Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-06 / 157. szám
A bank helyen Ismét új üzlet A porlepte vakolaton még ott a Magyar Nemzeti Bank betűinek nyoma, de a gödöl lői Dózsa György úti sarok épületen- máris új cégtáblát találunk. A helyiségek nem sokáig maradtak kihasználatlanul, hétfőn, június '29-én Stefi fantázianévvel vegyeskereskedés nyílt a bank helyén. Egyelőre divatos blúzokat, szoknyákat, nadrágokat vásá Tolhatnak itt az érdeklődők, hamarosan pedig az iparcikkeket keresők is megtalálják számításukat az üzletben. A bolt szombaton is kinyit. Az isaszegi úton Vasárnap is A nyaralás, a nyári szabadságok ideje alatt is gondolnak a vevőkre a Gödöllő és Vidéke Áfésznél. Éppen a vásárlók érdekeit figyelembe véve döntöttek úgy, hogy a Gödöllő, Isaszegi út 17. szám alatti élelmiszerüzletüket ezekben a hónapokban vasárnap is kinyitják. Június 21- étől augusztus 16-ig minden vasárnap 7—11 óráig várják ebben a boltban a vevőket. Magvető Tsz A fele savanyú A talajok elsavanyodása közismert a mezőgazdasági termelésben. A nagy adagú meszezés szükségességét az alábbi adatok is alátámasztják. Felmérések szerint 1981- hez képest 1986-ban 4810 hektárral emelkedett Pest megyében a 6,5 ph kémhatás alatti területek nagysága. Például a dunabogdányi Üttörő Termelőszövetkezetben a földterület 31 százaléka, a dányi Magvető Termelőszövetkezetben 47 százaléka, a letkési Ipolyvölgye Termelőszövetkezetben 61 százaléka 6,5 ph-érték alatti. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOI.YAM. 156. SZÁM 1987. JÚLIUS 6.. HÉTFŐ Családgondozói hálózat Telekjuttatás és olvasótábor A megyei tanács cigányügyi koordinációs bizottsága megvitatta a városi tanács tájékoztatóját a helyi és körzeti cigány lakosság élet- és munkakörülményeiről. Az anyagot, amelyért a koordinációs bizottság köszönetét és elismerését fejezte ki. Papp István, a városi tanács elnöke terjesztett a testület elé. A gondosan elkészített tájékoztatóból megtudhattuk, hogy az 1985-ben végzett felmérés szerint Gödöllőn a népesség 5 százaléka. 1430 személy volt cigány származású. A városban és a körzet 22 községében ma már a cigány lakosság lélekszámú megközelíti a 7000 főt. Az etinikumhoz tartozók viszonylag nagy számát mutatja, hogy Pest megye cigány lakosságának 24 százaléka él Gödöllőn és körzetében. Gödöllőn kívül Kerepestar- csán. Pécelen. Dányban, Erdőkertesen, Túrán, Valik ón, Domonyban, Bagón, Vácegre- sen élnek nagyobb számban. A tanácsi testületek figyelemmel kísérik életkörülményeik alakulását. Az elmúlt két esztendőben Aszódon, Bagón, Pécelen, Isaszegen, TuKereskedelmi őrjárat A felszolgáló kilométerei Kora reggel indultam kör- utamra és első állomásom valóban állomás volt. A BKV palotakerti HÉV-állomásán Török István forgalmi szolgálattevővel váltottam szót. Tudom róla, hogy nagyon szereti a vasutat, a foglalkozását. Vasutasnap közeledtével érdeklődtem, lesz-e forint, köl- tenivaló? Megtudtam, náluk nincs ilyen, csak a MÁV-osok- nál. Ők fizetéskor tartják. Továbbhaladva, a végállomásnál a felüljárón át az egyetem területére érkeztem. Néztem a korai időben serénykedő, szorgos kertészeti dolgozókat, közben egy idős asz- szony szólított meg. Javasolta, nézzek be az ABC-be, milyen nagy a zsúfoltság. Egy másik azt panaszolta, hogy amióta megszűnt a Tham-féle bolt — csak így nevezték a Tham László vezette élelmiszerüzletet —, nincs konkurencia. Meg is látni az ABC-n. Belátogattam, elidőztem és érdeklődtem a vásárlóktól, kaptak-e mindent, amit vásárolni kívántak. Az egyik ismerős azt felelte, nagyjából igen. A másik meg >n elégedve a személyzettel, bár szerinte is érezni lehet, hogy nincs másik bolt. Na meg mit is várhatnak ebben a kánikulai melegben? A harmadik szintén a zsúfoltságról szólt. Talán jó, ha van bőven áru, de a sok ládától alig lehet közlekedni az üzletben. Kinőtte már a helyét. Az egyetemi üzletházban van a gyógyszertár, ide is belátogattam. Az ajtón tábla adta tudomásomra, hogy július 6-ától augusztus 10-éig zárva lesznek. Nem álltam meg szó nélkül, az egyik gyógyszerésznőtől megkérdeztem, egyszerre mennek valamennyien szabadságra. Igen, egyszerre, mert a létszám így kívánja. Ennyivel több munkájuk lesz majd a Dózsa György útiaknak. — gondoltam. De hosszú évek óta így megy a szabadságolás, és különösebb baj még nem történt. Az épület végében van egy tágas, szép és tiszta, jól felszerelt presszó. Régi ismerősömmel, Liscsinszky Bélával találkoztam itt össze. Egy éve m g ő volt a vezető — több mint egy évtizeden át —, most fia, Miklós a főnök. Reggel, nyitáskor már az üzlet profiljába tartozó italok, fagylalt, sütemények, meleg szendvicsek kaphatók. Magnó szolgáltatja a zenét. Rövid tartózkodásom ideje alatt a felszolgáló meg nem állt, folyton tett-vett, mozgott, járt-kelt. Meg is kérdeztem Bánkuti Bálintot, ha a bokáján egy kilométeróra volna, hány kilométert regisztrálna zárásig. Körülbelül negyvenet mutatna. Utam " piacra vitt, ahol az egyes áruféleségek olcsóbbak lettek. A zöldség 12, a sárgarépa 10, a burgonya 14 és 16, a karfiol 28 forint. Az uborkáért 16, a zöldbabért 32, a paprikáért 30—36, a paradicsomért 38, 50 és 58 forintot kérnek. Egy kiló ribizli 20 forint, a gomba 100, a tojás 1,80— 2,50. Cs. J. rán, Galgamácsán és más településeken a községi tanácsok vagy azok végrehajtó bizottságai tárgyalták , a cigányla- kosság helyzetét, és súlya miatt önálló napirendi pontként megvitatta ezt a kérdést a városkörnyéki koordinációs bizottság is. A tanácsok erőfeszítéseinek nem kis része van abban, hogy a megyei tanács segítségével kiépítették a cigányügyi-referensi családgondozói hálózatot, amelynek jelenleg öt főállású dolgozója van. Első hallásra kevésnek tűnik, de ha arra gondolunk, hogy a Gödöllőn, Aszódon, Dányban, Nagyteresén dolgozó családsegítőiknek az elmúlt rövid időszakban sikerült szoros kapcsolatot kiépíteni a tanácsok szakiigazgatási szerveivel, az iskolák pedagógusaival, a Vöröskereszt, a népfront aiktivis- tiával, akkor a segíteni akarók száma megsokszorozódik, s ez látszik az eredményeken. Azt etnikum lakáshelyzete jelenti a legnagyobb gondot. Igaz. óriási a fejlődés. Gödöllőn egész cigánytelepek szűntek meg. Pécelen a Határ úton, Túrán a Zsámboki úton, Kerepestarcsán a Gyár utcában, Domonyban a Dankó utcában épültek korszerű, szép családi otthonok. Dányban, Bagón telekjuttatással igyekeznek a hátrányokat leküzdeni, ám az érintetteknek is tudok másul kell venni, hogy elsősorban saját szorgalmukra, munkájukra, sokszor a napi örömökről, a pihenésről vaió lemondásra van szükségük ahhoz, hogy lakáshoz jussanak. Segítséget, támogatást elsősorban azok kaphatnak napjainkban és kapnak a jövőben is, akik a munkahelyükön tisztességgel és folyamatosan dolgoznak, akik példamutató családi életet élnek, gyermekeik iskoláztatását vállalják. Sok szó esett a tanácskozáson a cigánylakosság foglalkoztatásáról, munkahelyi viselkedéséről, s elismeréssel szóltak arról, hogy a felnőttek jelentős része végez állandó munkát, bár az Is igaz, hogy legtöbbjük segéd- és betanított munkásként dolgozik, aminek az az oka, hogy iskolázottságuk alacsony fokú. A vitában elismeréssel szóltak a gödöllői művelődési központnak a cigánylakosság életkörülményed t, művelődését szolgáló rendezvényeiről. Gödöllő volt az a> hely, ahol a cigányok közművelődésének Labdarúgás A bajnokok évzárója A GSC ifjúsági labdarúgócsapata is megtartotta a bajnokavató és évzáró összejövetelét. Először Tamás József, a csapat edzője értékelte a csapat munkáját. Elmondta, hogy a bajnoki cím megszerzéséhez nagyban hozzájárult az a tény, hogy a játékosok rendszeresen látogatták az edzéseket és ott fegyelmezetten dolgoztak. Örömmel adta hírül, hogy nem zava ta túl sok sérülés az egységes csapat kialakulását. Á kezdőcsapatot ritkán kellett megváltoztatni, mivel Tóth, Kiss, Csizmeg, héber, Angolét, Ádám minden mérkőzésen szerepelhetett. Kelen- völgyi, Szabó, Kenyó, Éber egy alkalommal hiányoztak. A bajnokság értékelése mellett szó «»sett az Országos Ifjúsági Kupában való szereplésről is, ahol a csapat a megyei döntőben a következő ellenfelek ellen lép pályára szeptember 8-án: Tárnok, Isaszeg, SZTK Dicsérte és köszönte a csapat munkáját Matuz Sándor ügyvezető elnök is és hasonló eredményt kívánt az elkövetkező szezonban a megyei I. osztályban is. A kiemelkedő teljesítményért a következő játékosok kaptak emléktárgyat jutalmul: Tóth M., Garai 1., Martinák T., mint kiöregedők, Kiss K. gólkirály lett, héber h, aki a legtöbbet volt edzésen, Csizmeg Zs., mint edzői jutalmazott. A legjobb teljesítményt Szűcs B. nyújtotta, Kelenvölgyi Z. és Kenyó h. az első csapatnál is szóba kerültek. A játékosok nevében Kiss és Kenyó csapatkapitányok köszönték meg az edzőnek a velük végzett munkát és ajándékkal lepték meg mesterüket. T. G. kérdéseit elsőként tárgyalták meg az országban. A körzetben —, Aszódon — éppen tíz esztendeje, hogy megszervezték a cigány tanulók eíső olvasótáborát. Kerepestarcsán tíz éve folyamatosan működik a cigányklub. Igaz, hogy megszűnt az isa- s-zegi cigányok önművelődó közössége, de most újabbak szerveződnek Gödöllőn, Pécelen, Dányban. A Domonyi Általános Iskola hagyományőrző cigány gyermekegyüttesót — zenészek, énekesek, táncosok — már az ország legjobbjai között tartják számon. Eredményes kísérletnek látszik a túrái fiatalok KlSZ-alapszerve- zetének a tevékenysége. Szép eredményekről adhat számot az itteni dolgozók iskolája is, amelyben zömmel cigányok tanulnak. Az eredmények felsorolása senkit — sem a beszámolókat, sem a megyei koordinációs bizottság tagjait — nem tett elégedetté. Mindenki tudta, érezte, amit Kozák Istvánná dr., a Minisztertanács tárcaközi koordinációs bizottságának titkára, a tanácskozás vendége mondott el felszólalásában: — Nem lebecsülve a történelmi jelentőségű utat, amelyet a társadalom segítségével az utóbbi évtizedekben a cigányság . megtett, hangsúlyozni kívánom, az előrelépés feltétele, hogy az etnikum gondjainak megoldásába be kell vonni magukat a cigányokat. Nélkülük semmit nem tehetünk, helyettük előbbre nem léphetünk. F. M. Lazább, puhább gyümölcs A H^ngarofruct Külkereskedelmi Vállalat június közepétől mind nagyobb tételekben indítja az exportszállítmányokat a külföldi megrendelőknek. A szokásoshoz képest az érés két-három hetes késésben van, ez a zöldség- és gyümölcsfélék forgalmazásánál is lemérhető. ' ''skor ilyentájt már lényegesen több áru hagyta el az országot. Az idén azonban, a késedelmes érés miatt, még nem szállítottak például szamócát és málnát, holott tavaly ilyentájt már javában tartott a szezon. A szállítások azonban most már folyamatosan növekszenek. Az NSZK-ba viszonylag nagy mennyiségű fehér spárgát adtak el, e zöldségféle iránt az utóbbi években megnőtt az érdeklődés, s ennek tesz eleget — mezőgazda- sági partnereivel együtt — a Hungarofruct. Zöldpaprikából a szentesi körzetből érkezik most a legtöbb, a szállítmányokból jut exportra is. Hetente mintegy száz tonnát indítanak, ám a következő hetekben ennél lényegesen több hagyja majd el az országot. A v: Halainál arra számítanák, hogy az idén 2500-3000 tonna zöldpaprikát adnak el külföldön. A gyümölcsök közül az egres szezonja tart, több száz tonnát értékesítettek, mindenekelőtt az NSZK-ban és a Benelux államokban kapós ez a gyüiúölcs. A napokban 200 tonna egrest küldenek a Szovjetunióba, ez lesz az első alkalom, hogy ide nem vasúti kocsikkal, hanem hűtőkamionokban utazik az áru. A nyári bogyós gyümölcsök megkésett érése miatt egyelőre csak lassabb ütemben szedik a szamócái és a málnát, az áruból nem jut még külföldre. A málna iránt fokozódnak az igények, ám hogy végül is m.nnyit sikerül értékesíteni, az sok tekintetben az időjáráson múlik. Eperből 100-200 tonna eladását tervezik. Az időjárás nem kedvezett ennek a gyümölcsfélének: kevés volt a napsütés, s hiányzott az éréshez szükséges magasabb hőmérséklet, az állandó esők miatt pedig lazább, puhább lett a gyümölcs. Feszített víztükör Felüdülhet kicsi, nagy Kiböjtöltük .ezt is — el ne kiabáljam —, Végre itt a nyár. Kánikulai a meleg, jólesik (esne) a strand hűsítő vizében mártózni, úszkálni. Szomorú, de még mindig azt kell leírni, hogy a gödöllőieknek hosz- szú utazások árán sikerül csak a strandolás élvezetét elérni. Néhány száz kiváltságos szerencsére helyben, az egyetemi fürdőben találhat felüdülést. Látványnak sem mindennapi ez a strand. Méreteiben nem hatalmas, ám az igényeknek, valamint a követelményeknek egyaránt maximálisan megfelel. Hatalmas fenyőfák karéjában. lépcsőzetesen alakították ki a füves napozót, vörös, csúszásmentes szegély övezi az úszásra alkalmas medencét. A kék csempés nagy lavór víztükre szinte teljesen feszített, a hullámtörő párkány jóvoltából. Itt a vízmélység 160—220 centi között változik. Gondoltak a kisebbekre is. A meleg vizű pancsolóban, felügyelet mellett strandolhatnak. Akiknek labdajátékra szottyan kedve, a kijelölt helyen űzheti azt is. A fürdőzők felügyeletét úszómester s egy nyugdíjas tanárnő, Lola néni látja el, aki egyben pénztáros is. S hogy kitől is kérheti ő a belépőjegyek árát? Ezt a pompás strandot az egyetem dolgozói, ezek vendégei, egyetemi hallgatók, építőtáborosok, és az egyetemen nyaraló SZOT- beutaltak látogathatják. Jó hír az ide bejutóknak, hogy hosszú idő után megoldódott a büfégond is. Nyitástól — 10 óra — zárásig — 19 óra -r- hűsíthetik magukat jéghideg üdítővel, sörrel. Szendvicsek, kávé. trafikáru színesíti még a a kínálatot. A sok jó és szép mellett sajnos hírt kell adnunk ismét a vandalizmusról. A városban garázdálkodók ide is letették névjegyüket. Az étkezőasztalokat, szemetesedényeket vették kezelésbe, de beszennyezik a vizet is. nem ellenfél a kerítés szöges drótja sem. Az egyetemi rendészet a rendőrséggel karöltve fokozott felügyeletet tart. hogy megóvja ezt a kicsiny bázist azok számára, akiknek épült. m. m. Magyar fotográfia, 1987 Ketten a válogatottban M agyar fotográfia, 1987 címmel mutatták be Budapesten, a Műcsarnokban az utóbbi időszak fotótermésének színe-javát. A kiállítás rendezői erőpróbának is szánták az eseményt, amely megelőzte az 1989. évi, a fényképezés feltalálásának 150. évfordulója jegyében megrendezendő nagy tárlatot. A katalógusban olvastam, hogy a pályázók 7000 képet küldtek be, s ebből a hatalmas anyagból 512 került a látogatók elé. A kiállítás értékeit, a művészek felkészültségét, az esetleges gondokat .leírták, értékelték és elemezték a napilapok kritikusai, a folyóiratok szakírói. Másról szeretnék hírt adni. Arról a felfedezésről, ami külön örömet jelentett nekem a nagy egészben, mert úgy éreztem, hogy Gödöllő és körzete az ország fotóművészetének jelenlegi megméretésén tisztességgel állt helyt. Ott kezdem, hogy a kiállítás szemlélése közben felfedeztem a gödöllői Fuszenecker Ferenc tizennégy képét. Fürdetés című sorozata döbbenetesen hatott rám, nem véletlen, hogy erről a képsorról a Népszabadságban részletesen olvashattunk, de nekém igazán az 1986-ban készített Anyám című képe tetszett. A mindig váró, a gyerekeket hazavezető utat türelmesen fürkésző, magára maradt öregasszony alakja egyre gyakoribb témája a különböző művészeti ágaknak. Korunk egyik sülyo jelenségére, az elmagá- nyosodott idősek gondjaira hívta fel a művész figyelmét, s egyben fi jyelmeztet is fotóval: segítsük feloldani az egyedüllét nyomasztó és sorvasztó kínjait. Bár nem vagyok a fényképezés különösebb értője, azt azért meg merem kockáztatni, biztosan nem véletlenül kapta a szerző a Forte Fotokémiai Ipar díját eddigi munkássá áért. A Gödöllőn élő Kresz Albert sokunk ismerőse. Ez az örökmozgó, széles érdeklődésű művész nemrégen önálló kiállítással mutatkozott be a hely- történeti gyűjteményben. Nem ti. :oloni, én leginkább a néprajzi témájú, a néphagyományok megmentéséért készített képeit kedvelem. Nagyon sok képét őrzöm, amelyekről a Galga menti emberek köszönnek felém: az isaszegi Reit- majer József fafaragó, a túrái Szászok József, a citerás és sokan mások. A Műcsarnokban négy képét fedeztem fel. A Rolla Jánosról 1986-ban készített portrét — igazi mestermunka, amit leírni nem lehet, amit látni kell — a Művelődési Minisztérium vásárolta meg. A sorban utoljára hagytam V. Reismann Marlant, aki nem Gödöllőn él, de időnként felkeresi vidékünket és még most, túl a hetvenedik életévén is, frissen kattogtatja fényképezőgépét. Ügy adódott, hogy tavaly nyáron, harminckét év eltelte után, együtt járhattuk be a Galga mentét. Reismann Marian ismerősöket keresett. Így toppantunk be hapu lstvánnéhoz Zsámbokra, aztán Mártonná Homok Erzsébethez Versegre. A többi ismerőst — a galgahévízi Zsíros Ferencnét, a túrái Tóth Mihálynét, a bagi Pandur Pétert, a mácsai Vankóné Dudás Julit — már nem üdvözölhette. A kiállításon viszontláttam Mártonná két arcképét. Az egyik 1954-ben készült. Az íróasszony ekkor még csak próbálkozik, hogy írjon, s bemutassa sajátos paraszti világát az olvasóinak, azt a világot, amelyben több a gond, mint az öröm. gyakoribb vendég a sírás, mint a nótaszó. A tűzhely mellett áll, a családról való gondoskodás köti oda, de a szemei tágra nyitva, kuta- tóan tekintenek a messzeségbe. A másik képet — amely 1986-ban készült, Mártonná Homok Erzsébet kezei uralják. Eltakarja az arcát, csak a két megfáradt, munkában eltorzult, férfiasán kemény kezét látjuk. Amikor a kép készült, Mártonná arról beszélt, mit jelent számára az írás, mit jelentettek a falujának a könyvei. — Nehéz sorsot vállal az, aki parasztasszonyként tollat vesz a kezébe, hogy megmutassa a nagyvilágnak a saját kisvilá- gát. Minden szenvedésével, kínjával, nyomorúságával, soha el nem felejthető megaláztatásaival — mondta Mártonná és ezt mondja a fotográfia is. Reismann Marian munkásságát a Forte Fotokémiai Ipar díjával jutalmazták. Jó érzéssel hagytam el a kiállítást, aztán eszembe jutott egy ötlet, ami talán megvalósítható, és sok, a szűkebb hazája eredményeire büszke gödöllőit, valamint Gödöllő környékén élőt juttathatna ahhoz az örömhöz, amiben részem volt. A művelődési központ előtermében be kellene mutatni az említett művészek Műcsarnokban kiállított fotóit. Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
