Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-25 / 174. szám
1987. JÜLITJS 25., SZOMBAT Szájtátva Mcgnémuitak Lejárt a vállalat első emberének ciklusideje, üt évre szólt a megbízatása, letelt. Ösz- szeiilt a vállalati tanács. Az igazgató — talán — még az ilyenkor illendőnek tartott izgalmat sem nagyon érezhette. A cég, a folyamatosan nehezedett gazdálkodási körülmények ellenére is jól boldogul, a vállalati eredmény fölötte van az iparági átlagnak, a termékfejlesztés helyes irányát igazolták a piaci tapasztalatok. Vannak persze feszültségek is. Elsőként a bér. Azután a fejlesztési, beruházási forrásszűke. A vállalati tanács az igazgató megbízatását nem hosz- szabbítotla meg. Ügy döntöttek, nyomasztónak nevezhető, nyolcvanszázalékos szavazat- többséggel, hogy pályázatot írnak. Természetesen az eddigi igazgató is pályázhat. Ha (ezek után) akar. Mit kívánnak elérni? Hátha akad jobb, mondja a vállalati tanács elnöke. Elégedetlenek voltak a jelenlegi vezetővel? Nem, dehogy. Akkor? Mindenkinél van, kell hogy legyen jobb. Nagy igazság. Csak éppen veszedelmesen olcsó igazság, már-már gyanús készséggel felkínálkozó, S mit mondtak az igazgatónak? Semmit. Mit kellett volna mondaniuk? A megnémult vállalati tanács eljárása nem sért semmiféle jogszabályt. Amint a hírlapíró kérdésére a törvényességi felügyelet illetékese válaszolta, a vállalati tanács valóban nem köteles indokolni a pályázat kiírását, a ciklus megújításának megtagadását. S ha nem kötelességből, de illendőségből azért szólhatna valamit, nem? Ilyennel mi nem foglalkozunk, mondja a felügyelet embere. Részükről kész. A vállalati tanács részéről szintén. All szájtátva. megnémulva az ember. Ezzel a logikával ugyanis az országban mindenki fel- és kicserélhető vé válik, hiszen lehetetlen, hogy ő legyen a legjobb. S bizonyos, hogy a tényéktől függetlenedő, megné- inuló vállalati tanácstagoknál nincsen jobb, hogy ők a legjobbak . . .?! MOTTÓ Szerencsét hoz a tizenhárom Miért nem öntözik a kukoricát? A 4-es számú főút mellett autózva, a tikkasztó hűségben kor- nvudözó kukoricát látva az emberben önkéntelenül fölmerül a kérdés: miért nem öntözik ezeket a táblákat? Nos, ez az a kérdés, amit mostanában jobb föl sem tenni De- zsényi Lászlónak, a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet fömezögaz- dászának. — Ha ez a kukorica két napon belül nem kap vizet, semmi sem lesz belőle — mondja a főagronómus szomorúan. — Ha az öntözőmű most működne, naponta hetven hektárt tudnánk locsolni. Ez milliókat jelentene a gazdaságnak. Meg is róttak már miatta több helyről, hogy miért nem öntözünk. Nem volt pénz Ezt a kérdést tizenhárom éve minden esztendőben föl lehetett volna tenni. Akkor született ugyanis az ötlet és a terv: épüljön egy szennyvíztisztító és az ebből kikerülő vízre egy öntözőmű. Az üzlet jó, hiszen a kellemest köti össze a hasznossal. Cegléd szennyvizét fogadni képes a viszonylag nagy kapacitású tisztítómű, s az innen kikerülő vízzel öntözni lehet a termelőszövetkezet — akkor még Magyar—Szovjet Barátság Tsz — földjeit. A tervek elkészültek, a kivitelezés megkezdődött... S tart még ma is, éppen tizenhárom éve! Hogy miért készül úgy ez a beruházás, mint a Luca széke? A választ így fogalmazta meg a Pest Megyei Beruházási Vállalat ceglédi mérnökségének vezetője, Király Jenő. — Soha nem volt meg a szükséges pénz. Az érintettek különböző forrásokból igyekeztek előteremteni a beruházás fedezetét: adott támogatást a megyei tanács, hozzájárult a költségekhez a Ceglédi Tanács, a termelőszövetkezet öntözési támogatást kapott, csurrant-cseppent valami' az OVH-tól - is. Persze ezek a pénzek soha nem olyan ütemben álltak rendelkezésre, ahogy ezt a kivitelezés éppen megkövetelte volna. A mélypontra tavaly ősszel kerültünk, akkor azt mondtuk: leállítjuk a beruházást, mert nem látjuk biztosítva az anyagi fedezetet. Ismét a megye lépett közbe, tárgyalt az összes érintettel, s döntés született, hogy be kell fejezni az öntözömü építését. Robbanó csövek A főmezőgazdásszal és Hídvégi Dénessel, az öntözőmű üzemvezetőjével járjuk be a területet. Közben megtudom tőlük, hogy a város szennyvizét mechanikuson megtisztító telep tavaly óta üzemel. Jelenleg nap 5—6000 köbméter vizet fogad. Ez a szövetkezet tározójába kerül, innen a szivattyútelep nj'omja majd az ' öntözőrendszerbe, illetve a 46 hektárnyi területen fekvő szikkasztóterületre. Ez utóbbinak a lényege, hogy az ide Már nincs akadálya az avatásnak A kivitelező hozómra dolgozott — Hosszú évek óta legégetőbb gondunk a tanterem- hiány. Nem zajlott le úgy íalugyűlés meg más lakossági lórum, hogy ez szóba ne került volna — mesélte dr. Fodor Dezső, az 1. számú általános iskola igazgatója, a községi népfrontbizottság elnöke, — Csak éppen úgy látszik, a legrosszabb időben lógtunk hozzá. Miközben körbejártuk a múlt században épült öreg iskolát, amely magán viseli a gondos karbantartás erőfeszítéseit, ám a korszerűtlenségen, a nedves falakon csak egy alapos felújítás segíthet. Ennek tervéről is beszélt az iskolaigazgató, erre azonban csak az új iskola átadása után kerülhet sor. — Látja, ez a tornatermünk — mutatta az udvar r égében a játszótérnek látszó füves teret. — Nagyon hiányzik, különösen télen, mert a termeink nem iskola céljára épültek, szűkek. Alakítgattunk, bővítgettünk eddig, így most már 8 tantermünk van — szétszórtan több épületben, több száz méteres körzetben —, mégis mi vagyunk jobb helyzetben, mert egv műszakban taníthatunk. A 2. számú tárnokligeti iskolában ugyanennyi tanteremben 17 vagy 18 tanulócsoportot oktatnak. Szóval egy-egy osztálynak mindkét műszakban még tanterem se jut, ezért egymást váltva tornáznak. Tornaterem híján a zsibongóban. Bizony, Tárnokon az új oktatási intézménynek mindenképpen fel kell épülnie. Ezért örvendetes, hogy jó ütemben haladnak az építéssel, s már nincs akadálya az avatásnak december végén. Senki sem gondolta annak idején, hogy erre a jó hírre ennyit kell várni. Még csak tanultuk a tanácsok akkor még új pénzgazdálkodásának rendjét. Tapasztalat erről nem lévén, ki sejthette, hogy a megyei tanács egyetértése, engedélye egy beruházási hitel feltételéhez csupán remény a pénzhez jutáshoz. Azóta már megtanultuk, az OTP kasszája sem kimeríthetetlen. Neszapoííts.úk a. szót, . most június 1-jén megnyitotta a tárnoki számlát az OTP megyei gazgatósága. El lehet képzelni, mennyire feszült volt a várakozás, hiszen még májusban tudták, mi lesz a pénzintézet értesítésében. Az építők pedig már ismét dolgoztak-— hozómra. így beszélte el a napokban az időközben történteket Rozsnyai István, a nagyközségi tanács elnöke. És megpróbáltuk ismét beleélni magunkat egy olyan tanács helyzetébe, ahol a korábbi években mindössze félmillió forint gyűlt össze a fejlesztési alapban, s azt az összeget is hét éven keresztül félrerakták, hogy 1985-ben végre hozzákezdhessenek az új 8 tantermes iskola építéséhez. Szinte példátlan a lakosság áldozatvállalása — mondta Papp Gábor vb-titkár a tavalyi beszélgetésünkkor. — Mindenesetre nagyon kevés azoknak a településeknek a száma még országosan is, ahol ezer forintot szavaztak meg fejlesztési hozzájárulásként. És ezt azzal együtt kell értékelnünk, hogy amink van ebben a faluban, azt mind saját erőnkből, szerény fejlesztési alapunkból és a szó szoros értelmében vett társadalmi munkáinkkal teremtettük meg. Szinte ugyanezt visszhangozta most Hozsnyai István is:' — A várható 1,6 millió forintból már 1,3 millió forintot kaptunk meg anélkül, hogy egyetlen felszólító, figyelmeztető sort leírtunk volna. Az erős közös akarat szimbóluma lesz ez az iskola. Mert vegyük csak sorjába, ki mindenki akarta, hogy felépüljön. A megyei tanács több mint 26 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott hozzá a 3 év alatt A helyi tanácsnak 16 milliója épül bele, hiszen a 7 milliós kölcsönt vissza kell fizetnie. A lakosság állja a berendezés, a bútorzat költségét a maga 1,6 millió forint ösz- szegű vállalásával. S ezen felül kétkezi munkájával, a takarításban, majd tavasszal a parkosításban és a sportpálya-létesítésben . való közreműködésével. S az építők? Az Érdi. Építőipari Szövetkezet vajon nem bizonyítottá, hogy akarja ennek az iskolának a mielőbbi felépítését? Fix áras szerződést kötött a versenytárgyalás után, s az időközben módosított határidő tekintetében is a korrekt partner szerepén túlmutató együttműködést tanúsított. Megalapozottan ígérte Kovács István főépítésvezető, hogy december végén, pontosan az új határidőre átadják az oktatási létesítményt a megrendelőnek. Az átköltözésről pedig a tantestület dönt majd, hogy azonnal birtokba veszik-e vagy csak tavasszal. De eldöntésre vár az is, s ez lesz a nehezebb, hogyan hasznosítsák jobban az új, korszerű iskolát. S ha már ennyi áldozatot hozott a lakosság, magától értetődő, erre vonatkozóan is kikérik a véleményét. Kádár Edit eresztett — mechanikusan már tisztított szennyvíz — a földrétegen átszűrve kerül a földbe ásott csőrendszerbe, s így további tisztulás után jut vissza a természet körforgásába. Számos probléma merült föl már a szikkasztók körül is. Ennek területét eredetileg száz hektárra tervezték, le is fektették a csöveket, le is szedték a felső, termő réteget, mire kiderült, hogy a területnek több mint felét nem lehet ilyen célra igénybe venni. A szikkasztók homokgátjai az első elárasztásnál számos helyen átszakadtak. Ennek például az lehet az oka, hogy megépítésük után több évvel kezdték el használni. No de ettől még az öntözőmű működhetne. De a jelenlegi próbaüzem alatt kiderült, hogy a földekre lefektetett eternitcsövek sorra szétrobbannak, ahogy a vizet a rendszerbe eresztik. Ez Király Jenő szerint természetes, hiszen azért kell a próbaüzem, hogy a hibák kiderüljenek. Ugyanis természetesnek kell elfogadni a tsz álláspontját is, miszerint ők csak kifogástalanul működő rendszert hajlandók átvenni a kivitelezőktől. Azt kideríteni, hogy a csövek mitől robbannak szét, messzire vezetne. Lehet a hibát keresni a csövek minőségében, a kivitelezésben, netán a tervezésben is, de van olyan nézet, amely szerint a tsz a megengedettnél nagyobb nyomással engedi a a vizet a rendszerbe. Ezt a vitát a szakembereknek kell eldönteniük! A lényeg az: az üzemi próbák alatt derüljön ki minden hiba. s azokat javítsák ki a kivitelezők, hogy minél előbb befejeződjön e kínos beruházás. Hiszen nem kevés pénzről, mintegy 350 millió forintról van szó! ; Mindenki bízik Á tizenhármat szerencsétlen számnak tartják. Ebben az esetben remélhetőleg éppen a tizenharmadik esztendő hozza el a megoldást. Nizák Imre, a Pestber műszaki igazgatóhelyettese ugyanis azt mondja: — Bízunk benne, hogy augusztus közepéig befejezhetjük az üzemi próbákat és ezek alapos kiértékelése — és természetesen a hibák kijavítása — után szeptember végére ki lehet adni az öntöző- mű üzemeltetési engedélyéi is. Ebben bízik a termelőszövetkezet főmezőgazdásza is: — Nagyon szeretnénk, ha jövőre már locsolhatnánk ezt a 800 hektárnyi területet, ennek megfelelően akarjuk kialakítani a jövő évi vetéstervünket. M. Nagy Péter A HÉT HÍRE KORÁN KEZDIK O Az építők szakszervezetének elnöksége a muvA, kaerö-gazdálkodás helyzetét tekintette át, O Szolnokon megkezdte tevékenységét a honvédelmi nyári egyetem. # Tata volt a helyszíne az alkoholizmus ellenes ifjúsági klubok országos találkozójának. O A hét híre az is, hogy ma nyílik meg a környezetvédelmi őrsök országos szaktábora Győrött. Köznapi a tapasztalat, mégis fontos a bölcs figyelmeztetés, melyet Ovidius hagyott az utána következő nemzedékekre A szerelem orvosságai lapjain. így hangzik: „Gyógyfüvet és mérges dud- vát egyként hoz a földünk, j sok helyen együtt nő rózsa s a durva csalán.’’. Amit belátni, tudomásul venni a jelek szerint sokak számára nem egyszerű és nem könnyű. Szaporodó jelei vannak ugyanis a túllicitálásnak, a környezet olyan — irreális — óvásának és védelmének, amely kizárólag a szigorú szabályokban, a tiltásokban, a büntetésekben, bírságolásokban látja a megoldást. A félelem, a retorzió soha nem termett, teremtett szeretetet; nem teszi itt sem. A rávezetés, a nevelés annál inkább lehet értelem és érzelem öt- vözője, a szépség, a hasznosság, a fontosság felmutatója, érzékeltetője, a megszerettetés, a megszeretés kiváltója. Ennek szerény munkásai, közösségei a környezetvédelmi őrsök. A legfogékonyabbat, a gyermeket ismerteti meg az őt körülfogó világ szépségeivel és csúfságaival, megóvhatóságával és elront- hatóságával. A megye annak idején úttörő szerepet vállalt az úttörőmozgalom e nemes kezdeményezésében, s a szerény kezdeti eredményekből szilárd alapú mozgalom terebélyesedett ki, törekvései mára ha- gyprpápqyá népesedtek. Ma nem" az a kérdés, vajon ä gyerekek érdeklődnek-e ilyesmi iránt, vállalkoznak-e sajátos feladatkörükre, hanem az, hogy miként viselik el erőfeszítéseik könnyed lesaj- nálását, nemegyszer megcsúfolását a felnőttek részéről. Elegendő itt Maglód vagy éppen Ráckeve példájára utalni, aggasztónak ítélve, hogy amit a gyermekek tiszta szívű buzgalommal rendbe tesznek, azt gyakran néhány nap alatt rondítják össze a felnőttek. A gyermekre ritkán hat önmagában bármilyen szöveg; a szó és a példa összetalálkozása az, ami hitelesít, ami lendít vagy éppen visszafog. Becsületére válik tehát a két település érintett ifjainak és persze pedagógusainak, más felnőttjeinek, hogy nem adják fel a sziszifuszi munkának látszó törekvéseiket, tevékenységüket. Szerencse — avagy sokkal inkább következetes fáradozás eredménye —, hogy nem elszórt kivételről szólhatunk, hanem olyan ifjú természet- barátok és -féltők csapatainak kiépült rendszeréről, amely átszövi a megyét. Átszövi, hiszen már nemes hagyomány és élő valóság egyszerre sok minden a megyében. Például környezetvédelmi szaktáborok megrendezése nyaranként Gödöllőtől Szentendréig, s ugyanakkor értelmes feladatok keresése az őrsöknek egész éven át, következetesen és rendszeresen. Említhetjük Zsámbékot, ahol a tanárképző főiskola oktatói mindig megtalálják a formáját, a módját annak, hogy elméleti, módszertani segítséget kínáljanak fel, adjanak azoknak, akik vállalják a jövendő felnőttjeinek ilyen értelmű nevelését, befolyásolását, rávezetését arra, hogy a környezetet nem önmagáért, hanem az emberért óvják, védik, fejlesztik. S ha korán kezdi ezt megtanulni valaki, nagy a bizonyossága, nem felejti el. Akkor sem, amikor a körülmények igyekeznek elfeledtetni vele.,, Szép kincseink vannak s megyében. Természetvédelmi oltalom alatt áll ötvenezer hektár, ami a megye területének nyolc százaléka, s ami olyan értékeket foglal magában, mint a börzsönyi, a pilisi, a budai, az ócsai tájvédelmi körzet. S kérdezhetnénk persze azt is, vajon fél- világnyi utakat • megtett és annyi idegen szépségre rá- csodálkodó honfitársaink közül mennyien jegyezték meg legalább a nevét a dabasi turjánosnak, a c sévharaszti borókásnak, s közülük hányán “ú-keresték fel azokat, hogy láthassák, milyen is az igazi, az érintetlen, a csúfí- tatlan természet?! Forduljunk az emberi természet nagy ismerőjéhez, Ho- ratiushoz, aki a Levelek egyikében azt írta: „Eltitkolja bután, aki balga, az elhanyagolt bajt.’’: Ne szépítsük, gyakran viselkedünk balgán, titkolva a bajt, nevezetesen, hogy nem gyermekeinkkel, hanem velünk, felnőttekkel van a baj. Elegendő bizonyíték erre, ha a megyében levő hetvenezer üdülőtelek és zártkert környékén szemlélődünk, holott ott — állítólag — a természet élvezetéért s a pihenésért van jelen az ember ... Igen, talán majd ők, akik korán kezdik, idejében rájönnek, emberi és természeti világ nem kétféle valami, hanem nagyon is egy. Mészáros Ottó Az idei kemény tél súlyos károkat okozott a mezőgazdaság számos ágazatában, s a forró, száraz nyár sem kedvez sem a veteményeknek, sem a gyümölcsöskerteknek. De hiába a hosszan tartó napsütéses, meleg idő, ha a nyár későn köszcntött be, hiszen számos mezőgazdasági termék a korábbi évekhez viszonyítva jó másfél-két héttel később érett be. S ez a kései, de hirtelen érés nagy feladat elé állítja a termelőket és a feldolgozókat egyaránt, mivel az amúgy is kampányszerű munkákban most jóval nagyobb szervezettségre, felkészülésre és gondosságra van szükség, mint az előző években. Dunakeszin, a Magyar Hűtőipar gyárában már hetekkel ezelőtt megkezdődött az első szállítmányok feldolgozása, sőt ezekben a napokban be is fejeződik a málna felvásárlása és beszállítása. A kedvelt bogyós gyümölcsből a tervezettnél jóval kevesebbet tudtak felvásárolni a kedvezőtlen időjárás és a „málnaháború” néven emlegetett felvásárlási Nagyüzem a dunakeszi hűtőházban Málna után tök és barack I láz miatt. Ebből a termékből már megkezdték a végleges csomagolást, s az első, 200 grammos mélyhűtött áruból egy kamionra való rakomány már el is indult a svéd megrendelőkhöz. Mint azt Krima Jánostól, a dunakeszi gyár igazgatójától megtudtuk, a hét első napjaiban megkezdték a meggy beszállítását és feldolgozását, s a fóti Vörösmarty Tsz-ben saját dolgozóikkal nekiláttak a sárgabarack szedésének is, amelyet mosás és felezés után tasakokb<..n, mélyhűtött állapotban értékesítenek majd. A sárgabarack feldolgozása mellett a hét végén látnak hozzá a keresett és nagy népszerűségnek örvendő gyalult tök fagyasztásának és csomagolásának, amelynek előfel- dolgozását már az elmúlt napokban megkezdték a baracskai termőhelyen. Terveik szerint a feldolgozási kampány az őszibarackkal folytatódik, amelyet felezve, kimagozva, egy kilogrammos tasakokban hoznak forgalomba. Emellett hamarosan megkezdik e gyümölcs felvásárlását a Dunakeszi Konzervgyár részére is, hogy ezzel segít ék partnerüket a fel- dolgozási idő meghosszabbításában. A közelmúltban fejezték be a tavalyi lecsóalapanyag feldolgozását és csomagolását, valamint a kelendő portéka kiszállítását. Amint a paprika- és paradicsomárak elfogadhatóvá válnak, hozzáfognak a jövő évi lecsónakvaló beszerzéséhez is. De ennek feldolgozását má csak a nagy nyári kampánymunka után, valamikor az év vége felé kezdik meg. Egyelőre minden energiájukkal a gyorsan romló gyümölcsök szedésére, feldolgozására összpontosítanak. A legnagyobb munkák, a csúcs- időszak heteire más megyékből is szerződtettek munkásokat, s egyetemisták foglalkoztatásával sikerült teljes mértékben megoldani munkaerőgondjaikat. A legnagyobb problémát egyelőre a kánikula okozza a hűtőházban, mert a tárolótermek ajtóinak nyitásával igen nagy mértékben nőtt a gyár energiafelhasználása. De, amint azt a dunakeszi gyár igazgatójától megtudtuk, a nagy kánikula nemcsak az energiafogyasztás növekedését, hanem a gyümölcsök kényszerérését is okozta. így a kisebb termés miatt most jobban szervezik és gondosabban végzik a hűtőházban a munkát, s ezzel akarják csökkenteni a kieső termésmennyiséget. Bíznak abban, hogy az időjárás kedvezőbbre fordulása és a szerződéses mennyiségek beérkezése után nem lesz idén sem különösebb gondjuk sem a felvásárlással, sem a feldolgozással, illetve a szerződéses kötelezettségek teljesítésével. F. Zs.
