Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

1987. AUGUSZTUS 12., SZERDA Jogi tanácsok Wem vagyoni kártérítés • Felmondás szo­bán • Kétszeres büntetés? • Nevelési se­gély • Rendelkezés a várt örökségről O J. Gy.-nét égy ittas fér­fi az utcán bántalmazta és a haját több helyen kitépte ú*y, hogy az orvosi vélemények szerint az már soha nem nő ki. A támadót a bíróság elítél­te, de olvasónk maradandó fo­gyatékosságát ez nem orvosol­ja. Kérdése, hogy Ilyen eset­ben igényelhet-e kártérítést? A károkozó magatartás nem csak azáltal sértheti a káro­sult érdekeit, hogy az neki va­gyoni hátrányt okoz, hanem olyan súlyos sérelemmel jár­hat számára, mely pénzzel ugyan nem mérhető, de a pénzbeni kárpótlás alkalmas arra, hogy a sérelmet szenve­dett személynek valamilyen módon elégtételt nyújtson. Nem vagyoni kát címén ak­kor van helye kártérítésre kö­telezésnek, ha olyan cselek­mény, vagy mulasztás történt, amelyért a károkozó felelős­sége megállapítható. A kár­térítés megállapításának to­vábbi feltétele, hogy a kár­okozás megnehezítse a káro­sult részvételét a társadalmi életben, vagy egyébként is a jogellenes cselekedet követ­keztében az életét tartósan, vagy nehezen tudja elviselni. A nem vagyoni kártérítés tehát nem fájdaloméij, mert csak a jogszabályban megha­tározott feltételek együttes megléte alapján lehet megál­lapítani. A bíróság valameny- nyi körülményt figyelembe vesz. amikor a nem vagyoni kártérítésről dönt. • B. F. váci csoportvezető­nek nézeteltérése volt a tőnö- kével és a vita hevében kije­lentette ; nem kíván tovább dolgozni a vállalatnál. Kije­lentését később megbánta, en­nek ellenére megkapta a mun­kakönyvét. Olvasónk sérelmes­nek tartja, hogy egy meggon­dolatlan kijelentésének ilyen súlyos következménye legyen. A határozatlan időre szóló munkaviszonyt a dol^oz.ó fel­mondással bármikor és indok­lás nélkül megszüntetheti,.^, határozott időre szóló munka- szerződésnél ezzel a jogával a dolgozó csak akkor élhet, ha a vállalat a munkaszerződés­ben vállalt kötelezettségét nem teljesítette. A dolgozó kijelen­tését követően a vállalatnak nyilatkozni kell arra, hogy a kollektív szerződés (vagy mun­kaügyi szabályzat) szerint hány nap felmondási idő el­teltével szűnik meg a munka- viszony. Természetesen mind a munkáltató, mind a dolgozó megállapodhat abban, hogy a munkaviszony közös megegye­zéssel szűnik meg. Ebben az esetben a munkaviszony meg­szűnésének napja a felek meg­állapodásától függ. A dolgozó a felmondását — ellentétben a vállalati felmon­dással — szóban is közölheti. A szóban tett felmondás ak­kor érvényes, ha azt a válla­lat személyzeti vagy munka­ügyi osztályán teszi, illetve a váilalat olyan vezetőjének a tudomására hozza, aki a mun­káltatói jogokat gyakorolja. A szóbeli felmondást — éppen úgy, mint az írásban közöltét — csak akkor lehet visszavon­ni, ha a visszavonáshoz a vál­lalat hozzájárul. Leveléből kitűnően az elő­írt szabályokat, mind a válla­lat, mind olvasónk betartotta, ezért a vállalat intézkedése jogszerű volt. • V. J. budapesti asztalos selejtesen készített el cpy drá­ga bútordarabot, ezért a válla­lat kártérítés megfizetésére kö­telezte, s ezen túl fegyelmi úton még a negyedévi prémiu­mát is megvonta. Olvasónk sé­relmezi, hogy ugyanazért a cselekményért kétféle módon Is megbüntették. Ha a dolgozó a munkavi­szonyával kapcsolatos kötele­zettségét vétkesen oly módon szegi meg, hogy a munkálta­tónak anyagi kárt is okoz, ve­le szemben fegyelmi büntetés alkalmazható. A fegyelmi bün­tetések közül olyanokat is ki lehet szabni, amelyek anyagi hátránnyal járnak (prémium­megvonás, fizetéscsökkentés stb.). Ez az anyagi hátrány­nyal járó fegyelmi büntetés azonban nem jelenti azt, hogy ezzel a vállalat kára rende­ződik. A dolgozónak az anyagi felelősségét tehát nem szünte­ti meg, ha vele szemben anya­gi hátránnyal járó fegyelmi büntetést szabnak ki. A fe­gyelmi és a kártérítési fele­lősség ugyanis két különálló szabályozás, amely egymás mellett és egymástól függetle­nül is érvényesülhet, mert tár­sadalmi tulajdon fokozott vé­delmére több eszközzel is le­het nevelni. • öt kiskorú gyermeket ne­vel F. S. konyhai segédmun­kás. Jövedelméből csak szű­kösen jut családjának eltartá­sára. Kaphatok-e nevelési se­gélyt? — kérdezi. Rendszeres nevelési segélyt akkor lehet megállapítani, ha a kiskorúról a szülők azért nem tudnak önhibájukon kí­vül gondoskodni, mert olyan alacsony keresettel, illetve egyéb jövedelemmel rendel­keznek, amely a kiskorú csa­ládjában egy főre számítva nem éri el a nyugdíjminimu­mot, azaz jelenleg havi 2650 forintot. További követelmény az is, hogy a szülő alkalmas legyen a gyermek nevelésére és gondozására. Ugyancsak a segély folyósításának feltétele, hogy a lakáskörülmények biz­tosítsák a kiskorú egészséges nevelését, a szülő és a család­ban együtt élő személyeit al­kalmasak legyenek a gyermek személyiségfejlődésének helyes irányú biztosítására. Szüksé­ges az is, hogy a szülő és a gyermek között érzelmi kap­csolat és megfelelő családi légkör legyen. A gyámható­ság a segélyt utólag folyósítja. A segélyezés a kiskorú kere­sőképességéig, illetve tanulmá­nyainak befejezéséig tarthat. • R. V. ceglédi olvasónk édesanyját eltartásra magához vette. Testvére ezért az örök­ségről le akar mondani. Le­hetséges, hogy ilyen nyilat­kozatot tegyen az öcsém? — kérdezi levélírónk. Örökölni csak a halál bekö­vetkezte utáh lehet. Ezért a majdani örökségről érvényes megállapodást, általába)}, .nem lehet kötni. A polgári tör- vényköny csak a leszármazók esetében engedi meg, hogy a Várt örökségről egymás között megállapodást köthessenek. Más személlyel kötött szerző­dés tehát a jogszabály tilal­mába ütközik, azért azt sem­misnek kell tekinteni. A majdani örökösök szerző­désének tehát az a jellemző­je, hogy azt az örökhagyó éle­tében kötik meg az örökösök A leszármazók a szerződés tar­talmát szabadon állapíthatják meg. Megtehetik tehát pél­dául, hogy a várt örökséget egymás között felosztják, akár egyenlően, akár eltérő há­nyadban. A szerződésben le­hetőség van arra is, hogy egyik vagy másik fél a neki jutó részt átengedje örökös­társának. A szerződésnek az a célja, hogy a leszármazó örököstársak közötti viták le­hetőségét csökkentse. Előfordulhat azonban, hogy a szerződés megkötése és az öröklés között olyan változá­sok következnek be. amellyel a felek nem számolhattak, és ezek ismeretében nem kötöt­ték volna meg a szerződést. Ilyen esetben a felek megál­lapodása a bíróság előtt téve­dés címén megtámadható. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére Ingyenes jogi tanácsadást tartunk min­den csütörtökön 17—19 óra kö­zött a Bp. VIII., Blab a Luj­za tér 3. sz. alatt. A beérke­zett levelekre folyamatosan válaszolunk. Miért zuhant le a helikopter? Felmentették a pilótát Leállt a motor A büntetőtörvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt módosító 1987. évi III. és IV. törvények a Magyar Közlöny 1987. 30. számában jelentek meg. A Magyar Gyógyszerkönyv VII. kiadását a 8/1987. (VII. 28.) EÜM rendelet szeptem­ber 1-jével léptette hatályba. Az agrár-'és élelmiszer-ter­melő vállalatok jövedelem- szabályozásáról s'zóló jogsza­bályt módosította a 37/1937. VII. 23.) PM rendelet. A fejlesztési célú szakosított pénzintézetek létesítéséről és működéséről szóló 58/1984. (XII. 19.) PM rendeletet mó­dosították. A jegybanki ellenőrzést sza­Amikor rövid műszaki ellenőrző repülés után leszállt a KA— 26-os típusú helikopter a dabasi Fehérakác Tsz gépműhelyé­nek udvarára, még senki nem sejtette, hogy nem sokkal ké­sőbb katasztrófafilmbe illő jelenetek játszódnak le. Vegyük fel az események fonalát ott, hogy Holler István pilóta és szerelője reggelizni indult. Ezalatt annyi történt, hogy a gé­pet lemosták, a szemtanúk pedig arra Is emlékeznek, hogy egy ismeretlen fiatalembert láttak a helikopter körül őgye- lcgni. Túl azon, hogy az előírások szerint a hely nem volt alkalmas a le- és felszállásra, az ügy vizsgálata során fel­vetődött az is, hogy a második felszállás előtt csak felülete­sen ellenőrizték a gépet. De ez is csak feltevés, tényekkel nem bizonyítható, mint ahogy annyi minden esetleges ebben a történetben... gyott. A kárt 108 ezer forintra becsülték. Az ütközéskor a pilóta is súlyosan megsérült. Holler István szerint a moto­rok beindítása és leállása kö­zött legalább négy perc telt el — az időtartam ugyanis meghatározó az ügy szem­pontjából. Holler István és társa ellen légi közlekedés biztonságát ve­szélyeztető gondatlan vétség alapos gyanúja alapján indult vizsgálat a Buda Környéki Bí­róságon. A vádirat szerint Holler István és társa gyanú­sítható azzal, hogy nem tett eleget az üzemeltetési utasí­tásban előírt repülés előtti ellenőrzési kötelezettségnek. Nem helyezte vissza a fő- üzemanyagcsapot elzáró le- mezfedelet, amihez ezért bár­ki hozzáférhetett, azt elállít­hatta ... Márpedig a baleset oka valószínűleg az volt, hogy a hajtóművek nem kap­tak üzemanyagot. A bíróság azonban nem talált minden kétséget kizáró bizonyítékokat a vádlottak bűnösségére, és felmentő ítéletet hozott. Ügyé­szi fellebbezés nyomán a kö­zelmúltban a Pest Megyei Bí­róság tárgyalta másodfokon az ügyet. A reggeli elköltése után Holler István megkezdte az előkészületeket a levegőbe emelkedésre, hogy azután megpermetezze a tsz kijelölt tábláit. Begyújtotta a motort, a megfelelő fordulatszám el­érésekor — függőleges emel­kedéssel — felszállt. Hat­nyolc méter magasan lehetett, amikor hirtelen mind a két motor leállt. A gép megsül­lyedt, kissé balra fordult, az orra lebillent. A pilóta meg­próbálta egyenesben, vízszinte­sen tartani a gépet — miköz­ben a kollektív kart ütközésig felhúzta —, de nem volt me­nekvés. A helikopter talpával zuhant a földre, a futóművek kiszakadtak, a kabin megro­TlZ NAP RENDELETÉI bályozza az 1/1987. (VII. 28.) MNB-rendel kezés. Személyzeti feladatokról. Az építésügyi és városfejlesztési, a közlekedési, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint az ÁIFH, az OVH, a KSH elnöke az irányítása alá tartozó ágazatok személyzeti feladatairól rendelkezett. . Kiállítási, elsőbbség. A V— OTH—1937. számú hirdetmény az 1987. október 26/ és. 31. nap­jai között Vácon megrende­zendő Pest megyei újítási börzén és kiállításon bemuta­tásra kerülő találmányok, véd­jegyek és ipari minták kiállí­tási elsőbbségéről rendelkezik. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. 31. számában je­lentek meg. Mennyiségi és minőségi Védeni kell a vizeket A víz az ember természetes életterének egyik alapvető je­lentőségű eleme, amely azon­ban nem áll korlátlanul ren­delkezésre, ésszerűen kell te­hát gazdálkodnunk vele. A víz ugyanakkor környezetünk vé­dendő eleme, amelyet civilizá­ciónk számtalan hatása veszé­lyeztet, illetve károsít. Pótlékok, díjak A vízvédelem célja a fel­színi és a felszín alatti, kész­letek mennyiségének és minő­ségének megóvása. Az ezekre vonatkozó alapvető szabályo­kat a vízügyi törvény és az emberi környezet védelméről szóló törvény határozza meg. Ez a felszíni és a felszín alat­ti vizekre, továbbá azok med­reire és partjaira terjed ki. A vizeket — azok megóvá­sa érdekében — minden olyan behatástól védeni kell, amely káros az ember egészségére és a népgazdaság szempont­jából a vizek szabályozott le­vezetésére, azok mennyiségé­re és minőségére, valamint felhasználására. Mit jelent a mennyiségi víz­védelem és melyek a védelem eszközei? A mennyiségi védelem alap­elve az, hogy a felhasználás­nál a takarékosságnak kell ér­vényesülnie. Ezt az alapelvet szolgálja az érvényben lévő vízdíjrendszer, amelyet a pót- lékok-pótdíjak intézménye egészít ki. A normánál nagyobb mér­tékű vízfogyasztás esetén a többlet vízmennyiség után pótdíjjal arányosan növelt, je­lentős megtakarítás esetén pe­dig kedvezményes dijat kell megállapítani. A készlet mennyiségi védel­mét szolgálja a vízkészlet- használati díj is. Ezt az a fel­használó köteles fizetni, aki a vízjogi engedélyben megálla­pított mennyiségnél többet fo­gyaszt. A számlával szemben be­nyújtott kifogást az elévülési időn belül kell a vízmű­vállalatnak megvizsgálnia, s annak eredményéről a fo­gyasztót értesíteni és az indo­kolatlanul felszámított díjat visszafizetni. Szennyező, fertőző A minőségi védelem alap­elve a vizek fertőzésének ti­lalma. Ezen az egészségre ár­talmas (mérgező, fertőző, su­gárzó stb.) anyagokkal való szennyezést értjük. A káros szennyezésen pedig azok fizi­kai, kémiai és biológiai tulaj­donságainak, illetőleg termé­szetes minőségének káros megváltoztatását. A vizekbe szennyező hatá­sú — de azok fertőzését vagy káros szennyezését elő nem idéző — anyagot csak a víz­ügyi hatóságnak (a területileg illetékes vízügyi igazgatóság­nak) az egészségügyi szervek szakvéleménye alapjárr megál­lapított előírásai alapján le­het bevezetni. A megelőzést szolgáló fon­tos szabály, hogy olyan üze­met, amely működése során a vizek fertőzését és káros szennyezését idézheti elő, csak tisztítóberendezéssel szabad építeni és üzemben tartani. Ha a vizek fertőzése vagy jelentősen káros szennyezése, vagy ezek közvetlen veszélye — bármilyen okból — fenn­áll, a vízügyi hatóság elren­delheti a káros anyag kibocsá­tásával járó tevékenység kor­látozását, illetőleg megtilthat­ja annak folytatását, sőt fel­függesztheti — az érdekeltek meghallgatása után — az üzem működését, ha tevékeny­ségétől az emberi környezet­re vagy az egészségre köz­vetlen és súlyos veszély szár­mazik. A vizet fertőző vagy káro­san szennyező üzemeket szennyvízbírság, a szennyvíz­elvezető és -tisztító közműve­ket ártalmas szennyező anyag­gal károsító és ezzel a vizek tisztaságát veszélyeztető üze­meket csatornabírság fizetésé­re kell kötelezni. A szennyvízbírság kiszabá­sának nemcsak a befogadó fertőzése vagy káros szennye­zése, hanem már ezekkel tör­ténő veszélyeztetése esetén is helye van. Progresszivitás A szennyező anyagok fel­sorolását, az azok által oko­zott káros szennyezést okozó mennyiségek meghatározását jogszabály tartalmazza. Ugyan­csak jogszabály határozza meg a szennyvízbírság kiszámításá­nak módját. Az üzem folyamatos víz- szennyezése esetén a szenny­vízbírság progresszíven emel­kedik. A csatornabírság kiszabásá­ra alapul szolgáló körülménye­ket és feltételeket jogszabály határozza meg. A bírság itt is a. meghatározott szennyező­anyagok határérték feletti jelenlétéhez igazodik. A csa­tornabírság is progresszíven alakul az idő függvényében. Következtetések ... ; . _______ ,,,„ . í A Z anyagcsapról hiányzott a zá­rófedél. A szakértői vélemé­nyek szerint a fedél szabály- szerű felhelyezése önmagában megakadályozza a csap elzá­rását. A továbbiakban azon­ban csak következtetni lehet a történtekre, mintsem bizo­nyosat tudni — legalábbis er­re utalnak a vizsgálat megál­lapításai. Ezek szerint a fő­szűrő csaptelep leeresztő csap­jának átállítása nem hozható összefüggésbe a gép lezuha­násával, a főelzáró csap azon­ban — fedél hiányában — az ütközéskor is átválthatott... A baleset után a porlasztó­ban és a finomszűrőben talált benzinmaradvány mennyisége az üzemanyagrendszer meg? szívott állapotára utalt, ami arra enged következtetni, hogy a motorok beindításakor a főcsap zárva volt. Tisztázat­lan azonban, hogy mennyire csökkent a motorok hőmér­séklete a leszállás és az újra­indítás között? A szakértők szerint az ezzel kapcsolatos adatok pontosítása rekonst­rukciós jellegű vizsgálatokkal lehetséges, a perbeli konkrét helyzet modellezése azonban lehetetlen teljes bizonyosság­gal. Ha a motor indításátóla felemelkedésig több mint há­rom perc telt el, akkor a fő­csap nem lehetett zárt állás­ban ... Ahogyan írtuk: Hol­ler István ezt az időt legalább négy percre taksálta. A szakértői bizottság elmé­letileg nem zárta ki valami­lyen gyújtáshiba fellépését, de erről csak közvetlenül a bal­eset után lehetett volna meg­győződni. - • Az ügyben fellelhető számos bizonytalansági tényező miatt műszaki bizonyossággal nem zárható ki, hogy a felszállás zárt leeresztőcsappal és nvi- tott főcsappal történt. A hely­színi szemlén az a vélemény alakult ki, hogy a leeresztő­csapot — az üzemanyag le­eresztésének leplezésére — a baleset után is átválthatta valaki. . Ez azért sem kizárt, mert a tisztázatlan eredetű csapállítás olyan alapvető hi­ba, amelyet — a szakbizottság tagjai szerint — a személyzet nem követhetett el. Nem várható.. • Ilyen körülmények között a Pest Megyei Bíróság arra a véleményre jutott, hogy ökí szerű az elsői ( fóka — toff 6§úg ama következtetése, amely szerint — a zárófedél hiányá­tól függetlenül — nem álla­pítható meg kétséget kizáróan a baleset oka. Illetve az, hogy a felszálláskor a csapok a vádiratban megjelölt hely­telen állásban voltak, 3 ez vezetett a helikopter lezuha­násához. Az indoklás szerint a további bizonyítástól sem várható eredmény, ezért a Pest Megyei Bíróság helyben­hagyta a felmentő ítéletet. Kövess László Fekete sarok Ittas vezetésért... Az eltelt időszakban az alábbi Pest megyei lakosoktól vonták be vezetői engedélyüket ittas gépjárművezetés miatt: Gáspár Géza, pék, Mogyoród, Táncsics M. u. 9., 5 év; Szeder Mihály, rendész. Csömör, Erzsébet u. 52., 1 év 2 hó; Szabó Attila, raktáros. Aszód, Arany J. u. 13., 1 év 4 hó; Zá­rna János, gépkocsivezető, Erdőkertes, Április 4.-lt. 46., 2 év 6 hó; Csorna Gábor, Galgahévíz, Zrínyi M. u. 28., 5 hó; Éliás István, anyagmozgató, Túra, Széchenyi u. 30., 1 év 3 hó; Dob- ronai Miklós, kisiparos, Hévízgyörk, Ady E. u. 110., 1 év 3 hó; Kapás Ferenc kőműves, Gödöllő, Bajcsy-Zs. u. 2., 1 év 2 hó; Varga Lajos, lakatos, Pécel, Dózsa Gy. u. 14., 1 év 5 hó; Czeglédi Balázs, szobafestő-mázoló, Gödöllő, Korvin O. u. 7., 1 év 2 hó; Hegedűs István, lakatos, Pécel, Bem J. u. 7., 1 év 4 hó; Horváth István, segédmunkás, Kerepestarcsa, József A. u. 113., 5 hó; Szabó Jáncs, géplakatos, Gödöllő, Liszt F. u. 7., 4 hó; Mcdveczki Mihály, Vácegres. Szabadság u. 27., 1 év 4 hó; Piri Kálmán, Galgamácsa. Petőfi S. u. 23., 10 hó; Takács József rokkantnyugdíjas, Szentmártonkáta, Szunyogos 20., 2 év; Nagy László, jelvényfestő, Tápiószele, Zsolt u. 13., 5 hó; Galbács Sándor, kőműves, Tápiószentmárton, Sashegy 17., 3 hó; Horváth István, karbantartó, Tápiószele, Táncsics M. u. 28., 4 hó; Sipos Aron, gépkezelő, Tápiószentmárton, Kiss J, u. 10., 6 hó. Strausz János, traktorvezető, Kartal, Mártírok u. 71., 1 év 8 hó; Radnai István, nehézgépkezelő, Gödöllő, János u. ll/a., 1 év; Kronka József né, betanított munkás, Hévízgyörk, Kos­suth L. u. 37., 1 év 6 hó; Marton Csaba, segédmunkás, Gö­döllő, Bartók B. u. 3., 1 év 4 hó; Nagy József, nyugdíjas, Gö­döllő, Kőrösfői u. 65., 1 év 8 hó; Farkas Sándor, épületfelújító gépész, Isaszeg, Széchenyi u. 2., 5 hó; Nagy Attila, szobafestő­mázoló, Nagykőrös, Eper u. 11., 2 év, 6 hó; Somod! Pál, se­gédmunkás, Nyársapát, Rákóczi u. 30., 1 év; Kiss István Zoltán, kisiparos, Nagykörös, Ceglédi u. 14., 2 év; Fehér Sán­dor, géplakatos. Nagykőrös, Bokros dűlő 99., 1 év; Kiss László, traktorvezető. Nagykőrös, Gogány dűlő 19., 1 év 3 hó; Nagy József, géplakatos, Nagykőrös, Jókai u. 21/b., 1 év; Do­bos Balázs, segédmunkás, Nagykőrös, Tisza u. 1., 1 év 6 hó; Sáfár Imre, Nagykőrös, Lantos u. 12., 1 év; Szenet! László, se­gédmunkás, Isaszeg, Petőfi u. 29., 5 hó; Simán János, Túra, Galgahévíz! u. 3., 5 hó; Kiss Tibor, Kartal, Vörös Hadsereg u. 22., 10 hó; Konsits Balázs, gépkezelő, Gödöllő, Antalhegyi u. 44., 1 év 3 hó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom