Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-11 / 188. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TINACS LAPJA MA: Export nélkül Pamutfonóipari • • . Valiidat váci gyaraban nem nmts impOBV érzékelték az anyagbeszerzési gondokat a »maguk bőrén«, ugyanis amit ők feldolgoz­nak, azt az anyagyár szerzi be a nemzetközi kereske­delemben. Közvetve azonban azt érzékelik, hogy meg­növekedett a hazai — korábban annyiszor elátkozott — termékek iránti. kereslet.” (3. OLDAL) CL ÉVFOLYAM, 188. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. AUGUSZTUS 11., KEDD XX MTESZ VB-iifés Megvitatták a munkaprogramot A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének Végrehajtó Bizottsága Fock Jenőnek, az MTESZ el­nökének vezetésével hétfőn ülést tartott. A testület meg­vitatta a kormánynak a gaz­dasági-társadalmi stabilizálás­ra vonatkozó munkaprogram­tervezetét. Az ülésen jelen volt és felszólalt Grósz Károly, az MSZMF Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke. Kevesebb paradicsom termett Magas a búza nedvességtartalma Az elmúlt hét vége esős idő­járása beleszólt a mezőgazdá­szoknak abba az elképzelésé­be, mely szerint a megyében ezen a héten mindenütt be tudják fejezni a kenyérgabo­na aratását. Az elmúlt né­hány nap kényszerpihenőjét néhány gazdaságban, Ceglé­den, Gödöllőn és Póton is si­került pár órára felfüggeszte­ni, s így a nagyüzemekben dolgozó, más gazdaságoktól FÜSTBEN érkezett gépeket foglalkoztat­ni. Jelenleg a termelőegysé­gek búzaterületének alig 10 százaléka várja az aratóbri­gádokat. Csaknem 5 ezer hek­tár kenyérnekvaló, illetve 4 ezer hektár rozs még betaka­rításra vár szűkebb pátriánk­ban. A csapadék, hatására a ter­més nedvességtartalma 20 százalékra emelkedett, s nem egy gazdaságnak kell bérszá­rítást végeztetnie, mert a he­lyi szárítókapacitás nem bír­ja el: a beszállított termés- mennyiséget. A szárítás mel­lett a gépekkel történő koope­ráció is megnőtt az üzemek között, s ez különösen jellem­ző a1 termelési rendszerekre, amelyek taggazdaságaik részé­re magas színvonalon szerve­zik meg a technika átcsopor­tosítását. A kalászosok betakarításán kívül több gazdaságban meg­kezdték az összesen 1200 hektáros olajlen aratását, va­lamint a mák szedését is. ■ A... szőlőültetvényekben a szakemberek a közelmúltban végeztek termésbecsléseket, s ebből kiderül, hogy a várt gyenge termésnél jobb átla­gokra számíthatnak. A gyümölcsösökben még tart a meggy-, és az ősziba­rackszüret, valamint meg­kezdték a nyári alma szedé­sét is. A dinnyetermé's nagyon jó. ez azonban az árakban még mindig nem- mutatkozik meg. A zöldségeskertekben a leg­nagyobb feladatot jelenleg a íonzervnek való paradicsom oétakarítása jelenti. Az el­múlt évekhez képest a ter­mésátlag a rossz virágkötődés miatt ugyancsak elmarad. Paradicsomsziiret Dánszentmiklóson. A konzervgyárak kínála­tára vajon milyen hatással lesz a korábbi éveknél gyengébb termésátlag? (Erdősi Ágnes felvétele) Fuvarozási leányvállalat alakult Újfajta keretek között A külföldi hosszú távú szol­gálatból kiöregedett jármű­veit ezentúl idehaza használja a Hungarocamion. A kamio­nok hazai üzemeltetésére új­fajta szervezeti keretet alakí­tottak ki: Transcamion néven létrehozták a cég első belföldi leányvállalatát. A nemzetközi fuvarozásban az erős piaci verseny rákény­szeríti a szállítócégeket, hogy kizárólag kifogástalan állapo­tú, megjelenésű, a legkorsze­rűbb műszaki színvonalú jár­műveket állítsanak forgalom­ba. Általában öt-hat év alatt elavul a jármű, külseje is megkopik, így nehezebben le­het rá fuvarfeladatot szerez­ni. Ezeket a kiszolgált, ám ko­rántsem működésképtelen, vagy leromlott műszaki álla­potú kocsikat eddig itthon vagy külföldön értékesítette a Hungarocamion. Most úgy döntöttek, hogy bevonják eze­ket a kocsikat a belföldi fu­varozásba, bővítve ezzel a szolgáltatások körét. A leány- vállalat, mely fuvarozásra, szállítmányozásra, s egyéb szolgáltatások (például csoma­golás) elvégzésére egyaránt vállalkozik, igyekszik kiaknáz­ni a kis szervezetek gyors, rugalmas alkalmazkodóké­pességében rejlő előnyöket. Az előztes piacfelmérések szerint a Transcamion jelentős szerepet . vállalhat a belföldi hűtölánc kiteljesítésében: a rendelkezésre álló 15 hűtő­szerelvénnyel közvetlen kap­va­csolatot lehet teremteni a góhidak, valamint a feldolgo­zó- és értékesítőhelyek, hűtő­házak között. Ebien feertaní A történelmi emlékhelyek m e ■ és építészeti emlékek részeivé O negyeimet váltak egy adott tájnak, _ táj­egységnek. S akihez ez a terület tartozik, az felelős az ottani értékekért.- Bár ezt a helyzetet én »megörököl­tem«,, de mindenképpen egyetértek veié. Jóllehet mi nem vagyunk szakemberek ezekben a témákban, ám fe­lelősök igen. Éppen ezért összefogunk mindenkivel, akik érintettek, hozzáértők.” (5. OLDAL) AptMftwra váltott »Átlagban heti 200 fizető ti J nézőjük van. mintegy CEUSt 300-an övezik otthoni meccséken a játékteret, A szurkolók többsége idegenbe : elkíséri,, kedvenc csapatát, s a vendégségben is jól jön a buzdítás!” (7. OLDAL) paksi atomerőmű negyedik blokkja • r A paksi atomerőmű negye­dik blokkjának reaktorában — a nukleáris üzemanyag be­helyezése és a szükséges, pró­bák elvégzése után-—.vasár­nap megindították az irányí­tott láncreakciót. A maghasa­dás egyelőre minimális telje­sítményszinten történik, és a Paksi Atomerőmű Vállalat szakemberei az előírásoknak megfelelően állandó ellenőrzés alatt tartják . a reaktort. _ Á nagyberuházás legújabb léte­sítményének rendszerei kifo­gástalanul működnek, így a reaktor teljesítményének fo­kozatos növelése után várha­tóan még ebben a hónapban megtörténik a blokk párhuza­mos kapcsolása az országos v.il- lamosanergia-hálózatra, vagy­is a negyedik blokk is meg­kezdi az energiatermelést. Hazai termesztésben Korszerűbb szójafajták Az egészséges táplálkozás jegyében az élelmiszer-ipari üzemek igyekeznek fokozni a fehérjében gazdag termékek arányát és az állattenyésztés is nagy mennyiségben igényli különösen a fiatal állatok takarmányozásához — a ma­gas biológiai . értékű anyago­kat. A MÉM tervei szerbit a VII. ötéves terv időszakának végéig megháromszorozódik a hazai szójatermő terület, a je­lenlegi 22—24 ezer hektárról mintegy 70 ezer hektárra nö­vekszik, jeléül annak, hogy a fölhasználok mindinkább ha­zai alapanyaggal igyekeznék pótolni azt, amit eddig kül­földről hoztak be. A program keretében új szójafajták köztermesztésére adott, engedélyt a minisztéri­um az illetékes fajtaminősítő tanács javaslatára. Űjabb há­rom, fehérjében gazdag nö­vényfajta szolgálja a követ­kezőkben a fehérjeprogram sikerét. Félidőn túl a nyári vásár Készülnek már az őszre is A hét végén lélegzetvétel­nyi szünethez jutottak az üz­letek és az áruházak, félidejé­hez érkezett a kedvezményes szezon végi ruházati vásár. A Pest Megyei Ruházati Ke­reskedelmi Vállalat több, mint 90 üzletében nagy volt a for­galom az elmúlt héten. A hétfőn is nyitva tartó .boltok­ban arról érdeklődtünk, hogy milyenek az eddigi tapaszta­latok. A váci Dunakanyar Áruház például 5 és fél millió forin­tos vásári készlettel várta az érdeklődőket. Itt az elmúlt heti forgalom negyven száza­lékkal volt magasabb az elő­A 30—40 százalékos engedmény sokak számára vonzóan hat ző év hasonló időszakához ké­pest. Ebben persze nem csak a kiárusításban szereplő termé­kek iránti érdeklődés mutat­kozik meg. Az üzletekbe be­térők kihasználták az alkal­mat, hogy őszi ruhatárukat is felfrissítsék, és megkezdődött a gyerekek felöltöztetése is a szeptemberi iskolakezdésre. Ehhez bőséges választék van iskolaköpenyekből, tornaruhá­ból és cipőből. A vásári sláger a női és férfiszandál, a női konfekció, a karton méteráru és a férfi rövidujjú ing volt. Maradt még erre a hétre is férfi, női és gyerek vászon­nadrág, divatos pamutpólók, strandtáskák és bár nem tel­jes méretválasztékban, de kaphatók még szandálok. i.s 30—40 százalékos árenged­ménnyel. A szigethalmi Sziget Áruház első heti vásári forgalma dup­lája volt a tavalyinak. Itt pél­dául nagy keletjük volt a női nyári ruháknak, sok fogyott a férfi- és gyerek-ingekből és más gyerekkonfakció-áruból. A vásárlási kedv olyan áruk iránt is élénk: volt, amelyek nem szerepeltek a szezon végi listán, mint például a lakás- textíliák és az iskolaruházati cikkek. Az áruház készül már az őszre. Divatos, impűrt alapanyagú ballonkabátok, ol­csó kézi- és hátitáskák érkez­tek az üzletbe. A nagykőrösi méteráru- és lakástextilüzlet 30 százalékos kedvezménnyel hirdetett vá­sárt. Forgalmuk a tavalyihoz hasonló volt, az elmúlt héten egymillió-kétszázezer forint értékben adtak el főként nyo­mott mintás pamutárut, se- lyemdzsörzét, függönyt, nyári inget, pólót és fürdőruhákat. A legnagyobb sláger itt a Bé- textől vásárolt faltól falig szőnyeg volt, amelyet még a pénteki vásárzárásig folyama­tosan árulnak. A. P. MEGYEI VILÁG PBaiETffMAÍ, EÍYESÜLJETEK! annyi cigaretta fogy el, mint tíz évvel korábban. Ami^ persze, az egészség- megőrzés oldaláról nézve nem lebecsülendő ered­mény, hiszen nem nőtt az elfüstölt mennyiség. Az él­vezeti cikkek (ahová a do­hányáru is tartozik) külön­leges árufőcsoportot alkot­nak a kereskedelemben. A tapasztalatok szerint ugyanis az áremelések lé­nyegesen nem befolyásolják a fogyasztói magatartást. Amit az is mutat, hogy a megyében a háztartások ki­adásai között az élvezeti cikkek változatlanul növe­lik arányukat, miközben a családok kevesebbet költe­nek testápolásra, művelő­dési célokra, ruházkodás­ra ... Egyetlen előnye mégis van ennek az árucsoport­nak. Nevezetesen, hogy a fogyasztó (a vásárló) tisz­tában van vele, az élveze­tért tetemes vámot fizet be a közös pénztárba, adózik tehát önként, saját akara­tából, mivel tudja, jóval többet fizet az áruért, mint amennyibe az ténylegesen (előállítása költségeit te­kintve) kerül. Az ésszerűt­len éppen az a fogyasztói magatartásban, hogy mind­ezt tudva is leszurkolja a pénztárnál a forintokat. S miközben ezt teszi, füstben jár,, azaz tájékozatlanul, té­tován lép ide és oda a te- íintetben, minden más, amit vásárol (fogyaszt) mibe is kerülhet a valóság- aan, s amikor ő fizet, adó- aifc-e, avagy éppen a kö­rös pénztár csurgat forin- ;okat a zsebébe. A min- len-egyre-drágább alapom örténő gondolkodás és télkezés nem tesz kü- önbséget az alapszükségle­tek, a szükségletek és a aj át elhatározás szerint lozott fogyasztói döntések :özött, s ezt nem szabad úzárólag a vásárlónak fel- óni, mint hibát. L ehetetlenül hosszú ide­je él, hat egy olyan árrendszer, amely üstben hagyja a lényeget. Jevezetesen azt, hogy a saládok fogyasztási szer­kezete nem iehet(ne) más, aint amit a társadalmi aunkamegosztásban elfog­ult helyük lehetővé tesz. t családok egy jelentős ré­zé igényeihez és nem jö- edelméhez méri fogyasztá- a színvonalát és annak rát (költségét), s mert sok tyásmire is igénye van, mit valójában jövedelme tern fedez(ne), tág kiterje- ésű torzulások árán való- . ítják meg elképzeléseiket. ! még ez seim a legna- lyobb baj. Az igazán nagy >aj az, hogy a füstben le- 'ő ár- és bérrendszer kö­vetkeztében az is füstben 11 mindenki előtt, mit ér énylegesen a munkája a ársadalmi tiszta jövede- em mérlegén. ■ Mészáros Ottó K özügynek tartható-e hogy a legutóbbi ár­emeléskor tetemesei megugrott a dohányárukért fizetendő összeg is, amitől — bevallottan, nem szé­pítve a dolgot — a szak­emberek számításai szerint az állami költségvetés 1,4 milliárd forint bevételi többletre tehet szert. A kérdés a fogyasztók taná­csa ülésén fogalmazódott meg a kisvárosban, s a pusztán hallgatóságként je­len levő hírlapíró (el nem titkolva, ő is többet fizet szenvedélyéért) meghök- kenve tapasztalhatta, mi­ként oszlik meg a tanács két táborra szinte percek alatt, s korántsem annak megfelelően, a tagok közül ki a dohányos, s ki nem rabja ennek az egészség - károsító szenvedélynek. Holott azt hihetnénk, az érintettség egyben annak is meghatározója, ki mi mellett voksol, ám az elő­zetes várakozásokra —• mint oly sok minden más­ban szintén — gyorsan cá­folatot mondott a gyakor­lat, a tapasztalat. A heves Vita ugyanis azt vette cél­ba, ami válóban elvi kér­dés: szabad-e úgy számol­ni az árszínvonal alakulá­sát (emelkedését), hogy abba minden belekerül, az­az azonos súlya lesz a ke­nyér drágulásának és a füstölnivalóért kifizetett többletf orintoknak ?! A kenyér kell, de a ci­garetta?! Az egyik szük­séglet, a másik luxus, szen­vedély; enni kötelező, de dohányozni nem. S ez utóbbi megállapítást éppen olyan tagja tette a tanács­nak, akinek a kezében ak­kor is ott füstölgőit a do­hányrudacska. Ezzel a lo­gikával — replikázott a tagtársak egyike — oda jutnánk, hogy szinte min­den luxusnak minősíthető, ami nem tartozik a lét- fenntartás minimális köré­be... s itt, mint montíro­zóasztalon a filmszalagot, vágjuk el a vita képkoc­káinak sorát. Kétezeregyszáz darab ci­garetta jut a megyében minden egyes lakosra évi elfüstölt mennyiségként, s mert ebben az átlagban benne vannak a csecsemők is, a nem dohányzók is, beláthatjuk, a tényleges összeg, ami egy-egy dohá­nyosra jut,: sokkal maga­sabb. A magánügyük-e, hogy hajlandók megfizetni az ártöbbletet, avagy ve­gyük úgy, ezzel (is) nehe­zednek háztartás-gazdálko­dási feltételeik, életszínvo­naluk mérséklődik? Mert ha az utóbbi, akkor már kétségtelenül közügyről van szó. A dohányáruk többszöri áremelése azt tudta elérni a megyében, hogy az 1980 évi csúcsfogyasztás csekély mértékben csökkent, s ma (az egyre dráguló árakon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom