Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-29 / 203. szám

1987. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT íf 'a e MAGAZ 1\ 1 __________________________ A „dolce vita” következményei Könnyebb a bajt megelőzni... Naponta (fejenként) 95 gramm cukrot fogyasztunk Elősegíteni a külpiaci munkát A számvetés időszerűsége J A társadalmi-gazdasági kibontakozási program el- £ készítésének időpontjában merész vállalkozás egy-egy szervezet vagy terület tevékenységét értékelni. Mégis ^ úgy gondoltuk, vállalkozunk arra. hogy a megye lakos- < ságát, közvéleményét tájékoztatjuk munkánkról, hiszen í három év telt el azóta, hogy a Magyar Kereskedelmi í Kamara a Budapest—Pest megyei bizottságot — a me- í gyei szervek egyetértésével — létrehozta. Sok, nagyon sok az a majd' íz deka cukor, hiszen a táp- álkozástudomány mai állás- oontja szerint az „ideális”, te­lát az egészséget még nem úlzottan károsító, naponta fo- lyasztható cukormennyiség >5—60 gramm lenne. Édesszá- ú nemzet vagyunk, szénhid- átfogyasztásunk jelentős há- íyadát cukorban esszük meg, íem csoda hát, hogy minden larmadik magyar állampolgár últáplált, vagyis elhízott, s rözülük minden nyolcadik zenved cukorbajban! Az Orvosi Lexikon megha- ározása szerint „cukorbaj: a zénhidrát-anyagcsere zavara, nelyre az inzulinhatás elma- adása, vércukor-emelkedés, ukorvizelés és eszméletvesz- és jellemzők”. E népbetegség kialakulásá- tak okairól, lefolyásáról, il- stve megelőzéséről beszélget­ünk dr. Tamás Gyula egye- emi docenssel, a Magyar )iabetesz-társaság alelnöké­el. ehérjeszerű hormon — Docens úr, mi a cukor- etegség, azaz a diabétesz köz- api lényege? — Egyetlen mondatban: a asnyálmirigy által termelt in- ulin relatív vagy abszolút lánya. Az inzulin olyan fe- érjeszerű hormon, amelynek ontos szerepe van a szervezet szénhidrát-anyagcseréjének zabályozásában. A diabétesz el étkezésében öröklődő és ülső tényezők (helytelen táp- ilkozás, túlzott alkoholfo- yasztás, mozgáshiány) játsz­atnak szerepet. Ha a vérben evés a szabad inzulin, egy­terű injektálás útján pótol- ató e fehérje, ám relatív in- alinelégtelenség esetén már onyolultabb a gyógyítási fo- mmat. A diabétesz ez utóbbi áltozatában elsősorban a túl­ipiáit és az. időskorú embe- ?k szenvednek, hiszen a meg- övekedett testsúlv fagy a órtani elváltozások következ­ében az inzulinhiány a szer- ezetben levő vér glukóz- nnt’ét megemeli. Ilvenkor- ér- sövődmények, vesebán+atmak - sőt infarktus is! — érhetik beteget. kertek között egy, a vasút­ál dolgozott felföldi kubikos íunkás halva találtatott,. A ilisen lakott és éppen a ha- írbeli vasútvonalon Schle- nger vállalkozóval együtt olgoztató Muth nevű mér- ököt felszólítottam, gondos- odnának a halott test elte- íetéséről. Mivel pedig ő en- ;m a lelkészhez utasított zt mondva, hogy különben i ablaka alá teteti; én a lei- ászt is felszólítottam. S bár e eleinte — amiatt, hogy a leghóttnak vallását nem idta — az eltemetéstől vo- ákodott. Miután azonban az hunytnak munkatársai azt londták, hogy görög nem >yesült vallósú volt, csak- gyan eltakarította. Később, augusztus elején ;yik pilisi földesúr, báró yáry. megparancsolván, ogy mivel a kertekben a asúti munkások közül szá- íosan betegen hevernek, gon- oskodnék valamely, helyről, óvá azokat beszállítani le- etne. Az említett báró úr ásznek nyilatkozta magát a :ükséges élelemneműből na- onként gondoskodni, én a áros egyik istállóját kitisz- ttattam, s Csiró Pál t.ör- ánybíróval együtt a szérűs- ertekbe mentem. Lelket ren- itő vala látni leginkább a ngyel szélekről lejött oro- :ok elhagyott állapotát. A özei lévő kazal alatt három steg feküdt egymás mellett, ifut János helybéli lakos tállójában pedig igen szá- íos betegek között egy ko- orsóba tett. már bűzhödni ezdő holttest volt. Közeid­en pedig egy beteg nő, ki íellett gyengélkedő gyerme­— Ekkor mondjuk tréfásan: fölment a cukrom? — Igen, bár cukorbetegek­nél ez csöppet sem tréfadolog, mivel a hasnyálmirigy termel­te saját inzulinjuk nem ele­gendő a vér normális vércu- korszintjének egyensúlyban tartására, szükséges az inzu­lininjekció. Annak hiánya a szervezet nemes részeinek ká­rosodásához. illetve a beteg halálához vezethet Az inzu­linhiány kezdeti tünetei gyak­ran hasonlítanak más beteg­ségek kórisméjéhez, ezért nem általánosíthatók: a kiszáradt száj, az állandó szomjúságér­zet. bőrviszketés. A diabétesz későbbi, káros következmé­nyei — szemfenék-elváltozás. időleges vakság, veseelégte­lenség, akut érszűkület, hiper­tónia — helyes táplálkozáskul­túrával, diétával, mozgással kés1 eltethetők, illetve elkerül­hetők. — Táplálkozáskultúránk te­rén azonban nemigen jeles­kedhetünk ... — Az emberi szervezet ..működéséhez”, tehát az élet fenntartásához — a levegőn és vízen kívül — háromféle táp­anyag szükséges: szénhidrát, zsír és fehérje. Ezek aránya — sajnos! — a magyar ember étrendiében kimondottan egészségromboló. Táplálékunk 40—45 százaléka szénhidrát, 20 százaléka fehérje és 35 szá­zaléka zsír. A helyes arány — a fentiek sorrendjében — 55— 20—25 százalék lenne. Szén­hidrát alatt nem csupán cuk­rot értünk, hiszen a gvümöl- csök. lekvárok, teiféleségek, a tészták s a rizzsel, burgonyá­val készült ételek többsége is ide sorolható. Azaz, ha növel­ni akarjuk táolálékunk szén­hidráttartalmát. elsősorban a sok rostot tartalmazó a’aa- anvasok. ételek arányán kel­lene javítanunk. Fegyelmezett diétával — Például? — Többet kellene fogyaszta­nunk barna kenyérből, fénye­zetlen rizsből — s kevesebbet zsiradékból! Az elhízás, a túltápláltság, a mozgáshiány s a túlzott alkoholfogyasztás ke feküdt, karján haldokló férjét tartotta. Ily ínség kö­zepette azonnali segélyre volt szükség. Innen én ezeket a betegeket a város kitisztított istállójába szállíttattam, ahol élelmiszerről báró Nyáry úr, gyógyításokról Szilezy urasá­gi orvos gondoskodott egész késő őszig. Benkár Dénes mérnök így egészítette ki az elmondotta­kat: „Schlesinger vállalkozó Irsán kórházat állíttatott fel. Itt a betegek ápolására kel­lő gond nincs, és azokat, mi­előtt teljesen felgyógyulná­nak, kiutasítják. Ezek a mun­kára képtelen — járásra is alig képes — betegek a kör­nyéken házról házra járva kéregetni kénytelenek.” Gyorsan népszerűvé vált A vizsgálat lezárult, de az ellentmondások miatt nem volt felelősségre vonás. Ull- mann viszont lemondott igaz­gatósági tagságáról. A vasút­társaság igazgatósága Bécs- ben tartózkodott, így az épí­tési felügyelet hiányos volt. így történhetett meg 1846 márciusában az az eset, mely­ről a Pesti Hírlap számolt be: „...Az igazgatóság egyik tagja szerződést kötött egy vállalkozóval facsemetékre, mikkel a vasút mellékei ki­ültessenek. A vállalkozó is­mét monoriakkal kötött al­kut. Ezek a több ezerre me­nő csemetét a kitűzött helyre szállították, de pénzükhöz máig sem jutottak. A bécsi directio ugyanis megtilt min­előbb-utóbb cukorbetegséghez vezethet, s mint minden bajt, ezt is könnyebb lenne meg­előzni, mint orvosolni. A cu­korbetegek mintegy 10 száza­lékánál nélkülözhetetlen a mindennapi inzulininjekció, a többség azonban egyénre be­állított, megfelelően betartott és rendszeresen ellenőrzött diétával akár az emberi élet­kor legvégső határáig is elél­het inzulinadagolás nélkül. — Egyre több a cukorbeteg gyermek s ennél a korosztály­nál ez a betegség nem az el­hízással függ össze. Docens úr, milyen speciális életmódot kö­vetel tőlük — s persze, a szü­lőktől — a diabétesz? — Állandó mozgást, izomte­vékenységet, rendszeres étke­zést, fegyelmezett diétát. Saj­nos a családok gyakran nem veszik komolyan, ha megtud­ják: az egyik kiskorú család­tag cukorbeteg lett. A diétás készítmények drágák, s ha van is rá pénze, nehezen jut az ilyen termékekhez a szülő. A cukorbeteg gyerekek közül so­kan speciális, gyógyító nyári táborokban ismerik meg be­tegségük lényegét, a helyes, rendszeres táplálkozást, a dié­tát. Megtanulják az inzulin beadását — s amikor ismét visszakerülnek családi környe­zetükbe, ez a rendszeresség megszakad életükben. De hát a cukorbeteg gyermek csak ez­zel együtt indulhat egészséges társaival azonos eséllyel az élet minden pályáján. Felére csökkenne — Van kiépített gondozóhá­lózat hazánkban, mely a cu­korbetegeket veniié oltalmá­ba? — Nincs, pedig egy ilyen szervezettel nagymértékben csökkenthetnenk a diabéteszéi betegek kórházi kezelését, sok ágy szabadulhatna föl s még több munkaerő kerülhetne vissza a termelésbe. Ám dia- betaszközpont és gondozóhá­lózat hiányában is akár felére csökkenhetne a cukorbetegek száma. ha eevszerűen le­fogynának a túltáplált embe­rek. den fizetést, míg az Bécsből nem assignáltatott.” Az építési munkák a váci vonalrészen jól haladtak, és 1846. július 15-én átadták a forgalomnak. A szolnoki rész munkálatai a tervezettnél las­sabban haladtak, pedig a két vonalon naponta több ezren, sőt több tízezren is dolgoz­tak. 1847. augusztus 5-én a pest—kőbányai szakaszt átad­ták a nyilvános forgalom­nak, ahol szeptember 1-jéig he­tenként három alkalommal közlekedett vonat. Augusztus végén megtörtént a vonal műszaki átadása. Szeptember 1-jén a pesti indóházat és körn'/ékét többezres tömeg özönlötte el. Gróf Zichy Fe­renc vasúti igazgató és István főherceg mondott ünnepi be­szédet. A hírlapok tudósítá­sai szerint negyed kilenc táj­ban indult el a feldíszített szerelvény a meghívottakkal Szolnokra katonazene. ta­racklövések és tömeg éljenzé­se közepette A 600 főnyi meghívottal zsúfolt szerel­vényt az „István” és a „Ha­za" nevű gőzmozdonyok húz­ták. előttük vonalkémlelő­ként a ..Nádor” haladt, Rövid időre megálltak a feldíszített állomásokon, hogy az elöljá­rók vagy a lelkészek köszön­tését fogadják. Fél 1.2-kor fu­tott be a vonat Szolnokra, ahol a vendégek díszebéden vettek részt, majd visszatér­tek Pestre. Az új vonalszakasz gyor­san népszerű lett, hiszen je­lentősen csökkentette az uta­zási időt a főváros és az Al­föld települései között. A menetidő Pesttől Szolnokig 2 és fél óra volt. A vasútvonal egyvágányúra épült, kiszol­A számvetés azért is aktuá­lis, mert a kibontakozási prog­ram előkészítésében a kamara fontos feladatot kapott. A Ma­gyar Kereskedelmi Kamara elnöksége már most törekszik a területi bizottságok hatás­körét növelni azzal is, hogy eddig központilag kezelt ügyek egész sorát kapják meg a te­rületek. A számvetés másik aktuali­tása, hogy várhatóan 1988. ja­nuár 1-jétől a Magyar Keres­kedelmi Kamara új elneve­zést kap — Magyar Gazda­sági Kamara néven. Ügy gondoljuk, ez a név jobban kifejezi a kamara te­vékenységét, amely az egész gazdaságot átfogja, a gazdál­kodó szervezetek érdekeit képviseli és közvetíti az ille­tékes állami szervekhez. A „gazdasági kamara” el­nevezés, egységesebb érdek- képviseletet jelent és nem ellentétes a különböző szek­torok — szövetkezeti, mező- gazdasági, ipari, kereskedelmi stb. — érdekképviseleteinek munkájával. Inkább szinte­tizálja azokat a kérdéseket, amelyekkel mások nem fog­lalkoznak. Ahhoz, hogy áttekinthető legyen a Budapest—Pest me­gyei bizottság szervezete és szerepe, meg kell említenünk nagy vonalakban a kamara te­rületi bizottságainak szerepét, jelentőségét. Országosan hat bizottság létezik, amely átfog­ja a regionális területek érdek­képviseleti munkáját. Ehhez az is hozzájárult, hogy idő­közben megnövekedett a ka­mara tevékenysége és ható­köre, különösen az Elnöki Ta­nács 1985. évi 11. számú tör­vényerejű rendelete követ­keztében. A regionális szervek működésükkel azt célozzák, hogy a kereskedelmi kamara tevékenysége elkerülje a túl­zott centralizációt. Szerencsésnek mondható az a megoldás is, hogy Pest me­gyét Budapesttel egy szer­vezetbe tömöríti. gálására a bécs—győri vasút- gyár 10 db mozdonyt szállí­tott 1847-ben. Ezek az „ÜL­LŐ”, „MONOR”, „PILIS”, „CZEGLÉD”, „ABONY”, „SZOLNOK”, „ALBERTI-IR- SA”, „VISEGRÁD", „NAGY­MAROS” és „BIHAR” neveket kapták. A második vágányt Ceglédig 1869 augusztusában, Cegléd és Szolnok között pe­dig csak 1909,10-ben adták át. Fontossága nem csökkent A pest—szolnoki vonalsza­kasz — mint a Budapest— Záhony közötti vasúti fővonal része — jelentős feladatot lát el ma is az ország személy- és teherforgalmának lebonyo­lításában. Fontossága a jövő­ben sem csökken. A főváros közelsége miatt — főleg az elmúlt negyven év során - sokat korszerűsödött e vn nalrész. Aluljárók, hidak épül­tek. folyamatosan felújítják a vágányhálózatot. A MÁV 1969-ben villamosította a vo­nalat Ceglédig, majd Szol­nokig. Szolnok korszerű sze­mély- és teherpályaudvarral gyarapodott, Albertirsán je­lenleg is tart az állomás át­építése. Kőbánya-Kispest ál­lomás teljesen átépült. A közúti átjárókat önműködő fénysorompóval szerelték fel, és egyre több állomáson va­lósul meg a váltók és jelzők központi állítása. A forga­lom biztonságát szolgálja a korszerű biztosítóberendezés, a rádiókapcsolat a mozdony- vezető és a menetirányító között. Németh László l Különleges szerepe van a bizottságnak a megyében gaz­dálkodó szervek külpiaci tevé­kenységének elősegítésében beleértve a külföldi vegyes vállalatok alapítását is. Feladata továbbá, hogy a tagvállalatok eseti vagy ál­landó külkereskedelmi jog iránti kérelmét véleményez­ze, ezzel kapcsolódik a ka­mara etikai bizottságának te­vékenységéhez. Külön feladat, hogy a Pest megyével kap­csolatban álló testvérmegyei és együttműködési kapcsolatok gazdasági téren is hasznosul­janak. Ez a tevékenység kiter­jed a Suhl, a Szófia és Omszk megyei kapcsolatok bővítésé­re, továbbá az Umbria és Ba­jor tartományi együttműködéc bővítésére is. Természetesen a meglévő kapcsolatok nem jelentenek kötöttséget, tovább bővíthetők. Vannak területek, ahol folyamatos élő kapcsola­taink vannak, de van feladat bőven, ahol az együttműködés csak formális, így azokat meg kell tölteni konkrét gazdasági tartalommal. Tagvállalataink igénylik mindazon tevékenységek ki­bontakozását, melyek a konk­rét külpiaci kapcsolatok fel­vételét eredményezhetik a szocialista országbeli cégek­kel is. A vállalatok sürgetik mind a kamarát, mind pedig az ál­lami szerveket, hogy rövid - és hosszú távú döntéseikhez folya­matosan, megfelelő, informá­ciókat b^csás'sanak á rendel­kezésükre. Egyöntetű a vál­lalatok megítélése abban is, .hogy a szocialista piapop, tevé­kenységüket erősíteni és bő­víteni szükséges, igénylik az imoortlehetőségek ismeretét is. Felvetődött, hogy a kamara vállaljon a megye gazdálkodó szervei között koordináló, köz­vetítő szerepet, amely az ope­ratív munkát is elősegítené. A Magyar Kereskedelmi Ka­mara szakmai, funkcionális, viszonylati tagozataival és hét külföldi képviseletével alkal­mas arra, hogy a területi bizottságokon keresztül is segítséget nyújtson a célki­tűzések megvalósításához. Pest megye gazdálkodó szer­vei az elmúlt időszakban ered­ményes külpiaci munkát vé­geztek. Ezt jelzi, hogy 1986- ban a megye exportértékesíté­se meghaladta a 21 milliárd forintot. Mintegy 230 millió rubel, 323 millió dollár érték­ben szállítottak a gazdálkodó egységek különböző piacokra. Jelentős a vegyipar — ezen belül a kőolaj-, kőolajfeldolgo­zó ipar —, a gépipar, a köny- nyűipar, valamint az élelmi­szeripar exporttevékenysége. Természetesen az ered­mények mellett számos meg­oldatlan probléma, nyitott kér­dés is jelentkezik. Ilyen egye­bek között: a szerződéses fe­gyelem, a gazdasági szabá­lyozórendszer stabilitásának hiánya, a műszaki, techno­lógiai fejlesztések forrásának szűkössége. A változásokról késve kapott egyértelmű in­formációk, melyek a szerző­dések megkötésének időpont­jában még nem állnak a vál­lalat rendelkezésére, eseten­ként irreális kockázatvállalás­ra kényszerítik a cégeket. Az exportteljesítmények fo­kozását olyan tényezők is be­folyásolják, mint például: A külpiacokon — szocialista relációban is — egyre nagyobb erőfeszítést követel az elért pozíciók megtartása, egyrészt a versenytársak termékeinek alacsony árfekvése, másrészt a minőségi követelmények egyre fokozódó volta miatt. A hullámzó exportértékesí­tést idézi elő, hogy a vállalatok jelentős része a tőkés export- árbevételt mindössze 3-4 part­nerre alapozva érik, el. Ha valamilyen tényező miatt a kapcsolat felbomlik, az ex­portkapacitás kitöltése, a ki­sebb partnerekkel kötött együttműködés rövid távú, ad hoc jellegű. A külkereskedelmi vállalatok és a termelővállalatok között a közös érdekeltség hiánya gyakran a kisebb üzleti le­hetőségek meghiúsulásához vezet. Ezt oldja az utóbbi idő­ben tapasztalható pozitív jelenség, hogy a külkereskedel­mi és termelővállalatok kö­zött számos, együttes érdekelt­ségen alapuló megállapodás megkötésére került sor. A külföldi partnerekkel való közvetlen és hatékony part­neri kapcsolatot segíti elő, hogy az utóbbi években egyre több' gazdálkodó egység kért, illetve kapott eseti vagy ál­landó külkereskedelmi jogot. Á társadalmi-gazdasági ki­bontakozási program tervezete alapján úgy ítéljük meg, hogy továbbra is igen fontos szere­pet kap az eredményes kül­piaci tevékenység. A bizottság az eddigiek során is figye­lemmel kísérte a kibontakozá­si program eszközeként be­vezetésre kerülő általános for- galmiadó-rendszer külgazda­sági kapcsolatokra gyakorolt hatásait, amely remélhetőleg bővíti a vállalatok mozgás­terét, fejlesztési lehetőségeit. Az eredményes tőkés piaci tevékenység a megye gazdál­kodásában is várhatóan meg­különböztetett szerepet fog kapn'. Véleményünk szerint az ebből fakadó feladatok nem lehetnek rövid távúak. ezért a a bizottságnak is be kell ren­dezkednie arra, hogy minden eszközt felhasználjon a kül­piaci tevékenység előmozdítá­sára, a tartalékok feltárására. ÉDES ISTVÁN, a Magyar Kereskedelmi Kamara Budapest—Pest megyei bizottságának társelnöke Megújul a művelődési ház A múlt század közepén építették a helybéli nemesek az úri kaszinót Dabason. Most a Kossuth Lajos Művelődési Ház működik benne, s mindenki számára nyitva áll — természe­tesen azután, amikor a dabasi ÉKÜ szakmunkásai befejezik a felújítási munkálatokat. (Erdősi Ágnes felvétele) B. I. A. %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom