Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-24 / 173. szám

6 1987. JÜLIUS 24., PÉNTEK Si ab AP ipő - Hobby Hc^ike^S fcmágsadó Fákat a lakótelepekre! F heti összeállításunk- ■*-* ban a fodrászverse­nyek kulisszatitkaiba adunk betekintést. Jelentkezünk szokásos rovatainkkal, tgészségügyi tanácsaink­ban a nyári veszélyek­kel: a túl erős napsu­gárzás ártalmaival és azok­kal a fertőző betegségek­kel foglalkozunk, melyek­nek a nagy meleg sajnos kedvez. A cukorbetegek fi­gyelmébe ajánlunk egy új kiadványt, melyben út­mutatást kapnak az étrend­jük összeállításához. Házi­kerti sorozatunkban a la­kótelepek levegőjét tisztító és a környéket szépítő fák ültetésével, gondozásával foglalkozunk. ik széf» frizurák verseny® Kérem, legyen a medeliem! Elavult trükkje a csábításnak, ha valaki azzal szólít le egy lányt az utcán, hogy szép és jól mutatna a filmvásznon, vagy egy plakáton. Az így kezdődő ismeretségek zömében nem a művészi munka mű­helyeiben végződnek. A veresegyházi Vankó Mag­dolna sem vette komolyan, amikor megszólította őt egy srác a főváros egyik utcáján, hogy szép a haja, bájos az ar­ca, szeretné, ha a modellje lenne. Még jót derültek is a történeten otthon a szüleivel. Másnap azonban — mert egy fiatal lány kíváncsi — feltár­csázta a számot, amelyet a fiú adott. Akkor lepődött csak meg igazán, hogy egy fodrász­üzlet jelentkezett. Fogalma sem volt, mit kell csinálnia egy fodrászmodell- nek. A fiú, aki megszólította őt, a Vénusz Fodrászszövet­kezet másodéves tanulója volt. Ebben a szakmában minden vizsgára egy versenyfrizurát kell készíteniük. Az ifjú figa­ró. a 16 esztendős Prókai Ist­ván ráadásul olyan szerencsés­nek mondhatta magát, hogy 1 A VAROSOK, s már lassan a falvak levegője is annyira szennyezett lesz, hogy növé­nyeink nem képesek megtisz­títani, de lassan elviselni sem. Odajutunk, hogy védett fa­soraink elkopaszodnak, elszá­radnak, kipusztulnak. A lakó­telepek tájolása is olyan, hogy a nap egyik felében tűző nap­sütésnek vannak kitéve, a má­sik felében pedig mélyárnyék­ban vannak a fák, a növé­nyek. A lakótelepi fák na­gyon sok beavatkozást és be nem avatkozást kénytelenek elviselni. A tortúra az ültetéskor kez- ’dödik. amikor a földbe kerül a csemete, nem beszélve az esetleg szakszerűtlen munká­ról. a túl mély vagy túl ma­gas ültetésről. Az ültetést job­bára ősszel célszerű végezni, van néhány faj, amit csak akkor érdemes telepíteni. Ilyen például a nyírfa is. Az ültetési mélység legyen az eredetivel, a faiskolaival azo­nos. Ültetés előtt közvetlenül a szabad gyökeres (nem kon­téneres) csemeték gyökerét iszapba kell mártani és az­után az ültetőgödörbe állíta­ni. A konténeres csemetékkel ilyen gond nincs, ezek bármi­kor ültethetők. Beültetés után gondosan 10—20 liter vízzel öntözzük be. Ha megeredt a fa, nyáron öntözni szükséges, főleg az olyan területeken, ahol homokos a talaj, és a ta­lajvíz nagyon mélyre húzó­dott. VAN UGYAN néhány szá­razságtűrő faj, ilyenek a kö­Nyári veszélyek A szárazföldi éghajla­tot, ami Közép-Európá- ban uralkodó, forró nyár jellemzi. Ez min­dig nagy megterhelést jelenthet az egészséges ember számára is, de a beteg szervezet igény- bevétele olyan mérték­ben fokozódhat, ami már meghaladja teher­bírását. A magasabb napi át­laghőmérséklet és a napsugárzás energiája az élő szervezetek fel- melegedését okozná, ha nem rendelkeznének egy csodálatos hőszabályozó képességgel. Ennek se­gítségével —20 és +30 Celsius-fok között, tehát akár 50 Celsius-fokos külső hőmérséklet-különbség mellett is állandóan 37 Celsius- íokon stabilizálja az emberi test hőmérsékletét. Ez ugyanis feltétele a szervezetben lezjaló bonyolult biokémiai folya­matoknak. Miképpen tudja az emberi test megoldani ezt a bonyolult problémát, hogy a szervezetben lejátszódó biokémiai folya­matok által létrehozott hőmennyiséget a nyári melegben is leadja a környezetének? Elsősorban a párolgás von el hőt szervezetünktől, másodsorban a verejtékezés. Mindkettő leg­hatásosabb akkor, ha az öltözködéssel nem akadályozzuk e két biológiai hőleadó tevékenységet. Ezért szellős, könnyű anyagból készült öltözék legyen nyári viseletűnk alapja. Na­gyon fontos, hogy ha módunk van rá, gyakran mosdjunk vagy zuhanyozzunk hideg vízzel, ami szintén segíti a hőleadást. Óvakodjunk a hirtelen, túl erős napsugárzástól, mert ez a szív-érrendszer túlzott megterhelését okozza. Különösen az idős és beteg emberek óvatossága fontos. A nagy meleg kedvez egyes fertőző betegségek terjedésé­nek, mert ezek kórokozói a melegben jobban szaporodnak, s okozhatják például nem tartósított élelmiszerek romlását. Gyakran ennek következményeként gyomor-bél hurut (hasme­nés, hányás kíséretében) alakul ki, amely szintén só- és fo­lyadékveszteséghez vezet. Ugyancsak gyakori a vírus okozta hirtelen magas lázzal és torokfájással, hasi görccsel, hasmenéssel, hányással járó hurut, mely azonban tüneti kezelésre jól gyógyul. Ez azt je­lenti, hogy a láz,- fájdalom és hányás csillapításán kívül más kezelést nem igényel, Csak a folyadék- és sóháztartás rende-. zése fontos. összefoglalva: a meleg és a gyakrabban előforduló gyo­mor-bél hurutok okozta folyadék- és sóháztartási zavarok okozhatják a legtöbb gondot a nyári melegben. Ezért bármi­lyen megbetegedés esetén erre fordítsuk a legnagyobb figyel­met. vetkezők: ostor fa, a sajmeggy, júdásfa, a borsófa, a mogyo­ró, és törökmogyoró, a cser­jék közül a cserszömörce, a madárbirs egyes fajai, a ga­lagonyafajok, ismét fa a kes­keny levelű ezüstfa, népies ne- név az olajfűz vagy olajfa, a virágos kőris és a magyar kő­ris, a csörgőfa, az eperfajok, a tölgyek közül a molyhos-, a cser- és kocsánytalan töl­gyek, a japán akác, a berke­nyefajok és a hársak. A szárazságtűrés természe­tesen nem jelenti, hogy kak­tuszok, hanem azt, hogy ke­vésbé nedves körülmények között is eléldegélnek. A na­pos helyeket kedvelik zömmel, de félárnyékban is elvegetál­nak viszonylag egészségesen. ii A közkedvelt nyírfa,, egyes juharfélék, a vadgesztenye és $z örökzöldek nagyrésze a nedvesebb körülményeket sze­reti, ezért telepítésüket érde­mes megfontolni. Gömbaká­cot, gömb juhart, egyéb alak­fajtát nem javasolok lakóte­lepre, mert itt a cél elsősor­ban a magas, a zajt, a port jól megkötő, esetleg némi ár­nyékot is nyújtó fák telepíté­se. A parkolók mellé magas törzsű fákat ültessünk, ame­lyek ágai nem karmolják ösz- sze a gépkocsik fényezését. ILYEN HELYRE ne ültes­sünk akácot, ostorfát, krisz­tustövist (Gleditsiát) és ezüst­fát, mert ezek ágai folyama­tosan felszáradnak, potyog­nak. Ugyané miatt vadgeszte­nyét se ültessünk, mert a gesz­tenyehulláskor bukósisak vi­selése ajánlott. Igen jó mély­árnyékot biztosítanak a töl­gyek, a juharfák és a meg­felelően sűrűn ültetett fenyő- félék. Az akác egyébként sem ad jó árnyékot, mert a leve­lei a tűző nap felé élüket for­dítják, hogy minél keveseb­bet párologtassanak. Fenyvesi Gábor A kicsit romantikus hajkölte- mény, a versenymű, jói áii Vankó Magdolnának a főváros egyik legjobb mes­terfodrásza, Vaszil Popov szemei előtt gyakorolhatott. Ez pedig nem akármilyen ki­tüntetés. Hónapokig jártak hozzá mindennap, modell és tanítvány. Hogy mi jutott ki ebből a modellnek ... ? Ülni és türelmesen várni, hogy új­ra és újra elkészítsék ugyan­azt a frizurát. Vágás, festés, balzsam, fésülés, fésülés, fésü­lés ... — Nagyon nehezen visel­tem már a tupírozást — mond­ja Magdi —, de ha elvállal­tam, hát csinálni kellett. Bíz­tam benne, hogy Istvánnak si­kerülni fog. A szolnoki orszá­gos fodrász- és kozmetikus­bajnokságra tréningeztünk. Hogy igáért .hqg, egy. l#ü>¥ ejfcy kora áldozatot... ? A verse­nyért, a jó helyezéséit, és azért is, hogy megbámulják, persze. Melyik nő nem szeret tetszeni, szépnek látszani... ? — A versenyen gyönyörű li­la fodros ruhát viseltem, a hozzá illő sminket pedig Du- dinszky Judit kozmetikus ba­rátnőm készítette. Mikor így kicsinosítva helyet foglaltunk a páston, kezdődött a verseny. Jó érzés volt, hogy sokan néz­nek bennünket. Mikor meg­született a hajköltemény, a zsűri alaposan megvizsgálta a frizurákat. Ez tartott a leg­hosszabb ideig. Azután végre felkelhettünk, felvonultunk a közönség előtt is, majd jöttek a fotósok. István az eredmény- hirdetéskor a dobogó harma­dik fokára állhatott. Nagyon örültünk és megettünk egy hatalmas adag fagylaltot. — Most mind a ketten nya­ralni indulunk. Augusztusban találkozunk legközelebb, és akkor újra kezdjük, vagy in­kább folytatjuk a gyakorlást, készülünk a következő ver­senyekre. A. P. Mintaétrend két hétre Cukorbetegek diétái« Négy és fél évtizede tízezer magyarról volt tudott, hogy cukorbajos, manapság négy- százezer körüli a számuk. S az is ismeretes: e kór kezelé­sének sokáig egyetlen, s ma is nélkülözhetetlen módja a diéta. Ha belépünk egy-egy élelmiszerboltba, önkiszolgáló üzletbe, már messziről felis­merhetjük a diabeteszeseknek szánt készítményeket a cím­kén virító narancssárga kör­ről. A könyvön is fellelhető a jel. Mi van mögötte? Dr. Fövé­nyt József belgyógyász és Papp Rita dietetikus megkísérelte az eddigi hasonló művek eré­nyeit ötvözni, s a cukorbete­gek diétájával kapcsolatos tel­jes képet felvázolni. E tekin­tetben többet nyújtanak az érdeklődő olvasóknak, akár­csak azzal, hogy nem egy-egy mintaétrendet mutatnak be, hanem 15-15 napra szóló ét­rendterveket, így is az egész­ségesebb életmódot kívánják elősegíteni. Végül a tartalomból: szó esik a kötetben az étkek ener­giatartalmáról, összetételéről, az étkezések kívánatos gyako­riságáról, szénhidráttartalmá­ról, az élelmiszerek tápanya­gairól, a diéta és az élvezeti szerek, a fizikai aktivitás, a vérnyomáscsökkentő szerek, más társuló betegségek kap­csolatáról, a gyermekek, a ter­hesek és szoptató nők étrend­jéről, s arról, miként lehet a családban, ? munkahelyen, az étteremben vagy út közben megtartani az étkezési előírá­sokat. Olvashatnak a cukor nélküli tartósítás módozatairól, felle­lik a már említett két hétre szóló mintaétrendeket, végül a részletes, majd’ másfél száz étel elkészítését bemutató re­ceptgyűjteményt, továbbá az egyes élelmiszerek szénhidiát- és energiatartalmi táblázatát. EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÜTINFORM JELENTI Boros Zoliin: — A hét végén erős forgalomra kell számítani a Dunakanyar útjain és az M7-csen a Balaton felé. Üdülőhelyeken a keresztező forgalom miatt kisebb torlódások is lehetnek. Érdemes a kora reggeli órákban elindulni. Az M5-ös autópályán hét végén é* éjjel is dolgoznak a 16-os kilométernél épülő csomópontban, Így ilt útszűkület és sebességkorlátozás van érvényben. A tOO-as úton Buda­örsnél, a 30-as úton Kcrepestarcsánál kell csökkenteni a sebességet építési munkálatok miatt. A nagy melegben több helyen kell számítani a burkolat „izzadá- sára”, a Közúti Igazgatóság a felületet folyamatosan kezeli. A mun­katerületek mellett előzési tilalom és sebességkorlátozás van érvény­ben. VAKÁCIÓ X. Évről évre mind több külföldi autóssal találkozunk az utakon. Egy részük nálunk tölti szabadságát, a többiek át­utazók. Nézzük először az átutazókat. Üti céljukat hosszú kilomé­terek megtétele után érik el. Néhány órát vagy napot tölte­nek nálunk. Az életvitelük felgyorsult, amely kihat a közle­kedésükre is. A sietés sokukat ingerlékennyé, agresszívvá te- > szí. A türelmetlen emberek cselekedetei kiszámíthatatlanok, hirtelen támadt ötletekre épülnek, melyek sokszor előre nem várható szabálysértésben nyilvánulnak meg. A nálunk huzamosabb ideig tartózkodók — szabadságukat itt töltök — másképp viselkednek, ök nem rohannak. Kipi­hentek, jókedvűek, igyekeznek az életet élvezni. Mindkét csoportra egyaránt vonatkozik, hogy az útvonal- választásuk nem mindig szerencsés. Nincsenek tisztában a forgalomsűrű helyekkel, nem rendelkeznek helyismerettel, szabályismerettel, „napszakismerettel". Közlekedési szoká­saink előttük idegenek. Félnek az eltévedéstől, vezetés köz­ben szemükkel a táblákat keresik, s ha megtalálták, betűzik a feliratokat. Kései helyzetfelismeréskor az elemi szabályo­kat is megszegve vezetik járművüket a helyes útirányba. (Folytatjuk.) BELFÖLBI HITELLEVÉL Mint ahogy arról már beszámoltunk, a Magyar Autóklub tagjai július 10. óta új szolgáltatást vehetnek igénybe: a bel­földön autózó klubtagok hitellevél-csekkfüzetet válthatnak 250 forintért. A Magyar Autóklub Pest megyei szervezeténél a közpon­ti irodán (Budapest XI. kér.. Fejér Lipót út 63.) kívül a mű­szaki állomásokon, Szigetszentmiklóson (Gyári u. 9. kapu), Százhalombattán (Hága L. u. 3.), Solymáron (Terstyánszky u. 89.), valamint Cegléden (Beloiannisz u.13.) és Vácott (Lcőwy S. 16.) klubirodában válthatók kJ belföldi hitellevelek, , KÉT KERÉKEN A kétkerekű járművel közlekedők teste védtelen, jármű­vük viszonylag labilis és baleseteik általában súlyosabbak a gépkocsival közlekedőkénél. Veszélyhelyzetet okoz gyakran maga a kerékpáros, illet­ve a motorkerékpáros azzal, hogy túlzottan bízik a saját ügyességében. Hányszor találkoztunk a lassan haladó kocsi­sorok között kétkerekűek veszélyes mutatványaival. S ezt a kerékpárosok még tetézhetik azzal, hogy kisgyermeket is szállítanak. A kerékpárosok, illetve motorkerékpárosok bal­eseteinek jelentős része vezethető vissza arra, hogy az utasuk valamitől megijedt. Az ijedt utas pedig a nem várt mozdula­tával előidézője lehet a felborulásnak. Az ilyen jellegű bal­eset súlyossága természetesen nemcsak attól függ, hogy mi­lyen sebességgel történt a borulás, hanem attól is, hogy a többi jármű hol és milyen sebességgel mozog a közelükben. A kétkerekű járművekkel közlekedőkre fokozott veszély leselkedik azért is, mert a tömegük csak töredéke a személy- gépkocsikénak, vagy a tehergépkocsikénak. A nagyobb töme­gű járművel való ütközéskor természetes, hogy a kisebb tö­megű sérülése a súlyosabb. A nagy tömegű tehergépkocsi örvénytere sok kerékpá­rost csábít arra, hogy kis energiával viszonylag nagy sebes­séget érjen el. Igen ám, de ehhez a veszélyes energiameg­takarításhoz kis követési távolság szükséges. De ha a teher­gépjármű erőteljes fékezésre kényszerül... A két keréken utazóknak tudniuk kell, hogy kis tömegük miatt veszélybe kerülhetnek akkor is, ha egy nagy tömegű jármű nagy sebességgel előz, vagy szembe jőve halad el mel­lettük, mert a mozgó levegő „megdobja” őket. Ha nagyon röviden is, de meg kell emlékezni a kerékpá­rozó gyermekek okozta veszélyekről! Még a felügyelet mel­lett kerékpározó gyermek is okozhat bajt, hát még a fel­ügyelet nélkül kerékpározó! A gyermek veszélyérzete még fejletlen. Ezért sokat kockáztat úgy, hogy nem is tud róla. Ki ne látott volna már két-három kerékpáros gyermeket, akik önfeledten kergétik egymást? A kívülről szemlélőnek tudnia kell. hogy az ilyen gyermekek számára megszűnt a külvilág, ük csak a játékra, a versengésre, egymásra figyelnek. Ezért a közlekedés többi résztvevőjének kell vigyáznia a kerékpá­rozó gyermekekre. ÁRNYÉKBAN ELŐZNI? Angliában az előzési szokások vizsgálata során megálla­pították, hogy a már egy előzésben lévő jármű mögött előző gépjárművezetők hajlamosabbak a túl rövid rendelkezésre álló távolság esetén történő előzésre, mint azok, akik egyedül előznek. A valóságban természetesen két járműnek nagyobb előzési úthosszra van szüksége, mint egynek. Az elöl haladó jármű árnyékában előzők valószínűleg sebezhetetlennek érzik magukat. E helytelen magatartás számos veszélyhelyzet elő­idézője lehet. FÉL GŐZZEL Szakvizsgálatok szerint a gépjárművezetés nem kívánja meg az emberi teljesítőképesség egészét, hanem — normális körülményeit között —_ annak csak 50—60 százalékát használja fel. A fennmaradó teljesítménytartalék veszélyhelyzetben mozgósítható. Erre a tartalék­ra mindig szükség lehet. Ezért kell óvakodni a túlzott elfáradástól. Az elfáradást csak az alvás szünteti meg. Az éjfél előtti alvás Job­ban pihentet, mint az éjfél utáni. A fáradtság 2 órai vezetés után kezdődik. fO órai vezetés már kimeriti az autóst. A fáradtságot je­lentősen befolyásolja a környezet és a jármű jellemzői. Balesetmentes hétvégét kíván járművezetőknek és gya­logosoknak egyaránt: ftoóz Péter •A

Next

/
Oldalképek
Tartalom