Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

Heti kérdésünk Ön hogyan búcsúzik? A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 167. SZÄM 1987. JÜLIL’S 18., SZOMBAT A rendelő negyedszázada Együtt a hatvani kórházzal — Mit mondjak erre? Ál­talában fájó szívvel. — Nagy Ilona, a gödöllői MAV-állo- más távírásza meglepődik a kérdésen, de gyorsan válaszol. — Ugyanis akit egyszer meg­szeretek, azt utána nehezen felejtem el. De aki egyszer megharagít, annak jaj! Külö­nösen, ha a munkahelyen ide­gesítenek. Most azonban na­gyon meg vagyok elégedve a munkámmal, oiyan aranyos főnököm van. Egyébként a búcsúzásból volt részem bő­ven. A házasságaim nem jöt­tek: össze, édesanyám szana­tóriumban van, eléggé el va­gyok keseredve. — Hol így, hol úgy. — Soós István, az aszódi költség- vetési üzem párttitkára hala­dékot kér, nehéz rögtönözni a feleletet. —• A nőktől nem búcsúzom, vissza akarok tér­ni hozzájuk. Tisztában va­gyok vele, hogy csak a he­gyek nem találkoznak. Az ellenségeimet könnyen elfe­lejtem. a barátaimtól nehezen válók el. Minden a helyzet­től függ. Ritkán volt még al­kalmam bárkitől, bármitől el­búcsúzni. Elég stabil a hely­zetem otthon és a munkám­ban. — Hogyan búcsúzom? Nem búcsúzom én soha! — Batta Pál, a gödöllői erdészet gép­kocsivezetője sértődötten rea­gál. — Miért búcsúznék? Ha valami nem tetszik a munka­helyemen, elmegyek. A nők­nél attól függ, magázom vagy tegezem őket. Az egyiknek azt mondom, viszontlátásra, a másiknak azt, hogy szevasz. Könnyet nem ejtek, az biz­tos. A lakóhelyemtől soha nem búcsúzok, szeretem Aszó- dot. Tudom, hogy minden es­te úgyis hazamegyek. — Hogyan? Nem is tudom — mélázik el Molnár Pálné, az incsői fafeldolgozó üzem asztalosműhelyének dolgozója. — Innen, az biztos, örömmel megyek haza. Sok a dolgom otthon. A lakóhelyemről nem akarok elköltözini, szívesen maradok ott. A gyerekeimtől reggel sehogy, ők még alsza­nak, amikor én dolgozni jö­vök. Este beszéljük meg, mit egyenek, hová menjenek nap­közben. A ruháimat kidobom, ha elszakadnak vagy meg­unom őket. A szépeket azon­ban nagyon sajnálom. Fáj a szívem a megszokott dolgo­kért. B. E. A bátor lovacska. Magyarul beszélő, színes argentin rajz­film. 4 órakor. Árulás és megtorlás. Színes kínai kung-fu kalandfilm. 6 és 8 órakor. Megszokott dolog, hogy az aszódi rendelőintézet folyosói mindig zsúfoltak a rendelési idő alatt. Az elmúlt hét egyik napján azonban szokatlan módon a betegek helyett az intézet dolgozói foglalták el helyeiket az alkalmi színház­teremmé átalakított várakozó­ban. Ünnepségre készülődtek: a rendelőintézet fennállásá­nak 25. évfordulójára. Mi most a negyedszázados rendelőintézet vezetőjének, ár. Bodó Zsoltnak a beszámo­lójából idézünk. Az igazgató főorvos elmondta, hogy az aszódi szakorvosi rendelőinté­zet 1962-ben épült. A Galga mente e fontos egészségügyi bázisa speciális helyet foglal el az alapellátás és a kór­házi ellátás között. Az inté­zetben dolgozó szakemberek ugyan nem klinikai szintű munkát végeznek, de vizsgála­taikkal komolyan segítik a körzeti orvosok munkáját. Vonzáskörzetünkhöz csaknem negyvenezer ■ ember tartozik. A betegforgalom egyenletes növekedése tette indokolttá, hogy 1977—78-ban új szárny­nyal bővüljön a régi épület. Orvosi lakások A bővüléssel .korszerűbb lett a rőntgeÁizakrenifeíés és a laboratórium. A szakrende­lő orvosi műszerei megfelel­nek a kor követelményeinek AZ elmúlt évtizedek alatt emelkedett az orvosok létszá­ma is. Kezdetben példáui egy fogorvos látta el a község és Aszód vonzáskörzetének la­kosait. Most két szakember dolgozik, de a rendelőintézet­hez tartozik az Ipari Műszer­gyár fogorvosi rendelője is. A környező községekben még hét fogszakorvos tevékenyke­dik, akiknek a munkáját a rendelőintézet csoportvezető szakorvosa irányítja. Az eltelt évek során több szakorvosi állás megüresedett, nyugdíjba vonult az intézet első gazdasági vezetője, Botár Sándor is. Nem kevés után­járással sikerült megnyerniük a szakellátásra: sebészt, szemészt. nőgyógyászt és bel­gyógyászt. A gazdasági veze­tői posztot is betöltötték. Az említett szakemberek letelepe­dését messzemenően segítette a nagyközségi tanács, amely a korábban felépített és át­adott orvosi lakások mellé újabbakat építtetett számukra. Köztudomású, hogy igen jó a kapcsolatuk a hatvani kór­házzal, a terület fekvőbeteg­ellátó intézményével. Rendszeres képzés Hogy még jobb legyen a betegellátás, együttműködési szerződést kötöttek velük. Ha­sonló jó viszonyban vannak a Gödöllői Egyesített Egészség- ügyi Intézménnyel is. Számuk­ra nagyon fontos ez a gyü­mölcsöző kapcsolat, mert szak­orvosaik szabadsága, tovább­képzése vagy betegsége ide­jére mindkét intézménytől se­gítséget kapnak. Orvosaik szakmai felkészültsége jó. Ezzel nagyban segíthetik a kórházi gyógyítást, hiszen az otthonukban gyógyuló bete­gek nem foglalják el fölösle­gesen a kórházi ágyakat. — A gyógyító tevékenység rendszeres továbbképzést igé­nyel — mondta dr. Bodó Zsolt. — Elképzeléseink kö­zött szerepel egy olyan to­vábbképzési rendszer, amely­ben a szakorvosok, a körzeti orvosok és a hatvani kórház szakemberei dolgoznak együtt. Ezzel is szélesíthetnénk a kórház gyógyító tevékenysé­gét. Az intézmény felszerelé­se a körülményekhez képest megfelelőnek mondható. A használhatatlanná, elörege­detté vált berendezéseket me­A mezőgazdaságilag művelt területeknek a korábbi idő­szakban tapasztalható erőteljes csökkenése immár jelentősen mérséklődött. Az elmúlt 4—5 évben átlagosan mintegy 15 ezer hektárnyi tőidet adtak ál évente más célra a mezőigaz­dasági termelők, s tavaly hoz­závetőleg szintén ilyen nagy­ságrendű termőterület került idegen kézbe. (Tíz-tizenöt év­gyei, városi segítséggel, vala­mint önerőből próbáljuk pó­tolni. Évente tizenegymillió- kétszázhatvanháromezer fo­rintból gazdálkodunk, mely­nek csaknem a felét költjük kiadásokra. — A szakmai program ke­retében a betegellátás javítá­sára az elkövetkező években néhány új dolgot szeretnénk megvalósítani. Területünkön egyre szaporodik a mozgás- szervi betegek száma. Célsze­rű lenne tehát megindítani a reumatológiai szakrendelést és a mozgásszervi betegek álla­potának a javítását szolgáló gyógytornát, masszírozást és tangentoros kezelést. Azt hit­tük, hogy az épületünk pin­céje majd alkalmas lesz e célra, de sajnos műszakilag megoldhatatlan problémák elé kerültünk. Megoldásnak lát­szik, ha megint bővítünk. Naponta félszren Végezetül néhány statiszti­kai adatot ismertetett a fő­orvos, Ezekből megtudhattuk, hogy a belgyógyászati szak- rendelés forgalma a tizenhét évvel ezelőtti négyezerkilenc- százról ötezerkétszáz betegre emelkedett. A gyermekgyó­gyászaton ezen idő alatt csak­nem megháromszörozódött a betegek száma. Ha ehhez hoz­zátesszük, hogy az ismert szakorvosi hiány ellenére na­ponta 430 beteget kezeltek az intézetben 1986-ban, megért­hetjük a munka nehézségét. K. I. Cs. vei ezelőtt egy-egv évben 30 ezer hektár is kiesett évente a termelésből.) A tavalyi dön­tések alapján 14 079 hektár szolgál ezentúl más célokat: utaknak, ipari létesítmények­nek, lakóterületeknek ad he­lyet — ezt állapította meg a MÉM Földügyi és Térképésze­ti Hivatalának értékelése. Az, hogy mérséklődött a te- rüietkiesés, a szakemberek sze­rint annak is köszönhető, hogy Páter Károly építőtábor A huszonötödik nyár Huszonötödik évfolyamába lépett a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Páter Károly nemzetközi építőtábora. Az évforduló a munkában nem okozott változást, a részvevők­nek valamit le kell tenniük az asztalra azért, hogy a tábor másik célját, a szórakozást, a kapcsolatteremtést is szolgál­hassa a rendelkezésre álló idő. A kéthetes turnusokban moszkvai, lettországi, litvániai, olasz és nyugatnémet diákok vesznek részt a magyarokon kívül. A gödöllői Alsóparkban kz utóbbiak egy csoportjával találkoztunk. Sarlóztak, gereb­lyéztek a lányok, környezet- szépítési munkát végeztek. A brigádban hazaiak — a gödöl­lői egyetem tanulói —. soproni gyógy szer észa&szisztens-hall­Aszód a negyedik Gyermek- és A budapesti székhelyű Text Ruházati Gmk csaknem há­rom hét alatt negyedik üzle­tét nyitotta meg körzetünk­ben. Kartal, Bag és Hévíz- györk után most Aszódon je­lent meg cégtáblájuk, melynek felirata: Gyermek- és divatáru. A Kossuth Lajos utcai üzlet­ben divatos, gyermek- és fel­nőttnadrágokat, pólókat, szok­hatok. valamint egy békéscsa­bai tanítóképzős kislány dol­gozott. Munkájukat a város­gazdálkodási vállalat irányít­ja. A szabadidős elfoglaltságok­ról. Esténként nemzeti estet rendeznek, ilyenkor a kultu­rális műsor mellett az ételspe­cialitások is az ismerkedést se­gítik. Van módjuk sportolás­ra, egyebek mellett látogatják az egyetemi strandot. Elsajá­tították már a helyi baboná­kat is, például azt, hogy nem hoz szerencsét, ha altkor men­nek át á vasúti gyalogos-felül­járón. ha alatta szerelvény ha­lad át. Ma. szombaton, a táborozok kirándulnak. Budapestre utaz­nak HÉV-vel, onnan hajóval Szentendrére. divatáruholt nyákat, ingeket árulnak ter­melői és butikáron egyaránt. Bár a boltot még kevesen is­merik, az egyetlen eladó átla­gosan hétezer forintos forgal­mat bonyolít le naponta. Nagy Gáborné üzletvezetőtől azt is megtudtuk, a jövőben legin­kább a gyermek-felsőruházati cikkek eladására kívániák he­lyezni a hangsúlyt. Az ipar, a bányászat meg a föld Mérséklődő terüietkiesés Napjainkban sokszor hal­lunk, olvasunk olyanokat, mint fuss az életedért, a fu­tás öröm, egészség, a láb mindig kéznél van stb. Ha­zánkban 'nagyon sokan — szervezetek és személyek egyaránt — szívügyüknek te­kintik a tömegsportot, ezen belül a futást. A futás a járás után a legősibb sport. Az em­bernek, miután leesett a fá­ról, nagyon sokszor kellett futnia. Futott a kardfogú tig­ris elől, az erdőtűz elől, az ellenség elől, a feielősségre vonás elől... Az első komo­lyabb futás egy görög harcos nevéhez fűződik, aki a per­zsák elleni győzelem hírét vit­te futva Athénba. A hagyo­mány szerint a hír közlése után holtan esett össze a ki­merültségtől. Szóval az ember történelmünk során sokat fut­kosott és futkos ma is. Van, aki muszájból (tanács, föld­hivatal. OTP, sóhivatal stb.), van, aki versenyszerűen, s van, aki csak az egészségéért. Ez utóbbi ösztönzését, propa­gálását, a lehetőségeink sze­rinti támogatását nagyon fon­tosnak, nem túlzók, ha azt mondom — létfontosságúnak tartom. Az egészségtelen életmód te­kintetében világviszonylatban is előkelő helyet foglalunk el. Egészségtelenül táplálkozunk, mértéktelenül iszunk, sokat idegeskedünk, és sajnos, na­gyon keveset mozgunk. Itt a munka utáni aktív pihenésre gondolok, mely manapság szo­rosan hozzá kellene, hogy tar­tozzon a szervezet mindenna­pos újratöltődéséhez. Nem fo­gadom el azt a szűk látókörű érvelést, miszerint az ilyesmi­re nincs idő, s ezért nem ad­nak a boltban semmit. 60 éves korunkban meg nyafogunk, hogy nehezünkre esik a busz­ra való fel- és leszállás, már akinek marad ereje egyálta­lán nyafogni is. A fiatalokkal ^em éppen ró­zsás a helyzet. Általános isko­lás gyermekeink az iskolai ünnepségeken kidőlnek a sor­ból. A szülők személygépko­csival szállítják az iskola elé csemetéiket, akik ezáltal tel­jesen leszoknak az egészséges, agyat tisztító reggeli sétáról. Mindennap 6-7 gombócos fagylaltot nyalnak el gyerme­keink. pedig elég lenne 3 gombócos is. A nagy adag fagylalt után persze hogy nem esik jól az ebéd, sem a moz­gás. A katonának bevonuló fiatalok zömétől síró- vagy zobizottság tagjai. Legtöbbjét hasra rántja a géppisztoly, s nem tudnak 20 métert szalad­ni a gyakorlótéren. Az MSZMP KB most fog­lalt állást a gazdasági, társa­dalmi kibontakozás program­járól. Ezt a nemzeti progra­mot csak szellemileg és fi­zikailag kiegyensúlyozott em­berekkel tudjuk végrehajtani. A sport jótékonyan hat a lé­lekre és a jellemre egyaránt. Nem a futballra gondolok, ha­nem a tömegsportra. Egy-két cikkemben már foglalkoztam Gödöllő lehető­ségeivel, úgyhogy most ezt nem teszem. Megragadom vi­szont az alkalmat arra, hogy egy kis propagandát csinál­jak a Pest megyei futóklub­nak, melynek én is tagja va­gyok. 5-6 éve alakult ez a klub, mely ma már több száz tagot számlál. A PMFK szék­helye a Pest Megyei Tanács testnevelési és 'sportosztályán van, amely Budapesten, a Steindl Imre u. 12. alatt ta­lálható. Aki netán szeretne belépni, az bővebb felvilágo­sítást itt kaphat minden hét­főn 16 és 18 óra között, Ki­rály Tibortól, de gödöllői ér­deklődőknek én is tudok fel­világosítást adni (telefon: 10- 055 vagy 20-055, 453-as mel­lék). A klub működési sza­bályzatát nagy terjedelme miatt nem írom le. Röviden annyit róla, mindenki tagja lehet korra, nemre való te­kintet nélkül. Az évi tagsági díj 240 forint, ezért a tag minden futómegmozdulásról értesítést kap. Továbbá kap egy emblémás pólót. A klub rendezvényein igénybe veheti a klub szolgáltatásait, úgy­mint orvosi ellátás, gyúrás, frissítés. A, belépéskor min­den tag kap edzéstervet és országos rendezvénytervet, fu­tónaptárt. A klub nem nevel futóatlé­tákat, de elősegíti az egész­séges életmódra való törek­vést. Én is csak azt tudom mon­dani, hogy a láb mindig kéz­nél van. Higgyék el, sokkal egészségesebb dolog kocogni az Erzsébet-parkban, mint sörgőzösen ücsörögni egy ci­garettafüstös kocsmában. En kipróbáltam ezt is, azt is, s őszintén mondom, nem hiány­zik sem a sör. sem a ciga­retta. Csatári Lajos a földvédelmi jogszabályok szigorították a feltételeket. Azoknak, akik mezőgazdasági­lag művelt területért folya­modnak valamilyen célra, je­lentős térítést kell fizetniük, attól függően, hogy milyen minőségű a föld. Az így be­folyt összegek a központi föld- véde’mi alapba kerülnek, s ebből támogatják azokat a gazdaságokat, amelyek éppen azon igyekeznek, hogy a ré­gebben kivont területeiket is­mételten hasznosíthassák.' Az ilyen rekultivációs program, amely például elhagyott bá­nyaterületek újbóli művelését teszi lehetővé, je'entős kiadá­sokkal jár, és a juttatás rész­ben ezeket a terheket veszi le a termelők válláról. Az adatok szerint az elmúlt évben az ipar és a bányászat céljára átengedett terület nagysága kisebb volt az egy évvel ezelőttinél. Lényegesen nagyobb földrészek kerültek viszont erdősítésre. Az illetékes földhivatalok, tanácsok ellenőrizték, hogy a termelők mennyiben tettek eleget a t?művelési kötelezett- segnek. A földjeiket nem meg­felelően gondozók hivatalos felszólítást kapnak. Amennyi­ben továbbra sem teszik meg a szükséges intézkedést, úgy szankciók következnek: kezd­ve a. pénzbírságon, egészen — sorozatos mulasztások' esetén — a földterület elvételéig. Szűk látókörű érvelés Ami tisztítja az agyat röhögőgörcsöt kapnak a soro­lt $Z0MBATUEGYZíTb . • ..........-— j . ...................)_________________jsaggwsacsrr D odi Földünk gömbölyű. Meg- engeuiietu Lehat az a you­doiati játék, hogy vajon mi lenne akkor, na palyun- kon maradva ugyan, de megszűnne egy puiu,tatra a nap vonzóereje és köz­ben százszorosára, ezersze­resére, iriiUtoszorosara nö­vekedne a goiyooist lakó emberek tömege, hatasa lomunk egyensúlyt helyze­tére. A nepesseg elosztása — leszámítva a szarazföl- dek sajátos elhelyezkedesél is — rendkívül egyenlet- len, szélsőséges. Minden bi­zonnyal kibillenne jelenle­gi tajoltsagábol körülbelül otmiUiard eves otthonunk. Ot milliárd év? Ebben egyetlenegy év a pillanat töredéke. Ezekben a na- pokuan az ötmilliardrol nem a jóid kora, hanem lakóinak szama jut az eszunnbe, ha olvastunk új­ságot, hallgattunk rádiót, neztunk televíziót. Szom­baton született meg az öt- milliárdodik gyermek. Ezen a napon több mim nyolcvan országban tartot­tak ünnepséget, sőt ünnep­ségeket az ötmilliárdo- dik napja alkalmából. A több mint nyolcvanat elhiszem, azt viszont, hogy az ötmilliardoaik gyer­mek az a földön, akit a zágrábi klinikán megjelöl­tek, nem. Nem is kell el- hinnem, hiszen a szakem­berek megmagyarázták, ez csak jelképes döntés és azért választották a közeit varost helyszínnek, meri éppen ott zajlik az Univer- siadé, a fiatal sportolók világversenye. Egyébként navonta 2üu ezer ember látja meg a világot Kele­ten, Nyugaton, Északon Délen. 10 újszülött közül kilenc a fejlődő országok­ban, igencsak szegényes körülmények között. Földünk is morzsa: a világegyetemből. Csoda­morzsa. Hasonló ahhoz a képzeletbeli csodabogyo- hoz, amiről azt hisszük, ha naponta , egyet bekapunk majd belőle, utána nem le­szünk éhesek sem húsra, sem gyümölcsre. A tudo­mány mai allása szerint viszont a föld az egyetlen csodamorzsája a minden- segnek. Ennek a neve pe­dig: Elet a földön. Különös plakátra lettem figyelmes egyik termelő­szövetkezetünk növényter­mesztési osztályának iro­dájában. A sokoldalú gyomirtó szerként a Lentag- rant hirdeti. A szer neve alatt harminc portré. A világ legkülönbözőbb ré­széin élő emberek, parasz­tok, farmerek képei. Aj egyiket mintha a szomszéd faluban fotografált-ák vol­na, a másik afrikai, a har­madik ázsiai és sorolhat­nám. Talán a felének .meg is tudnám határozni a ho­vatartozását. ám ez a tab­ló korántsem teljes, csu­pán szemlélte ti azt, meny­nyi féle-fajta ember él itt. Alul pedig az így megala­pozott reklámszöveg: min­den kultúrában. Bárcsak így legyen! Ez a szer — az állítás szerint — a világ minden részén elpusztítja a gyomot, ami megkeseríti a szántóvetö életét. Am ehhez hasonló cikkeket az élet más terü­letein még nem ígérhetünk az emberiségnek. Mindezért ne váljék ön­zésnek, hogy az elképzelhe­tetlen, megfoghatatlan szám és mennyiség, az ötmil- liárd helyett az ellentétjét, az ötmilliárdodikat, az egyetlenegyet javasoljam ápolásra. Ekkora számmal úgysem tudunk mit kezde­ni, mint ahogy képtelenség a napi kétszázhúszezer sor­rendiségét megállapíta­nunk. Fölösleges is. ami­kor e hír mellett ott talál­juk a másikat: Angliában embereken próbálnak ki ideggázokat. Az egyetlen­egy az, ami megfogható. Az anya es apa számára a kisded. Öt. őket. egyet, kettőt, hármat felnevelni. Utána ok látnak a feladat­hoz. így is eljuthatunk az ötmilliárrlodikhoz. A sok kis — de nagybetűs — Dodin keresztül. Balázs Gusztáv ISSN 0133-1937 (Gödöllői Hírlap)“

Next

/
Oldalképek
Tartalom