Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-29 / 177. szám

1987. JULIUS 29., SZERDA #/V Maß Én/ényesiiljön jobban z személyes felelősség Vasasok a feladatokról A társadalmi-gazdasági ki­bontakozási program ágazati és szakszervezeti feladatairól tanácskozott kedden a vasas­szakszervezet központi vezető­sége. Az ülésen részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára is. Herczeg Károly főtitkár egyebek között arról szólt, hogy a program előkészítésé­ben a vasasszakszervezet is részt vállalt, véleményezte az egyes részkoncepciókat, jelez­te a gondokat, hiányosságokat. E folyamat részeként beha­tóan foglalkoztak az ipari szerkezetátalakítás feladatai­val is. A vasasok egyetértenek annak gyorsításával, mert úgy ítélik meg, hogy csakis a kor­szerűbb, piacképesebb, gazda­ságosabb termelési szerkezet alapozhatja meg a további fejlődést. — Támogatjuk az indokolt és szükséges vissza­fejlesztéseket is, de ezek esz­köz- és intézményrendszerei és pénzügyi forrásai még nem állnak rendelkezésre. A vitában felszólalók arra helyezték a hangsúlyt, hogy a tervezett reformlépések mel­lett előtérbe kell helyezni a foglalkoztatási problémák megoldását, a bérreformot, s változtatni szükséges a beru­házáspolitikán is. Többen felvetették: miként valósulnak meg a tervezett in­tézkedések, ha nincs meg azok­hoz a pénzügyi fedezet. Néhá- nyan a személyes felelősség eddiginél is jobb érvényesíté­sét sürgették és nagyobb tár­sadalmi kontrollt kértek az eldöntött intézkedések megva­lósítása során. Több hozzászó­ló a tervezett adóreformmal kapcsolatban fejtette ki véle­ményét. Mint mondták, jó volna, ha az adókulcsok meg­állapításánál az eltartottak számát is figyelembe vennék. Nagymarosi vízlépcső Magyar—osztrák szerződések A magyar—osztrák megálla­podások szerint az osztrák fő- vállalkozásban épülő nagyma-, rosi vízlépcső kivitelezésében a magyar vállalatok jelentős értékű szállításokkal és mun­kával vesznek részt. Az oszt­rák és a magyar vállalatok kö­zött folytatott versenytárgya­lások eredményeként a Ganz- MÁVAG gyártja és szereli a duzzasztómű és a hajózsilipek acélszerkezetét, valamint a vízlépcsőn átvezető közúti hi­dat, a Ganz Villamossági Mü­vek pedig transzformátorokat és kapcsolóberendezéseket szállít. Az 540 millió schilling érté­kű külkereskedelmi szerződé­seket július 27-én és 28-án ír­ták alá az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat és az Oesterrichische Donau Kraft­werke AG vezetői. Kiegyenlítő export-import csatorna Közös kockázat a partnerekkel Nagy hírveréssel és még nagyobb reményekkel alakult meg tavaly áprilisban a Skála-Coop négy kereskedelmi leány- vállalata, köztük az Agro-Skála. Az élelmiszer, vegyiáru, zöld­ség és gyümölcs profilt felvállaló, nagykereskedelmet folyta­tó cég gyakorlatilag örökölte az egykori Budapesti Zöldért Vállalat tevékenységi körét és partnerkapcsolatait. Szándékaik szerint — mint azt akkoriban a lapunknak nyilatkozó illeté­kes elmondta — változatlanul lesz mód kontaktusteremtésre a zöldség-, gyümölcs-, élelmiszer-termelésben és -forgalmazás­ban érdekeltekkel. Azóta már tudjuk: csaknem S0 millió forint veszteséget ho­zott az Agro-Skálának az el­múlt esztendő. És ez időben kapcsolataik Pest megye áfé- szeivel és termelőszövetkeze­teivel meglehetősen ellent­mondásosan alakultak. Vol­tak, akikkel a szerződéskötés kölcsönös megelégedéssel zá­rult, mint például a Tápiósze- le és Vidéke Áfésznál, ahol az országban, illetve a környék­beli boltokban való terítés után fennmaradó zöldséget, főleg paprikát, átvette az Ag­ro-Skála. Ugyanakkor a Dél- Pest Megyei Áfésszel az el­múlt évben csak eseti megál­lapodás született, a napi kí­nálatnak, illetve igényeknek megfelelően indultak a teher­autók a fővárosba, az áruk el­lenértéke viszont jóval lassab­ban. csak jogászi közbeavat­kozással folyt be a szövetke­zet számlájára. Míg 1985-ben — tehát még a zöldértes kor­szakban — 12 megyei terme­lőszövetkezet szállított Buda­pestre hozzávetőlegesen 10— 15 ezer tonnányi, elsősorban zöldséget és burgonyát, addig 1986-ban már csak négv tsz szerződött az Agro-Skálával. mindössze 4—5 ezer tonna árura. Mindezek ismeretében ki­váncsiak voltunk: vajon, most mi a helyzet az Agro-Skálá- nál? Tiszta profil — A veszteséget döntően az élelmiszer-nagykereskedelmi tevékenység okozta, hatalmas, nehezen forgalmazható kész­leteivel, jelentős költségeivel. Közrejátszott még a Budapes­ti Zöldérttől átvett 1985—86-os évi téli tárolás is — tájékoz­tat Novak Gábor megbízott igazgató. — A veszteségek felhalmozását folyamatosan érzékelte a vállalat vezetősé­ge, ezért döntött még az év zárása előtt úgy, hogy az élel­miszer és vegyiáru nagykeres­kedelmi tevékenységét a Coop- Ker hatáskörébe utalja, s on­nan átkerül az Agro-Skálához, a zöldség- és gyümölcspiaci kereskedelem. — Ezzel a Skála-Coopon be­lül az Agro-Skála foglalkozik a teljes zöldség-gyümölcs nagykereskedelemmel és a pia­ci kiskereskedelemmel? — Igen, januártól tiszta pro- filúak. lettünk. S hadd mond­jam még el, hogy az 1986— 87-es téli tárolásunk, ha nem is volt teljesen ideális, de veszteség nélkül, elég jól sike­rült. — Most, hogy rendezik so­raikat, mi az, amivel legin­kább szembe kell nézniük? — Elsősorban azzal, hogy a 80-as évek elején a Buda­pesti Zöldértnek körülbelül 40—50 százalékos volt a ré­szesedése a főváros ellátásá­ból, nekünk a Vitamin Skálá­val együtt mindössze 25 szá­zalékos. Vagyis azóta a kis­kereskedelmi szférában fel­erősödött a verseny. A fővá­rost ostromolják az ország tá­volabbi részéből jövő terme­lők a szövetkezeti és az álla­mi szektorból, és emellett hi­hetetlen gyorsasággal szapo­rodnak a maszek zöldségesek. Mi most az átrendezéssel bol­tokat kaptunk Budapesten. A szabályozók jövedelemoldal­ról kötik a kezünket, tehát nálunk is előtérbe került a szerződéses üzemeltetés és a jövedelemérdekeltség. Ezek az üzletek nyilvánvalóan a ne­kik előnyösebb árubeszerzési csatornákat keresik, és ez ma­napság nem a rögzített kap­csolatoknak kedvez, hanem a napi árakhoz igazodó eseti vá­sárlásoknak. Ezzel a nagyke­reskedelmi jellegű szervezetek visszaszorulnak. Bosnyák-árak — Ennek ellenére vannak olyan Pest megyei szövetke­zetek, amelyek az Agro-Ská- lában változatlanul a nagy felvevőpiacot látják, ahol biz­tonsággal elhelyezhetnék a különféle — konzervgyári, el­látási — kötelezettségeik után fennmaradó áruikat. Természe­tesen. ha ez nekik kifizetődő. — Ez mind igaz. igen ám, de most a piaci ár, mint ka­tegória. egyértelműen a Bos- nyák téri árakat jelenti. Ez ugyan jó a termelőknek, de nem jó nekünk. Többször elő­fordult már, hogy az ottani árak meghaladták a pesti üz­letekben alkalmazottakat. Vagyis, ha mi a Bosnyák tér­hez alkalmazkodnánk, akkor csak igen magas fogyasztói áron értékesíthetnénk. Tipikus csapdaszituáció. Ebben a hely. zetben az lenne a célravezető, ha partnereink elfogadnák, hogy a felvásárlási árak kal­kulációja a fővárosi piac min­denkori befogadóképességéhez és az ottani fogyasztói árakhoz igazodjon. Ha megértenék, hogy a Bosnyák téri magasabb árat kínáló, de kevesebb árut fölvevő piachoz képest nálunk még mindig nagyobb mennyi­ség lenne eladható, ezzel pe­dig nőne a haszon, az árrés tömege is. Szívesen vennénk, ha megállapodásaink a közös teher- és kockázatviselésen alapulnának, és a forgalomba hozható és értékesíthető ter­mék után keletkező árrésen osztozhatnánk. Tehát ezeknek a formáknak a megtalálásával szeretnénk felújítani még a zöldértes időkből származó jó kapcsolatainkat, szorosabbá fűzni a meglazult szálakat. — De hát a jelenlegi hely­zetben az Agro-Skálának sem feltétlen kedvező a szerződéses forma, amennyiben a piacon hozzáférhető árualapból sok­szor olcsóbban, könnyebben szerezheti be a neki szüksége­set eseti vásárlással. — Igen, de ez nem biztosít megfelelő tervezhetőséget. Ők sem látják — Akkor tehát közös teher­viseléssel megosztanák a for­galmazás kockázatát partne­reikkel. Hogyan képzelik el ezt? — Gondoltunk például olyan együttműködési formára, amelyben közösen működtet­hetnénk üzleteket, mi az esz­közt és a személyi állományt adnánk, és azt a lehetőséget, hogy a vidéki termelők áruik­kal megjelenhessenek a fővá­rosi piacon. Persze emellett hosszabb távú kapcsolatokra lenne szükség a felvásárlás­ban is, de ez ma nem „diva­tos”. Mindaddig, amíg a zöld­ség- és gyümölcskereskedelem ennyire érzékeny az időjárás változásaira, a termésered­mény ingadozásaira, és ehhez nincs meg a kiegyenlítő ex- portálási-importálási csator­na, amely a fölöslegeket kivi­szi az országból, a hiányokat pedig behozatallal pótolja, ad­dig a vállalatok eredményei és a szerződéses kapcsolatok is alapvetően ehhez az állandóan változó állásponthoz igazod­nak. Ebben a kiegyenlítő csator­nában rendezési eszközt látnak, nyitottabbá tehetnék az egész zöldség- és gyümölcspiaci szférát, és nőne befolyásuk az értékesítésben. Jelenleg ilyen konstrukció — az importálás! eljárás nehézkessége miatt — még nincs. S hogy egyáltalán mi lesz, azt most, az adóre­form előtt, ők sem látják, nem is láthatják tisztán. A szabá­lyozórendszer módosulásai miatt tevékenyegük és lehető­ségeik korlátozására számíta­nak, s hogy . ezt majd milyen módon védik ki, arra a vá­laszt egyelőre még nem isme­rik. Tóth Andrea Tettekkel a kibontakozásért Előbb vártuk ezt a A gazdasági-társadalmi kibontakozás programtervezete méltán váltott ki nagy érdeklődést, hiszen a benne foglaltak halaszthatatlan tennivalóinkat fogalmazzák meg. A Központi Bizottság a legutóbbi ülésén Fogadta cl a dokumentumot, mely arra hivatott, hogy irányt mutasson a szerkezetátalakításban, az egyensúly helyreállításában, egyben a gazdaság működé­sét szolgáló társadalmi feltételek javításában. A konkrét tennivalókról csak szeptemberben dönt az Országgyűlés. Kárpáti And­rást, a Pest Megyei Műanyag- ipari Vállalat gépészeti gyá­rának igazgatóját, a 22. szá­mú választókerület országgyű­lési képviselőjét arra kértük, már most mondja el vélemé­nyét. — Szeretném leszögezni: előbb, sokkal előbb várta a közvélemény és én magam is ezt a programot. Túl sokáig késlekedtünk vele, ugyanis az 1985. évi népgazdasági eredmények már épp eléggé figyelmeztetöek voltak. Saj­nos a kongresszusi határoza­tok nem teljesültek, sőt a dokumentummal ellentétes folyamatok erősödtek föl. A termelés ném vált hatéko­nyabbá. nőtt az adósságállo­mányunk, a műszaki meg­újulás. az innováció nem bon­takozott ki a kívánt mérték­ben, csak terv maradt a ha­tékony foglalkoztatás. Nem teljesültek a népgazdasági ter­vek sem, vagyis a most elha­tározott irányváltás az utolsó pillanatban született. Kedve­zőtlen viszont, hogy a párt és a kormány programja között űr van, hiszen ezt a doku­mentumot véleményem sze­rint a nyári Országgyűlésen meg kellett volna tárgyalni. Már csak azért is, mert félő, hogy megint értékes hónapo­kat veszítettünk el. — A Pemii mit tehet a program megvalósításáért, és egyáltalán az ön áltál emlí­tett késedelem behozásáért? — Ügy vélem, nálunk már megtörtént a szemléletváltás, hiszen például 1982 és 1987 között 15 millióról — ha a terv igazolódik — 500 millió­ra nő az exportunk, ebből a gépészeti gyár részaránya 15 millió forint lesz. Fejlődött gyártáskultúránk, javult koo­Forma—1 Startra kész a pálya (Folytatás az 1. oldalról) amivel hosszú távon számol­nunk kell. Éppen ezért ennek megfelelően alakítjuk a kör­nyező tíz település hosszú tá­vú fejlesztési koncepcióját, a napokban tartjuk az első ez­zel kapcsolatos megbeszélést. A Forma—1 futamra felkér szült az Utasellátó Vállalat is, a pályán belüli ellátásnak idén ismét ez a vállalat lesz a gaz­dája. Megkezdték a kiszolgáló- sátrak felállítását és hozzá­fogtak a pálya közelében lévő raktárak feltöltéséhez is. Most még nem lehet tudni, hánvan lesznek kíváncsiak a várha­tóan nagy izgalmakat tartoga­tó autóversenyre, de a válla­lat úgy készül, hogy a három nap alatt akár 300—350 ezer néző igényeit is kielégíthesse. Több mint nyolcvan óriási sátorban szolgálják ki a ven­dégeket, amellett — a tavalyi­nál jóval több — csaknem 350 mozgóárus viszi a frissí­tőket és a harapnivalókat a nézőtér legtávolabbi pontjaira is. Újdonság lesz, hogy nem­csak kosárral és az úgyneve­zett peronkosárral közleked­nek a mozgóárusok, hanem hűtőtérrel ellátott Barkas kis­teherautókkal is. Az,Utasellátó Vállalat több mint húsz céggel kötött meg­állapodást a Forma—1-en kl- n^lt,mintegy, «tóga, termék, szállítására. Az áruforgalom nagyobbik részét — 60—70 százalékát — várhatóan az üdítőitalok- teszik ki. Ennek megfelelően nagy készleteket szereztek be, s legalább 30- féle üdítőt árusítanak majd automatákból, illetve eldob­ható csomagolással. Tavaly nagy volt az igény a jégkré­mek iránt, ezekből az idei rendezvényen 12-félét kínál­nak, a tavalyi mennyiség többszörösét, összesen mint­egy 40-féle élelmiszer szere­pel majd a kínálatban. Az árak a tavalyihoz hasonlóan alakulnak, mindössze három­féle étel ára haladja meg a 30 forintot, s a legdrágább sem lesz több 38 forintnál. perációs fegyelmünk, nőtt vál­lalkozási készségünk. Alapí­tottunk jó néhány vegyes vál­lalatot, melyeknek nemcsak gazdasági hasznát élvezzük, de előnyét munkastílusunk fejlő­désében, s abban is. hogy hí­rünket viszik szerte a világ­ban, márpedig ezért a rek­lámért nem kell fizetni. A Pemüben általában nem alacsonyak a bérek, de a mű­szakiakat az eddigieknél is jobban meg kell fizetnünk, ha számítunk tudásukra. Márpe­dig rajtuk áll vagy bukik minden a gyártás- és gyárt­mányfejlesztésben! Július 1- jétől a teljes bérkeret J száza­lékát a fiatal mérnökök kap­ták. Ez az intézkedés annyit jelent, hogy 800—2000 forint­tal több pénzt visznek haza. s természetesen ezen felül meg­kapták az évi rendes bérfej­lesztést is, tehát a 35 év alat­ti mérnöknek nyolcezer forint az alapbére. — Nyilvánvaló, hogy a ki­bontakozáshoz szükséges for­rások nem teremthetők elő a lakosság áldozatvállalása nél­kül. A támogatást ugyanis nemcsak a vállalatoktól von­ják el, hanem a fogyasztási cikkektől és bizonyos szolgál­tatásoktól is, ami áremelke­dést von maga után. ráadá­sul a termelési szerkezet át­alakítása a kényszem. mun­kahely-változtatás miatt to­vábbi gondokat fog okozni.' — Az emberek megértésé­re csak akkor lehet számíta­ni, ha reális távlatok körvo­nalazódnak. A közvélemény garanciákat vár egyrészt a program végrehajtásának kö­vetkezetességében. másrészt a szigorú társadalmi ellenőrzés­ben, vagyis abban, hogy igen­is legyen lehetőség megtudni: ki hogyan gazdálkodik a rá­bízott vagyonnal, hogyan for­* i-gai ja a tőkéjét és az meny­nyi haszonnal jár. Nem tudom szó. nélkül Küldöttség Jugoszláviából Szlovéniai magyarok A Művelődési Minisztérium meghívására július 27. és 28- án hazánkba látogatott Szlo­véniából a lendvai és mura- szombati magyar érdekközös­ségek küldöttsége. A jugoszlá­viai vendégek — akiket fo­gadott Pusztai Ferenc minisz­terhelyettes is — megbeszélé­seket folytattak az együttmű­ködés továbbfejlesztéséről, a művelődési tárca és az Orszá­gos Közművelődési Központ vezetőivel. Elhatározták, hogy a jövőben fokozott gondot for­dítanak a szlovéniai magyar­ság anyanyelvi képzésére, mű­Karsztvíz nem veszélyeztet Új szénmező Bajnánál Jelentős mennyiségű és jó minőségű szénvagyonra talál­tak a kutatók a Komárom me­gyei Bajna térségében. Ezen a vidéken még 1983-ban egy külfejtéses bányát nyitottak, s közben tovább folytatták a kutatásokat, hogy pontosan feltérképezhessék a bánya­üzemhez tartozó területet. Így bukkantak rá a 17 millió ton­nára becsült új szénkészletre. A 200 méter mélységben hú­zódó barnaszenet mélyműve- léses módszerrel lehet kiak­názni. A korábban létesített külfejtéses bányából kikerülő szén gyengébb minőségű, ezért erőművekben tüzelik el, az újonnan felfedezett barnaszén fűtőértéke viszont 4500 kaló- riás, tehát kályhákban is eltü­zelhető. Kedvező geológiai kö­rülmény, hogy kitermelésénél karsztvízzel szinte alig kell számolni. A Dorogi Szénbá­nyák szakemberei tovább foly­tatják a kutatásokat az új szénvagyon pontos elhelyezke­désének megállapítására. velődési és kulturális lehetősé­geinek kiterjesztésére és javí­tására, továbfejlesztve az együttműködés eddigi formáit. hagyni a személyi jövedelem- adó témáját sem. hiszen ma, ha ’ két lember találkozik, azonnal ez a témájuk. Tény, hogy a kibontakozásí)|oz most társadalmi méretekben kell meghúzni a nadrágszíjat, de ez nyilvánvalóan különböző­képpen érinti majd az egyes rétegeket. Nem szabad, hogy hátrányos helyzetbe kerülje­nek a nyugdíjasok, a nagy- családosok vagy éppen a pá­lyakezdő fiatalok. Ezért lé­nyeges. hogy a vállalatok és különösen, a helyi tanácsok megkülönböztetett figyelem­mel legyenek e rétegekre, s a különféle társadalmi jutta­tások ne általában érintsék például a nyugdíjasokat, ha­nem személyre szólóan. Ezt helyben kell felelősen eldön­teni, vagyis az adóreform be­vezetésével növekedniük ke1! a területi önkormányzatok szerepének is. Az adózó ál­lampolgárnak ugyanis bele­szólási és ellenőrzési joga van abban, miként sáfárkodnak_a pénzével. r. f. Méhészek a napraforgónál Ezekben a hetekben a virágzó napraforgót.iblák mellé köl­töztetik méhcsaládjukat a méhészek. A kiskunlacházi Petőfi Tsz napraforgótábláiba Yingler Károly 60 méhcsaládot tele­pített. A szakemberek felmérése szerint mintegy 20 százalék­kal növelhető a termésátlag a méhek munkája nyomán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom