Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-24 / 198. szám

A néptánctalálkozó legidősebb résztvevője: a 03 éves Papp Andrásné, a tápiószecsői Ha­gyományőrző népi együttesből A legfiatalabb táncos a 2 és fél éves Guth Enikő, aki a mendei Tápióvölgye népi együt­tes tagja Néptánctalálkozö Nagykátan Megyei megmérettetés volt Évtizedes hagyomány, hogy Nagyhután kétévenként meg­rendezik a megyei néptánc­találkozót. Az idén, a hatodik alkalommal a kétnapos ren­dezvényen nyolc együttes lé­pett fel: a fóti, az isaszegi, a mendei, a nagykátai, a szent­endrei,,. a pilisi szlovák, a szigetújfalui német és a tápió­szecsői. Az első napon Akan- tisz Marcell tanácselnök meg­nyitó szavai után mutatták be á 'versenyprogramokat. A .háromtagú szakmai zsűri elnöke .. a nagy tekintélyű nép­rajzkutató táncszakértő Peso- vár Erjiö, az , MTA osztály­vezetője volt. Este a megyei együttesek tájelőadásokon lép­tek fel Cegléden, Pándon, Tá- piőszéMrriartohban * és Tápió- szelén. A nagykőtaiak a Bar­tók Béla Művelődési Központ­ban az Olaszországból érkezett vendég fátföégyüffékéí?: 'ífrneí- lolucf Alfonsme.és az umbriai csoport díszelőadásában gyö- nyörk&ctKet tél?.'A^ s ? ' r'f' Színpompás gála Az első nap feszített prog­ramjait1 másnap délelőtt a Dó­zsa György úton menettánc- felvonulás követte: Ezután a Szabádsag'.téri színpadon Peso- vár Ernő ismertette a verseny helyezettjeit! Mind a nyolc együttes kapott díjat. A ver­seny győztese a többszörösen kiváló minősítésű nagykátai Tápiómente szövetkezeti együt­tes lett, amely elnyerte az öt­ezer forintos nívódíjat. Négy­ezer forintos díjban részesült a szigetújfalui német nemzeti­ségi együttes, négy együttes háromezer, kettő pedig két­ezer forintos jutalomban része­sült. A gálaműsoron a tánc­csoportok a zsűri által kivá­lasztott, legjobbnak ítélt mű­sorszámaikkal léptek feL Olcsóbb, mint két éve A hatodik néptánctalálkozö megrendezése, érdekes módon kevesebb pénzbe került — mintegy 160-170 ezer forintba —, mint tavalyelőtt, annak ellenére, hogy az árak emel­kedtek. Hudálk Zsuzsanna, a Mészöv közművelődési főelő­adója elmondotta, hogy a propaganda költségeinek csök­kentésével sikerült ügyeseb­be® gazdáikon,!. A.., t^Mlte0Zó anyagi fedezetét nyolc intéz­mény teremtette meg: a TOT. a Mészöv, a TesZöv, a Ki- sáö^f á^"Fest MegyéPTáháCs, a Pest Megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár, a Megyei Néptánc Tanács és a Nagy- káta és Vidéke Áfész. A szer­vezésben, a csaknem félezer résztvevő elhelyezésében és vendéglátásában a Bartók Béla Művelődési Központ és a Tápiómente szövetkezeti együttes vállalta az oroszlán­részt. A díjazottak között volt a tánctalálkozó legidősebb és legfiatalabb résztvevője is, a 93 éves Papp Andrásné, a tá­A találkozó első helyezettje, a nívódíjas nagykátai Tápiómcn- te szövetkezeti együttes a Dózsa György úti menettáncban A tápiószecsői Hagyományőrző népi együttes tagjai búzaka- lászokkal, a kézi aratás szerszámaival s új kenyérrel kezük­ben vonultak fel (Nagy Roland felvételei) piószecsői együttes tagja és Guth Enikő, aki mindössze két és fél éves táncosa a mendei népi együttesnek, A nívódíjat megérdemelten kapta meg a nagykátai Tápiómente szövet­kezeti együttes, amelynek ve­zetője, koreográfusa Dómján Lajos. A 150 tagú tánccsopoft jövőre ünnepli megalakulásá­nak 20 éves évfordulóját. Apró Máriával, az együttes ügyintézőjével beszélgetve megtudtuk, hogy végérvénye­sen kiváló minősítést kaptak, S ma már az ország tíz leg­jobb tánccsoportja között tartják őket számon. Hetente háromszor próbálnak, szerep­lések előtt még többször is. Sokat járnak külföldre, az idén Törökországban voltak. A más­fél száz táncos között hatan rendelkeznek C-kategóriás ok­tatói és nyolcán előadói enge­déllyel: AZ'1 együttes koreog- rafált táncokat mutat be, nem hagyományőrzőt, mégis nagy népszerűségnek örvend * a nagykátai körzetben. A szülők szívesen adják a gyerekeket néptáncosnak, ez abból is lát­szik, hogy már az utánpótlás- csoportban is negyvenötén vannak. Szakmai fejlődés Ez a kétévenként megren­dezett néptánctalálkozó nem­csak a nagykátai lakosok színvonalas szórakoztatását szolgálja, hanem hozzájárul ahhoz, hogy a megyei nép­táncegyüttesek szakmailag fej­lődjenek, a megrhérettetéssel, a többiek munkájának megis­merésével új lendületet kap­janak a további munkához. Ü. I. Fordítási verseny Világ és Nyelv A Világ és Nyelv most meg­jelenít száma több témáról kő­től érdekes írásit. Az okos rea- izmus es az ördögi kör című lerman József akadémikus­ai, a Nyelvtudományi Intézet gazgatójával készített interjú t demokratikus nyelvpolitiká- ól és saját nemzetközi vonat­hozásairól szól. Más jellegű, új éma a Hogyan beszél egy ímerikai magyar közösség ma­gyarul című; továbbá A mes- erséges intelligencia és al- lalmazási területe című írás. lak olvasó szerezhet tudomást arról, hogy létezik egy olyan írszág, Ahol a szülök a gyer- nekeiktől tanulják a nemzeti lyelvet, és amelyről az idézett címmel számol be az ott élő szerző. Érdeklődésre tarthat számot a Gulliver utazása Kazohiniá- ban című nagy sikerű regény írójának, a 90 éve született Szathmári Sándornak különös életútjától szóló megemléke­zés; a Clelia Guglielminetti francia író eszperantóul írt elbeszélésének, a Wiederboren élete és halálának műfordí­tása; valamint A kínai nők titkos írása és a Latin — mint önvédelem című írás. Ismét olvasható a Bábeli humor ro­vat. A lap közli a társasjáték jellegű — és a bármely nyelv­ről, bármely nyelvre meghir­detett — folytatásos, fordítási versenyének az első jutalma­zott eredményeit. A TIT szervezésében Nyári egyetemek Az elsősorban külföldiek­nek szervezett, egy hónapos debreceni kurzus befejeztével véget ért a TIT nyári egyete­meinek idei sorozata. A nyári egyetemi képzés — e nagy hagyományokkal ren­delkező és népszerű oktatási forma — a tapasztalatok sze­rint idén is jól szolgálja a szakmai továbbképzést, az is­meretterjesztést, valósághű Magyarország-képet közvetít a külföld felé, s jelentősége i d egen f orgalimi szempontból sem lebecsülendő. Az idei idényben 18 váro­sunkban 21 kurzuson több mint háromezer hazai és kül­földi hallgató vett részt. A vendégek 31 országból érkez­tek, hogy valamely tanfolya­mon gyarapítsák tudásukat, ismerkedjenek az adott táj­egység múltjával, jelenével. A nyári egyetemek gazdag választékot kínáltak művelő­déselméleti, pedagógiai, köz- gazdasági. közigazgatási és ur­banisztikai témákból. Vala­mennyi kurzuson a tudomány- területek neves szakemberei és közéleti személyiségiek tartot­tak előadásokat. Pál Mihály kiállítása Nagymaroson Műanyag a művészetben; Ha kedvem volna szójáték­ra, azt is írhattam volna fel címül: Váci svájci művész ki­állítása Nagymaroson. Ugyan­is Pál Mihály Vácott született 1925. július ld-án, s 31 éves korában költözött Zürichbe, majd onnan Schaffhausenbe, ahol a műanyagok kutatómér­nökeként dolgozik. Kiállítá­sokon 1981 óta szerepel. E sorok írója 1986-ban Lu- ganóban ismerkedett meg ve­le, amikor kiállítását nyitotta meg a luganói magyar tanul­mányi napok alkalmából. Realista alkotó ö magát iparművésznek ne­vezi, de aligha tévedünk, ha azt mondjuk, ennél több, már amennyiben a képzőművész — festő és szobrász — „több” az iparművésznél. Nehéz a kettő között választóvonalat húzni, s Pál Mihály esetében különös­képpen is tlehéz. Műveinek alapanyaga a mű­anyag. Ez természetes, hiszen foglalkozásának területe a műanyagkutatás. Képeinek anyaga szükségképpen mű­anyag, amiből szobor (plasz­tika) éppúgy formálható, mint pl. virágcsendéíét, ezt nagy­marosi kiállítása kézzel fog- hatóan igazolta. Valóban úgy, mért „képei” és „szobrai’ meg­érinthetek, . megsimogathatók — egyike-másika szinte el is várja ezt — s az érintés nyo­mán szerzett benyomás nem­csak azt igazolja, hogy csak­ugyan műanyaggal „festett” és „mintázott” a művész, hanem azt is, hogy a művek nem a hagyományos eljárásokkal készültek. Pál Mihály realista művész, még ha egyik-másik alkotása túl elvontnak látszik is. Mert az ilyeneknek is megtaláljuk a természetben hozzájuk hasonló előképeit. Egy-egy,. korall, cseppkő, kristály attól még valóban csodája a természet művészetének, hogy irodalmi (elmondható) tartalma nincs. A hozzájuk hasonló elvont (absztrakt és nonfiguratív) ké­pekre, szobrokra gondolunk. Pál Mihály művei nem elvon­tak ennyire. Szólnak az érte­lemhez, mert elsősorban ez tesz emberré. De érdekes és különös formavilágukkal szól­nak a szemnek is: a formák játéka kielégíti a műbarát formaigényét. És természete­sen méltányoljuk a tudást is, amit a művésztől meg kell kö­vetelnünk. Az ember (társa­dalom) iránti felelősséget is, amiről Pál Mihály művészete szintén tanúságot tesz. A végeredmény szempont­jából közömbös a fölhasznált anyag is, a módszer is, ami­nek révén a műalkotás meg­születik. Mégis hadd mondjuk el, hogy a mérnök művész hosszú évek kutatómunkája közben jött rá arra — maga írja —, „hogyan lehet a színe­zett polimer részecskéket a lá­gyulás pillanatában irányít- hatóvá és a megdermedés utá­ni állapotban láthatóvá tenni”. Lényegtelen, hogy nem ecset­tel fest, lényeges viszont az, hogy képei festményekként hatnak. A kiállításon láthattuk szí­nes műanyag festményeit épp­úgy, mint műanyagból, rész­ben alumínium alkalmazásá­val készült dómborrtiűveit, valamint ugyancsak műanyag­ból készült szobrait is. Érdekes és értékes A kiállítás — amely szep­tember 7-ig tekinthető meg — nemcsak tisztelgés a szülőhaza előtt, hanem érdekes és értékes művészeti eseménye is Nagy­marosnak, illetve a Duna­kanyar nyári művészeti életé­nek. Dr. Szíj Rezső Nemzeti kegyeleti hely Vallanak a királysírok Előreláthatóan másfél évi munkát ad még a szakembe­reknek a székesfehérvári kö­zépkori romkertben 1984-ben kibontott közös sírkamra le­letegyüttesének vizsgálata. A Szent István által alapí­tott bazilikában tizenöt ural­kodót, Árpád-házi és vegyes­házi királyunkat temették el. Sírjaik sorsa azonos lett az őket befogadó székesegyházé­val: feldúlta a török, a kö­zépkori ereklyegyűjtők, majd Tv-FIGYELŐ Bánk bán. Kényszeredet­ten átböngészett kötelező ol­vasmány, szintén iskolai uta­sításra megnézett színházi előadás, Simándy József le­gendásan szép bordala Erkel Ferenc operájából, a Tisza- parti jelenet szintén ebből a dalműből Moldován Stefánia előadásában — valljuk be, nagyon sokunkban ilyesféle élmények idéződnek fel, ha Katona József Bánk bán cí­mű drámája kerül szóba va­lami okból. S aligha volt ez másként most is, amikor a televízió legújabb vállalkozásaként szembesülhettünk nemzeti tragédiánkkal alkotmányunk ünnepének előestéjén. Ám ahogyan jelenet jelenetet kö­vetett, mindinkább be kel­lett látnunk, hogy itt most valóban egy olyan megeleve- nítést élvezhetünk, amely gyökeresen különbözik min­den korábbitól. Egy rideg logikájú, hideg fényben izzó sakkjátszma zaj­lott le előttünk, s aki rá tudott hangolódni erre az interpretációra, az végre kristálytisztán megérthette Bánk bán végzetét, hogy tudniillik itt egy roppant ö.h- fegy'elmű, széles látókörű ki­rályi helyettes politikusként válik gyikossá, s néni annyira a személyes motivációk mi­att. Ugyanígy a politikum szikrázott fel a többi szereplő párbeszédeiben is, szinte olyan pengeélesen, mintha egy e szá­zadi összeesküvés, hatalomát­vétel forgatókönyve lett vol­na az alap. Gondoljunk osak Ottó és Biberach szóváltásai­ra: mennyi könyörtelen alku­elem szikrázott azokban a ha én ezt teszem, akkor néked az a dolgod képlet alapján. Mondani sem kell talán, hogy nem ok nélkül éppen ezt a két, jellegzetesen ellenszen­ves alakját idéztük meg Ka­tona József drámájának, hi­szen Bubik István és Szilágyi Tibor párosa volt az, amely a rendezésinek azt a föntebb em­legetett érdekközpontúságát hordozta, koronás pecsétként az egész előadásra reá nyom­ta. Remek figuraként vívták meg szellemi csörtéiket mind­ketten ! S hogy, hogy nem, a szíve­inkhez közelebb álló — a tö­rekvéseikben, megtöretettsé- gükben emberibb, szánan- dóbb — békétlenek szintén igazodni tudtak ehhez a leg­jobb értelemben vett játékmo­dorhoz, és élükön Kállai Fe­renc pompás Petur bánjával, maguk is észérvekkel korbá­csolták fel az érzelmeket. Csak- így Koncz Gábor elemi erejű Tiborca, aki nem aggastyán­ként, hanem egy meglett férfi kilátástalanságával sírta el konnytelenül híres panaszát. Máris hallani itt-ott, hogy a mellékszereplők ilyetén való előléptetése miatt o kelleténél haloványabbra sikeredett Blas- kó Péter Bánkja. Aligha van ez így, mert ez a nagyúr igen­is nagy úrként tette a dolgát, csillapított, szemlélt, gyűjtötte magába a panaszt, majd szen­vedéseinek a legvégén csele­kedett, csak hát mindezt nem azzal az operai gesztusrend­szerrel vitte véghez, ami elő­képként — most már elmond­hatjuk: rossz mintaként — bennünk, nézőkben idáig élt. Hogy itt-ott filmes rátétek zavarták ezt a különben ta- nítanivalóan puritán felújítást, hogy egy-két szereplő — pél­dául Lukács Sándor II. Endre alakjában — mégis-mégis ti- rádázott, zengedezett? Nos, egészen apró szépiák ezek a különben remekmívű televízi­ós változaton. Ha szabadna kérni, ezután inkább az itt di­csért variánst vetítsék le az iskolák videóin, mintsem hol­mi poros és dagályos színházi változattal vadítsák el a diá­kokat Katona Józseftől és a Bánk bántól. Akácz László az újkori sírrablók hada, s vé­gül még köveiket is széthord­ták a barokk város építői. Bolydítatlanul csupán III. Bé­la és felesége, Antióchiai An­na nyughelyét sikerült meg­találniuk a régészeknek 1848- ban. Azt követően még hat al­kalommal kutattak a hajdani bazilika maradványai, illetve koronás működőink sírjai után. Az első feltáráséhoz hasonló páratlan ereklyékre azonban már nem bukkantak. Az 1936 —37-es ásatások során egy múlt századi sírkamrából tár­ták fel azt a leletegyüttest — vázcsontokat és koponyáikat —, amelyet egy évvel ké­sőbb közös sírba temettek, ugyanis a tudományok akkori eszközeivel nem sikerült azo­nosítani azokat. Ehhez láttak hozzá 1984-ben a legkorsze­rűbb tudományos eszközöket igénybe véve. Tudományos következetes­séggel elsősorban az anatómiai összetartozást próbálják iga­zolni. A munka eredményé­ként — a székesfehérvári Ist­ván Király Múzeumban, illet­ve a Magyar Nemzeti Mú­zeumban végzett vizsgálatok során — már elkülönítették 26 egyén csontvázát, s kiegé­szítették a sérült, illetve tö­rött koponyatetők egy részét is. A koponyák és a vázcson- tok összetartozását először antropológiai úton, majd fi­zikai-kémiai vizsgálatokkal erősítik meg. Részt váLlalt nemzeti ereklyéink kutatásé­ban több tudományos intéz­mény is, ősztől már NSZK-be. li szakemberek is segítik a munkát. A szakemberek szerint nem vállalkozhatnak a teljes körű személyazonosításra, noha nem zárják ki ennek lehető­ségét sem. A vizsgálatok be­fejeztével a leletegyüttest a székesfehérvári romkertben kialakított nemzeti kegyeleti helyen helyezik majd el. Ter­vezésére előreláthatóan orszá. gos pályázatot írnak ki. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom