Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-15 / 192. szám

8 i»r«r « .wet mi 1987- AUGUSZTUS 15., SZOMBAT Füstbe megy a jövőnk? Egészséget, gazdaságot károsít !% Füstbe megy a jövőnk? így teszik fel, egészen egy- ^ értelműén a kérdést orvosok és más egészségügyi ^ szakemberek. Mert a dohányzás okozta betegségek ^ világszerte mind nagyobb méreteket öltenek, s ha a f serdülő korosztályokat nem sikerül megakadályozni a í rászokásban, valóban nagy veszély fenyegeti —. erről ^ az oldalról is — az emberiséget. S nemcsak az egész- ^ ség a tét: gazdasági kárt is okoz a dohányzás. A Né- ^ met Szövetségi Köztársaságban például orvosok szá- ^ mították ki, hogy míg az államnak évente 10 milliárd t márka bevétele származik a dohányárukból — az ezek í által okozott kár mértéke még egyszer annyi, 20 mil- í liárd márka. .1 A leszállópálya fényei Befejező szakaszához érkezett — mint megírtuk — az 19S5 vége óta tartó rekonstrukció a Ferihegyi repülőtéren. A Be­tonútépítő Vállalat mint fővállalkozó és kivitelező számos al­vállalkozóval együttműködve az év végére átadja a Ferihegy I. felújított leszállópályáját, gurulóútjait és más repülést se­gítő műszaki berendezéseit. A képen: a bevezető fényeket szerelik üdülőfaluvá fejlődhetne Tápiószentmárton A rossz földek a legdrágábbak A hatvanas években, mint az ország sok más helyén, Tápiószentmárton határában is megjelentek az olaj után kutató szakemberek. Tornyokat építettek, próba­fúrást végeztek, s munkájuk nem is volt teljesen ered­ménytelen. Ám a föld mélyéből nem olaj vagy földgáz tört elő, hanem termálvíz. A helybeliek sokáig nem tudtak mit kezdeni a hirtelen jött áldással. Primőrter­mesztésre elsősorban azért nem gondolhattak, mert a környező földek meglehetősen silányak, legföljebb gyepnek, legelőnek alkalmasak. A végtagfájdalmakban szenvedő emberek azonban hamar felfedezték a meleg víz jó hatását, s ennek nyomán elkészült egy medence, amelynek enyhén barnás vize hamar híres lett a kör­nyéken. Szolgálati szabadalom Biokerámia A Szilikátipari Központi Ku­tató és Tervező intézet szol­gálati szabadalma szerint ké­szített nagy tisztaságú alumi- niuin-oxid — ameiybói sokié- Io hő- és kopásálló alkatrészt állítanak elő — most már bio- kerámiai anyagként is siker­rel vizsgázott. Miíioggyökeret és állkapocs-miplantátumot ké­szítettek belőle, s azt az Or­szágos Korliáz- és Orvostech­nikai Intézettel, valamint az Országos Közegészségügyi In­tézettel közösen nagyon gon­dos toxikológiai és mikrobio­lógiai vizsgalatnak vetették alá. A mérésekből kitűnt, hogy az anyag nem mérgező, és az emberi csontszövet is befogad­ja. Az implantátumok megfor­málására, sorozatgyártásának, a sebészi beavatkozás módsze­reinek és műszereinek kialakí­tására alakult kutatócsoport­ban orvosok, szilikátipari és műszaki szakemberek vesznek részt szoros együttműködés­ben. A többéves kutatómunka alapján most már általánosan alkalmazzák a hazai biokerá­miát a műfoggyökerek beülte­tésénél. Az orosházi Kazép Szövetkezet rendezkedett be a íoggyökér-implantátimiok gyár­tására, amelyhez a kutatóin­tézet adja az alapanyagot. A kutatócsoport most további biztató kísérletet végez ebből az anyagból megformált csípő­protézisek gyártására, továbbá arecsont- és állkapocs-implan- tátumok beültetésére is. Családi költségvetés Hogy nálunk milyen az arány — azt csak sejteni le­het, a nyugatnémetekéhez ha­sonló felmérés, statisztika Ma­gyarországon nem készült. Annyi biztos, hogy a cigaret­tafogyasztás évről évre emel­kedik. Ha nem is tartozunk az élbolyba, de az egyre több do­hányárut fogyasztó országok között tartanak nyilván ben­nünket: 1974 és Í984 között 0.4 százalékkal többet füstölt el hazánk lakossága, míg pél­dául Hollandiában 3,3, Nagy- Britanniában 3,1 százalékos volt a csökkenés, sőt a dohá­nyáról híres Bulgáriában is kevesebb — bár csak 0,2 szá­zalékkal — a nikotintartalmú füstölnivalók fogyasztása, mint tíz évvel korábban. Az állami bevétel dohány­félékből — körülbelül annyi forintban, mint a nyugatné­meteké márkában, azaz 10 milliárd körül jár. Ehhez egy évben 27—28 milliárd cigaret- tafüstjét engedjük a levegő­be — és ki-ki a saját és nem dohányzó embertársai tüdejé­be. Ha egy családnak két tag­ja dohányzik, átlagosan havi kiadásaik 7 százaléka megy el füstölnivalóra. (Ami igen sok család költségvetésében lénye­gesen nagyobb tétel, mint a kultúrára. — könyvre, szín­ház- és mozijegyre, zenére — költött összeg.) Bár a látszát sokszor ellen­kező arányokra enged követ­keztetni, hazánkban a 14 év fölötti lakosságnak nem egé­szen egyharmada, 32 százaléka dohányzik, és 48 százaléka meggyőződ eses nemdohányzó A fennmaradó 20 százalék pe­dig — leszokott. Igaz. van­nak, akik nem is egyszer tet­ték meg ezt... Nemcsak a hátrány Meggyőző adatok bizonyít­ják, hogy érdemes leszokni, amíg nem késő. Orvost vizs­gálatok és kísérletek sokszo­rosan igazolták azt a régi fel- tételezést, hogy szoros össze­függés áll fenn a dohányzás és a tüdőrák között: ahol nö­vekszik a dohányzók száma, nő a tüdőrákos eseteké is. Ugyancsak sok bajt okoz a dohány a szívnél: a corona­ria- (szívkoszorúér) -.megbete­gedések, így a rettegett in­farktus okai között ugyan­csak előkelő helyet foglal el a dohányzás. A ' szívbetegek tetemes része emiatt kerül korházba. Az orvosok szerint itt nem is elsősorban a min­den dohányfélében megievő kátrány a ludas, hanem — valószínűleg — a dohányzás közben keletkező és a veroen feloldódó gazok. Az összefüg­gés itt is nyomon követhető, a skandináv országokban erő­sen csők Kent az ilyen termé­szetű szívbetegségek szama, amióta megkezdődött — pon­tosabban: amióta eredménye­ket hozott — a dohányzás ei- leni küzdelem. Az első intézkedések már nálunk is napvilágot láttak. Egyes vasútvonalakon ,nem szaöad dohányozni, s a Ma­lév repülőgépein sem, egye­lőre a rövidebb járatokon. Több kórházban ugyancsak megtiltották a dohányzást az orvosok, az egészségügyi sze­mélyzet és a betegek számára egyaránt. Némileg enyhíti ná­lunk a veszélyhelyzetet az, hogy a Magyarországon íorga- lomoa kerülő cigaretták 86 százaléka füstszűrös (1972-ben csak 47 százalék volt). Csök­ken a cigaretták dohánytar­talma is, a hazai. dohány-ve­tésterület felén Virginia faj­tát termelnek, s ennek ala­csonyabb a nikotinszintje. Mindehhez jön az a figyel- meztetes, amely kötelezően szerepei minden cigarettásdo­bozon: A dohányzás káros az egészségre! Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) célul tűzte ki, hogy 1995-ig az országok la­kosságának 80 százaléka tar­tozzék a nemdohányzók tábo­rába. Ez reális cél. hiszen ha a leszokottak aránya megma­rad a 20 százaléknál, és éven­te csak 10 százalék szokik rá a felnövő nemzedékekből — az arány egyre javul, s a ki­tűzött határidőig meg is lesz a 80 százalék nemdohányzó. Sokan szívesen abbahagy­nák a dohányzást — de nem tudják, hogyan kezdjenek hoz­zá. Kényszerítő eszköz nincs, s nem is lenne helyes ilyet alkalmazni Próbálkoztak már — mérsékelt sikerrel — a szovjet és bolgár gyártmányú tablettákkal, újabban pedig a Nicorette nevű, svéd gyárt­mányú rágógumival. Ez utób­binál 30—40 százalékos leszo­kási arányt értek el, ami igen jelentékeny eredménynek szá­mít nemcsak a dohányzás, ha­nem általában a káros szen­vedélyek betegeinek gyógyítá­sánál is. Vannak már videöprogra- mok, amelyek bemutatják: milyen veszélyei vannak a do­hányzásnak, és mit tegyen rá­gyújtás helyett a leszokni akaró dohányos. Gyógyítják hipnózissal, akupunktúrával, csoporton,sziehoterópiás < ■ mód­szerekkel. De csakis azokat, akik úgy döntöttek, hogy le akarnak szokni. Akarat kérdése — A legfontosabb — mond­ja dr. Ajkay Zoltán, a Korá­nyi Tüdőgyógyintézet főigaz­gató-helyettese, a dohányzás elleni országos küzdelem egyik vezetője — az akarat. Az or­vosok is sokat segíthetnek. A másik fontos tényező: a jó vagy rossz példa. Elsősorban az orvosoknak, a pedagógu­soknak. és a televízióban gyakran megjelenő személyek­nek kell példát mutatniuk, őket sokan követik szívesen. S hogy a sok gonddal küz­dő állami költségvetés számá­ra mit jelentene, ha egyszeri­ben tömegesen szoknánk le a dohányzásról? A tízmilliárd forint dohányáruból származó bevétellel szemben áll —, hogy nálunk is, mint számos országban, a munkahely: mu­lasztásoknak egyharmada ír­ható a cigaretták, a dohány­zás rovására .. Várkonyi Endre Tervszerűen halad a kiste­lepülések és a peremkerületek bolthálózatának rekonstruk­ciója. Az idén 380 üzletet újí­tanak fel, ezek mintegy há­romnegyede a fogyasztási szö­vetkezetek kezelésében lévő falusi, tanyai bolt. A fejlesz­tés időarányos részét az első félévben teljesítették. Az idén mintegy 50 ezer négyzetméter alapterületen kell megújítani a boltokat és a raktárakat, korszerű pultok­kal, hűtőgépekkel és más fel­szereléssel ellátni a kiskeres­kedelmi hálózat elavult üzle­teinek egy részét. E tenniva­lókra mintegy 265 millió fo­rintot. költhetnek a kereske­delmi vállalatok és a szövet­kezetek. A tavaly meghirde­tett pályázat alapján a belke­reskedelmi tárca — megtold­va a helyi erőforrásokat — mintegy 100 millió forint visz- sza nem térítendő támogatást nyújt az érintett kereskedelmi szervezeteknek. A szövetkeze­Pestiek is kedvelik A tápiószentmártoni Arany- szarvas Tsz tevékenységétől igencsak távol áll a szolgál­tatói feladatkör, de ennek el­lenére ők üzemeltetik a me­leg vizű fürdőt. Sőt, az elmúlt években jelentősen bővítették is. Május elejétől szeptember végéig pezsgő az élet a me­dencék környékén, naponta sok százan keresik fel a kis erdő közepén álló fürdőt. Még távolabbról, Budapest külső kerületeiből is megtalálják, pedig csupán egy rozsdás, fél­behajtott tábla hirdeti a buszmegállóban, hogy a strandhoz itt kell leszállni. A kidőlt-bedőlt buszváró mö­götti legelő közepén poros út vezet egy hídon át a kis er­dőhöz, amely a szó szoros értelmében rejti a strandot. Annak idején, amikor a für­dőzés minimális feltételei megteremtődtek, elsőként nem a tanács, hanem élelmes ma­gánosok ismerték fel, hogy kincset érnek a víz környékén a földek. — Tudja, furcsa az élet — mondja egy kerékpárját toló idős tápiószentmártoni férfi, akivel a község végén, majd­nem az üdülőtelkek előtt ele­gyedtem szóba. — Ezek jtt eb­ben a faluban a legrosszabb földek. Filléreket értek csu­pán és eladhatatlanok voltak. Ma pedig ezreket kérhetnek néhány négyzetméterért. Telkek zsebszerződéssel S mire a tanács egyáltalán eljutott idáig, hogy rendezé­si tervet készíttessen a strand környékére, már a telekosztá­sok révén kialakult kaotikus állapotokkal kellett számol­nia. A tanács eddig, már a rendezési elképzeléseknek megfelelően kétszázhatvan üdülőparcellát értékesített, míg a zsebszerződésekkel el­kelt telkek száma meghalad­ja az ezret is, S legalább öt­százon már építmény is áll. — Nem kell különösebben magyarázni, milyen ellátási gondokat jelent egy forró hétvége — panaszkodik Tóth János, tanácselnök. — A bolt­vezetők a rendelések ideién nem tudják, hogy süt-e a nap vagy esik majd szombaton Szerencsére a helybeliek és az üdülők között jó a vi­szony, s még ezek az ellátó ­tek és a vállalatok csaknem 120 millió forintot költenek saját alapjukból a felújítások­ra, a tanácsok további 30 mil­lió forinttal járulnak hozzá a kivitelezésekhez. A fogyasztá­si szövetkezetek megyei ér­dekképviseleti szervei, a Mé­szövök 11 millió forintot ad­nak e célra. Az üzlethálózat korszerűsí­tését a tapasztalatok szerint, jelentős társadalmi összefogás segíti. A renoválásokat az áfész-ek ipari és szolgáltató részlegeinek szocialista bri­gádjai sok helyen gyorsítják. Az építési, tatarozási munkák egy részét a szövetkezetek sa­ját részlegeikkel végeztetik el; ezzel a kiadások csökken­tésére törekszenek, hogy a rendelkezésre álló összegből így többet fordíthassanak a belső berendezések, bolti esz­közök . beszerzésére. Több te­lepülésen a helyi mezőgazda- sági nagyüzemek adnak jár­művet a szükséges építőanya­gok helyszínre szállításához. si nehézségek sem rontják ezt a kapcsolatot. A tápiószent.- mártoniak elfogadták azt a tényt, hogy a meleg víz hí­re, jó hatása sok embert von? ide. Mi pedig annyit tud­tunk tenni az ellátási helyzet javításáért, hogy az üdülőterü­leten csak úgy adtunk mű­ködési engedélyt egy büfé számára, ha vállalja a tulaj­donos, hogy tejet, kenyeret és alapvető élelmiszereket is árusít. Ami jó üzlet volt azoknak, akik értéktelen földjeiket hét­végi telkekre parcellázták, az nem kifizetődő annak, aki a telkek vonzerejéről, a strand­ról gondoskodik. A termelő- szövetkezet a bevételből jó­formán a fenntartási költsége­ket sem tudja fedezni. A vi­zet hetente kétszer le kell en­gedni. Mivel vízforgató beren­dezés nincs, ezért két szünna­pot kell beiktatni. Ráadásul az Aranyszarvas Tsz a jelen­legi szabályok értelmében min­den itt megvalósult beruházá­sért felhalmozási adót tartozik fizetni. Ez sem teszi vonzó­vá, hogy a tevékenységi kö­réből igencsak kilógó strandot üzemeltesse. Megépül végre az út Hasonlóan lehet ezzel a Pest Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat is, mert nem kapkodtak a felkínált strand után. Ä víz vegyvizsgálatának eredménye; a tápiószentmár­toni nem gyógyvíz, bár igen értékes ásványi anyagot tar­talmaz. Ügy tűnik, jelenleg a parcellázás dinamikus, miköz­ben a strand fejlesztése áll. Beszélik, hogy a közelmúltban egy, a pénzét gyógy-idegen- forgalomba befektetni szán­dékozó NSZK-beli üzletember is felkereste Tápiószentmár- tont. A környék tetszett, ám üzlet mégsem született, mert az infrastruktúra teljes hiá­nyában nem látott garanciát a befektetés viszonylag gyors mestérti lésére. Az infrastruktúra sorában az első az út lenne. Erre most Néhány nappal ezelőtt még csak szürkére vakolt falak, üveg nélküli ablakok voltak látnátok Kiskunlacházán, a Dózsa György út 85. szám alatt. A házon, mely egykor családi otthonul, majd (ha nem is éppen tágas helyi­ségekkel, de átmenetileg el­fogadhatóan) orvosi rendelőül szolgált, tavaly kezdték meg a munkát a helyi tanács Kelka kisvállalatának és. költségveté­si üzemének dolgozói. Korsze­rűsítik. bővítik a rendelőt, s rendezik a környezetét, A majd 3 millió forintos építkezés a végéhez közeledik; a köz­ponti fűtés szerelése, a bur­kolás egy része, a homlok­zatfestés, tehát, az utolsó si­mítások maradtak háti-a. szep­tembertől fogadhatják a bete­geket Az egészségügyi ellátásban minőségi változást hoz a gyarapodás Kiskunlacházán. Korábban a település mint­egy 10 ezer lakóját három körzeti, egy gyermek- és két fogorvos látta el. A tavaly no­vemberben avatott — ugyan­csak Dózsa György úti — új rendelőben azóta munkába állt a második gyermekorvos is. A többi gyógyító pedig most jobb körülmények közé kerül, s kényelmesebb lesz a betegeknek is. Olajkályha he­már reális remény is van, mert a MÉM és1 a KM kö­zös pályázatán, amelyet ösz- szekötő utak építésére írtak ki, sikerült eredménnyel in­dulniuk. Így elkészülhet egy három kilométeres Összekötő út Göbölv járás felől — ez a település tulajdonképpen a tápiószentmártoni vasútállo­más környéke — az iskolától a strandig. Ha megépül, meg­indulhat erre a helyi busz­járat, amely a vonattal ér­kezők számára is elérhetővé tenné a vizet, de ugyanakkor jobb összeköttetést biztosíta­na a 31-es úttal. A miptegy tizenöt milliós beruházás költ­ségeit felerészben a MÉM, harminchárom százalékban a KM fizeti, a hiányzó összeget pedig a megyei, illetve a he­lyi tanács biztosítja. Van látnivaló is Telekigénylőknek nincs hí­ján a tanács. A parcellázások ellenére még mindig vagy százötvenen állnak sorba ház­helyért. Az erre a célra hasz­nosítható földterület — éppen a falu felőli hatalmas gyep — a Ceglédi Állami Tangazda­ság birtokában van. A tanács­elnök bizakodó, Azt reméli, hogy a tangazdasággal sikerül megegyezniük. A közművesítés sem okoz nehézséget, mert a községi vízmű vize már az üdülőterü­leten van. A realitások talaján ma­radva is megfordul az ember fejében: néhány évtizeden, be­lül talán megteremtődnek an­nak a feltételei, hogy a me­gyének ez a része, amely ma még az idegenforgalom fehér foltja, csábító legyen a vendé­gek számára. Van látnivaló is. Elég a helyi fogathajtó-ha­gyományokra gótttlöfnl; vagy a szomszédos Tápiószején ta- jáJMtÁ. Blass,koviph ^ Múzeum­ra. Közel van Cegléd, a ma­ga nevezetességeivel. S ideá­lis hely lenne Tápiószentroár- ton mindazoknak, akik a vá­rosi nyüzsgéstől ■ távol, teftné- szetközelben szeretnének * pi­henni. Az alapok megteremtésében azonban a helyi tanács, illet­ve a termelőszövetkezet csak saját magára számíthat. Csu­pán reménykedni lehet ab­ban, hogy a parcellázásokból befolyó bevételeket oda for­díthatják, ahonnan származ­nak, s nem az egyre szűkö­sebb tanácsi költségvetés hiá­nyának csökkentésére. M. K. lyett szénkazános központi fű­tés készül, 20 négyzetméterrel növekedett az itteni rendelők és váró alapterülete, s újabb 80 négyzetméterrel gyarapszik maga a ház, melyben így he­lyet kaphat az eddig nem volt központi körzeti orvosi ügyelet. Pihenő a gépkocsivezető­nek. orvosi szoba, nővérszoba, CB-rádió, Niva terepjáró, me­leg garázs, hogy azonnal in­dulhasson a kocsi, zuhanyozó, öltöző — mindez nem csekély­ség. Am a lacháziaknak. az apajiaknak, az áporkaiaknak nyilván fontosabb, hogy szep­tembertől minden éjszaka és hétvégen is hívhatják vagy felkereshetik az orvost hi­szen heti két napon 24 órás lesz a szolgálat, mely 18 kilo­méteres körzetben az üdülő- területieket és az állandó lakosokat is ellátja — össze­sen 15 ezer embert. A tanács és a posta gondolt a nehezen közlekedőkre, a sür­gős esetekre, s — hogy könv- nyebb legven az ügyeletet el­érni — nyolc új nyilvános telefonállomást helyezett el az ügyeleti körzetben. A munka az avatás után is folytatódik majd: a sorban az áporkai rendelő gondjának megoldása következik. V. G. P. Folytatódnak a felújítások Kistelepülések boltjai Központi ügyelet Lacházán Éjjel, hét végén hívható

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom