseten­ként tovább bővítsék pénzügyi lehetőségeiket. Ekképp pró­bálnak gondoskodni az ezer tanuló feilődéséről, nevelé­séről, okításáról. B. G. Még mindig sláger a Sláger j\Tem tudom, ki hogyan van a rekordkísérle­tekkel. Mert én sehogy. Amikor a Híradó pergeti le elöltem és látom a szá­guldó autókat, a bőgő mo­torkerékpárokat, amint ro­hannak, rohannak és zúg- va-bőgve köpködik benzin­tüdejüket. mindig azt gon­dolom: az ördögbe is. hát hová ez a sietség, hiszen teljesen mindegy, hogy egy perccel később, vagy egy perccel hamarabb érke­zünk meg oda. ahová gya­log és esetleg sétálva is el­jutunk. Ugyanilyen gondolataim vannak akkor is, ha a rá­dió riportere bejelenti, hogy X. vagy Y. kísérletet tesz a magasugrás világre­kordjának megdöntésére, Z. pedig arra vállalkozik, hogy rakjanak még egy ki­lót. a súlyzójára, mert súly­emelésben ö akar a világ­bajnok lenni. Apám mondogotta vala­mikor. amikor komóto­san reggelizett. és a gyüle­kező felhők miatt sietnie kellett volna az árkok kö­zé. hogy a lekaszált széna még a zápor előtt pajtába kerüljön. mondom. tőle hallottam, amint anyámat nyugtatta: — Lám a föld amely majd egyszer elnyel mind,nyájunkat, milyen Ha fölösleges a sietség Az embert lehúzó rekord nyugodt és méltóságteljes! És az elmúlás, az enyészet mennyire higgadt! Egyik sem siet és fütty ént ar­ra a másodpercre, amellyel netán hamarabb érkezünk meg a folyton őrlő örök malomba. Apám mellett vagyok, amikor egyesek a rekordok megdöntésére tesznek kí­sérletet és természetesen ugyanakkor nem tagadom a naponként tisztességgel végzett munka értékét, egész társadalmunkban betöltött szerepét és jelen­tőségét. Hogy mégis a rekordok megdöntéséről írok, annak pedig egyetlen oka van. Olvastam, hogy végre — mennyit várhattak rá egye­sek, s milyen örömmel ve­hették hírét! — hazánkban is akadt egy város, amely ünnepi hetei keretében megrendezte a sörivók vet- s enyét. Mondják, sokan voltak, akik kipróbálták az erejüket, ebbéli befogadó­képességüket. Nem tudom, sikerült-e megdönteni vagy megköze­líteni a bajnokok rekord­ját. esetleg a világrekor­dot. Azt sem tudom, mennyi volt a helyi ered­mény literben kifejezhető mennyisége. Gondolkodom azon is, hogy nemzetközi fórumok feljegyzik-e ezt a kísérletet és hitelesítik-e majd az elért rekordot. Nem hiszem, hogy min­den cselekedetünk, próbál­kozásunk. amely a plafont akarja elérni, s onnan megkísérli az egek ostro­mát, az ember érdekét szolgálja, az ember érté­két növeli. Vannak rekord- kísérletek.. amelyek az em­bereket lehúzzák és riaszt­ják. Még azokat is, akik gondolkodás nélkül vállal­nak nehéz dolgokat, azo­kat még inkább, akik fon­tolva, a kötelességüket na­ponta elvégezve kívánják a sebesség, vagy ha úgy tetszik, a termelés fokozá­sát, az ember valódi érté­keinek felmutatását. Az aprómunkák láncolatából is születhet rekordokat túlszárnyaló eredmény. F. 91. Közületi üzletünk napjai öt éve nyitott városunkban a Sláger bolt. A Gödöllő és Vidéke Áfész égisze alatt üze­mel, de valójában a Monori Füszért lerakala. A városi ma­gánkereskedők készpénz vá- sárlásos kiszolgálására, a kö- zületek, a vonzási körzet jobb ellátására gondoltak a vállalat vezetői, amikor megnyitották ezt a hangzatos nevű üzletet. Jól számítottak. Talán ők sem reméltek ek­kora visszhangot, forgalmat. Napjainkban a meglevő ki­csiny bolt kinőtte magát. A forgalom érzékeltetésére: 1987 első felének forgalmi értéke meghaladta a 40. millió forin­tot. El sem tudom képzelni, hogy ekkora helyen hogyan le­hetséges ennyi pénznek meg­felelő árut tárolni, megmoz­gatni — Bizony előfordul, hogy napjában több teherautónyi áru érkezik telefonhívásunkra — mondja Boldog János lera- katvezető. — A liszttől a cu­korig, minden Füszért-áru kí­nálatunkhoz tartozik. Hiány­cikk persze itt is felsorolható. Kókuszreszelék, babérlevél, s még néhány, a Délker forgal­mazta árucikk tartósan hiány­zik a polcokról. Lisztes áruk­ból, alapvető konyhai alap­anyagokból viszont bőséges a kínálat, van is igény. Étolaj­ból hetente kétezer liter is el­kel. A vevőkör fele-fele arány­ban oszlik meg a közületek és egyének között. Állandó vá­sárlók a szociális otthonok, az iskolák, az üzemek konyhái. A hatalmas mennyiségek meg­mozgatása — olykor egy-egy dolgozóra naponta 4—5 tonna jut — nem irigylésre méltó. A négyfős személyzet nem te­het mást, pedig ez a munka­végzés a jövedelmükben nem jelentkezik. Legalább ennyi, de talán még fájóbb, hogy mosdó, zuhanyozó nincs, és a mellékhelyiség is házon kívül van. M. M. Gödöllői apróhirdetések ___________L;. " . -' . .. ■ 4 .j T ehermentes, össz­komfortos. 59 nm-es lakás 'eladó. Irányár: 900 ezer. Gödöllő. Kor­vin Ottó krt. 22. II em. 0, Budapesti, Pest me­gyei átalánydíj bar. dolgozó villástarson ca-vezetőt keresek. — Levélcím: Egri Géza, Koesér. X, 22. Budakalászi Építő- és Szerelőipari Költ­ségvetési Üzem fel­vételre keres villany- szerelő. lakatos, kő­műves, asztalos szak­munkásokat, és rako­dót. Jelentkezés: Bu­dakalász, Szentend­rei út 18. Tel.: 06-26- 20-423 munkaügyi iro­dában. A Kertészét) és Élel­miszeripari Egyetem Gazdasági Főigazga­tósága felvesz közép­fokú tűzrendészet! vizsgával rendelkező nyugdíjas munkatár­sat. Jelentkezni lehet Kővári Istvánná mun­kaügyi osztályvezető­nél a 668-420-as tele­fonon. Vigyázz, ha telefonálsz, vigyázz kedvesem, a tele­fon ismeri jól az életet! A régi sláger sorai csengenek a fülemben, amikor telefo­nálni igyekszem. Ami a távhangot illeti, annak a huszadik századi történe­téből a magyar falvak bi­zony kimaradtak. És ha csak. a falvakról lenne szó! Érdekes, hasznos soroza­tot indított talán már egy évtizede is a természetba­rátok lapja, a Turista Ma­gazin. A Turista Magazin kiskönyvtára egy betét az újság közepében, a lapokat két felé lehet vágni és ak­kor egy zsebben elférnek a hasznos információk. Egy utazónak pedig számtalan ismeretre lehet szüksége, amennyiben a maga útját járja. Tudnia kell a szál­láshelyekről, a középhegy­ségek, magashegységek tú­ravonalairól, a vizekről, a múzeumokról, és még foly­tathatnánk, ahogy folytatja is a havilap szerkesztősége. A legutóbbi számban a magyarországi segélykérő telefonok címét kezdték el közölni, Hasznos? Hát per­sze hogy az. Bár elgondol­kozhatunk rajta: a falvak­ban általában a posta mel­lett találjuk a jobbára kurblis masinákat. Hogy oda hogyan juthatunk, ar­ról pedig megkérdezhetünk egy ott lakót. Azt meg sajnos nem ér­tük el, hogy mindenütt KRESZ-táblák tájékoztas­sanak a telefonálás lehető­ségéről, ha például a pos­tahivatal nem a főúton, ha­nem egy mellékutcában, két-háromszáz méterre ta­lálható. Persze a KRESZ- táblák mindenhatóságában sem bízhatunk. Hányszor előfordult már, hogy a lombbal eltakart, benőtt táblát csak akkor tették láthatóvá, amikor többek­nek már mindegy volt. Ha csak a falvakról len­ne szó. írtuk fentebb. Mert a telefon általános hiány­cikk. Gazdasági fellendü­lést is csak akkor várha­tunk. ha ez a gond is or- voslódik. Apropó orvoslás. Az egyik nagy kórházunk­ban, a fővárosban telefo­nálni szerettem volna Gö­döllőre. A fülkében a szo­kásos felirat, ez a készülék helyi és távolsági beszélge­tésre alkalmas. Nosza, dob­nám be a tízforintost, nem sikerül. Csak kettessel mű­ködik. Gyanútlanul elmen­tem felváltani a nagy pénzt, s csak egy pillanatra gon­doltam arra, hogyan tudom majd tömni a készüléket az apróval háromnegyed percenként. Visszaérve- egy asszonysá­got találtam a fülkében, aki újabb percekkel, szám szerint hússzal rövidítette meg az életemet. Egy szá­mot hatszor is megpróbált tárcsázni, minden alkalom­mal foglalt volt. En ehe­lyett kijöttem volna, hogy hadd telefonáljon a mögöt­tem várakozó. Nem így cse­lekedett, sőt még egy be­szélgetést kezdeményezett. Rögtön kapcsoltam, ez a hölgy olyan lehet, mint azok a hölgyek a kisváros szolgáltató kisvállalatánál, akik miatt a szervizt csak hívni lehet. Az ügyfélfoga­dó irodában ugyanis a te­lefonkészülék tárcsáját le­lakatolták. Szó sem lehet tehát arról, hogy a szolgál­tató telefonon értesítse a számát megadó ügyfelet: ne faradjon be. nincs még kész a munka. A presztízs­veszteséget könnyebb elvi­selni, mint a csődöt, amit a sok magánbeszélgetés okozna. Csak az a furcsa, hogy ha a kuncsaft még­sem megy be időben a kész készülékért, akkor az el­zárkózó szolgáltató kötbért számít fel. Egyébként a kórházbeli telefonon kétforintosokkal sem tudtam vidékre beszél­ni Valószínűleg kicserél­hették a. készüléket csak városira, de a címke eltá­volításáról már elfeledkez­tek. Ilyen a telefon, ilyen az élet. Ilyen is marad? Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom