Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
I9S7. JÜLIUS I.. SZERDA Lapunk első oldalán összefoglaló olvasható a Pest Megyei Tanács kedden lezajlott üléséről. Amint ott utaltunk rá, a tárgyalt napirend két pontjáról részletesen beszámolunk. Közülük az első az a program, amely a jelenlegi helyzet elemzésével együtt a megye 1990 végéig szóló — középtávú — szociálpolitikai feladatait foglalja magába. A másik kiemelt napirendi pont a lakáshoz jutás feltételeinek vizsgálata, különös tekintettel a nagycsaládosok és a fiatal házasok otthonteremtési lehetőségeire. Az alábbiakban a tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE anyagok, a szóbeli kiegészítések, valamint a felszólalásokban elhangzott vélemények alapján adunk áttekintést a testületi ülésen lezajlottakról. Szociálpolitikai program Minden jó eszközt igénybe véve kell segíteni a rászorultakat Az ország legnépesebb me- gyéjéoen sokféle sajátosság befolyásolja az itt élő 985 ezer lélek mindennapjait, életkörülményeit. A többi között ilyen tényező az ország más területeiről .történő bevándorlás, megyeszékhely híján a városi lakosság országosan legalacsonyabb — 28,5 százalékos — aránya a teljes népességen belül, az agglomerációs övezet településeinek vezető helye a gyerm ekkor úalt, valamint a fiatalok számát tekintve. Kedvezőbb az országos átlagnál az a tény, hogy a megyében a családok 79 százaléka ún. családháztartásban él. ugyanakkor figyelmet érdemel egy másik adat is, ami szerint a családok 12.4 százalékában egy szülő neveli a gyermeket. Meghatározó szerepe van a lakosság szociális helyzetében a foglalkoztatásnak. Budapest y.tán országosán a ■megyében ' a legmagasabb a népességen belül a foglalkoztatottak aránya. A munkaképes korban levő férfiaknak a 87,8, a nőknek a 80,2 százaléka kereső. Ennek ismeretében már érthető, hogy bár ézókel- hetően mérséklődött a munkahelyek foglalkoztatási igénye, a megyében nincsen elhelyezkedési gond. az álláskínálat tavaly harmincnégy százalékkal volt magasabb, mint az elhelyezkedni kívánók száma. A felszólalások némely részlete azonban már felhívta a figyelmet a változó széljárásra. A megye néhány területén és bizonyos szakmákban, illetve a szakképzetlenek számára megnehezedtek az elhelyezkedési lehetőségek Cegléd. Nagykáta körzetében, Vác városkörnyéke településein. Az erőfeszítések ellenére is gond — és ez is hangot kapott a testületi ülésen — a megváltozott munkaképességűek, a fogyatékosok, a csak részmunkaidős állást vállalni tudók foglalkoztatása. Lényegében megegyezően az országos irányzatokkal, a nyolcvanas években a megyében is a családok egy részének az anyagi körülményei romlottak. Ez elsősorban a pályakezdő fiatalok, a több gyermeket nevelők, valamint az egyedül álló nyugdíjasok esetében igaz. A megyében élő nyugdíjasok ellátmányának átlaga az idén, az esztendő elején 3870 forintot ért el, ám nem szabad elfeledkezni arról, hogy a nyugdíjasak tizenhárom százalékának havi 2500 forintnál kevesebbet visz ki a postás. Érthető tehát, ha — és ez a testület tagjainak teljes egyetértésével találkozott — a most elfogadott program megkülönböztetett figyelmet szentel az egyedülálló, alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak. Túlságosan sok örömre nem ad okot — és ezt az is bizonyította, hogy a szót kérők szinte mindegyike kitért rá — a megye lakosságának egészségi állapota. A halálozási arányszám a munkaképes korú férfiak esetéber emelkedett és magasabb aj országos átlagnál. A megbetegedésekben döntő szerepe var — mutattak rá többen — a helytelen életmódnak. S ha szabad ilyen közvetlen utalást tenni, akkor azt is ide tartozónak érezzük, hogy a megyében naponta átlagosan 17 600-an vannak táppénzes állományban, becsült adatok szerint 25—30 ezerre tehető az alkoholisták száma. Nehezen találni olyan tényezőket, amalyelj valami módón ne lennének összefüggésben a lakosság, a családok szociális körülményeivel, de kétségtelen, az első és döntő a lakáshelyzet. A legutóbbi években — 1984 és 1986 között — a megyében a tanácsok útján 524 többgyermekes és 2151 fiatal házas család jutott önálló otthonhoz. Az erőfeszítések ellenére is a megyében a tanácsok tavaly több .mint 680 lakásigény lést irtottak nyilván, ennek több mint a kétharmadát « 4.varosokban. Részletekbe menő képet kapott a tanácsi testület a gyermekintézményi hálózat, valamint a felnőttek szociális gondozásának állapotáról és arról is. mi módon vesznek részt a társadalmi szervezetek a szociális feladatok minél jobb ellátásában. Ezen belül például megkülönböztetett figyelem jutott a szociális otthonoknak, hiszen a megye ilyen tekintetben országosan az utolsó helyet foglalja el. évek óta hatszázan várnak elhelyezésre. Jelzi a mai helyzetet az is, hogy a szociális segélyek kétharmadát idős korúak kapják. Erről a mai helyzetről összefoglalóan a tanácsi testületnek azt kellett kimondania, hogy a kedvezőtlen demográfiai. társadalmi és gazdasági folyamatok hatására a lakosság növekvő hányada szorul szociális gondoskodásra. A fejlődés ellenére a tanácsi szociális intézményi hálózat több területen sem mennyiségben, sem minőségben nem képes kielégíteni a szükségleteket. Szükségszerű tehát, ha a további tennivalóknak a programja szigorúan a realitásokhoz ragaszkodva fogalmazódott meg a megyei tanács tegnapi ülésén. A hetedik ötéves terv megyei előirányzataiban az erre a területre jutó összeg kizárólag többletbevételekből növelhető, esetleg még úgy, ha a tanácsok a rendelkezésükre álló forintokból átcsoportosítanak ide, de természetesen akkor a más területen elhatáro- zottakat kell felülvizsgálni. Éppen azért kimondta a testület: nincsen mód arra, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek gondjainak enyhítésére, illetve megoldására egyforma súllyal vállalkozhatnánk a megyében. Ezt belátva rangsorolni kell tehát a teendőket. Elsőbbséget kaptáit az elfogadott programban ennek megfelelően a többszörösen hátrányos helyzetű családok, azokon belül is a szociálisan veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, valamint a; egyedülálló, alacsony jövedelmű idős korúak. Néhány tényezőt megemlítvi a szociálpolitikát befolyásolok közül. Várhatóan a megye lakossága tovább növekszik és 1991. január elején eléri a 993 főt. A népességen bedül remélhető a munkavállalási korúak csoportjának négyszázalékos emelkedése. A család- szerkezet lényegesen nem változik, amint nem várható módosulás az ingázók táborában sem. Sokrétűen befolyásolja viszont a lakosság szociális helyzetét a gazdasági életben szükségszerű szerkezetváltoztatás, az ehhez kapcsolódó foglalkoztatás- és jövedelem- politikai intézkedések, illetve lépések sorozata. A megyében néhány területen megnehezedik az elhelyezkedés, ami viszont fontos: a mai ismeretek szerint a pályakezdő fiatalok munkába állításával lényeges gond nem lesz a megyében, bár a munkahelykínálat várhatóan csökken majd. Éppen ezért'arra kell törekedni, hogy a fiatalok továbbtanulási törekvései kerüljenek jobban összhangba a tényleges nép- gazdasági igényekkel. A családok helyzetét alapvetően meghatározza a foglalkoztatottság. Éppen ezért a megyei tanács szükségesnek tartja az egész megyére kiterjedő, szolgáltató jellegű munkaerő-közvetítés rendszerének a létrehozását. Ahol az indokolt. ott élni kell az átképzési támogatás lehetőségével, az átmenetileg elhelyezkedni nem tudók számára a felmondás: idő meghosszabbításával, az elhelyezkedési támogatás folyósításával. Nagy figyelmet szentelt a testületi ülés a háttérágazati viszonyoknak, tehát az intézmények azon rendszerének, amelyek lényeges szerepet Játszanak a népesség szociális helyzetében. Cél például, hogy 1990 végére minden második általános iskolás igénybe vehesse a napközis ellátást, nyolcezer fővel emelkedjék a diákétkeztetésben részesülők száma. A lakásvásárlást és -építést a megyében a tanácsok 150 millió forint vissza nem térítendő támogatással és 320 millió forintos kedvezményes hitellel segítik. Ehhez társul a megyében tevékenykedő gazdálkodó szervezetek részéről 80 millió forint kölcsön és 311 millió forint vissza nem térítendő támogatás, amellyel dolgozóink otthonhoz jutását segítik elő. Minden tekintetben dömtC fontosságot. kell tulajdonítani — és érdekes módon ez valamilyen formában szinte minden felszólalónál része volt a mondandónak — a megelőzésnek, s ennek legfontosabb terepe maga a család, annak mindennapos élete. Értékes hozzájárulás remélhető ilyer értelemben a családsegítő központok tevékenységétől, hiszer bevallott céljuk nem kizárólag a már létrejött bajokbar adott támogatás, hanem a bajok lérejöttének a megelőző- : se, a családi konfliktushelyze- - tek feloldása. Következetesen kell foglal- : kozni az egyedülálló, alacsony jövedelmű idősek helyzetével, például azon a módon is, hogy 1990 végére megkétszereződnek a gondozási központok, tovább bővül az idősek klubjának hálózata, növekszik a házi szociális gondozásban részesülők köre. A megyei tanács az elfogadott programban azt is rögzítette, hogy valamennyi településen biztosítani kell az arra rászorulók szociális étkeztetését. Lényeges követelményként fogalmazták meg a szót kérők a szociálpolitikai munka fokozott koordinációját, a különböző — benne a társadalmi — szervezetekkel kialakított munkamegosztás tökéletesítését. Szükség van arra is, hogy a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága minden esztendőben tekintse át a szociálpolitikai program végrehajtásának menetét, s a társadalmi, a gazdasági okok indokolta korrekciókat hajtsa végre. A megyei tanács javasolja a városi, a városi jogú nagyközségi tanácsoknak, alakítsák ki szociálpolitikai munkájuk legcélszerűbb kereteit. A megyei tanács ajánlásokkal fordul a jóváhagyott szociálpolitikai programban a társadalmi szervezetekhez és mozgalmakhoz. A szakszervezetektől például azt kéri, segítsék' a tanácsok és a munkáltatók együttműködését a szociálpolitikai tervek végrehajtásában, a maguk eszközeivel bővítsék az átképzési lehetőségek feltárását. A Vörös- kereszt esetében a többi között a családvédelmi szolgálatok szervezésének folytatását, a veszélyeztetett fiatalok felderítésében való további közreműködést kéri a testület. A Hazafias Népfront helyi testületéitől azt kéri a megyei tanács, hogy szervezzék a jövőben is a szociálpolitikai célokat szolgáló társadalmi munkát, lakossági fórumokon ismertessék meg minél szélesebb körben a feladatokat, a teendőket. Az elfogadott program — amelyet főbb jellemzőiben előzetesen megtárgyalt a megyei pártbizottság agitációs és propagandabizottsága, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa, a Pest Megyei Társadalombiztosítási Tanács, véleményezték azt a megyei tanács illetékes bizottságai, a népfront, a KISZ, a Vöröskereszt megyei képviselői — a határozati részben rendelkezik időpon■ tok és felelősök megjelölésével mindazon teendőkről, amelyek , alappillérei a megvalósításnak, ■ s egyben azt is előírja, hogy ■ a végrehajtó bizottság a kö, zéptávú tervidőszak végén ■ számoljon be a megyei tanács■ nak a program gyakorlatba ■ történt átültetésének tapaszta• tatairól. kielégíteni, ez — elsősorban a főváros közelében — nem mindenütt oldható meg maradéktalanul. Ez arra mutat, mielőbb meg kell teremteni a települések közötti koordinációt, azaz ilyen esetekben a telket igénylőknek fel lehet kínálni másutt levő építési területet. A legutóbbi években, amint azt a megyei tanács megállapította, a lakáshoz jutás feltételei eléggé ellentmondásosan alakultak. A kis keresetű családoknak nagyon megnehezedett a dolga, a lakásépítési költségek meredek emelkedése következtében a háztartások egy része már nem tud vállalkozni saját erőből az otthonteremtésre. Kedvezően hatott az építési szándékra a kölcsönök összegének a felemelése, a szociális és más kedvezmények körének bővülése. Nem mellékes adat az, ami szerint a hatodik ötéves terv idején a megyében a lakosság részére lakásépítési, -helyreállítási, -vásárlási célokra összesen 13 milliárd forint hitelt folyósítottak. Ez az összeg 33 ezer új otthon építéséhez. továbbá 55 ezer lakás helyreállításához, bővítéséhez nyújtott támaszt. Sokféle példa hangzott el a tanács ülésén arra, mi módon segítettek a vállalatok dolgozóiknak az otthon megteremtésében, s a testület elismeréssel fogadta, hogy tízezer esetben nyújtottak támogatást a gazdálkodó szervezetek a hatodik ötéves terv idején az arra rászorulóknak. A támogatás átlagos összege elérte a 75 ezer forintot. Az üzemek egy részénél — mint például a Csepel Autógyárban, a Ceglédi Állami Gazdaságban, a Pestvidéki Gépgyárban, a Cement- és Mészművek váci gyárában. a Nagykőrösi Konzervgyárban — a társak, a KISZ közreműködésével, szervezessél és munkával is hozzájárultak a kollégák gondjának enyhítéséhez. Éppen az ilyen és hasonló tapasztalatok birtokában elgondolkoztató, hogy — amint az elhangzott a tanácskozáson — az utóbbi időben lényegesen csökkent a vállalatok által nyújtott pénzügyi támogatások összege. Növelte a lakáshoz jutás esélyeit a tanácsok részéről adott szociális támogatás. Ilyen címen a tanácsok 1984 és 1986 között 176 millió forintot adtak az arra jogosultaknak, nagyobb részben kamatmentes kölcsönként. Szinte mindent elmond ennek a pénznek a jó helyre kerüléséről az, hogy a támogatottak hetven százaléka fiatal házas, harminc százaié“ ka pedig nagycsaládos volt. A lakásépítés feltételeinél persze a kedvezőtlen hatást kifejtő tényezők száma sem csekély. Ilyen a többi között a telekárak emelkedése, ami egyrészt a kínálat csökkenésére, másrészt a telekkialakítás és az előközművesítés gyorsan növekvő költségeire vezethető vissza. Joggal fogalmazott úgy a szót kérő tanácstagok egyike, hogy a nehéz anyagi helyzetben levő családoknak gyakran már az építési telek megvásárlása is hatalmas teher, s bizonyos esetekben meghiúsítja az építési elhatározást. Kedvezőtlenül hatott a lakáshoz jutás esélyeire a tanácsi szociális bérlakások építésének jelentős mérséklődése, hiszen a családok egy része számára, körülményeinél fogva, egész egyszerűen nincsen más lehetőség, mint ez a forma. Nem segíti a tisztább kép megalkotását az sem a lakosság számára, hogy olykor maguk a tanácsi apparátus emberei sincsenek kellő mértékben tisztában a szociális támogatás pénzügyi forrásainak használatával, bár az utóbbi időben erőfeszítések tapasztalhatók a megyében a lakásépítést segítő szervezetek létrehozására. A lakáshoz jutás elősegítésének további teendői között a megyei tanács megjelölte azokat a legfőbbeket, amelyeket a helyi tanácsok figyelmébe ajánl. A többi között helyet kapott ebben annak szorgalmazása, hogy a lakásépítéshez szükséges területek kialakításában jöjjön létre széles körű együttműködés a tanácsok, a gazdálkodó szervezetek, az OTP, a lakásépítő szövetkezetek, társulások között. Folytatni és erősíteni kell azt a gyakorlatot, amely fokozott támogatást ad a fiatal házasoknak és a nagycsaládosoknak, s ilyen értelemben az eddigieknél bátrabban kell élni a hosszú lejáratú bankhitelek igénybe vételének lehetőségével is. A helyi tanácsok éves tervük összeállításakor vegyék figyelembe az állami lakások visszavásárlásának lehetőségét, hiszen a lakásmobilitásban, a lépcsőzetes lakáshoz jutásban jelentősek a tartalékok. AI. O. A lakáshoz jutás feltételei A megnehezedett körülmények célszerű igazodást követelnek Sok tekintetben mutat rokonvonásokat az előzőekben ismertetett témával a megyei tanács ülésének második napirendi pontja. Ez az előterjesztés ugyanis a lakáshoz jutás feltételeinek alakulásával foglalkozott, különös tekintettel a nagycsaládosok és a fiatal házasok helyzetére. Érzékelteti a lakáskérdés súlyát mindennapi életünkben egyetlen tény is. A megnehezedett gazdasági feltételek ellenére a megyében a hatodik ötéves tervben 34 ezer új otthon került tető alá. Az új otthonok építtetők szerinti megoszlása azonban korántsem mutat ilyen megnyugtató képet. Igaz ugyan, hogy a magánerős építkezők is nagymértékben támaszkodnak a kedvezményes kölcsönökre, ám akkor sem maradhat észrevétlen: a lakások minden százas csoportjából kilencvenhatot hoztak tető alá a magánlakásépítők és csupán négy lett azokból a tanácsi bér- és szolgálati lakások száma. A tanácsok a megyében 13,5 ezer új építési telket alakítottak ki, ennek ellenére sem bizonyult az ellátás megnyugtatónak. A lakásállomány gyarapodásának eredményeként a száz otthonra jutó lakók száma 289 főre csökkent, ez az adat azonban még így is magasabb az országos átlagnál, a 277 főnél. A korábbi időszakokhoz mérten tetemes változásról tanúskodik mindaz, ami a lakás- felújításnál történt. A tanácsi szervezetek kezelésében levő ingatlanok közül ugyanis egy- harmad, 4700 otthon került felújításra a hatodik ötéves terv idején, s ez minden korábbinál kedvezőbb arány. A hetedik ötéves terv időszakában a várakozások szerint a megyében 32—33 ezer otthon készülhet el, ennek 97—98 százaléka a személyi tulajdonú, s azon belül is döntő mértékben családi ház. A vélemények között joggal kapott helyet az az aggodalom, hogy a helyi tanácsok céltámogatás híján nehezen szánják rá magukat bér- és szoV gálati lakások építésére, amint az is tapasztalható, hogy a telepszerű lakásépítéshez szükséges területelőkészítést, a magas költségek miatt, a helvi tanácsok egy része nem vállalja. Feszültségek forrása az is, hogy bár a tanácsok igyekeznek a 12 ezer új építési telekre mutatkozó szükségletei