Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-27 / 201. szám
GODpLIjOI xSCiwiaa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 200. SZÁM 19S7. AUGUSZTUS 27.. CSÜTÖRTÖK A kilences tó partján Újraformálták a környezetet Nem túlzás: a Gödöllő és Isaszeg közötti völgyet a tavak völgyének is leltet nevezni, hiszen a Rákos-patak kilenc tavat táplál éltető vizével. A tavak születése a már régen bevált recept szerint történt, miszerint: végy egy viszonylag állandó vízhozamú patakot, s ha kedvezőek a talajadottságok, zárd el a víz útját gátakkal! Várj egy kis ideig, majd telepíts bele halakat! Máris kész a halastó, amely érdekes világával kész fogadni a csendre és a pihenésre vágyókat. Mivel ezek az adottságok fokozott mértékben adottak az említett tavakra, nem csoda, hogy igen népszerűek a horgászidényben, s azon kívül, is. A főváros és Gödöllő közelsége adja azt, hogy a vízpartokon mindig üldögélnek horgászok zsákmányra várva. Nem volt az másképpen akkor sem. amikor Csákvári János nyugalmazott szerkesztőnek drukkoltunk a kilences jelzésű tó partján. Sajnos a halak tudomást sem vettek róla. hogy a jeles horgász a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat horgász- egyesületének elnöki tisztségében próbálja őket a horgára akasztani. Mivel a napi zsákmány — úgy tűnt — még sokáig várat magára, bőven jutott időnk beszélgetésre Csákvári János elmondta, hogy a tavak már a háború előtt is léteztek, sőt. komoly haltenyésztés is folyt bennük. Majdnem végzetessé vált létük, amikor 1960-ban egy hatalmas nyári felhőszakadás utáni árvíz elmosta az összes gatat. Több tó éppen emiatt eliszaposodott.. Másokban tőzeget kezdtek el kitermelni, mint abban a tóban is. amelynek a partján ültünk. Az első, nagyobb szabású helyreállitá- 6ü k a hetvenes évek elején kezdődtek meg, melyeknek eredményeképpen több tó is újjászületett. Ónálló vízterületet kapott — többek között — a Kisállattenyésztö Intézet, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is. — Két évvel ezelőtt a városi tanács pályázatot hirdetett a kilences sorszámú tó hasznosítására. A pályázati feltételek között szerepelt egy alaposan megtervezett és felépített gát, valamint a környezet rendbehozatala. Mi a kivitelezési munkákat a Gavitra bíztuk, akik nagy hozzáértéssel és precízen végezték el a feladatot. Ennek eredményeképpen egy tíz hektáros felszínű tavunk lett. melynek a vízszintje 70—270 centiméter között mozgott. — A tó igen szerencsés helyen fekszik, mert a Rákospatakon kívül még két kisebb ér is táplálja. A jó vízhozam miatt állandóan cserélődik a tó vize, ezért oxigéndús. Mondanom sem kell, a halak emiatt is jól szaporodnak itt. A tó medencéjének a kialakítása után — tavaly — a Te- hágot kértük meg a halakkal való betelepítésre, hiszen mi nem értettünk hozzá. Ók busát. amurt és pontyot telepítettek tavunkba, amiket aztán még abban az évben lehalásztak. Az idén hetven mázsa pontyot telepítettünk. Tervbe vettük, hogy süllőket is tartani fogunk. Az alapszabályban rögzítettük, hogy százötven főnél többen nem lehetnek horgászegyesületünkben. Most, az első idényben, óvatosak voltunk, mert hetven tagnak adtunk ki horgászengedélyt. Közülük huszonötén gödöllőiek, mert — elfelejtettem mondani — a pályázat esrt is tartalmazta egyik feltételként. A sporttársak jelentős anyagi áldozatot hoztak a halasí- tásbaí). A Lapkiadó Vállalat dolgozói is háromezer forintot fizettek be, míg az idegenek hatezer forintot. Jelentős ösz- szegből, háromszázezer forintból gazdálkodunk. Szükség is van rá, hiszen a meglevő három horgászstég mellé még hetet szeretnénk épiteni. Négy darab kiselejtezett újságosbódét átalakítottunk két-két személyes szállássá. Tervbe vettük. hogy teniszpályát és úszómedencét is építeni fogunk. — Környezetünk újraformálásában eddig sok örömünk tellett. Sok olyan állat honosodott meg tavunkban, amelyekre eddig nem is mertünk gondolni. A vízben vadkacsák és récék úszkálnak nagy számban. De nem hiányoznak a gólyák sem. Az egyik kettészelt homokdomb falában partifecskék és gyurgyalagok fészkelnek. Gondunk is van, mert a vízpart közelében kevés még a nád. Nagyon szeretnénk, ha jobban szaporodna. Közismert, hogy az amur egyik csemegéje ez a növényi Sajnos az első telepítésből még sok maradt itt nem kedvelt vendégként. K. I. Cs. A képregény története - Gödöllőn Százezrek olvassák ezt a műfajt Egy átlagos augusztusi hétköznapon olyan kiállítás és tábor kezdődött a gödöllői művelődési központban, amely remélhetően fontos mérföldkő lesz a magyar képregényalkotás történetében. Magyarországon egyelőre még tisztázatlanok a műfajjal kapcsolatos igények, a felhasználási és alkalmazási lehetőségek. Ugyanakkor az is tény, hogy százezrek olvassák ezt a sokszor jogosan szidott műfajt. Az ő igényeiknek magas színvonalú kielégítése a következő évek feladata lesz. Az első kapavágás a KISZ Nyíregyházi Városi Bizottsáaa. a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kísérheti képregénystú- diója és a házigazda nevéhez fűződik. A kultúra része A tábor mellett kiállítást rendeznek A képregény története címmel. A kiállítási anyagot tavaly Olaszországban láthatta a közönség. Amíg a Tonnából Gödöllőre érkező tárlat megnyitására vártunk, három táborozóval, Csikós Györggyel, Winkelmayer Zoltánnal és Rolek Gáborral beszélgetve megtudtam, hogy ide pályázat útján lehetett eljut/ ------------------ni . Megfelelő rajzaikkal ők is a kiválasztottak közé tartoztak. Ök mondták el azt is, hogy az egy hét alatt olasz vendégekkel is folytathatnak majd eszmecserét, előadásokat, bemutatókat hallhatnak, láthatnak tőlük. A rendezvény tolmácsa, Szilágyi Gabriella az itáliai résztvevőkről mondott néhány szót. A kiállítást Alessio Crea grafikus és újságíró, Moretti Ma- szino. Crea asszisztense, Alles- sandri Feruccio grafikus, újságíró, szövegíró és műfordító, a Glénat Italia kiadó igazgatója és Riccarda Migliori, a torinói képregényiskola vezetője kísérte el. A megnyitón Riccardo Migliori rövid képregénytörténeti előadást tartott. Mint megtudtuk, a képregény műfaj 1896- ban született Amerikában. A fejlődése többirányú és akadályokkal telített volt. Európában csak a második világháború után kezdett ismertté válni. Olaszországban-, például a hatvanas évekig nem méltatták arra. hogy a kultúra részének tekintsék. Magyarországos sajnos ma is ez a helyzet. A kiállítás megnyitója úgy vélte, hogy ez a tárlat, melyet szeptember 27-ig láthatunk a Gödöllői GáléOlajszűrő teherautókhoz Megkezdték a tehergépkocsikhoz való kenőolajszűrö sorozatgyártását. A konstrukciót magyar szabadalom alapján fejlesztették ki a Közlekedési Minisztérium anyagi támogatásával. A berendezés nagy előnye, hogy nemcsak az olajba kerülő szilárd szeny- nyezést, hanem a folyékony szennyezőanyagokat is kiválasztja. A berendezés óránként 15—20 liter olajat áramoltat át, s tisztít meg. Szakszervezeti sportnap Labdajáték, úszás, sakk A Szakszervezetek Gödöllő Városi Bizottsága az idén is megrendezi a szakszervezetek városi sportnapját. A versenyekre szeptember 12-én, délelőtt fél tíztől kerül sor öt helyszínen, kilenc sportágban. A rendezvény célja a tömegsport népszerűsítése. Ennek szellemében a sportRégi vásárok emléke A csizmából papucs lett AZ ÖTVENES ÉVEKBEN — amikor megálljt parancsoltak a kisiparnak, a kiskereskedelemnek — még a vásárok is veszítettek jelentőségükből, mert éppen az hiányzott onnan, ami a legfontosabb: az árusok sokasága, a kínált áruk választéka és gazdagsága. bizonyára velem együtt sokan emlékszenek arra, hogy a vásározó kisiparosok, kiskereskedők pótlására vagy éppen helyettük megszervezték a különböző Nagykereskedelmi Nemzeti Vállalatok vásározó részlegeit budapesti székhellyel. Ezek a ráfizetéssel működő vállalatok aztán hatalmas sátrakat állítottak a régi vásártereken és kínálták ugyanazt a portékát, amit az állami áruház polcairól is el lehetett kérni. Nem voltak szűcsök, kalaposok, csizmadiák, bugylibicskát kínáló késesek, hiányoztak a lacipecsenyét, hurkát, kolbászt sütögető szép asszonyok, a termelői bort árusító kocsmáro- sok. Nem úgy volt tehát, mint régen, amikor a gazdaember az egész házanépének minden ruhadarabját aratás után az őszi vásáron szerezte be. Lehet, hogy megtalálta volna a portékát a Samu boltjában is, de az alkudozási szenvedélyt, ami minden ember nagyon erős tulajdonsága, igazában csak a vásári sátrak között élhette ki. Még mindig emlékszem arra, hogyan vásárolt édesapám csizmát a .hatvani vásárban. Először bírálgatta, aztán meg- gusztálta, elég sűrű-e a talpbőr, nem ereszti-e át majd a vizet, nincs-e toldás a csizmaszárban, mert ha elég jó anyagból van, annak ki kell bírnia két fejelést Is, és ha mint csizmaszár tisztességgel kiszolgálta a gazdáját, utána még papucs is készíthető legyen belőle. A csizma sarkára patkót vertek, ezzel tartósabbá vált, nem kopott meg a sarka és télen biztosabb volt benne a járás. Hosszú, nagy alkudozással zajlott a csizma megvásárlása, de hát ettől nem volt szabad sajnálni az időt. A falusi ember az októberi vásáron már ráért, alkudott hát kedvére, csak az asszonya sürgette: — Igyekezzen kend, mert ránk esteledik. A férje nyugodtan válaszolt: — Sohase volt jó az a nagy sietség, a jövő hétből még egy nap se múlt el. Mindenkinek megvolt a maga vásári csizmadiája. Környékünk vásárait a jászsági cipészek árujának bőséges kínálata jellemezte, de nem hiányzott az aszódi. túrái, hatvani, gödöllői vásárokról a bagi Németh István, a hévíz- gvörki Mat kavics János, a túrái Szaszkó József cipészmester sem. Voltak, akik őket keresték elsősorban, mert csak velük tudtak megegyezni az árban, irántuk volt bizalmuk. A vásárban természetesen a ^szórakozásra is kínálkozott alkalom. A gyerekeket felültették a ringlispílre vagy megnézhették a táncoló medvét, esetleg a bábosok műsorát. A felnőttek betelepedtek a jó bort kínáló sátrakba, ahol vevő és eladó megitta az áldomást, szerencsét kívántak egymásnak, s néha úgy elfeledkeztek a való világról, hogy maradt is, nem is az eladott jószág árából. Az itt a piros, hol a piros, meg a kártya sok szegény ember vásári reményét tépázta meg, oszlatta el örömüket. A lacikonyhákon bográcsban főzték a paprikást, tepsiben- sütötték a bőrös malacpecsenyét, a hurkát, a kolbászt. Muzsikáltak a cigányok, az egekig növelték a jókedvet, a felelőtlenséget. Vásári emlékeimen gondolkodom. — Másodikos kis gimnazista voltam. s kötelező olvasmányként kaptuk Mikszáth Kálmán Kaszát vásárló paraszt című írását. Jancsik Mihály, a magyar irodalom tanára feladatként tűzte elénk, menjünk ki a vásárba, figyeljünk meg ott mindent, mert dolgozatot fogunk írni a látottakról. Jártam a vásárt egész délután, nézegettem, szemlélődtem. Valóban sor került a dolgozat megírására. Azokról írtam, akik a használt holmijukat — megkopott bakancsukat, kifakult ruhájukat, ráncot már nem tűrő szoknyájukat — kínálták eladásra a vásártér széLén, ott. ahol már helypénzt sem szedtek. MIT ÍRHATTAM én erről tizenévesen, ma már nem tudom idézni, de Jancsik tanár úr dicséretét máig megőriztem: Jó, hogy a nyomorúságot a vásár csillogása nem takarta el előled! 1941-et írtunk ekkor. Fercsik Mihály napon részt vehet Gödöllő minden vállalata, intézménye, egysége. Az érdeklődők számára közöljük a fontosabb tudnivalókat. A sportágak a helyszínek szerint: az Agrártudományi Egyetem kispályáin férfi, női labdarúgás, tizfös csapatokkal. GSC sporttelep: férfi, női kézilabda (12 fős csapatokkal), teke, női. férfi, egyéni, csapat (3 fővel). Az MHSZ-Ganz Honvédelmi Klub lőterén a légpuskás lövészet zajlik le. Férfi, női egyéni és csapatverseny lesz, az utóbbiban egy nő és három férfi alkothat egy-egy csapatot. ATE sportcsarnok: sakk, férfi, női egyéni. Szakmunkásképző Intézet: asztalitenisz, férfi, női egyéni, páros. ATE futballpálya: atlétikai számok. 100 méteres női és férfi síkfutás. Í500 méteres tömegfutóverseny, sűly- lokés férfi, női, távolugrás férfi, női, kötélhúzás. Az egyetem lesz a helyszíne még az úszásnak, melynek programjában női és férfi 50 méteres szám, valamint családi váltó szerepel. Lesz még családi sportvetélkedő is a tömegsportnapon. A kispályás férfi és női labdarúgásra, a férfi és női kézilabdára, valamint a lövészet különböző ágaira a csoportbeosztások miatt a jelentkezéseket telefonon, vagy írásban szeptember 5-ig kérik megtenni a rendezők. A Szakszervezetek Városi Bizottságának telefonszáma: 20- 044 60. postafiókszáma: 56. További tájékoztatást telefonon, vagy személyesen a pártbizottság 204-es szobájában lehet kérni a részletkérdésekről és a versenyek lebonyolításáról. ffis^TMozt Gödöllő, Petőfi filmszínház: Country Texasban. Színes amerikai film. 6 és 8 órakor. Kisbngi autós kertmozi: Trükkös halál. Amerikai krimi, este 9 órakor. A tehergépkocsiba pótlólagosan beépített berendezés együtt fejti ki hatását a gyárilag beszerelt úgynevezett főáramkörű szűrővel, s számottevően javítja a tisztítási folyamat hatásfokát. A tisztán tartott motorolaj kenőképességét hosszabb ideig megtartja: a számítások szerint üzemideje ötszörösére emelkedik. lgv ritkábban kell olajat cserélni, kevesebb fáradtolaj keletkezik, ami jelentős megtakarítással jár, és környezetvédelmi szempontból is előnyös. A tisztított olajjal növekszik a motor élettartama és teljesítménye. A tervek szerint az idén mintegy 3000 kenőolajszűrőt állítanak elő, de megvannak a feltételek ahhoz, hogy jövőre akár 10 ezer készüljön. Az új terméket az Autóker Vállalat értékesíti. A gyártók tervezik, hogy jövőre kifejlesztik a berendezés személygépkocsikhoz alkalmazható változatát is. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A képregény története, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Képregényrajzolói tábor. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről. Iparművészet a gödöllői művésztelepen. kiállítás. Megtekinthető 10—18 óráig. riában, sokat segíthet a magyar képregénykultúra fejlődésében. Közös elmélyülés Az olasz vendégek idegenvezetésével nézhettük végig a kiállítást. A falakon függő képregényrészletek és képregény-paródiák a legnevesebb alkotók munkái. A műfaj színes skáláján megtalálhatók a mesternek, a sci-fik, a kalandregények és az avantgárd alkotások. Segített a tájékozódásban Dino Aloi és Riccardo Migliori tárlatvezető füzete, melyet A képregény világa címmel olvashattunk, nézegethettünk. Két fontos célunk van — írja Riccardo Migliori —: egyrészt ezt a kiállítást a képregény első nagy bemutatkozásának tekintjük, és épp ezért szeretnénk. ha nemcsak a szakemberek, hanem széles körű közönség érdeklődését is felkeltené anélkül, hogy ismernék a képre- génykészítés folyamatát. Ugyanakkor valamilyen módon szeretnénk megismertetni ezt a munkafolyamatot, amely bevezeti a közönséget a képregények, azok nyelvezetének. alkotóinak, szereplőinek világába. Másik célunk, hogy valóban széles körű közönséget vonjunk be a képregények világába, ezért ezt a kiállítást Torino után Magyarországon is közönség elé állítjuk. Kívánjuk, hogy az ilven kiállítás rendszeressé váljon, lehetővé téve azt, hogy a szakemberek és a közönség egyaránt elmélyülhessen a képregény világában. Mi a kiállításon szereplő különlegességekre kívánjuk felhívni a figyelmet, s nem egy vagy két művész munkásságát akarjuk bemutatni. Minden alkotó pályája során valójában többféle irányzathoz is tartozhat. Mi ahhoz az irányvonalhoz próbáltunk ragaszkodni, amely a legnépszerűbbé tette az alkotót, és amelyben megítélésünk szerint a legjobbakat alkotta — értékel Dino Aloi. Rejtelmekben így reméljük, sikerült egv. a közönségnek tetsző összetételű kiállítást bemutatnunk, amely még nem elfogult a képregénnyel szemben, és ugyanakkor egy hasznos kiállítást a szakértőknek, akiknek így alkalmuk nyílik számos eredeti vonást felfedezni. A látogatók hangulata azt sejtette, hogy számukra is kellemes és gyönyörködtető a kiállítás. A képek alapos megtekintése után az ifjú rajzolók, a tábor tagjai elvonultak a műfaj rejtelmeivel. A programtervezet alapján nemigen unatkoznak majd a nyár utolsó hetében Gödöllőn. Talán nekik is lesz köszönhető, ha a jövőben a kénregénvkészítés Magyarországon is a kultúra elismert részévé válik. Balázs Andrea A Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat váci igazgatósága augusztus 31-étől szeptember 3-áig árengedményes fogyóeszköz-börzét rendez a 753. sz. központi raktárban, mindennap 8-tól 15 óráig. Címe: Vác, Balassagyarmati út, C telep. A kiárusításon vendéglátóipari berendezések és felszerelések kerülnek értékesítésre. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
