Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

1987. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK Reagan állásfoglalása a szovjet—amerikai kapcsolatokról Washington elismer — de követel Nagy érdeklődés mellett folytatódik a New York államban levő Chautauqua üdülőhelyen a szovjet és az amerikai társadalom képviselőinek immár harmadik nem hivatalos találkozója. A magas rangú politikai, közéleti személyiségek bevonásával tartott vitákat, amelyek a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi élet számos kérdéséről folynak, több ezren hallgatják és tö­mérdek kérdést tesznek föl. A szovjet felszólalók — kö­zöttük Valentyina Tyeres- kova, Nyikolaj Cservov ve­zérezredes, Oleg Szokolov kö­vettanácsos — aláhúzták, hogy a szovjet vezetés minden té­ren a kapcsolatok javítását és a nemzetközi feszültség- gócok felszámolását tekinti a légsürgősebb teendők egyiké­nek. Kérdésekre válaszolva a szovjet képviselők kifejtették országuk álláspontját az af­ganisztáni és a közép-ameri­kai válsággócok felszámolásá­nak lehetőségéről. Nagy hang­súlyt kapott felszólalásaikban a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztése, a leszerelés témája, és bőséges tájékoztatást ad­tak a kérdezőknek a Szovjet­unióban végbemenő gazdasá­gi és politikai változásokról is. Reagan elnök szerdán Los Angelesben tartott beszédét közvetlen televíziós adásban sugározták a konferencia résztvevőinek. Reagan amerikai elnök ál­lást foglalt a szovjet—ameri­kai kapcsolatok további javí­tása, a leszerelési egyezmé­nyek megkötése mellett. Los Angelesben mondott beszédé­ben azonban ismét feltétele­ket szabott a viszony elmélyí­tése elé, és bar beszédének hangvétele a korábbiaknál mértéktartóbb volt, bizonyos vonatkozásokban megismételte azokat a követeléseket, ame­lyeket az úgynevezett Rea- gan-doktrína tartalmaz: azt sürgette, hogy a Szovjetunió fogadjon el más országokra vonatkozóan olyan politikai megoldásokat, amelyeket Wa­shington követel. Az elnök egyúttal megerősítette a ni- caraguai kontrák és más kommunistaellenes csoportok előrelépés, nem teljes fordulat Bonni döntés a Pershingekről Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szerdai sajtóértekez­letén azt mondta: bizonyos fel­tételek teljesítése esetén haj­landó lenne kinyilvánítani, hogy az NSZK-ban levő Per­shing—1A típusú rakétákat nem korszerűsítik, hanem le­bontják. A bonni kormányfő — kö­zölte egyben, hogy e kérdésről az utóbbi 48 órában beszélt a washingtoni Fehér Házzal is — e feltételek sorában emlí- "té'tter az Egyesült Államok és a Szovjetunió genfi megállapo­dásának létrejöttét az összes közepes hatótávolságú eszkö­zök világméretű eltávolításá­ról, a még nyitott ellenőrzési kérdések minden részvevő szá­mára kielégítő megoldását, a megállapodás ratifikálását és életbe lépését, valamint a fegy­verrendszerek felszámolására megszabott idő betartását a szerződő felek között. A kormányfő szerint a kö­zép-hatótávolságú rakéták 1991—1992-ig való eltávolítá­sának Genfben mérlegelt ter­ve időben egybeesne a Per­shing ek szavatosságának le­jártával. Kohl ugyanakkor ismét mes­terséges akadály támasztására irányuló kísérletnek és meg­alapozatlannak nevezte Moszk­vának azt az igényét, hogy az NSZK-ban is sokat vitatott Pershing rakétákat vonják be a genfi megbeszélések témájá­ba. Ennek ismételt elutasítá­sakor arra hivatkozott, hogy az NSZK kormányának állás­pontja megfelel a NATO vé­leményének Kohl szavai szerint a bonni kormány változatlanul jelen­tős mértékben hozzá akar já­rulni a genfi tárgyalások még idén elérhető sikeréhez, s eb­ben segíteni óhajt az ameri­kai elnöknek. Reméli, hoev még ősszel megtarthatják Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár találkozóját. Mint mondotta, szintén el­várja: a Szovjetunió és szö­vetségesei is lemondanak az 500 kilométer alatti hatótávol­ságú rakétáik állítólag most folyó korszerűsítéséről, s a Pershingek miatti aggodalmu­kat hangoztató Lengyelország­hoz, az NDK-hoz és Csehszlo­vákiához fordulva sürgette: ők is bontsák le az NSZK-ra irányuló rakétákat. Üjra azt fejtegette, hogy az 500 kilo­méter alatti rakéták területén a NATO rovására fennálló ke­leti fölény hosszú távon elfo­gadhatatlan az NSZK számá­ra. Egyebekben jelezte: Bonn Manfred Wörner hadügymi­nisztert kívánja jelölni a NA- TO-főtitkár tisztségére. A kancellár Erich Honecker- nek, az NSZEP KB főtit- káráűák! az NDK államtaná­csa elnökének közelgő NSZK- beli látogatását olyan fontos eseménynek nevezte, amely esélyt ad a két állam közötti kapcsolatok fellendítéséhez. Hangsúlyozta: a bonni kor­mány e látogatás sikerén munkálkodik, éppen ezért nem szabad azt túlzott elvárások­kal megterhelni, hanem realis­ta módon kell szemlélni. Az NSZK — mondotta — a nyugati szövetség szilárd ré­szeként minden szinten foly­tatni óhajtja a párbeszéd és az együttműködés politikáját a Varsói Szerződés minden államával. Az NDK-val való, Ígéretesen alakuló kapcsolatok keretébe tartoznak a találko­zók Honecker főtitkárral is, s a dialógus és együttműködés Bonn által szorgalmazott poli­tikája a két állam alapszerző­désén nyugszik — jelentette ki. Vlagyimir Petrovszkij szov­jet külügyminiszter-helyettes az NBC televíziós hálózatnak szerdán adott nyilatkozatában megismételte: a Szovjetunió véleménye szerint csupán az NSZK tulajdonában levő, de amerikai robbanótöltetekkel felszerelhető Pershing—1A tí­pusú rakéták felszámolásának kérdése áll a közepes hatótá­volságú és hadműveleti-har­cászati rakéták teljes felszá­molásáról szóló megállapodás útjában. Petrovszkij még nem nyilatkozott Kohl nyugatné­met kancellár legújabb kije­lentéséről. Az amerikai kormányzat egyelőre szintén nem nyilat­kozott Kohl nyugatnémet kan­cellárnak a Pershing—1A ra­kétákra vonatkozó bejelenté­séről. Tegnap történ! Eszmecsere a kormányprogramról Amánkyor­gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramjának terve­zetéről folytatott kötetlen beszélgetést szerdán a Magyar Tu­dományos Akadémián Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Berend T. Iván. az MTA elnöke, Láng István, az MTA főtitkára, valamint az Akadémia több szakértője. A mgbeszélésen beható eszmecse­re zajlott a tervezet központi jelentőségű témaköreiről. iránti amerikai elkötelezett­ségre vonatkozó tételeit is. A beszédet szinte az utolsó pillanatban alakították át, hogy Reagan utalhasson a Kohl kancellár által a Per­shing—HA típusú rakétákról most bejelentett tervezetre. Az amerikai elnök erről azt mondotta, hogy bár az Egye­sült Államok álláspontja sze­rint harmadik ország tulajdo­nában levő fegyverekről van szó, a bonni lépés most el­mozdította ezt a Szovjetunió által támasztott, mesterséges akadályt a közepes és had­műveleti-harcászati rakéták felszámolására vonatkozó megállapodás útjából, és így az akár azonnal megköthető. Az elnök azonban igyekezett a Szovjetunióra hárítani min­den felelősséget az előrehala­dás üteméért. Az amerikai elnök a kétol­dalú kapcsolatokról szólva el­ismerte, hogy o' Szovjetunió reális lépéseket tett az utób­bi időkben nemcsak a lesze­relés. hanem más vitatott kér­dések megoldásának előmoz­dítása céljából is. Kijelentette, hogy a Szov­jetuniónak meg kell állítania az általa kikényszerített for­radalmakat, és — egyebek között — Washington számá­ra megfelelően kell elősegíte­nie az afganisztáni, a nica- raguai és az angolai helyzet rendezését. Mindjárt hozzá­fűzte, hogy Washington vi­szont továbbra is támogatni kívánja ezekben az országok­ban a kormányellenes erőket. Az elnök által a kapcsolatok fejlesztése elé támasztott új feltételek között szerepel az is, hogy a Szovjetuniónak nyilvánosságra kellene hoznia a fegyveres erőire és kato­nai költségvetésére vonatko­zó részletes adatokat. Reagan a két ország kap­csolataiban eddig bekövetke­zett kedvező változásokat el­sősorban saját politikája si­kerének minősítette. Azt hangoztatta, hogy kormány­zata ugyan nem fogadta el a korábbi álláspontot, amely a nukleáris elrettentésre és a gazdasági fékentartásra ala­pozta a kapcsolatokat, de nem fogadta el azt sem, hosv el­lenséges lépésnek minősüljön, ha napfényre hozzák a de­mokrácia és a totalitárius rendszer közötti alapvető kü­lönbséget. Nicaragua Megbékélési bizottság Nemzeti megbékélési bizott­ság alakult Nicaraguában, összhangban a közép-ameri­kai béke helyreállításáról a térség államfői által kötött békeegyezmény előírásaival. A bizottság létrejötte al­kalmából Managuában ked­den tartott ünnepségen jelen yöltak az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Amerikai Ál­lamok Szervezete, a Cpntado- ra-csoport, az úgynevezett tá­mogató csoport -és • a közép­amerikai országoknak magas­rangú képviselői. Jegor Ligecsov az átalakításról Továbbra is a lenini úton A Szovjetunióban folyó át­alakítás eszmei és erkölcsi győzelmet aratott — jelentet­te ki szerdán Jegor Ligacsov, az SZKP KB titkára abban a beszédében, amelyet a Moszk­va környéki Elektrosztalban mondott oktatási szakemberek előtt. A szocializmus megszilárdí­tása érdekében folyó demok­ratizálás összefonódik a gaz­daság átalakításával és ez a biztosítéka a gyorsítási stra­tégia sikerének. Jelenleg az anyagi termelésben megvaló­suló önigazgatás tökéletesíté­A meri kai fiottacsoportoshás Negyven hadihajóhoz újabb öt A The Los Angeles Times szerdai jelentése szerint az Egyesült Államok rövidesen öt gyarsnaszádot is útnak in­dít a Perzsa (Arab)-öbölben levő flottacsoportosítás meg­erősítésére. A nagy sebességű szárnyas- hajókat elsősorban arra akar­ják felhasználná, hogy adott esetben kis hajókat vegyenek üldözőbe és semmisítsenek meg. Az amerikai hadvezetés szerint. Irán ilyen kis motor­csónakokat is felhasználhat az amerikai hadihajók, illetve az olajszállító hajók elleni tá­madásra. valamint aknák te­lepítésére az öbölben. A szár­nyas naszádok ugyanakkor az iráni flotta hasonló jellegű hajói ellen is bevethetők len­nének. Más forrásokból olyan érte­sülések is kiszivárogtak, hogy egy további hadihajó, az lowa is készenlétben áll a flotta- összpontosítás megerősítésére. Az amerikai flotta jelenleg már több mint negyven kü­lönböző hadihajót és mintegy 25 ezer embert — tengerésze­ket. tengerészgyalogosakat, a haditengerészeti légierő sze­mélyzetét — tart készenlétben, s a flottaösszppntosítás részt­vevője a nagy tűzerejű Mis­souri csatahajó is. Caspar Weinberger ameri­kai hadügyminiszter a lapnak adott nyilatkozatában közölte: arra számít, hogy Nagy-Bri- tannia és Franciaország után más nyugat-európai országok is küldenek hadihajókat az öböl térségébe. Rómába érkezett szerdán Mohamed Laridzsani iráni külügyminiszter-helyettes, aki korábban New Yorkban, az ENSZ székhelyén tárgyalt Pé­rez de Cuellarral, a világszer­vezet főtitkárával. Az iráni politikus csütörtökön az olasz külügyminiszterre] is tárgyaló- asztalhoz ül, s e megbeszélés középpontjában az iraki—iráni háború, illetve a Perzsa(Arab)- öböl helyzete szerepel majd. Olasz vezető politikai körök­ben nagy figyelmet szentelnek az öbölbeli helyzet alakulásá­nak, nemcsak azért, mert Itá­lia nagymértékben függ a Hormuzi-szoroson keresztül érkező olajtól, hanem azért is, mert Olaszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja és hamarosan átveszi annak soros elnöki posztját. séhez, Valamint az irányítás területén az állami és társa­dalmi kezdeményezések köze­lítéséhez teremtik meg a po­litikai és jogi alapokat — mqndotta Jegor Ligacsov. Ligacsov szerint a siker záloga a pártnak az átalakí­tásban betöltött vezető szere­pe, továbbá az, hogy fejlesz- sze munkastílusát, bevonja a tömegeket, a gyorsítás folya­matába, és elmélyítse a tár­sadalom demokratizálását, aa alkotó kezdeményezőkészsé­get. Külföldön és itthon egye­sek igyekszenek lejáratni a szocialista építés szovjetunió­beli útjának egészét, úgy be­állítani azt, mintha csak hi­bák láncolata lenne — mon­dotta egyebek között a KB titkára a személyi kultuszra kitérve. Országunknak voltak hibás döntései, de ezeket valós sikerek egészítették ki — mondta Jegor Ligacsov. A Szovjetunióban végbeme­nő folyamatoknak nagy nem­zetközi jelentőségük van, mi­vel erősítik a szocializmus vonzerejét — jelentette ki a továbbiakban az SZKP KB titkára. Rámutatott arra is: hasztalanul reménykednek a szocializmus osztályellenségei abban, hogy a Szovjetunió a szocializmus útjáról letérve a piacgazdaságot, az ideológiai pluralizmust, a nyugati de­mokráciát választja. A lenini útról soha nem fogunk letér­ni, és soha nem adjuk fel a szocializmus vívmányait — hangoztatta Ligacsov. Mohadisirok és patanok véres összetűzése Pakisztáni rivalizálók Ismét ■véres nemzetiségi vil­longások helyszíne volt szer­dán a pakisztáni Karacsi. Az urdu nyelvű mohadzsirok«és a pandzsábit beszélő patanok -között kiújult összetűzések­ben jelentések szerint nyolcam vesztették életüket és ha-tva- nan megsebesültek. A zavar­gások érintette Sah Faiszal negyedben kijárási tilalmat rendeltek el, és az utcákon a hadsereg alakulatai járő-röz- nek. Az egymással rivalizáló két nemzetiség csoportjai között reggel robbantak ki á villon­gások. A zavargások futótűz­ként terjedtek. A szemben álló csoportok a , helyszíni Beszá­molóik szerint háromszázötven üzletet és lakóházat felgyúj­tottak. Az összetűzésekben és közelharcokban automata fegyvereket is használtak. Hivatalos forrásokból közöl­ték, félő, hogy a halálos áldo­zatok száma emelkedhet, mert feltételezhetően sokan benn­égtek a felgyújtott épületek­ben. Francia farmerek a téeszekbsn Hasznos volt a véleménycsere ÉVENTE HÁROMSZÁZ szakember utazik Magyar- országra a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Szá­mítástechnikai Közös Vállalat, közismertebb nevén a MÜSZI szervezésében, s ugyanennyi magyar mezőgazdász, állat- tenyésztő és közgazdász láto­gat külföldre szakmai tapasz­talatcserére. Tegnapelőtt vi­szont húsztagú francia farme­rekből álló csoport kezdte meg közel egyhetes programsoro­zatát hazánkban. Szerdán első­ként a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetet keresték fel. Már az első, szöveges be­számolót kérdésekkel fűszerez­ték, hiszen Fehér István elnök- helyettes franciául tájékoztat­ta hallgatóságát a magyar szövetkezeti tapasztalatokról, a működés lehetőségeiről, ame­lyek nagyban eltérnek a fran­ciától. Például arról, hogyan fér meg a szövetkezeti gazdál­kodással az ipari termelés. A szakember részletes véé laszt adott, majd invitálta a mezőgazdákat, nézzék meg a szarvasmarhatelepet, egv magángazdát is látogassanak meg és az angóranyúltelepet is tekintsék meg. Elégedettek voltak a látottakkal, s gyak­ran adtak munkát a tolmács­nak, Kovács Ibolyának, a MÜ- SZI munkatársának és Fehér Istvánnak. A délelőtti program gyorsan eltelt, s ebéd után kölcsönös eszmecsere következett. Le Guen, a franciaországi De Loire Atlantique-i Mezőgazda- sági Kamara elnökhelyettesé­nek vezetésével a farmerek, akik első benyomásaikat ösz- szegezték is lapunk számára: Sokat dolgoznak a magyarok — állapították meg. Tetszik nekik, ahogyan a termelésben a jó és jövedelmező formákat keresik. Elismeréssel szóltak a magasabb szervezettségről is, hiszen náluk a gazdák meg­határozott, például kereskedel­mi, beszerzési célokra hoznak létre szövetkezeteket. A ka­mara abban segít nekik, hogy ha négy-öt gazda összefog és vesz egy kombájnt, akkor azt beszerzik, akár külföldről Is. Ma Visegrádra indultak, ahol a fellegvárat láthatják, s Esztergomban a bazilikával ismerkedhetnek. A bajnai Alkotmány Termelőszövet­kezetben a mezőgazdasági ter­meléssel, a növénytermesztés­sel kapcsolatos kérdésekre kaphatnak választ. A pénteki programban b veszprémi közös gazdaság, a Rózsa Tsz fogadja a szak- embereket, majd a városi piac kínálatát szemlélhetik meg a vendégek. Innen a mencshelyi Balatonfelvidéki Termelő­szövetkezet szőlészetének ter­mését mutatják meg a házi­gazdák, s ennek a napnak a látványosságait gyarapítja a vízimalom és Tihanyban az apátság megtekintése. A MAGYARORSZÁGI tar­tózkodás utolsó szakmai nap­látogatnak a francia farmerek, majd végül a túrái Magyar— Kubai Barátság Termelö- szövéikezetet keresik fel. — Vajon kellően ösßtönzik-e íz állattenyésztésben dolgozó­kat, hogy ilyen jó tartási körülmények ellenére nem elég magasak a . tejhoizaywk? — érdeklődtek a vendégek- A szövetkezet elnöke, dr. Ti­sza András válaszában elmon­dotta, éppen az idén vezették be, hogy 20 százalék bérki­egészítést kapnak az állat- tenyésztésben dolgozók. S való­ban, , ők, a tsz vezetői is úgy érzékelik, van még teendő az ösztönzésben, a hozamok nö­velésében. NAGYON ÉRDEKESNEK találták, hogy a mezőgazda­sági nagyüzem mellett a kis­gazdaságokban is tartanak nyulat, sertést, szarvasmarhát. A dunavarsányi Wagner Ist­ván a nyúltelep dolgozója, s otthon — éppen szabadságon volt tegnap — bikákat ne­vel, évente 200 nyulat ad le és mellette 40 sertést, s gaz­dálkodik 1.5 hektár háztáji és 2 hektár bérelt földön. Dunavarsány után a bugyi Tessedik Sámuel Tsz-ben foly­tatták szakmai útjukat á Jean

Next

/
Oldalképek
Tartalom