Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA <*T? XXXI. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. JULIUS 7., KEDD Államfői megbeszélések a Parlamentben A spanyol király Budapesten I. János Károly szállásán fogadta Sarlós Istvánt és Grósz Károlyt Németh Károlynál, az Elnöki Tanács elnökének meghívásá­ra, hétfőn, hivatalos látogatás­ra, hazánkba érkezett I. János Károly, Spanyolország királya. Az uralkodót magyarországi útjára elkísérte felesége, Zsó­fia királyné, s kíséretében van Francisco Fernandez Ordonez külügyminiszter, ■ > A magas ‘rangú vendégeket Németh Károly és felesége üdvözölte a magyar és spa­nyol nemzeti lobogókkal, két­nyelvű köszöntő feliratokkal díszített Ferihegyi reniilötéren. Jelen volt Doczé Kálmán ha­zánk ' madridi, valamint Javier Rubio Spanyolország budapesti f nagykövete. A kölcsönös üd- 4 vözlések után a vendégek és a í vendéglátók az ünnepélyes í fogadtatás helyszínére, a Kos- Ä suth Lajos térre indultak. A Parlament előtt, a nem­zeti zászlókkal fellobogózott téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fogadták a spanyol uralkodót. 1. János Károly üdvözlésére megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese, Várkonyi Péter külügy-, Juhár Zoltán belke­reskedelmi, Kapolyi László ipari, Markója Imre igazság­ügyminiszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, vala­mint hazánk politikai, állami és társadalmi életének több más vezető személyisége. I. János Károly és Zsófia királyné Németh Károly é? felesége kíséretében fogadta a felsorakozott díszegység pa­rancsnokának jelentését, majd a spanyol és a magyar him­nusz elhangzása után az ural­kodó ellépett a katonák sor­fala előtt. A vendégek és a vendéglátók ezután kölcsönö­sen bemutatták az ünnepélyes fogadtatáson megjelent spa­nyol, illetve magyar személyi­ségeket, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek ve­zetőit és tagjait. A fogadtatá- si ünnepség katonai díszme­nettel zárult. A program délután kegye- letes megemlékezéssel folyta­tódott: I. János Károly meg­koszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezután Németh Károly meg­beszélést folytatott a spartyol uralkodóval az Országházban. A találkozón részt vett Vár­konyi Péter és Francisco Fer­nandez Ordonez. Jelen volt Dóczé Kálmán és Javier Ru­bio. Az államfők kölcsönösen tájékoztatták egymást orszá­Nem kedvez a gabonának Hőség a földeken Az utóbbi napok kánikulai időjárása kisebb-nagyobb za­vart okozott a növények fejlő-' désében. A 30 fok feletti hő­mérséklet különösen a rosz- szabb vizgazdálkodású tala­jokon élő növényállományt érintette hátrányosan; nem kívánt mértékben fölgyorsult az érés folyamata. A növé­nyek az ilyenkor szokásosnál több nedvességet voltak kény­telenek leadni, ami az anyag­csere-folyamatokat károsan befolyásolta. Csukád! >>A hivatal háta mögött felépített bő- I , 1^ dék, stégek, sufnik, tákolmányok/ a klSKapUm mindenki folyója: a Duna fölé épí­tett fészerek, bungalók, amelyek közvetlenül szennye­zik a vizet, nemcsak, hogy megvannak, hanem évente tovább szaporodnak/’. (3. OLDAL) Csökken „Bármilyen szélső­... - , _ r séges is a zöldség-, a Zöíasegfogyasxtas gyümölcstermelés, valamint a -forgalmazás megközelítése, azon általában nem vitatkoznak, hogy az ország természeti adottságai, a mezőgazdaság fejlettsége lehetővé teszi a maradékta­lan ellátást, s ezen felül még exportra is jut.” (3. OLDAL) A cél: felzárkózni ^Elképzelésünk szerint , , . . » Pest megyeben az ugy­eS naiaani nevezett tanyasias jel­legű településekre is kivisszük a nyilvános telefonokat. Mindez azonban . pénz kérdése. Jelenleg úgy látjuk, hogy a központok kapacitásának mintegy 2,5 százalékát köthetjük ie ily módon, ami például Cegléden 100 nyil­vános állomást jelent.” (5. OLDAL) Kérdések az AiDS-röi '„Az AIDS elleni védekezésben a világ bármely pontján, így Ma­gyarországon is előtérben áll a lakosság, illetve a veszélyeztetett csoportok felvilágosí­tása, de legalább ilyen fontos az egészségügyi dolgozók, az orvosok továbbképzése is.” (8. OLDAL) A tárgyalások megkezdése előtt: a spanyol uralkodó és Xcmeíh Károly. gaik belső életéről. A legfon­tosabb nemzetközi kérdések­ben elfoglalt álláspontokat is­mertetve megállapították: mindkét fél érdekelt abban, hogy kontinensünkön felszá­molják a nukleáris fegyvere­ke!, s a kölcsönös és egyen­lő biztonság a fegyverzet le­hető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg Európában. Ezzel Összefüggésben hangsú­lyozták az európai béke és biztonság folyamatának ki­emelkedő jelentőségét. Végeze­tül további lépéseket szorgal­maztak a két ország kapcso­latainak továbbfejlesztésére, különösen a gazdaság terüle­tén. Az államfők találkozóját kö­vetően Sarlós István a szál­láshelyen, a magyar kormány vendégházában kereste fel a spanyol uralkodót. A megbe­szélésen a magas rangú ven­dég tájékozódott a magyar par­lament szerepéről, tevékeny­ségéről, az Országgyűlés tör­vényhozási gyakorlatáról, a parlamenti munkában jelenleg előtérben álló kérdésekről. Ez­zel összefüggésben Sarlós Ist­ván beszámolt a magyar bel­politikai, ' gazdásági helyzet alakulásáról. A spanyol ural­kodó különösen nagy érdeklő­déssel hallgatta-a magyar ipar szerkezetváltásának, a munka­erő' átcsoportosításának .várha­tó .szociális hatásairól szóló is­mertetőt; I. János Károly be­számolt azokról a tapasztala­tokról, amelyeket a spanyol gazdaság ’ korszerűsítésében szereztek. Grósz Károly miniszterel­nök ugyancsak a kormány vend ágházában kereste fel a királyt. A szívélyes légkörű, kötetlen beszélgetésen értékel­ték a két országnak a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében elfoglalt helyét, s elemezték azokat a hatáso­kat. amelyeket a nemzetközi politikai és gazdasági feltéte­lek gyakorolnak a magyar, il­letve a spanyol gazdaságra. A spanyol uralkodó érdeklődésé­re válaszolva Grósz Károly részletesen szólt arról az át­fogó gazdasági, társadalmi programról, amely a magyar gazdaság jelenlegi problémái­nak megoldását szolgálja. Hangsúlyozta: Magyarország a jövőben is a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok bőviilésé­(Folytatás a 2. oldalon.) Nyilvános vita a személyautó-gyártásról? Gyorsabb megújulás kell Nem halasztható tovább a gépipar termékszerkezetének megújítása — állapította meg legutóbbi ülésén a Gépipari Tudományos Egyesület orszá­gos elnöksége, amely a szer­vezet lehetőségeit számba vé­ve hároméves cselekvési prog­ramot fogadott el. Ebben nagy figyelmet szentelnek a járműgyártásnak, konkrét feladatokra mozgósítva egye­bek között a Csepel Autó­gyár mérnökeit is. A közúti jármű-gyár tás — mint a nyilvánosságra hozott programból kiderül — a GTE kiemelt programjai kö­zé tartozik. Ezt indokolja, hogy e terület a magyar ipar egyik reprezentatív alágaza- ta, s ezt a kitüntető helyet ázzál érte el, hogy az ágazat termeléséből 20, az exportjá­ból pedig mintegy 25 száza­lékkal részesedik. Külön fi­gyelmet érdemel, hogy a jár­műgyártásban kialakult a termelés egysége: a három nagyvállalathoz — a Csepel Autógyárhoz, az Ikarushoz es a Rábához — több kisebb és közepes termelőegység Kap­csolódik. Az ezekben foglal­koztatott csaknem félszázezer dolgozó mellett legalább ugyanennyit alkalmaznak a különbőz#, a járműgyártáshoz kapcsolódó üzemben, szövet­kezetnél. Bár a feltételek nagyrészt adottak, az autóbu­szok és főegységeiknek fej­lesztése nem az adott ütem­nek és az elképzeléseknek megfelelően alakult — álla­pítja meg az elnökség. A hároméves program fel­adatként szabja meg a mű­szaki megújulás és a gyártás meggyorsítását, az új típu­sok mielőbbi kialakítását. Az egyesület ebből a munkából is részt vállal, elsősorban az­zal, hogy a különböző felada­tokban érintett szakemberek­nek szakmai tanácskozásokat szerveznek- lehetővé téve a gyors és részletes vélemény- cserét. ’ A program foglalkozik a hazai személygépkocsi-gyár­tással is. Kiemeli, hogy a sze­mélyautó-ellátás feszítő gond­jai előbb-utóbb döntésre kényszerítenek. Ezt megelő­zően azonban egy nyilvános vitát kellene rendezni, ame­lyen a kérdés ismerői —töb­bek között a minisztériumok és a tervhivatal vezetői — tájékoztatnák elképzeléseikről a járműiparban dolgozó szak­embereket, a közgazdászokat és más pénzügyi szakértőket. F. Z. Épülő vágánypár Két vágánypárral bővíti a szentendrei HÉV-végállomást a Budapesti Közlekedési Vál­lalat. Elsősorban azzal a cél­lal, hogy megkönnyítse a sze­relőcsarnokból ki- és begör­dülő szerelvények mozgását. A két vágánypár építését még ebben az évben befejezik. Gép a cseresznyésben A ráckevei Aranykalász Tsz cseresznyésében 34 hektárról rá­zógép segítségével szedik a cseresznyét. Az idei bő termés így lényegesen rövidebb idő alatt jut el a konzervgyárakba, ahol befőtt készül belőle. (Kerekes Tamás felvétele) 96 MILLIÓ K 1 eserves «lépés. Kény­szerű, szükségszerű. Talán visszakoznak a tamáskodók is, akik eddig kétkedve ingatták a fejü­ket, mondván, na azért majd csak lesz valahogy. Ennek a lépésnek a tapasz­talatán talán majd elhiszik, a gondok valóban nagyok. Az Állami Tervbizottság előterjesztése alapján a Mi­nisztertanács javaslatot tett az Országgyűlésnek az ál­lami támogatás mérséklé­sére, tekintettel az állami költségvetés tervezettnél is nagyobb hiányára. A kép­viselők a június 25-i ülé­sen. belátva a javaslat jo­gosságát, az 1987. évi tá­mogatások mérsékléséről döntöttek. Ami a megye esetében annyit tesz, hogy 96,1 millió forinttal kiseb- bedik a tanácsok pénzügyi forrása. Sok pénz? Hatal­mas összeg, ha azt nézzük, ‘ mennyi mindenre mutat­kozik égető szükség a me­gyében, az oktatás intéz­ményhálózatától az egész­ségügyön át a közművekig. Ha most más oldalról, a kényszerűség szemüvegén át nézzük ezt az összeget, akkor pedig azt kell mon­danunk, nem szabad, hogy ez éreztesse a hatását a társadalomvolitikailag ki­emelt területeken. Van ugyanis egy józan logika. Az ésszerűség a ta­nácsi gazdálkodásban a há­rom f, azaz a fenntartás, a felújítás, a fejlesztés meg nem cserélhető, össze nem elegyíthető sorrendjét dik­tálja. Most még inkább, mint korábban. Ennek a sorrendnek a tiszteletben tartásáért a tisztségviselők éppúgy fe­lelnek, mint a teljes tanácsi testületek...! Nincsenek könnyű helyzetben, aligha álcád bárki is, aki irigyelné most őket, a tisztségvise­lőket. a tagokat. Meg kell ugyanis mondaniuk, honnét veszik el a remélt, a folyó­sítani várt, de már meg nem kapható pénzt. Azt a, látszatra keveset, vagy ép­pen még látszatra sem ke­veset. Felületes megítélés­re ugyanis csekély összeg az a negyvenezer forint, amennyivel kevesebb álla­mi hozzájárulást kap az idén Letkés az eredetileg számítottnál, ott azonban, ahol a szó szoros értelmé­ben filléreskedni kell — és nincsen benne szégyen, a tanácsok többsége bizony filléreskedik —, a-negyven­ezer forint fájdalmasan nagy összeg, talán-talán úgy kell összecsipegetni ezerforintonként innét és onnét, minden lehető mó­don való takarékossággal. Semmivel sem könnyebb Gödöllőnek a dolga, a ma­ga négy és egynegyed mil­lió forintjával, ott ugyanis ennyivel zsugorodik az ál­lami támogatásnak az erre az évre tervezett összege. Így, ilyen kisebb és na­gyobb tételekből jön össze az a címül is választott 96 millió/ A kényszerű helyzet per­sze sok mindenre kínálna fel menlevelet. A többi kö­zött a mechanikusságra. A látszatigazságra, hogy min­den település egyformán rója le ezt a különleges vá­mot. Ami igaznak látszana, az a valóságban maga len­ne az igazságtalanság! A községekben ugyanis — és azon belül az ún. kistele­püléseken végképp ez a helyzet — nagyon szűkre szabott a mozgástér, a fenntartási (működési) ki­adások mellett a felújítás, a fejlesztés maroknyi ban­kó. Ezért helyes az a ren­dező elv — amelyet a me­gyei tanács fogadott el jú­nius 30-i ülésén —, hogy míg a városok, a városi jogú .nagyközségek és a nagyközségek esetében a szabályozott források és az állami támogatás együttes összegének 1,2 százaléka kerül zárolásra, a községek esetében ez az arány 0,6 százalék. A különbözetet a megyeközponti pénzalapnak kell állnia. Ezen a módon a helyi tanácsok pénztárcá­ja 78.5. a megyeközpont! bugyelláris pedig 17,6 mil­lió forinttal könnyebbedik meg. Kemény fejtörés lesz mindenütt, valamennyi tes­tület számára, melyik ujjú­kat harapják; mindegyik fáj. Ha igaz a népi böl­csesség, hogy a muszáj nem fullad a Dunába, már­pedig igaz, akkor az első és legfőbb fogódzó adott a tanácsi testületek számára. A társadalompolitikailag kiemelt alapellátási terüle­teket ne érintse a mérsék­lés! Amint az is logikus, hogy a működési kiadások­ban elérhető megtakarítá­sok nem lehetnek minden­áron kikínlódott forintok. T árgyilagos és éppen ezért tiszta képet ál­lított a közvélemény elé az MSZMP Központi Bizottsága július 2-i ülése arról, hol állunk, gondja­ink mekkorák, milyen ter­mészetűek. s teendőink mi­ért egyre sürgetőbbek. Eb­ből a képből az is kikö­vetkeztethető. hogy a mos­tani intézkedés — ami a megye esetében 96 millió forint mínusszal egyenlő — nem önmagában áll, hanem része egy intézkedéssoro­zatnak. Egy kényszerű, de most már tovább nem ha­lasztható, korábbi feszült­ségek rejtegetéséből is ke­letkezett ellentmondások fo­kozatos felszámolására vál­lalkozó intézkedéssorozat­nak. Keserves ismeret, de nem árt tudni: majdan csak akkor léphetünk előbbre, ha most több te­rületén még idejében visz- szafelé lépünk. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom