Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-14 / 191. szám

XXXI. ÉVFOLYAM, 191. SZÄM Ára: 1,80 forint 1987. AUGUSZTUS 1 j., PESTEK. A kormány szóvivőjének tájékoztatója Ülést tartott a Minisztertanács Szociálpolitikai intézkedések is szükségesek A Minisztertanács csütörtöki üléséről a késsé, és úgy döntött, hogy további konzul- Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány tációkat kell folytatni, szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács előzetes bejelentései kö­. , . telezettséget rendelt el a szabad árformába A kormány beható vita után elfogadta az tart0zó valamennyi ipari termék termelői adóreform keretében bevezetendő általános árának és szolgáltatás díjának tervezett forgalmi adó és a személyi jövedelemadó emelésére. törvénytervezetét, és határozott arról, hogy A kormány módosította a mezőgazdasági az Országgyűlés elé terjeszti. termékértékesítési szerződésről szóló rendc­., ,, , letet. A szerződéses fegyelem erősítése ér­. A Minisztertanács tárgyalt azokról a szó- bekében emelte a minőséghibás és késedel- ciálpolitikai intézkedésekről, amelyek az nies teljesítésért, illetve a szerződés meghiú- adőreform életbelépésekor válnak csedé- sulásáért fizetendő kötbér mértékét. MA: Értékként óvni <>A másik nagy gond- a tíz' snenHCiii vrHi ezrek testi és lelki épségét, OZ GS[léSXSéffBt az emberi viszonyokat is romboló alkoholizmus. Még 1984-ből való az adat: míg országos átlagban százezer lakosra jutott 56 olyan ha­lál, amelynek oka az alkoholfogyasztás, Pest megyében 80-nál is több.” (3. OLDAL) Méa ecsvszer »Az Egészségügyi Világszervezet íú sumJ* " I szerint, ha a kutatások ilyen OZ tempóban folynak, 1991-ig bizo­•„nyosan meglesz a megoldás, de addig előreláthatólag az AIDS-betegek kezelése megközelítőleg 12 milliárd dol­lárt igényelne, s az eredmény még így is igen kicsi re­ményekkel kecsegtet.” (6. OLDAL) A fgelaSmarÓ „Gránicz a testvérével ki­* m ... ment, s elvitték a gépet a nem t/omnostu tanyáról. A tolvaj először rgj.tggette, majd egy idő után eladta ötezer forintért. 'Tőle egy ráckevei ember vette meg, majd az továbbadj ta más mezőgazdasági eszközért egy nagykőrösi vevő­nek.” (8. OLDAL) Magyar—lengyel árucsere Bővítik a választékot A kormányülést követő szó­vivői értekezletén Bányász Re­zső (a Magyar Rádió érdeklő­désére) kitért a kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi ta­nácskozásán elhangzottakra. Mint mondotta, a megbeszélé­sen volt vita és bizonyos kér­dések nyitva maradtak. A SZOT képviselői például szük­ségesnek tartották, hogy a jö­vő évi terv keretében megfe­lelő szociálpolitikai intézkedé­sek is történjenek. A kormány képviselői a vita során ezzel egyetértettek, és abban álla­podtak meg, hogy ezekre az intézkedésekre a következő munkamegbeszélésen vissza­térnek. A Minisztertanács most ezekről a szociálpolitikai teendőkről folytatott előzetes konzultációt és úgy döntött, hogy további megbeszéléseket kell tartani a többi között a szakszervezetekkel és az ifjú­sági szövetséggel. A kormány és a SZOT találkozóján egyéb­ként az adóreform előkészüle­teit is áttekintették, és úgy állapodtak meg, hogy a tör­vénytervezet alkalmas az Or­szággyűlés elé terjesztésre. Ugyancsak eszmecserét foly­tattak a jövő évi terv fő irá­nyairól, és teljes volt az egyetértés a tekintetben, hogy a terv megalapozása nagy­mértékben függ az idei má­sodik félév gazdasági ered­ményeitől. Ezért felkérték a dolgozókolilektívákat arra, hogy tegyenek meg mindent az idei terv teljesítése érde­kében. A kormány készülő gazda­sági-társadalmi stabilizációs munkaprogramja kapcsán (a Magyar Nemzet kérdésére) a szóvivő elismerte, hogy a program végrehajtása során adódó nehézségek, népszerűt­len intézkedések kétségkívül terhelni fogják azt a nemzeti egységet, amely az előző évti­zedekben kikovácsolódott. De hiszünk abban — hangsúlyoz­ta —, hogy az a nemzeti ösz- szefogás. amely korszakos eredményeket hozott, ma is eleven hajtóerő, motorja lehet a stabilizációnak és a kibon­takozásnak. Hozzátette, hogy a népszerűtlen intézkedéseket a gazdasági kényszer szüli, nem a politikai akarat. Egy kérdésre reagálva (Népszabadság) szólt arról is, hogy mostanában a közvéle­mény érdeklődése mintha túl­zottan az adóreform, tehát az elosztási szféra irányába tere­lődött volna. Az világos — mondotta —, hogy a gazdasá­gi reform továbbfejlesztésé­nek részeként az adóreform bevezetése nem halogatható tovább. Ugyanakkor továbbra is a termelési szféra marad az alapvető és a meghatározó. Az ipari és mezőgazdasági üzemek eredményei, az új fi­zikai és szellemi alkotások színvonala határozzák meg jö­vőnket. A termelői áremelkedések bejelentési kötelezettségét (a Magyar Hírlap érdeklődésére) úgy kommentálta, hogy külö­nösen július óta tapasztalható az iparvállalatok egy részének erősödő törekvése a termelői árak, illetve szolgáltatási dí­jak emelésére. Ezért rendelte el a kormány az előzetes be­jelentési kötelezettséget, amely minden alkalommal együtt jár az áremelés indokoltságának vizsgálatával. Ez azt is jelenti, hogy az emelést a vizsgálat időtartamára felfüggesztik. Közvetlen összefüggés a ter­melői és a fogyasztói árak között jelenlegi árrendsze­rünkben nincs, de a kapcsoló­dások közvetetten jelentkez­nek, ezért várhatóan e tekin­tetben is kedvező hatású lesz a mostani rendelkezés — mutatott rá. A mezőgazdasági termék- forgalomra vonatkozó rendele­tet ismertetve (a Magyar Rá­dió kérdésére) Bányász Rezső elmondotta, hogy a minőségi termelés ösztönzése érdekében a jövőben kötbért kell fizetni a nem megfelelő minőségű termékek szállításakor. A kor­mányrendelet emellett ki­mondja a termelő felelősségét a technológiai fegyelem meg­sértéséért, s ez azért fontos, mert ma már igen sok nö­vényvédő szert s más olyan anyagot használnak fel, ame­lyek szabálytalanul kezelve károsak lehetnek az ember egészségére. Ami a szerződé­ses fegyelem erősítését illeti: január 1-jétöl a szerződés meghiúsulásakor 12 százalék, hibás teljesítésnél 8 százalék, késedelem esetén pedig foko­zatosan növekvő arányú lesz a kötbér. A szóvivő (a Magyar Tele­vízió érdeklődésére) kijelen­tette, hogy a kormány nem tervezi a forint újbóli leérté­kelését. A testület az idei kül­kereskedelmi előirányzatok megvalósításának feltételeit áttekintve arra a következte­tésre jutott, hogy az év hát­ralevő részében sem az ér­vényes külkereskedelmi sza­bályozórendszert, sem a fo­rintnak a meghatározott kon­vertibilis valuták átlagához viszonyított árfolyamát nem szükséges módosítani. Ugyan­akkor a kormány indokoltnak látja, hogy aktívabbá váljék a gazdálkodó szervezetek jö­vő évre szóló exportszerződés- kötési tevékenysége. Ezért az (Folytatás a 3, oldalon.) K ölcsönbe vette a hír­lapíró a címet nemes és szép emlékezetű Berzsenyi Dániel urunk­tól. Ö tette ugyanis papír­ra — Levéltöredék barát- némhoz — a fényüket nem vesztő szavakat: „Már el- estvéledtem, / Béborult az élet vidám álorcája!” A múló időről, az öregedés beköszöntéről, a sok min­dentől búcsút kívánó visz- szavonulásról ma már nem lehet csupán költői tapin­tattal szólni; bonyolult és társadalmi méretű teendők sokaságát tette, teszi elénk az idősek számának, né­pességen belüli arányának növekedése. Számításokat mutatnak a hivatalból érintettek Nagy­kőrösön, milyen vasmarok­kal formálja a gazdasági­társadalmi környezet a né­pesség bizonyos korcso­portjainak létszámát és arányát. Mert táplálkozási, egészségügyi tényezők épp­úgy közrejátszottak abban, hogy a városban a húszas években a hatvan évnél idősebbek aránya a lakos­ság teljességének a tíz százalékát sem érte el, mint a munkakörülmények, a lakásviszonyok stb. S ma sincsen ez másként. Csak éppen — és milyen jó, hogy eljuthattunk idáig! — napjainkban a városban élők minden százfős cso­portján belül már 19—20 között van ■ azoknak a Agykutatók világkongresszusa Az idegtudömányok máso­dik világkongrésizus'át'áügüsz- tus 16. és 21. között Budapes­ten rendezi meg az UNESCO védnökségével a Magyar Tu­dományos Akadémia és a Bu­dapest Kongresszusi Központ. A konferencia programjáról Adám György akadémikus és Vizi E. Szilveszter akadé­mikus, a világkongresszus el­nöke, illetve főtitkára tájé­koztatta tegnap a sajtó képvi­selőit. Egyebek közt elmon­dották: a világ hatvan orszá­gából csaknem négyezer agy­kutató, pszichiáter, neurológus, — közöttük három Nobel-dí- jas tudós — vesz részt a ta­nácskozáson. A magyar agy­kutatókat, ideggyógyászokat több mint háromszázan kép­viselik majd'. száma, akik túljutottak a hatodik évtized küszöbén. S ami külön örvendetes, egyre több a hetvenéves­nél idősebb lakója a pati­nás településnek. Ami tük­re az általános javulásnak az életkörülményekben és -viszonyokban, egyben azonban figyelmeztető jel is arra, hogy a megszokott, a hagyományos módon nem lehet, nem szabad ke­zelni azokat a feladatokat, amelyek sajátosak, mivel az idős emberek szükségle­teihez, igényeihez kötőd­nek. Igaz ugyan, hogy Kőrös, a lakosság összetételét néz­ve, a korosabb települések közé tartozik, de különle­ges, csak ott jellemző vo­nás lenne ez? Tágítsuk te­hát a kört. A megye né­pességén belül a század első évtizedében a hatvan év feletti nők és férfiak aránya éppen csak elérte a hét százalékot...! Ma ez az arány tizenhét (!) szá­zaléknyi. Hatalmas ugrás. Köszönhetően ezernyi min­dennek, a földes padlójú szobák eltűnésétől a ke­gyetlen vámot szedő tuber­kulózis visszaszorításán át a szegénységből következő alultápláltság megszűntéig. Erre a hatalmas ugrásra azonban — egyre több ta­pasztalat bizonyítja — nem készült fel a társadalom. Nem készült fel a közgon­dolkodás és -megítélés vál­toztatásával,' az intézmény­A lengyel Szudéta-vidékről, XValbrvych városából érke­zett Pest megyébe háromtagú delegáció azzal a céllal, hogy a magyar—lengyel árucsere­forgalom keretében kiválasz­szák azokat a termékeket, amelyek a lengyel üzletekben hiányoznak, avagy választék­bővítők lehetnek. Az ottani Mészöv elnöke, Roman Stu- piak vezeti a delegációt, két rendszer, benne főként a gondozóhálózat átalakításá­val, azoknak a speciális szükségleteknek a kielégít­hetőségével, amelyeket az idős kor teremt. Sok tekintetben az idő­sek gondjai anyagi termé­szetűek és eredetűek — és ez főként a hetven év fe­lettiek esetében bizonyul igaznak a tapasztalatok szerint —, de veszedelmes tévedés lenne — holott ennek a tévedésnek, irány­tévesztésnek sokféle jelét látjuk! — kizárólag a bő­vebb anyagiak megadásá­ban vélni, látni a megol­dást. Nagyon sok idős em­bernek elsősorban nem pénzre, hanem törődésre, szeretetre, magányossága feloldására van szüksége. S a szűkös anyagiak jobb beosztását segítené elő, ha az ipar és a kereskedelem mind összetételében, mind mennyiségében (csomagolá­si súlyában) olyan árukat hozna forgalomba például élelmiszerekből, amelyek megfelelnek a két idős ember alkotta háztartás s még inkább az egyfős (a jellemző) háztartás igé­nyeinek. Ennek az egyet­len területnek a fontossá­gára. súlyára fényt vet, ha tudjuk, például a nagykő­rösi idősek minden száz- forintnyi kiadásából 40—41 forintot köt le az élelmi­szer ...! Gyakran a fölö­sen, de kényszerűen meg­vásároltatott élelmiszer. munkatársa pedig felelős szakemberek, akik a vegyi és háztartási, valamint az ipari termékek kiválasztásában vesznek részt. Elkísérte a de­legációt a lengyel külkereske­delmi vállalat, a Polem kép­viselője is. A magyar üzletekben tett látogatás eredményét ma ösz- szegzik, s végleges megálla­podás születik a termékek köréről, értékéről. A magyar kereskedőket Lengyelország­ban a fehér csempe, a lakbe­rendezési tárgyak, lámpák, bútorok, kerti szerszámok, háztartási cikkek érdekelték. A magyar termékek közül az élelmiszerek, a csokoládé, az ételízesítő fűszerek, a szá­raz tészta, valamint az ipari cikkek közül a sátrak kerül­tek a lengyel delegáció által összeállított kívánságlistára. A magyar szakemberek jú­lius 5-től 10-ig jártak kint és határozták meg a lengyel ter­mékek körét, míg az ottani kereskedők ezen a héten, hét­főn érkeztek s péntekig tar­tózkodnak megyénkben. A kereskedelmi szerződés alá­írásakor. amely erre az évre szól, abban is megállapod­nak, hogy az elkövetkező esz­tendőben mely termékekből kívánnak rendelni. Ebben az esztendőben 102 ezer rubel értékű árut ad el a Szentendre és Vidéke Áfész, s ugyanennyi értékű lengyel terméket vár az áfász keres­kedelmi hálózata. A lengyel és a magyar külkereskedelmi szervezetek, a Polem és a Hungarocoop bonyolítják le a két megrendelő között az üz­letet. Sz. J. Parányi a példa, ami a példatár gazdagságát illeti, de korántsem kicsiny a mindennapi gyakorlatban azok életében, akik elestvé- ledvén. nem képesek négy­öt üzletet bejárni, kap­nak-e azt, ami nekik kel­lene, akiket többszörösen sújt az áruhiány, hiszen anyagi lehetőségeik nem adnak módot a tárolásra, azaz gyakrabban kénysze­rülnek az eredetileg akart áru helyett mást megvenni (és legtöbbször drágábban), mint a többi háztartás. L ehetőségeink tágítását, ami az idősek helyzeté­nek javítását illeti, nem szabad tehát kizárólag az anyagiak, a nekik kifizetett forintok körében keresni. : A héber törvénykönyv a talmud egyik passzusát elfogadva, be kellene lát­ni, „tanácsot a véntől, tet­tet az ifjútól." Mégis rit­kán kerül sor rá, hogy ma­gukat az időseket kérdez­zék a tanácsok (és még rit­kábban kerítenek sort erre a kereskedelmi, a szolgál­tató vállalatok) ellátásuk, ellátottságuk adott feltéte­lek melletti javításának öt­leteiről, formáiról. Pedig ez a tájékozódás nem ke­rülne semmibe, ha az anyagiakat nézzük, csak egy pici időt, csak egy pa­rányi törődést, figyelmet követelne. Mészáros Ottó Centiről centire haladva Még ebben az évben tervezik átadni azt a két vágánypárt, mely a szerelvények ki-: és beállását segíti elő Szentendrén. A HÉV végállomásánál a Budapesti Közlekedési Vállalat dolgo­zói centiről centire haladnak a pontosságot igénylő munkával (Erdősi Ágnes felvétele) Barnára sült kenyerek Naponta átlagban mintegy 6,5 tonna kenyeret sütnek a Nyu­gat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat budaörsi üzemében. Hét­végeken, amikor benépesülnek a környék víkendházai, ezt a mennyiséget még csaknem 50 százalékkal túl is teljesítik. Fel­vételünkön Balázs Lajosné péklapáttal szedi ki a szép barnára sült víkendbucikat. (Hancsovszki János felvétele) — ELESTVÉLEDVE ___

Next

/
Oldalképek
Tartalom