Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-08 / 159. szám
1987. JULIUS 8., SZERDA 5 Nem kell mankó iz igazgatói programhoz A vezetőválasztás taoasztalatai Az oktatási törvény számos újítása között az egyik legje- 3entősebb és a legtöbb vitát kiváltó rész az oktatási intézmények vezetőinek öt évre szóló megbízása, amelyhez ettől az esztendőtől kezdődően a tantestület egyetértésére van szükség. Az igazgatói állást csak nyilvánosan meghirdetett pályázat útján lehet betölteni. Az érdekelteknek vezetési programot kell készíteniük, amelyben a követelményekkel, feladatokkal egyetemiben a kiválasztott iskola, vagy óvoda helyzetét kell alapul venni. A pályázónak körvonalaznia kell elgondolásait a vezetéssel, a pedagóguskollektívával, a gyermekközösséggel és az intézmény társadalmi környezetével kapcsolatban. A pályázatokat a művelődést osztályokra nyújtják be, ahol azokat véleményezik, majd átadják a tantestület által megbízott háromtagú bizottságoknak. Az ő feladatuk a pályázatok tantestületi megvitatásának irányítása, majd a titkos szavazás lebonyolítása. Befejeződött a tanév és lezárultaik azokon a helyeken a választások, ahol meg kellett hirdetni az igazgatói állásokat, hiszen a megbízatás eddig is csak öt évre szólt. Az igazgatóválasztások tapasztalatairól a Pest Megyei Tanács főtanácsosát, Vörös Gózát kérdeztük. — A megyében összesen 120 vezetőd állást hirdettünk meg az idén. Ebből ötvenkilenc Óvodait, ötven általános iskolait, egy-egv szakközépiskolait, kollégiumit, szakmunkás- képzőit, nevelőotthonit, gyógypedagógiait és a hallássérültek iskolájáét, valamint négy gimnáziumit. Egyedül a püspökhatvani iskola igazgatói állására nem érkezett pályázat. Addig, amíg az újonnan meghirdetettre nincs jelentkező, megbízott igazgató tölti be a funkciót. — Hányán pályáztak meg egy-egy vezetői állást? — Az esetek 80 százalékában egy pályázó volt, 15 százalékában kettő és öt százalékában három vagy négy. — Milyen tapasztala tokát tudnak leszűrni most. a premier után? — A szakmai véleményeket a pályamunkákról a körzeti művelődési osztályok adták a jogszabályban előírtak szerint, s ezek június közepéig mindenütt el is készültek. A városokban és a városi jogú nagyközségekben lévő iskolák vezetői pályázatait a megyei művelődési osztály értékelte. A pályamunkák 95 százalékban megfeleltek a szakmai követelményeknek. A vezetői M űemlékvédelem Örökségünk fiatal őrei Július első napjaiban több városvédő ifjúsági tábor kezdi meg munkáját a Város— Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége támogatásával. A táborokban a fiatalok a műemlékvédelemmel kapcsolatos kisebb karbantartási, felújítási munkákat végzik, szobortisztitásokkal, park- felújításokkal szépítik lakó- környezetüket. óvják a nagy múltú épületeket. A szervezet a jövőben mind több fiatalt szeretne bevonni a műemlékvédelmi és városvédő munkába. Ezért különösen fontos a pedagógusok, növelők megnyerése, hiszen ők erősíthetik a gyerekekben az esztétikai igényességet környezetük iránt. Ennek jegyében csatlakozott a szövetség a Műemlékvédelmi Felügyelőség kezdeményezéséhez, az örökségünk őrei című műemlékvédelmi vetélkedősorozat felhívásához. Az ősszel induló vetélkedőkön a középiskolások írásbeli feladatok megoldásával, illetve a lakóhelyen végzett gyűjtőmunkával ismerkednek településük múltjával, történetével. Többek közt erről is szót ejtettek a Város—Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetségének közelmúltban tartott második közgyűlésén, ahol egy esztendő munkáját tették mérlegre. Az elmúlt évben a szervezet több együttműködési programot kezdeményezett és dolgozott ki. Az Országos Műemléki Felügyelőséggel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával. az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal kötött megállapodások jelentős segítséget nyújthatnak a jövőben a városvédő, környezetszépítő munkához. A TIT-tel közös tematikajavaslat városvédő akadémiák létrehozását szorgalmazza, s megvalósulóban van az együttműködés az MTA érintett kutató- intézeteivel is. Az új oktatási törvény jegyében a város— községvédelem feladataira öntevékeny diákkörök és kollégiumok alakulhatnak, s ezek képviselőt küldhetnek a kari tan ácsokba. Általános tapasztalat, hogy a társadalom széles csoportjainak érdeklődése és cselekvő- készsége megnőtt a városvédelem iránt, mind többeket foglalkoztat az épített és természeti környezet minősége. Jelzi ezt az a tény. hogy egy esztendő alatt megkétszereződött — ötvenről száz fölé emelkedett — a helyi egyesületek szama. A városok mellett a községekben, falvakban is egyre több egyesület alakul. Ez annál is inkább fontos, hiszen a műemlék épületek, kastélyok, kúriák, tájvédelmi körzetek jórészt vidéken találhatók. A községek szépítését, a faluvédelmet hivatott szolgálni egy. a legutóbbi közgyűlésen felajánlott egymillió forintos összegű alapítvány is. programok tartalma, színvonala változó volt, ami végső soron érthető, hiszen eddig még ilyet senki nem készített. Találhattunk közöttük a néhány soros, semmitmondó elképzelésektől kezdve a valódi, alapos, átgondolt programig mindenfélét. Ami a tanulságot illeti: A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a pályázóknak a programra még akkor is, ha eddig ugyancsak vezetők voltak, meg akkor is, ha most próbálkoznak ezzel először; akár a tantestületből, akár más iskolából. — Gondoltak arra, hogy esetleg valamiféle segítséget adnak nekik? — Véleményem szerint nem volna jó dolog mankót adni a vezetői programok elkészítéséhez, mert ha így teszünk, azok általánossá válnak, holott az a feladat, hogy Intézményre szabottak, az adott helyre érvényesek legyenek. — Van-e már kimutatásuk arról, hogy mindenütt befu- tottak-e a pályázók? — Egy olyan iskolánk van, a szentendrei lakótelepi, ahol az igazgatóhelyettes nem kapta meg vezetői programjára a tantestülettől az 51 százalékos szavazati arányt, egy másik iskolánkban, a fóti 3. számúban, az igazgató, aki már hosszabb ideje töltötte be ezt a funkciót, szintén nem kapott megfelelő számú szavazatot. Az aszódi gimnázium igazgatója nyugdíjba vonult. Az állásra egyetlen pályázat érkezett más megyéből, ám az illető pedagógus nem felelt meg a feltételeknek. így ez is eredménytelennek bizonyult. Mindhárom esetben új pályázatot kell kiírni, s addig valakit a tantestületből bízunk meg az intézmény irányításával. Ösz- sz ess égében még annyit hadd mondjak, hogy valamennyi intézményünk régi vezetője pályázott. zömükkel eqvetértetta tantestület és további öt évre megválasztották. Mindebből leszűrhető, bnsv a vezetői pályázatok előkészítése és lebonvolítása megfelelő volt a megyében. Kö. Zs. Kiállítótér me kb ől Mezőgazdaságiink — diákszemmel A gyerekek mindenütt tehetségesek A tárlat 1987. december 31-ig tekinthető meg a Mezőgazdasági Múzeumban. Az intézmény idén 17. alkalommal rendezte meg az általános iskolásak száméra a képzőművészeti kiállítást, s hirdette meg a pályázatot középiskolásoknak. Sok haszna van ennek, hiszen a serdülők közelebbi kapcsolatba kerülnek a természettel, esetleg mezőgazdasági szakemberek lesznek, s talán nő a kertbarátok száma is. Az idén három és fél ezer pályamunka érkezett a Mező- gazdasági Múzeumba, köztük rajzok, batikok, plasztikák, tűzzománcok, kerámiák, dolgozatok. A legjobb munkákat archiválják, és a gyermekrajzokat vándorkiállítás formájában bemutatják sok hazai városunkban, A munkák egy része eljutott Lengyelországba, Csehszlovákiába, Bulgáriába, Dániába és Norvégiába. A bőség zavara, hogy a beérkezett rajzoknak, kisplasztikáknak, textileknek csupán tíz százalékát mutathatták be. Épület — csigavonalban Kitettek magukért a szentendrei-é s gyáli általános iskolák. A szentendrei központi iskola rajzszakköre különdíjat kapott. Feltétlenül megérdemelték, hiszen a csiga alapformáiból — mintha Makovecz Imre tanítványai lennének —, terveztek épületet szellemes invencióval. Ugyanebből az iskolából kapott díjat a 11 éves Csizmadia Péter, s ugyancsak díjnyertes a szintén nagyon tehetséges gyáli Ladjánszki Zsófi. Ö mindössze hétesztendős. Jó színérzékről tett tanúbizonyságot a szentendrei Biczák Orsolya, a gyáli Jurászik Mónika, R.évai Mária, Ladjánszki Tímea, Parádi Olga, Erdős Angéla, Pálfi Zsuzsanna, Nagy Ferenc, Pávai János, Jónás Mónika. Jelentkezett két hernádi kislány, Lukács Judit és Karai Beáta, s több gyáli kerámia is díjazott lett: Gyug Ildikó, Ladjánszki Tímea, Lado- niczki Zoltán munkái. E színes gyáli kerámiák kitűnnek az országos átlagból, ezért díjazták külön tanárukat, Fegyő Béla festőművészt, aki az idén ezzel a műfajjal ismertette meg tanítványait. Rádiófigyelői MIT ÜZEN A RÁDIÓ? A szerkesztő-műsorvezetők — Kerényi Mária és dr. Szegő Tamás — ezúttal krimi szerzőkként is bemutatkoztak. Jóllehet. nem ők, hanem az élet produkálta a műsorban elhangzott történeteket. Példának okáért ki gondolta volna, hogy egy telefonfülke lakásként is jól szolgál? Az történt ugyanis, hogy valaki állandó lakhatásra szóló lakásbejelentőt töltött ki a szóban forgó lakályos egyszobásra. Arról nem szól a fáma, hogy az illetékesek, akik elfogadták az űrlapot, azonosították-e a házszámot? Eleddig nem láttam semminemű számjelzést a távbeszélőfülkéken, igaz. ellophatták őket: jelenlegi lakásviszonyaink között közelharcot kell vívni a téliesített sátrakért Is! Bizony, bármi megtörténhet. Még az is, hogy utánajárnak olyan eseteknek, amelyek meg sem történtek: a kilencvenéves néni nem tudott arról, hogy házába invitált és bérleti szerződést kötött egy asszonnyal. Mi több, azzal gyanúsította választott lakótársát, hogy aláhamisította nevét a lakásbejelentő űrlapra. A tanácsi illetékes nyomába eredt az ügynek. Megkereste a rendőrséget, majd annak bűnügyi osztályát, később pedig a kerületi ügyészséget. Végül az illetéktelen hamisítót kiutasította a néni lakásából. Ezek után rájött — mármint az illetékes —, hogy két tanú is aláírta a szerződést, méghozzá a néni szomszédai. Ők hajlandók voltak tanúsítani, hogy a megállapodás létrejött. Még pezsgőt is bontottak, hogy emlékezetessé tegyék a boldog összeköltözést. Remélhetőleg az illetékes számára is emlékezetes marad az ügy tanulsága: két pont között a legrövidebb út a tanúkhoz, ez esetben a szomszédokhoz vezet! A programban elhangzó másik krimiben volt késelő, házat magára és családjára gyújtó őrült, továbbá egy nyolcvanéves asszony, aki kihozta az egyik kisgyereket a tűzből. őt láthattuk a televízióban is néhány hete. Hallottunk egy rendőrről, akit ugyancsak elismerésben részesítettek felettesei, mert segédkezett a mentésben. És szerepelt még egy férfi a műsorban, aki a fentieket lehetővé tette: aki feltörte az égő ház ajtaját és akit odabent megkéselt az őrült. Ennek ellenére ő hozta ki a lakásból az átvágott ütőerű rendőrt, ő pattant — ezek után — kerékpárra, hogy értesítse a mentőket, rendőrséget a postáról, majd elkarikázott a téeszbe is, hogy hívja a tűzoltókat CB-rádión. Ez az ember mind ez idáig semmilyen kitüntetést nem kapott. ZENÉS DÉLELŐTT. Ennyi dráma után a hallgató oda- ugrik a rádióhoz és elcsavarja a gombját, hogy egy kis zenét hallgasson. A néhány percnyi megnyugtató muzsika után szívesen meghallgatja a Válaszolunk hallgatóinknak adását, ötvennégy éves férfi lakott édesanyjával az ötször négyméteres, romos lakásban. Kérvények, bejelentések, ígéretek váltogatták egymást, mígnem a panaszos meghalt. Az édesanyja továbbra is az életveszélyessé nyilvánított lakásban (?) él. Annyi hasonló ügyet hallottam, hogy nem idegesítem magam. Ellenben a magyarázkodó hivatalnok beszédstílusa, szókavarása most is felháborít. Nem tudom, 'hogy a kedves olvasó felfigyelt-e az irodai alkalmazottak tökéletesen érthetetlen körmondataira? A szóban forgó műsor tanácsi dolgozója jogi kifejezésekkel tűzdelt, homályos körmondatai olyan hosszúra sikeredtek, hogy mire végére ért, elfelejtettem, mit mondott az elején. Sajnos éppen azok beszélnek érthetetlenül, akiknek pedig az lenne a kötelességük, hogy közérthetően tájékoztassanak. Érthető? Egyébiránt a riporter — a neve nem hangzott el — nem hagyta magát: addig böngészte a lakásügyekkel kapcsolatos törvénycikkelyeket, amíg talált egy joghelyet, amely szerint a néninek lakást kellene kapnia! Az illetékes meg is ígérte, hogy utánanéz ... Ezt éppenséggel korábban is megtehette volna, a néni ugyanis tizenhat éve lakik az életveszélyes odúban. Most, hogy főhősünk felkerüli az ún. átmeneti névjegyzékre, új pozíciója tűnődésre késztet. Eszerint van állandó névjegyzék is ... Nyilvánvaló, hogy akik az előbbi listán szerepelnek, azok átmenetileg nem kapnak lakást, míg az állandó listán szereplők állandóan, szünet nélkül várhatnak a kiutalásra — egészen addig, amíg átírják őket az elhalá- lozottak listájára. A riporter szívbe markoló naivitással azt is megkérdezte a „szervtől”, hogy miért minősül lakásnak egy ötször négyméteres lyuk? Válasz: „mióta a világ világ, mindenféle helyiséget így neveznek, amiben emberek laknak.” Nem kérem. Csak ott nevezik így, ahol megengedik. Ahol körmondatokat és aktákat gyártanak lakás helyett. Szitás Zoltán A rajztanárok szerepe örülhetünk annak is, hogy az általános iskolai dolgozatok közül első díjat kapott az üllői Kiss Zoltán, második díjban részesült a szintén üllői Simon Anikó és Béki Annamária, első díjat kapott a fóti Garay János Általános Iskolából Fekete Ilona. A középiskolások közül második díjban részesült a ceglédi Halasi Ernő, aki lakóhelyének állattenyésztéséről számolt be. Az is együttérzés jele, hogy megyénkből a százhalombattai iskolások meglátogatták a kiállítást. Ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor elsőként azt álla- píthatjúk meg, hogy a gyerekek mindenütt tehetségesek, de azok kerülnek az országos érdeklődés központjába, akiknek rajztanára invenciózus és fáradhatatlan. Amennyire örülünk a gyáli és szentendrei iskolások sikerének, annyira fájó, hogy ezúttal hiányoznak a váci, túrái, szokolyai, százhalombattai, budakalászi gyermekrajzok, amelyek az elmúlt esztendőkben emlékezetessé tették ezt a tárlatot. Újra megismétlem, amit tavaly is megtettem lapunk hasábjain; jó lenne, ha a Pest Megyei Tanács művelődési osztálya volna a gazdája e pályázatnak. Serkenthetné tanárainkat, hogy éljenek az alkalommal, hiszen csak figyelem kérdése, hogy a ceglédi, üllői dolgozatok; gyáli, szentendrei, hernádi rajzok mellett megyénk még legalább ötven iskolájából is sikerrel vegyenek részt ezen a bemutatkozáson. Önfeledt játékkal Ami az országos összképet illeti, megállapítható, hogy a színkezelést és a formakészséget tekintve számottevő a fejlődés, de az élmények mintha sápadtabbak lennének; visz- szafogottabbak e gyermekrajzok, plasztikák, textilek. Kulturáltabb a fogalmazásuk, de nem annyira eredetiek. Ebből az következik, hogy a tanári irányítás legyen a jövőben érzékenyebb —, hagyja önfeledten játszani a gyerekeket rajzban is, hiszen ez a kibontakozásuk záloga. Losonci Miklói Az Opál Kereskedelmi Vállalat szerződéses vállalkozásba adja az alábbi üzleteit: 46. sz. húsbolt, Gyál, Toldi u. 4. 57. sz. húsbolt, Nagykőrös, Széchenyi tér 2. A versenytárgyalás 1987. július 16-án de. 9 órakor lesz a vállalat központjában, cím; Cegléd, Rákóczi út 14. II. em. 7. szoba. A pályázatukat július 15-éig küldjék el a vállalat levélcímére (Cegléd, Pf.: 90. 2701). Tájékoztató adatokkal szolgál a vállalat jogtanácsosa. r Értesítjük tisztelt partnereinket, hogy központunk új címe: Budapest, Gyáli üt 37. 1097 Telefon: 277-880 Telex: 22-345Ó" (TemaFőrq)
