Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-31 / 179. szám

2 198:. JÜLIUS 31., PÉNTEK Ma nyilvános ülést tartanak a bécsi utótalálkozén rr Ősszel ismét a leszerelésről A nyugati országok haloga­tó taktikázása miatt nem si­került határidőre befejezni az európai utótálálkozót, de jó remény van arra, hogy a köl­csönös engedmények alapján ősszel tartalmas záródoku­mentum születhet. Erről be­szélt csütörtökön a sajtó előtt Jurij Kaslev nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője. Minden előfeltétel megvolt ahhoz, hogy az eredeti terv­nek megfelelően júliús 31-ig befejeződhessék az európai találkozó — hangoztatta a nagykövet. — Lényegében kedvező volt a nemzetközi légkör. A Szovjetunió politi­káját a Bécsben napirenden lévő kérdésekben is az átala­kítás, a demokratizálás jel­lemzi. Önmagában véve az a tény, hogy mintegy 150 javas­latot terjesztettek be. tükrözi a részt vevő államok érdek­lődését a helsinki folyamat iránt. Meggyőződésünk, hogy a NATO-államok kívánták el­húzni a tanácskozást — hang­súlyozta Jurij Kaslev. Mint mondotta, a szocialista orszá­gok igen rugalmasan, előfel­tételek nélkül szorgalmazták a záróokmány kidolgozását, a hivatalos és nem hivatalos javaslatok egész sorát terjesz­tették be, figyelembe véve a nyugati álláspontokat. A má­sik fél azonban még a saját­javaslatait sem volt hajlandó eddig rögzíteni abban a re­ményben, hogy e halogató taktikával valamifajta enged­ményeket kényszeríthet ki a szocialista országoktól. A szünet után, szeptember­ben folytatódó találkozón a szovjet vélemény szerint az alábbi feladatokat kell meg­oldani Biztosítani kell, hogy — a madridi záróokmánynak ‘megfelelően — mind a 35 ál­lam részt vehessen az össz­európai leszerelésről folyta­tandó tárgyalásokon. A Nyu­gat a NATO és a VSZ 23 or­szágára kívánja korlátozni ezeket a tárgyalásokat, ám a helsinki folyamat részvevő­inek égyhármada nem lehet csak vendég az ő biztonságu­kat is érintő fórumon. Az össz-európai hagyományos le­szerelési tárgyalásoknak egyébként ki kell terjedniük a harcászati nukleáris fegyve­rekre. A harcászati légierőre is meg kell határozni a terve­zett csökkentések földrajzi körzetét. A stockholmi konfe­rencia tervezett új szakaszá­nak illetékességi körét ki kell bővíteni és új, még hatéko­nyabb katonai bizalom- és biztonságépítő megállapodá­sokra van szükség. Világos és hatékony megál­lapodások kívánatosak a gaz­dasági és a kereskedelmi együttműködés területén, be­leértve össz-európai tanácsko­zások rendezését a gazdasági, tudományos, a környezetvé­delmi együttműködésről. A humanitárius kérdések tekin­tetében, a helsinki záróok­mány szellemében, egyforma súlyt kell adni a politikai, a polgári, a gazdasági, a szo­ciális, a kulturális és egyéb emberi jogoknak. Sok kérdés, amelyre a nyugati országok nagy súlyt helyeznek, beke­rülhet a záródokumentumba, ha valamennyi részvevő érde­keit, javaslatait, felfogását megfelelően összehangolják és elkerülik a szélsőségeket, a maximalizmust. A Szovjetunió tudvalevőleg azt javasolta, hogy Moszkvába hívjanak össze össz-európai találkozót a harmadik kosár”, az em­beri jogok és kapcsolatok va­lamennyi kérdésének megtár­gyalására. E konferencia tel­jes ülései nyilvánosak lenné­nek, és a vendéglátó ország minden résztvevőnek, a sajtót is beleértve, természetesen ugyanúgy biztosítja a beuta­zást, mint a helsinki folyamat többi tanácskozásán tették. Kérdésekre válaszolva a szovjet nagykövet kijelentette: véleménye szerint a hagyomá­nyos leszerelési fórum össze­tételének kérdésében és a többi nyitott kérdésben lehe­tőség van a kompromisszum­ra, s akkor a ta: 'cskozások jövőre megkezdődhétnek. El­mondotta, hogy — a szovjet törvények módosítását, az utazások könnyítését követően — ez év első felében 9000 zsidó vándorolt ki, kétszer annyi, mint a múlt év ha­sonló időszakában, ugyanak­kor 4000 német nemzetiségű települt át az NSZK-ba. Jurij Kaslev cáfolta azokat a nyugati állításokat, hogy szovjet zsidók százezrei sze­retnének kivándorolni: — Ed­dig 280 ezren hagyták el az országot, s ez a kivándorolni szándékozók túlnyomó része — mondotta. A bécsi utótalálkozón pén­teken nyilvános ülést tarta­nak, amelyen a részvevők összegzik ennek a szakasznak a tapasztalatait. A konferen­cia szeptember második felé­ben ül össze ismét, abban a reményben, hogy az év végéig a záródokumentum elfogadá­sával befejezheti munkáját. Egyesült Államok Lemondott Ádehnan Kenneth Adelman, az Egye­sült Államok fegyverzet-ellen­őrzési és leszerelési hivatalá­nak igazgatója csütörtökön benyújtotta lemondását. A hi­vatal szóvivőjének közlése szerint a leszerelési szakértő október közepén válik meg tisztségétől. Athén Populiűsz—Armcmi eszmecsere Az iraki—iráni háború, va­lamint a görög—amerikai kapcsolatok, különösképpen a görögországi amerikai támasz­pontok kérdéseiről tárgyalt szerdán Athénban Karolosz Papuliasz görög külügymi­niszter és Michael Armacost. Az amerikai külügyminisztei'- helyettes Törökországból ér­kezett a görög fővárosba. Visszaútra készül a kőolajos hajókonvaj Iráni figyelmeztetés Kuvaitnak Két átlobogózott kuvaiti tartályhajó az Egyesült Álla­mok hadihajóinak kíséretében hamarosan visszaindul a Hormuzi-szoroson túlra, hogy ezt követően útra kelhessen a második, immár több kőolaj­szállítóból álló konvoj, ugyan­csak az említett amerikai ka­tonai védelem alatt — közöl­ték csütörtökön kuvaiti hajó­zási források. A nemzetközi hajózási útvo­nalat a friss jelentések sze­rint Szaúd-Arábia aknakere­ső helikopterei megtisztították a robbanószerkezetektől. Csütörtökön javában folytak Kenneth Kaunda az AESZ új elnöke Felhívás A frika államihoz Az etióp fővárosban csütör­tök hajnalban véget ért az Afrikai Egységszervezet 23. csúcsértekezlete. A résztvevők felhívással fordultak Afrika valamennyi államához, hogy végleg szabadítsák meg a kontinenst a faji elkülönítés és az újgyarmatosítás gya­korlatától. Az afrikai állam- és kormányfők által elfoga­Indiai csapatok érkeztek a Mfna-félszigstre Szingcléz—tamil ellentétek Miután 1500 fős indiai csa­patkontingenssel a fedélzetén 24 indiai csapatszállító repü­lőgép landolt szerda este a Srí Lanka-i Jaffna-félszigeten levő légi támaszponton, a Srí Lanka-i államfő más országo­kat is felkért, csatlakozzanak az indiai békefenntartó erők­höz. Junius D zsajavardene Srí Lanka-i elnök a Reuternek adott csütörtöki nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy az Egye­sült Államok kedvező választ .adott Colombo katonai segít­ségnyújtást szorgalmazó kéré­sére. Mint mondta, Indián és az Egyesült Államokon kívül Nagy-Britanniát, Pakisztánt és Kínát kérte arra, hogy küldjenek csapatokat a láza­dók leverésére. Az Űj-Delhi által szorgal­mazott tamil rendezési terv, amelyet — mint ismeretes — szerdán Radzsiv Gandhi in­diai kormányfő és Dzsjavar- dene államfő látott el kézje­gyével, ä szingaléz—tamil el­lentétek újabb hullámát váltotta ki az indiai-óceáni szigétországban. A tarnál ki­sebbségnek bizonyos enged­ményeket biztosító békeszer­ződés ellen tiltakozó szinga­léz lakosság megfékezésére a hatóságok péntek reggelig meghosszabbították a kijárá­si tilalmat. A két napja tartó heves tiltakozó megmozdulá­soknak — legfrissebb adatok szerint — 38 halálos áldo­zata és több mint száz sebe­sültje van. Hazatérve kétnapos Srí Lan- ka-i látogatásáról Radzsiv Gandhi megerősítette az in­diai csapatok Sri Lankára küldését. Még közvetlenül colomból elutazása előtt egy incidens zavarta meg Radzsiv Gandhi búcsúztatását. A díszőrség harmadik tagja, amint Gan­dhi elhaladt a tiszteletére ki­vezényelt díszszázad sorfala előtt, puskatussal vállon ütöt­te a kormányfőt. Gandhi egy pillanatra megállt, de —amint azt percekkel később közölte — nem történt semmi baja. A tengerészt — akinek állító­lag napszúrása volt — a biz­tonsági emberek azonnal kö­rülvették és a helyszínről el­hurcolták. dott határozatokban kifeje­zésre jut az a meggyőződés, hogy a pretoriai apartheid­rendszer f elszámolása nemcsak Afrika, hanem az egész vi­lág békéjének a biztosításához is hozzájárulna. Az időszerű gazdasági gon­dokkal foglalkozó határoza­tokban az AESZ tagállamai kötelezték magukat arra, hogy minden erejüket latba vetik annak az ENSZ-akcióprog- ramnak a megvalósítása ér­dekében, amely a kontinens gazdasági fejlesztését szorgal­mazza 1990-ig. Kenneth Kaun­da zambiai elnök, az Afrikai Egységszervezet új elnöke a találkozó befejeztével bejelen­tette: a külső eladósodás kér­déséről szeptemberben rend­kívüli AESZ-csúcsértekezletet tartanak ugyancsak Addisz Abebában. az előkészületek a két tar­tályhajó, a sérült Bridgeton és a folyékony gázt szállító Gas Prince visszaútjára. Feltölté­sük már szerdán megkezdő­dött, de ezt a rossz időjárási viszonyok miatt meg kellett szakítani: az erős szél- és ho­mokvihar miatt a felkorbá­csolt tengeren a nagy vízki- szorítású járműveket a termi­náltól távolabbra irányították. A késedelem egy-két napos késést is okozhat a péntekre tervezett indulásban. Túlzottnak bizonyultak azok a korábbi híresztelések, hogy valóságos aknamező húzódik a mélymerülésű hajók egyet * len*« lehetséges * 9 útwKagán; amely egy' szakaszon, áz iráni Fáfszi-szíget közelében, attól 20—25 kilométernyire halad el. Amerikai katonák részvé­telével Szaúd-Arábia aknake­reső helikopterei ebben a tér­ségben 7—8 ilyen szerkezetet fedeztek fel és semmisítettek meg. Csütörtökön Mir Koszéin Muszavi iráni miniszterelnök újabb figyelmeztetést intézett Kuvaithoz. s egyben óva in­tette az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaor­szágot az öbölbeli feszültség növelésétől, mert — mint mondotta — a feszültség át fog terjedni a NATO-ra és az Egyesült Államokra is. Washingtonban szeptember közepén Sevardnadze—Shultz találkozó Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter szeptember­ben Washingtonban találkozik — jelentette be csütörtöki tá­jékoztatóján Gennagyij Gera- szimov, a szovjet külügymi­nisztérium információs főosz­tályának vezetője. A szóvivő az MTI tudósító­jának kérdésére válaszolva közölte: a szovjet fél a tár­gyalások kezdetéig, az előké­szítés keretében intenzív mun­kát kíván végezni a két or­szág kapcsolatait és a genfi tárgyalásokat illetően. Sevardnadze a közelmúltban Shultzhoz intézett levelében hangsúlyozta, hogy a szovjet— amerikai külügyminiszteri ta­lálkozó lendületet kell adjon a két ország kapcsolatainak minden kulcsirányában, ezen meg kell vonni a két fél által végzett munka eredményeit, többek között a csúcstalálko­zó szempontjából is. A Fehér Ház szóvivőjének csütörtöki bejelentése szerint a Shultz—Sevardnadze találko­zóra szeptember 15—17 között kerül sor. A találkozó Wa­shingtonban lesz, az ENSZ- közgyűlés ülésszakának ideje alatt. Tüntető krími tatárok a Puskin téren A vám: tanács határozata Üjabb megmozdulást tartot­tak a krími tatárok szélsősé­ges képviselői a szovjet fővá­rosban: csütörtökön délelőtt lázító jelszavakkal tüntettek Moszkva központjában, a Pus­kin téren. A szovjet belügy­minisztérium, egyik vezetője a nyugati tudósítók számára rendezett színjátéknak nevez­te a megmozdulást. A tüntetés fennakadásokat okozott a köz­lekedésben — jelentette a TASZSZ. Mint arról beszámoltunk, a múlt hét végén krími tatárok 150—200 fős csoportja a moszkvai Kreml közelében az­zal a követeléssel szervezett megmozdulást, hogy haladék­talanul állítsák helyre az 1944-ben megszüntetett Krími Autonóm Köztársaságot. A tüntetésre azt követően került sor, hogy Andrej Gromikónak, az SZKP KB PB tagjának, a legfelsőbb tanács elnöksége elnökének vezetésével bizott­ság alakult a krími tatárok által felvetett kérdések alapos kivizsgálására.’' ‘ í Andrej Gromiko a megmoz­dulás után, hétfőn, fogadta a tüntetők képviselőit és meg­erősítette: az általa vezetett bizottság alaposan tanulmá­nyozza a krími tatárok kíván­ságait és a vizsgálat után megfelelő javaslatokat fog elő­terjeszteni a probléma igazsá­gos, a Szovjetunió minden nemzetének és nemzetiségének érdekeit szem előtt tartó meg­oldása érdekében. A szovjet politikus ugyanakkor leszögez­te: az állami szervekre gyako­rolt nyomás, a helyzet kiéle­zése, a szenvedélyek szítása akadályozza a bizottság mun­káját és a krími tatárok érde­keit sem szolgálja. A vádak céfshtára Bécsbsn lát napvilágot WsMhsitsí Fehér Könyve Nyugat-európai országokban érthetetlennek minősítik a Kurt Waldheim osztrák állam­fő elleni amerikai beutazási tilalmat, de nem akarnak e kérdésben nyilvános vitába Az OKP nem helyesli ez új kormányprogramot Netto mozgósításra ösztönöz Az Olasz Kommunista Párt nem helyesli sem a kormány- válság megoldásának módját, sem pedig az új kormány programját, továbbra is ellen­zékben védelmezi a széles néptömegek alapvető érdekeit. Többek között ezt tartalmaz­P0RTUCÁL VÁLASZTÁSOK A külföldön élő portugál állampolgárok szavazatai­nak összeszámlálésa után csütörtökön Lisszabonban közzétették a július 19-én tartott törvényhozási válasz­tások végeredményét. Eszerint az egykamarás parla­ment 259 mandátuma a következő módon oszlik meg a pártok között: szociáldemokrata párt (PSD) 148, szocia­lista párt (PS) <50, a kommunista pártot is magába fog­laló demokratikus egységkoalíció (CDU) 31, demokrati­kus megújulás pártja (PRD) 7 és a demokratikus és szociális centrum (CDS) 4 képviselői hely. Mint ismeretes, újból a jobbközép irányzatúnak tar­tott szociáldemokrata párti vezető, Anibal Cavaco Silva alakíthat kormányt, de immár kényelmes parlamenti többség birtokában. A CDS továbbra is alakíthat önálló parlamenti csoportot, mert az új házszabály szerint eh­hez a korábbi öt helyett ezentúl csak két képviselő kell. za az a határozat, amelyet .az OKP Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizott­ságának együttes ülésén fo­gadtak el. A résztvevők jóváhagyták Alessandro Natta főtitkár be­számolóját, mely az OKP-nak az új politikai helyzetben el­foglalt álláspontjáról és kez­deményezéseiről készült. A beszámolóban Natta elemzi a. kormányválság nyomán az or­szágban kialakult helyzetet, és rámutat: a pártnak mozgó­sítani kell a kommunistákat az ország problémáinak meg­oldását célzó küzdelem foko­zására. Az ülésen személyi és szer­vezeti kérdésekről is döntöt­tek. Az OKP Központi Ellen­őrző Bizottságának elnöke, Paolo Bufalini új megbízatást kapott: a párt külügyi osztá­lyának élére került. Utóda a KEB élén Giancarlo Pajetta. A Rinascitának, az OKP el­méleti-politikai hetilapjának főszerkesztője Franco Otto- lenghi lett. bonyolódni Washingtonnal. Er­ről beszélt csütörtökön a saj­tó előtt Alois Mock alkancei- lár és külügyminiszter. Mock a kormány három kü- lönmegbizottja utazásainak mérlegét vonta meg. akik egy sor nyugat-európai fővárosban fejtették ki a hivatalos osztrák álláspontot a Waldheim-ügy- ben. Bécsben egyébként a követ­kező hetekben, nyilvánosság­ra kerül a Waldheim háborús múltjával kapcsolatos Fehér Könyv, amelynek célja a vá­dak cáfolata. Rudolf Kirchschläger, Wald­heim elődje az államfői posz­ton, egy csütörtöki sajtónyilat­kozatában arról beszélt: véle­ménye szerint nem sokat ígér­nek Ausztria külföldi erőfe­szítései az országról kialakult kép javítására. Nem annyira az a fontos, mit gondolnak Ausztriáról külföldön, hanem, az, hogyan látja az országot, annak történetét saját lakos­sága, különösen az ifjúság. Kirchschläger ■ szerint az Ausztriában valamelyest meg­erősödött antiszemitizmusnak két oka van. Az egyik a Kö- zép-Eurápában. általában erő­södő idegenellenesség, a má­sik. hogy történetesen az (ame­rikai) zsidó világkongresszus támadja Waldheimet. A volt államfő egyúttal sajnálkozását fejezte ki. amiért Ausztria nem kárpótolta megfelelően zsidó polgárait az üldözése­kért. A moszkvai városi tanács végrehajtó bizottsága csü­törtöki ülésén foglalkozott a krími tatárok szélsőséges ele­meinek moszkvai megmozdu­lásaival és felhataímazast adott a rendfenntartó erőknek arra, hogy legyenek intézke­déseket a fővárosi közrend megőrzésére. Határozatában a városi ta­nács vb ismételten figyelmez­teti a Moszkvába erkezett krimi tatárokat arra, hogy te­vékenységük sérti a társadal­mi rendet és felháborodást vált ki a főváros lakóiból, valamint a Moszkvába érkező látogatókból. A szélsőséges elemekkel szemben a törvény előírásait érvényesítik — hangzik a döntésben. A fi­gyelmeztetések hatására a krí­mi tatárok több képviselője elhagyta vagy elhagyni készül a fővarost. Mint a TASZSZ közli, ez­zel egy időben néhány önje­lölt vezető uszító felhívást in­géiért Ä kíiljÖlíii'országok' kor­mányaihoz. Ebben olyan kér­désekre igyekeznek felhívni a figyelmüket, amelyek csők a Szovjetunióra tartoznak. Idő­közben egyes nyugati orszá­gok diplomatái felbujtókként próbálják befolyásolni a krí­mi tatárok cselekedeteit. Ilyen szerepet vállalt Sean Byrnes, az Egyesült Államok moszk­vai nagykövetségének első titkára, aki szerdán is talál­kozott a krími tatárok szél­sőséges vezetőivel. Csütörtökön Sean Byrnest a szovjet külügyminisztériumba hívatták. Emlékeztetőt nyúj­tottak át neki azzal kapcso­latban, hogy az amerikai nagykövetség olyan jellegű tevékenységet folytat, amely nem egyeztethető össze a szo­kásos diplomáciai funkciók­kal. Szovjet részről leszögez­ték: az amerikai missziótól elvárják, hogy semmi olyat ne tegyen, ami a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozás­nak minősülhet. Ha szovjet állampolgárokat jogellenes cselekedetek elkövetésére buz­dítanak, ez csak nehezíti kérdés megoldását — közli TASZSZ. JOHANNESBURG! POKOLGÉP Gépkocsiba rejtett nagy ere­jű pokolgép robbant csütör­tökön a legnagyobb clél-afri- kai város, Johannesburg köz­pontjában, a helyőrségi pa­rancsnokság és egy mozi köz­vetlen közelében. A parancs­nokságon éppen zsoklosztásra gyülekezett mintegy ötszáz ka­tona, a moziban pedig az elő­adás kezdetet várták. A robbanás következtében egy katona meghalt és 75 em­ber, köztük több katona meg­sebesült. A parancsnokság tépüiele és a kornyék házai megrongálódtak. A pretoriai kormány a tör­vényen kívül helyezett Afri­kai Nemzeti Kongresszust <ANC) vádolja a végrehajtás­sal. Picter Bótha elnök nyi­latkozatban ítélte el a me­rényletet. Ezt használta fel arra, hogy bírálja azokat a fehér bőrű liberális politiku­sokat, akik a hónap folyamán tárgyalásokat folytattak az ANC képviselőivel. A SAPA dél-afrikai sajtó­ügynökség jelentése szerint a pokolgépet rejtő kis teherautót fehér bőrű sofőrje közvetle­nül a parancsnokság épülete mellett állította le. 1983 óta ez volt a legnagyobb szabású támadás **■ dél-afrikai katonai létesítmény ellen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom