Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-25 / 199. szám
WT « MH, I K I 1987. AUGUSZTUS 25., KEDD 5 A helytörténeti gyűjtemény megnyitóján a helybeli fiatalok népviseletbe öltözve fogadták vendégeket A budaörsi helytörténeti gyűjteményben Kék harisnya, bársonycipő A PV szervezete és munkája Feladat a lakosság megvédése A magyar polgári védelem, mint feladat és szervezet egyaránt ismerté vált. A szervezet átfogja az egész országot, célkitűzéseinket ismerik a vezetők, az állampolgárok pedig tudják, hogy velük és értük dolgozunk. A polgári védelmi munkának tekintélye van minden tevékenységében, ahol az állampolgárok érdekeiről, egyáltalán az állampolgárról van szó. A polgári védelem célját és feladatait a 2041 1971. Mt-h. számú határozat fogalmazza meg a következőkben: a lakosság veszteségének megelőzése, illetve csökkentése, az élet és az anyagi javak védelme, a mentés, mentesítés, fertőtlenítés végrehajtása, a szervezett állami élet működési feltételeinek, a népgazdaság folyamatos termelő, szolgáltató, stb. tevékenységének elősegítése. Budaörs volt 1946-ban az első, ahol megkezdték a kitelepítéseket. A tízezer lakosból mintegy 9 ezret költöztettek német földre. A megmaradt ezer ember közül csak pár százan voltak a német ajkúak és még kevesebben azok, akik megtartották nemet nemzetiségi szokásaikat. Több mint negyven év távlatából ennek ellenére sikerült megőrizni, átmenteni a hagyományokat, s a gyűjteménnyel valamit sejtetni az egykori szellemi és tárgyi kultúrából. Az épület legszélső helyiségében, tárlókban láthatók az írásos dokumentumok, adásvételi szerződések, tulajdonlapok. levelek, oklevelek. Az ebből nyíló szobát és konyhát — amekkora régen egy lakás volt — század eleji bútorokkal, emléktárgyakkal, korban és stílusban összeillőén rendezték be. A hálóvagy lakószobában látható egy bábupár ünneplő német nemzetiségi viseletben. — A férfi fekete posztókabátot, bársony-gallért, zsinó- ros nadrágot viselt az ünnepnapokon — magyarázta Füzér Ferencné. — Ezt hívják Schitzen ruhának. Fontos tartozéka az állszíjas kalap, ezen pedig a szalagos virág, bokréta, a tarkó felőli részen, amit Schitzenpuschnak neveznek. Mellette áll a menyasszony, aki három-négy fehér alsószoknya fölött egy felső kék színűt hordott, amit fehér, sűrűn rakott, hátul szinte záródó kötény díszít Barkababona — Milyen nehéz volt ezt vasalni! — szólt közbe Báder Györgyné, aki Németh Borbálával és Posch Teréziával együtt a ruhadarabokat mosta, vasalta, keményítette. — Miből készült az a rojtos kendő, ami a fekete pruszlik alatt van? — Ez a szinte legdíszesebb, legváltozatosabb ruhadarab A sarokban álló ünneplő viseletbe öltöztetett férfi és a mennyasszonyi ruhába bújtatott női bábut figyelik az asz* szonykórus tagjai nemzetiségűek jellegzetes süteményei csalogatták kóstolásra a vendégeket Fánk a hengeren — Még az idén meg szeretnénk jelentetni egy recep- tes könyvet, amelyben nemcsak édességek, hanem főételek is szerepelnének — mondotta Kása László, a művelődési ház igazgatója. — Itt a legjellegzetesebb sütemény a fahéjas fánk, amelyet farsangkor a konyhában látható vashengerre rátekerve sütöttek meg. A Lyra népdalkor asszonyai készítették el, a népviseletbe Öltözött lányok és a területi KISZ lelkes fiataljai kínálták azokat. A német ajkú lakosság tárgyi emlékei, használati eszközei, fennmaradt írásos dokumentumai meggyőzően, hűen utalnak az elődök életére, s képet adnak szokásaikról, emberi, művészi értékeikről. A századforduló és az azután következő történelem egy szeletét ismerhetjük meg. Ám nemcsak ezért érték a helytörténeti gyűjtemény, hanem azért is, mert Budaörs lakóinak — még a nem német nemzetiségűeknek is — egészséges lokálpatriotizmusát, a településhez való kötődését erősíti. Ü. I. 1. A polgári védelmi feladatokat a minisztertanácsi határozat az alábbiakban rögzíti: a) a lakosság és a polgári szervek felkészítése a védekezésre; a riasztás, a tájékoztatás. a kitelepítés, az óvóhelylétesítés, az egyéni védőeszközökkel való ellátás, és az elsötétítés (fényálcázás) megszervezése; b) a létfenntartáshoz szükséges, és egyéb anyagi javák megelőző védelmének, valamint a termelést, a szolgáltatást biztosító intézkedések előkészítése és megvalósítása; c) a tómadófegyverek alkalmazását követő helyzetben a felderítés, a mentés, mentesítés és az azokkal összefüggő halaszthatatlan feladatok végrehajtása; d) közreműködés az elemi csapások, az ipari és az egyéb katasztrófák megelőzésében, a következmények csökkentésében, a mentésben és a károk helyreállításában; e) az országos és a területi vezető szervek polgári védel mi felkészítése, és a vezetéshez szükséges technikai feltételek megteremtése. A feladatok felsorolásából látszik, hogy a minisztertanácsi határozat a lakosság vé delmét az első helyre — mint legfontosabb feladatot — sorolta. A feladat összetevői részleteiben a következők: 2. A lakosság felkészítése A polgári védelem alaprendeltetéséből fakadó egyik legfontosabb feladat a lakosság felkészítése, és ezen belül a szervezett polgári védelmi erők kiképzése, a munkaviszonyban álló dolgozók, a tanuló ifjúság és a munkaviszonyban nem álló lakosság felkészítése. A VII. ötéves tervben az a célkitűzésünk, hogy a polgári védelem szervezett erői, a szakszolgálatok és az önvédelmi szervezetek, valamint a gazdasági egységek dolgozói, továbbá a tanácsi apparátus vezetőállománya elmélyítse azokat a szakismereteket, amelyek birtokában képesek a beosztásokkal összefüggő polgári védelmi feladatok ellátásé ra, végrehajtására. A munkaviszonyban álló dolgozók polgári védelmi kiképzése terén azt kívánjuk elérni, hogy a dolgozók mind szélesebb körben ismerjék meg a tömegpusztító fegyverek hatása elleni védelem, a mentés, mentesítés formáit és módszereit, az üzemek állóképessége növelése érdekében végrehajtandó feladatokat. A tanulóifjúság polgári védelmi felkészítése a honvédelmi nevelés keretében történik. A munkaviszonyban nem álló lakosság felkészítésének, illetve folyamatos tájékoztatásának alapvető módszere a propaganda, eszközei pedig a tömegtájékoztató eszközök. 3. Riasztás, tájékoztatás A lakosság riasztása megszervezésének és végrehajtásának fontosságát a II. világháború tapasztalatai alapján Stuttgart és Pforzheim városok példái fémjelzik. Stuttgart ellen összesen 55 légitámadást hajtottak végre, amelynek során 25 ezer tonna bom- baterhet dobtak le. Ennek ellenére az áldozatok száma 4000 főt tett ki, a város 500 ezer fős lakosságának mintegy 0,8 százalékát. Ezzel szemben a 80 ezer lakosú Pforzheim várost ért egyetlen támadás során, mely a megfelelő riasztás elmulasztása következtében teljesen váratlanul érte a lakosságot, 1600 tonna bombát dobtak le, s az 25 ezer halálos áldozatot követelt, vagyis a lakosságnak mintegy 31 százalékát. Hasonló a helyzet akkor is, ha a lakosság nem ismeri a riasztás jeleit. A csernobili katasztrófa idején Pripjaty városban (45 ezer lakos), mély 3 kilométerre van az atomerőműtől, az emberek délután még meccset néztek, bár baleset hajnali 01.23-kor már bekövetkezett. A helyi szervek nem hajtották végre a riasztást, de hiába is riasztottak volna, mivel a lakosok nem is tudták, hogy ilyen esetben mi a teendő. Magyarországon a jelenleg kiépített figyelő-, felderítőrendszer valamennyi, a hazánk légterében mozgó eszközt, repülőgépet, légi célt észlel. A műholdak lehetővé te szik a. repülőterekről történő felszállás, illetve rakétaindítás azonnali meghatározását. Ezen felderítési adatok alapján történik a légiriadó elrendelése. A légiriadó elrendelése minden esetben a Kossuth rádión — tv-n — keresztül, nyílt szöveg bemondásával történik. A rádióban elhangzott riasztást a lakóterületek és az üzemek különböző riasztóeszközökön közvetítjük. A legfontosabb riasztóeszköz az elektromos sziréna. Az elektromos szirénák mellett fontosak a különböző szükség riasztóeszközök is, mivel áramkimaradás esetén is biztosítani kell a lakosság riasztását. 4. Az emberek kitelepítése A lakosságnak — ideértve a kijelölt vállalatok és intézmények dolgozóit, és azok családtagjait, továbbá az állami intézetek gondozottéit —, a háború és katasztrófák következményeinek csökkentése érdekében egyes városokból való kitelepítését, más területeken való befogadását meg kell tervezni, abból a célból, hogy a) a háborús (rendkívüli) időszakban biztosítsa a tömeg- pusztító fegyverek által veszélyeztetett területekről (városokból) a lakosság kitelepítésének és más helyeken történő befogadásának szervezett végrehajtását; b) békeidőben: segítse elő az elemi csapások, ipari és egyéb katasztrófák álta veszélyeztetett területeken élő lakosság kitelepítését (kimentését) és a kijelölt helyen való elhelyezését. A kitelepítésre a tervek szerint több ütemben kerülhet sor: — első ütemben: az egészségügyi intézmények; — második ütemben: a bentlakásos intézmények; — harmadik ütemben: a munkaviszonyban nem álló lakosság; — negyedik ütemben: a háború esetén is termelő — munkahelyi kitelepítésre kötelezett — üzemek, vállalatok kitelepítését és befogadását (elhelyezését) kell végrehajtani. 1 5. A polgárok egyéni védelme A lakosság rbv-védelmének megszervezésére és biztosítására elkészültek az „egyéni védelmi tervek”, amelyek a védőeszköz-ellátás, áz elzárkózás, az rbv-ellenőrzés és -mentesítés feladatait tartalmazzák. Az ország lakosságát az egyéni védőeszköz-ellátás szempontjából — a végrehajtásra vonatkozó MTHB-haíározat — két kategóriába sorolja: — a háborús körülmények között is termelésre kötelezett üzemek dolgozói, vagyis „munkaviszonyban állók”. E kategóriába tartoznak az irányító szervek, vállalatok, intézmények, üzemek, szövetkezetek dolgozói, a terület veszélyeztetettségétől függetlenül; — a lakosság egyéb' kategóriái, vagyis „munkaviszonyban, alkalmazásban nem állók”. Ide tartoznak a csecsemők, a gyermekek a tanuló- ifjúság, a háztartásbeli, a magán- és szabadfoglalkozású felnőttek, nyugdíjasok. A differenciálás részben a védőeszközök választékára, részben az ellátás ütemére vonatkozik. Az ellátásban elsőbbséget élveznek a veszélyeztetett területen és a háborús időszakban is termelésre kötelezett dolgozók. Az ellátás keretében korszerű légzésvédő eszközöket, sugáradagmérőket és egyéni rbv-védelmi csomagot kell biztosítani, az eltérő igényeknek megfelelően. A lakóházak, lakások és köz- intézmények megelőző rbv-védelmi célokra — tartózkodásra, munkavégzésre — való előkészítése a háborúra való felkészülés egyik fontos feladata. Az épületek nyílászáróinak szigetelésével, a levegő szűrésével, élelmiszer- és ivóvíztartalékok képzésével, és az egyéni védőeszközök használatával a másodlagos — szennyező — hatások eredményesen kivfmet&fc. Megterveztük az rbv-figye- lés és -felderítés feladatait, a lakosság sugáradag-ellenől’zé- sét, az élelmiszer, az ivóvíz és más anyagok rbv-szennye- zettségének vizsgálatát, továbbá a személyek rbv-mentesí- tését és -ellenőrzését. A lakosság egyéni védelme terveink szerint komplex módon valósul meg, és ez biztosíték arra, hogy az állampolgárok minden rendkívüli helyzetben magas szintű védelemben részesülnek. 6. Az egyének műszaki (óvóhely) védelme A jóváhagyott óvóhelyépítési program alapján megkezdtük az új óvóhelyek építését a kiemelt vállalatoknál. A meglevő óvóhelyeknél folytatjuk a karbantartást, a felújítást és a korszerűsítést. Szükségesnek tartjuk, hogy az IKV által felújítás alatt levő óvóhelyeknél a szakhatósági felügyeletet az illetékes polgári védelmi parancsnokságok ellássák. Az észak—déli metróvonal III B szakaszának kivitelezési munkálatai, valamint a kelet —nyugati metróvonal rekonstrukciója során folyamatosan érvényesítjük a polgári védelmi követelményeket. 7. Elsötétítés (fényálcázás) A határozat előírja a feladat végrehajtását. Azonban ha figyelembe vesszük a jelenleg rendszerben levő támadó eszközöket, azok nagy találati valószínűségét, akkor meg kell állapítsuk, hogy ezek ellen az elsötétítés már védelmet nem biztosít. Ugyanakkor vannak olyan üzemeink — vasművek, kohók —, amelyek elsötétítése lehetetlen. Ezért a 2041/1974. Mt—h számú határozat módosításakor javaslatot teszünk a feladat törlésére. ★ A lakosság védelme jogszabályilag korszerűen rendezett. Kidolgozott terveink és a végrehajtásukra tett intézkedések, továbbá a célkitűzések megvalósulása alapján joggal állíthatjuk, hogy hazánkban a lakosság védelme magas szinten biztosított. Sztanek Endre ezredes, a PVOT parancsnokának első helyettese lehet selyem, brokát vágj bársony. Hasonlóképpen a fekete cipő is bársonyból készült az ünnepi viselethez. ki- maradhatatlan a kék harisnya. A menyasszony fejé gyöngykoszorú díszíti. Az vol a szokás, hogy az esküvé után a menyasszony és a leendő férj által viselt koszorúkat képkeretbe tettek. A falon látható 1906-ból származik. — Hétköznapokon milyet fejfedőt hordtak az asszonyok? — A magasan beágyazoli csipkehajas párnák, dunnái tetején vannak a hétköznap kendők, az úgy nevezeti schopfok. Legalább hatféleképpen tudták megkötni. Ki- keményítés után, ha egyszei megcsinálták, akkor nem bontották széjjel levételkor, hanem sok ideig használták már megkötve tették a fejükre. A komóddal, a tetején álló házi oltárral, a két ággyal a csipkés-pólyás bölcsővel, középen asztallal, körötte székekkel, a sarokban szekrényekkel berendezett szobábó nyílik a konyha. Itt szék; _ny vizeslóca, asztal, stelázsi, tűzhely, az egyik gerendán, £ tálason értékes díszbögréi láthatók. — A bögrék között van egykét nagyon régi darab — magyarázta Báder Györgyné — néhányuk régi Zsolinay. A falvédőn az írás arra figyelmeztet, hogy minden csepp vízre vigyázni kell. Annak idején is takarékoskodni kelleti a vízzel, kevés volt ezen a vidéken. Az ablakba szenteli barkát állítottak, amely a régiek hite szerint a viharban megóvta a házat a villámcsapástól. A negyedik helyiségben, a paraszti bútorokkal berendezett szobában, Dési Hübet István képei, emléktárgyai kaptak helyet. A festő felesége az idén áprilisban meghajt, s az örökös Belényinc Re.,Jü Katalin budaörsi lakos azért, hogy más is gyönyörködhessen a hagyatékban, a helytörténeti gyűjteménynek adta bemutatásra Az ötödik szobában, a sarok- paddal körülvett asztalon a megnyitó napján a német Hétköznapi fejfedők, művészien megkötve, az ágy tetején (Hancsovszki János felvételei) Budaörsön, a Budapesti ú egyik buszmegállójánál sötétbarna. fakerítéses, verandás fehérre meszelt, módos parasztkúriának tűnő épületber megnyílt a régen várt hely- történeti gyűjtemény. A helybeliek már több éve gyűjtik a német nemzetiségiéi életmódját, szokásait tükrözi tárgyi emlékeket. Füzér Fe- tencné nyugdíjas óvónő szakmai irányításával, Szakáll Mátyásnak, a Lyra népdalkor vezetőjének és Hauser Józsefnek. a Budaörsi krónika írójának segítségével állt ossz« mintegy nyolcvan család adakozásából az öt helyiségben bemutatott gazdag tárlat. A? alig egyéves ifjú város, amelynek azonban hét és fél évszázados a történelme, az elmúlt időszakban számtalan létesítményt alakított ki, sokszor jelentős társadalmi munkával. A helytörténeti gyűjtemény átadása több szót érdemel, mint amit egy rövid, pár mondatos tudósítás megenged.
