Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-17 / 167. szám

A kormány szóvivőjének tájékoztatója Ülést tartott a Minisztertanács Kombájnosnak lenni rang Táncot jár az aranyló kalász Az ősszel elvetett búza­szemet hónapokig rejti a föld méhe. Az öregek azt tartják: Szent-György tá­ján indul szárba, május­ban dugja ki a fejét, Vid napján abbahagyja a növe­kedést, Péter-Pálkor meg­szakad a töve, kezdődhet az aratás. Am ha ez pén­tekre esett, inkább már csütörtökön levágtak egy kévére valót, s ugyancsak szerencsétlennek tartották, ha újholdkor indult a mun­ka. A hiedelmekkel együtt mára eltűnt a nagyüzemek­ből a sarló és a kasza is, az asszonyok nem szedik a markot, a legénykék és a hajlott korú férfiak sem kötik a kévét. Claas-nyeregben — Nem akad, aki siratná a múltat — véli Kirchtner Mi­hály, a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet ellenőre. Hajnali háromkor már a kö­telet hágtuk. Az első napsu­gárral eltűnt a harmat, in­dulhatott a kaszás. Az volt a legény, aki legalább méteres­re vágta a rendet. — Most a kombájnosok ver­senye dönti el, ki a legjobb széles e határban — .toldja meg Papp László növényter­mesztési fóágazatvezető-he- lyettes. — Aki a leggyorsab­ban, a legtöbbet és a legki­sebb szemveszteséggel taka­rítja be a termést, no meg nem áll a gépe javítás alatt, az lesz a győztes. — Tavaly ki volt? — Ott ülnek a Claas domi- nátorok nyergében — mutat az óriások irányába. Nem vé­letlenül kapták pont ők a há­rommilliós 106-osokat. Takács László húsz éve arat, Horváth Pista mindössze huszonkét esztendős. A serkenő bajuszú fiatal­emberre nem sokat kell várni. Elfogyott az üzemanyaga, a tábla széléhez kanyarodik tankolni, — Miért lettem kombájnos? — kérdez vissza. — Talán mert vonzott a gép, mert jó a fizetés, magam se tudom. Annyi biztos: rangot jelent. Aratás előtt vittek el katoná­nak, de nem engedtek haza a seregből, hiába kért a tsz. Látja, ott a régi gépem — mutat egy Fortschritt'«. Fél­éves volt akkor, majd meg­szakadt utána a szívem ... Nem mondom, ez most ké­nyelmesebb. A fülke légkondi­cionált, a por sem jön úgy, de próbálja ki! Felkapaszkodom és mellé­kuporodom a szűk helyre. Hangjelzés, indulás. Karok­kal állítja a vágóasztalt. A motolla szépen tereli a gabo­nát a behordó csigákhoz. Fu­ra táncot jár az aranyló ka­lász. A magot elnyeli a csép­lődob gyomra, csak néhány szalmafoszlány kavarog a fel­verődő porban. A fiatalember feszülten figyel, nehogy vala­mi fémdarab vagy apró állat a kombájn elé kerüljön. A nedvességtartalom 11 százalék — mutatja Koller József (Vimola Károly felvételei) Az első pénz Ha búza van, túl nagy baj nem jöhet — tartja a régi böl­cselet, s talán innen, a ke­nyér tiszteletéből fakad az aratás mítosza. A kalászosok­nál jön meg az • első pénz, melyet mag formájában foga­dott be a föld, a nyereség, mit az ember munkája terem­tett elő. Már ha az időjárás közbe nem szólt. Az idén a búza nem hagyta csérben a gazdákat. Ráckevén is 5,5 ton­nás hozamra számítanak hek­táronként, szemben a tavalyi 4,3 tonnás eredménnyel. Megtelnek az Ifák platói. A szárító-tisztító üzemig sehol sem látni utánuk elszóródott gabonát. — Eddig hétvagonnyi érke­zett, hat vagonnal fér a Bá- bolna-szárítóba — magyaráz­za Koller József műszakve- zető-helyettes. — A műszer 14 százalékos nedvességtartalmat mér, szárítani tehát nem, csak tisztítani kell. A bérünk attól függ, hogyan dolgozik kint, a táblán a kombájnos, akit ugyancsak a teljesítménye után fizetnek. Hoppon maradtak — Csak a csövek kibírják az idei szezont — sóhajt —, mert bizony a főjavítást nem végezte el a külső cég, min­ket meg nem engedtek fel a 25 méter magas toronyba. — Mert erre itt senkinek sincs jogosítványa — siet a válasszal Králl Béla mező- gazdasági igazgató. — Alpi­nistákat vártunk a munkára, de nyilván jobban fizető meg­bízás után néztek. Megren­delés ide vagy oda, mi bizony hoppon maradtunk. Igen, a sokat emlegetett szerződéses fegyelem lazaságáról van szó, de ki tudja, megéri-e szank­cionálni. Mire a követelésün­ket be tudjuk hajtani, esetleg évek telnek el, közben pedig hiába várjuk őket, azért sem jönnek. „Ha kimegyek a tanyára aratni J Ez a kislány marok- szedőm fog lenni. / Majd mi­kor az aratásnak vége lesz Ez a kislány nékem feleségem lesz." — énekelték az elődök, s valóban sok esküvő kötte tett az esztendő legnagyobb mezőgazdasági munkájának végeztével. Akkor, amikor a lányok a kalászt harang ala kúra kötötték, csigaszerű fo nadékkal díszítették, s botra akasztva vitték az aratóko szorút a gazda házába. Ott aztán virágos virradatig tar tott a mulatság, szövődött az új szerelem. Van, ahol ma is megtartják még az aratóbált. A ráckevei Aranykalász Termelőszövet kezetben inkább egy jó bír kavacsorára hívják össze a dolgozókat, hogy értékeljék a munkát, kiosszák a megérde^ melt jutalmakat. Az aratóko szorú azonban ott var., s aratók között. Fazekas Eszter (Folytatás az 1. oldalról) rendje ma nem egységes. Egyes területeken az államélet túlszabályozottnak tűnik, má­sutt viszont jogi hézagok ta­pasztalhatók. Nem meghatáro­zott világosan az sem, hogy mely szervek adhatnak ki jog­szabályokat. Ezen igyekszik most segíteni a jogalkotásról szóló törvény, amely egyértel­műen elhatárolja a jogsza­bályalkotók területét az álla­mi élet egyéb szektoraitól. Ki­mondja: csakis az alkotmány­ban meghatározott, állami szervek által alkotott, általá­nos és kötelező magatartási szabályt lehet jogszabálynak tekinteni. Az alapítványokra vonatko­zó kérdésre, Bányász Rezső rámutatott, hogy egyértelművé kívánják tenni ezek jogi sza­bályozását. A polgári törvény- könyv egyik cikkelyének mó­dosításával az alapítvány jogi személynek lesz tekintendő. Szóba került egy kérdés kapcsán az állami költségve­tés hiányának csökkentése is. Bányász Rezső megállapította: a kormány már több intéz­kedést tett erre. így például elhatározták a vállalati támo­gatások csökkentését, a beru­házási kiadások mérséklését. Ezt a célt szolgálták a már­ciusi árfolyamváltozások és az áprilisi áremelések. Más te­rületeken is szigorú intézke­déseket léptettek életbe. A szóvivő közölte: a hiány to­vábbi mérséklése végett a kor­mány azt is szükségesnek tart­ja, hogy a társadalmi és tö­megszervezetek racionálisabb gazdálkodással már az idén tegyék lehetővé költségvetési támogatásuk legalább tízszá­zalékos csökkentését. Egy má­sik kérdésre, amely szintén a takarékosságra vonatkozott. Bányász Rezső elmondta, hogy a kormány valamennyi nagyberuházást gondosan rangsorol. Hangsúlyozta azon­ban, hogy a költségvetési hiány csökkentésére irányuló törekvések a bős—nagymarosi vízlépcső építését nem érin­tik. Az ország érdekei — mon­dotta — ugyanis azt kíván­ják, hogy az építkezés mielőbb befejeződjön, s élvezhessük a létesítmény előnyeit. A Minisztertanács ülésén tárgyalt témák közül tájékoz­tatást kértek arról, hogy miért tiltja meg a kormány a ma­gánnyomozói tevékenységet? Mint a szóvivő elmondta, az utóbbi időben számos kisvál­lalkozói kérelem érkezett bel­ügyi, szerveinkhez vagyonvé­delmi és közbiztonsággal ösz- szefüggő tevékenységre. Mivel érvényes jogszabály hiány­zott. a helyi tanácsi szervek saját hatáskörükben bírálták el ezeket, s eddig 12 ilyen gaz­dasági munkaközösség tevé­kenységére adtak engedélyt. A mostani rendelet tisztáz­za a helyzetet. Tételesen fel­sorolja, hogy milyen kisvál­lalkozói tevékenység végezhe­tő a vagyonvédelem területén. Így nincs akadálya annak, hogy ezek a gazdasági mun­kaközösségek biztonsági be­rendezéseket. rendszereket ter­vezzenek, gyártsanak, felsze­reljenek, javítsahak, s őrizze­nek — fegyveres őr nélkül — magántulajdonban levő lakó­házakat. üdülőket, gépkocsikat és más értékeket. E tevékeny­ségüket a rendőrség a köz­rend és közbiztonság szem­pontjából ellenőrizheti. A ren­delet értelmében azonban ma­gánnyomozói iroda nem tart­ható fenn. Az ilyenfajta vál­lalkozás alapján ugyanis bi­zalmas megfigyelés, adatgyűj­tés és adatszolgáltatás végez­hető. S ez pedig tilos dolog lenne. Hiszen sértené az ál­lampolgárok alkotmányos jo­gait, illetéktelen beavatkozás lehetne a magánéletbr. Kérdést intéztek Bányász Rezsőhöz a földtörvényről, amely szeptemberben meg­szünteti a művelésre alkalmat­lan állami és szövetkezeti tu­lajdonú földek tartós haszná­latba adását, s lehetővé teszi e területek megvételét. A szó­vivő a mostani kormányülé­sen alkotott rendeletre hivat­kozva, elmondta, hogy ha a vevő vállalja, hogy a mező- gazdasági célokat szolgáló föl­det megműveli, illetve az épí­tési telk-gn házat épít, akkor kölcsönt is felvehet.- Részletes tájékoztatást a rendeletről — mint Bányász Rezső közölte — az érintettek a helyi taná­csoktól kaphatnak. A. I. Ismét divat kerekezni Az új kenyérnekvaló Újra divatba jött a biciklizés. A megnövekedett hazai igény legnagyobb részét a Csepel Művek kerékpárgyára elégíti ki. Ott évente 258 ezer darab kétkerekűt, 27-féle típusban, 40-féle változatban készítenek. Az utóbbi időszakban megváltoztat­ták a termékszerkezetet is. mert a vásárlók az egyszerűbb tú­ra- és kempingjárművek helyett a sport-, verseny- és BMX- kerékpárokat keresik az üzletekben A hőségben párolog a föld Kedvezmény az öntözőknek Június végéig 82 millió köb­méter vizet használtak fel ön­tözésre a mezőgazdaságban. Ez a mennyiség a szokásos első félévi mennyiségnek mintegy 50 százaléka; a csök­kenést a csapadékos időjárás indokolta. Július első felében azonban megváltozott a hely­zet: a sok napsütés és a hő­ség meggyorsította a talaj­nedvesség elpárolgását. A Ti­sza völgyében a talaj 50 cen­timéteres felső rétegében 60 százalék alá csökkent a növé­nyek által felvehető vízkész­let. ez az arány Szabolcsban és Borsodban már csupán 35— 52 százalék. Indokolt tehát a mesterséges vízpótlás, s en­nek megfelelően nap mint nap újabb nagyüzemi gazda­ságok kezdik meg a szántóföl­di növények, főleg a burgo­nya, a cukorrépa és újabban a kukorica öntözését. A gazdaságok ezúttal is ked­vezményben részesülnek: az öntözési vízszolgáltatás alap­díjának csupán 20 százalékát kell megtéríteniük, a 80 szá­zalékot az állami költségvetés fedezi. Az Országos Vízügyi Hivatal és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezésére most intéz­kedés történt arról is, hogy a legnagyobb napi áramfogyasz­tás háromórás időszakában felár nélkül használhassák a villamos energiát azok a nagy automatikus öntözőberende­zések, amelyek éjjel-nappal működnek. Az OVH szakem­berei azzal számolnak, hogy július utolsó harmadában az öntözésre berendezkedett gaz­daságok túlnyomó része meg­kezdi a mesterséges vízpótlást. A folyók, tavak és tározók eh­hez elegendő vízkészlettel szol­gálnak. Jogvédelem Fest megyében A termelőszövetkezetek é: közös vállalatok jogvédelme illetve a szövetkezeti jogse­gélyszolgálat megszervezése a Mezőgazdasági Szövetkezetek Pest Megyei Területi Szövet­ségének kiemelt feladatai közé tartozik. Szőkébb pátriánkban 71 szövetkezet és 38 közös vál­lalat jogi ügyeinek intézésével 169 főállású jogász foglalkozik. Tevékenységük keretében korábban javaslatot tettek a földjáradék kifizetésének mó­dosítására, illetve az agglome­rációs övezetben dolgozó ter­melőszövetkezetek és a háztá­ji föld pénzbeni megváltási ti­lalmának feloldására, vala­mint közreműködtek az ebből adódó konfliktusok rendezé­sében. A jövőben is javítják az egységes jogértelmezést, valamint közreműködnek tör­vénytervezetek előkészítésében és összegyűjtik a különböző jogi vonatkozású javaslatokat A körlevelek kiadása, a per­képviseletek és a társulási szerződések törvényességének betartása azonban megkíván­ja, hogy a mezőgazdasági szak­jogászok száma elérje leg­alább az 50 százalékot. Igaz ugyan, hogy a jogsegélyszol­gálati irodák szervezettsége a megyében 85 százalékos, szem­ben az országos 37 százalék­kal, ez az eredmény azonban még további javításra ad le­hetőséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom