Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-15 / 165. szám

PEST MEGYEI Viliin PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 16S. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. JÜLIUf! 15., SZERDA MA: A segítők a piacnak termeinek „Ezért aztán el­nézték nekik, hogy — m---------------------------------------- üdülőt vásároltak, ma jd kicsinosítva továbbadták, szert téve egy újabbra, ezúttal már saját maguknak. Miért ne vették volna tu­domásul, ha egyszer a hatóságok is jóváhagyták, hogy egy szakcsoport, ellentétben a jogszabályokkal, rendel­kezzék egy ilyen épülettel — vélekednek erről a ter­melőszövetkezetnél.” (3. OLDAL) tttsfvxor iokhan »Ez hatszorosa az országos " t átlagnak. Mi lehet a titok, Mssonynan s érdemes-e egyáltalán ' misztikumot, ne adj isten, csodát keresni? Aligha. Leg­följebb értelmes munkát.” (5. OLDAL) Megkezdődlek a külügyminiszteri tárgyalások Bohuslav Chnoupek Budapesten Ismerkedés a Gafgamente Termelőszövetkezettel Magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Budapesten. A képen: a Várkonyi Péter vezette magyar (jobb­ról) és a Bohuslav Chnoupek vezette csehszlovák delegáció a tárgyalóasztalnál f KmMalmeguúrta J“ a bátyját vosszakértő vélemé­nye szerint nem elmebeteg, de súlyos alkoholista, azt vallotta, hogy már nem emlékszik rá, miért haragudott meg annyira a testvérére. A gyújtogatásra sem tud ma­gyarázatot adni.” (6. OLDAL) Gattendorf bán ”A körzeti k osztályban sze- , ,, , replő helyiek egy hónapja a OS érasesc komplett Vasast fogadták, s akkor a piros-kékek 10-3-ra nyertek. Az itt már har­madszor vendégeskedő érdi gárda játékerejének isme­retében mondhatom, szorosabb csatában, de egyértelmű magyar győzelmet várok.” (7. OLDAL) Betörő „Közel kétévi szabadság­- , , _ m.. _ _ vesztés büntetésből szaba­a bíróság előtt dúlt Állampusztán Csernik Béla 35 éves budapesti alkalmi munkás. Apósához köl­tözött, akivel azonban nem tudott kijönni.” (8. OLDAL) Ráckevén az elsők között Búzát vágnak a gépek Magyar—lengyel megbeszélések Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvdselője jú­lius 13-án és 14-én Budapes­ten tárgyalt a kétoldalú kap­csolatokról és a két országot érintő nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdésekről Wla- dyslaw Gwiazda miniszterel­nök-helyettessel, a Lengyel Népköztársaság állandó KGST- k épviselőjével. Wladyslaw Gwiazdát ked­den a Parlamentben fogadta Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke. A szívélyes, ba­ráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József. Je­len volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. Kamarai ülés Kibővített ülést tartott ked­den a Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezetősége. Az ülésen megvitatták az MSZMP KB által a közelmúltban el­fogadott kibontakozási prog­ramnak a gazdaságra vonat­kozó feladatait, az ezzel kap­csolatos teendőket. A Közpon­ti Bizottság üléséről Beck Ta­más elnök tájékoztatta az ügy­vezetőséget. Bohuslav Chnoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghí­vására kedden hivatalos, bará. ti látogatásra hazánkba érke­zett. A csehszlovák diplomácia vezetőjét vendéglátója, Várko­nyi Péter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapes­ti és Kovács Béla, hazánk prá­gai nagykövete. Bohuslav Chnoupek délelőtt megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét a Hősök te­rén, majd megkezdődtek a hi­vatalos magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások a Külügyminisztériumban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen Várkonyi Péter és Bohuslav Chnoupek baráti­nak és gyümölcsözően fejlődő­nek értékelte a két ország kap­csolatait. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy kölcsönös a szándék az együttműködés további elmélyítésére, ami mindkét országban elősegíti a szocialista megújulást. Méltat­ták a két testvérpárt főtitkárai rendszeres találkozóinak je­lentőségét a magyar—csehszlo­vák kapcsolatok kedvező ala­kulásában. A nemzetközi helyzetet ér­tékelve hangsúlyozták: a Var­sói Szerződés, a Szovjetunió és más szocialista országok javas­latai és kezdeményezései jó alapot biztosítanak a béke fenntartásához és megszilárdí­tásához, az enyhülési folyamat kibontakoztatásához. A kül­ügyminiszterek tájékoztatták egymást arról a széles körű aktivitásról, amelyet Magyar- ország és Csehszlovákia e cé­lok jegyében a nemzetközi biz­tonság és együttműködés ér­dekében kifejt. Megállapító!, iák, hogy a külügyminiszté­riumok együttműködése jól szolgálja a két ország aktív nemzetközi tevékenységét. A tárgyaláson jelen volt Ko­vács Béla és Ondrej Durej. A csehszlovák külügymi­niszter délután a Pest megyei Ácsára látogatott, ahol a Gal- gamente Termelőszövetkezet munkájával, gazdálkodási eredményeivel, illetve a jó­részt szlovákok lakta település életével ismerkedett. Várkonyi Péter és felesége este díszvacsorát adott Bohus­lav Chnoupek és felesége tisz­teletére a Gundel Étteremben. A vacsorán a két külügymi­niszter pohárköszöntőt mon­dott. Pest megyében az elsők kö­zött kezdték meg a búza ara­tását tegnap reggel a rácke­vei Aranykalász Termelőszö­vetkezetben. Makád határában 123 hektáron nyolc kombájn vágja a rendet, a termelőszö­vetkezetben egyébként majd ezer hektárról kell a következő tíz-tizenkét napon betakarítani a termést. A ringatózó kalász kitelt szemeket rejt, jó hozam ígérkezik, hektáronként 5,5 tonnára számítanak. A két 106-os Claas dominá* tort idén állították először a táblákba, de a 105-ös testvé­rekre és a négy E—516-os NDK-kombájnra sincs panasz. Megtelnek a teherautók, irány a szárító-tisztító üzem. A mé­rések szerint az új kenyérnek* valót pillanatnyilag csak tisz­títani kell, hiszen nedvesség- tartalma körülbelül -14 száza­lék. Megbomlott az ivóvízellátás egyensúlya Vízkorlátozás több településen A tavalyihoz hasonló, de Magyarországon mindenkép­pen az átlagosnál nagyobb nyári hőség sok területen érez­teti viár kedvezőtlen hatását. Tegnap délután megérkezett szerkesztőségünkbe Szíjártó Tibornak, a Váci Dunámén ti Regionális Vízmű főtechnoló­gusának telexe, amely szerint a vállalat szolgáltatási terüle­tén megbomlott az ivóvízellá­tás egyensúlya. A kiépített vízművek a csúcsigényeket nem tudják kielégíteni amiatt, hogy a lakosság nemcsak ivó­vízként és tisztálkodásra hasz­nálja a hálózatból érkező vi­zet, hanem meglehetős inten­zitással locsolják a kerteket, védve a hőség, szárazság hatá­saitól a növényeket. Ennyi vi­zet azonban nem tudnak szol­gáltatni. s ott, ahol folyóból, patakból, csatornákból, ásott kutakból nem tudnak öntözni, most le kellene mondani erről a lehetőségről. A locsolással jelenleg a víztermelés 30—40 százalékát használják el a fo­gyasztók. A múlt hét végén a Duna bal parti településein, Csömör, Az elmúlt egy-másfél évben valamelyest javult a.í iparvál­lalatoknál a munkavédelmi helyzet; az üzemi balesetek sz ma összességében 6 száza­lékkal csökkent. Ez azonban távolról sem kielégítő, hiszen egy év alatt 104 halálos kime­netelű baleset volt a vállala­toknál. s ez arra figyelmeztet, hogy a munkavédelemmel még fokozottabban kell foglalkozni az iparvállalatok vezetőinek. Az ipar munkavédelmi hely­zetéről kedden tájékoztatták az újságírókat az Ipari Minisz­tériumban. A minisztérium felkérésére a Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet megvizsgálta a balesetek okait. Az iparválla­latok az idén is, csakúgy mint tavaly, 10—11 milliárd forin­tot fordítanak munkavédelmi beruházásokra. Ilyen jellegű Csornád és Nagymaros hidro- üoros övezete kivételével, még zavartalan volt az ivóvíz-szol­gáltatás. Az elmúlt évektől el­térően, a fejlesztések eredmé­nyeként, Gödön és Dunakeszin is megfelelőnek mondhatták az ellátást. A Duna jobb parti te­lepülésein a már említett mér­téktelen öntözés következtében több község területén volt néhány órás vízhiány. Így tör­tént ez például Dobogókőn, Visegrádon, Dunabogdányban, Tahiban, Csobánkán, Pilisvö- rösváron és Pilisszentivánon. A legsúlyosabb helyzet Soly­máron alakult ki, ahol szom­baton 11 órától a magasabban fekvő részeken csak lajtko- csikból sikerült ivóvizet szol­gáltatni. Az egyensúly megtartása ér­dekében a helyi tanácsok és a megyei tanács rendelkezése szerint július 15-én reggel 6 órától másodfokú vízkorláto­zás lép életbe Dömösön, Do­bogókőn, Visegrádon, Duna­bogdányban, Tahiban. Leány­falun, Szentendrén, Pomázon, Csobánkán, Pilisszentkeresz- ten, Pilisvörösváron, Pilis­fejlesztéseiket beépítik válla­lati tervekbe is. Létrehozták az Ipari Bizton­ságtechnikai Koordinációs Iro­dát, amely időről időre feltér­képezi egy-egy ágazat techno­lógiáit, hogy azok mennyire felelnek meg a munkavédelmi követelményeknek. Jelenleg éppen a könnyűiparban tarta-- nak ilyen vizsgálódást. Hat 1 utató-fejlesztő vállalat és gép­tervező iroda részvéteiével pe­dig társulás jött létre, felada­tuk az iparban fellelhető új munkavédelmi eljárások elter­jesztése. A minisztérium kezdemé­nyezésére felgyorsult az ága­zati biztonságtechnikai. szab-' ványok felülvizsgálata, kor­szerűsítése. Tovább folytatódik' a vállalati középvezetők mun­kavédelmi kiképzése is. szentivánon, továbbá Solymár, Budakalász, Üröm, Pilisboros- jenő és Csornád területén. Ti­los a parkok, közterületek, ker­tek tömlős locsolása, a gépko­csik hasonló módon történő mosása a nap minden szaká­ban. A Dunakanyar strandfürdői a hét végén már a délelőtti órákban megteltek, a szent­endrei pap-szigeti strand kivé­telével. A vízművek a közön­ség figyelmébe ajánlja, hogy itt az átlagosnál kisebb a for­galom. Minden szempontból kérik a fogyasztók megértését és köz­reműködését, hiszen ez saját érdekük is. A Claas dominátor teherautóra ömlcszli a búzát (Vimola Károly felvétele) FALUN ÉS VÁROSON V olt idő, amikor egy- egy iparvidék szimbó­lumát a füstölgő gyárké­mények jelentették. Ma ugyanezeket az égre rnere- dező építményeket figyelik kritikus szemmel ,a város- szépí.tők, emlegetik, baljós előjellel • a ’környezetvédőik. Amivel , "évtizedeken át büszkén.' békés összhang­ban élt az ember, az egy-. szeriben feszültségforrássá,, mindennapi beszédtémává • .vált.- , Janus-arcú az ü^y, mért- az egykor állami beruhá­zásban létrejött vállalatok­nak ma. az önállóság ko- - rában, jórészt saját forint­jaikból kell megfizetniük' a ■ tanulópénzt azért, amire • akkoriban nemigen figyel­tek. A Cement- és Mész­művek váci gyára például több millió forintot fizetett az utóbbi években lég­szennyezési bírság cím in. s hasonló összeget, kóstálnak azok a berendezések is. mé­lyeket pótlólag szereltek fel. az általuk nyújtott vé­delem viszont igencsak hé­zagos. Legutóbb az Országgyű­lés nyári ülésszakán került terítékre a környezetvéde­lem ügye. Az államtitkár is 'így fogalmazott: sokat tet­tünk. de még mindig nem eleget. A hatodik ötéves tervben a közvetlen költsé­gek 32 milliárd forintot tet­tek ki, ugyanez az összeg a jelen tervidőszakban 47 milliárd. Ezt a pénzt nem . szabad sajnálni, mert e rá­fordítások nélkül még to­vább romlanak az élet mi­nőségét lényegesen befolyá­soló feltételek. Tudnunk kell,, hogy a környezet meg­óvása nem kizárólag bei- ügy. annak nemzetközi, ■társadalmi és politikai vo- natkozásgi is vannak. Jog­gal emelhetnének szót pél­dául szomszédaink, ha a közös határon átlépő Duna feltűnően szennyezettebb Tenné a megszokottnál, és ugyanígy tiltakozhatnánk mi is hasonló esetben más­nál. A környezet védelme . azonban nem elsősorban a nagy politikán, hanem az adott kis közösségeken mú­lik. A természet szere tété­re és megóvására kis kor­tól nevelni. tanítani kell az embert. Jó alkalmat nyúj­tanak erre a családi kirán­dulások. amikor a gyermek nem azt látja, hogy a tíz­órai elfogyasztása után ha­nyagul eldobják a szülők a szalvétát. Ha esetleg el­hangzik a figyelmeztető mondat is: ..Ne törd le a fák ágait!' Csak ott gyújts tüzet, ahol arra az erdő gazdája megteremtette a lehetőséget!’’ Az ilyen ta­pasztalatokkal iskolába lé­pő emberpalánta később boldogan megy azokba a környezetvédelmi táborok­ba, melyekben ismeretei bő­vülnek, közben pedig, szin­te észrevétlenül maga is a természet szerelmesévé, őr­zőjévé válik. Ilyen tábort szervezett, már nem is elő­ször, a Pilisi Állami Park­erdőgazdaság. Magyar és külföldi középiskolások dol­goznak a budai erdőkben, s a példa remélhetőleg kö­vetőkre talál. Tudunk több ■megyei településről, ahol a népfront rendszeresen meg­szervezi a fásítási akciót, melyben a lakosság apra- ja-nagyia részt vesz. S ül­tessen bár mindenki csak egyetlen fát. ezzel a hol­napnak tesz nemes szolgá­latot. A környezet védelmének szerves része a város- és községszémtő munka. Csak örülhetünk annak, hogy e százados tradíciókat ma­gáénak valló mozgalom új­jáéledt. országossá vált. Bi­zonyítékául annak, hogya2 emberek szebbé, jobbá akarják tenni azt a helyet, ahol . élnek, amely otthonuk és szűkebb pátriájuk. A Város-Község Védő és -Szé­pítő Egyesületek Szövet­sége nemrégiben tartotta meg közgyűlését Győrben. Ott is leszögezték: ha nem védjük meg a kulturális környezetet, melynek színte­re a falu és a város, an­nak sérelme visszahat ma­gára a természeti környe­zetre is. Nemcsak életünk lesz szegényebb, hanem a legnemesebb érzéseink is veszélybe kerülnek. E szer­vezetek azért dolgoznak, hogy mindenütt megalakul­jon a település arculatát megőrző, a népesség meg­tartóerejét növelő közös­ség. A z e munkára vállalkozó egyesületek között üd­vözölhetjük például a bu­dakesziék szervezetét, akik sok más vállalásuk mellett rendszeresen gondozzák például az eddig senki gaz­dája nem volt hősi emlék­művet településük központ­jában. Augusztus 20-ra meghívták Budakeszire az összes olyan települést, melynek neve a keszi szól őrzi. A Keszi-találkozó nyilván jó alkalom lesz ar­ra, hogy a győri közgyűlé­sen elhangzott program megvalósulásához a maguk szerény eszközeivel is hoz­zájáruljanak. Fazekas Eszter Tájékoztató az Ipari Minisztériumban Munkavédelmi intézkedések

Next

/
Oldalképek
Tartalom