Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-28 / 202. szám

1987. AUGUSZTUS 28., PÉNTEK 3 A kormányszóvivő tájékoztatója Az emberi élet feltételei faiun Tartalmas együttműködés (Folytatás az 1. oldalról) kívánja a lakosság aktív rész­vételét. Ezért a tömegeket mind erőteljesebb mértékben ba kell vonni a közügyek Megvitatásába, eldöntésébe. Szocialista demokráciánk fej­lődése nyilván elvezet majd oda is, hogy egy-egy sorsdöntő kérdésben akár népszavazást is tartsunk — mondotta Bá­nyász Rezső. Ennek miként­jének megkeresését a követ­kező időszak feladatai közé sorolta. A szóvivőt megkérdezték arról is, hogy a kormány mennyire hasznosítja tevé­kenységében a tudományos igénnyel készült közvélemény­kutatásokat. Bányász Rezső elmondta, hogy a kormány mind jobban támaszkodik ezekre a felmérésekre. Jó szolgálatot tesznek a tömeg­kommunikációs kutatóközpont alapos elemzései a gazdasági közhangulat alakulásáról és arról, hogy miként véleked­nek az állampolgárok saját helyzetükről és az országéról. Ilyen felmérés évente kétszer készül. Bányász Rezső hozzá­tette, hogy amikor a lakosság egészét érintő döntéseket ké­szítenek elő, célvizsgálatot végeznek, amely a társadalom valamennyi rétegére kiterjed. Az államtitkár nyomatékosan aláhúzta: a kormány arra tö­rekszik, hogy a jövőben kor­szerűsítse a politikai közvéle­mény-kutatást, mert ezúton is gyakrabban támaszkodhat a lakossági véleményekre. A tisztességtelen ár Bányász Rezső az árrend­szer továbbfejlesztésére vo­natkozó kérdésre válaszolva rámutatott: az új ármeg­állapító mechanizmus a vállalatok és az árhatóság közötti, jogilag szabályozott konzultációs rendszert teremt. A konzultáció célja az ár kialakításához; vezető., .ténye­zők megismerése. Amennyi­ben a felek nem tudnak meg­állapodni az árváltozás mér­tékében, a Magyar Kereske­delmi Kamara által vezetett egyeztetőbizottság előtt kell egyezségre jutni. (E bizottság­nak tagja a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Fo­gyasztók Országos Tanácsa is.) S ha a kamaránál tartott meg­beszélés sem vezet eredmény­re, akkor az árhivatal elnö­ke hatósági jogkörben szabá­lyozhatja az árakat. Az új rendszernek igen nagy előnye a nyilvánosság, az, hogy a ter­melőknek maguknak kell bi- zonyítaniok az áremelés in­dokoltságát. Ezentúl az árha­tóság lapjában is közzé kell tenni az áregyeztetések ered­ményét. Az új jogszabály a koráb­binál egyértelműbben állapít­ja meg a tisztességtelen ár fo­galmát is. Szabad áros termé­kek esetében például tisztes­ségtelen az az ár, amelyet az előzetes bejelentési kötelezett­ség elmulasztásával, illetve az árhatóság által elfogadott mér­téket meghaladóan emelnek, vagy figyelmen kívül hagyják az árkonzultáció eredményét. Akkor is tisztességtelen az ár, ha olyan ráfordítások megté­rülését is biztosítja, amelyek érvényesítését jogszabály tilt­ja. Ugyancsak következ­ményekkel jár, ha egy forga­lomban lévő termék helyett — alapos indok nélkül — ugyan­olyan használati értékű árut más néven magasabb áron hoznak forgalomba, vagy nem csökkentik arányosan a gyen­gébb minőségű termék árát. Az árhatóság mindezen ese­tekben előírja a többletárbe­vétel visszatérítését, illetve szigorúbb gazdasági bírság ki­szabását. Általában: a kor­mány ülésén is hangot kapott, hogy szükség van a néhány területen meglévő „ármaffiák” elleni harc fokozására. A szóvivőtől megkérdezték, hogy van-e összefüggés a cser­nobili atomerőmű-baleset és az atomenergiáról szóló jog­szabályok korszerűsítése kö­zött. Van, ha nem is közvet­len; — Ijangzott, a yálgsz, A kormány mostani' ülésen is szóba került Csernobil. A Mi­nisztertanács a sokoldalú szakértői vélemények alapján megállapította, hogy eddigi rendelkezéseink megnyugtató Rövidesen munkálja áll Kikötői zsákrakodó Kikötői zsákrakodó gép prototípusát készítették el a Ganz Danubius Hajó- és Daru­gyárban. A hazai megrende­lésre gyártott berendezés az egyik bonyolult kikötői árumozgatási műveletet oldja meg: zsákos áruk vasúti vago­nokból uszályokba való átra­kodására szolgál. Óránként harminc tonna, azaz hatszáz zsák megmozgatására alkal­mas. Forgatható teleszkópos szalagjaival a vasúti sín szint­jétől számítva hét és fél mé­ter mélységbe képes berakni az árut, akár az uszály legtá­volabbi részébe is, így lehető­vé teszi a rakodótér teljes kihasználását. Kezeléséhez mindössze négy ember mun­kájára van szükség. A zsák­rakodót augusztus végén a csepeli szabadkikötőben állít­ják munkába, s a gyárban ar­ra számítanak, hogy külföldi érdeklődés is lesz a berende­zés iránt. Dunavarsányi tapasztalatokról Számítógép a termelésben Pest megye mezőgazdasági szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban is egyre több helyen használják a termelési, irányítási feladatok megoldá­sában a számítógépeket. Míg korábban a Commodore 64-es típusokat alkalmazták zöm­mel, most egyre többen sza­vaznak a professzionális sze­mélyi számítógépekre, ame­lyek összetettebb, magasabb szintű és komolyabb adathal­maz befogadására, szerteága­zóbb feladatok ellátására is alkalmasak. Manapság a gaz­dasági információk mind na­gyobb szerepet kapnak. Nem mindegy például, hogy az ál­lattenyésztésben milyen költ­séggel mekkora súlygyarapo­dás garantálható, vagy az_ ad­minisztrációban a szervezéssel mennyi pénz takarítható meg. A számítógép legnagyobb előnye, hogy a betáplált valós adatok alapján több variáció­ból I mái megoldási javasla­tokat. A jó döntéselőkészítés­sel pedig könnyebb az ésszerű utat választani. Éppen ez az oka, immár évek óta jelentős energiát for­dítanak a mezőgazdasági üze­mek és a programokat készítő, gyakorlott szakemberek arra, hogy a meghatározott célokra kidolgozott szoftverek cseréje szervezett legyen. Miként arra is, hogy a legújabb informá­ciók birtokába jussanak. Erre szolgál a Békés megyében, a Körös-parti Szarvas városában tegnap kezdődött háromnapos program, amely a Számítás- technika a mezőgazdaságban címet viseli. A mai, második napon tart előadást többek között Seres János, a dunavarsányi Petőfi Tsz főkönyvelője. Arról szá­mol be. miként mérik náluk hónapról hónapra a termelési teljesítményeket, hogyan érté­kelik ebben a gazdaságban a vezetők a kapott naprakész információkat. A program folytatásaként az országos rendezvény résztve­vői holnap Szegedre indulnak, ahol egy klimatizált üvegház­ban a termelési folyamat irá­nyítási rendszerével ismerked­nek meg. Sz. J. módon szabályozzák az atom­energia hazai alkalmazását. Ugyanakkor néhány kisebb, az élet által diktált módosítás kí­vánatos; például az, hogy a törvény hatályát kiterjesszék a lakosságra és a környezetre károssá válható, bárhonnan eredő sugárzás elleni védeke­zésre. Szabályozni kell azokat a feladatokat is, amelyek rendkívüli események követ­keztében állhatnak elő. A tör­vénymódosítás tervezetét az Elnöki Tanács elé terjesztik. Az erdők védelme A szóvivőt megkérdezték, hogy mi tette szükségessé az erdőgazdálkodásról szóló ren­delet megváltoztatását. Bá­nyász Rezső felhívta a figyel­met, hogy szeptember 1-jétől érvénybe lép az új földtör­vény, s emiatt is indokolttá vált az eddigi rendelet módo­sítása. Az új, módosított ren­delet mindenekelőtt leszögezi: az erdők állami és szövetke­zeti tulajdonának továbbra is elsőbbsége van. Ilyen erdőte­rületek változatlanul nem ad­hatók magánszemélyek birto­kába. Űj rendelkezés viszont: egyes területek haszonbérbe adhatók állampolgároknak. En­nek feltétele azonban az, hogy ezek az erdőterületek nagy­üzemi művelésre ad kai ma liá­nok legyenek és' olyan fafaj­tákból álljanak, amelyek gyor­san fejlődnek és energiater­melésre alkalmasak. A ren­delet kitér az erdészetek el­lenőrzési és igazgatási felada­taira is, e nemzeti kincsünk védelmére. Mint elmondotta, ez azért rendkívül fontos, mert az elmúlt években az or­szág erdeinek 12 százalékát, mintegy másfél millió köbmé­ternyi faanyagot ért vegyi és biológiai károsodás. A sajtó segítsége A kormány szóvivője a csa­ládegyesítések helyzetére ‘vo­natkozó kérdésre elmondta, hogy 1987 első hat hónapjá­ban 604-en kapták meg ja ki­vándorláshoz szükséges, enge­délyeket. A kérelmezők száma évről évre csökken. Hatósá­gaink humanitárius szellem­ben, a család egységének hely- raállításától vezettetve bírál­ják el a kérelmeket — mon­dotta Bányász Rezső. — így alig van rendezetlen, lezárat­lan ügy. Végül egy kérdésre vála­szolva- amely az éppen egy éve életbe lépett sajtótörvény tapasztalataira vonatkozott, Bányász Rezső rámutatott: a törvény jól szolgálja szocialis­ta demokráciánk fejlődését. Sajtónk nyíltsága, vitakészsé­ge, társadalmi érzékenysége az elmúlt egy esztendőben to­vább növekedett. Hozzáfűzte azonban, hogy a következő évek nehéz feladatok elé állítják egész társadalmunkat, benne a sajtót. A tömegtájé­koztatás dolgozói sokat tehet­nek azért, hogy népünk meg­értse nemzeti céljainkat és segíthet abban, hogy mozgó­sítsuk társadalmunk minden alkotóerejét — mondotta Bá­nyász Rezső, a kormány szó­vivője. A. I. Pécsett csütörtökön meg­nyílt a X. faluegészségügyi vi­lágkongresszus. A négynapos tanácskozás fő témája az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghirdetett Egészséget mindenkinek 2000- re! elnevezésű program meg­valósítása a falvakban, az ag­rárüzemekben. A Nemzetközi Mezőgazdasági és Faluegész­ségügyi Társaság szakmai ta­lálkozóján valamennyi föld­rész képviselteti magát, har­mincnál több országból négy­százan érkeztek Pécsre. Az ünnepélyes megnyitó után elhangzottak a bevezető előadások. A mezőgazdasági dolgozók egészségügye a világ különböző részein címmel dr. Thomas Ngo tartott előadást, Soós Gábor nyugalmazott ál­lamtitkár, a Magyar Agrártu­dományi Egyesület elnöke pe­dig a magyar mezőgazdaság emberi feltételeinek az elmúlt fél évszázad során végbement alakulását ismertette. A világkongresszus munka- programja a négy szekció ta­nácskozásaival ma kezdődik. (Folytatás az t. oldalról.) Az országos viszonyok em­lítése között szólt a megyei pártbizottság első titkára a Pest megyei gazdasági és tár­sadalmi viszonyokról is: éves tervünket szűkített célokkal teljesítettük, 600 ipari egység közül csupán egyet kellett fel­számolni, és a 72 termelőszö­vetkezet közül is csupán há­rom helyzete okozott fejfájást. Településfejlesztési terveinket valóra váltottuk, s kellő aka­rattal, megfelelő magatartás­sal túljutottunk nehézségein­ken is. Ezekkel az elhatározásokkal készülünk az Országgyűlés szeptemberi ülésszakára, az új kormányprogram elfogadására is. Nehéz időszak áll előttünk, de ha valamennyien összefo­gunk, nem kell feladni leg­szebb elképzeléseinket. A Suhl megyei delegáció ve­zetője a megyénkben látottak- hallottak alapján fejtette ki, hogy bizakodó, optimista vé­leményekkel találkoztak min­denütt, készséget tanúsítottak, bármerre jártak, a helyzet ja­vítására, az embert próbáló fel­adatok elvégzésére. Hű képet festettek a Német Demokratikus Köztársaság és ezen belül Suhl megye poli­tikai, gazdasági helyzetéről, miként küszködtek az időjárás viszontagságaival, miként ve­tette vissza időlegesen a tél következménye mezőgazdasági terveik megvalósítását, de elszántak abban, hogy éves terveiket hiánytalanul teljesí­tik, semmiféle körülmény nem befolyásolhatja ígéreteik meg­tartását, amit a népnek tet­tek életszínvonaluk javulásá­ra. A testvérmegye dolgozói is szigorú, felelős munkával küszködnek céljaik valóra vál­tásáért. Ugyancsak tegnap a Pest Megyei Tanácson részleteiben tárgyalta meg a delegáció a Pest Megyei Tanács vezetői­vel azt az együttműködési kész­séget, amely ez esetben leg­inkább az államigazgatás kér­déseire, a szocialista demok­rácia fejlesztésére, a kommu­nális feladatok elvégzésére vo­natkozott, s természetesen a tanácskozás során részlete­sen megfogalmazták a további kapcsolatok elmélyítésének számos formáját, hogy minél többet használhassanak a két megyének a tapasztalatok át­adása, átvétele során. A lakosság elégedett a magánfuvarozókkal Árkartell vasi kialakulóban? Hiányosságokra bukkantak a népi ellenőrök A magánfuvarozók bekapcsolódásával megszűnt a kapacitáshiány a teherszállításban, a lakosság elégedett tevékenységükkel, az ellen­őrök mégis számos hiányosságra bukkantak — állapították meg a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén. A megyei vizs­gálat tapasztalatait összegző tanácskozáson egyebek között ott volt Romhányi András, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának tit­kára és Urban László, a Kisiparosok Országos Szövetsége Pest megyei szervezetének titkára. A megyében több mint 2600 tehergépkocsit üzemeltetnek a magánvállalkozók, a most be­fejezett vizsgálat pedig 69 fuvarozó tevékenységére ter­jedt ki. Ezért nem érvénye­sül a nagy számok törvénye, ám a mostani megállapítások­kal összecsengenek a korábbi tapasztalatok, így mégis valós kép alakult ki a testület előtt. Mindenekelőtt kellemes meg­lepetést okoz, hogy a magán- fuvarozók ellpn idáig egyet­len panasz sem érkezett az illetékesekhez, s a lakosság véleményét tudakoló kérdő­íveken is csak elismerő vála­szokkal találkozhatunk. A la­kossági tüzelő- és építőanyag­szállítás túlnyomó részét a „maszekok” bonyolítják, ám egyéb szolgáltatásokra, fuva­rokra nem szívesen vállalkoz­nak. Kifizetődőbb ugyanis ál­lami, szövetkezeti cégekkel szerződni, hiszen az állandó, biztos munkát, megélhetést jelent. Szilvást Imréné dr., a vizs­gálatot végző bizottság veze­tője ehhez kapcsolódva arra hívta fel a figyelmet, hogy árverseny alakult ki a közü­leti és magánfuvarozók kö­zött. Az utóbbiak gyakran ol­csóbban, de legalábbis jobb minőségben tesznek eleget a megrendelő kívánságainak. Ezért a gazdálkodóegységek szívesen foglalkoztatják őket. Más a helyzet a lakossági fu­varok esetében, a vállalko­zók ugyanis ezen a terepen nemigen versengenek egymás­sal. Bár bizonyíték nincs rá, mégis arra lehet következtet­ni, hogy árkartell van kiala­kulóban. Érdekes a vizsgálat vezetőjének másik megjegyzé­se is: érdemes volna megfon­tolni, hogy a fuvarozók az áru szállítását a beszerzéssel is összekapcsolhassák. A gya­korlatban bőségesen van erre példa, s ez a lakosság igé­nyeivel, nem utolsósorban pe­dig a munkaidőalap védelmé­vel találkozik. Még annak el­lenére is, hogy ez a helyzet ellentmondásokat szül, neve­zetesen: a fuvarozó így ellen­őrizhetetlen többletjövedelem­hez jut. Az ellenőrök igen sok sza­bálytalanságot fedezték fel. Ennek egyik oka az, hogy bonyolult, áttekinthetetlen és hézagos a jogi szabályozás. A vállalkozók alig ismerik az előírásokat, ha mégis, akkor pedig megpróbálják kijátszani azokat. Hiányosan vezetik a menetlevelet, az egyéb okmá­nyokat, számlát leginkább csak felszólításra adnak, ma­nipulálnak az üzemben tartói engedéllyel. Az is előfordul, hogy névlegesen szüneteltetik az ipart, a valóságban azon­ban eközben is dolgoznak. Az országban most első ízben mérték fel a magánfu­varosok tevékenységét, ami mintául szolgálhat egy széle­sebb körű vizsgálathoz. Erről szólt Divinyi Péter, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság gazdasági szakértője, aki elmondta: hamarosan több helyütt követik majd a Pest megyei példát. Mindez segít­séget, információkat ad a Közlekedési Minisztériumnak is, ahol a jogi szabályozás át­tekintésére, kiigazítására ké­szülnek. Ahogyan Császár Fe­renc, a megyei NEB elnöke fogalmazott: akkor derül ki, hogy mennyire illenek bele az országos képbe az itteni ta­pasztalatok. Addig is eljuttat­ják az érintett megyei szer­vekhez a felszínre került megállapításokat, hogy ezután azoknak ismeretében, figye­lembevételével dolgozhassa­nak. Kövess László Vegyes vállalatok Jól prosperálnak A százhoz közelít már ha­zánkban a külföldi cégek részvételével tevékenykedő vegyes vállalatok száma. Mű­ködésük tapasztalatai összes­ségében kedvezőek: döntő többségük nyereséges, és nö­vekvő mértékben járulnak hozzá az export bővítéséhez, külföldi technológiák, fejlett munkaszervezési módszerek magyarországi meghonosításá­hoz. I ábkimélc talpak. Korszerű fröccsöntő gé­peken készülnek a mű­anyag cipőtalpak a Re­mii 7,':ámbékí gyárában. A technológiái eljárás különlegessége, hogy a kész talpakat olyan anyaggal vonják be, amely kíméli a lábat, kényelmesebbé teszi a cipőt. Felvételünkön Gál Imréné fröccsöntő. (Erdőd Ágnes felvétele) Az ülésen elhangzott hoz­zászólásokban és a vitákban is megfogalmazódott, hogy eh­hez a jogi útvesztőkön kívül az is hozzájárul, hogy esetle­ges és nem szakszerű az el­lenőrzés, az erre hivatott szervek, intézmények, egymás­tól elszigetelten dolgoznak. A tanácsi alkalmazottak például csatolt munkakörben dolgoz­nak, így nagy a leterheltsé­gük. No és nem szabad feled­ni a munkaerőgondokat sem. A községi ügyintézők fele ki­cserélődött az utóbbi időben, elképzelhető hát, hogy meny­nyire hatékony az ellenőrzés. A kisiparos pedig előre tudja, hogy figyelmeztetéssel, 500 vagy 1000 forintos bírsággal megússza a szabálysértést (ha rajtacsípik egyáltalán), his-en a kisebb településeken mikro­világban élnek az emberek. A fuvaros a szomszédban, a má­sik utcában lakik, ő szállít a fél falunak, az intézmények­nek is, ezért azután ehhez igazodik a büntetés is. Más lenne a helyzet, ha a szabály­sértési ügyeket a megyénél intéznék. Hazánkban 1972 óta van le­hetőség vegyes vállalatok lét­rehozására, de a vállalkozási kedv csak az utóbbi néhány esztendőben növekedett meg jelentősen. 1980-ban még csu­pán 10 vegyes vállalatot tar­tottak számon az országban, tavaly és az idén viszont több mint 50 új vállalkozás kezdte meg működését. Többségük viszonylag kis tőkével alakult. Ezek azonban — rugalmas szervezetek lévén — gyor­sabban alkalmazkodnak a változó külpiaci igényekhez. Ebben többnyire támaszkod­hatnak az alapítók anyagi, technikai eszközeire, igénybe vehetik a külföldi partner külpiaci hálózatát is. A tőkés cégekkel létrehozott vállalkozások mellett — kis számban — már néhány szo­cialista partnerrel alakított vegyes vállalat is megalakult. Az első magyar—szovjet ve­gyes vállalat, a Mikromed már termel, több más vállal­kozásnál pedig jól haladnak a gyártási feltételek kialakításá­ban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom