Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

Mindig történik várni Aszfaltoztak és kátyúztak A napokban sokan láthat­ták Gyömrő utcáin a John Deere traktor által vontatott földgyalut a szilárd burkolat nélküli utcáikban; a nagy eső­zések miatt keletkezett ká­tyúkat, vízmosásokat igyekez­tek eltüntetni a Rákosmeze­je Termelőszövetkezet embe­rei és gépei. Ez a tevékeny­ség azonban nem aratott min­den utcában osztatlan sikert, mondván, hogy a már jól le­döngölt, kemény útpadkát fö­*>i*S*­Kiss József vezette a Beton- útépítő Vállalat aszfalttal megrakott teherautóját, s a zúzott köv^l kevert anyagot az ÉSZKV dolgozói, Móri János — a platón — és Csorba Fe­renc terítette, iiletve egyen­gette, eltüntetve a kátyúkat. lösleges volt fellazítani, in­kább az út közepét kellett vol na jobban kidomborítani, hogy lefolyjon róla a csapadék. Nos a szövetkezet emberei va lóban így is igyekeztek kiala­kítani az útfelületet, alig­ha az ő hibájuk, ha az nem sikerült mindenütt. Talán ha az utcabeliek egyeztették vol­na elképzeléseiket a gépkeze­lőkkel, nyilván kevesebben morgolódtak volna. A téli felfagyások viszont az aszfaltburkolattal ellátott utakat tették helyenként szin­te járhatatlanná. Ám amikor a ferihegyi Betonútépítő Válla­lat aszfalttal megrakott te­herautója megjelent, s a he­lyi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat dolgozói el­kezdték a kátyúzást a meleg anyaggal, az ő munkájukat is megjegyzések kísérték. Vol­tak, akik örültek, hogy vég­re eltűnnek a tengelytörő lyukak, de átadták, akik a görkorcsolyázásra is alkalmas sztrádaminőséget hiányolták. Amikor pedig a Rákosmezeje fémipari I-es ágazatának te­lepén a belső ipari utakat asz­faltozták, s a Bajcsy-Zsilinsz- ky út egy rövid szakaszára is jutott az anyagból, érthető örömmel sóhajtottak fel a kö­zelben lakók. A közvilágítási lámpateste­ket tisztogató, javító, mázoló emberek munkáját szintén nagy érdeklődés és helyeslés kísérte. De volt, aki még rá­juk is morgolódott, mert a szédítő magasban dolgozók alatt a hidraulikus emelőt ke­rülgetni kellett. Aszódi László Antal A Bajcsy-Zsilinszky út és a Mendei út kereszteződésében a sárrázó betonalapra terített aszfaltszőnyeget Gyetvai László, a Rákosmezeje dolgozója hengerelte simára. Még el sem ké­szült az út, máris akadt arra dolga teherautónak... (A szerző felvételei) Burgenlandi vendégek Az ezüstcipős leszerepelt Bizony az égiek nem fogad­ták kegyeikbe a vecsésieket, oyiam égi áldást zúdítottak a községre, hagy a Kis-Balaton vidékéhez hasonlított legin­kább a község. így aztán az érdeklődéssel várit nemzetközi találkozó — a burgenlandi csapat vendégszereplése — el­maradt. Pedig a vendégek igazán előkelő névsorral ren­delkeznek: Fekete, Dunai III., Sarlós, Lazsányi játszik csa­patukban. A két csapat egy közösen elfogyasztott vacsora után megegyezett: másnap dél­előtt játszanak. Erről persze csak a szerencsésebbek érte­sülhettek — ezért szűk csalá­di körben tapsolhattunk egy remekül játszó vecsési együt­tesnek. Az új szerzeményjelölitekkel megerősített” vecsési fiatal gárda 4-3-ra legyőzte ellenfe­lét. A gólokat Nagyfejed (2), Csőke és Széli lőtte, a vendé­geknél Fekete L. (2) és Sarlós volt eredményes. Bizony Nagyfejeő (aki a mezőny .leg­jobbja volt), Miskolczi és Han- kovszki játéka rengeteget len­dített az együttes játékán; ha sikerülne a „tékozló” fiú­kat hazahozni, nagy elő­nyére válna az együttesne«, de hát ez már a jövő zené­je — illetve a júliusé —, az átigazolás hónapjáé. Ä vecsésiek a héten már el is utaztak és agy rövid NSZK- beli túrával fejezik be a fe­lejthető bajnoki évet. S még valami — egy do­logra feltétlenül alkalmas volt ez a nemzetközi mérkőzés —, hogy meggyőzzem magam. nem járatom a fiamat az ezüstcipős focisuli lába. Amit Fekete László, az Üjpest egy­kori ezüstcipős válogatottja ezen a mérkőzésen emberileg produkált, az egyszerűen fel­háborító volt. Lökdöste a bí­rót, káromkodott a társaival, nyalton vágott egy vecsési já­tékost, köpködött, a közönség­nek mutogatott... Szóval mindazt, amit egy egykori klasszis labdarúgótól nem vár az ember. Már csak azért sem, mert éppen Fekete kö­zelében volt egy nála sokkal jobb labdarúgó, akiitől tanul­hatott volna emberi tartást. Az illetőt Bene Ferencnek hívják. Suliba nem a gyerekeknek kell menni Feketéhez, ha­nem ... Sz. A. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 155. SZÄM 1987. JÜLIUS 4., SZOMBAT Tisztújítás után a Vöröskereszt Közös a cél, amiért dolgoznak Az ötéves ciklus lejárt — Monoron és körzetében lezaj-t lottaik a vörös,keresztes alap- szervezetekben a vezetőség­választások. — Hetven vöröskeresztes alapszervezet van a körzet­ben — mondja Puskás Imréné, a Vöröskereszt monori veze­tőségének titkára. — Nem volt egyszerű a tisztújításra való felkészülés, a lebonyolí­tás. Szerencsére olyan segítő­társakat tudhattunk magunk mellett, mint a községi nép­frontbizottságok, párttitkárok, helyi tanácsi és üzemi veze­tők. Nélkülük nem értünk volna el százszázalékos eredményt. Tizenhárom veze­tőségi tag és jómagam osztot­tuk fel a területet, az előké­születek során akadt olyan hely, ahová hat ízben is ki kellett mennünk — de például olyan is akadt, ahol a párt­titkár magára vállalta az egész vállalkozás ■ bonyolítá­sát. Jó volt érezni, hogy mindannyiunk számára vilá­gos; végül is közös a cél, amiért dolgozunk, és újabb öt esztendő munkája múlik rajta. — A tisztújítás hozott-e változásokat? — Nem is egyet. A hetven alapszervezetből 63 lett, szük­ség volt bizonyos összevoná­sokra. A taglétszám azonban nem csökkent. Sőt!. „Elsőnek mindjárt Péteri jut eszembe, ahol 1983 óta különböző okok­nál fogva háromszor volt ve- zetőságválasztás, s engem sz'e- mély szerint is elszomorított, hogy mégsem megy úgy a munka, ahogyan azt a Péte­rieket ismerve várná az em­ber. A mostani választás vi­szont nagyon biztató volt: zsúfolásig telt a művelődési ház, olyan volt a hangulat, mint egy falugyűlésen — s az akkori 50 vöröskeresztes tag száma újabb harminccal nőtt. Hadd mondjam el azt is, sok helyütt érezhettük a falugyűlés-jelleget, s ennek én azért örülök nagyon, mert hiszen a Vöröskereszt töme­geket kell hoay egyesítsen — és nem csupán egészségügyi vonatkozásokban, mint aho­gyan azt olykor hiszik. Min­den, ami a környezetünkkel összefügg — ránk, vöröske­resztesekre is tartozik, a mi dolgunk is. Egyébként a hat­vanhárom alapszervezetben 32 új titkárt és 17 új elnököt választottak. — Kongresszusra készülve mindig az alapszervezeti ve­zetőségválasztásokon hangza­nak el a felajánlások is a kongresszus tiszteletére. Ez­úttal is így történt? — Igen. Mindenütt felaján­lották a taglétszám növelését — erről konkrét adataink majd csak novemberben lesz­nek. A stabilizálódás azonban ettől függetlenül mindenkép­pen cél. Növelni szeretnék alapszerveink a véradók szá­mát. Ezek általánosak — és vannak a helyi lehetőségek­hez igazodó felajánlások is, mint Monori-erdőn a moz­gássérültek nyaralója körüli kert gondozása, fásítási ak­ciók, a rossz szociális körül­mények között élők felkuta­tása és gondozása. Maglódon, az ISG járműgyára üzemi családvédő szolgálatot kíván szervezni — ez igen figye­lemreméltó kezdeményezés. Az elképzelés szerint panasz­ládát állítanának fel, mert hi­szen sokan nem képesek szó­ban panaszkodni, s a segít­ségkérések alapján szervez­nék meg a támogatást. Ezzel kapcsolatban hadd mondjam el azt, milyen jó érzés tapasztalni, hogy az üzemi és gazdasági vezetők — akiknek az anyagi támo­gatásra is módjuk van — ugyancsak kezdik érezni: vannak dolgok, amiket csak együtt vagyunk képesek meg­oldani. A támogatás jelei kö­zött tapasztaltuk, hogy volt, ahol műszakváltáskor idő- kedvezményt adtak a válasz­tások bonyolítására, s akadt, ahol pénzjutalmat adtak át az eddigi, elismerésre méltó vöröskeresztes munkáért. — Említhetünk konkrét „példás” példákat? — Nagyon jól sikerült az üllői választás, ahol száznál többen jöttek össze; összekö­tötték az alkalmat a kitünte­tések átadásával. De említ­hetném Pilist, ahol rendkí­vül ünnepélyes, majdnem csa­ládias volt a hangulat, és Maglódot, a gyömrői HE- LJOST — de hosszan sorol­hatnám a pozitívumokat.' Nem mintha az ellenkezőjé­ről nem tudnék beszélni — de a jó példákból több van, és ezek bizakodással töltik el az embert... Ha a megvá­lasztott vezetőségek minden Növekvő rackaállomány Évről évre növekszik a rac­kajuhállomány a Hortobágyon: ma már mintegy kétezerre te­hető az állatok száma. A Hor­tobágyi Nemzeti Park felügye­Részleges vízkorlátozás Vecsés nagyközségben 1987. július Intőd visszavonásig rész­leges vízkorlátozást rendelteik el. A vízkorlátozás naponta 7.30 órától 21 óráig terjedő időszakra vonatkozik. A fenti időben tilos közműhálózatról nyert vízzel a lakóházak kert­jének utcai és udvari járdá­jánál!, útjainak locsolása, sze­mély- és teherautó és egyéb gépjárművek mosása, állattar­tási épületek hálózati vízről történő locsolása, tisztántartá­sa, udvari zuhanyozók, me­dencék üzemeltetése. A tilalom közterületre, in­tézményekre és a lakosságra egyaránt kiterjed. Kivétel ez alól a MAVAD és a kenyér­gyár. A tilalom megszegőivel szemben a Pest Megyei Ta­nács V. B. 1 '1976. sz. rendele­tében foglaltak alapján 3 ezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. A tilalom betartását a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, valamint a helyi ta­nács szakigazgatási szerve rendszeresen ellenőrzi. lete alatt több mint egy évti­zede őrzik a génbanknak nyil­vánított rackanyájat; az ősi állatfajta a puszta egyik ne­vezetes látványossága. Az utóbbi években a kister­melők a Hortobágy darassai részén rackatartó társulatot alakítottak. Ide viszik ki az ál­latokat, közösen fogadnak pásztort és fizetnek fűbért. A közös tartás révén irányí­tani is tudják a kistermelői ál­lomány minőségi tenyésztését azzal, hogy a nyájból szaporí­tásra a legszebb bundájú ju- hoka; válogatják ki. Kulturális programok Ecseren szombaton 16 órá­tól, vasárnap 14-től a nyugdí­jasklub foglalkozása. Gyomron a Strand kertmo­ziban 21 órától ma: Break I. (színes, zenés amerikai film), a művelődési házban 10-től 15-ig a fegyvergyűjtők II. or­szágos találkozója, a részvéte­li díj 20 forint, asztalfogla­lás 40 forint, a Mánya-réten 19-kor Rákóczi beszédét el­mondja Selley Zoltán előadó- művész, utána emléktábortűz. A vonattal Budapestről a Ke­leti, vagy a Józsefvárosi pá­lyaudvarról érkezők 18.30-kor a gyömrői vasútállomásról in­duló autóbusszal mehetnek a helyszínre. Személygépkocsi­val Monor felől a 4-es útról, Budapest felől a 31-es útról közelíthető meg. Pilisen ma 12-től a furulya- szakkör foglalkozása. tagja lelkiismeretesen teszi majd a dolgát, s nem egy-két ember hordja a terheket — a bizakodásnak az alapja is szilárd lesz. Én azt is remélem, hogy fiatal, új tagjaink is gazda­godnak majd közöttünk ér­zelmi és erkölcsi vonatkozás­ban egyaránt. Pillanatkép Megoldja? f) él múlt néhány perccel. Megérkezik az idegen Mende központjába, s a művelődési ház előtt le­parkol a kocsijával. Körbe­néz, s megpillant egy bó­dét, ami üresen tátong. Természetesen az ajtó zár­va van, csak a járókelőktől lehet megtudni, hogy ott pecsenyesütő üzemel. Az ablakban egy tábla hirdeti öles betűkkel: „Ha korog a gyomra, Jani meg­oldja.” Hát ebben a délidő­ben hiába vártuk a „Ja­nit”, ő nem oldott meg sem­mit. mert nem nyitott ki.. Állítólag finom falatokat kínálnak egyébként a puri­tán helyen a vendégeknek. Mi mindenestre csak még ékesebbek lettünk az elmés rigmus elolvasása után. A gyomrunk tovább korgott azután is ... Azért nem ártana egy cégtábla sem, amelyen a nyitva tartási időt is fel le­hetne tüntetni.., —ér A számítástechnika térhódítása Pontosabban tervezhetnek Az ecseri Rákos Mezeje Tsz- ben hosszú évek óta jelen van a számítástechnika. A közös gazdaság vezetőségének ez a törekvése, hogy újabb és újabb területekre terjessze ki az adatfeldolgozást, a gépi könyvelést. Nemrégiben felvették a kapcsolatot dr. Tóth Józseffel, a Debreceni Agrártudományi Egyetem professzorával, akitől megvásárolták a tervezési rendszer szolgáltatását. Ez a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezet egész éves tervét számítógép­re vigyék. E korszerű techni­ka eredményezheti a még pon­tosabb gazdasági tervezést. A debreceni professzor irányítá­sával az ár- és üzemgazdasá­gi osztály, valamint a társ­osztályok és hozzáértő szak­emberek fáradoznak az új módszer kialakításán. Pest megye mezőgazdásági üzemei közül elsőkent a "Rá­kos Mezeje Tsz élt ezzel a le­hetőséggel. A vezetőség célja: az eddiginél is pontosabb ter­vezéssel javítani, szeretnék gazdasági eredményeiket. A módszer gyakorlati tér­hódításának első lépéseként a közelmúltban a mezőgazdasági és gépjavítási főágazatvezető- vel, ágazatvezetőivel, továbbá az ipari üzemek vezetőivel is­mertették az új programot, az ezzel kapcsolatos feladatokat. —ér Fogadóórák Értesítjük Monori-erdő lakos­ságát, hogy dr. Varga János, a 11. számú választókerület országgyűlési képviselője 1987. július 7-én, kedden délután 4 órakor a monori-erdei Csillag utcai napközi otthonos óvodá­ban fogadóórát tart. A választópolgárok a közölt időpontban közérdekű bejelen­téseikkel, javaslataikkal, pa­naszaikkal kereshetik fel az országgyűlési képviselőt. Válaszolt az (egyik) illetékes Csak saját hatáskörében Június 26-i, pénteki szá­munkban ..Mérget isznak-e Monori-erdőn?” címmel arról írtunk, hogy Monori-erdőn, a Minőség Vegyipari Szövetke­zet telephelyén szennyezett anyagokat ástak el, s két ot­tani tanácstag bejelentése alapján derült fény a környe- zetszenip'ezésre. Hogy ez a szennyezés milyen mértékű, azt az OKTH vizsgálja, mely vizsgálat hetekig eltart ugyan, a VÍZIG előzetes mérései alapján az azonban már ki­derült: a fúrott kutatat, azok vizét nem érte szennyezés. Azt is írtuk, hogy a pánikra — amely Erdőn az esette! kap­csolatban tapasztalható — nincs ok. A bevezető részben — ép­pen a pánikot, az alaptalan, bár bizonyos határig érthető számtalan kósza hírt illuszt­rálandó — közöltük egy levél részletét is, amely szerkesz­tőségünkbe íródott. E levél- részlet közlése ellen emelt ki­fogást a Pest Megyei Köjál helyi kirendeltsége. Dr. Biha­ri Ágnes kirendeltségvezető főorvos írja: az idézett rész („a nagy hírű Köjál 10 év alatt nem figyelt fel erre a gyalá­zatos egészségrontásra”) a köz­hangulatot helytelen irányba tereli, a nitrátos vizek és a vegyi üzem kapcsolatára uta­lás téves következtetésre ve­zet. Az üzemet fennállása óta a Köjál folyamatosan ellenőr­zése alatt tartotta, hulladékai­nak a földfelszínen való sza­bálytalan tárolásával kapcso­latban több intézkedés szüle­tett. átmeneti megoldásokkal. Tudni kell azt is, miszerint nem minden hulladékügyben a Köjál az illetékes, a veszé­lyes hulladék körüli tenniva­lók 1981 óta az OKTH hatás­körébe tartoznak. Jelen kör­nyezetszennyezés kivizsgálását és az e körüli tennivalókat is, a fennálló rendelet értelmé­ben az OKTH végzi — írja dr. Bihari Ágnes. Bár Monori-erdőn a felhá­borodás nagy, minek követ­keztében — és tájékozatlan­ságból is — minden létező hatóságot elmarasztal a szó­beszéd, dr. Bihari Ágnes véle­ményével egyet kell érteni: a Köjál csak saját hatásköré­ben tehet lépéseket. A környezetszennyezésre, a vizsgálati eredményekre visz- szatérünk. A KEFA a Kefe- és Faipari Vállalat, Monor felvesz főiskolai végzettségű vagy mérlegképes könyvelői képesítésű számviteli vezetőt, középfokú végzettségű kontírozó könyvelőt, faipari és gépipari technikusokat, valamint pénzügyi előadót, asztalos, kőműves és géplakatos szakmunkásokat. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban, cím: Monor, Kölcsey u. 2-6. 2200. ISSN 0133—265i {Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom