Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-29 / 177. szám

Huszonegyedszer VÁCI ^/Ifíiía ) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1 XXXI. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1987. JÜLIUS 29., SZERDA Közös nyelvük: a zene A Kodály-ntódszert népszerűsítik A nyelvek bábeli zűrzavara nyáron, hála országunk messze földön ismert hírének, idegenforgalmi vonzere­jének, mindennapi, megszokott. E jelenségnek sajátos formája, tatán eszenciája, hogy 16 ország messziről ér­kezett polgárai egy fedél alatt tölthettek el nyári sza­badságukból 10 napot. Algériából, Angliából, Argentí­nából, Belgiumból, Brazíliából, Finnországból, Francia- országból, Kínából, Kolumbiából, az NDK-ból, az NSZK-ból, Nigériából, Olaszországból, Spanyolország­ból és Svájcból érkezett megannyi anyanyelvvel az a 190 vendég, akik Esztergomban a művészeti nyári egyetem hallgatói lettek. Felmondás — bírói ítélettel A látványosság elmaradt Talán közhely, bár nem tu­dom, szerepel-e a közhelyszó­tárban, hogy a zene olyan kö­zös nyelv, amelyet mindenki megért. Ez lehetett az, ami itt is egybehangolta a messziről ide utazókat. A zeneoktatás volt e nyári kurzus témája, ezen belül is a világszerte be­csülj és keresett Kodály-mód- 6zen Évek óta szervezi a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat ezeket a nyári összejöve­teleket. Eddig csaknem 40 or­szágból ismerkedhettek meg, az itt tanultak alapján, e nemzeti kincsünknek is nevez­hető módszerrel. A 10 nap forgatókönyvének alapköve volt, hogy délelőttönként gya­korlati bemutatókon vettek részt a hallgatók. Hajnóczy Katalin, a váci Hámán Kató Általános Iskola ének-zene szakos tanára tartotta, tanít­ványainak közreműködésévek Minden alkalom egy-egy ta­nítási órának felelt meg, az­zal a különbséggel, hogy itt napról napra éveket haladtak a tananyagban. A tolmácsok, akik egyébként német, angol, spanyol, olasz és francia nyelvre fordították a minden­ki számára fontos tudnivaló­kat, ilyenkor hallgattak. Dél­után nyelvi csoportokba szer­veződve, szintén neves zene- pedagógusok segítségével tár­gyalták meg, elemezték az órát. Világos tanterv A tematika minden bizony­nyal követhető akkor is, ha tudjuk, nincs a világon egy­séges zeneoktatás. A miénk minden bizonnyal az lehetne. Ehhez hozzájárul az a közért­hető ..tanterv”, amely egészen b ritmus alapelemeinek tuda­Szabadi Edit, az Állami Operaház egyik vezető tán- A“ cosnője egyre népszerűbb a közönség körében. Felfelé íve- 'Alő pályafutása Vácott kezdő- v dött, a művelődési központ i-r- balettiskolájában. Kissné Ké­kesi Ica tanárnő ma is figye­lemmel, s nem kis büszkeség­gel kíséri sikereit. Együtt örül Edit Klein Károly utcá­ban lakó szüleivel, akik gon­dosan gyűjtik a kritikák, szakmai méltatások sokasá­gát. Az elmúlt évad sok lehető­séget nyújtott elismert tehet­ségének kibontakoztatására. Az Operaház és az Erkel Ezínház színpadán szerepelt, de láttuk őt a televízió kép­ernyőjén is. Fláviát táncol­ta a Spartacusban, Mária volt a Diótörőben, Lady a Macbethben, Sylvia a Dia­nában, Május végén az Álla­mi Operaház legkiválóbb mű­vészei gálaestet adtak a gyermekvédelmi segély javá­ra. Ezt a tv is közvetítette Százezrek láthatták Szabadi Editet. tosításától indul. Ezzel a té­mával kezdődött az első be­mutató. A következő alkalom­mal a dallamok világával is­merkedtek. Utána, jó nagy ugrással, a többszólamúság készségének és a teljes hétfokú hangkészlet kialakításának módszerét mu­tatták be. A többi szakmai té­ma után, mint az abszolút és relatív hallás kapcsolata, a módosított hangok és a hang­közhallás fejlesztése, a ma­gyar népzene világával ismer­kedtek. Ezután a műzenébe, és a bécsi klasszikus stílusba kóstoltak bele, ahogyan év­közben az iskolában is. Énekszó mindenütt A gyerekek nem panaszol­hatják el, hogy unatkoztak volna a 10 nap alatt, mert a délelőtti bemutatókon és az esti próbákon kívül a külföl­di hallgatók rendelkezésére is kellett állniuk, akik azon melegeben kipróbálhatták, mit tanultak. Saját, magukkal ho­zott vagy helyben komponált zeneműveket tanítottak be. Közös érdem, hogy ez minden esetben sikerült. A gyerekek annak ellenére, hogy iskolát játszattak velük, nem unták, komolyan vették amit csináltak. Sőt még arra is maradt erejük, hogy estén­ként újabb dalokat, játékokat, táncokat tanuljanak. Nem maradt el a mozgás, a kikap­csolódás sem. Strandolni, hajó- kázni, és múzeumba jártak, amint csak lehetett, de az énekszó- sehol sem maradt el. Rengeteg barátság szövődik egy ilyen táborban. A kirán­dulásokra a külföldiek közül is többen elkísérték a gyere­keket. Meglepően könnyű volt megértetni magukat a kínai Gyakran utazik külföldre. Az 1987-es eseménynaptára Trieszt, a milánói Scala, Dort­mund. Bécs, Berlin és Köln nevét jegyezte fel. Nyáron az NSZK közönsége tapsolhatott kivételes tehetségének. A kritikusok elismerése so­rakozik az albumban: Diana: Balerinát játszik, őszinte humorral és tehetség­gel. — Liszt-est: Előadásában a gyönyörű lírai töltés domi­nál. — Rómeó és Júlia: Rend­kívül hajlékony, kígyózó. Tes­te kiválóan szolgálja a sze­repfelfogást. — Macbeth: Lady szerepében gyönyörű, drámai. Művészi pályáját 1984-ben Liszt Ferenc-díjjal jutalmaz­ták, ehhez csatlakozott idén tavasszal az Érdemes Művészi cím. Készül az 1987/88-as évad újabb, szép feladataira. Vác, a szülővárosa örömmel látná őt vendégszerepelni művelődési központunk szín­padán. r. R. vendégekkel, akik nagy sze­retettel vették körül, és egyre- másra ajándékozták meg messziről hozott csecsebecséik­kel a váci gyerekeket. De, hogy ne legyünk igaz­ságtalanok, el kell mondani, ugyanígy volt az a többi nem­zet képviselőivel is. Az egyik este magyar táncházat tartot­tak. Minden teketóriázás nél­kül zsupszbele szólalt meg a verbunkos zene. Lépéseit mindenki gyorsan megtanul­ta. Az átizzadt ruhákban eu­rópai, ázsiai, afrikai, dél-ame­rikai járta az egyáltalán nem gátlásos magyar gyerekekkel. Beleszédült az is, aki csak nézte, nemhogy a táncosok. A Hámán Kató Általános Iskola eddig is neves volt kül­földi kapcsolatairól. Ha min­den meghívást elfogadnának, talán nem is maradna idejük iskolába járni, de arról sző sincs, nem jutnak el minden­hová. Mégis újra és újra bi­zonyítják, hogy érdemesek a meghívásokra, és arra is, hogy otthonukban fogadjanak idegeneket, bemutatóórákon. Egyetlen fájó pont: látva ezt az óriási, világméretű ér­deklődést a magyar zeneokta­tás iránt, a bánat az érdekte­lenségből fakad, ami még or­szágszerte tapasztalható. Igaz, él a kórusmozgalom, egyre- másra hallani újabb és újabb zenei tehetségekről, a rádió' rendszeresen sugároz komoly zenei műsorokat felnőtteknek és külön gyerekeknek. Csak jó ebédhez? Mégis van olyan, nem is szűk réteg, aki mintha be len­ne oltva mindez ellen. Talán nem ártana, ha ők is tisztában volnának azzal, mit hagynak ki az életükből és nem eléged­nének meg a jó ebédhez szó­Meleg, nagyon fülledt meleg van. Ilyenkor a szerves anya­gokban, fekáliákban szinte mint futószalagon teremnek a legyek utálatos, láb nél­küli nyűvekből. Ez az alap­vető légyforrás, vagyis ahol sok állat van — főleg sertés és baromfi —, gazdagon te­nyészik a légy is, de a piszok is elégséges. A légy élete nagyon ismert a biológusok előtt, de az elle­nük való védekezés a mai na­pig alig kiaknázott lehetőség. A légy nem válogat, ahol ételt vagy bármi másféle szerves anyagot talál, megje­lenik — függetlenül attól, hogy előtte hol lakmározott.. Ezért veszélyes a légy, még ha a légykapók kedvenc táp­láléka is. A légy nem kívánt része a napi életünknek, va­lamikor cukros, vegyszeres edénybe halálos ivásra csábul- tak, s pusztultak a legyek. Ké­sőbb a ragacsos papírszalag lett a sláger, amit a minden­tudónak titulált kémiai sprayk követtek. Változatlanul ez a kedvenc védekezési módszer, bár élel­miszerboltokban semmiképpen sem előnyös a sprayk haszná­lata, hisz’ a rovarölő szerek­ből jut az élelmiszerekre is A meleg kenyér illatát és ízét nagyon kedvelik a legyek, Nemzetiségi napok Idén huszonegyedik alka­lommal kerül sor a Nógrád megyei nemzetiségi napok rendezvénysorozatára. Az évente megrendezett program célja a nemzetiségi lakosság kulturális hagyományainak ápolása, természetesen nem csak a megyehatáron belül (És természetesen ez csak egy, a látványos része a folyama­tosan végzett nemzetiségi munkának, politikának.) A nemzetiségi napok leg­kiemelkedőbb eseménye a mű­vészeti csoportok gálaműsora lesz, amelyen közel ötszáz ha­zai és külföldi szereplő vesz részt. A programok augusztus 1-jén, szombaton kezdődnek Bánkon. Délután a tóparti sétányon térzene kö­szönti a megjelenteket, és itt lesz a népművészeti vásár is. Ezután a népviseletben felvo­nulókat csodálhatják meg az érdeklődők, majd az ünnepi köszöntő után, 17 órai kez­dettel kerül sor a művészeti csoportok bemutatójára a ví­zi színpadon. Augusztus 2-án, vasárnap kötetlen programok lesznek; többek között önálló műsort ad a Szpiezsovec szlovákiai népi együttes is. Az esemény- sorozat — amely nyilván nem csak a helyszín közelsége miatt vonzza majd a vácia­kat, a környékbelieket —, nemzetiségi bállal ér véget. Rendkívül fontos, hogy a család fenntartsa a kapcsola­tot az elődökkel, elsősorban érzelmileg. Közismert tény, hogy a kisgyerek, de még a serdülő számára is mennyire fontos a nagyszülő egészen más jellegű gondoskodása, sze- retéte — -szeretném hangsú­lyozni — nem rosszabb vagy jobb, egyszerűen más, mint a szülőké. A gyermek általában elen- gedettebb a nagyszüleivel, nem kell mindig eleget tenni, készenlétben állni. A gyerme­kek élete bizony semmivel sem könnyebb, mint a miénk, felnőtteké. Reggel felkel, elké­szül, az iskolában helytáll, sokszor nyolc, kilenc órát is távol van az otthonától, és ott­hon is számon kérik a teljesít­ményét. A nagyszülő ritkán veszi át ezt a számonkérő sze­repet. és jól is teszi. Inkább elfogad, dicsér, ha jól szere­ezért sok boltban a mai napig lőnek a cipók fölé; s nem két­séges, hová hull le a sok-sok idegméregcsepp. Az újabban terjedő vegy­szerlapocska sokkal jobb, a legyeknek biztos halál a vele való találkozás. A kérdés kör­nyezetvédelmi probléma, bár mindennapi életünk mérges vagy méregtelenített mikro­kozmoszában sem felesleges, hogyan védekezünk a betegsé­get is terjesztő házi legyek ellen. A vásárló és a kérdéssel foglalkozó szakember vélemé­nye szerint a mostani gyakor­lat nem megfelelő, még a ker­tes házakban is megspórolják az esetleges filléres permete­zéseket. A legyek pedig züm­mögnek, igaz, lehetne úgy is tenni, mint az ókori egyipto­miak vagy még inkább a Baáí-Kultusz hívei: Belzebub a legyek ura, akárcsak IV Golding regényének a címe. A legyek nem respektálják az utálatot, szemtelenül minden­re rárepülnek, mindent meg­kóstolnak, elvéve étvágyunkat. A lapocskák vagy rovarölő permetezőszerek épületek kö­rül jó megoldást jelentenek, sőt a tisztaság sem csalogatja a legyeket. Ezért óhajunk csak papíron marad: légy, ne légy! S. O. ... És senkinek sem hiány­zik — legfeljebb egy-két ki- bicnek, aki szívesen végigné­zett volna egy „jó kis cir­kuszt” ... A „látványosság” egy kényszerkilakoltatás lett voina a Földváry téren, amelyre már fel is készültek az illetékesek — a tanács, a városgazdálkodási vállalat és a rendőrség —, természetesen nem túl nagy lelkesedéssel. Az érintett, szerencsére, a kilakoltatás lebonyolítására kitűzött nap előestéjén átadta a kulcsot, és kiköltözött a la­kásból ... Az előző, néhány héttel ez­előtt lezajlott kiköltöztetés nem ment ilyen simán. Azt a bérlőt is a Földváry térről, és szintén két szoba összkomfor­tos lakásból lakoltatták ki — hivatalos segédlettel — és 1982-ben hozott jogerős ítélet alapján, miután lakbérhátra­léka pontosan 71 ezer 398 fo­rintra rúgott, ö sem az utcá­ra került, egy szoba-konyhás- ba — nem szükséglakásba! — helyezték el. A városgazdálkodási válla­lat felmérése szerint, a kiköl­töztetett bérlő által elhagyott lakás felújítása, pontosabban lakható állapotba hozatala, 42 ezer forintba kerül (s ez mind a bérlő feladata lett volna). Ha netán valaki úgy gondol­ná, hogy fizessen a vállalat, annak több pénze van, el kell árulnunk neki: ez a 42 ezer forintos kiadás a lakóház-fel­újítási keretet terheli, tehát pelt a gyerek, és nem nagyon büntet, ha valami nem sike­rült. Sok családban nagy problé­mát okoz a nagymama és az anya rivalizálása. Keserű do­log. amikor azon vitatkoznak, ki főz jobban, ki tesz többet a gyerekért stb. A gyerek szen­ved, mindenki szenved. Ennek a viszálynak az egyetlen ment­sége (de talán ez is csak mond­vacsinált mentség), hogy a je­lenlegi lakáshelyzet nem teszi lehetővé három nemzedék megfelelően kényelmes együtt- éléséf Mit tegyen az az idős há­zaspár vagy egyedülálló, aki­nek nincs családja? Ügy gon­dolom. hogy a lakótelepeknek még mindig kihasználatlan kapacitása a könn/ű egymás­ra találás. Milyen egyszerű átmenni a szomszédba meg­kérdezni Ági nénit, hozzak-e neki valamit a közértből, vagy Pista bácsinak teszek apró szívességet, akár egyedül él­nek, akár családban. Milyen egyszerű magányos kereszt­rejtvényfejtés helyett összeül­ni kávé, tea mellett egy kis beszélgetésre, olyan időben, amikor a munkából hazatérő családtagokat nem zavarjuk. Elnézem a valaha falu, most budai kerület szűk homlokza­tú sváb parasztházai előtt hoszan álldogáló, fecsegő asz- szonyokat, vajon miért nem hívják be egymást? Talán sa­rat vinnének be? Talán ren­detlenség van bent? Talán egyszerűen sok ember nem ta­nulja meg, milyen szavakkal, indokkal kell szomszédolni, vendéget rövidebb-hosszabb időre meghívni, behívni? Na­gyon sok társasági szokást nem ismerünk, nem alakítunk ki. Utolsóként, de nem utolsó­sorban talán legnemesebb fel­adata az öregeknek a közössé­gek összetartása. A caládok- ban a már említetteken kívül szerepük lehet a családi közös ünnepek, összejövetelek meg­szervezésében. Egyéb közössé­gekben is — gondolok itt klu­bokra, lakótelepi társaságokra — szihtén néhány idős asszony­nak. férfinak kellene megte­remteni a közösség útját, az elégedetlenkedőket kibékíteni, a kétkedőket megnyerni, az elégedetteket feladattal ellát­ni. K.'S. Halálozás. Mély fájdalommal tudatjuk, nosy Sas Ferencné. született Hajdú Katalin, hosszú betegeskedés után. július 12-én elhunyt. Temetésének idejéről ké­sőbb. hamvasztás után adunk tá­jékoztatást. A gyászoló család. esetleg éppen az általa la­kott házra kerül, emiatt ké­sőbb sor... Mintegy hat évvel ezelőtt foglalkozott először igen ko­molyan a lakbérfizetési mo­rállal a város vezetősége. Ezt követően készítette el a vá­rosgazdálkodási vállalat azt a húsz névből álló listát, amely a legtöbb hátralékkal rendel­kezők nevét tartalmazta. (A hátralékok összege akkor 10 és 50 ezer forint között moz­gott.) Ennek a húsz ember­nek „felmondtak”, azaz, a bíróság jogerős ítéletével megerősítve, jogcím nélküli bérlők lettek. Azonban ezt sem követte kilakoltatás; megpróbáltak egyezséget köt­ni a fizetésre a bérlőkkel. Az egyezséget valamennyi bérlő megkötötte, azonban csak hat tartotta be. Tizennégy bérlő ezután sem fizetett egyetlen fillért sem... 1985-ben került sor először lakbérhátralék miatti kilakol­tatásra. A bérlőt félkomfor­tos lakásba költöztették, azóta sem fizet. (Csak most keve­sebbet nem fizet — mondják a városgazdálkodásiak ...) Ennek az első „akciónak” megvolt a hatása: notórius hátralékosok nyitották ki a pénztárcájukat, megértve, hogy a türelem és a rábeszé­lések időszaka lejárt... Csak­nem két év telt el, míg újabb kilakoltatásra került sor, az újabb határozott állásfoglalás után: a szocialista humánu­mot érvényesítve, de a jog­szabályoknak megfelelően a végrehajtási eljárásokat le kell folytatni! Most egy 14 fős lista „él”. A listán szereplő legalacso­nyabb tartozás — lakbérhát­ralék — 12 ezer 907 forint, az átlag azonban 30—40 ezer forint között van. (Ezek már nagy pénzek, jegyezte meg a tanács osztályvezetője a be­szélgetés során, de öt, tíz, ti­zenöt év alatt „szedték ösz- sze” ezeket a hátralékokat. És az a jellemző, hogy ki tud­ták volna fizetni a lakbért...) Sok pénz az is, amivel ösz- szességében tartozik a lakos­ság: mintegy másfél millió forint hátralék tevődik össze a tíz-tizenöt éves és az egy­két hónapos tartozásokból... A tanács eltökélt szándéka, hogy következetesen érvényt szerez a jogszabályoknak és a bírósági ítéleteknek. Elsősor­ban a Földváry téren és a Szabadság téren kerül sor to­vábbi kilakoltatásokra, s je­lenleg is folynak bírósági el­járások hasonló ügyekben. A szándék jogosságához nem férhet kétség, s ahhoz sem, hogy a humánum is érvénye­sül eljárásukban. Jó példa er­re. hogy a legutóbbi elmaradt ..látványosság” főszereplője is kapott másik lakást — és nem szükséglakást —, holott a ta­náccsal kötött másodszori megállapodását sem tartotta be. B. J. Az Aranykalász Mgtsz faipari ágazata a központi faüzemébe FELVESZ faipari gépbcállítót, asztalosokat, gépmunkásokat és segédmunkásokat Bérezés: teljesítmény szerint. Jó kereseti lehetőség. Közlekedés: Váctól Váchartyánig a tsz saját autóbuszával megoldott. Jelentkezés: Váchartyánban, a faipari ágazat vezetőjénél, illetve az üzemvezetőnél. Telefon: Váchartyán 3. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Vácon kezdte Balettiskoiától az operáig ló nótákkal! Dudás Zoltán Papíron az óhajunk A meleg kedvez a légynek A tisztaság nem csalogatja Szomszédolás Kávé mellett összeülni Vitatkoznak: ki fóz jobban

Next

/
Oldalképek
Tartalom