Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-07 / 158. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA <*T? XXXI. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. JULIUS 7., KEDD Államfői megbeszélések a Parlamentben A spanyol király Budapesten I. János Károly szállásán fogadta Sarlós Istvánt és Grósz Károlyt Németh Károlynál, az Elnöki Tanács elnökének meghívására, hétfőn, hivatalos látogatásra, hazánkba érkezett I. János Károly, Spanyolország királya. Az uralkodót magyarországi útjára elkísérte felesége, Zsófia királyné, s kíséretében van Francisco Fernandez Ordonez külügyminiszter, ■ > A magas ‘rangú vendégeket Németh Károly és felesége üdvözölte a magyar és spanyol nemzeti lobogókkal, kétnyelvű köszöntő feliratokkal díszített Ferihegyi reniilötéren. Jelen volt Doczé Kálmán hazánk ' madridi, valamint Javier Rubio Spanyolország budapesti f nagykövete. A kölcsönös üd- 4 vözlések után a vendégek és a í vendéglátók az ünnepélyes í fogadtatás helyszínére, a Kos- Ä suth Lajos térre indultak. A Parlament előtt, a nemzeti zászlókkal fellobogózott téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fogadták a spanyol uralkodót. 1. János Károly üdvözlésére megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese, Várkonyi Péter külügy-, Juhár Zoltán belkereskedelmi, Kapolyi László ipari, Markója Imre igazságügyminiszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint hazánk politikai, állami és társadalmi életének több más vezető személyisége. I. János Károly és Zsófia királyné Németh Károly é? felesége kíséretében fogadta a felsorakozott díszegység parancsnokának jelentését, majd a spanyol és a magyar himnusz elhangzása után az uralkodó ellépett a katonák sorfala előtt. A vendégek és a vendéglátók ezután kölcsönösen bemutatták az ünnepélyes fogadtatáson megjelent spanyol, illetve magyar személyiségeket, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek vezetőit és tagjait. A fogadtatá- si ünnepség katonai díszmenettel zárult. A program délután kegye- letes megemlékezéssel folytatódott: I. János Károly megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezután Németh Károly megbeszélést folytatott a spartyol uralkodóval az Országházban. A találkozón részt vett Várkonyi Péter és Francisco Fernandez Ordonez. Jelen volt Dóczé Kálmán és Javier Rubio. Az államfők kölcsönösen tájékoztatták egymást orszáNem kedvez a gabonának Hőség a földeken Az utóbbi napok kánikulai időjárása kisebb-nagyobb zavart okozott a növények fejlő-' désében. A 30 fok feletti hőmérséklet különösen a rosz- szabb vizgazdálkodású talajokon élő növényállományt érintette hátrányosan; nem kívánt mértékben fölgyorsult az érés folyamata. A növények az ilyenkor szokásosnál több nedvességet voltak kénytelenek leadni, ami az anyagcsere-folyamatokat károsan befolyásolta. Csukád! >>A hivatal háta mögött felépített bő- I , 1^ dék, stégek, sufnik, tákolmányok/ a klSKapUm mindenki folyója: a Duna fölé épített fészerek, bungalók, amelyek közvetlenül szennyezik a vizet, nemcsak, hogy megvannak, hanem évente tovább szaporodnak/’. (3. OLDAL) Csökken „Bármilyen szélső... - , _ r séges is a zöldség-, a Zöíasegfogyasxtas gyümölcstermelés, valamint a -forgalmazás megközelítése, azon általában nem vitatkoznak, hogy az ország természeti adottságai, a mezőgazdaság fejlettsége lehetővé teszi a maradéktalan ellátást, s ezen felül még exportra is jut.” (3. OLDAL) A cél: felzárkózni ^Elképzelésünk szerint , , . . » Pest megyeben az ugyeS naiaani nevezett tanyasias jellegű településekre is kivisszük a nyilvános telefonokat. Mindez azonban . pénz kérdése. Jelenleg úgy látjuk, hogy a központok kapacitásának mintegy 2,5 százalékát köthetjük ie ily módon, ami például Cegléden 100 nyilvános állomást jelent.” (5. OLDAL) Kérdések az AiDS-röi '„Az AIDS elleni védekezésben a világ bármely pontján, így Magyarországon is előtérben áll a lakosság, illetve a veszélyeztetett csoportok felvilágosítása, de legalább ilyen fontos az egészségügyi dolgozók, az orvosok továbbképzése is.” (8. OLDAL) A tárgyalások megkezdése előtt: a spanyol uralkodó és Xcmeíh Károly. gaik belső életéről. A legfontosabb nemzetközi kérdésekben elfoglalt álláspontokat ismertetve megállapították: mindkét fél érdekelt abban, hogy kontinensünkön felszámolják a nukleáris fegyvereke!, s a kölcsönös és egyenlő biztonság a fegyverzet lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg Európában. Ezzel Összefüggésben hangsúlyozták az európai béke és biztonság folyamatának kiemelkedő jelentőségét. Végezetül további lépéseket szorgalmaztak a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztésére, különösen a gazdaság területén. Az államfők találkozóját követően Sarlós István a szálláshelyen, a magyar kormány vendégházában kereste fel a spanyol uralkodót. A megbeszélésen a magas rangú vendég tájékozódott a magyar parlament szerepéről, tevékenységéről, az Országgyűlés törvényhozási gyakorlatáról, a parlamenti munkában jelenleg előtérben álló kérdésekről. Ezzel összefüggésben Sarlós István beszámolt a magyar belpolitikai, ' gazdásági helyzet alakulásáról. A spanyol uralkodó különösen nagy érdeklődéssel hallgatta-a magyar ipar szerkezetváltásának, a munkaerő' átcsoportosításának .várható .szociális hatásairól szóló ismertetőt; I. János Károly beszámolt azokról a tapasztalatokról, amelyeket a spanyol gazdaság ’ korszerűsítésében szereztek. Grósz Károly miniszterelnök ugyancsak a kormány vend ágházában kereste fel a királyt. A szívélyes légkörű, kötetlen beszélgetésen értékelték a két országnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében elfoglalt helyét, s elemezték azokat a hatásokat. amelyeket a nemzetközi politikai és gazdasági feltételek gyakorolnak a magyar, illetve a spanyol gazdaságra. A spanyol uralkodó érdeklődésére válaszolva Grósz Károly részletesen szólt arról az átfogó gazdasági, társadalmi programról, amely a magyar gazdaság jelenlegi problémáinak megoldását szolgálja. Hangsúlyozta: Magyarország a jövőben is a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bőviilésé(Folytatás a 2. oldalon.) Nyilvános vita a személyautó-gyártásról? Gyorsabb megújulás kell Nem halasztható tovább a gépipar termékszerkezetének megújítása — állapította meg legutóbbi ülésén a Gépipari Tudományos Egyesület országos elnöksége, amely a szervezet lehetőségeit számba véve hároméves cselekvési programot fogadott el. Ebben nagy figyelmet szentelnek a járműgyártásnak, konkrét feladatokra mozgósítva egyebek között a Csepel Autógyár mérnökeit is. A közúti jármű-gyár tás — mint a nyilvánosságra hozott programból kiderül — a GTE kiemelt programjai közé tartozik. Ezt indokolja, hogy e terület a magyar ipar egyik reprezentatív alágaza- ta, s ezt a kitüntető helyet ázzál érte el, hogy az ágazat termeléséből 20, az exportjából pedig mintegy 25 százalékkal részesedik. Külön figyelmet érdemel, hogy a járműgyártásban kialakult a termelés egysége: a három nagyvállalathoz — a Csepel Autógyárhoz, az Ikarushoz es a Rábához — több kisebb és közepes termelőegység Kapcsolódik. Az ezekben foglalkoztatott csaknem félszázezer dolgozó mellett legalább ugyanennyit alkalmaznak a különbőz#, a járműgyártáshoz kapcsolódó üzemben, szövetkezetnél. Bár a feltételek nagyrészt adottak, az autóbuszok és főegységeiknek fejlesztése nem az adott ütemnek és az elképzeléseknek megfelelően alakult — állapítja meg az elnökség. A hároméves program feladatként szabja meg a műszaki megújulás és a gyártás meggyorsítását, az új típusok mielőbbi kialakítását. Az egyesület ebből a munkából is részt vállal, elsősorban azzal, hogy a különböző feladatokban érintett szakembereknek szakmai tanácskozásokat szerveznek- lehetővé téve a gyors és részletes vélemény- cserét. ’ A program foglalkozik a hazai személygépkocsi-gyártással is. Kiemeli, hogy a személyautó-ellátás feszítő gondjai előbb-utóbb döntésre kényszerítenek. Ezt megelőzően azonban egy nyilvános vitát kellene rendezni, amelyen a kérdés ismerői —többek között a minisztériumok és a tervhivatal vezetői — tájékoztatnák elképzeléseikről a járműiparban dolgozó szakembereket, a közgazdászokat és más pénzügyi szakértőket. F. Z. Épülő vágánypár Két vágánypárral bővíti a szentendrei HÉV-végállomást a Budapesti Közlekedési Vállalat. Elsősorban azzal a céllal, hogy megkönnyítse a szerelőcsarnokból ki- és begördülő szerelvények mozgását. A két vágánypár építését még ebben az évben befejezik. Gép a cseresznyésben A ráckevei Aranykalász Tsz cseresznyésében 34 hektárról rázógép segítségével szedik a cseresznyét. Az idei bő termés így lényegesen rövidebb idő alatt jut el a konzervgyárakba, ahol befőtt készül belőle. (Kerekes Tamás felvétele) 96 MILLIÓ K 1 eserves «lépés. Kényszerű, szükségszerű. Talán visszakoznak a tamáskodók is, akik eddig kétkedve ingatták a fejüket, mondván, na azért majd csak lesz valahogy. Ennek a lépésnek a tapasztalatán talán majd elhiszik, a gondok valóban nagyok. Az Állami Tervbizottság előterjesztése alapján a Minisztertanács javaslatot tett az Országgyűlésnek az állami támogatás mérséklésére, tekintettel az állami költségvetés tervezettnél is nagyobb hiányára. A képviselők a június 25-i ülésen. belátva a javaslat jogosságát, az 1987. évi támogatások mérsékléséről döntöttek. Ami a megye esetében annyit tesz, hogy 96,1 millió forinttal kiseb- bedik a tanácsok pénzügyi forrása. Sok pénz? Hatalmas összeg, ha azt nézzük, ‘ mennyi mindenre mutatkozik égető szükség a megyében, az oktatás intézményhálózatától az egészségügyön át a közművekig. Ha most más oldalról, a kényszerűség szemüvegén át nézzük ezt az összeget, akkor pedig azt kell mondanunk, nem szabad, hogy ez éreztesse a hatását a társadalomvolitikailag kiemelt területeken. Van ugyanis egy józan logika. Az ésszerűség a tanácsi gazdálkodásban a három f, azaz a fenntartás, a felújítás, a fejlesztés meg nem cserélhető, össze nem elegyíthető sorrendjét diktálja. Most még inkább, mint korábban. Ennek a sorrendnek a tiszteletben tartásáért a tisztségviselők éppúgy felelnek, mint a teljes tanácsi testületek...! Nincsenek könnyű helyzetben, aligha álcád bárki is, aki irigyelné most őket, a tisztségviselőket. a tagokat. Meg kell ugyanis mondaniuk, honnét veszik el a remélt, a folyósítani várt, de már meg nem kapható pénzt. Azt a, látszatra keveset, vagy éppen még látszatra sem keveset. Felületes megítélésre ugyanis csekély összeg az a negyvenezer forint, amennyivel kevesebb állami hozzájárulást kap az idén Letkés az eredetileg számítottnál, ott azonban, ahol a szó szoros értelmében filléreskedni kell — és nincsen benne szégyen, a tanácsok többsége bizony filléreskedik —, a-negyvenezer forint fájdalmasan nagy összeg, talán-talán úgy kell összecsipegetni ezerforintonként innét és onnét, minden lehető módon való takarékossággal. Semmivel sem könnyebb Gödöllőnek a dolga, a maga négy és egynegyed millió forintjával, ott ugyanis ennyivel zsugorodik az állami támogatásnak az erre az évre tervezett összege. Így, ilyen kisebb és nagyobb tételekből jön össze az a címül is választott 96 millió/ A kényszerű helyzet persze sok mindenre kínálna fel menlevelet. A többi között a mechanikusságra. A látszatigazságra, hogy minden település egyformán rója le ezt a különleges vámot. Ami igaznak látszana, az a valóságban maga lenne az igazságtalanság! A községekben ugyanis — és azon belül az ún. kistelepüléseken végképp ez a helyzet — nagyon szűkre szabott a mozgástér, a fenntartási (működési) kiadások mellett a felújítás, a fejlesztés maroknyi bankó. Ezért helyes az a rendező elv — amelyet a megyei tanács fogadott el június 30-i ülésén —, hogy míg a városok, a városi jogú .nagyközségek és a nagyközségek esetében a szabályozott források és az állami támogatás együttes összegének 1,2 százaléka kerül zárolásra, a községek esetében ez az arány 0,6 százalék. A különbözetet a megyeközponti pénzalapnak kell állnia. Ezen a módon a helyi tanácsok pénztárcája 78.5. a megyeközpont! bugyelláris pedig 17,6 millió forinttal könnyebbedik meg. Kemény fejtörés lesz mindenütt, valamennyi testület számára, melyik ujjúkat harapják; mindegyik fáj. Ha igaz a népi bölcsesség, hogy a muszáj nem fullad a Dunába, márpedig igaz, akkor az első és legfőbb fogódzó adott a tanácsi testületek számára. A társadalompolitikailag kiemelt alapellátási területeket ne érintse a mérséklés! Amint az is logikus, hogy a működési kiadásokban elérhető megtakarítások nem lehetnek mindenáron kikínlódott forintok. T árgyilagos és éppen ezért tiszta képet állított a közvélemény elé az MSZMP Központi Bizottsága július 2-i ülése arról, hol állunk, gondjaink mekkorák, milyen természetűek. s teendőink miért egyre sürgetőbbek. Ebből a képből az is kikövetkeztethető. hogy a mostani intézkedés — ami a megye esetében 96 millió forint mínusszal egyenlő — nem önmagában áll, hanem része egy intézkedéssorozatnak. Egy kényszerű, de most már tovább nem halasztható, korábbi feszültségek rejtegetéséből is keletkezett ellentmondások fokozatos felszámolására vállalkozó intézkedéssorozatnak. Keserves ismeret, de nem árt tudni: majdan csak akkor léphetünk előbbre, ha most több területén még idejében visz- szafelé lépünk. Mészáros Ottó
