Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

8 198t. JÜLIUS 4., SZOMBAT Kényes munka a tűsarkok borítása Nagy táblákon szárad a talpbélés Szerszámot alig használnak Nemcsak gyártják, viselik is Niás célra csak pénzért vehető igénybe A földeket művelni kell Csaknem gőzösök Az olaj árrobbanása (és ter­mészetesen a készletek véges volta) a mozdonygyártók fi­gyelmét újra a szénre irányí­totta. Természetesen nem ar­ról van szó, hogy feltámaszt­ják a füstokádó lokomotívo- kat, hanem hogy tiszta üze­mű, jó hatásfokú, a dízel­mozdonyokhoz hasonló gépe­ket állítanának munkába. Többféle elképzelés született, egyelőre csak papíron vagy kísérleti modellek alakjában. Egy amerikai vállalat kevés ként tartalmazó szénport lö­vell be gőzzel egy reakciótér­be, az elégő szén hötartalmá- val gyarapodó gőz négy hen­gerbe jut be, s ezek a dízel­motorhoz hasonlóan hajtják meg a mozdony kerekeit. Az égés nem okoz füstöt, mert a szálló port leválasztják a füst­gázból, a kipufogó gőzt pedig szénpor hozzáadásával a reak­ciótérbe kerengetik vissza. Egy másik típus olcsóbb, sok ként tartalmazó szenet éget el egy rövid, fluidizált („lebegtetett”) oszlopban. A gázok zúzott mészkőágyon ha­ladnak át, s ez a kén-dioxid 90 százalékát megköti. Az ez­zel a hővel létrehozott gáz egy 12 hengeres dugattyús motort működtetve hajtaná a moz­donyt. A harmadik eljárásban egyáltalán nem termelődik gáz. A szenet négy reaktorban, víz bepermetezése közben égetik el. A keletkező vízgáz — szén-monoxid és hidrogén elegye — a szén eredeti fu- töértékének a 80 százalékát foglalja magában. Ezt a gázt azután, amint lehűtötték, a mozdonyt hajtó Otto-motor- nak a hengereibe adagolják. A mezőgazdaságilag művelt területeknek a korábbi idő­szakban tapasztalható erőtel­jes csökkenése immár jelen­tősen mérséklődött. Az elmúlt 4—5 évben átlagosan mintegy 15 ezer hektárnyi földet ad­tak át évente más célra a mezőgazdasági termelők, s ta­valy hozzávetőleg szintén ilyen nagyságrendű termőte­rület került idegen kézbe. (Tíz-tizenöt évvel ezelőtt egy- egy évben 30 ezer hektár is kiesett évente a termelésből.) A tavalyi döntések alapján 14 079 hektár szolgál ezentúl más célokat: utaknak, ipari létesítményeknek, lakóterüle­teknek ad helyet — ezt állapí­totta meg a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalának ér­tékelése. Az. hogy mérséklődött a te­rületkiesés, a szakemberek szerint annak is köszönhető, hogy a földvédelmi jogszabá­lyok szigorították a feltétele­ket. Azoknak, akik mezőgaz­daságilag művelt területért folyamodnak valamilyen cél­ra, jelentős térítést kell fizet­niük. attól függően, hogy mi­lyen minőségű a föld. Az így befolyt összegek a központi földvédelmi alapba kerülnek, s ebből támogatják azokat a gazdaságokat, amelyek éppen azon igyekeznek, hogy a ré­gebben kivont területeiket is­mételten hasznosíthassák. Az ilyen rekultivációs program, amely például elhagyott bá­nyaterületek újbóli művelését teszi lehetővé, jelentős kiadá­sokkal jár, és a juttatás rész­ben ezeket a terheket veszi le a termelők válláról. Az adatok szerint az el­múlt évben az ipar és a bá­nyászat céljára átengedett te­rület nagysága kisebb volt az egy évvel ezelőttinél. Lénye­gesen nagyobb földrészek ke­rültek viszont erdősítésre. Az illetékes földhivatalok, tanácsok ellenőrizték, hogy a termelők mennyiben tettek eleget a művelődési kötele­zettségnek. A földjeiket nem megfelelően gondozók hivata­los felszólítást kapnak. Ameny- nyiben továbbra sem teszik meg a szükséges intézkedést, úgy szankciók következnek: kezdve a pénzbírságon, egé­szen — sorozatos mulasztások esetén — a földterület elvéte­léig. Válaszol az illetékes A kézzel felragasztott talpbélést géppel erősíti meg Balázs Imréné (Erdősi Ágnes felvételei) Ellencrzss a méteráru-kereskedelemben Eldobják az útmutatókat A kereskedelmi felügyelősé­gek Budapest és hét megye 75 vállalatának és szövetkezeté­nek 262 boltjában, illetve áru­házi osztályán ellenőrizték, hogy a kereskedelem eleget tesz-e az előírásoknak a mé­teráruk forgalmazásánál. Megállapították, hogy az el­adók pontosabban számolnak; amíg a legutóbbi, 1984. évi vizsgálatnál az esetek több mint negyedében találtak hi­bát a próbavásárlásnál, addig a mostani vizsgálatnál ez az arány 7 százalékra csökkent. Most viszont gyakrabban hiá­nyoznak az árucímkék és a használati-kezelési útmutatók a szövetekről. A szállítók — az ipar és a nagykereskede­lem — általában ugyan mel­lékelik a címkéket, ezek azon­ban az üzletekben, főként o kereskedők gondatlansága miatt, eltűnnek a méteráruk­ról. Tapasztalták azt is, hogy a boltokban a méteráru­végeken a jelzőcímkék nem megfelelők, mivel gyak­ran csak a fogyasztói árat, esetleg a termékek fantázia­nevét tüntetik fel. az egyéb információk viszont hiányoz­nak. Az import méter­áruknál némi javulás észlel­hető, bár még mindig sok az olyan áru a boltokban, ame­lyen nem megfelelő a magyar nyelvű minőségtanúsítás. A vásárlók a szövetek hasz­nálati-kezelési útmutatóit gyakran nem kapják kézhez, általában azért, mert a bol­tokban ezeket a cédulákat öm­lesztve tárolják, s mivel a végről is hiányzik a címke, az eladók nem is tudják végül is, melyik anyaghoz, melyik út­mutató tartozik. Az ellenőrzé­si tapasztalatok szerint a hasz­nálati-kezelési útmutatókat több helyütt feleslegesnek tart­va — kidobják. A vizsgálat során feltárt szabálytalanságok miatt a fel­ügyelőségek 42 esetben figyel­meztették a hibát elkövető dolgozókat, két ügyben válla­lati eljárást kezdeményeztek. Összesen 84 kereskedőre szab­tak ki pénzbírságot, 184 ezer forint értékben. További in­tézkedés: 38 millió forint ér­tékű áru forgalmazását a hiányzó használati-kezelési út­mutató pótlásához kötötték. L eginkább a bontópereket tárgyaló bírák érzékeltet­hetnék, hogy miként kezdi ki a családi békességet a lakás­ban uralkodó rend vagy ren­detlenség; a férjek, feleségek erről vallott felfogásának kü­lönbözősége. Nagy általánosságban a nők szerint akkor van rend, ha az ott zajló mindennapos tevé­kenységnek — lett légyen az tanulás, szerelés, barkácsolás vagy akár csak heverészve ol­vasás — nem marad nyoma. A lakás olyan látványt nyújt, mintha ott senki sem lakna, mintha gondosan elrendezett kiállítás volna. Minden bútor és dísztárgy katonás rendben, centit sem elmozdítva áll a megszokott helyén. A férfiak — megint csak nagy általánosságban — ké- nvelmetlenül érzik magukat az efféle szigorú és öncélú rendben, azzal érvelve — és okkal —, hogy a saját otthon legfőbb vonzereje a kötetle­nebb időtöltés, a szabadabb lehetőség a szellemi vagy fi­zikai tevékenységre. És kinek A kecses cipősarkak a re­miiben készülnek, a könnyű, elegáns lábbelik talpa, bevont sarka viszont Szentlőrinckátán. a szentmártonkátai Kossuth Tsz üzemében, a budapesti Mi­no Cipőgyár megrendelésére. A kész topánok pedig a világ számos országába eljutnak, de leginkább a nyugati féltekére. A Minő elégedett a kertészet­ből, zöldségtermesztésből a mű­helybe került lányok, asszo­nyok munkájával, bizonyítja ezt az, hogy a legkényesebb 30—40 darabos szériákat is a lőrinckátai asszonyokkal ké­szíttetik el. -*»p ­Naponta háromezer pár talp hagyja el az üzemet, s a job­bára kézi munkára alapozott technológia szerint egy-egy munkadarab tucatnyi kézen megy át. Szerszámot alig hasz­nálnak az asszonyok, legföl­jebb az olló fogójával simítják a bőrt a sarkakra, talpak szé­lére. Ám nemcsak gyártják, ha­nem viselik is a Mino-cipőt a szentlőrinckátai asszonyok és lányok. Csak ne lenne olyan drága! De hát a kézi munkát meg kell fizetni... M. K. A meteorológusok sem tudják Minden zárva? Talán a kenyér az az élelmiszer, ami körül, ha gond van, akkor az egész kereskedelemre ráhúzzuk a vizes lepedőt. Ez az az árucikk, amely a vásárlónak és a ke­reskedőnek is egyaránt érzékeny pontja. Ehhez hozzá­járul az is, hogy az üzletek polcain még mindig auto­matikusan a puha, meleg, friss kenyeret keresgéljük. Pe­dig hányszor intettek már az orvosok is bennünket, mennyire egészségtelen annak fogyasztása ... hogy a, nap melyik szakában vásárolt. A továbbiakban még felso­rolja, hogy ezen a napon a községben a nagy ABC zárva volt — szünnap miatt —, a szerződéses üzletek bérlői sza­badságon voltak, a maszek pék pedig ki sem nyitott. Mindezek felsorolása után azt kérdezi olvasónk, hol van ilyenkor a tanács felelőssé­ge... Például, ha nem en­gedte, volna meg, hogy egyazon időpontban mindkét ABC-üz- let zárva tartson.., Budapesti olvasónk, Tasi István, aki valószínűleg te­lektulajdonosként fordult meg Nagykovácsiban, arról tájé­koztatott bennünket levelében, hogy nem megfelelő a község élelmiszerellátása. Állításának igazolására leírja, hogy június 15-én — egy hétfői napon, amikor szép meleg idő volt — a községben már csak egy kis alapterületű zöldségesüzletben lehetett kenyeret kapni, ott is csak hosszas sorban állás után. Olvasónk azt nem írta meg, BarlangfeStáréknak Központi kutatótábor Július 3. és 12. között Bu­dapesten, a Szépvölgy—Rózsa­domb térségében tartja köz­ponti feltáró-kutató táborát a Magyar Karszt- és Barlang- kutató Társulat. A térségben jelenleg már több mint 20 ki­lométer hosszú barlangjárat ismert, de feltárásra vár még további 6—10 kilométer hosz- szú járatrendszer. A 80 bar­langkutató nyolc föld alatti barlangban, illetve üregben kezdi meg munkáját. Egyebek között megpróbálják a föld alatt összekötni a pálvölgyi és a Mátyás-hegyi barlangot. Boltról boltra — Nagykovácsi tanácselnö­ke, Tokodi Zoltán mit szól mindehhez ... ? — Nos, a nagy ABC, ame­lyet a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzemeltet, hétfőnkint valóban szünnapot tart. Egyéb­ként az üzlet szombaton nyit­va tart. A szerződéses vegyes­bolt — ezt vélhette az olvasó a másik ABC-nek — zárva volt valóban, mert üzemeltető­je, Bánkúti Kázmérné szabad­ságát töltötte. Június 23-tól azonban ismét fogadta vásár­OKOS ÉS OSTOBA REND van kedve belekezdeni iromá­nyok, jegyzetek, könyvek hosszabb lélegzetű átnézésébe, javításra váró készülék szét­szedésébe, netán faragással, festéssel kísérletezve — az al­kotás örömébe való belekósto­lásba, ha otthoni buzgalmát érdeklődés helyett zsémbelés kíséri. Ráadásul, a rend vé­delmében a félbehagyott mun­ka kellékeit alkalomról alka­lomra elrakatják. (A munká­val járó esetleges szemetelés összetakaríttatása indokolt kí­vánság.) Hol az igazság a rend meg­ítélésében? Az igazság ott van, hogy az okosan felfogott rendbe beleférnek a folyama­tos tevékenységhez szükséges eleven élet látható nyomai. Az okos rend parancsszava sze­rint az illető családtag fenn­hatósága alá tartozó helyhez — rendcsinálás címén — más­nak hozzányúlni szigorúan ti­los. „De hát nem azért gürcöltünk a lakásért, berendezésért, hogy minden folyton szanaszét le­gyen” — mondják ellenérv­ként a feleségek, akik az os­toba rend védelmében olykor megszállottan pakolásznak el különböző helyekre — fiókok­ba, szekrényekbe, nem látható rakterekre — minden olyan tárgyat, ami nem a „kiállítási képbe” való. Az ilyen meg­szállott elpakolászgatásnak, sebtiben elrakásnak gyakori velejárója a későbbi tétova keresgélés. E tekintetben na­gyon is megszívlelendő a Ma­gyar értelmező szótár rend meghatározása: a tárgyaknak olyan állapota, amelyben mindegyikük a megfelelő vagy a megszokott helyén van. A rendnek tehát nem a lát­vány az igazi ismérve, hanem a tárgyak helyének logikus volta, vagyis ésszerűsége. Visszakanyarodva a családi összetűzésekre, vitákra: az okos feleség, az előrelátó anya nemhogy szemére hányja fér­jének vagy gyerekének azt, hogy belefeledkezve, helyet kisajátítva él otthon kedvtelé­sének, ezzel elrontva az eset­leges látogató számára őrizge­tett holt rendet; ellenkezőleg, akkor jár el helyesen, ha fér­jét, gyerekét maga is ösztönzi az otthoni aktív kikapcsoló­dásra. Akit ugyanis hazavonz a kedvtelése, akit nem kárhoz­tatnak tétlen időtöltésre a rend megóvása érdekében, az nem elsősorban házon kívül kérési, hogy mivel üthetné agyon a szabadidejét. A z ifjúságvédelmi tapaszta­latok is azt tanúsítják, hogy a különféle gyűjtemé­nyeik gyarapításával, állatok megfigyelésével, gondozásával, alkotófantáziájuk kiélésével megszállott tizenévesek, a sportolók, modellezők, barká­csolók nem fanyalodnak arra, hogy tekergessél, az elzüllés veszélyével járó bandázással üssék el unalmukat. Ny. A. lóit. Amit a panaszos „zöldsé­gesnek” titulál — ahol sorban állhatták —, az egy magán­kézben levő vegyeskereskedés, jól ellátott üzlet, de kicsi az alapterülete, s csak néhány ember fér be egyszerre. Ezért nem ritka, hogy az utcán Vár a vevő, amíg sorára kerül. Amit a maszek pékről állít az olvasó, az viszont nem u%y van. A péküzlet mindennap 6-tól 2-ig tart nyitva, persze előfordul, ha előbb elfogy a kenyér, hamarabb lehúzza a redőnyt a tülajddrios. "Afeon a június 15-i napon nyitva volt az üzlet, attól függ, az olvasó hány órakor akart kenyeret vásárolni...? Ady-liget fogad Egyébként a helyi síjtő kisiparoson kívül, aki saját üz­letében árusít — mindennap friss kenyér érkezik Budaörs­ről, s ebből a szállításból mindegyik fent említett üzlet kap. Sőt, árusít még kenyeret a hentesüzlet és a tejbolt is, — í Tehetett-e volna valamit a tanács az ellen, hogy a két ABC — ahogy olvasónk említi — ne egyszerre legyen zárva? — Aligha, hiszen a NYÉK üzletének dolgozói jogosultak a hétfői szabadnapra, éppen úgy, ahogyan a szerződéses ke­reskedőt is megilleti a nyári szabadság. Egyébként, ha va­laki a nagy bevásárlását mégis hétfőre tervezi, kék autóbusz- szal 10—15 percnyi utazásra van az Ady-ligeti ABC, amely hétfőnkint nem tart szünna­pot. — A lakosság kereskedelmi ellátására eddig nem érkezett panasz hozzánk. Igaz, az üdü­lési szezonban mindig vannak kisebb-nagyobb fennakadások, amelyek sokszor előre nem láthatók. Attól is függ, mi­lyenre fordul a hét végére az időjárás, de ezt sajnos pénte­ken még a meteorológusok is ritkán tudják megjósolni. Még egy tényező És ha az időjárás előre lát­ható is, ott a másik bizonyta­lansági tényező: hányán vásá­roltak be otthon és hozzák magukkal az élelmet a ví- kendre, vagy veszik meg itt helyben az asztalravalót? A kereskedőnek sem könnyű kal­kulálnia, váratlanul rosszra forduló időjárás esetén nem ritka, hogy a nyakukon marad sokszor még a tej és a kenyér is. A. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom