Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-06 / 157. szám

NAGYKŐRÖSI t/oHflp A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1987. JÜLITJS 6., HÉTFŐ Tanácsülésen a kereskedelemről Kevesebbet vásárolt a lakosság A Nagykőrösi Városi Tanács legutóbbi ülésén értékel­te a kereskedelmi ellátás helyzetét. Legutóbb 1984-ben került erre sor, s a beszámoló szerint az akkor megha­tározott feladatok a népgazdaságban bekövetkezett ked­vezőtlen változások miatt csak részben valósultak meg. A kereskedelmi fejlesztésre fordítható pénzek csökken­lek, a fejlesztési alapból Nagykörös város nem kapott, mivel azt a megye más területeire fordították. így az általános áruház létesítésének előkészítése is későbbi időszakra tolódott. Mi az, ami fejlődött? A Szolnoki úton a kis ABC-áruház. a Tormásban húsbolt nyílt, a technikai felszerelés mélyhűtőkkel. pénztárgépekkel korszerűbbe váll Beosztják a pénzt A város kereskedelmi for­galma tavaly 1 miljiárd 119 millió forint volt. Ez azt je­lenti, hogy a nagykőrösi ál­lampolgárok fejenként, átlago­san 38 ezer 632 forintot hagy­tak a boltokban. A megye többi városaival összehason­lítva ezt a számadatot, megál­lapítható. hogy csak azokon a településeken nagyobb ez a szám, ahol jelentősebb az ide­genforgalom, illetve nagyobb a vonzáskörzet. Nálunk a kör­zetben 131 millió forintot köl­tenek el. A kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme — régi ára­kon számolva — csökkenő. Amíg az V. ötéves tervben 12,1, a VI-ban már csak 10,6, végül ’84-től már mindössze 6,8 százalék a növekedés. Ez már csak azért is csökkenés, mert az áremelkedéseket fi­gyelmen kívül hagyva kell a számokat értékelni. Különösen igaz ez a ruházati forgalomra, hiszen az évi másfél százalé­kos növekedés változatlan áron 7—8 százalékos forgalomcsök­kenést jelent. Ugyanakkor eb­ben a szakmában az általuk bonyolított forgalomból a ta­nács nem rendelkezik statisz­tikával. A jelentés szerint négy oka Van a növekedési ütem mér­séklődésének. Az élelmiszer- forgalomban ésszerűbb a la­kosság jövedelembeosztása. A ruházati forgalomban a nagy­ipar a divatot nem, tudja megfelelően követni. A vas­műszaki, valamint bútorszak­mákban kínálati oldalról van baj, s a hiánycikkek beszerez­hetőségét lassítja a nagykeres­kedelmi vállalatok távolsága is. A vendéglátó-üzletek közel háromnegyede szerződéses rendszerben üzemel, ezek for­galmáról a tanács megbízha­tó információval nem rendel­kezik. A város lakossága a napi élelmiszer-, háztartási- és ru- házaticikk-szükségletét csak­nem teljes egészében a város üzleteiben szerzi be. Vegyes iparcikk- vagy valami na­gyobb vásárlás esetén a na­gyobb választék miatt a szom­széd városokba is átmennek. Ennek csökkentésére néhány kisebb szaküzlet az utóbbi esztendőkben letelepült. Meg­állapítható azonban, hogy bár a kereskedelmi alapellátás ki­egyensúlyozott, főként tavaly és az idén élelmiszerek kíná­latában a választék csökkent. A hús és húskészítmények mennyisége a városban ele­gendő, ugyanakkor a válasz­ték elsősorban a töltelékáruk­nál hullámzó. A kenyér- és pékárukínálat a városban jó. A Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat különösen az alagút- kemence beállítása óta jó mi­nőségű terméket gyárt, s a városi szükséglet 35—70 száza­lékát süti meg. A Toldi tan­műhelye a napi adag 45 szá­zalékát szállítja. Hét magán­pék is működik. Ez a széles termelői skála emelte ugyan a színvonalat, de ugyanakkor bizonytalansági tényezőket is okozott. Ugyanis akármilyen probléma legyen, a sütőipari vállalatnak kell helytállnia. A tej és tejtermékek szállí­tását tavaly ősztől a kecske­méti tejüzem helyett a ceglé­di tejüzem végzi. Megszüntet­ték a nagykőrösi rendelést, ez­zel szemben mindennap reg­gel és délután szállítanak, s például sajtot, az eddigi he­tente kétszeri alkalom helyett ötször hordanak szét a boltok­ba. A tanácsülésen is szóba került, mi az oka a tejtermé­kek minőségi hullámzásának. Pintye Attila, a ceglédi tej­üzem igazgatója elmondta, a szállítás átszervezésekor tár­gyaltak a nagykőrösi cégekkel. A ceglédiek saját költségükön telepítettek volna a városba tartalék hűtőt, a nem megfe­lelően felmért hétvégi forga­lom levezetésére. A nagykőrö­si hálózat azonban nem bizto­sított helyet a hűtőnek... A kőbányai kivétel A tanácsülés elé került be­számoló szerint nincs a város­ban sörhiány — a kőbányai világost kivéve. Az is érde­kesség, hogy bár a zöldség- és gyümölcsforgalmaizásban túl­kínálat van, ebből sem ver­seny, sem ármérséklődés nem alakult ki. A jelentés szerint a háztartási vegyi cikkek kor­látozott választéka miatt egy másik háztartási bolt telepíté­se indokolt. Több éven át problémát okozott az építő­anyag-ellátás. A gond meg­szűnt. jelenleg csak nyílászá­rókból kicsi a választék. Az import építőanyag lényegesen drágább a hazainál. A tüzelőellátásra jelenleg kínálati piac a jellemző, Év­ről évre csökken a PB-gáz- szükséglet, ugyanis nő a veze­tékes hálózatba bekapcsoltak száma. Az egyik felszólaló rá­mutatott, hogy olykor a ben­zinkútnál vannak fennakadá­sok. A kereskedelmi hálózat ala­kulására a bevezetőben emlí­tett szerény méretű fejlődés a jellemző. A több mint egy- milliárd forintos forgalomhoz képest a különböző cégek át­alakításokra és korszerűsíté­sekre, felszerelésekre mind­össze 9 millió forintot költöt­tek. Okkal mutattak rá, hogy a különböző kiskereskedelmi vállalatoknak a befolyt forga­lom arányában kellene a vá­rosi kereskedelmet fejleszte­ni...! A tanyai boltokban csökken a forgalom, s működésüket egyre inkább gazdaságtalan­nak ítélik. A jelentés szerint ezért elő kell készíteni egy mozgóbolt üzemeltetését. Nincs munkaerőhiány a ke­reskedelemben, sőt a felesleget a kecskeméti boltok szívják fel. Az átlagbérekre az a jel­lemző, hogy a megye más te­rületén is érdekelt kereskedel­mi vállalatoknál a nagykőrösi boltokban fizetik a legalacso­nyabb béreket. A vásárlókat izgatja, napon­ta foglalkoztatja a boltok nyitva tartási ideje. A jelen­tés szerint kívánatos lenne a havi egy bevásárlószombat be­vezetése. Az új üzemelési formák vá­rosunkban is elterjedtek, a versenyeztetés során a kiszol­gálás színvonala csökkent. A bolti kereskedelemben a szer­ződéses rendszer nem hozta a várt eredményt. A fogyasztók érdekvédelme az állami és társadalmi ellenőrző szervek kiemelt feladata. Az ellenőr­zések 45 százalékában tártak fel szabálytalanságot. Éppen ezért tovább kell fokozni az ellenőrzések hatékonyságát. A tél csak rosszabb A hozzászólásokból már idéztünk. Olyan vélemény is elhangzott, hogy újabban ha­tározottan jobb modorúak a kereskedők. Többen mutattak rá, hogy ki kell építeni a konkurenciát, s azt is igényli a város, hogy folyamatos le­gyen az olcsóbb áruk kínála­ta. Néhány bolt tervezett be­zárása helyett azok jelenlegi gazdaságtalanságát nagyobb odafigyeléssel, igazi kereske­dői munkával kellene meg­szüntetni, hiszen minden egyes bolt megszüntetése rosszabb helyzetet teremt. Ide tartozik azonban az a vélemény is, amelyet Csikós Sándor osz­tályvezető mondott el: a vá­rosi tanácsnak a törvény ad­ta lehetőségek szerint csak koordinációs szerepe, lehetősé­ge van. A tanácsülés által elfogadott határozat szerint újabb ház­tartási bolt kialakítását kell kezdeményezni. A kiskeres­kedelmi vállalatokat fel kell kérni, hogy tegyék színvona­lasabbá, teljesebbé az árukí­nálatot. Kiemelten kell kezel­ni a fogyasztók érdekvédel­mét. B. O. Mozi A nagyteremben: Volt egy­szer egy vadnyugat. I—II. Színes, szinkronizált olasz westernfilm. Előadás csak 6 órakor. A stúdióteremben: Széplány ajándékba. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték, fél 6-kor. Tűri a gépi szűrőiét Bőven terem a Bergeron Üj fajtákkal bővült a barack­választék. Az országos mező- gazdasági fajtaminősítő tanács javaslata alapján a MÉM egy- egy új őszi-, illetve sárga­barack fajta köztermesztésbe vételét engedélyezte. A gyü­mölcsök kitűnő tulajdonságok­kal rendelkeznek és kiskerti termesztésre is alkalmasak. Francia eredetű a Bergeron kajszibarack, amely a Gyü­mölcs- és Dísznövénytermesz­tési Kutató-Fejlesztő Vállalat szakembereinek honosító munkájával került a hazai termesztésbe. Az összehason­lító vizsgálatok szerint az it­teni éghajlati viszonyokat ki­tűnően bírja és a termőhely­hez való alkalmazkodóképes­sége is jó. Bőségesen terem, hozama kétszeresen múlja fö­lül a kécskei rózsa fajtáét. Virágrügyeinek fagyállósága lényegesen jobb, mint a széles körben termesztett magyar kajszié. A Bergeron kézi sze­dés mellett, exportra történő értékesítésnél kétharmadával nagyobb hasznot hoz, mint a kécskei rózsa. Előnye, hogy ki­tűnően bírja a gépi szüre­telést, ily módon a konzerv­iparban jól hasznosítható; a termelők ez esetben is meg­találják számításukat. Az őszibarack-fajtaválaszték egy amerikai eredetű gyü­mölccsel, az Early Redhaven- nel bővült. A gyümölcsöt a keszthelyi Agrártudományi Egyetem szakemberei hono­sították. Július közepén érik ez a barack, amely külsőre is tetszetős és friss fogyasztásra, valamint exportra egyaránt alkalmas. Fája korán fordul termőre, a fajta jó hozamú. A szakemberek szerint a jelen­legi választékban fontos szere­pet betöltő Dixiredet előnyö­sen helyettesíti. Anyakönyvi hírek Született: Simon Kálmán László és Villám Katalin Zsu­zsanna Katalin nevű gyerme­ke. Névadót tartott: Oláh Dénes és Gonda Klára: Norbert; Pálfi István és Andó Rozália: Edina; Kispál Csaba és Szabó Erzsébet: Andrea; Kecskeméti Ferenc és Szarvas Aranka: Zsolt; Nagy-Gombai Ambrus és Angyal Anikó: Anikó; Nagy László és Süki Klára: Gábor; Holló Sándor és Bács Margit: Sándor; Ondó László és Mécs Irén: László; Illés Ti­bor és Gyurkó Mária: Niko­lett nevű gyermekének. Házasságot kötött: Sipos Bé­la és Sebők Katalin; Vágó Ti­bor és Forgács Ágnes; Nyúl László és Szabó Edit; Kicsi Ambrus és Zsolnai Margit; Juhász László és Szilágyi Il­dikó; Szűcs Zoltán és Kovács Anikó; Ledniczki Ferenc és Sallai Rozália; Holló Ferenc és Medgyesi Julianna; Csete Zoltán és Kiss Judit; Nyitrai László és Bukta Julianna. Meghalt: Juhász Béla (Ifjú­ság u. 17.); Zana Jánosné Péli Rozália (Szolnoki út 12.); Ba­kó Istvánná Pozsár Terézia (Honvéd u. 22.); Örsi Imre (Zrínyi u. 9.); Lédeszi Sándor- né Gyulai Katalin (Szolnoki u. 12.); Rusvai Kálmán (Nyár­fa u. 4.); Luzsányi László (Kasza u. 4.); Tóth Mihály (Szolnoki u. 52.); Fodor Ist­vánná Papp Irén (Kecskeméti u. 63.); Szüle Sándorné Varga Juliánná (Bárány u. 15/b.); Szentpéteri Sándorné Dose Ju­dit (Táncsics M. u. 18.); Túri Józsefné Szikszai-Tajti Mária (Vági I. u. 21.); Paróczai Jó­zsef (Tázerdő dűlő 16.); Ku- czera Sándor (Rákóczi u. 55.); Piskor Pál (Bolygó u. 5.); Debreczeni József (Gyopár u. 10.); Kincses János (Ady E. u. 16.); Csikai Pálné Bódi Irén (Tanárky B. u. 2.); Kecskemé­ti Rozália (Losonczy u. 5.); Nagy Ferencné Bődi Mária (Gyopár u. 12.). Nagy felhozatal Az elmúlt hét végén már korán reggel nagy felhozata­lé piac volt. Újabban szinte vásári jelleget kölcsönöz az alkalomnak az, hogy kazetta- árusoktól papucskészítóig magánkereskedők serege vo­nul ki. Az akácfa mázsáját 130 fo­rintra tartották. A kereskedő a tojást 1,60-ért vette, egyéb­ként az ára 2 forint, körül mozgott. A baromfipiacon a naposcsibe 10, a háromhetes 26—35, az egy hónapos 30—40 forint körül alakult. Egy hóna­pos kacsáért 48, pulykáért 50 forintot kértek. A rántani va­ló csirke kilója illetve darab­ja 50—70 forint, a pörköltnek való párja 190—200 forint kö­rül alakult. A nagyobb csir­kék darabját 120 forintra tar­tották. Ezúttal csak az őstermelők árait jegyeztük fel, s ezek is az alku előtti összegeket je­lentik. A vegyes zöldség cso­mója 5—7, a vöröshagymáé 10, az uborka kilója 8—12, új­krumpli 6—12, a zöldbab 10— 16, a tök darabja 10—14, a ká­poszta kilója 12, a karfiol da­rabja 8—10, a borsó kilója 12—16, paprika 25—30, para­dicsom 30, a karalábé darabja 4—7, a fokhagyma feje 10, a patisszon kilója 10, a saláta fe­je 2, a szegfűgoimba bögréje 15 forintba került. A gyümöl­csök közül a cseresznye ki­logrammonként 20—25, az őszibarack 40, a málna 60— 100, a piszke 20, a meggy 22— 26, a ribizli 25, a vajalma 8 forintba került. Egy termelő mézet is árult 100 forintért kilogrammját. Az előhűtött Barnevál-csirke kilója most is 66 forint volt. Sporthírek Teniszezők - két helyen Egy időben két helyen küz­döttek teniszezőink a csapat­bajnoki pontokért. A megyei férfi I. osztályú bajnokságban, a Kinizsi-sporttelepen: Duna­keszi Vasutas II.—Nagykőrö­si Konzervgyár Kinizsi 5:1. Ez volt a helyiek összeállítása: Ka­locsa (1). Palai, Zsikla, Ru- zsinszky és Kalocsa—Palai, dr. Szakáll—B. Tóth. Az első idei hazai találkozón az OB-sek fiatal, ügyes tartalékjai biz­tosan győztek. A megyei férfi II. osztályú csapatbajnokságban, idegen­ben: Nagykőrösi Kgy. Kinizsi II.—Dabasi Tsz SE 11. 4:2. A nyitó fordulóban a 'vendéglá­tók már 2:0-ra vezettek, de a lelkes körösi fiatalok biztató játékkal fordítottak és főleg párosaiknak köszönhetik a A bernecei csontkovács II. Hagyja csak a szerelmet másra — Mikolán túl — meséli tovább Gáspár István, a ber­necei csontkovács —, Zalabán községben, szintén harminc­hatban, egy fiatalasszony na­gyon rossz állapotban volt, farban a keresztforgója volt kifordulva, se menni, se mo­zogni nem tudott. Hívtak, vet­tem az útlevelemet, átmentem, nem volt az messze tőlünk. Ahogy odaérek, porol az asz- szony, hogy nem akarja. No, nagy mérgesen fordulok visz- sza, ne játsszanak, van ne­kem más dolgom is. Hát csak szaladnak utánam, hogy menjek vissza, akarja már! Zavar ki mindenkit a szobából, velem záratja be az ajtót. Bezárom, nekifogok, mint egyébkor, nemsokára rendbe is lett, semmi baja. Hát nem mondja, hogy ő ne­kem rögtön meghálálja? No, zártam ki az ajtót és mond­tam, hogy hagyja csak a sze­relmet másra, mert én a szak­mai híremet ilyesmivel el nem rontom. Nevetem. Kérdem: — Mi maradt akkor a szak­mai becsületen túl? Már­mint hogy anyagiakban... — Nem kértem én soha sen­kitől, de majd’ mindig kap­tam pénzt, egyebet. Főképp emberségből csináltam, meg csinálom ma is. Emlékezik tovább: — Még ezelőtt, harmincöt­ben Nagykanizsán voltunk egy nagy fakitermelésen, ahol kétezer ember dolgozott. Me­sélik a borozóban, hogy a rendőrfőtánácsos lányát a ki­fordult könyökével már vé­gigvitték az országon, de hiá­ba! Jelentkeztem, odaenged­tek, egy mozdulattal helyre­tettem. Volt is hálálkodás, miegymás... — Mondja, Pista bácsi, ma­ga csak lányokat, asszonyokat kezelt? — Dehogyis, csak ez a ne­vezetesebb! Harminchatban csak Érsekvadkerten négy csí­pőficamot tettem helyre. Har­minckilencben Pesten egy pro­fesszor törött lábát nyolc liter pálinkával hoztam rendbe, nyílt törés volt. — Nem haragudtak az or­vosok magára? — Dehogy haragudtak, sok helyre ők hívtak, mert ez ne­kik nem megy. De kezeltem én nemcsak embert, lovat is. — ? — Tésán túl, Szakállason volt a csehszlovák hadsereg­nek egy méntelepe, aztán az egyik drága ménnek kifordult a tompora, összeszaladt az ez­red 13 állatorvosa, de nem tudtak segíteni. Engem hívat­tak hát a nagy értékű fedező ménhez. Hozattam egy kocsi szalmát, ledöntöttük a vad mént, nosza hurokba, háta a szalmán, lábai az égnek, fog­ták rengetegen, én meg egy katona segítségével, szabad kézzel, nagy erővel megnyom­tam, helyre is ugrott. No, mondtam, lehet kikötözni Ki­kötözték, ahogy elengedték, a mén elrobogott, mint a tüzes masina, nem volt semmi baja már, alig tudták megfogni... Se vége, se hossza tudnám mesélni... — ... én meg hallgatni. De öregkorára, ugye, felhagyott vele? — Azt nem mondhatnám Hatvanegyben egy asszonynak mindkét tompora kifordult, helyretettem. De még tavaly is voltam egy asszonynál, aki­nek a gerincében négy csigo­lya kimozdult és már hat éve nem tudták helyrehozni, hely­reraktam azt is. Csinálom mindmáig, sokat masszírozok — hallja, maga is sántít, a legközelebb ha jön, helyre­masszírozom! Kezelek egy fi- camos asszonyt most is. aki ebben a jeges időben megcsú­szott ... — Ebből él, Pista bátyám? — A csudát! Nyugdíjas va­gyok hatvannyolctól, az ottho­ni téesztől, itt meg, ebben a klubban, megvan mindenem, itt is alszom, egy szobában két öreggel. Az egyik hortyog ugyan, de felőlem hortyog- hat... Ha meg kitavaszodik, sűrűbben, de hétvégeken .min­dig hazalátogatok... — Nagyon egyedül lehet... — A fenét! Ismernek, felke­resnek engem még most is. — Gáspár István bátyám, milyen kár, hogy a hortyogást nem tudja „helyrerakni”. Fazekas Mátyás (Vége) győzelmet. Csípő és Berényi 1-1 egyéni, Szilágyi—Halmi és Csípő—őz. Tóth 1-1 páros já­tékot nyert. Előzőleg téves információt kaptunk a kettős Nagykőrösi Kgy. Kinizsi—Ráckevei Tsz SK megyei I. osztályú mérkő­zésről, Nem június 14-én 'volt ez, hanem augusztus 2-án lesz, a Kinizsi-sport telpen. ASZTALITENISZ A Gödöllői SC—Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi II. és a Gödöllői SC ifi—Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi ifi, me­gyei férfi asztalitenisz-csapat- bajnoki mérkőzésre való uta­záshoz járművet már kap­tak a körös i asztali teniszezők, de most a csapataik nagy ré­szének családi és egyéb elfog­laltságai miatt kevesen jöttek össze, s nem utaztak el. A 2-2 pont így az ellenfeleké, játék nélkül. Az 1986/87. évi Pest megyei felnőtt férfi asztali tenisz-csa­patbajnokság végeredménye a következő: 1. Budaörsi SC 2. Szentendre II, 3. Vári Izzó II. 4. Zsámbék II. 5. Ferihegy II. 6. CVSE III. 7. Kemence 8. Veresegyház 9. GSC 10. Gödi Tsz SK 11. Nk. Kinizsi II.« 20 1 1 373: 79 41 18 1 3 270: 82 37 17 1 4 282 : 90 35 13 2 7 214:133 28 12 1 10 192:176 25 10 1 11 154:198 21 8 2 12 150:202 18 8 1 13 163:189 17 7 2 13 134:218 16 4 3 15 131:221 11 5 3 14 103:249 9 12. Aszódi KSK«« — 2 20 66:286 2 • = 4 büntetőpont levonva, mert négyszer nem állt ki! »♦ = 2 büntetőpont-levonás, mert többször későn küldték be a mér- közéslapot. TORNÁSZOK Másfél órás késéssel kap­ták az ígért autóbuszt és így ahogy Kiskunhalasra értek a Nagykőrösi Kgy. Kinizsi SE serdülő fiú tornászfiai (Józsa Sándor, Sebestyén András, Fe­hér Zsolt, Kurgyis Ottó, Tóth Norbert, Bállá Zoltán), beme­legítés nélkül kellett verse­nyezniük a területi csapatbaj­nokságon, ami rendkívül hát­rányos volt a számukra. A kö­rösiek végül öt csapat közül a negyedik helyen végeztek. Az első helyezett mögött 3,6 pont­tal maradtak le, ami a hat szeren nem sok. S. Z. Áramszünet A Démász nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy inától 10-éig naponta reggel 7 órától dél­után 4 óráig áramszünet lesz Nagykőrösön a Pesti úton a vasúti aluljárótól kifelé. ISSN 0133—2708 (Nagykőröst Hírlap»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom