Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-17 / 193. szám

4 MEGYEI 1987. AUGUSZTUS 17., HÉTFŐ Kevés az alkalmas hely A tanács akarja, a tsz nem Az ezredforduló villamosa Üj energiatakarékos villamos készítéséhez keres gyártót a Buda­pesti Közlekedési Vállalat. A BKV szakemberei formatervezett, üzembiztos, csendes, legalább 200 utast befogadó kocsikat szeretnének forgalomba állítani. A közlekedési vállalat kísér­leti műhelyében most készítik a mintadarabot, amely termé­szetesen még nem a végleges konstrukció Mintát vettek a Dunából Szennyezett az iszap 5; Egyetlen fájós derékra sem javallanék pakolást abból ^ az iszapból, amely évtizedek alatt halmozódott fel a ^ Duna szigetszentmiklósi szakaszán. Annak ellenére í sem, hogy még nem ismeretes, miként viselkednek eb- í ben közegben a különböző élő szervezetek, a guppik, ? a vízibolhák, az algák és hogyan változik a fehér ^ mustár csírázóképessége. Ugyanis ezt vizsgálja a Kör- ^ nyezetvédelmi Intézet, ám egyelőre még várni kell ar- '/, ra. hogy az eredményeket összevethessük a magunk cl- í keserítő tapasztalataival. J Tíz esztendeje még egy í kis vödörbe gyűjtöttem az g otthoni háztartási hulladé- g kot, s elegendő volt he- ^ tente kétszer-háromszor ki- ^ üríteni, de mostanában £ már a nagyobb műanyag ^ szeméttartó is szinte na- ^ ponta megtelik. A példa ^ persze nem egyedi, gyaní- | tóm, hogy valamennyien g így vagyunk ezzel, s nem ^ csak háztartási méretek- ^ ben. A városokban, a fal- ^ vakban is évről évre több ^ hulladék gyűlik össze, ^ amelynek elhelyezése, szak- ^ szerű tárolása nem min- ^ dennapi gondokat jelent a V tanácsoknak. Némileg tisztítva Ez a gond utolérte a Rác- kevei Tanácsot is. A 30 ezer négyzetméter alapterületű le­rakóhelyet 1979 óta kezeli a helyi költségvetési üzem. Az évek múlásával arányosan nö­vekedett a szemét mennyisé­ge. Jó példa erre, hogy 1985- ben 61 ezer köbméter, tavaly pedig már 78 ezer köbméter hulladékot szállítottak oda Ráckevéról, Szigetbecséröl, Makádról és Lórévről. Rá­adásul ennek nagy része szip­pantott szennyvíz. Igaz, jö­vőre elkészül a leeresztőhely, ahol már némiképpen tisz­títva, megfelelő körülmények között szabadulhatnak meg tőié. De ezzel csak a gondok egyik fele oldódik meg, hi­szen lassan a szilárd hulladé­kot sincs hová tenni. Becslé­„ Üj módszert alkalmaznak hazánkban is a meddőség ke­zelésére. A nemrég elkezdett új eljárás llriyége': köztiagyí hormont adagolnak tartósan égy hordozható mini pumpa segítségével ; a nők szerveze­tébe. A kezelést Budapesten a Korvin Ottó kórházban az elsők között vezették be. Többek között erős idegi stresszhatás miatt vagy a túl fiatalon és orvosi ellenőrzés nélkül szedett fogamzásgátló tabletták elhagyása után elő­fordulhat, hogy a köztiagyi hormonok termelődése meg­szűnik, vagy erősen csökken. Emiatt nincs petesejtérés, meddőség következik be. Az sek szerint másfél-két éven belül megtelik a mostani sze­méttelep, ezért hosszú távra szóló megoldást kell keresni. — Bonyolítja a dolgot, hogy a szigeten nem szabad sze­méttelepet létesíteni, a mos­tani is csak úgy működhet, hogy a Köjál behunyja a fél szemét — mondja Stáhly Ist­ván vb-titkár. — Így aztán, ha a szabályoknak megfele­lően akarunk eljárni, akkor olyan helyet kell keresni, amely minden szempontból megfelelő. A Lórév felé veze­tő úton, a dömsödi Dózsa Tsz földjének egy darabját sze­meltük ki erre a célra. Tar­talékolunk egy kis pénzt a te­rületelőkészítésre, de mire üzemképessé tesszük a sze­méttelepet, az legalább 20 mil­lió forintba kerül. A művelés alóli kivonásért is sokat kell fizetni, de arra gondoltunk, hogy esetleg földcserével csökkenthetjük a költségeket. Már tárgyaltunk minderről a tsz vezetőivel, akik nem fo­gadták kitörő örömmel az el­képzeléseket. Egyelőre úgy fest a dolog, hogy nem kí­vánnak lemondani a terület­ről. Művelésből kivonni Dömsödön is probléma a szemét elhelyezése. A szerves hulladék egy kis részét a he­lyi biogáztelepen hasznosít­ják, a többi azonban a tsz területén működő lerakóhely­re kerül, ami hamarosan szin­tén megtelik. Azt tervezik, ilyen egetekben alkalmazható az új eljárás. Egy úgyneve­zett hordozható, minipumpát — amely alig nagyobb égy gyufásdoboznál — erősítenek a nő derekára. Ez a beren­dezés 90 percenként, éjjel­nappal ritmusosan adagolja a vénába a hormont. Mint dr. Asztalos Miklós osztályvezető főorvos, az or­vostudomány kandidátusa el­mondta, már két hónapos az a kisfiú, akinek édesanyja e módszer alkalmazásával — több évig tartó más sikerte­len kezelések után — már a második hónapban teherbe esett. A gyermek teljesen egészséges. hogy földdel takarják be, majd fásítják, s esztendő múltán új lerakóhelyet léte­sítenek. Ez is nehézségekbe ütközik, hiszen jószerivel nin­csen alkalmas terület. Ha ta­lálnak is ilyet, még mindig ki­sebb probléma lerakni vala­hová a helyben keletkező sze­metet, mint a Ráckevéról és a társközségekből érkezőt. — Még a múlt évben meg­kerestek bennünket a Rácke­vei Tanácstól és kértek egy konkrét területet, amelyre szükségük lenne — mondja Béres Mihály, a dömsödi Dó­zsa Tsz elnökhelyettese. — Ez erdős, ligetes, kifejezetten szép, még pihenésre is alkal­mas környezet. Néhány száz méterre tőle ott az 51-es út, mellette pedig a mi szántóföl­dünk. Nem is akármilyen, hi­szen 26 aranykorona értékű. Erről nem szívesen mondunk le. A művelés alóli kivonás nem lenne olcsó mulatság a tanácsnak, mert egy aranyko­rona 28 ezer forintot kóstál. Elvileg elképzelhető a föld­csere is. azaz betudhatnak he­lyette állami területet, ki is sajátíthatják, de hangsúlyo­zom: ez akkor is mezőgazda- sági művelésből való kivo­násnak minősül. — Reméljük nem kerül sor erre. Ha semmit nem kelle­ne érte fizetni, s ha nem a mi földünkről lenne szó, ak­kor sem látnánk szívesen, hogy szeméttel terítsék be. Tudjuk, hogy a köz érdeké­ben mennyi mindenhez kell alkalmazkodni, de ezt a ter­vet határozottan ellenezzük. Dömsöd ugyan hivatalosan nem tartozik az üdülőterület­hez, de a hétvégi házak idáig érnek, a másik oldalon pedig a Kiskunsági Nemzeti Park­kal határos. Dömsöd közelé­ben nem tudok elképzelni egy szemétlerakó helyet, mer.t az megbontaná a környezet, a táj egységét. Máshol kell keresni Nem ismertem annyira a környéket, s nem vagyok illetékes arra, hogy tippeket adjak, vagy alkalmas helyet keressek, de bizonyos, hogy lehetne találni a Dunától messzebb olyan homokos, egyéb célra alig hasznosítha­tó területet, ahol nem bánt­ja a szemet az összehordott szemét, hulladék. Ebben a re­ményben várjuk a további fejleményeket... Kotrás a labornak Gyanítom, hogy a Duna-ág mentén élők nemigen tudják, hogy mi fán terem az ökoto­xikológiai vizsgálat, ők csak az érzékszerveikre hagyat­kozhatnak. Nem kell hozzá túl éles szem, hogy megkü­lönböztessék az egykor meg­énekelt kék Dunától ezt a sötét színű, már-már csatornaszerű folyamot, amelynek vízminő­ségét a negyedik osztályba sorolták. És nem kell hozzá kifinomult szaglás sem, hogy bárki érezhesse különleges illatát. Emberemlékezet óta nem kotorták errefelé a med­ret, ezért néhány hónappal ezelőtt örömmel fogadták, hogy megjelent a vízen egy kotróhajó. Egyébként eléggé tisztázatlan körülmények kö­zött, hiszen hirtelen senki sem tudta, kinek a megbízá­sa alapján látóit1 munkához.. 1 Tény az, hogy a kotrást azonnal leállították, részben a több hektár 'kiterjedésű ‘ úszó láp védelmében, meg azért is, mert csak találgatni lehet, hogy mit tartalmaz a partra került iszap. — Szennyezett-e vagy sem? — én bizony nem tudom —, mondja Pnncz László, a Szi­getszentmiklósi Tanacs vb- titkára. Annyi mindent be­szélnek az emberek... A viz minősége nagyon rossz, a strandot évekkel ezelőtt be kellett zárni. Ha ebből indu­lunk ki, akkor könnyen lehet, hogy az iszappal is problé­mák vannak. Azt már másoktól tudom, hogy a városbéliek régóta dé­delgetett vágya, hogy az iszappal feltöltött területet közösségi célokra hasznosít­sák. Ez annál is inkább ért­hető, mert a Duna-ág mentén az egymásba érő parcellák miatt szinte nincsen szabad partszakasz. Igen ám, de ha mérgező az iszap, akkor erről nem is érdemes tovább sza­porítani a szót. Táplálékláncba kerülhet A Közép-Duna-völgyi Víz­ügyi Igazgatóság illetékesei­vel sajnos nem sikerült kap­csolatba lépnünk, de mint Hajtó Lajostól, a Pest Me­gyei Tanács természetvédelmi felügyelőjétől megtudtuk: a Kövízig nem tett le a kot­rásról. Ehhez sikerült megfe­lelő partnert és technológiát találni. Az érdi Bentavölgye Tsz hajója ugyanis nem a hagyományos vedersorral emeli ki az iszapot, hanem körbe-körbe járva felszip­pantja azt. Ezt a környezet­kímélő módszert kívánják majd alkalmazni. De mikor? Csakis akkor, ha rendelkezésre állnak a vizsgálati eredmények. Erre a Környezetvédelmi Intézet ka­pott megbízást. — Nem tudom, milyen gya­nú merült fel — tájékoztat kurtán Pauke Imre igazgató- helyettes, ami kicsit furcsán hangzik, hiszen enélkül ho­gyan vizsgálódhatnak? — Ál­talánosságban annyit mond­hatok, hogy erős szennyező­dés esetén meg kell akadá­lyozni, hogy az visszaszivá­rogjon a vízbe, vagy hogy az Pásztortalálkozó A hortobágyi hídi vásárt, a puszta legnagyobb nyár végi rendezvényét az idén augusztus 20. és 22. között rendezik meg a Rilenclyukú híd lábánál. A hagyomá­nyoknak megfelelően ezút­tal is országos pásztortalál­kozóval kezdődik a prog­ram, majd a pásztorfiú szobrának megkoszorúzása után hivatalosan is meg­nyitják a vásárt. Három napig az ország különböző részeiből meghívott kisipa­rosok, kézművesek, kiske­reskedők, valamint állami és szövetkezeti vállalatok kínálják majd portékáikat a kirakóvásáron. A kilenclyukú híd köze­lében levő vízi színpadon a vásár idején nonstop kul­turális programok szóra­koztatják az érdeklődőket. Többek között fellépnek a pásztortalálkozó résztvevői, a debreceni népi együttes, bemutatkozik a debreceni virágkarneválra érkező dán tűzoltó-fúvószenekar és a litván népi táncegyüttes. A híres betyárcsárda kertjé­ben most is lesz ökörsütés. vagy sem? iszap termőföldre kerüljön, hiszen a tápláléklánc közve­títésével veszélyes lehet az emberre. A mostani konkrét esetben csupán annyi történt, hogy mintát vettünk és meg­kezdődött a vizsgálat. Annak eredményeit azonban majd csak a megbízónkkal közöl­jük. A megbízó az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal hulladékkeze­lési osztálya. Annál az egy- szeru 'ökiiál fo'gväl'hogy á ki­kotort iszap hulladéknak mi­nősül. De nem mindegy, hogy milyennek. Ha ugyanis veszé­lyes hulladéknak találtatik, akkor annak megfelelően kell bánni vele. Az OKTH-ban pedig úgy gondolkodnak — s ezt rendelet is előírja —, hogy a hulladékot veszélyes­nek. kell tekinteni mindad­dig, ameddig be nem bizo­nyosodik az ellenkezője. — Ennek szellemében ve­szélyes hulladéknak kell te­kintenünk a Duna-ágból szár­mazó iszapot is — érvel Ta­kács Attila osztályvezető. — Ezt a vízügy nehezményezte, de végül költségkímélő komp­romisszumot kötöttünk. Egy­előre csak egy vizsgálatot vé­geztetünk el, s abból majd kiderül, hogy szükség van-e a továbbiakra. Főleg arra gyanakszunk, hogy az iszap Jemkoncentratumokat tartal­maz. Ami nagyon könnyen előfordulhat, hiszen hosszú ideig jószerivel csak a válla­latokon múlott, hogy mit en­gednek a Dunába. A dél­pesti szennyvíztisztítónak kö­szönhetően javult a helyzet, de a soroksári csatornába napjainkban is kerül tisztí- tatlan szennyvíz. Ezért le­hetséges, hogy az iszapban is fémkoncentratumok rakódtak le. Ez önmagában nem veszé­lyes, mert nagyon lassú a ki­oldódása. De ha a kotrással megmozgatják, az iszap a partra kerül, akkor a folya­mat felgyorsulhat és jelentős szennyeződést okozhat. Zárt rendszerben S ha a szigetszentmiklósi iszap veszélyesnek minősül? — Akkor nem lehet hagyo­mányos módon kezelni. Ha nincs vele semmi gond, akkor kirakják a partra, vagy be­leengedik egy gödörbe, le­szikkad róla a víz és kész. Ha viszont ártalmas anyago­kat tartalmaz, akkor úgy kell bánni vele, hogy a környezetet ne károsítsa. Zárt helyen kell tárolni, például szigetelt gö­dörben, vagy kitalálni vala­mit a semlegesítésére. Ez meglehetősen költséges dolog. Az első vizsgálatot mi álljuk, de ha továbbiakra lesz szük­ség, az már a Kövíziget ter­heli. Csakúgy, mint az iszap elhelyezése. Kövess László Az én unokáim lángeszűek. Zsenik. Ezt a fiamtól tudom, aki nyaralás után nálunk volt látogatóban családostul. Tele volt hírekkel, főként a gyerekek­re vonatkozóan. A Bori megtanult úsz­ni. Ötlépésnyit — mondja az anyja. Mert lélegezni még nem tud úszás köz­ben — magyarázza a fiam. Azért már nem fulladhat a vízbe — fűzi hozzá —, kiúszik. — És most figyeljetek: a Jani... Ja­ni... Jani, figyelj, fiacskám. Ülj ide. Most mondd meg, mennyi kétszer négy plusz egy. A gyerek fontolgat. Aztán azt mond­ja: öt. — Az kétszer kettő, plusz egy. A kétszer négyet mondd meg. — Nem akarom. Rajzolni akarok — mondja a fiú. És már kezében is a papír és rajzol. Egy meander vonalat, nem nagyon szép, de látszik, hogy az oviban gyakorolta. A kislány van soron. Képzeljük el, megtanulta a Talpra magyart. Ügy fújja, mint a vízfolyás. — Képzeld, nagyanyu, háton is tudok úszni — mondja a kislány. Csak tu­dod, az a baj, hogy a két kezem egy­szerre emelem hátra. — És nem süllyedsz el? — kérdezi a nagyanyja. — A Talpra magyart szavald! — folytatná a fiam a bemutatót. — Hát éppen elsüllyednék, de akkor hasra fordulok és mégsem süllyedek el! — feleli Bori. — Talpra magyar... folytasd. — Hí a haza. Most lovagolok, nagy­anyu. — Ráül a lábára és lovagol. — És a Jani leír nagy számokat. írd le: huszonkettő. A gyerek abbahagyja a rajzolást és leír valamit. Az apja nézi. — Nem, ez nem huszonkettő. Milyen számjegyeket kell odaírni? Két egy­formát. Gombó Pál: — Inkább rajzolok egy kakast. Es rajzol valamit, ami olyan, mint egy mesebeli poraiból élemedett főnix — ha úgy nézzük. — Haszontalanok vagytok — mond- já, az apjuk. — Hagyd őket — mondja a felesége —, látod, játszani akarnak. — Igen — mondja Bori. — Játsszuk azt, hogy b-vel kérdezek és te mondj egy állatot, nagyanyu. Figyelj: egy nagy hal. Nem, az f betűvel kezdődik. — B-vel tudok — mondja a felesé­gem. Bálna. — Én a fókára gondoltam — vágja ki Bori. — A fóka az emlős — magyarázza az apja. A bálna is az. Meg a delfin is. — És az elefánt? — Az emlős. — És a víziló? — Az is. — Nem baj, nagyanyu, akkor mondj egy emlőst. V-vel kezdődik. — Víziló? — Az. Apu most mondta. Várj, kér­dezek valami nehezebbet. De bar- kochbában találd ki. Tárgy. — Kézzel fogható? — Igen — mondja és a saját ruhá­jába kapaszkodik. — Rajtad van? — Igen. — A ruhád? — Igen. De nem. Nem, kérdezz to­vább. — A hajad. — Igen. K. L. — Bori, mondd a Talpra magyart! A kislány feláll. Vigyázzba. Aztán meghajol. Talpra magyar, Petőfi Sán­dor verse. Talpra magyar, hí a haza, itt az idő, most vagy soha. A magyarok istenére esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk. Most kérdezz te engem, nagyan>>u. — Élőlény. — Élt? — Most is él. — Akkor az én vagyok. — Igen. — Ök voltak az üdülő kedvencei —• mondja az apjuk. — Különösen a Jani. öt mindenki folyton hívta magához — helyeselt az anyjuk. — És én is tudok úszni — mondja a Jani. — Te nem tudsz — mondja a fiam. — De igenis! Kétszer három, plusz egy az hét. Kétszer négy plusz egy meg kilenc. — Jól van, fiam. De úszni, azt nem tudsz. — Én tudok — mondja Bori. — Én is — kiáltja Jani. Ezen ösz- szevesznek és elkezdenek hemperegni, közben kacagnak. Hát nem édesek? — Talpra magyar! — kiáltok rájuk. Felállnak. És a kislány szavalni kezd: Kelj fel nap, fényes nap, bokrok alatt a kis bárány majd megfagy. — Kétszer kettő, plusz egy az meg öt — kiált fel Jani. r Es az apjuk úgy, de úgy néz rá­juk. Zsenik, mondom. Mind a ketten. Hát még ha látnák őket! Amint Bori akkorára nyitja a szemét, hogy tá­nyérnyi, Jani pedig bukfencezik, mert már nem tud mit kezdeni az energiá­jával. Olyanok, mint a csík, és tudják minden ismerősük nevét, ami nekem már nem megy. Zsenik. Új eljárás a meddőség kezelésére Hordozható minipumpa

Next

/
Oldalképek
Tartalom