Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-24 / 198. szám

I9SÍ. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ Hírnevet az szerez, aki jól termel? Eltűrni azt a néhány gyomot ~ Ha meggondolom; szerencsések voltunk mt, abonyi tsz-ek, hogy nem estünk bele a határozott egyesítési törek­vések sodrába, s utólag belátható: igazából ez volt a helyes döntés. A három abonyi — az Új Világ, a József Attila és a Ságvári — szövetkezet csaknem 100 millió forint nyere­séget termel évente, míg egybeolvasztva nem lenne feltétle­nül garantálható ugyanekkora jövedelem. Persze az akkori ellenállásért aligha dicsérték meg a legjobban tiltakozó ve­zetőket. Azt hiszem, ebben is a végeredmény a legfontosabb: -Abonyban jó földeken folyik eredményes gazdálkodás — fo­galmazta meg Molnár Zoltán, az abonyi Ságvári Tsz elnöke. mondok mást! A hat éve épült állattartó épületekben esztendőnként végzünk átala­kítást, amit nem volna sza­bad egy ilyen gazdasági-ter­melési helyzetbén, ha az a rendeltetésének, funkciójának megfelelően, az igények sze­rint készült volna. Vetésforgót alkalmaznak Kiválóan dolgozik tehát mind a három gazdaság, de az izgalmas ebben az, hogy ■ amíg az Új Világ Tsz az élel­miszerágazata révén sokat szerepel a köztudatban, addig a Ságváriról annyit tudnak az emberek, hogy mintegy 4 • ezer hektáron, jó földeken az • alaptevékenységből él. S nem . is rosszul sáfárkodnak adott­ságaikkal.1 Lehet ezt olyan eredményesen is csinálni, hogy ebből 41,5 milliós nye­reség szülessék? — Egyszerű, hagyományos vetésszerkezet jellemző erre a szövetkezetre. S nem folyta­tunk monokultúrás gazdálko­dást — válaszolta Kovács István főmezőgazdász. Ez Önmagában nem si­kertényező. Sokkal inkább ér­dekéé, tudják-e környezetkí­mélő módon védeni a növé­nyeket, kiirtani a kártevőket, hisz ez olcsóbb is ... — Nem mindenáron törek­szünk a legmagasabb hoza­mokra — szögezi le az elnök. — Apai a növényvédelmet, a kártevőket illeti, nálunk az a szemlélet a hetvenes évek elejétől, hogy ha nem mu­száj, ne bombázzuk kemiká­liákkal a kultúrákat. Az ész- szerűség szabja meg, mennyit használunk ezekből. — Az ésszerűség egyéni megítélés kérdése — vetem közbe. ~...Szövetkezetünkben ez alatt azt keli érteni, hogy mi úgy- tartrtik:' eh’kelh-tödnr vi­selni néhány gazt, a komo­lyabb károsításra esélytelen számú kártevőt a táblában — folytatja Molnár Zoltán. Majd Kovács István fűzi hozzá: — Én búzát búza után nem is tervezek a vetésforgóba, igy eleve megtakarítom a gabo­nafutrinka elleni védekezés költségét. A sokéves, termelé­si tapasztalat pedig segít ab­ban, hogy a 6—8-t'éle szerből a legjobbat és a legolcsóbbat válasszuk ki. S ezekben a döntésekben aligha elhanya­golható, hogy az ötmillió fo­rintos vetőmagköltségek mel­lett súlya van a 7—8 millióra rúgó, vegyszerekre költött pénznek is. Ezeken a talajo­kon a legnagyobb szerepe a megfelelő mennyiségű csapa­déknak van, tavalyhoz képest kétszer annyi esőnk volt az idén. Kényszerű átalakítások — Ebből arra is következ­tethetek, hogy jó az aratási mérleg. Hogyan sikerül az el- kévzeléseket az állattenyész­tésben teljesíteni? — A 640 tejelő tehén Holstein-fríz keresztezett ál­lomány, s annak a szaporu­lata. Ebből adódnak a felada­tok is: a tavalyi 5500 literes tejhozamot eddig az első félévi statisztikai adatok sze­rint 9,5 százalékkal növeltük. De vannak még tartalékok, amelyekről kiderül, hogy sok esetben egyelőre nem is lehet kihasználni. — Jó, tudom, szinte fel sem kell sorolniuk: fehérjepótlás, korszerűtlen tartási körül­mények ... — Tudja, én nem szidom a szabályozást, mert nem raj­tam múlik, hogy az milyen. Csak azokkal a feltételekkel hadakozom, amelyek között az értéktermelés folyik. A jó­szágok számára nem lehet napraforgót kapni, szója nincs a piacon, de amíg a lucernaföldön a pótlásra van lehetőség, nem aggódunk iga­zán. Am azután...! A búza­korpa beszerzése újabb tor­túra. Hiába adunk a gabona­forgalminak 3000 tonna bú­zát, a malomból 5 tonna kor­pát sem kapunk vissza. De Kölcsönök nélkül Sok a hiba e gyakorlati tapasztalat htján megtervezett istállóban, s a jogos panaszok nem hallatszanak az égig. Emiatt kellett tavaly a komplett fejőházat kicserélni 1,5 millió forintért. S mert az eredményeik jók, megte­hették. Az évi 200 milliós árbevételből 20 milliót for­dítanak a fejlesztésekre, zö­mében gépek vásárlására. Miként lehetne ugyanis, 271 tsz-tag és dolgozó révén a 4200 hektárt gondozni, azon termelni? S csak abban bíz­nak, amit a növénytermesz­tésben megtermeltek. A ta­karmánykeverőben feldolgoz­zák a gabonát az állatállo­mány számára, s mert ol­csóbb is, évek óta gondosan ügyelnek a berendezések álla­gára. Csak a vitaminok és a különféle tápanyag-kiegészí­tők érkeznek más üzemekből. S így költségkímélő a gazdál­kodás. Eljutottak odáig, hogy hitel nélkül termelnek, kivé­ve a kölcsönökhöz kötött be­ruházásokat. Számadó Julianna Vizsgálatok az ifjúság körében Társadalmi folyamatok szaképzettség megszerzését. A változatlanul nagy lakáshiány a családalapító ifjúságot külö­nösén sújtó feszültségeket eredményez. Romlottak a be­jutás esélyei a diplomás ré­tegbe, és nőtt az alacsony is­kolázottság ú. szakképzetlen segédmunkásréteg belső új­ratermelődése. Hosszabb ide­je egy-egy korosztálynak mint­egy 30 százaléka legfeljebb az általános iskolát végzi el. Az eddigi kutatások. azt mu­tatják, hogy az ifjúság érték­világának befolyásolására hi­vatott intézmények, a család, az; ékkel*. zet hatóereje nagyon meggyen­gült az elmúlt évtizedben. A magatartás orientálásában fel­erősödött a spontán hatások ereje. ízletes és egészséges A Központi Élelmiszer-ipari Kutatóintézetben a szójabab ha­zánkban újnak számító felhasználását kutatták az elmúlt két évben. A sikeres munka eredményeként olyan — emberi fo­gyasztásra alkalmas — termék jött létre, amely ízletes, ma­gas a fehérjetartalma, kedvező az aminóSav-összetétele, ha­zai alapanyagból készül és olcsó. Az új módszerrel feldolgo­zott szójabab az élelmiszeripar számos területén felhasznál­ható. A szabadalommal védett, nemzetközileg is újnak szá­mító eljárást a fóti Vörösmarty Tsz-ben már alkalmazzák; itt készül a Fótika. Előkészületek az őszi ülésszakra Téma: az új adórendszer Az Országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Sarlós Istvánnak, az Ország- gyűlés elnökének vezetésével vasárnap a Parlamentben munkamegbeszélést tartottak «9Országgyűlés »tisztségvise­lői, az állandó bizottságok el­nökei. a megyei képviselőcso­portok vezetői. A tanácskozá­son — amelyen részt tett Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is, — Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszter tartott tájékoztatót az általános for­galmi adóról , i lletve a magán- személyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatok főbb elveiről, majd válaszolt a fel­vetődött kérdésekre. Szájtátva Holdudvar Feltűnő igyekezet, szokattam gyorsaság. Mondhatni, futósza­lagon érkeznek, távoznak az elnöki asztalhoz, asztaltól , a szólítottak. Már-már a kapko­dás benyomását kelti az ün­nepség. Miért ez a nagy siet­ség? Érthetetlen. Munkaszüne­ti nap van, azt sem gondol­hatjuk tehát, azért a kapko­dás, mert indulnak az ingár zókat szállító autóbuszjáratok, mert műszakot kell kezdeni, mert... Nincsen mert. Akkor tehát? Az ismerősök egyike felvilá­gosítja a hírlapírót. Azért az ünnephez méltatlan, a jutal- mazottakat futószalagra állító rohanás, mert egy óra műlva a szomszédos településen kez­dődik a hasonló ünnepség. Na és. tátja a száját az Újságíró. Oda igyekeznek az itteni ve­zetők. Miért, hiszen a szom­szédok sincsenek itt?! Hívták őket talán a szomszédba? Ugyan, ugyan, rázza megbo- csátóan a fejét az ismerős. A szomszéd településen ugyanis ott lesz néhány — amint az ismerős mondja — nagy sar- zsi, azaz vezető beosztású em­ber a megyei, az országos irá­nyító szervektől. És? Ugyan már, hangzik kissé türelmet­lenül a felelet, a holdak kö­rül ott kell lennie az udva­roknak Is. Lássák, vagyunk, ott vagyunk... Aha. Kapiskálom már, Mert valóban gyakran tanú­ja az ember annak a gyerme­teg igyekezetnek, amely hold­udvart alkottat személyekből, gesztusokból, készségeskedé­sekből, szolgáltatásokból a na­gyobb sarzsik viselői körül. Bekerülni a holdudvarba aity- nyi, mint (valamennyi) fényt kapni a holdtól, azaz észre­vehetővé válni. A furcsa az, hogy bár a holdak vál- toz (halinak, az udvarukba tö­rekvők változatlanul töreked­nek. Vélhetően tehát nem a személyi szimpátia mozgatja a törekvőket, hanem valami más __Amiről nekünk az jut e szünkbe, mert tanultuk az is­kolában, hogy hát hiszen a hold is tükör csupán, fénye kölcsönbe kapott, s szabad-e elfeledni, hogy a kölcsönző nap?! MOTTé Különleges zöldje, puhasága... M ég tervezzük, hogy a hétvé­gén kirándulunk. Lessük az eget, számíthatunk-e napsü­tésre, a nyár búcsúajándé­kára? Mind többször jut eszünkbe azonban, ami már mögöttünk van: semmittevés a Balaton partján, hely­keresés a zsúfolt visegrádi Lepence strandon; kacagás, amely újra kitör belőlünk, ha a szegény szigetcsépi horgászra gondolunk, aki kérkedett a horgásztudományával — 12 kilós ha­lat fogott —, de amikor másodszor mutatta volna, mert nem lehet elég­szer látni, addigra elúszott a hal, ki­egyenesítette az ipar szégyenét, a rossz minőségű horgot... Felidézzük a jugoszláv utat, ami­kor a kis szigetnél elromlott a komp, négyórás várakozásra késztetve ki­szolgáltatott utasait, akiknek röpke bosszúsága gyorsan csapott át közös vidámságba. A véletlenül összeverő­dött soknemzetiségű tömeg pillanatok alatt gitározó, táncoló, piknikező kö­zösséggé változott... mennyire sajnál­ták, hogy végül is vége szakadt a vi­gasságnak ... A Kínába látogatók kö­zött volt, aki átélt egy tájfunt, s ami az ott élőnek szörnyű, hazánk fiának ritka tünemény... Jómagam Oberhofra emlékezem. A türingiai erdőkre, a soha, sehol má­sutt nem található erdei pázsitra: kü­lönleges zöldjére, selymes puhaságá­ra. Nyolc-tíz kilométeres kirándulá­sokra az erdei ösvényen az égig érő fenyőfák között. Egyszer egy szabad­téri előadás a völgyben, máskor lo- vasszekerezés — mert az autósvilág­ban már igazán ez a különlegesség —. hangverseny Arnstadtban ... tisztelgés a weimari Goethe-házban, Wartburg­ban Bach-koncert, ott, ahol a mester töltötte éveit, fegyvermúzeum Sulii­ban, játékmúzeum Schlausingenben ... S találkoztam magyar történelmünk egy piciny darabjával. Wartburg vá­rában élt Erzsébet hercegnő, akit ha­lála után szentté avattak. Istápolta a szegényeket, a betegeket és elhittem, mert szép a legenda, hogy a kastélyból kilopott kenyerek rózsákká változtak, amikor faggatták, mit rejteget a köté­nyében. Liszt Szerelmi álmok dallamán mé­lázhattam a weimari Liszt-múzeum­ban: ott a mester zongorája, ez volt az íróasztala, ezt a magyar ajándékot a vitrinben őrizte, az ablakokat taka­ró, a szobákat ünnepi hangulatba bur­koló nehéz függönyök most is méltó- ságosan hullanak alá ... A nyár azért nem kényeztetett el melegével a magas hegyek között, de kárpótolt a kulturált környezettel, a mindig, mindenütt tapintható patyo­lattisztaságával. Feltűnt, hogy ahol építkeznek a Német Demokratikus Köztársaságban, nem hagyják hetekig felbontva az utcákat, járdákat, gyor­san végeznek dolgukkal, nem bosz- szantják a járókelőket vállalati ren­detlenséggel. (Éppen e percben mutat­ta a magyar tv a Váci úti. felelőtlensé­get: néhány napja letakart aszfaltot máris feltörték!! Kié a kár?) Az utak, az autópályák is rendről árulkodnak: lassítanak a gépkocsiveze­tők, ha tábla inti őket. Rendet talál­tam Berlinben is. Ez a főváros, amely oly sok évtizedekig nem szabadult meg háborús sebeitől, most, legalábbis a belvárosban, meggyógyult: hagyomá­nyos stílusú építményeivel pótolta a foghíjakat, újonnan emelt lakótelepi házait változatossá tette a paletta szí­neinek válogatásával, ötletes díszítő­elemekkel. Már nemcsak az a fontos, hogy elegendő állami lakást építsenek, s jusson mindenkinek, hanem köve­telmény: minőségileg is „emberi” le­gyen, amibe beköltöznek. Oberhof a sí- és a bobsport para­dicsoma. Saját szememmel láthattam, hogy nyáron sem engedik pihenni sportolóikat. Kilencven-száztíz méteres ugrások tanúja voltam a havat mű­anyaggal pótolt pályán. Mindahány­szor behúztam a nyakam, amikor va­laki nekirugaszkodott az ugrásnak és szállt alá a mélybe, hiába tudtam, hogy biztonságos. Már csak emlék. Emlék a találkozás testvérlapunk, a Freies Wort főszerkesztő-helyettesé­vel: Gerhard Kummerral. Szép volt az együtt elköltött vacsora az üdülő­ben, majd újra találkozás Suhlban. Mert hogyan is lehetne elképzelni: ott töltök a testvérmegyénkben három szép hetet, S ne üdvözöljem'barátain­kat? Összeköt bennünket három évtized munkája, tapasztalatcserék, viták, ug­ratások. Egy-egy sajtóünnep bohósá­gai ... ötleteik sokasága, mért azokból kifogyhatatlanok. Így volt ez most is. Berlin 750. szü­letése napját ünnepelte számos ren­dezvényével. Hazautazás előtt az NDK fővárosában töltöttem néhány napot; millió programmal. Pergamon múzeum, szoborkert, koncert a gyö­nyörűen restaurált Nikola székesegy­házban, a tv-toronyból néztem a Spreet, a lüktető életet... hosszú sé­ták. Egyszer színes forgatagba keve­redtem. Decibeleket sem kímélve szóltak a zenekarok, kínálták áruikat a szíjmesterek, üvegfúvók ... Óriási transzparensek hirdették, hol, melyik megye ütött tanyát. Ott Gera, amott megint más. S máris felismer­tem a népviseletről a türingiaikat és melegen üdvözölt a suhliak transzpa­rense. Hát itt is itt vannak, lelkesed­tem. liát hogyne lennének ott, ahol történik valami! Szép nyári napok. Ahogy írás köz­ben kitekintek az esőverte ablakon, akaratlanul újraélem a kerékpártú­rákat, az abbahagyhatallan pingpong­mérkőzéseket, a küzdelmet a sok en­nivalóval ... Félretettem az NDK útikalauzt csak azért, hogy majd téli estéken ismét kezembe vegyem: kisvárosok, völgy­be kúszó falvak történetét, képeket a botanikus kertről, felidézzem egy- egy üzlet, vagy étterem megőrzött han­gulatát. Az évszakok változásával sem halványuló vonulatait a tájnak: az oberhofi Thällmann-üdűlőt, a Pa­noráma Szállót, s azt a házat, ahol pihentem. Előtte széles tisztás volt. tele vadvirággal, körötte erdő, amit kerítés védett, és azon túl is minde­nütt a tűlevelű sötét árnyat vető rengetege. E rzem illatát, frissítő hatását, mely a tovailla-nó időből is megcsap éles tisztaságával és bár már alaposan beletemet­keztem a munkába, egy-egy pillanat­ra visszanézek a térképen kicsinek tű­nő Suhl megyébe, mely betöltötte szá­momra a vakációt és rájöttem: nem­csak tapasztalatokban nyújt sokat munkalátogatásokon, erős a csábítás á pihenésre is. Sági Ágnes Az utóbbi években nö­vekedtek a fiatalok léthely­zetének feszültségei: vál­tozatlanul nagy gondjuk a lakáshoz jutás, kedvezőtlen munkájuk anyagi elisme­rése, és növekszik körük­ben az alacsony iskolázott- ságúak száma. A többi kö­zött ezekre a gondokra is rávilágít az MSZMP KB Társadalomtudományi In- tézetének most megjelent kötete, amely Társadalmi folyamatok az ifjúság kö­rében címmel a hazai ifjú­ságkutatás eredményeit összegzi. Demográfiai ciklusok A kutatók megállapították az ifjúság rétegződéséről, hogy abban lényeges és egyre nö­vekvő szelepet játszik a fia­talok foglalkozása és szüleik társadalmi helyzete. Különö­sen a szakmán kásságon belül vált igen erőssé a differenciá­lódás. A divatos, azaz a má­sodik gazdaságban is jól hasz­nosítható szakmák (autószere­lő, mechanikái és elektromű­szerész), valamint a kereske­delem és szolgáltatás az utób­bi évtizedben egyre nagyabb utánpótlást 'kap a fiatalok so­raiból. Eközben az értelmiségi, szel­lemi pályát egyre kevesebb férfi választja. Az is megálla­pítható, hogy a segédmunká­sok és a szakképzetlen mező­gazdasági munkások alkotják a magyar társadalom leghát­rányosabb helyzetű, aktív ke­reső rétegét. Fokozott mértékben kell a társadalom- és gazdaságpoliti­ka alakításakor demográfiai ciklusokban gondolkodni — szögezik le a kutatók. Az utób­bi öt évben ugyanis a 30 éven aluli fiatalság létszáma 330 ezerrel csökkent, ötven szá­zalékkal nőtt 1970 óta a két gyermekkel felbontott házas­ságok száma, de lényegesen csökkent az elváltak újrahá- zasodása. A jelenlegi tenden­ciákat előrevetítve: 2020-ban a 30 éven aluliak száma 1,3 mil­lióval lesz kevesebb a mosta­ninál. Nagyok a különbségek az el­térő társadalmi réteghez tar­tozó fiatalok iskoláztatásá­ban: a vezető és értelmiségi családból kikerülők 81 szá­zaléka, a szakmunkásréteghez tartozók 45 százaléka és a be­tanított és segédmunkások gyerekei közül 23 százalék rendelkezik befejezett közép­iskolai végzettséggel. Gond a lakáshiány Az összegezés kiemeli, hogy a munkamegosztás sok terüle­tén szigorúan életkorhoz kö­tődő keresetkorlátozás érvé­nyesül, és a fiatal értelmiség helyzete is tovább rosszabbo­dott a bérezés tekintetében. A társadalom — e tendencia sze­rint — egyre kevésbé hono­rálja a magasabb tudás és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom