Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-22 / 171. szám
6 1987. JCLIUS 22., SZERDA Jogi tanácsokr——1 Építésrendészeti bírság • A tartási szerződés jóváhagyása 9 A felmondási idő letöltése 9 A bedolgozó szabadsága • Építési tilalom # P. S. ceglédi lakos vidéki^ üdülőtelkén engedély nélkül épített 15 éve egy kis hétvégi házat. Az elmúlt héten a helyi tanácstól értesítést kapott, hogy fennmaradási engedélyt kérjen házára cs egyben tájékoztatták arról, hogy épitészrendészeti bírsággal lógják sújtani. Ha az építési engedély alapján végezhető munkát engedély nélkül vagy attól jelentős módon eltérően végezték és az így megépített építmény lebontását a hatóság nem rendelte el, az épületre fennmaradási engedélyt kell kérni. A kérelemhez az építési engedélyhez szükséges tervrajzokat, helyszínrajzokat és műszáki terveket kell csatolni. Amennyiben a hatóság a kérelemnek helyt ad, meghatározott időre szóló vagy végleges fennmaradási engedélyt ad ki. A fennmaradási engedéllyel egyidejűleg az építés- rendészeti bírságot is meg kell állapítani. Ennek mértéke a szabálytalan munka folytán keletkezett építményrész meghatározott százaléka (pl. lakóépület esetén 10—20, mellék- építmény esetén 20—30, üdülő esetén 30—40 százalék.) Nem szabható ki az építés- rendészeti birság, ha a szabálytalan állapot kezdete óta 10 év már eltelt, vagy a szabálytalan állapot — e határidőn belül — legalább egy éve az építésügyi hatóság tudomására jutott. Olvasónknak tehát csak a fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtani, és ha a kérése műszaki akadályokba nem ütközik, azt teljesíteni fogják. Bírságot kiszabni az ő esetében nem lehet. # O. A. bíjíanestl lakos tartási szerződést kötött, amelyet azonban a kerületi tanács nem hagyott jóvá azzal az indokkal, hogy az eltartott egészségi állapota miatt nem tud felelősséggel határozni ügyeiben. Olvasónk az elutasítást sérelmesnek tartja. Hová lehet fordulni? — kérdezi. A tartási szerződés csak a tanács jóváhagyásával jöhet létre, ha ez megtörténik és a felek egyike sem nyújt be fellebbezést. a határozat jogerőre emelkedik. A jóváhagyást megtagadó határozattal szemben a felek — ha továbbra is ragaszkodnak a szerződéshez — a határozat átvételétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthatnak be. A fellebbezést a határozatot meghozó tanácshoz kell beadni, de azt annak felettes szerve (a fővárosa, megyei tanács) bírálja el. Ha a másodfokú határozat sem találkozik a felek egyetértésével, a bíróságtól kérhetik a határozat felülbírálását Ebből a célból keresetlevelet kell benyújtani a másodfokú határozat kézbesítésétől számi tott 30 napon belül. Ezt a keresetlevelet is az első határozatot hozó tanácshoz kell eljuttatni. amely az iratokat to vábbküldi a bíróságnak. A bíróság az iratok áttekintése, a felek, tanúk meghallgatása után ítéletet hoz, emelv el'en szintén helye van fellebbezés nek. A kérelem ilyen alaoos kivizsgálása során a felek méltányos érdekei érvényesülni fognak. 9 A. K. váci vízvezeték szerelő nyugállományba vonult. Vállalata a felmondási idő égészének letöltéséhez rá gaszkodik. Olvasónk ezt az eljárást sérelmezi, mert tudómé sa szerint a munkáltatói felmondás esetén a felmondási Idő egy részén a dolgozónak munkát nem kell végeznie. A határozatlan időre szóló munkaviszony mind a munkáltató, mind a dolgozó részéről felmondással megszüntet hető. A felmondás esetén a kollektív szerződésben meghatározott szabályok alapján 15 naptól 6 hónapig terjedő időre felmondási időt kell megállapítani. Ha a munkaviszonyt a műn káltató mondja fel, új munkahely keresése végett a dolgozót 15—30 napig terjedő időre fel kell menteni a munka alpi átlagkeresete biztosítása mellett. Ettől nagyobb mértékű felmentési időre csak rendkívül indokolt esetben (pl. szervezett munkaerő-átcsoportosítás) kerülhet sor. Abban az esetben, ha a vállalat nyugdíjazás miatt mond fel a dolgozónak, erre a felmentésre nem kerülhet sor, mivel új munkahely keresésére nincs szükség. © I. K.-né gödöllői bedolgozó az iránt érdeklődik hogyan részesülhet szabadságban. A bedolgozásnak kétféle formája ismert. A biztosított bedolgozói viszonynál a dolgozó és a munkáltató írásban megállapodik abban, hogy a munkáltató a dolgozót bizonyos munkamennyiséggel rendszeresen ellátja, a bedolgozó pedig arra vállal kötelezettséget, hogy rendszeresen teljesíti azt. A bedolgozás másik formájánál ilyen kötelezettséget nem kell vállalni. A biztosított bedolgozót a munkaviszonyban, illetve a tagsági viszonyban állókra vonatkozó szabályok szerint megilleti a fizetett szabadság. A nem biztosított bedolgozó is jogosultságot szerezhet a szabadságra, ha éves teljesítménye havi átlagban eléri a biztosított bedolgozói munkaviszonyban kiköthető legkisebb munkamennyiség mértékét. A bedolgozó részére a szabadság kiadása az általános szabályoktól eltérően történik. Az adott naptári évben elért teljesítmény alapján csak a következő naptári évben veheti igénybe a szabadságot. Ha a bedolgozói munkaviszony időközben megszűnik, a szabadságot a dolgozó átlagkeresete, illetőleg átlagkereset-részesedése alapján pénzben kell megváltani. A E. M. érdi lakos telket örökölt, amelyre építeni szeretne. A telek azonban építési • tilalom alatt áll. Mit tehetek, hogy a lakásomat felépíthessem? — kérdezi. Az építési tilalmat általában olyan időpontokban rendelik el, amikor az adott helység meghatározott részére rendezési tervet készítenek. Az építési, illetve telekalakítási tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni. Az ingatlan tulajdonosa az ingatlant a tilalom fennállása alatt is használhatja. Ha az ingatlan tulajdonosa a lakás-, illetőleg üdülőápítési szándékát az építési tilalom folytán nem tudja megvalósítani, kérelmére — kisajátítási: eljárás nélkül — beépíthető cseretelket kell adni. A tulajdonos csak akkor jogosult a cseretelekre, ha nem áll tu lajdonszerzési korlátozás alatt, illetőleg a cseretelekkel azonos rendeltetésű beépítetlen telek nincs a tartós használatában. A cseretelekadás további feltétele az is, hogy a tulajdonos vállaljon kötelezettséget arra, hogy két, illetve (társasház, illetve társasüdülő építése esetén 3) év alatt az ingatlant beépíti Hozzá kell járulnia továbbá, hogy a beépítési kötelezettség teljesítéséig elidegenítési tilalmat jegyezzenek be az ingat- lannyiiván tartásba. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes logi tanácsadást tar- tunk Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt. Levélben feltett kérdéseikre pedig folyamatosan válaszolunk. Izsó csóvák Maflák TrcsgiSesas üzemi baleset Egy fiatal férfi élete esett ismét áldozatul annak, hogy nem tartották, nem tartatták be a munkavédelmi rendszabályokat. A tragikus üzemi balesetet — melynek ügyében a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság folytat vizsgálatot — annak reményében ismertetjük, hogy talán óvatosságra inti azokat, akik hajlamosak a könnyelműségre. Hiszen ebben az esetben is látszólag apróságról volt szó, egy pillanatnyilag kényelmesebbnek tűnő, de szabálytalan lehetőség választásáról. Autóval tolattak Június 23-án a Szilasmenti Termelőszövetkezet szolgáltató főágazatának dolgozói — sóderkitermelésre alkalmas talajt keresve — próbafúrásokat végeztek Gödöllőn, a Kistar csa—Nagytarcsa közti számozatlan útszakaszon. A munkálatokat Roszmann György gépkezelő vezette, aki öt esztendeje dolgozik a termelőszövetkezetben, de mindössze idén májustól a próbafúrásoknál. A fúrótorony két kezelője: az ötvennégy éves Hábenczius Gyula és a húszesztendős Kiss Attila volt. A munkálatokat úgy végezték, hogy egyik próbafúrást követően a teherautóval tolattak a másik helyre. A szabályok szerint ilyenkor a fúrótornyot szét kell szedni, és azután újra felállítani. A tragédia napján azonban nem így történt. Állt a torony Kihallgatásakor Roszmann György a következőket vallotta : — Reggel nyolctól kilenc óráig egy helyen dolgoztunk, azután indultunk tovább, mintegy 230—300 métfer távolságra. A tornyot nem szedAz állam- és szolgálati titok Beszélgetés dr. Pesfcsics József rendőr alezredessel — Államtitok minden olyan adat, amelynek illetéktelen személy tudomására jutása az állam biztonságát, szolgálati titok esetében pedig egy konkrét állami szerv zavartalan működését veszélyezteti. Az államtitok körébe az ország biztonságát és védelmét, politikai, gazdasági érdekeit érintő legfontosabb adatok tartoznak: az ország külkapcso- lataira vonatkozó tervek, döntések, pénzügypolitikai intézkedések, a gazdasági termeléssel összefüggő összesített adatok. A szolgálati titkok ehhez képest egy szűkebb szervezet zavartalan, biztonságos működését érintő adatok. — Mondana a titoksértésekre néhány példát? — Természetesen. Egy kutató tavaly nyugati vállalatoknak — mert ott akart dolgozni — 24 oldalas önéletrajzot készített, amit azután több mint száz cégnek küldött meg. Ebben olyan titkos adatokat árult el, amelyekkel jelentős kárt okozott külkereskedelmünknek. Vagy például egy volt katona, régi szolgálati helyére belopózva, a tilalom ellenére fényképfelvételeket készített.- A fotókat — melyeken jól látható volt a modern harci technika néhány eszköze — megmutatta a „haveroknak” azzal, hogy ott teljesített szolgálatot. Megrovásban részesült. — Tavaly hány ilyen ügyben indult büntetőeljárás? — Tavaly tizenkét büntetőeljárás indult, amelyek egy részében megrovásban részesültek a vétkesek. Évente négy-öt esetben bíróságok hoztak ítéletet a titoksértést elkövetők ügyében. — Melyek a rövidesen hatályba lépő állam- és szolgálati titok védelméről szóló jogszabályok főbb jellemzői? — Az új rendelkezések szűkítik az állam- és a szolgálati titkok körét, egyúttal azonban az eddigieknél nagyobb hangsúlyt és jelentőséget adnak a titokvédelemnek. A titokvé- délmi rendszer egyrészt szigorúbbá válik, másrészt azonban működése a bürokratikus elemek kiiktatásával rugalmasabb lesz. A titokkör szűkítését jelzi példáu), hogy a szabályozás nem terjed ki a gazdasági életünk fejlődésével egyre nagyobb jelentőségű — nem honvédelmi vonatkozású — üzemi, gazdálkodási titkokra. Ezeknek a munkajogi szabályok szerint biztosítanak védelmet. Az új szabályozás növeli a titkok birtokában lévő tűk szét, s a gépkocsi vezetése, az imbolygó alkotmánnyal, teljesen lekötötte a figyelmemet. Két munkatársam a fúrótorony padján üldögélt Már korábban észrevettem, hogy légvezeték húzódik a fejünk fölött, de azután sajnos teljesen megfeledkeztem róla. A visszapillantó tükörből láttam a társaimat, azután egyszer csak eltűntek. Ugyanakkor izzó csóvák hullottak alá a magasból. Rettenetesen megijedtem, és visz- szatoíattam mintegy 20-30 centit. Azután üresbe állítottam a sebességváltót és kiugrottam a kocsiból. Akkor láttam, hogy Hábenczius Gyula jajgatva próbál felállni a földről, Kiss Attila pedig mozdulatlanul fekszik a kocsi jobb hátsó kereke mögött. Áramütés éri® A hívásra a mentők azonnal a helyszínre érkeztek, -'e Kiss Attila életét már nem lehetett megmenteni. Hábenczius Gyula könnyebben megsérült. A levegőben húzódó vezetékben magasfeszültségű — 26 ezer voltos — áram van, és ehhez ért hozzá a fúrótorony, melyet egyébként a munkavédelmi szabályok szerint csak szétszedve lett volna szabad szállítani. A fiatalember halálát áramütés okozta. A továbbiakban az is kitűnt, hogy ’ a Szilasmenti Termelő- szövetkezet munkagépe meglehetősen leromlott állapotban van, ülései felszakadtak, a kábelek lógnak. í A tragikusan végződött baleset ügyében — szakértők bevonásával — tovább folyik a vizsgálat Gál Judit Belört ablakok ilaSadf a tolvaj Lőrincz Attila 25 éves foglalkozásnélküli, tököli lakos munkavállalás helyett testvérén élősködött. Élettársának már huzamosabb ideje nem fizette a megállapított 800 forint ' tartásdíjat gyermeke után, sőt. közveszélyes munkakerülésért már ült is. Legutóbb Szigethalmon az egyik ház udvarából birkát lopott, a kapott pénzt pedig elitta. Két alkalommal az éjszakai órákban behatolt Szi- getszentmiklóson az autógyár művelődési házába, ahol a büfében különböző italokat fogyasztott, majd elaludt. Ébredése után a zárt teremből csak több ablak betörése után szabadult ki. A sorozatos ablakbetörésekkel a kultúrház- nak nyolcezer forint kárt okozott. A Ráckevei Bíróság a munkakerülő Lőrinczet egy év és kéthavi börtönre ítélte, mellékbüntetésként két évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. Asztalos Imre Mint ismeretes, Január 1-jétSl megváltozik az állam- ás szolgálati titok védelméről szőlő jogszabály. Többek között arról kérdeztük dr. Pajcsics József alezredest, a Belügyminisztérium osztályvezető-helyettesét, hogy miben áll ez a változás. Mindenekelőtt arra kértük, hogy beszéljen arról, mi Is az állam- és szolgálati titok. szervek felelősségét, hangsúlyozva azt az elvet, hogy a titokvédelem elsődlegesen az azzal dolgozó szervek kötelezettsége, és nem kizárólag a belügyi szervek feladata. Rendelkeznek az új szabályok a számítástechnikára alapozott korszerű adatvédelmi, adatbiztonsági lehetőségekről is. — Állítólag könnyelmű nép vagyunk. Hírek keringtek arról, hogy a cseresznyeárus néni államtitkokat tartalmazó papírokból készített zacskót a gyümölcsnek. így van-e ez? — Előfordultak egyedi, kirívó felelőtlenségre utaló esetek, de nem ezek a jellemzőek. Például a titkosított iratok megsemmisítését zárt zsákokban kell elvégezni. Ehelyett nem egy esetben ömlesztve szállították a kiselejtezett iratokat bezúzásra, egy részük szétszóródott, és közöttük számos titkos anyag is volt. Ennél nagyobb kárt okoz azonban a felelőtlen fecsegés, a jólértesültség fitogtatása. Előfordult, hogy üzletkötések alkalmával, gazdasági tárgyalások során titkosnak minősített adat a külföldi tárgyalópartner vagy más illetéktelen személy tudomására jutott anélkül, hogy a felelőst megkeresték és megbüntették volna. Jóllehet jogszabályaink a szóbeli titoksértést is büntetik, tapasztalataink szerint az érintett szervek vezetői ilyen gyanú esetén gyakran szemet hunynak a történtek felett, és nem vizsgáltatják ki az esetet. — Az új jogszabály bevezetése után változik-e a büntetés mértéke? — A szankció nem változik, egytől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés lehet: az úgynevezett alapesetekben egytől öt évig. míg a minősített esetben, amikor az államtitok illetéktelen külföldi számára válik hozzáférhetővé, tizenöt évig tartó szabadságvesztés is lehet a büntetés. Üi rendelkezés viszont, hogy a kisebb súlyú eseteket — egyes jogszabályon alapuló ügykezelői előírások megsértését — szabálysértéssé nyilvánították, amelynek elkövetői a jövőben pénzbírsággal sújthatók. Mindent összefoglalva azt reméljük az új jogszabályozástól, hogy az megfelel állami, társadalmi, gazdasági életünk fejlődéséből az államélet demokratizmusának kiszélesítéséből eredő követelményeknek, és egyben hatékonyabban szolgálja tényleges titkaink megbízhatóbb védelmét. R. L. Az Üllő Nagyközségi Tanács pályázatot hirdet a területi bölcsődében megüresedett gondozónői állás betöltésére Az állás szeptember 1-jén betölthető. Képesítési feltétel: szakképzett gyermekgondozónő. Bérezés a bérjogszabályok alapján. A pályázatukat augusztus 15-éig küldjék el a tanácshoz, cím: Üllő, Marx tér 3. A ceglédi Dél-Pest Megyei Áfész pályázat útján szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteket: 50. sz. büfé (melegkonyha nélkül, IV. oszt.), Törtei, Dózsa György u. 34. 78. sz. italbolt (III. oszt.), Cegléd, Budai út. 380. sz. italbolt (III. oszt.), Dánszentmiklós, Dózsa György u. 160. A pályázatról augusztus 10-étől tájékoztatót és bővebb felvilágosítást ad a közgazdasági osztály vezetője. A pályázatok augusztus 19-éig nyújthatók be a szövetkezet központjában: Cegléd, Alkotmány u. 9—11. A versenytárgyalás augusztus 25-én, kedden 9 órakor lesz a központi iroda tanácstermében.
