Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-14 / 191. szám
XXXI. ÉVFOLYAM, 191. SZÄM Ára: 1,80 forint 1987. AUGUSZTUS 1 j., PESTEK. A kormány szóvivőjének tájékoztatója Ülést tartott a Minisztertanács Szociálpolitikai intézkedések is szükségesek A Minisztertanács csütörtöki üléséről a késsé, és úgy döntött, hogy további konzul- Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány tációkat kell folytatni, szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács előzetes bejelentései kö. , . telezettséget rendelt el a szabad árformába A kormány beható vita után elfogadta az tart0zó valamennyi ipari termék termelői adóreform keretében bevezetendő általános árának és szolgáltatás díjának tervezett forgalmi adó és a személyi jövedelemadó emelésére. törvénytervezetét, és határozott arról, hogy A kormány módosította a mezőgazdasági az Országgyűlés elé terjeszti. termékértékesítési szerződésről szóló rendc., ,, , letet. A szerződéses fegyelem erősítése ér. A Minisztertanács tárgyalt azokról a szó- bekében emelte a minőséghibás és késedel- ciálpolitikai intézkedésekről, amelyek az nies teljesítésért, illetve a szerződés meghiú- adőreform életbelépésekor válnak csedé- sulásáért fizetendő kötbér mértékét. MA: Értékként óvni <>A másik nagy gond- a tíz' snenHCiii vrHi ezrek testi és lelki épségét, OZ GS[léSXSéffBt az emberi viszonyokat is romboló alkoholizmus. Még 1984-ből való az adat: míg országos átlagban százezer lakosra jutott 56 olyan halál, amelynek oka az alkoholfogyasztás, Pest megyében 80-nál is több.” (3. OLDAL) Méa ecsvszer »Az Egészségügyi Világszervezet íú sumJ* " I szerint, ha a kutatások ilyen OZ tempóban folynak, 1991-ig bizo•„nyosan meglesz a megoldás, de addig előreláthatólag az AIDS-betegek kezelése megközelítőleg 12 milliárd dollárt igényelne, s az eredmény még így is igen kicsi reményekkel kecsegtet.” (6. OLDAL) A fgelaSmarÓ „Gránicz a testvérével ki* m ... ment, s elvitték a gépet a nem t/omnostu tanyáról. A tolvaj először rgj.tggette, majd egy idő után eladta ötezer forintért. 'Tőle egy ráckevei ember vette meg, majd az továbbadj ta más mezőgazdasági eszközért egy nagykőrösi vevőnek.” (8. OLDAL) Magyar—lengyel árucsere Bővítik a választékot A kormányülést követő szóvivői értekezletén Bányász Rezső (a Magyar Rádió érdeklődésére) kitért a kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi tanácskozásán elhangzottakra. Mint mondotta, a megbeszélésen volt vita és bizonyos kérdések nyitva maradtak. A SZOT képviselői például szükségesnek tartották, hogy a jövő évi terv keretében megfelelő szociálpolitikai intézkedések is történjenek. A kormány képviselői a vita során ezzel egyetértettek, és abban állapodtak meg, hogy ezekre az intézkedésekre a következő munkamegbeszélésen visszatérnek. A Minisztertanács most ezekről a szociálpolitikai teendőkről folytatott előzetes konzultációt és úgy döntött, hogy további megbeszéléseket kell tartani a többi között a szakszervezetekkel és az ifjúsági szövetséggel. A kormány és a SZOT találkozóján egyébként az adóreform előkészületeit is áttekintették, és úgy állapodtak meg, hogy a törvénytervezet alkalmas az Országgyűlés elé terjesztésre. Ugyancsak eszmecserét folytattak a jövő évi terv fő irányairól, és teljes volt az egyetértés a tekintetben, hogy a terv megalapozása nagymértékben függ az idei második félév gazdasági eredményeitől. Ezért felkérték a dolgozókolilektívákat arra, hogy tegyenek meg mindent az idei terv teljesítése érdekében. A kormány készülő gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramja kapcsán (a Magyar Nemzet kérdésére) a szóvivő elismerte, hogy a program végrehajtása során adódó nehézségek, népszerűtlen intézkedések kétségkívül terhelni fogják azt a nemzeti egységet, amely az előző évtizedekben kikovácsolódott. De hiszünk abban — hangsúlyozta —, hogy az a nemzeti ösz- szefogás. amely korszakos eredményeket hozott, ma is eleven hajtóerő, motorja lehet a stabilizációnak és a kibontakozásnak. Hozzátette, hogy a népszerűtlen intézkedéseket a gazdasági kényszer szüli, nem a politikai akarat. Egy kérdésre reagálva (Népszabadság) szólt arról is, hogy mostanában a közvélemény érdeklődése mintha túlzottan az adóreform, tehát az elosztási szféra irányába terelődött volna. Az világos — mondotta —, hogy a gazdasági reform továbbfejlesztésének részeként az adóreform bevezetése nem halogatható tovább. Ugyanakkor továbbra is a termelési szféra marad az alapvető és a meghatározó. Az ipari és mezőgazdasági üzemek eredményei, az új fizikai és szellemi alkotások színvonala határozzák meg jövőnket. A termelői áremelkedések bejelentési kötelezettségét (a Magyar Hírlap érdeklődésére) úgy kommentálta, hogy különösen július óta tapasztalható az iparvállalatok egy részének erősödő törekvése a termelői árak, illetve szolgáltatási díjak emelésére. Ezért rendelte el a kormány az előzetes bejelentési kötelezettséget, amely minden alkalommal együtt jár az áremelés indokoltságának vizsgálatával. Ez azt is jelenti, hogy az emelést a vizsgálat időtartamára felfüggesztik. Közvetlen összefüggés a termelői és a fogyasztói árak között jelenlegi árrendszerünkben nincs, de a kapcsolódások közvetetten jelentkeznek, ezért várhatóan e tekintetben is kedvező hatású lesz a mostani rendelkezés — mutatott rá. A mezőgazdasági termék- forgalomra vonatkozó rendeletet ismertetve (a Magyar Rádió kérdésére) Bányász Rezső elmondotta, hogy a minőségi termelés ösztönzése érdekében a jövőben kötbért kell fizetni a nem megfelelő minőségű termékek szállításakor. A kormányrendelet emellett kimondja a termelő felelősségét a technológiai fegyelem megsértéséért, s ez azért fontos, mert ma már igen sok növényvédő szert s más olyan anyagot használnak fel, amelyek szabálytalanul kezelve károsak lehetnek az ember egészségére. Ami a szerződéses fegyelem erősítését illeti: január 1-jétöl a szerződés meghiúsulásakor 12 százalék, hibás teljesítésnél 8 százalék, késedelem esetén pedig fokozatosan növekvő arányú lesz a kötbér. A szóvivő (a Magyar Televízió érdeklődésére) kijelentette, hogy a kormány nem tervezi a forint újbóli leértékelését. A testület az idei külkereskedelmi előirányzatok megvalósításának feltételeit áttekintve arra a következtetésre jutott, hogy az év hátralevő részében sem az érvényes külkereskedelmi szabályozórendszert, sem a forintnak a meghatározott konvertibilis valuták átlagához viszonyított árfolyamát nem szükséges módosítani. Ugyanakkor a kormány indokoltnak látja, hogy aktívabbá váljék a gazdálkodó szervezetek jövő évre szóló exportszerződés- kötési tevékenysége. Ezért az (Folytatás a 3, oldalon.) K ölcsönbe vette a hírlapíró a címet nemes és szép emlékezetű Berzsenyi Dániel urunktól. Ö tette ugyanis papírra — Levéltöredék barát- némhoz — a fényüket nem vesztő szavakat: „Már el- estvéledtem, / Béborult az élet vidám álorcája!” A múló időről, az öregedés beköszöntéről, a sok mindentől búcsút kívánó visz- szavonulásról ma már nem lehet csupán költői tapintattal szólni; bonyolult és társadalmi méretű teendők sokaságát tette, teszi elénk az idősek számának, népességen belüli arányának növekedése. Számításokat mutatnak a hivatalból érintettek Nagykőrösön, milyen vasmarokkal formálja a gazdaságitársadalmi környezet a népesség bizonyos korcsoportjainak létszámát és arányát. Mert táplálkozási, egészségügyi tényezők éppúgy közrejátszottak abban, hogy a városban a húszas években a hatvan évnél idősebbek aránya a lakosság teljességének a tíz százalékát sem érte el, mint a munkakörülmények, a lakásviszonyok stb. S ma sincsen ez másként. Csak éppen — és milyen jó, hogy eljuthattunk idáig! — napjainkban a városban élők minden százfős csoportján belül már 19—20 között van ■ azoknak a Agykutatók világkongresszusa Az idegtudömányok második világkongrésizus'át'áügüsz- tus 16. és 21. között Budapesten rendezi meg az UNESCO védnökségével a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapest Kongresszusi Központ. A konferencia programjáról Adám György akadémikus és Vizi E. Szilveszter akadémikus, a világkongresszus elnöke, illetve főtitkára tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit. Egyebek közt elmondották: a világ hatvan országából csaknem négyezer agykutató, pszichiáter, neurológus, — közöttük három Nobel-dí- jas tudós — vesz részt a tanácskozáson. A magyar agykutatókat, ideggyógyászokat több mint háromszázan képviselik majd'. száma, akik túljutottak a hatodik évtized küszöbén. S ami külön örvendetes, egyre több a hetvenévesnél idősebb lakója a patinás településnek. Ami tükre az általános javulásnak az életkörülményekben és -viszonyokban, egyben azonban figyelmeztető jel is arra, hogy a megszokott, a hagyományos módon nem lehet, nem szabad kezelni azokat a feladatokat, amelyek sajátosak, mivel az idős emberek szükségleteihez, igényeihez kötődnek. Igaz ugyan, hogy Kőrös, a lakosság összetételét nézve, a korosabb települések közé tartozik, de különleges, csak ott jellemző vonás lenne ez? Tágítsuk tehát a kört. A megye népességén belül a század első évtizedében a hatvan év feletti nők és férfiak aránya éppen csak elérte a hét százalékot...! Ma ez az arány tizenhét (!) százaléknyi. Hatalmas ugrás. Köszönhetően ezernyi mindennek, a földes padlójú szobák eltűnésétől a kegyetlen vámot szedő tuberkulózis visszaszorításán át a szegénységből következő alultápláltság megszűntéig. Erre a hatalmas ugrásra azonban — egyre több tapasztalat bizonyítja — nem készült fel a társadalom. Nem készült fel a közgondolkodás és -megítélés változtatásával,' az intézményA lengyel Szudéta-vidékről, XValbrvych városából érkezett Pest megyébe háromtagú delegáció azzal a céllal, hogy a magyar—lengyel árucsereforgalom keretében kiválaszszák azokat a termékeket, amelyek a lengyel üzletekben hiányoznak, avagy választékbővítők lehetnek. Az ottani Mészöv elnöke, Roman Stu- piak vezeti a delegációt, két rendszer, benne főként a gondozóhálózat átalakításával, azoknak a speciális szükségleteknek a kielégíthetőségével, amelyeket az idős kor teremt. Sok tekintetben az idősek gondjai anyagi természetűek és eredetűek — és ez főként a hetven év felettiek esetében bizonyul igaznak a tapasztalatok szerint —, de veszedelmes tévedés lenne — holott ennek a tévedésnek, iránytévesztésnek sokféle jelét látjuk! — kizárólag a bővebb anyagiak megadásában vélni, látni a megoldást. Nagyon sok idős embernek elsősorban nem pénzre, hanem törődésre, szeretetre, magányossága feloldására van szüksége. S a szűkös anyagiak jobb beosztását segítené elő, ha az ipar és a kereskedelem mind összetételében, mind mennyiségében (csomagolási súlyában) olyan árukat hozna forgalomba például élelmiszerekből, amelyek megfelelnek a két idős ember alkotta háztartás s még inkább az egyfős (a jellemző) háztartás igényeinek. Ennek az egyetlen területnek a fontosságára. súlyára fényt vet, ha tudjuk, például a nagykőrösi idősek minden száz- forintnyi kiadásából 40—41 forintot köt le az élelmiszer ...! Gyakran a fölösen, de kényszerűen megvásároltatott élelmiszer. munkatársa pedig felelős szakemberek, akik a vegyi és háztartási, valamint az ipari termékek kiválasztásában vesznek részt. Elkísérte a delegációt a lengyel külkereskedelmi vállalat, a Polem képviselője is. A magyar üzletekben tett látogatás eredményét ma ösz- szegzik, s végleges megállapodás születik a termékek köréről, értékéről. A magyar kereskedőket Lengyelországban a fehér csempe, a lakberendezési tárgyak, lámpák, bútorok, kerti szerszámok, háztartási cikkek érdekelték. A magyar termékek közül az élelmiszerek, a csokoládé, az ételízesítő fűszerek, a száraz tészta, valamint az ipari cikkek közül a sátrak kerültek a lengyel delegáció által összeállított kívánságlistára. A magyar szakemberek július 5-től 10-ig jártak kint és határozták meg a lengyel termékek körét, míg az ottani kereskedők ezen a héten, hétfőn érkeztek s péntekig tartózkodnak megyénkben. A kereskedelmi szerződés aláírásakor. amely erre az évre szól, abban is megállapodnak, hogy az elkövetkező esztendőben mely termékekből kívánnak rendelni. Ebben az esztendőben 102 ezer rubel értékű árut ad el a Szentendre és Vidéke Áfész, s ugyanennyi értékű lengyel terméket vár az áfász kereskedelmi hálózata. A lengyel és a magyar külkereskedelmi szervezetek, a Polem és a Hungarocoop bonyolítják le a két megrendelő között az üzletet. Sz. J. Parányi a példa, ami a példatár gazdagságát illeti, de korántsem kicsiny a mindennapi gyakorlatban azok életében, akik elestvé- ledvén. nem képesek négyöt üzletet bejárni, kapnak-e azt, ami nekik kellene, akiket többszörösen sújt az áruhiány, hiszen anyagi lehetőségeik nem adnak módot a tárolásra, azaz gyakrabban kényszerülnek az eredetileg akart áru helyett mást megvenni (és legtöbbször drágábban), mint a többi háztartás. L ehetőségeink tágítását, ami az idősek helyzetének javítását illeti, nem szabad tehát kizárólag az anyagiak, a nekik kifizetett forintok körében keresni. : A héber törvénykönyv a talmud egyik passzusát elfogadva, be kellene látni, „tanácsot a véntől, tettet az ifjútól." Mégis ritkán kerül sor rá, hogy magukat az időseket kérdezzék a tanácsok (és még ritkábban kerítenek sort erre a kereskedelmi, a szolgáltató vállalatok) ellátásuk, ellátottságuk adott feltételek melletti javításának ötleteiről, formáiról. Pedig ez a tájékozódás nem kerülne semmibe, ha az anyagiakat nézzük, csak egy pici időt, csak egy parányi törődést, figyelmet követelne. Mészáros Ottó Centiről centire haladva Még ebben az évben tervezik átadni azt a két vágánypárt, mely a szerelvények ki-: és beállását segíti elő Szentendrén. A HÉV végállomásánál a Budapesti Közlekedési Vállalat dolgozói centiről centire haladnak a pontosságot igénylő munkával (Erdősi Ágnes felvétele) Barnára sült kenyerek Naponta átlagban mintegy 6,5 tonna kenyeret sütnek a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat budaörsi üzemében. Hétvégeken, amikor benépesülnek a környék víkendházai, ezt a mennyiséget még csaknem 50 százalékkal túl is teljesítik. Felvételünkön Balázs Lajosné péklapáttal szedi ki a szép barnára sült víkendbucikat. (Hancsovszki János felvétele) — ELESTVÉLEDVE ___
