Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-24 / 198. szám

MA: Eltűrni tut „Sok a hiba a gyakor­„ «.-íIL-í-b, huama# lati tapasztalat híján ta riSTitSTiy gyOntOw megtervezett istállóban, s a jogos panaszok nem hallatszanak az égig. Emiatt kellett tavaly a komplex fejőházat kicserélni 1,5 millió forintért. S mert az eredmények jók, megtehették.” (3. OLDAL) Különleges zöldje, rAz «***, az autópá­* , lyak is rendről arul­/tUn&SSSgtt• • • kodnak: lassítanak a gépkocsivezetők, ha tábla inti őket. Rendet találtam Berlinben is. Ez a főváros, amely oly sok évtizedig nem szabadult meg- háborús sebeitől, most legalábbis a bel­városban, meggyógyult.” (3. OLDAL) Menyei „Hetente háromszor _ *- próbálnak, szereplé­megmerettetes volt sek előtt még több­ször is. Sokat járnak külföldre, az idén Törökország­ban voltak. A másfél száz táncos között hatan rendel­keznék C-kategóriás oktatói és nyolcán előadói enge­déllyel.” (5. OLDAL) lemondott >>— A számomra érthetetlen és el- mm m fogadhatatlan légkörben nem lá­VereneS tóm értelmét annak, hogy szövet­ségi kapitányként. tovább dolgozzak, nem kívánok part­ner lenni abban a helyzetben, ahol nem a labdarúgás általános érdeke érvényesül.” (7. OLDAL) KírttS okozta ”Dr- Horváth Imre, a Pest Me- gyei Köjál igazgatóhelyettesé- fs neregseger nek tájékoztatása szerint sem az ivóvíz vizsgálata, sem az ételminták elemzése során nem találtak szalmonellafertőzésre utaló jelet. A spor­tolók szervezetében nem tudtak mérgezésre utaló kór­okozót sem kimutatni.” (8. OLDAL) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ Grósz Károly a TOT-ban Eszmecsere a feladatokról Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke va­sárnap délután látogatást tett a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsában, ahol talál­kozott a TOT elnökségének tagjaival, és eszmecserét foly­tatott velük a gazdaságpoliti­ka időszerű kérdéseiről, a me­zőgazdaság és ezen belül a termelőszövetkezetelv előtt ál­ló feladatokról. Az ünnepeken is dolgoztak a földeken Vágásra érett a silókukorica A rászorulók kölcsöngépekkel fejezik be az aratást A Rákosmezeje Tsz-ben az aratás befejezése után már szin­ten a talajmunkákkal foglalkoznak főként, illetve felkészülnek a napraforgó betakarítására. Képünkön egy menetben tár­csáznak és juttatják ki a földekre a szuszpenziót. Ismét nem jöttek be a szá­mítások. Ez az esztendő eddig isi és ezután is számos meg­lepetést tartogat a mezőgaz­dák számára. Néhány nappal ezelőtt sokan eltervezték, hogy a kombájnok helyett a ka­rosszékben pihenve töltik az új kenyér ünnepét. Nem így történt. A kalászosokat gya­korlatilag ugyan betakarítot­ták augusztus 20-ig a megye gazdaságaiban, ám foltszerűen még maradták aratókra váró területek. Vác környékén a kenyér­gabona, a gödöllői térségben a rozs egy része áll még lábon. A betakarítás már ezekben a gazdaságokban sem húzódik sokáig, hiszen több nagyüzem­től kaptak technikai segítséget a munka gyorsítása érdekében. Azokon a területeken, ahol már pihennek a kombájnok, folyamatosan szállítják a szal­mát, s ezt követik a soros .ta­lajmunkák. A kalászosok mellett más növényekkel foglalkoznak most a szakemberek, hiszen a silókukorica néhány helyen már megérett a levágásra, s így az üzemek egy része már megkezdte a télire való ta­karmány begyűjtését. Az 1600 hektáros olajlennek felét beszállították a tároló-, illetve feldolgozóhelyekre. Mustárból mintegy 1200 hek­tárt vetettek szűkebb pát­riánkban, ennek 40 százalé­kán már jártak a betakarító­gépek. A felsoroltak mellett még jó néhány kisebb terüle­ten vetett haszonnövény kint van a táblákon. A mák és a lencse a tárolóhelyeken várja további sorsát. Azok a nagyüzemek, ame­lyek már végeztek a kalászo­sok beszállításával, most ké­szülnek a siló-, később pedig a kukorica és a napraforgó betakarítására. Korszerűsítik a termékszerkezetet Elismerik a minőséget Céljuk a választék bővítése A löbbszekiorúság legerősebben a sütőiparban érvényesül Pest megyében. Az utóbbi években több mint kétszeresére nőtt a magánszektor kapacitása,. s ma már a napi termelés­nek mintegy 35 százalékát a kisiparosok adják. Ennek azon­ban legalább a fele a fővárosban értékesül. Sütödét négy termelőszövet­kezet működtet megyénkben, szám szerint hatot. Ezek a kis pékségek csak a szűkén vett helyi ellátást tudják vál­lalni, kivéve a vácszentlászlói Zöldmező Tsz kis üzemét, amelyik négy településre jut­tat különféle pékárut. A szö­vetkezetek naponta mintegy 100 mázsa kenyeret és 8000 péksüteményt gyártanak, évek óta hasonló mennyiséget. Egyedül a vácszentlászlóiak termelése növekedett némileg az idén. Az alapellátást és a válasz­tékot az immár vállalati ta­nács által irányított három sütőipari vállalat adja válto­zatlanul. Az év első hónapjá­ban 33 ezer tonna kenyér és 120 millió péksütemény, illet­ve finomáru került ki mint­egy félszáz sütőüzemükből. Az előbbi másfél százalékkal ke­vesebb, az utóbbi két száza­lékkal több a tavalyi első fél­éves eredménynél. A lisztes­áruk drágulása miatt most dolgoznak az éves terv módo­sításán. Az ipari energia- és az anyagárak változása is be­folyásolta nyereségüket, amely június végéig 78,6 százaléka lett a tavalyinak. Hosszú idő óta legdinamiku­sabban a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat fejlődik, egyedül itt nőtt a nyereség, s jelentősen emelkedett az árbe­vétel is. Ennél a vállalatnál a legkorszerűbb a termékszer­kezet, a minőség pedig orszá­gosan élenjáró. Újabb termé­kekkel rukkolnak majd ki az őszi BNV-n éppúgy, mint az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat, ahol egyébként a ke­vésbé jó költséggazdálkodás miatt az árbevétel csökkent, s csaknem a felére esett visz- sza a nyereség. A termékszerkezet korsze­rűsítésében a korábbinál na­gyobb léptékkel igyekszik be­hozni lemaradását a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat, amelyik az utóbbi másfél év­ben négyféle új kenyeret ho­zott forgalomba. Megőrizték árbevételük növekedési üte­mét az idén — ez 7,5 százalé­kos •—, nyereségük viszont csökkent. Most fognak új gyá­ruk építéséhez. A másik hét vállalatnál is igyekeznek kiküszöbölni a korszerűtlen termelési feltéte­leket. Dabason most döntöttek az alagútrendszer bevezetésé­ről, Budaörsön folyik a bőví­tési rekonstrukció és Vácott a két évre tervezett korszerűsí­tési munkálatok első ütemé­nél tartanak. T. A. Tőkés exportra A Magyar Hűtőipar gyáraiban javában tart a csemegekuko­rica feldolgozása. A tervek szerint 2100 tonnát dolgoznak fel, melynek kilencven száza­lékát tőkés exportra szállítják. Legnagyobb megrendelő az NSZK, Svájc, Dánia és Svéd­ország. Import helyett hazai alapanyag Devizát takarítanak meg KOSBOR L eleményességre vall a megoldás, dicséret mégsem jár érte, sőt... ! Történt ugyanis, hogy a nagyüzem közpo-nti karbantartóműhelyében el­lenőrzést tartott a munka- védelmi és munkaügyi fel­ügyelő. Egyebek között sok­féle vegyszert is használ­nak a technológia jellegé­ből következően a karban­tartók, ezért természetes követelmény az üvegek, do­bozok oldalán a címke (az eredeti tárolóedények ugyanis nagyméretűek, az­az kényszerűén kisebbekbe kell áttölteni az anyagokat), a pontos felirattal, mi a tartalom. Ilyen értelemben is katonás rendet talált a felügyelő, dagadó kebellel feszített mellette a nagy­üzem illetékes osztályveze­tője. Indultak volna már tovább, amikor a felügyelő szeme szinte véletlenül — avagy a sok esztendei ru­tin sugallatára? — meg­akadt a húszliteres, fona­dékkal védett üvegballo- non. Mi a baja vele? A fo­nadék sértetlen, a dugasz szabályos ... a cImire rajta. A címke! Az áll rajta, hogy kosbor. Hogyan kerül ide a mezők bíborvörös virágú vadnövénye? Minek? Mi­féle célt szolgálhat az a barnás lé a ballonban? A „kosok”, azaz a kar­bantartó műhely dolgozói ebben az edényben tárol­ták a maguk „borát”, azaz a sört, zavartalanul közle­kedve kifelé az üres, befelé a teli edénnyel a főkapun, hiszen' a Barkas platóján miért adna okot gyanúra egy, máskülönben szabá­lyosan kezeit; tárolt bal­lon?! A beavatottak tud­ták, szomjukra hol kell ke­resni az enyhet, a be nem avatottak viszont illedel­mesen érintetlenül hagy­ták, hiszen ki tudja, mit rejt a felirat, a ballon ...?! Amint az elszámoltatáskor kiderült, a „kosok” már jó esztendeje éltek zavartala­nul a trükkel, s bár az el­lenőrzési napló tanúsága szerint jártak itt belső és külső ellenőrök is, senki sem akadt fenn a dolgon. Tarthatjuk kedvesnek a történetet, ám rögtön el­megy a kedvünk a megbo­csátó mosolygástól, ha tud­juk, a megyében tavaly a munkavédelmi felügyelők­nek több mint 9100 eset­ben kellett ún. államigaz­gatási intézkedést tenniük! A hivatalos megfogalmazás mögött (az intézkedést ki­váltó okként) hétköznapi értelemben rendetlenség, fegyelemsértés, szabályta­lan üzemeltetés húzódik meg, olyan helyzet tehát, amely bármelyik pillanat­ban bajt okozhat, és saj­nos, okoz is. Az említett in­tézkedéseknek az egyhar- madát (!) a megye üzemei­ben a biztonságos gépálla­pot hiánya miatt kellett meghozniuk a felügy élők­nek. Magyarán, szólva, a be­rendezést, a gépet úgy hasz­nálták, hogy az bármely pillanatban baleset forrása lehetett volna, de aligha — oka...! Az ok ugyanis nem az eszköz, hanem az esz­közt szabálytalan módon használó, használtató em­ber. Az említett és legfőbb in. dók mellett azután ott so­rakoznak az intézkedések kiváltói között a közvetlen munkahely vagy éppen az egész műhely rendezetlen­ségének, siralmas állapotá­nak jellemzői (az okok lis­táján ez a második), továb­bá a technológiai fegyelem teljes vagy részbeni mellő­zésének sajnálatosan elter­jedt gyakorlata. Ez a há­rom legfőbb indíték a köz- beavatkozásra, de például nem elszórt jelenség a me­gyében a munkavédelmi oktatás (ahol az előírás, a vizsga) „elfeledése” vagy formális lebonyolítása sem. Nem lehet eléggé és kel­lő nyomatókkal hangsúlyoz­ni: nincsen olyan termelé­si feladat, olyan munkaköri teendő, vállalati cél, amely mentené, indokolná a védel­mi szabályok félretolását, mellőzését! Napjainkban ugyan sok a kapkodás, az idegesség, olykor a semmit­K tevés váltakozik a hajrá­zással, tehát tagadhatatla­nul nincsenek könnyű helyzetben a közvetlen és közvetett munkahelyi irá­nyítók sem, de .mindez együtt aligha ad jogot bár­kinek is arra, hogy kockáz­tasson olyasmit, ami soha nem lehet kockázati ténye­ző, emberi egészséget, ép­séget, életet. !edves történet lehetne tehát a kosboros bal­lon föllelése — és az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a fülön fogott „kosolt” műhelyében dolgozók közül három esztendeje senkit sem ért baleset —, ha nem tudnánk, hogy minden ki­csiny ügy mögött ott rejlik a nagyobb és a nagy baj veszedelme. A mai csekély fegyelemsértést holnap a jelentősebb követheti, a dolgok logikája szerint ugyanis a hajszálrepedések nem maradnak következ­mények nélkül, a rések tá­gulni kezdenek ... S a ré­sek tágulásának napjaink­ban egyre gyakrabban le­hetünk tanúi, azaz már nem hajszálrepedésekről van szó. Arról sokkal inkább szó van, hogy a szervezet­lenség következményeit a fegyelem kicsinyítésével próbálják meg enyhíteni a munkahelyek tetemes ré­szén. Mészáros Ottó A Material Vegyipari Kis­szövetkezet termelésének több mint egyharmadát olyan cik­kek teszik ki, melyeket koráb­ban a felhasználók importból szereztek be. A Taurus Gumiipari Válla­lat az idén 38 millió forintér­tékben rendelt az ipari szö­vetkezettől a gumi rugalmas­ságának megőrzéséhez szüksé­ges segédanyagot. Ezt koráb­ban a vállalat az USA-ból im­portálta. A fontos gumiipari adalékanyagból az ipari szö­vetkezet a hazai igények ki­elégítése mellett külföldre is szállít. Ugyancsak importot helyettesít a kisszövetkezet legújabb cikke, a textíliák és bőrök kikészítéséhez szüksé­ges vegyi anyag. Eddig ezt Nyugat-Európából vásárolták a textil- és bőrgyárak. Az idén 50 tonnát gyárta- : nak, de jövőre — terveik sze­rint — megtízszerezik a tér. melést abból a vizes diszper­ziós falfestékből, melynek kö­tőanyagát saját szakembereik fejlesztették ki. A kötőanya­got korábban szintén tőkés or­szágokból vásárolták. Az építőiparban nélkülözhe­tetlen az úgynevezett egy kom- ponensű szilikongumi. A tömí­téseknél használatos anyagból a felhasználók igényeinek meg­felelően az ipari szövetkezet az idén megduplázza termelé­sét, és mintegy 100 millió fo­rint értékben ad át e termé- Tiéből az építőiparnak. Ezt ko­rábban az NSZK-tól vásárol­ták a felhasználók. Szintén im­portot helyettesít a kisszövet­kezet telítetlen poliészter gyan­tája. amelyet szörfök, csóna­kok, vitorlások testének épí­téséhez használnak. Műanyag bója. Műanyagból gyárt bójákat a Budaílax. A könnyű és puha színes vízi jelzőtáblák nem drá­gábbak, ugyanakkor sokkal szebbek az eddig használt, vasle­mezből készített bójáknál, kevésbé balesetveszélyesek, és fényvisszaverő kivitelben is előállíthatok, hogy éjszaka is könnyebben észlelhetők legyenek. Egyaránt használhatók ki­kötőkben, evezőspályákon és strandokon. Tóth Béláné és Gödi József ellenőrzik a már elkészült bójákat. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom