Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-13 / 190. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 189. SZ-4M 1987. AUGUSZTUS 13., CSÜTÖRTÖK Vízgazdálkodás, termelés, egészségügy Az öntözés költséges művelet Néhány napja sajátos víz­fakasztó módszeiről számol­tunk be. Az egyik kerttulaj­donos a magas talajvízszintü Galga-völgyben egyszerű szerkezettel fúrt kutat a fe­jes káposzták öntözése céljá­ból. Akkor a júliusi kánikula végén jártunk. Azóta a fel­adatot megoldotta a termé­szetes csapadék, ám a kút jó lesz majd jövőre, de az is el­képzelhető, hogy még az idén szükség lesz rá. A csapadék kényes termelé­si tényező. Nem kedvez min­den kultúrának a bősége vagy a hiánya, dé olyan' hely­zet is előfordul, amikor az előbbi egyáltalán nem kívá­natos. Gondoljunk csak a kö­zelmúlt napok áradásaira. Ar­ról is írtunk, hogy körzetünk­ben nagyüzemi táblákon ugyancsak találkoztunk öntö­zőberendezésekkel. Azt is tud­juk, hogy az öntözés költsé­ges munkaművelet. Ennek is­meretében eléggé meglepő, hogy a világ mintegy 220 mil­lió hektár öntözött területé­ből 158 millió hektár a fej­lődő országokban található. Ebből Ázsia részesedése 137 millió hektár, ahol az öntö­zéssel a természetes vízkész­letek kihasználásának évezre­des hagyományai vannak. Ugyanakkor Afrika csak 10,4 millió hektár öntözőit' terüle­tet tudhat magáénak. Ezek a földrészek bizony eléggé távolinak tűnnek tő­lünk. Közelebbre hozza őket az, hogy a gödöllői agrárköz­pontnak nemzetközi kisugár­zása van, amelynek keretébe tartozik például a Gödöllői Agrártudományi Egyetem me­leg égövi osztálya, sőt az ag­rárközpontnak meleg égövi bi­zottsága is működik. Ez a bi­zottság rendezett a nyáron ta­nácskozást a meleg égövi szak­embereknek. Két alapheiyzet A tanácskozás vízgazdálko­dási, meliorációs és a termé­szeti erőforrásokkal foglalko­zó szekciójában szereztük az előző információkat A víz nélkülözhetetlen elem a me­zőgazdasági termelésben s ez különösen élesen jelentkezik a meleg égöv országaiban. Ka­rácsonyi Zoltán — a Debre­ceni Agrártudományi Egye­temről — az adott éghajlat­nak megfelelően két alaphely­zetet különböztetett meg. A száraz országokban a víznek teremtői szerepe van. Víz, ön­Moh Örült római vakáció. Szí­nes, magyarul beszélő olasz filmvígjáték. 6 és 8 órakor. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Torriay Endre András szob­rász kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Számítástechnikai tanfo­lyam felnőtteknek. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről, Iparművészet a gö­döllői művésztelepen, kiállí­tás. megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás. megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóte­rem: Bábkiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. főzés nélkül nincs mezőgaz­dasági termelés. A másik esetben a vízgazdálkodás ki­egészítő elem, de ez a kiegé­szítő elem az intenzív terme­lés alapja. A vízgazdálkodás színvona­la egyben fokmérője a gaz­dálkodás intenzív voltának. Ezt a megállapítást meggyő­zően igazolják az adatok. Ter­mészetes vízviszonyok köze­pette Laoszban négy év átla­gos rizstermése 1,3 tonna volt hektáronként. Ugyanekkor Kambodzsában, ahol a víz- használat jellemzője az árvi­zek kivédése volt, az átlagter­més 1,5 tonna. Pakisztán, Vietnam, Srí Lanka és Nyu- gat-Malaysia öntözéssel és1 le- csapolással, közepes mű- trágyaíeihasználással 3 ton­nát takarított be. Japán, tel­jes körű vízgazdálkodással, magas műtrágyahasználattal, fajtamegválasztással, nö­vényvédelemmel ennek a két­szeresét. Kísérleti körülmé­nyek biztosítása esetén a ma­ximum 10 tonna! Közös nevező A szakértők, fgy a magyar szakértők feladata is a kor­szerű technológiák közös ne­vezőre hozása a helyi adott­ságokkal, lehetőségekkel. E munka során egészen külö­nös hatásokkal is számolni kell, avagy számolni kellett volna. A mi kis káposztásker­ti példánk össze sem vethető a hatalmas területek öntözését kísérő vonatkozásokkal. Dr. Szalai György, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem szakértője előadásának kivo­natában éppen _ az utóbbira hívta fel a figyelmet. Az ön­tözési tervekben az öntöző módszer, annak üzemirányí­tása nemcsak a mezőgazdasá­gi termelés eredményességét, jövedelmezőségét, hanem a létesítmény területén és kör­nyékén letelepült lakosság jó­létét, egészségét is befolyá­solja — írja. Vérmétely, malária Az eltelt három évtized alatt gyorsan szaporodtak a trópusi és szubtrópusi éghaj­latú fejlődő országokban a vízigények kielégítését szolgá­ló létesítmények. E vízügyi fejlesztésnek elsődleges célja a több élelem- és rostanyag- termelés, valamint a lakosság életszínvonalának emelése. Ugyanakkor ezekkel akaratla­nul is az egészségügyi prob­lémák új távlatait nyitották meg. 1926 előtt például, ami­kor Szudánban a Sennar-gá- tat építették a Kék-Nílus völgyében, az energiatermelés és a gezirai öntözőrendszer vízellátása céljából, a vérmé­tely jelenlétét még nem ész­lelték a területen és a malá­ria sem okozott gondot. Gezi- ra környékén jelenleg több faluban az iskolás korú gyere­kek nyolcvan százaléka vér- mérellyel és maláriával fer­tőzött A több tudományágra kiter­jedő tervezéssel, előrelátás­sal napjainkban mindezen veszély számottevően csök­kenthető. Cselekedeteink el­lentmondásos hatásaira min­denesetre ez érzékletes példa. Bizonyára tisztában vannak ezzel a gödöllői egyetemen a meleg égövi szakirány iránt érdeklődő hallgatók is. B. G. Nyit az uszoda Nagyközségi és területi ösz- szefogással épül Aszód és kör­nyéke úszásoktatásának ellá­tására a tanuszoda az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépisko­lában. Az építkezés indulá­sakor sokan vásároltak tégla­jegyet, a tanulók szünidei munkával is segítették a be­ruházást. Ezt takarja az a ki­jelentés, hogy a korszerű fe­dett uszoda jelentős részben társadalmi munkával és la­kossági hozzájárulással léte­sül. Hamarosan mindezt múlt­időbe tehetjük, mert augusz­tus 20-án, az aszódi alkot­mánynapi ünnepség kereté­ben, átadják a fontos sport- központot. Az eseményen ki­tüntetéseket nyújtanak át tár­sadalmi munkáért és bemuta­tó úszóverseny is színesíti a régen várt napot. ÜGYELET Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsan, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen augusztus 15-én 8 órától 17-én 8 óráig dr. Pénzes János, Szada, Mátyás király út 5/a. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Váckisújfalun, Vác- szentlászlón, Versegen és Zsámbokon augusztus 15-én 8 órától 17-én 8 óráig dr. Do­bos László, Valkó, Szabadság u 62. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál dr. Pénzes János vehető igénybe. Gyenge általános műveltséggel Igazságosság és nyíltság Az utóbbi években a felső- oktatási intézményekben több­ször is végrehajtottak változ­tatásokat a felvételi rendszer­ben. Az okok mindenki által ismertek, az új forma követ­kezményeit, illetve előnyeit idén tapasztalhatták először a felvételizők. A Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen dr. Raátz Elemér egyetemi főtit­kárral és Keszthelyi Kamilló- né tanulmányi csoportvezető­vel az első tapasztalatokról beszélgettünk. üt:::::: :«n » Véleményünk szerint a mos­tani rendszer mind a diákok­nak, mind a felvételi bizott­ságnak a legmegfelelőbb. Le­het, hogy néhány kérdésben még van lehetőség a finomí­tásra, azonban a korábbi gya­korlathoz képest a mostani óriási előrelépést jelent. A je­lentkezők is örömmel fogadták a változtatásokat, hiszen ezek lehetővé teszik számuk­ra, hogy a bizottság vélemé­nyét akár meg is vétózzák, ha döntésüket nem találják he­lyesnek. A gyerekeket jó érzéssel töl­ti el az új felvételi nyíltsá­ga, valamint a visszaélési le­hetőségek teljes kiküszöbölése. A pontokkal most nem lehet mahinálni, s ezt ők is jól tud­ják. Az írásbelik után szinte naponta jöttek az egyetemre érdeklődni eredményeikről, röviden: jól érzik magukat eb­ben az igazságos versenyben. A problémát inkább az je­lenti, hogy egyszerűen fogalma sincs sok jelentkezőnek, hova jelentkezett, mit fog itt tanul­Aoiiről hallgat a plakát Melyik víz korlátozott? A rossz tájékoztatás rosz- szabb a nem tájékoztatásnál. Akkor is, ha vízkorlátozásról van szó. Körzetünk települé­seit járva e rendelkezés beve­zetéséről a legkülönbözőbb plakátokat,1 szórólapokat, nyílt leveleket láthattunk. Az egyik például így figyelmeztetett: A nagyközségi tanács vb vízkor­látozást rendelt el 6 és 22 óra között közterületen és házi­kertben. Hogyan gondolkodik a la­kos? A rendeletet szó sze­rint értelmezve azt mondhat­ja, hogy locsolókannából is ti­Idestova tíz esztendeje már annak, hogy Pest megyében — Aszódon — először szer­veztek olvasótábort cigány- gyerekeknek. A gondolat és a megvalósítás egy lelkes nép­művelőnek volt köszönhető: Dinnyés Lászlónak. Az egy évtizeddel ezelőtti események kapcsán kerestük fel otthoná­ban, hogy napjaink számára keressünk tanulságot abban, ami akkor történt. Hogyan született meg a rendhagyó ötlet? Dinnyés László akkor az aszódi műve­lődési ház igazgatója volt. Az volt a meggyőződése, hogy a közművelődésben a község minden rétegével foglalkozni kell. Tudvalevő, hogy Aszód egyik társközségében, Do­monyban nagy számú cigány­ság él. Ők valahogy mindig kimaradtak az olyan progra­mokból. amelyek pedig őket is érdekelték. Már ezért is ér­lelődött az igazgatóban a gon­dolat: speciális tábort szervez az említett népcsoport gyer­mekeinek. Elképzeléseinek az olvasó­tábori forma felelt meg a leg­inkább. Célul tűzte ki, hogy a táborozókkal megismerteti a valódi cigánydalkincs egy ré­szét, a meséiket, a hagyomá­nyaikat. Két segítőtársra is talált e nehéz feladat meg­valósításában Tolnai Edit és Mondok Sándor népművelők személyében. Pedagógusokat szándékosan nem vont bele ebbe a munkába, mert még a látszatát is kerülni akarta az iskolásdinak. Munkatársaival megegyez­tek abban, hogy naponta ugyan több foglalkozást iá fognak tartani, de azok leg­feljebb húszpercesek lehet­nek. Hamarosan elkészítették a részletes tábori programot. Elképzeléseikkel megkeresték a Hazafias Népfront megyei lalmas az öntözés. (A rádióban bemondták, locsolókannából szabad.) A következő felmerü­lő kérdése, mit tegyen a saját kútjával, amit magának, csa­ládjának, kertjének ásatott, vagy fúratott. Talán ézt sem használhatja? A piakát szerint nem! Szokványos fordulat: tartott ez a bizonytalanságunk mind­addig, amíg eljutottunk Veres­egyház falujába. Ott emígy fogalmaz az ér­tesítés: A vezetékes ivóvízhá­lózatba bekötött háztartások­ban tilos a kertek tömlős lo­csolása és a gépkocsik tömlős mosása. A vízkorlátozás meg­szegői ellen szabálysértési el­járást indítunk, a szabálysér­tő 5000 forintig terjedő pénz­bírsággal sújtható. Kérjük a lakosság szíves megértését és a vízkorlátozás betartását. Ez a szabatos tájékoztatás! Ha« kicsit tovább gondolko­dunk a látottakon, felvetődik a kérdés, a meg nem nevezett településen talán nem is gon­dolják komolyan a vízkorláto­zás betartását, azért nem tá jékoztatták a lakókat ilyen részletesen. Lehet, hogy Veres­egyházon ellenőrizték is? ni. Persze az sem elhanya­golható, hogy a tanulók nagy részének az általános művelt­ségi színvonala nagyon ala­csony. Igaz, a szakmai tár­gyakból jól felkészülnek, de másra nem is nagyon fordíta­nak gondot. Ugyan próbálnák enyhíteni ezt a gondot, hogy a középiskolából hozott pontszá­mokba beleszámít néhány egyéb tantárgy érdemjegye is. ám a külöhböző iskolákban mások a követelmények, s a tanárok segítő szándéka is, te­hát erre nem Igazán lehet ala­pozni. * Éppen ezért a bizottságnak kell élni a minimális lehető­séggel, hogy a szaktárgyakon kívül a rátermettséget is fi­gyelembe vegyék az értéke­lésnél. Igaz, ezt sem lehet túl­zásba vinni, ugyanis azok á tanulók, akik szakmai tanul­mányi versenyeket nyertek, az elméleti tárgyakat nem éppen a legjobban tudják. Ez az oka annak is, hogy az első évek általában csak alapozók ezek­nek a diákoknak, s az sem vé­letlen, hogy a létszámhoz ké­pest mintegy 10 százalék a le- maradottak — évismétlők — aránya, akiknél nem is any- nyira a szorgalommal van baj, mint inkább a hozott tudással. A felvételt nyert jelentkezők dolgozatai egyébként idén job­ban sikerültek egy kicsit, mint a korábbi években, annak el­lenére, hogy nehezebbek vol­tak, mint a hasonló tárgyak­ban felvételt hirdető más egyetemeken. A jelentkezők száma hasonló volt a tavalyi­hoz, s közülük most is feltét­lenül előnyben voltak azok, akik szakközépiskolában vé­geztek. Sajnálatos dolog, hogy a korábban érettségizők ará­nya mindössze 10 százalék a felvettek közül, annak ellené­re, hogy ők már egy, vagy több évet is eltöltöttek a szak­mában. Azt még el kell mondani, hogy az utóbbi években csök­ken a kereslet a mezőgazdá­szok iránt, s ennek fő oka, hogy a gazdaságok takaréko­sabb munkaerő-gazdálkodást folytatnak. Ez azonban a kép­zésre nem nyomja rá a bé­lyegét. Művelődési központ Várják a fiatalokat A vakáció fináléjában is várja táboraiba a fiatalokat a gödöllői művelődési központ. Augusztus 17-én kezdődik és 23-ig tart a számítástechnikai tábor általános diákok szá­mára. Ez alapfokú tanfolya­mot nyújt Commodore 16-os és 64-es gépeken. Augusztus 21-től 29-ig napközis jellegű zenei játéktábor lesz a műve­lődési központban. A résztve­vők körét a közművelődési intézmény zenevár klubjának tagjai, valamint zeneiskolások alkotják. bizottságát. Ott szinten tet­szést nyertek az ötlettel. A megvalósításra ötezer forintot kaptak. A látszólag kevés pénz bőven fedezte a harminc gyerek egyhetes ellátását, hi­szen a tábori ágyakat az álta­lános iskola tantermeiben ál­lították fel, és az étkezést a napközi otthon konyhája szolgáltatta, a hivatalos gyer­mekélelmezési áron. A gyerekekkel Rács László- né személyében nem várt se­gítség is érkezett. Ö önzetle­nül vállalta a táborozok ápo­lását, ami annál is érdeke­sebb feladatot jelentett, mert ezek a fiatalok eddig még soha nem táboroztak. Már az első napon szembe­tűnt, hogy a gyerekek meny­nyire szeretik a meséket. Szó szerint szájtátva hallgatták a cigányokról szóló mesés tör­téneteket. A tábori élet szer­ves része volt náluk is a zene. Péli István gitáros fá­radhatatlanul pengette hang­szerén a szebbnél szebb ci­gánydalokat. Nem csoda hát, hogy ő lett a táborozok ked­vence. Mindennap elmentek a köz­ségi könyvtárba. Ádám Imré- né könyvtáros szívügyének tekintette a gyermekek ér­deklődésének felkeltését a könyvek iránt, hiszen többsé­gük még ilyen helyen meg sem fordult. Rendszeressé vál­tak a diafilmvetitések és a le­mezhallgatások. Lelkesebb közönség talán nem is élvezte mindezt sem azelőtt, sem az­után. Esténként bőven jutott vol­na idő a közös játékokra, em­lékezett vissza Dinnyés László. Ám észrevették, hogy a cigánygyerekek ilyen játé­kokat nem tudnak. Eszükbe jutott az ő gyerekkoruk ked­velt játéka, az Adj király katonát! Megmutatták, attól kezdve csak ezt játszották. Talán azért, mert sok benne a mozgás, a lendület, az erő. Sikerült eljutniuk budapesti kulturális intézményekbe is. Szinte alig bírtak betelni a ha­tással, a látvánnyal. De a nagyváros zaja, forgalma, lüktetése riasztotta őket. Vágytak mielőbb haza. Sok vidám epizód is tör­tént. Dinnyés László számára a legemlékezetesebb a követ­kező volt. Az egyik délután megígérték a gyerekeknek, hogy ha valaki másnap el­mond valamilyen mesét, dup­la adag fagyit kap érte. Meg­történt az esti mosakodás és a lefekvés. Nem sokkal ké­sőbb eltűnt mindenki. Csak jóval később jöttek rá, egy- szál pizsamában a közeli bisztróba szöktek, ahol meg­nézhették az esti mesét. Az egy hét elszaladt. Min­denkitől elbúcsúztak, de nem akart hazamenni senki sem. Valósággal úgy kellett őket feltuszkolni a buszra. A tábor után nem sokkal letéti könyv­tár létesült Rácz Lászlóéknál. Csaknem mindegyik táborozó beiratkozott a domonyi könyvtárba. Ezek az eredmé­nyek nem voltak látványosak, de a szervezők büszkék arra, hogy ők tehették meg ott az első lépéseket. K. I. Cs. Labdarúgás Ifik a Bozsik táborban A Gödöllői SC serdülő lab­darúgói közül heten részt vet­tek Budapesten a Honvéd tíznapos Bozsik táborában. Sokáig emlékezni fognak az itt töltött tíz napra, amely lehet, hogy a jövőjük szem­pontjából is sorsdöntő. Az egyik résztvevővel, Ró­zsa Leventével beszélgettünk Gödöllőn, a Dózsa György út 5—7. szám alatti toronyház hatodik emeleti lakásában. Gazdag volt a program, volt olyan nap, mikor négy órát edzettek. Á kitűnő ellátás és szállás felejthetetlen élményt nyújtott. — Előadásokat hallgattunk neves sportvezetőktől, a Hon­véd-- irányítóitól — mondta Rózsa Levente. .— Középpá­lyán és sok esetben a jobb­hátvéd posztján rúgom a bőrt. Amikor elérkezett a tábor­bontás ideje, a befejezés nap­ja, négyünkkel közölték, hogy számítanak ránk. Rózsa Levente és Lévai András 14 évesek, Lévai Pé­ter és Rab Zoltán 12 évesek, előttük áll a nagy lehetőség. E hét péntekén a Bozsik Sta­dionban találkoznak többed- magukkal, amikor labdarúgó­mérkőzés keretében szemügy­re veszik a szakemberek a fiatalokban rejlő tudást, al­kalmasságot. Aki megfelel o kívánalmaknak, az talán már a közeljövőben a Bp. Hon­véd piros-fehér színű szerelé­sében és serdülócsapatában készül majd a mérkőzésekre. A gödöllői fiatalok otthon, 8 családban Is nagy támoga­tást kapnak, hiszen vala­mennyiük édesapja a labda­rúgás szerelmese volt, és ma is az. Rózsáéknál az apa 20 éven át rúgta a focit Bereg­szászon, a Lévai gyerekeknél labdarúgóedző, míg Rab Zol- tánéknál a családfő a GSC- öregfiúk csapatának egyik erőssége. Reméljük, a gödöllői fiatalok eredményeiről és si­kereiről sokat hallunk majd. ISSN 0133-1957 (GödöUSl Hírlap) Ha elmond egy mesét... Mozgás, lendület és erő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom