Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-27 / 175. szám

MST « melyei 1987. JÜLIUS 27., HÉTFŐ 5 ■ Tv-FIGYELÖ» Kultlira, minőség, üzlet Nem lesz kocsma a Nosztalgiából A szentendrei Nosztalgia kávéház hat évvel ezelőtt nyi­totta meg kapuit. Azóta többször kaptunk kulturális ren­dezvényeiről, a péntek esti színházi, zenés előadásairól híre­ket. Ha ez az üzlet csupán a gazdasági vállalkozás eredmé­nyességére lenne példa, nem foglalkoznánk vele, pontosab­ban nem itt, nem ebben a rovatban. Kulturális központtá is vált az a szecessziós berendezésű, a Fő tér közelében fek­vő kávéház és vásárlóudvar. Annak idején Éliás Tibor volt a tulajdonos és az üzletvezető is egyben, de az idén július 1-jétől az üzlet vezetését Bauer László fiatal közgazdászra bízta. Számonkérés. ügy látszík> nemcsak a jó boroknak, ha­nem bizonyos televíziós ter­mékeknek is használ az érle­lés. Itt van például a minap műsorra tűzött Bujdosó And­rás számonkérése című tévé­film, amelyet a címlista ta­núsága szerint 1985-ben for­gattak, majd egy soron kívüli Hírháttér miatt ismét később­re halasztottak, s most, ami­kor végre odakerült a képer­nyőre, forrón időszerűnek mutatkozott. Amikor ugyanis Földest Jó­zsef forgatókönyve alapján — amely amúgy egy csepeli munkás eredeti följegyzésein alapult — elkezdték lefényké­pezni a jeleneteket, még ke­vésbé pezsgett a gazdaság- politika, s noha a változtatá­sok szükségessége már előre­vetette árnyékát, maga a tényleges folyamat még csak a készülődés jeleit mutatta. Most azonban már igencsak henne vagyunk az átigazodás- ban, amely szemmel látható­lag és a legközvetlenebbül ta­pasztalhatóan emberi sorsokat érint, családi nyugalmakat bolygat, s ebben a kivédhetet­len forrongásban hogyne lenne izgalmas egy olyan valaki pör­lekedését figyelni, aki min­den nagygyári érdekkel meg ezek hamisan lelkes vagy lé­lektani hajszolóival szembe­szegülve az ember, jelesül a túl erői tetősre kiszemelt mun­káscsapat tagjainak a védel­mére kel. Márpedig ez a Kállai Fe­renc robusztus alakításában elénk lépkedő Bujdosó And­rás ilyen férfiúként panasz­kodott, replikázott, porolt, s így akaszthatták rá a lázító bélyegét azok, akik azt a túl­feszített húrt még inkább meg akarták húzni. A formális igazság — lát­hattuk, hallhattuk — Bujdosó ellen szólt, a néző rokonszenve azonban éppen őt kellett hogy övezze, hiszen nem követelt egyebet, mint azt: vegyék már észre egyszer, hogy aki gépet pörget, szerszámokat emel, az nem egy két lábon járó automata, hanem sok éve izzadó, a munkabírás tűrés­határáig elfárasztott, amúgy pedig a jelszavazás harang- kongatásalt is egyre kevésbé kedvelő személyiség. Mindez a riasztás persze számos epizódban a napi ri­portok egyszeriségével, a mé­lyebbre ásás igénye és gyakor­lata nélkül került az előfize­tők tekintete elé, ám nagyjá- ban-egészében mégis úgy, hogy a célját elérte: fölkavart, együttérzésre serkentett, és nyilván nagyon sokakat arra biztatott, hogy a saját gond­jaival, bajaival egészítse ki a látottakat. A jellegzetes termelési drá­ma súlyának java részét a már említett Kállai Ferenc hordozta a valóságban is fá­radtnak tűnő vállain. Mihály­fy Sándor rendező azonban több olyan kollégáját is oda­terelte mellé, aki nem alkalmi megbízatásként fogta fel je­len szerepét, hanem abban, úgymond, ügyet látott. így az­tán a keresetlen természetes- ségű színészi játéknak köszön­hetően is több lett ez a vállal­kozás. mint egy olyan utánér­zés, amit Gelman nevezetes — akár őstípusnak mondható — dramatizált nagyriportja, A prémium sugallt. Repülés. A Családi kör legutóbbi adása a fiatalok ká­bítószer-fogyasztásának rioga­tó példáival foglalkozott, ha­gyományainak megfelelően úgy, hogy előbb egy játékfilm­szerűséget bocsátott elő, az­után pedig szakemberek — ez­úttal egy pszichiáter és egy jogász — kommentálták a lá­tottakat. Noha ez utóbbiak a lefotog- rafált sztorit szakszerűnek, a valóságot jól példázó mutat­ványnak minősítették, maga a néző korántsem lehetett ilyen elégedett. Egyrészt azért, mert a dramaturgiai adago­lás iskolás volt, mint amilyen abban a bizonyos nagy­könyvben meg van írva, más­részt a szerződtetett szereplők tűntek igen-igen amatőröknek, a műkedvelőségig oda nem va­lóknak. Az az elemi erejű el­riasztás tehát elmaradt. Akácz László Mit jelentenek az AIDS be­tűk? Kik fertőződhetnek meg? Mennyi az AIDS lap- pangási ideje? Miért terjed olyan gyorsan? Mi a helyzet Magyarországon az AIDS-szel kapcsolatban? Létezik-e „biz­tonságos szex” férfiak és nők között? Ha fogorvos vagyok, miképpen tudom megóvni ma­gamat és betegeimet? Átvihe- tő-e a vírus akupunktúra, te­toválás, fülátfúrás útján? Ke­zelhető-e az AIDS? Hogyan történik a szűrés? Mit mond­jak el gyermekemnek az AIDS-ről? Az iménti kérdésekre s a többire, szám szerint összesen 88-ra ad választ a Medicina Kiadó legújabb kiadványa, dr. Horváth Attila és dr.Vass Ádám 88 kérdés az AIDS-ről című kötete, mely már kap­ható. Közérthető, egyszerű feleleteket kínál a felcsigázott érdeklődésű embereknek a kor új pestiséről, elmondva szinte minden lényegeset, most tud- hatót Érdi a legjobbak között Plakát, embléma A KISZ KB agitációs és pro­pagandaosztálya májusban plakát- és emblémapályázatot hirdetett négy témakörben. Az ország minden részéből 83 pá­lyázótól összesen 171 pályamű érkezett. A tavaszi történelmi évfor­dulókra, március 15-re, már­cius 21-re és április 4-re ké­szített plakáttervek közül a zsűri a legjobbnak Sarkadi Nagy László (Sümeg), Jurcsák László (Debrecen), Badi Géza (Székesfehérvár), és Antal Gá- bomé (Érd) munkáját ítélte. Az évfordulók emblémater­veiből Bánó Endre (Budapest) művét fogadták el. A béke- plakátterv kategóriában díjat nyert ifj. Tóth László (Buda­pest) és Kelemen Benjámin (Üjrónafő). A nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 70. évfordulójára készített emblé­matervek közül a zsűri szerint a legjobbak: Tóth Zoltán (Bu­dapest), Kapcsik Károly (Ka­zincbarcika) és Antal Gáborné (Érd) munkái. A díjat nyert tervek egy ré­szét az ifjúsági mozgalom ren­dezvényeire készülő plakáto­kon, matricákon, emblémákon használják majd fel. A nyer­tesek a díjakat augusztus 3-tól a KISZ Központi Bizottságán (Budapest, Kun Béla rakpart 35—37.) vehetik át. Dr. Hutás Imre egészség- ügyi minisztériumi államtit­kár előszavában így ír :„Indo- kolt-e a kétségbeesés? Meg­győződésünk szerint nem. Vannak, akik a szenzáció ér­dekében apokaliptikus vízió­kat rajzolnak fel az emberi­ség számára. E könyv azt a célt szolgálja, hogy a lakosság széles rétegei rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, ame­lyek megvédhetnek az AIDS- fertőzésektől és egyben elosz­lassák az indokolatlan félel­meket, a túlzó rendszabályo­kat, a beteges rettegést...” Aki belelapoz a kötetbe, szinte minden fejezetében igazolva láthatja az iméntie­ket. S túl ezen, segítséget kap ahhoz is, hogy — ha ag­godalmait eloszlatandó, sze­retne meggyőződni arról, fer­tőződött-e — jelentkezhessen szűrővizsgálatra Budapesten, vagy vidéken, Pest megyében például Aszódon, Cegléden, Dabason, Erden, Gödöllőn, Monoron, Nagykőrösön, Szent­endrén, Vácott a bőr- és ne- mibeteg-gondozóban. — Mi az oka annak, hogy a kávéház vezetéséről lemon­dott? — kérdeztem Más Ti­bori, aki látogatásomkor ép­pen az üzletben tartózkodott — Az idén a kecskeméti színházhoz szerződtem, mint színész-énekes bonviván, így egyre többször kell itthon es külföldön is fellépnem. A kel­tőt nem lehet időben össze­egyeztetni. A kulturális műso­rok szervezésével persze most sem hagytam fel, barátaim, ismerőseim változatlanul szí­vesen jönnek ide. A múlt hé­ten pénteken Kertész Sándor tisztelte meg kávéházunkat, aki Kanadából hazatérve elő­ször nálunk lépett fel az Alom, álom című műsorban, ahol Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettjei hangzottak fel. Az ez előtti pénteken pe­dig Ambrus Asma és Horváth Károly kecskeméti házaspár a Nehéz összehozni című össze­állításában a 20-as, 30-as évek színházi világának kup­iéit elevenítették fel. Július utolsó péntekén Kállai Bori és Jankovics Jóska lesz a ven­dégünk, majd augusztusiban Kovács Erzsébet mutatja be a Tűzpiros virág című lemezét és a hónap végén Paudits Béla szórakoztatja el a ven­dégeinket. Jó kezekbe került — Tehát elsősorban az el­foglaltságaim miatt nem tud­tam tovább az üzletvezetésit is vállalni. Az viszont, hogy ép­pen Bauer Lászlóra bíztam ezt a munkát, kicsit a vélet­lenen múlt. Milliókat kínáltak ezért mások, de megmondom őszintén, nem láttam garan­ciát arra. hogy az általam el­kezdett koncepciót folytatják, hogy a Nosztalgia kávéház minőségét megőrzik, s nem lesz rövid időn belül az üz­letből kocsma, ami — mint tudjuk — gyorsabban vezet meggazdagodáshoz. Bauer Lászlót a Szépművészeti Mú­zeum kávézójának vezetője­ként ismertem meg. Beszélge­tésbe elegyedtem vele: vállal­ná-e a szentendrei Nosztalgia vezetését? Az eddigi három hét tapasztalatai alapján úgy látom, jó kezekbe került az üzlet. — Nem elsősorban a pénz, a búsás haszon vonzott ak­kor, amikor Éliás Tibor aján­latára igent mondottam — kapcsolódott a beszélgetésbe Bauer László. Sokkal jmcáíDb presztízskérdést jelentett ez számomra, hiszen a Nosztal­gia a kávéházi szakmában a csúcs. A Szépművészeti Múze­um Kávézója, amelyet felesé­gemmel együtt alakítottunk ki es vezettünk, biztos megélhe­tést biztosított számunkra. — Hogyan lesz egy közgaz­dászból vállalkozó szellemű kávéhazalapító, illetve -veze­tő? — szakítottam félbe Bau­er Lászlót. — A Közgazdaságtudományi Egyetemen 1976-Dan bel­kereskedelmi szakon végez­tem, ami már kicsit előrevetí­tette azt, hogy nem íróasztal­nál fogok elméleteket konst­ruálni, hanem a mindennapi üzleti élet gyakorlati oldalá­val iesz kapcsolatom. Először a Pannóniához kerültem, amely az egyik legnagyobb szállodahálózattal rendelke­zik. Somogyi Jenő vezérigaz­gató irányításával kezdtem ta­nulni a szakmát. Bedobtak a mély vízbe, a Balatonra ke­rültem, Siófok szinte minden éttermében és szállodájában dolgoztam. Így a motelben 3 évet töltöttem, ahol tanítómes­terem, a régi kocsmárosvi- lág szellemét őrző Prigli Já­nos volt Ezt a tanulóidősza­kot követte a budapesti Olim­pia Szálló, majd — mivel min­dig is szerettem az önállósá­got — elvállaltam a Szépmű­vészeti Múzeum kávézójának vezetését, Tekintélyt, rangot ad — Miben látja eddigi üzlet­vezetői pályafutásának sike­rét? — Az alapelvem mindig a minőség volt, mindig úgy gon­dolkodtam, hogy hosszú távon kifizetődő, ha kulturált kör­nyezetet teremtek, a vendég igényeit és érdekeit szem előtt tartó kiszolgálást nyújtok. Ná­lunk a féldeci rövid mindig inkább 5.1 volt, mint 4,9, a kávé olyan, hogy a múzeumba még vasárnap délután Budá­ról is átugrott egy-két törzs­vendégünk. A parfékehely pedig szinte jobb, mint a szál­lodákban. Szerintem ez az alapelv a siker oka, ez az igazi üzlet. — Kitől örökölte az üzleti érzéket, a családban állt-e ön előtt minta? — Nem, nálunk a család­ban nincsenek ennek hagyo­mányai, édesapám Iparos volt. Szüleim persze megérezték, hogy nekem kedvem van a gazdálkodáshoz. Már általános iskolás koromban én vásárol­tam be, én osztottam be a kosztpénzt. Nem csupán az üzletet szeretem, legalább eny- nyire fontos számomra az emberekkel való foglalkozás. Ugyanennyire lényegesnek tartom kulturált környezetben a péntek esti rendezvényeket is, bár ezek alapvetően vesz­teségesek. Az én kockázatom­ra, illetve nyereségemre mű­ködik tovább ez is. Hiába csökken péntek esténként a bevételünk, mégis megéri, mert a kávéháznak tekintélyt, rangot ad, ami áttételesen érezteti az anyagiakban is a hatását. — A munkatársai is egyet­értenek az ön elveivel? — Jelenleg négyen dolgoz­nak az üzletben, két hölgy, akik naponként váltják egy­mást, ők a pult mögött dol­goznak és rajtam kívül még egy férfi felszolgáló, ók ko­rábban is a kávéház személy­zetéhez tartoztak, tehát meg­szokták már ezeket az elvárá­sokat. Ismét Karinthy* — Jut-e ideje a családra a munka mellett? — A kávéház hétfő kivéte­lével mindennap délelőtt 10- től este 10-ig van nyitva. A záróra nem merev, soha nem dobunk ki vendéget. Felesé­gem, Kati és az öcsém a szépművészeti kávéházban kevesebb ideig tartanak nyit­va. így a kislányommal, Lin­dával Kati tölt több időt. Sok­szor lázadoznak, hogy szá­munkra soha sincs vasárnap, de én erre azt mondom j. .te­kintsük a hétfőt a hét ünnep­napjának! A teli időszakban, amikor kisebb az idegenforga­lom, több időnk jut egymás­ra. A hajtás ellenére úgy gon­dolom, hogy óriási előny — és ezt a családnak is kell érez­nie —, hogy olyan dolgot csi­nálhatok, amit nagyon szere­tek. Van lehetőségem saját öt­leteim megvalósítására is. Je­lenleg például három grafikust kértem meg arra, hogy készít­sen levelezőlap méretű réz­karc emléklapokat, amelyek a Nosztalgia kávéházat, illetve környékét ábrázolják. Aki itt jól érezte magát, ugyanúgy magával viheti ezeket, mint a szecessziós motívumokkal dí­szített árlapot és számol ócé- dulát. A kultúra, a kulturált környezet és az üzlet nálunk csak együtt létezhet. A pén­tek esti zenés műsorokat meg­szakítva talán még ebben az évben, de jövőre biztosan, újabb Karinthy Ferrenc-darab bemutatására kerül sor. An­nak idején a „Dunakanyar”- nak, amelyet Ruttkai Éva és Sztankay István adott elő, nagy sikere volt. Űjj írisz Régészeti leletek Mauzóleum Üjabb leletekre bukkantak a régészek a Veszprém közeli Baláca-pusztán, ahol a római villagazdaság már korábban megkezdett ásatásai folynak. A veszprémi Bakonyi Mú­zeum munkatársai most meg­kezdték egy halomsírra emlé­keztető temetkezési hely feltá­rását. A földréteg egy mauzó­leumot takart, amelyhez ha­sonlót sem Pannóniában, sem más római provinciában ed­dig még nem fedeztek fel. Ilyen jellegű építmények csak Itáliában találhatók, amelye­ket a római birodalom virág­zásának időszakában maga­sabb társadalmi rétegekbe tar­tozóknak készítettek temetke­zési helyül. A 40 méter átmé­rőjű, kör alakú mauzóleumot vörös kőből rakott lábazat ve­szi körül. Az építményben két sírkamra található, amelynek egyes falrészeit már feltárták. A sírkamrákhoz vakolt falú, díszes padlójú folyosó vezet, amelynek bejárata a villagaz­daság felőli oldalon található. Amit a szexuális életről tudni kell Lexikon a szerelemről A mai rohanó világunkban, ami­kor semmire nem érnek rá az em­berek, valahogyan a szerelem, a szex, a társas kapcsolat is leegy­szerűsödött, ugyanakkor a férfi és a nő viszonya tele van rejtelmekkel, butaságokkal. Mindez azért, mert a mai fiatalok nem úgy élnek nemi életet, hogy tudnák, tulajdonképpen mi is az? Mért a férfi és a nő kap­csolata, ha nem is politikai, de tár­sadalmi kérdés, amiről szükséges beszélni. E problémaikör jobb megértését szolgálja a Kossuth Könyvkiadó gondozásában most megjelent Lexi­kon a szerelemről című kötet, amely a szerelemről szól, de nemcsak a szerelem szexuális vonatkozásairól, hanem mindarról, ami a szerelmi életünket körülveszi: érzelmeink, hangulataink, szenvedélyeink és in­dulataink környezetünkre való kisu­gárzásáról; viselkedésünk társadalmi következményeiről; kapcsolataink és családi életünk jogi szabályozásá­ról: és mindarról, amit az orvostu­domány mond számunkra egészsé­günk megőrzése végett. Kell-e lexikon erről a sokáig ta­bunak hitt, mondott témáról? Fel­tétlenül, hiszen a szerelem, a sze­xualitás, az együttélés része éle­tünknek, nélküle nem lehet egész­séges társadalmat építeni. Naponta olvashatjuk, de láthatjuk is, főleg, akik lakótelepen laknak, hogy meny­nyire tájékozatlanok a fiatalok, mennyire nem beszélünk még min­dig róla megfelelően, mennyire hi­ányzik a felvilágosítás. Ezért is le­het örömmel üdvözölni a Kossuth Kiadót, hogy megjelentette ezt a kötetet. Szerkesztője a bevezetőben szabálytalan lexikonnak nevezi a könyvet, mert nem törekszik tel­jességre; mert több, mint a szabá­lyos lexikonban foglaltak; mert nem ragaszkodik kimondottan a tudomá­nyos megfogalmazáshoz, viszont olyan ismeretanyagokat tartalmaz, amelyek nélkülözhetetlenek e téma megértéséhez. Igaz. hogy az utóbbi időben szá­mos könyv látott napvilágot a sze­xuális élet és a pártkapcsolat kér­déseiről. de — úgy Vélem — ez a lexikon mégis nélkülözhetetlen, mert sok olyan dologra felhívja a figyel­met, ami korábban tabu volt vagy nem ismertük, vagy egyszerűen el­hallgattuk a fiatalság előtt. Melyek ezek? A már említett sze­relem, szexualitás és együttélés mel­lett például a pszichoszexuális fej­lődés, más szóval a gyermekkor, a serdülőkor, a felnőttkor és az öre­gedés kérdései; a gyermeknevelés szexuális szempontjai, a magánélet és a társadalom viszonya és az együttélés orvosi és családjogi vo­natkozásai. Az A-tóí a Zs-ig mi minden be­lefér a lexikonba! Már az első cím­szó is egy érdekes témát tárgyal, az aberrációt, amely mint sejtjük: a normálistól eltérő viselkedés a sze­relmi életben. Más szóval nem és erkölcsi eltévelyedés, beteges haj­lam. Legtöbb esetben pszichoterá­piával gyógyítható rendellenesség. A kötetből megtudhatjuk azt is, hogy mi a biszexuális magatartás. Az a dolog, amikor valaki mindkét nem iránt szexuális vonzódást érez. A D címszónál megtaláljuk a diszhar­móniát: az összhang hiányát, az egyenetlenség, nézeteltérés valósá­gát, amelyet okozhat életstílus kü­lönbözősége, az erkölcsi normák másféle módon való megítélése és sok egyéb. Vegyük az elhidegülést, amely ér­zelmi eltávolodást jelent, azt, ami­kor a szerelmet az érzelmi közöny váltja fel. A szexuális, érzelmi, fel­fokozott állapot eltűnésével, vagy csökkenésével, nem feltétlenül kell eltűnnie a jó kapcsolatnak, a sze­retetnek, hiszen mint Illyés Gyula egyik szép versében írja: „...De jönnek új közös kapcsok, láncok, megtartóbbak, mint minden karolás: futnak arcomon, arcodon a ráncok s majd fonalai őszülő hajaknak ta­nítják, mi az összetartozás, amelyet ketté Isten sem szakaszthat.” Vagy­is a szerelmet át lehet alakítani sze­retetté, megértéssé, érzelmi kapcso­lattá, amely nem lángol ugyan, de összetart Szinte minden kérdésünkre, min­den kételyünkre találunk magyará­zatot, ismeretet a lexikonban. A maszturbációról csakúgy, mint a meddőségről, a menstruáció zavarai­ról, a szexuáletikáról, vagy a was- sermann-reakcióról és más zavaró körülményről. Ha már a címszavak első szavát idéztem a kötetből, hadd írjam ide az utolsót is: zseníroz, ami nem más, mint gátlást okoz, feszélyez, zavarba hoz. A kötet tehát arra törekszik, hogy a szerelem, a szexualitás és az együttélés minden kérdésére választ adjon; a magánélet és a társadalom szempontjából is megvilágítsa a fel­merülő problémákat Vagyis a pszi­chológus, jogász, nőgyógyász és szo­ciológus szerzők által írt kötet a leg­korszerűbb tárgyi ismereteket nyújt­ja, arra készteti az olvasót, hogy együtt gondolkodjon a szerzőkkel. őszintén beszél a szexuális élet leg­gyakoribb zavarairól, s a megoldás, a gyógyulás lehetőségeiről. Ezért is ajánljuk olvasóinknak ezt a szabály­talan, de nagyon fontos dolgokat tartalmazó lexikont Gáli Sándor Válaszok, tanácsok — mindenkinek 88 kérdés az AIDS-ről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom