Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-13 / 190. szám
1981. AUGUSZTUS 13., rst^ORTÖK Városunk 12-es számú óv©' úája, amely a Hold utcában található, tipikus példája annak, miként jön létre a nagy' rálátó tervekből egy torz- Mfllött. Ugyanis Szentendrén ezen Intézmények döntő többsége más célra emelt épületben kapott helyet, üt évVel ezelőtt a jókora üres telekre az említett Hold utcában a település képéhez illő, nem lapos tetejű, nem apró szobácskákból álló, modern óvodát kívántak emelni. & mi lett belőle? Kezdjük azzal, hogy két temető tőszomszédságába telepítették. Az óvónők folyamatosan az élet és halál kérdéseivel foglalkoznak, az apróságok a legfurcsább kérdéseket teszik fel a sírkövek szemlélése közben. Az óvoda udvarát fel kellett tölteni, az összehordott limlomban nem erednek meg a fák, kopárak maradnak a négyzetméterek. Az eredeti elképzelés szerint az épület egyik szárnya bölcsödé, a másik óvoda lett volna. Az igényeket azonban rosszul mérték fel, a legapróbbaknak szánt rész három esztendeig üresen állt. Néha megbeszéléseket tartottak a szobákban. A telek mezsgyéjére erős vasidomokból csaknem két méter magas kerítést állítottak, most vastagon lóg rajta a rozsda. Egy bejáratot hagytak rajta, ezen átjutva legalább húsz lépcsőt kell megmászni ahhoz, hogy az anyák a gyerekekkel a bejárati ajtóhoz jussanak. Az óvónők kérésére két hónappal ezelőtt rést vágták kisajtónak, rá Is akasztották a forgó alkalmatosságot, de kilincset azóta sem tettek rá, a kétméternyi járdát nem készítették el. Az épület mellett áll a hatalmas, kormos piros téglakémény, ez aztán végképp azt sugallja, hogy krematórium mellett megy el az ember. Az óvoda nyílászáróiról lekopott a festék. Az udvaron a járda ősszetöredezett. A burkolat felszakadozott. A ház hátuljához hatalmas lépcsőt építettek, a kutya sem használja, balesetveszélyes volt, most körbekerítették. A betonrengeteg beiül is hangulattalan, a burkolat feljött, a radiátorok a helyiségek közepén állnak, hatalmas vas- idomokkal körítve, mintegy térelválasztóként. Az egész létesítmény az elhanyagoltság látványát mutatja. Vajon mikor lesz pénz a felújításra? $ vajon kik építették meg égy, hogy őt év alatt tönkrement? A kérdések hiábavalóan szádnak el Az óvoda marad. SZENTENDREI KJttöan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Új törekvések az áfész-né! Közvetlenül a gyártótól A lakosság ellátásának srernpomjából — különösen a kis falvakban — egyáltalán nem mindegy, hogy a Szentendre és Vidéke Afész milyen fejlesztésekre képes saját eröhől és központi támogatásból, s milyen piacpolitikát folytat. Az 1987—88-as év beruházásairól Lakatos Pálné ipari főosztályveZető-helyetíes, a marketingtevékenységről pedig Molnár István tanácsadó tájékoztatja lapunk olvasóit. Lakatos Pálné: Kezdjük a sört a pilisszentkereszti vegyes- és núsbolttal. A talajvíz- kártételek miatt át kell építeni. A munkát rövidesen megkezdjük, és a jövő évben befejezzük. A tervezett költség 9 millió forint A Szövosz a kistelepülési fejlesztési alapból adott 4 millió 500 ezer forintot, az áfész saját forrásból biztosít 3 millió 600, a Pilis- szentkereszti Tanács 500 ezret és célrészjegyekből is összejön félmillió. A Szövosz által adott pénznek a felét nem kell visszatéríteni, a többit az áfész öt éven belül 5 százalékos kamattal vissza kell adja a Szövósznaik. Dunabogdányban 2 millió 500 ezer forintért vette mega Szentendre és Vidéke Áfész a volt sütőüzemet. Még az idén megkezdik az átalakítását, vegyesboltot, valamint táp- és takarmányboltot alakítanak ki. A szövetkezet saját erőből 2 millió, a Dunabogdányi Tanács 500 ezer forintot ad. A beruházás befejezési határideje itt is a jövő esztendő. Ugyancsak a dunabogdányiaknak jó hír, hogy október I-jétől a szentendrei cég a Szerelvényértékesítő Vállalattal közösen mintaboltot nyit a volt asztalos- műhely helyén. Az árukészletet a SZÉV biztosítja, az üzemeltetés és a munkaerő megteremtése a szentendreiek feladata. Ez az üzlet a tervek szerint évenként mintegy 35 —40 millió forintos forgalmat bonyolít majd le. A beruházások sorából nem lehet kihagyni a Vöröskő étterem és panzió átalakítását sem. Jelenleg 24 vendéget tudnak elhelyezni, szeretnék ezt a számot hatvanra emelni Minden szoba fürdőszobás lesz. A tervezett költség 12 millió forint. Az üzletbe megpróbálnak bevonni más vállalatokat is. Érdeklődik a Pomázi Munkaterápiás Intézet és a Junior Vendéglátó Vállalat is. A piacpolitikáról Molnár István arról beszélt, hogy a szövetkezet szerződéseket köt a termelő vállalatokkal. Például a Romhányi Építési Kerámiagyárral, a Zalaegerszegi Kerámiagyárral és a Hódmezővásárhelyi Majolika és Kerámiagyárral. A cél az, hogy a dunabogdányi, tahitótfaiui és a budapesti (Déri Miksa utca) Tüzép-telepeiket választékos árukínálattal lássák eL Ugyanez a törekvés jellemző a zöldség- és gyümölcs)elvásár- lási tevékenységükre is. Például az ipari és étkezési almát az idén főként Szabolcs-Szatmár megyéből vásárolja meg a szövetkezet. Teljesen új törekvés az úgynevezett áruházi csere a lengyel és a cseh vállalatokkal. Mire ezek a sorok megjelennek, a lengyel partnerek kiválasztják azokat az árukat, amelyeket a Pevdiből, az ICO- ból, a Szentendrei Ipari Szövetkezettől, a Lenfonó és Szövőipari Vállalattól, a Kék Duna Szakszövetkezettől, a Pro- montorvin szentendrei üzemétől és az Erdészeti Gépgyártó Vállalattól kívánnak megvásárolni. A Szentendre és Vidéke Áfész képviselői már kiválasztották Lengyelországban a közel 3 millió forint nagyságú termékcsoportot, amelyet itthon kívánnak piacra dobni. Hasonló kapcsolat kialakítása van folyamatban a csehszlovák partnerrel is. A magyarok arra várnak, hogy a szomszéd országbeli felügyeleti szerv hagyja jóvá azt az árulistát, amelyet a szentendreiek kijelöltek. A Hungarocoop Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat támogatja ezeket a törekvéseket, főként azért, mert az áru közvetlenül jut el a termelőtől a fogyasztóig. A Szövetkezét —'mindenre felkészülve — már felvette alapszabályába az ügynöki tevékenység létesítését, amely nélkül ez a fajta kereskedelem elképzelhetetlen lenne. Csövek a csatornához. A Beton- és Vasbetonipart Müvek szentendrei gyárában a közkedvelt EP-gerendákon kívül egyéb elemeket is gyártanak. A képen látható csövek a csatornaépítés nélkülözhetetlen kellékei. A megrendelők a gyár minden termékét a helyszínen is megvásárolhatják Nehéz évek vannak mögöttük Alapanyaghiánnyal küszködnek Amikor 1981-ben a városban döntés született arról, hogy az ipari szövetkezetét a Kosuth Lajos utcából kitelepítik a Kőzúzó utcába, Szabó László elnök ugyancsak vakargatta a fejét. Hogyan fogják bírni az ezzel járó költségeket? Ma már odáig jutottak, hogy a központi irodák kivételével a helyi részleg kitelepült az új helyre. Tízmilló forint hitelt vettek fel, ebből egyet fizettek vissza, de a nehéz gazdasági helyzet ellenére sincs több adósságuk, ennél a 9 milliónál. Persze ez is ott található vagyonként a Kőzúzó utcában. A nehéz évek után a szövetkezet tagsága azt mondja, hogy érdemes voli felépíteni az új telephelyet. Több lábon Szabó László mindig is híve volft annak, hogy a szövetkezet több lábon álljon a gazdálkodásban. Jelenleg a hajdani kizárólagos profil, a varrás mellett bőrdíszművességgel, fémipari és vasipari tevékenységgel és műanyag- gyártással is foglalkoznak. Földrajzilag is terjeszkedtek, hiszen Szentendre mellett műhelyt- nyitottak Császárban, Dunabogdányban és Pilisszántón. ; A megyén kívül, Császárban jól működik a varroda. Bérleményként indult, aztán a szövetkezet vásárolt a faluban egy parasztházat és korszerűsítette. Most negyven asszony dolgozik a falai között. Dunabogdányban egy istállót alakítottak át üzemmé. Huszonnégy asszonynak adnak munkát Pilisszántón egy egészen új varrodát építettek, itt működik a fröccsüzemük is, itt készülnek a fóliák, amelyek a 120 millió forintos árbevétel jó harmadát hozzák. Dunabogdányban a bőrdíszműüzem képtelen kielégíteni a piacot. A szövetkezet kazettatáskái olcsóak — 550 forintba kerülnek — s roppant keresettek. Elsősorban az NSZK-ba és az Egyesült Államokba küldik termékeinket. A fém- és vasipari szakmunkások.. bedolgozó rendszerben dolgoznak a Gapz Elektromos Műveknek, az Alba Regiának. A jövő slágerének ígérkezik a műanyagszerszám-készítés. A konfekcióról megtudtuk; igyekeznek lépést tartani a divattal, figyelemmel kísérik a szaklapokat. Zömmel nőkkel Az biztos, hogy a Szentendrei Ipari Szövetkezet nehéz fél évtizedet zárt Hiszen az új telephely kialakítása mellett bővítették tevékenységi körüket, új műhelyeket emeltek. A taglétszám lassan 370- re nőtt, az árbevétel elérte az említett 120, a nyereség a 17 millió forintot. A bérszínvonal jelenleg 68 ezer forint körül mozog. Megemlítendő, hogy a tagok 95 százaléka nő, b térségünkben, ahol nem dicskedhetünk azzal, hogy bőven teremnek munkahelyek a gyengébb nem számára, ez mindenképpen figyelemre méltó számadat. A fentiekből az tűnhet ki, hogy Szabó Lászlónak felhőtlenek a mindennapjai. Erről azonban szó sihes. Hiszen a jövedelem meghatározó ágazatában, a fóliagyártásban állandóan ott lebeg a fejük felett az alapanyaghiány veszélye. Szinte napról napra kemény utánajárással szerzik be azt Ha két hétre való tartalékuk Veti, akkor nyugodtak. Márpedig a termelés nem állhat le, mert ettől függ a szövetkezet nyereségessége. Saját hoL ? Ha az újságíró egy ilyen szövetkezet elnökével beszélget. nem mulaszthatja el megkérdezni, hógy a magas butikárak letörésének szándékával miért nem nyitnak egy saját boltot? Szabó László elmondta, hogy vannak ilyen terveik, s amint anyagi lehetőségeik megengedik, meg is valósítják. Igaz, hogy 10—20 —30 darabos tételekben akkor sem tudnak majd konfekciót gyártani, de a minőséggel és a viszonylagos változatossággal versenyre tudnak kelni a divatot gyorsan követő butikosokkal. Az első feladat azonban jelenleg az irodaház kitelepítése a Kőzúzó utcába a városközpontból. Később készül el. A Móricz Zsigmond Gimnázium torna- csarnokát és új tantermeit építő Élépszer határidő-módosítást kért az előbbi létesítmény átadására. Eszerint a tornacsarnok ez év október 15-éré, a tantermek az eredeti megállapodás szerint 1988. július 30-óra készülnek el. u Kiállítás. Augusztus 23-áig tekinthetik ,ipeg. az érdeklődők a Jókai út 3-ban és a Rákóczi út 6. szám alatt a hevesi szőtteseket és a nádudvari fekete kerámia, illetve Szabó Kinga és Végh Ákos népi iparművészek kiállítását. Az utóbbi cím alatt láthatók a neohabán kerámiák és a kékfestő textíliák is. A vendégek a nekik tetsző darabokat megvásárolhatják. Képeslap. A Pilisszentlászló- ra látogató idegenek ismét küldhetnek képeslapot a szép fekvésű községről. A település tanácsé két levelezőlapot is csináltatott a helység látképéről. Miért épült a kápolna? Tárgyak - és igaz történetek Bergmann Ferencről néhány hónappal ezelőtt már írtam e hasábokon. Akkor arról beszélt, hogy ötlete és sok utánajárás nyomán hogyan csináltak egy csodálatos ha Ipa- radicsomot Dunabogdány és Tahitótfaln között A tó ma Bergmann Ferenc nevét viseli. Már akkor említett néhány olyan dolgot, amely feltétlen számot tarthat az olvasók érdeklődésére. Bergmann Ferenc Dunabogdányban lakik, a Kossuth Lajos út 170. alatt A lakásával szemben áll az a kis kápolna, amelyet keresztjének tanúsága szerint 1701-ben emeltek. Cikkem ihletője, lévén lelkes helytörténész, kiderítette, hogy miért építették a község hajdani lakói emlékeztetőül a kis imahelyet. A titok egy apró láncszeme 1975-ig hiányzott Rabszíjra fűzve Akkor azonban a Kossuth Lajos utca kápolnával szembeni oldalán, éppen Bergmann Ferenc otthona előtt vízvezetéket fektettek. Amikor két méter mélyen jártak, rengeteg csontot találtak. A temető szélesen terjeszkedett a kápolna és Bergmann Ferenc háza irányába. Az építők egy nagyobbacska öblöt készítettek az árokban, ahol nagyon sok csontot összegyűjtöttek. Bergmann Ferenc, a nyugdíjas sofőr, aki 1 millió 250 ezer kilométert vezetett, a MÁVAŰT-nál baleset nélkül, sokszor hallotta az öregasszonyoktól kukoricafosztás közben, hogy a kápolna előtt valamikor régen gyermekeket gyilkoltak le. Most itt volt a bizonyíték, hogy a mendemondának valós alapja van. Bergmann Ferenc 1975-ben azt már tudta, hogy a kápolnát legkésőbb 1701-ben építették. Ezekben az években dúlt a török kiűzésének háborúja Dunabogdány környékén is. Logikus volt a feltételezés, hogy muzulmánok lehettek a gyilkosok. Róluk ugyanis köztudott, hogy gyerekeket fűztek rabszíjra, vitték Kis- Ázsiába és nevelték őket janicsárokká. De hogyan kapcsolódhatnak ezek az események a nagy történelmi folyamatokhoz? Az ma már nem titok; hogy a Buda felé vonuló császári seregek Esztergom várának elfoglalása után a Duna jobb partján Visegrád irányába törtek dél felé. De a túlparton Vác még török kézen volt. Az Esztergomból kifüstölt pogányok tehát lassan vonultak vissza. Magukkal hozva a gyerekeket. Közben azonban a császári főseregek már körülzárták Budát. A törököket az a veszély fenyegette, hogy hurokba kerülnek a Dunakanyarban. Egyetlen helyen juthattak át a váci oldalra. Dunabogdánynál, a mai kápolna helyén, ahol híd állt a folyamon. Ezt bizonyítják azok a hatalmas szögletes kövek. amelyek a templomocska mögött a parton és a vizben találhatók. A hídfő helye tehát szintén valóság.- A törökök azonban a gyerekeket már nem akarták átvinni a Duna túloldalára, hiszen a visszavonulásuk dél felé nem volt biztosított. Ha pedig a kis rabokkal elfogják őket, súlyos büntetés vár rájuk. Ezért a szerencsétleneket lefejezték a hídfőnél. Dísztelen láda Az akkori Dunabogdány lakossága természetesen a hegyekbe húzódott a vonuló török csapatok elől. Mikor isnetek fűződnek. Engem legjobban egy dísztelen faláda ragadott meg. Ez az első világháborúban a tábori pap ruháit és azon eszközeit rejti, amelyek a mise celebrálá- sához kellettek. A ládát Bergmann Ferenc egyszer a kiállítás bejárati ajtaja előtt találta, máig sem tudja, ki tette oda. Ez a szoba Dunabogdány történetének rengeteg fontos és érdekes eseményét jeleníti meg. De ott élnek benne a hajdani kőbányászok, földművesek és kereskedők is. Köszönet nélxiil Bergmann Ferenc a több évtizedes és máig tartó tevékenységéért soha senkitől, semmiféle fórumtól nem kapott köszönetét Nem is vár ilyesmire. Azért teszi a dolgát, mert meggyőződése, hogy ha a jelen nem is, de a jövő érdeklődni log saját múltja iránt. Két dolog azonban bántja: 1928-tól összegyűjtötte a község sportjára vonatkozó tárgyi emlékeket. A tetemes csomagot átadta azoknak, akik a mai Dunabogdány e területének felelősei. Az anyagot azonban még arra sem méltatták, hogy megőrizzék. A másik tüske az, hogy nyugdíjba vonulásakor annyi kilométer balesetmentes levezetése és három évtized szolgálat után még annyit se mondtak neki, hogy viszontlátásra. A kiállítás anyagának megtekintése után az a megtiszteltetés ért, hogy a vendégkönyvbe néhány sort én is beírhattam. A lényegük az, hogy tiszteletem és nagyrabecsülésem egyre fokozódott Bergmann Ferenc iránt. Legyen ez az írás befejező gondolata is. mét előmerészkedtek, ott találták a kis tetemeket Tömegsírba helyezték őket. Ez bizonyítja, hogy ezek idegen, vagyis nem helybéli gyerekemberek voltak. Mert a duna- bogdányiakat a községi temetőben helyezték volna örök nyugalomra. Néhány évvel később, amikor a település lakói valamicskét jobban álltak anyagilag, kápolnát építettek a tragikus esemény emlékére. Bergmann Ferenc azonban más módon is foglalkozik a helytörténettel. Önerőből mintegy három évtizede kutatja a dunabogdányi egyház történetét. Ma már nagyon szép kiállítása van. A történelem tanúságtétele e kiállításon 1724. március 28-tól folyamatos. Ekkor érkeztek ugyanis Dunabogdányba a svábok, magukkal hozva papjukat is. S e naptól kezdve máig minden pap breviáriuma ott sorakozik a polcokon. Közülük a leghíresebb egy püspök-plébános, aki Székesfehérvár megyés püspöke, Esztergom apostoli kormányzója, s e méltóságok megtartása mellett Dunabogdány plébánosa volt 1851-tőL Bergmann Ferenc kutatásai nyomán feljegyezte, hogy melyik pap milyen nevezetes cselekményt hajtott végre működése alatt A több mint 300 relikviából álló kiállításon szobrok, festmények, fényképek, imakönyvek, használati tárgyak láthatók. Ki tudná a kiállítás nélkül, hogy a dunabogdányi németek csaknem 200 éven keresztül Mária-Zellbe jártak búcsúba, onnan hozták a kegytárgyakat, amelyekhez érdekesebbnél érdekesebb törtéA* oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Agnes \
