Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-28 / 176. szám
MA: Kassa nyomán »— Van annak már- „ , m húsz esztendeje, hogy dÓEf a fCnd Pámdon Utoljára arattam — mondja munka közben. — Három kataszterink volt, a felszabadulás után az EVIG-ben kerestem munkát, de nyaranta kivettem a háromhetes aratószabadságot. A régi világban az egyik uradalomban voltam kettőző.” (3. OLDAL) Ásókkal kérdesik yA,,. múzeumlátogatók , _ legfeljebb csak képről a wOltS@w csodálhatják majd meg a középkor emberének leleményességét, amellyel megoldotta, hogy ebben a hatalmas palotában víz foly(S. OLDAL) Ma adta a lendületet ;-Az n>t ..a - tok legnagyobb Bsomsoaon . gondja az, hogy nincs állandó lehetőségük a műhelymunkára évközben! Nincs egy hely, ahová ellátogathatnának, ha gondjuk akad; ahol megmutathatnák a képeiket, szobraikat. Ahol felmérhetnék, hogy hol tartanak a többiek.” (5. OLDAL) Éta*st »A Diósd együtte““ kL m « mjr seben több van, a dunakeszi Konzerv mint a 10. hely. a gólhelyzetek kihagyása a csapat egyik fő hibája. A negatív gólkülönbséghez a védelem is hozzájárult. A megszerzett 17 ponttal csak egy ponttal szereztek többet, mint a kieső Budafok. Feltétlenül javítani kell a csapat támadószellemét.. (7. OLDAL) BÖVÜIÓ „A csepeli Duna Terme_ , * _ , m lőszövetkezet szakembegombavalaszfek rei két új laskagombát nemesítettek ki, ezek kapták meg ezúttal a lehetőséget arra, hogy szélesebb keretek között foglalkozzanak velük.” Magyar—malaysiai kormányfői tárgyalások. A kép jobb oldalán Grósz Károly, baloldalt dr. Mahathir Mohamad miniszterelnök Új telephelyen, régi termában Kisszövetkezet nagy nyeresége Egyházügyi látogatások Francesco Colasuonno érsek, rendkívüli ügyekkel megbízott vatikáni apostoli nuncius július 20. és 26. között nem hivatalos látogatást tett hazánkban. Itt-tartózkodása során megbeszélést folytatott Paskai László esztergomi prímásérsekkel, a magyar katolikus püspöki kar elnötkével és a püspöki kar tagjaival. Fogadta őt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. ★ Jósé Felipe Carneado, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Titkársága Egyházügyi Hivatalának vezetője július 18. és 27. között hazánkban tartózkodott. Látogatása során megbeszélést folytatott Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével és találkozott Paskai László esztergomi prímás érsekkel. Dr. Mahathir Mohamad tárgyalásai Budapesten Erősödő gazdasági kapcsolatok ünnepélyesen, katonai tiszteletadással fogadták hétfőn az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren dr. Mahathir Mohamad malaysiai miniszterelnököt, aki Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatásra érkezett hazánkba. A magyar és malaysiai nemzeti zászlókkal fellobogózott téren Grósz Károly, Kapolyi László ipari, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint állami és társadalmi életünk több más vezető személyisége fogadta a magas rangú malaysiai vendéget, aki Várkonyi Péter külügyminiszter és Baranyi Gyula, hazánk Malaysiában is akkreditált nagykövete kíséretében érkezett az ünnepség színhelyére. A Kossuth Lajos téri ünnepélyes fogadtatást követően az Országházban megkezdődtek, a hivatalos magyar—malaysiai tárgyalások. Grósz Károly vezette a magyar tárgyalócsoportot, amelynek tagjai volt Várkonyi Péter, Kapolyi László, Somogyi László, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes és Bartha Ferenc, a Miniszter- tanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának veJ zetóje, valamint Baranyi Gyula. / A 2' malaysiai tárgyalóküldöttség élén dr. Mahathir Mohamad állt. a delegáció tagjai: Samy Vellu közmunkaügyi, Lim Keng Yaik alap- és nyers- anyagipari, Paduka Rafidah Aziz kereskedelmi és ipari, Abu Hassan Emar külügyminiszter. Law Hieng Ding tudományos, technológiai és környezetvédelmi miniszterhelyettes, valamint Zainal Abidin Bin Mokhtar, Malaysia Budapesten is- akkreditált nagykövete. A tárgyalópartnerek kifejezték meggyőződésüket, hogy a mostani eszmecserék, a személyes találkozók nagymértékben hozzájárulnak egymás jobb megismeréséhez, a kölcsönös bizalom további erősítéséhez, s ezen keresztül a gazdasági és a kereskedelmi együttműködés kiszélesítéséhez. A nagy földrajzi távolságok ellenére is lehetséges a meglévő kölcsönös érdekeltségben rejlő lehetőségek, adottságok kihasználása. A plenáris találkozón előtérbe kerültek a gazdasági kapcsolatok erősítésének kérdései. Mindkét fél állást foglalt azok élénkítése mellett, hangsúlyozva a lehetőségek sokféleségét. Egyetértettek abban is, hogy a kereskedelmi egyensúly kialakítása mellett szükséges a forgalom növelése, valamint az érdekek hatékonyabb egyeztetése is. A malaysiai fél készségét fejezte ki, hogy az elkövetkezendő időszakban növekedjék Magyar- ország részesedése a távol-keleti ország külkereskedelmében. A plenáris tárgyalás után a két kormányfő szívélyes légkörű megbeszélést folytatott a Parlamentben. Grósz Károly és dr. Mahathir Mohamad kölcsönösen tájékoztatta egymást országaik belső helyzetéről. Egyetértettek abban, hogy a két ország gazdaságfejlesztési tervei tág lehetőséget kínálnak az árucsereforgalom további bővítésére, közös vállalkozások létesítésére. az ipari, a műszakitudományos együttműködés fejlesztésére. Hangsúlyozták országaik készségét a kulturális és az oktatási kapcsolatok megteremtésére is. A nap folyamán a magyar és a malaysiai vezetők és szakértők partnertárgyalásokat tartottak. Több csoportban folytattak eszmecserét a kétoldalú kapcsolatok széles körét érintő kérdésekről. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke a malaysiai miniszterelnök kíséretében levő parlamenti képviselőket fogadott.. , Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese a magyar gazdaságirányítási rend- , szert, a külkereskedelmet szabályozó tényezőket, illetve a magyar kivitel bővítésénél szóba jöhető termékek körét, ismertette a malaysiai tárgyaló küldöttség tagjaival. Várkonyi Péter délután meg- , beszélteket folytatott a Külügyminisztériumban a dr. Mahathir Mohamad miniszterelnök kíséretében hazánkban tartózkodó malaysiai külügyminiszterrel, Abu Hassan O marral. Dr. Noordin Sopiee, a malaysiai stratégiai és nemzetközi tanulmányok intézetének (ISIS) főigazgatója megbeszélést folytatott Garai Róbert- tel, a Magyar Külügyi Intézet igazgatójával, a két intézet kutatómunkájának fő irányairól és az együttműködés lehetőségeiről. A Külkereskedelmi Minisztériumban Melega Tibor és Paduka Rafidah Aziz folytatott tárgyalásokat. Áttekintették a kereskedelmi kapcsolatok helyzetét, s egyetértettek abban, hogy a két ország közötti közvetlen kapcsolatokat ösztönözni szükséges. A malaysiai miniszterelnök a Ganz-MÁVAG-ba is elláto- gatottTA vállalat bejáratánál Kapolyi László ipari miniszter és a gyár vezetői, valamint a nagyüzem kollektívájának képviselői fogadták dr. Mahathir Mohamadot és kísérőit. A nagyvállalat gazdálkodásáról, a gyár tevékenységéről Juhász Ádám vezérigazgató adott tájékoztatást. Este Grósz Károly és felesége vacsorát adott dr. Mahathir Mohamad és felesége tiszteletére a Parlamentben, ahol a magyar miniszterelnök és vendége pohárköszöntőt mondott. Jő néhány hét már eltelt azóta, hogy a Kiváló Szövetkezet címeket kiosztották az arra érdemeseknek. A dunakeszi Geotron Ipari Szolgáltató Kisszövetkezetet sajnos egy listán sem találtuk meg. Ennek nagyon egyszerű az oka: a műszergyártók a nagy munkában lemaradtak a nevezésről. Eredményeik alapján pedig biztosan a legjobbak közt végeztek volna, hiszen tavaly a 44 milliós árbevételükhöz több mint 20 milliós nyereség társult, ez az arány pedig országosan is kiemelkedő. De pörgessük egy kicsit vissza az idő kerekét, hiszen a Geotronnak sem ment mindjárt az elején ilyen rózsásan. 1984 decemberében alakult a kisszövetkezet a gödi termelőszövetkezetből kivált 12 jó képességű szakemberrel. Egy esztendeig egy régi épületei béreltek, azonban a szociális és munkakörülmények megkövetelték, hogy korszerűbb helyre költözzenek. Ezért az év elején új telephelyet vásároltak. s azt saját ízlésüknek és a követelményeknek megfelelően alakították át. Itt már megtalálható áz esztétikus öltöző és a korszerű fürdő is. Persze a felsoroltakban nem merülnek ki a szociális szolgáltatások, ugyanis a Balaton- parton üdülőt bérelnek a dolgozók számára, valamint lakásépítési kölcsönt adnak, gyakran szerveznek közös kirándulásokat és egyéb programokat is. Tervezik, hogy rövid időn belül a helyi strandközpont működtetését is elvállalják, illetve ács- vagy festöbrdgádot állítanak a lakosság szolgálatába. Jelenleg azonban csak műszergyártással foglalkoznak, elsősorban legnagyobb megrendelőjüknek, a Geofizikai Kutatóintézetnek szállítják termékeiket, amelyekre már nagyon sok elismerést kaptak. A 39 fős kisszövetkezet a különböző talajvizsgálatoknál használatos elektronikus berendezések mellett bányákban, illetve barlangkutatásban nagy segítséget nyújtó légsebesség- mérő kézi műszereket gyárt és szeizmikus (felszíni vizsgáló) műszerek fejlesztésével foglalkozik. A kutatóintézeten keresztül gyártmányaik főleg szovjet exportra mennek, de kilátásban van egy kínai üzlet megkötése is. A szövetkezetnek most a legnagyobb nehézséget a kooperációs, illetve alapanyaggondok jelentik, ugyanis a nagyvállalatok még nem tekintik egyenlő partnernek ezeket a vállalkozásokat, így pedig még a Geotron.- hoz hasonló kisszövetkezeteknek is nehéz a dolguk. L együnk bölcsek a köz- • Helyek ‘ igazságtantál- mának belátásában. Valamilyen gondolat, vélemény, tapasztalat éppen azért kopik közhellyé — azért íényesedik, nemesedik közhellyé —, mert általános, sokak áltál megismert, megás merhető igazságot fogalmaz meg, mond ki. A latinok'do ut des (adok, hogy adjál) közmondása sok évszázad elteltével. némi cinizmust -is magába foglalva, így alakult át: valamit valamiért! Ha' most, a mondást — pontosabban tartalmát — megtisztítjuk a cinizmustól, a fölénytől, a nyegleségtől. rájövünk, ebí>én a közhelyben is tapasztalatok a.szúsodíak meg; igazat tudatnak. Ennek az igazságnak mostanában a gazdasági életben különösen nagy a keletje, mert ahogyan a kényszerítő körülmények hatására egyre több takaró hull le a gazdálkodás mozzanatairól, úgy válik mind világosabbá: akiket termelőknek tartunk, azok , közül jó néhány csupán fogyasztója. de nem gyarapítója a közjavaknak. Ha egyáltalán valamit, akkor veszteséget termelnek ezeken a helyeken, azaz nemcsak gazdasási, hanem erkölcsi i n d í téka i is i étez n ek a közbeavatkozásnak, jobb megoldás híján a megszüntetésnek, a felszámolásnak. .VALAMIÉRT Ez utóbbit meghökkenve, sőt, némely esetben értetlenkedve fogadta, fogadja a közvélemény, az érintettek szükebb köre, mint valami soha nem létezett újdonságot, legalábbis a legutóbbi három-négy évtizedben nem tapasztalt újdonságot. Valójában hosszú ideje léteznek csendes felszámolások, igaz, nem ezen a néven váltak ismertté, ha egyáltalán eljutottak ezek a hírek a szélesebb közvéleményig. S ami igazán meglepő: a vállalatokon belül — már mint a gazdálkodásuk célszerűségét önkritikusan és folyamatosan elemző vállalatokon belül — hasznos módszerként élnek a felszámolás lehetőségével az érintett közösségek, vezetők. Ezek a belső átalakítások a szó szoros értelmében a valamit valamiért, viszonyára alapozottak. Az operációval felérő elhatározás, a megszüntetés, annak fejében, hogy... s . itt sokféle folytatás lehetséges, hiszen pontosan az adott cég sajátos körülményei diktálják a teendőket. Különösebb zajt nem csaptak körülötte az érintettek — e sorok szerzője ugyan megírta a lap ha-, sábjain a szokatlanul ható esemény hullámveréseinek tanulságait —, a Budai Téglaipari Vállalat illetékesei, amikor tavaly véglegesen beszüntették az érdi téglagyárban a termelést. Az új szelek jele? Ez volt a hatodik gyár, amelyet a cég felszámolt! Tavaly ez érdivel együtt még egy üzem, a fővárosi Bécsi úti osztozott ebben a sorsban. A kimúltak között azután ott van a békásmegyeri gyár, az Újlak I. és Újlak II. elnevezésű tégla- és cserépgyár, s ott a pátyi üzem is. Hosszabb ideje tartó folyamatról van-szó tehát, a valamit valamiért párosában a valamit a megszüntetett hat gyár testesítette meg, a vaiamiértet pedig az új üzemek, illetve a rekonstrukciók Pilisborosje- nőtől Törökbálintig, valamint a fokozott hőszigetelésű és nagy űrtérfogatú termékek gyártási arányának növekedése. A változásnak, a haladásnak. a célszerűbb előtti útnyitásnak — és ezt nehezen akarja tudomásul venni a közvélemény — ára van. Ára pénzben is, konfliktusokban is, s minél tovább halasztják, halogatják valahol ennek vállalását, az ár annál nagyobb lesz. Amiből éppen mostanában vehetünk keserves leckéket Hl S éppen a késedelmeskedés veszedelmeinek belátása vezette az említett céget akkor is, amikor újabb gyár, a százhalombattai bezárásáról döntött. Nem könnyen, de fejet hajtva a tények, a reménytelenné állandósult létszámhiány és a nagymértékben elhasználódott, csakis hatalmas költséggel kicserélhető termelőberen- dezések diktátuma előtt. Ezt a diktátumot az a hárommillió forint veszteség írta. amelyet tavaly „termelt meg” a gyár. K ézzelfoghatóvá válik ugyanis a baj, ha olyan gazdálkodási, pénzügyi-elszámolási viszonyokat alakítanak ki a vállalatokon belül, amelyek, szemben a korábbi nagy kalap gyakorlattal, kinek-kinek a maga munkája eredményeit (veszteségeit) mutatják meg. Ilyen törekvésekben nem egyedüli a példaként említeti cég, de azt sem állíthatjuk. a megyében ez az általános. Az általános még mindig a nagy kalap, azaz maguk a vállalatok sincsenek tisztában vele, amit egyes gyáraik, üzemeik csinálnak, az nyereséget, avagy veszteséget hoz-e. S csoda-e. ha a népgazdaságon belül kusza ez a kép, ha még a vállalatoknál sem tiszta, tisztuló?! Mészáros Ottó i
