Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

I9S7. JÜLIUS I.. SZERDA Lapunk első oldalán összefoglaló olvasható a Pest Megyei Tanács kedden lezajlott ülésé­ről. Amint ott utaltunk rá, a tárgyalt napirend két pontjáról részlete­sen beszámolunk. Közü­lük az első az a prog­ram, amely a jelenlegi helyzet elemzésével együtt a megye 1990 vé­géig szóló — középtávú — szociálpolitikai fel­adatait foglalja magába. A másik kiemelt napi­rendi pont a lakáshoz jutás feltételeinek vizs­gálata, különös tekin­tettel a nagycsaládosok és a fiatal házasok ott­honteremtési lehetősé­geire. Az alábbiakban a tanácstagokhoz előzete­sen írásban eljuttatott A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE anyagok, a szóbeli ki­egészítések, valamint a felszólalásokban elhang­zott vélemények alapján adunk áttekintést a tes­tületi ülésen lezajlot­takról. Szociálpolitikai program Minden jó eszközt igénybe véve kell segíteni a rászorultakat Az ország legnépesebb me- gyéjéoen sokféle sajátosság befolyásolja az itt élő 985 ezer lélek mindennapjait, életkö­rülményeit. A többi között ilyen tényező az ország más területeiről .történő bevándor­lás, megyeszékhely híján a vá­rosi lakosság országosan leg­alacsonyabb — 28,5 százalékos — aránya a teljes népességen belül, az agglomerációs övezet településeinek vezető helye a gyerm ekkor úalt, valamint a fiatalok számát tekintve. Kedvezőbb az országos át­lagnál az a tény, hogy a me­gyében a családok 79 százalé­ka ún. családháztartásban él. ugyanakkor figyelmet érdemel egy másik adat is, ami sze­rint a családok 12.4 százalé­kában egy szülő neveli a gyer­meket. Meghatározó szerepe van a lakosság szociális hely­zetében a foglalkoztatásnak. Budapest y.tán országosán a ■megyében ' a legmagasabb a népességen belül a foglalkoz­tatottak aránya. A munkaké­pes korban levő férfiaknak a 87,8, a nőknek a 80,2 százalé­ka kereső. Ennek ismeretében már érthető, hogy bár ézókel- hetően mérséklődött a munka­helyek foglalkoztatási igénye, a megyében nincsen elhelyez­kedési gond. az álláskínálat tavaly harmincnégy százalék­kal volt magasabb, mint az elhelyezkedni kívánók száma. A felszólalások némely rész­lete azonban már felhívta a figyelmet a változó széljárás­ra. A megye néhány területén és bizonyos szakmákban, il­letve a szakképzetlenek szá­mára megnehezedtek az elhe­lyezkedési lehetőségek Ceg­léd. Nagykáta körzetében, Vác városkörnyéke településein. Az erőfeszítések ellenére is gond — és ez is hangot kapott a testületi ülésen — a megvál­tozott munkaképességűek, a fogyatékosok, a csak részmun­kaidős állást vállalni tudók foglalkoztatása. Lényegében megegyezően az országos irányzatokkal, a nyolcvanas években a megyé­ben is a családok egy részé­nek az anyagi körülményei romlottak. Ez elsősorban a pá­lyakezdő fiatalok, a több gyer­meket nevelők, valamint az egyedül álló nyugdíjasok eseté­ben igaz. A megyében élő nyugdíjasok ellátmányának átlaga az idén, az esztendő elején 3870 forintot ért el, ám nem szabad elfeledkezni ar­ról, hogy a nyugdíjasak tizen­három százalékának havi 2500 forintnál kevesebbet visz ki a postás. Érthető tehát, ha — és ez a testület tagjainak tel­jes egyetértésével találkozott — a most elfogadott program megkülönböztetett figyelmet szentel az egyedülálló, ala­csony jövedelmű nyugdíjasok­nak. Túlságosan sok örömre nem ad okot — és ezt az is bi­zonyította, hogy a szót ké­rők szinte mindegyike kitért rá — a megye lakosságának egészségi állapota. A halálo­zási arányszám a munkaké­pes korú férfiak esetéber emelkedett és magasabb aj országos átlagnál. A megbete­gedésekben döntő szerepe var — mutattak rá többen — a helytelen életmódnak. S ha szabad ilyen közvetlen uta­lást tenni, akkor azt is ide tartozónak érezzük, hogy a megyében naponta átlagosan 17 600-an vannak táppénzes állományban, becsült adatok szerint 25—30 ezerre tehető az alkoholisták száma. Nehezen találni olyan té­nyezőket, amalyelj valami mó­dón ne lennének összefüggés­ben a lakosság, a családok szo­ciális körülményeivel, de két­ségtelen, az első és döntő a lakáshelyzet. A legutóbbi években — 1984 és 1986 kö­zött — a megyében a taná­csok útján 524 többgyermekes és 2151 fiatal házas család ju­tott önálló otthonhoz. Az erő­feszítések ellenére is a megyé­ben a tanácsok tavaly több .mint 680 lakásigény lést irtot­tak nyilván, ennek több mint a kétharmadát « 4.varosokban. Részletekbe menő képet ka­pott a tanácsi testület a gyermekintézményi hálózat, valamint a felnőttek szociális gondozásának állapotáról és arról is. mi módon vesznek részt a társadalmi szervezetek a szociális feladatok minél jobb ellátásában. Ezen belül például megkülönböztetett fi­gyelem jutott a szociális ott­honoknak, hiszen a megye ilyen tekintetben országosan az utolsó helyet foglalja el. évek óta hatszázan várnak elhelye­zésre. Jelzi a mai helyzetet az is, hogy a szociális segélyek kétharmadát idős korúak kap­ják. Erről a mai helyzetről összefoglalóan a tanácsi tes­tületnek azt kellett kimonda­nia, hogy a kedvezőtlen de­mográfiai. társadalmi és gaz­dasági folyamatok hatására a lakosság növekvő hányada szo­rul szociális gondoskodásra. A fejlődés ellenére a tanácsi szociális intézményi hálózat több területen sem mennyiség­ben, sem minőségben nem ké­pes kielégíteni a szükséglete­ket. Szükségszerű tehát, ha a to­vábbi tennivalóknak a prog­ramja szigorúan a realitások­hoz ragaszkodva fogalmazódott meg a megyei tanács tegnapi ülésén. A hetedik ötéves terv megyei előirányzataiban az erre a területre jutó összeg kizáró­lag többletbevételekből növel­hető, esetleg még úgy, ha a ta­nácsok a rendelkezésükre ál­ló forintokból átcsoportosíta­nak ide, de természetesen ak­kor a más területen elhatáro- zottakat kell felülvizsgálni. Éppen azért kimondta a tes­tület: nincsen mód arra, hogy a szociálisan hátrányos hely­zetű rétegek gondjainak eny­hítésére, illetve megoldására egyforma súllyal vállalkozhat­nánk a megyében. Ezt belát­va rangsorolni kell tehát a te­endőket. Elsőbbséget kaptáit az elfogadott programban en­nek megfelelően a többszörö­sen hátrányos helyzetű csalá­dok, azokon belül is a szociá­lisan veszélyeztetett gyerme­kek és fiatalok, valamint a; egyedülálló, alacsony jövedel­mű idős korúak. Néhány tényezőt megemlítvi a szociálpolitikát befolyásolok közül. Várhatóan a megye la­kossága tovább növekszik és 1991. január elején eléri a 993 főt. A népességen bedül re­mélhető a munkavállalási ko­rúak csoportjának négyszáza­lékos emelkedése. A család- szerkezet lényegesen nem vál­tozik, amint nem várható mó­dosulás az ingázók táborában sem. Sokrétűen befolyásolja viszont a lakosság szociális helyzetét a gazdasági életben szükségszerű szerkezetváltoz­tatás, az ehhez kapcsolódó foglalkoztatás- és jövedelem- politikai intézkedések, illetve lépések sorozata. A megyében néhány területen megneheze­dik az elhelyezkedés, ami vi­szont fontos: a mai ismeretek szerint a pályakezdő fiatalok munkába állításával lényeges gond nem lesz a megyében, bár a munkahelykínálat vár­hatóan csökken majd. Éppen ezért'arra kell törekedni, hogy a fiatalok továbbtanulási tö­rekvései kerüljenek jobban összhangba a tényleges nép- gazdasági igényekkel. A családok helyzetét alap­vetően meghatározza a foglal­koztatottság. Éppen ezért a megyei tanács szükségesnek tartja az egész megyére kiter­jedő, szolgáltató jellegű mun­kaerő-közvetítés rendszerének a létrehozását. Ahol az indo­kolt. ott élni kell az átképzé­si támogatás lehetőségével, az átmenetileg elhelyezkedni nem tudók számára a felmondás: idő meghosszabbításával, az elhelyezkedési támogatás fo­lyósításával. Nagy figyelmet szentelt a testületi ülés a háttérágazati viszonyoknak, tehát az intéz­mények azon rendszerének, amelyek lényeges szerepet Ját­szanak a népesség szociális helyzetében. Cél például, hogy 1990 végére minden második általános iskolás igénybe ve­hesse a napközis ellátást, nyolcezer fővel emelkedjék a diákétkeztetésben részesülők száma. A lakásvásárlást és -építést a megyében a taná­csok 150 millió forint vissza nem térítendő támogatással és 320 millió forintos kedvezmé­nyes hitellel segítik. Ehhez tár­sul a megyében tevékenykedő gazdálkodó szervezetek részé­ről 80 millió forint kölcsön és 311 millió forint vissza nem térítendő támogatás, amellyel dolgozóink otthonhoz jutását segítik elő. Minden tekintetben dömtC fontosságot. kell tulajdonítani — és érdekes módon ez vala­milyen formában szinte min­den felszólalónál része volt a mondandónak — a megelőzés­nek, s ennek legfontosabb te­repe maga a család, annak mindennapos élete. Értékes hozzájárulás remélhető ilyer értelemben a családsegítő köz­pontok tevékenységétől, hiszer bevallott céljuk nem kizárólag a már létrejött bajokbar adott támogatás, hanem a ba­jok lérejöttének a megelőző- : se, a családi konfliktushelyze- - tek feloldása. Következetesen kell foglal- : kozni az egyedülálló, alacsony jövedelmű idősek helyzetével, például azon a módon is, hogy 1990 végére megkétsze­reződnek a gondozási közpon­tok, tovább bővül az idősek klubjának hálózata, növekszik a házi szociális gondozásban részesülők köre. A megyei ta­nács az elfogadott program­ban azt is rögzítette, hogy va­lamennyi településen biztosíta­ni kell az arra rászorulók szo­ciális étkeztetését. Lényeges követelményként fogalmazták meg a szót ké­rők a szociálpolitikai munka fokozott koordinációját, a kü­lönböző — benne a társadal­mi — szervezetekkel kialakí­tott munkamegosztás tökélete­sítését. Szükség van arra is, hogy a megyei tanács egész­ségügyi és szociálpolitikai bi­zottsága minden esztendőben tekintse át a szociálpolitikai program végrehajtásának me­netét, s a társadalmi, a gaz­dasági okok indokolta korrek­ciókat hajtsa végre. A megyei tanács javasolja a városi, a városi jogú nagyközségi ta­nácsoknak, alakítsák ki szo­ciálpolitikai munkájuk legcél­szerűbb kereteit. A megyei tanács ajánlások­kal fordul a jóváhagyott szo­ciálpolitikai programban a tár­sadalmi szervezetekhez és mozgalmakhoz. A szakszerve­zetektől például azt kéri, se­gítsék' a tanácsok és a mun­káltatók együttműködését a szociálpolitikai tervek végre­hajtásában, a maguk eszközei­vel bővítsék az átképzési le­hetőségek feltárását. A Vörös- kereszt esetében a többi kö­zött a családvédelmi szolgála­tok szervezésének folytatását, a veszélyeztetett fiatalok fel­derítésében való további köz­reműködést kéri a testület. A Hazafias Népfront helyi testü­letéitől azt kéri a megyei ta­nács, hogy szervezzék a jö­vőben is a szociálpolitikai cé­lokat szolgáló társadalmi mun­kát, lakossági fórumokon is­mertessék meg minél széle­sebb körben a feladatokat, a teendőket. Az elfogadott program — amelyet főbb jellemzőiben elő­zetesen megtárgyalt a megyei pártbizottság agitációs és pro­pagandabizottsága, a Szakszer­vezetek Pest Megyei Tanácsa, a Pest Megyei Társadalombiz­tosítási Tanács, véleményez­ték azt a megyei tanács ille­tékes bizottságai, a népfront, a KISZ, a Vöröskereszt me­gyei képviselői — a határoza­ti részben rendelkezik időpon­■ tok és felelősök megjelölésével mindazon teendőkről, amelyek , alappillérei a megvalósításnak, ■ s egyben azt is előírja, hogy ■ a végrehajtó bizottság a kö­, zéptávú tervidőszak végén ■ számoljon be a megyei tanács­■ nak a program gyakorlatba ■ történt átültetésének tapaszta­• tatairól. kielégíteni, ez — elsősorban a főváros közelében — nem mindenütt oldható meg mara­déktalanul. Ez arra mutat, mi­előbb meg kell teremteni a te­lepülések közötti koordinációt, azaz ilyen esetekben a telket igénylőknek fel lehet kínálni másutt levő építési területet. A legutóbbi években, amint azt a megyei tanács megálla­pította, a lakáshoz jutás fel­tételei eléggé ellentmondáso­san alakultak. A kis keresetű családoknak nagyon megnehe­zedett a dolga, a lakásépítési költségek meredek emelkedése következtében a háztartások egy része már nem tud vál­lalkozni saját erőből az ott­honteremtésre. Kedvezően ha­tott az építési szándékra a kölcsönök összegének a fel­emelése, a szociális és más kedvezmények körének bővü­lése. Nem mellékes adat az, ami szerint a hatodik ötéves terv idején a megyében a la­kosság részére lakásépítési, -helyreállítási, -vásárlási cé­lokra összesen 13 milliárd fo­rint hitelt folyósítottak. Ez az összeg 33 ezer új otthon épí­téséhez. továbbá 55 ezer lakás helyreállításához, bővítéséhez nyújtott támaszt. Sokféle példa hangzott el a tanács ülésén arra, mi mó­don segítettek a vállalatok dolgozóiknak az otthon meg­teremtésében, s a testület el­ismeréssel fogadta, hogy tíz­ezer esetben nyújtottak támo­gatást a gazdálkodó szerveze­tek a hatodik ötéves terv ide­jén az arra rászorulóknak. A támogatás átlagos összege el­érte a 75 ezer forintot. Az üze­mek egy részénél — mint pél­dául a Csepel Autógyárban, a Ceglédi Állami Gazdaságban, a Pestvidéki Gépgyárban, a Ce­ment- és Mészművek váci gyá­rában. a Nagykőrösi Konzerv­gyárban — a társak, a KISZ közreműködésével, szervezes­sél és munkával is hozzájá­rultak a kollégák gondjának enyhítéséhez. Éppen az ilyen és hasonló tapasztalatok bir­tokában elgondolkoztató, hogy — amint az elhangzott a ta­nácskozáson — az utóbbi idő­ben lényegesen csökkent a vállalatok által nyújtott pénz­ügyi támogatások összege. Növelte a lakáshoz jutás esé­lyeit a tanácsok részéről adott szociális támogatás. Ilyen cí­men a tanácsok 1984 és 1986 között 176 millió forintot ad­tak az arra jogosultaknak, na­gyobb részben kamatmentes kölcsönként. Szinte mindent elmond ennek a pénznek a jó helyre kerüléséről az, hogy a támogatottak hetven százaléka fiatal házas, harminc százaié“ ka pedig nagycsaládos volt. A lakásépítés feltételeinél persze a kedvezőtlen hatást kifejtő tényezők száma sem csekély. Ilyen a többi között a telekárak emelkedése, ami egyrészt a kínálat csökkenésé­re, másrészt a telekkialakítás és az előközművesítés gyorsan növekvő költségeire vezethe­tő vissza. Joggal fogalmazott úgy a szót kérő tanácstagok egyike, hogy a nehéz anyagi helyzetben levő családoknak gyakran már az építési telek megvásárlása is hatalmas te­her, s bizonyos esetekben meg­hiúsítja az építési elhatáro­zást. Kedvezőtlenül hatott a lakáshoz jutás esélyeire a ta­nácsi szociális bérlakások épí­tésének jelentős mérséklődése, hiszen a családok egy része számára, körülményeinél fog­va, egész egyszerűen nincsen más lehetőség, mint ez a for­ma. Nem segíti a tisztább kép megalkotását az sem a lakos­ság számára, hogy olykor ma­guk a tanácsi apparátus em­berei sincsenek kellő mérték­ben tisztában a szociális tá­mogatás pénzügyi forrásainak használatával, bár az utóbbi időben erőfeszítések tapasz­talhatók a megyében a lakás­építést segítő szervezetek lét­rehozására. A lakáshoz jutás elősegíté­sének további teendői között a megyei tanács megjelölte azo­kat a legfőbbeket, amelyeket a helyi tanácsok figyelmébe ajánl. A többi között helyet kapott ebben annak szorgal­mazása, hogy a lakásépítéshez szükséges területek kialakítá­sában jöjjön létre széles körű együttműködés a tanácsok, a gazdálkodó szervezetek, az OTP, a lakásépítő szövetkeze­tek, társulások között. Folytat­ni és erősíteni kell azt a gya­korlatot, amely fokozott tá­mogatást ad a fiatal házasok­nak és a nagycsaládosoknak, s ilyen értelemben az eddi­gieknél bátrabban kell élni a hosszú lejáratú bankhitelek igénybe vételének lehetőségé­vel is. A helyi tanácsok éves tervük összeállításakor vegyék figyelembe az állami lakások visszavásárlásának lehetőségét, hiszen a lakásmobilitásban, a lépcsőzetes lakáshoz jutásban jelentősek a tartalékok. AI. O. A lakáshoz jutás feltételei A megnehezedett körülmények célszerű igazodást követelnek Sok tekintetben mutat ro­konvonásokat az előzőekben ismertetett témával a megyei tanács ülésének második na­pirendi pontja. Ez az előter­jesztés ugyanis a lakáshoz ju­tás feltételeinek alakulásával foglalkozott, különös tekintet­tel a nagycsaládosok és a fia­tal házasok helyzetére. Érzékelteti a lakáskérdés súlyát mindennapi életünkben egyetlen tény is. A megnehe­zedett gazdasági feltételek el­lenére a megyében a hatodik ötéves tervben 34 ezer új ott­hon került tető alá. Az új ott­honok építtetők szerinti meg­oszlása azonban korántsem mutat ilyen megnyugtató ké­pet. Igaz ugyan, hogy a ma­gánerős építkezők is nagy­mértékben támaszkodnak a kedvezményes kölcsönökre, ám akkor sem maradhat észrevét­len: a lakások minden százas csoportjából kilencvenhatot hoztak tető alá a magánlakás­építők és csupán négy lett azokból a tanácsi bér- és szol­gálati lakások száma. A taná­csok a megyében 13,5 ezer új építési telket alakítottak ki, ennek ellenére sem bizonyult az ellátás megnyugtatónak. A lakásállomány gyarapodá­sának eredményeként a száz otthonra jutó lakók száma 289 főre csökkent, ez az adat azonban még így is magasabb az országos átlagnál, a 277 fő­nél. A korábbi időszakokhoz mérten tetemes változásról ta­núskodik mindaz, ami a lakás- felújításnál történt. A tanácsi szervezetek kezelésében levő ingatlanok közül ugyanis egy- harmad, 4700 otthon került felújításra a hatodik ötéves terv idején, s ez minden ko­rábbinál kedvezőbb arány. A hetedik ötéves terv idő­szakában a várakozások sze­rint a megyében 32—33 ezer otthon készülhet el, ennek 97—98 százaléka a személyi tulajdonú, s azon belül is dön­tő mértékben családi ház. A vélemények között joggal ka­pott helyet az az aggodalom, hogy a helyi tanácsok céltá­mogatás híján nehezen szán­ják rá magukat bér- és szoV gálati lakások építésére, amint az is tapasztalható, hogy a te­lepszerű lakásépítéshez szük­séges területelőkészítést, a ma­gas költségek miatt, a helvi tanácsok egy része nem vál­lalja. Feszültségek forrása az is, hogy bár a tanácsok igye­keznek a 12 ezer új építési te­lekre mutatkozó szükségletei

Next

/
Oldalképek
Tartalom