Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-14 / 164. szám

1987. JCLIUS 14., KEDD MST . .uh rnl 5 A romos zsámbéki barokk parasztházat Muszka Ibolya Éva filccel örökítette meg Valósággal lenyűgözte a társaságot Százórányi tudomány—tíz napban Csak át kell menni Burgeniandba A művelőúthoz kétféle úton J A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ága- £ zataiban dolgozó kutató-fejlesztő szakemberek minisz- ^ téri különjutalomra pályázhattak az idén a gyakorlat- f ban már megvalósult, jelentős gazdasági eredményt hozó ^ témákkal. Az első helyezést a gödöllői MÉM Műszaki ^ Intézet tudományos munkatársa, dr. Demes György és ^ háromtagú csoportja nyerte el: 70 ezer forintot kaptak ^ a szántóföldi növénytermelés művelőnyomos techno- í lógiájának és géprendszerének kialakításáért. Mikor jó a gyűjtőmunka? Éppen ezt a kérdést fejtegeti Pethő László, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola tanára, amikor a hátsó ajtón beoso­nok az előadóterembe. Aztán látom, dehogyis tudnám meg­zavarni a ben tie vöket: szemük — fülük-szívük — mind a vá­laszra figyel. Amiből azt is megtudhatják, hogy a jó adat­közlő fél siker, hogy hadd me­sélje el az életét az az öreg bácsi, hiszen sok érdekesség bukkan föl a hordaléknak tű­nő anyagban is. Föllapozom közben a zsám­béki honismereti tábor tema­tikáját. Ott fekszik a padokon mindenki előtt a Kis nyelv­művelővel és a szociográfiai munkafüzetekkel egyetemben. Most éppen a szociológia és a honismereti munka összefüg­géseiről hallunk. — A tábor talán nem is pon­tos elnevezés — magyarázza később dr. Kovács József, a Zsámbéki Tanítóképző Főisko­la nyelv és irodalom tanszé­kének tanszékvezető tanára, az egyik szervező. — Hiszen itt szakkörvezetőket képeznek, a részvevők vizsgáznak is. Sőt, B-kategóriás bizonyítványt kapnak... — Ezért támogatja a Haza­fias Népfront — kapcsolódik a beszélgetésbe Vecsei József, a HNF Országos Tanácsa mellett működő honismereti bizottság titkára. — Engem is nagyon érdekelnék ezek az előadások, mindennap eljövök Zsámbék- ra. Később is hasznát látom az itt szerzett tapasztalatoknak és ismeretségeknek. Hiszen a leendő szakkörvezetők mind munkatársaink lesznek. Nem lehet kihagyni Dr. Kovács Józsefné adjunk­tus, a főiskola művelődéstör­ténet szakos tanára eddig csak figyelt, de amikor a rendkívül bőséges program kerül szóba, elneveti magát: — Ez a második ilyen tábor nálunk a főiskolán — kezdi. — Már tavaly is soknak talál­tuk az anyagot. Mostanra ke­vesebbet terveztünk. Aztán nem is egy olyan előadó je­lentkezett, akit kénytelen-kel­letlen kihagytunk, hogy vajon lesz-e az idén is hasonló ren­dezvény, mert szívesen jön­ne... Így történhet meg végül, hogy a tíz nap alatt mintegy százórányi tudományt szed­hetnek magukba a részt vevő fiatal pedagógusok. Hamarjá­ban nem is tudom, mely té­mákat soroljam fel. Értő szak­emberek boncolgatják a honis­mereti mozgalom és a földrajz, a műemlékvédelem, a pénztör­ténet, a népi gyógyászat, a földrajzinév-gyűjtés, a régészet kapcsolatait. — A szemináriumon, illetve konzultáción tovább faggat­hatjuk az előadókat — meséli Palásti Béla népművelés szak- kollégista, a zsámbéki főiskola harmadéves hallgatója és KISZ-tikára. — Hiszen a hely- történeti tevékenység szerve­sen illeszkedik a tanítókép­zéshez. Én például az abonyi színjátszásból fogom megírni a szakdolgozatomat. November­ben kezdtem gyűjteni az anya­got. Ott lakom, és színjátszás­sal is foglalkozom. Nemcsak jegyzeteket, hanem rengeteg ötletet, tanácsot kapunk, ame­lyek segítenek bennünket. Társa is akadt ebben a mun­kában: Molnár Béla harmad­éves, aki a feladat első részét végzi el. A XIX. századtól 1918-ig dolgozza fel a témát. Ezt már szinte az ajtóban mondja, ugyanis tanulmányi kirándulásra indulnak. — ő a mi fotósunk — mu­tat rá dr. Kovács Józsefné —, a tábor életéről készült képek­ből kiállítást is rendezünk majd ... Mindig tárt ajtó Valóságos átjáróház a 124-es terem, ahol beszélgetni próbá­lunk. A táborok időszakára itt rendezték be az információs irodát. Ajtaja mindig tárva. Fiatal nő lép be rajta — fehér blúzban és piros szoknyában. Lanczendorf Zsuzsa győri ta­nítónő. — Itt végeztem Zsámbékon — mutatkozik be —, most visz- szatértem. Tavaly nyáron már részt vettem a szakkörvezető­képzésben, de itt mindig ta­nul valami újat az ember. Az én hetedik-nyolcadik osztályo­saim a Győr melletti kis fal­vakban gyűjtenek helytörténe­ti anyagot. Számomra a föld­rajzinév-gyűjtés és a szocioló­gia témája volt eddig a legér­dekesebb. Hasznomra válik az is, hogy gyakorlatra tettem szert táborszervezésben és -vezetésben. Azt gondoltam, könnyű kér­dés: melyik előadás tetszett a legjobban? A jelenlevők egy­másra néznek, s hárman is mondják egyszerre: Mindegyik! Tovább erősködöm. — Dr. Andrásfalvy Bertala­né, az MTA néprajzi kutató- csoportjának vezetőjéé — szó­lalnak meg ketten is. Egymás­ra néznek: — Higgye el, nem beszéltünk össze! — bizony­gatja Szarka Anikó, aki Bony- hádról jött, s egyébként szek­szárdi főiskolás — valósággal lenyűgözte a társaságot. — Olyan összefüggéseket vi­lágított meg a néprajztudo­mány és a honismeret kö"ött, amelyekről eddig fogalmunk sem volt — összegzi a másik „fél”. Palásti Béla. — A mi főiskolánkon, Szek- szárdon, nincs hagyománya a honismereti munkának — mondja Vrlich Krisztina főis­kolai hallgató. — Ha sikeresen vizsgázunk, Anikóval együtt megszervezzük a szakkört a gyakorlóiskolában. Azért jöt­tünk ide. mert ez az egyetlen központi szakkörvezető-képző tábor. — Csupán azt hiányolom, hogy kevés szó esik a környe­zetvédelmi tevékenységről — szólal meg Gyöngy Oszkárné Szabó Ildikó, aki levelező ta­gozatos népművelő szakkollé­gista Zsámbékon, s Gödöllőn lakik. — Pedig ez a téma is szorosan kapcsolható a honis­merethez. Nekem egyébként Gémes Balázs régész előadása tetszett a legjobban, ő a népi gyógyászatról szólt. Kaptunk adatlapot, kutathatunk a kör­nyező kisebb falvakban. Ha kitöltjük a lapot, visszaküld­jük — ezáltal bekapcsolódunk az országos önkéntes gyűjtő- hálózatba. Elbúcsúznak. A három lány Bodnár Ede grafikusművész vezetésével Melocco Miklós szobrászművészhez készül lá­togatóba. Ok ugyanis a rajzos kiscsoporthoz tartoznak. XVI. századi dráma A Zsámbéki Tanítóképző Fő­iskola egyre több tábornak ad otthont. Vajon milyen ezek egymásra hatása:, tudnának-e közösen dolgozni? Dr. Kovács József hallgat egy sort, mielőtt válaszol: — Van nekem egy nagy ál­mom. Fönnmaradt a XVI. szá­zadból Sztáron Mihály egy drá­mája, s egy másik is töredé­kesen. Lehetne a kettőből egyet összeállítani. Bicskey Gá­bor, a művelődési ház művé­szeti vezetője rendezné, elő­adnák a honismereti tábor la­kói, s a protestáns zsoltárokat a zenei táborozok énekelhet­nék ... Hogy ez az álom megvaló­sul-e, még kérdéses. De az már biztos, hogy honismereti tábor — amely éppen a cikk megje­lenésekor zár — jövőre is lesz, s ötvenkilenc részvevője közül többen visszatérnek majd. Vennes Aranka Történt mindez a vakáció­akció keretében. Ügy vélem, mindenütt gond a gyerekek szórakozásának megszervezése a nyári szünidőben. A város szervezetei és lakosai most időben összefogtak, felmér­ték a lehetőségeket és meg­hirdették a programot. Min­denki segítőkész volt, így ke­rülhetett sor a televíziós lá­togatásra, az atlétikai verse­nyekre a DVSE-pályán, a me­sematinéra a művelődési ház­ban és még hosszan folytat­ható a sor a kutyaidomítástól a gyárlátogatásig. A résztve­vők számára pedig kis emlék­lapokat készítettek; egyik fe­lén az akció emblémájával, amit megtarthatnak maguk­nak, míg nevük és adataik sorsoláson vesznek részt. Prak­tikus ez az embléma, mert bár a program senki számára nem kötelező, mégis a szülők számára, akár igazolásul is szolgálhat: gyermekük tény­leg oda ment, ahová készült. A teljes kötetlenség egyben azt is megkívánta, hogy az érdeklődést a megfelelő pro­pagandával keltsék föl. Vá­rosszerte plakátok hirdetik az eseményeket, a rendezvények szerepelnek a művelődési ház programfüzetében is. a szóró­lapokból pedig minden iskola annyit kapott, hogy még a be­iskolázási körzeteibe is jutott. Riszter Magdi, aki szep­tembertől már nyolcadikos Ez a termelési eljárás a fej­lett mezőgazdásággal rendel­kező, intenzív búzatermelést folytató államokban — főként az NSZK-ban, Angliában és Hollandiában — már régóta ismert. Az 1982-ben alakult csoport ennek hazai viszo­nyokra történő adaptálására, illetve a nálunk használatos vető-, műtrágyaszóró és nö­vényvédő gépekre való alkal­mazására vállalkozott. Vetetten sorok — A kalászosok a tenyész- idő során többször és többféle kezelést igényelnek. A tavaszi gyomirtást, a kártevők és a kórokozók elleni védekezést akkor és ott kell elvégezni, amikor és ahol a növényeknek erre szüksége van — magya­rázza dr. Demes György. — Ezt földi gépekkel csak a jövendő termés károsodásával lehetett megoldani, különösen, ha már a gabona szárba szökkent. Ma­radt tehát az igen költséges légi úton történő növényvéde­lem és műtrágyázás. Csakhogy ennek alkalmazási határai korlátozottak: függ az idő­járástól, a munka sikerét aka­dályozzák a tereptárgyak. Szó­val, nem mindig az optimális időben, a megfelelő mennyi­ségben és helyen kapja meg a növény a számára fontos gondoskodást. És a jelentős el- sodródás miatt még a kör­nyezet is szennyeződhet. Mindezeket kiküszöböli a művelőnyomos termelési el­járás, amely már a vetéskor számításba veszi a területen majdan dolgozó gépeket és számukra vetetlen sorokból utakat alakít ki. Amelyeken aztán a növekvő termés há­borgatása nélkül közlekedhet­nek, s a fejlődési rendellenes­ségek korai felismerésével a fertőzés, betegség kezelése idő­lesz, például az iskolai plakát alapján . beszélte meg húgával és két unokatestvérével, hogy szeretnék megismerni a tele­víziót. De volt olyan kislány is, akinek a mamája délelőtt a munkahelyről szólt haza, hogy erről el ne feledkezzenek. És akadt nagyapa, aki az unoká­ját hozta el. A csoportot Illés György, a tv-híradó riportere fogadta, akinek az egész szer­vezésben alapvető érdemei vannak. A különböző stúdiók­ban láthattunk montírozó­munkát, szinkronizálást, film­előhívást és -másolást. A hír­adó tevékenységéről • Rotter Zoltán főgyártásvezető szá­molt be. A csapat létszámából következett, hogy az egyes stúdiókba csak nehezen jut­hattunk be anélkül, hogy ne zavarjuk a munkájukat vég­zőket. Ezért egyedül a szink­ronnál láthattunk élő felvé­telt. Nem csoda hát, ha gye­rekeknek ez tetszett a legjob­ban. Persze az is igaz. hogy így érteUék meg igazán, tu­lajdonképpen mit is látnak. Hiszen voltak elsős, másodi­kos kisdiákok is. akik még nem mindig tudták követni a technikai eszközökről szóló, időnként kicsit túlzottan tudo­mányos magyarázatokat. Szá­mukra a program befejezése, egy rajzfilm megtekintése je­lentette — azt hiszem — az igazi élményt. Szabó Z. Levente ben megtörténhet. A béltartal­mat és terméshozamot ked­vezően befolyásoló nitrogén- műtrágya könnyen mozgó táp­elem: csapiadéit, víz kimoshat­ja a talajtiól. Nyompárokhoz igazítva — A művelőnyomok létesí­tésével természetesen felvető­dött az 5—7,5 százalékos ter­méskiesés lehetősége — foly­tatja dr. Demes György. — Kí­sérleteink során azonban ki­derült, hogy a csapások mel­letti sorok nagyobb kalászpro­duktivitásukkal lényegében ki­egyenlítik ezt a veszteséget. Miután az új módszer nagy­üzemi elterjesztése csak úgy lehetséges, ha a kialakított nyompárok összhangban van­nak a földeken dolgozó vető, műtrágyázó és növényvédő gé­pek munkaszélességével, a szakemberek egyrészt a ha­zai, meglévő készletből válo­gatva, változtatásokat javasol­va párosítottak, másrészt a Debreceni Mezőgép Vállalattal közösen fejlesztettek ki hiány­zó masinákat, teljessé téve ez­zel a technológiát. Amely a kísérleti szakasz lezárásával futótűzként terjedt el az országban, a KITE Iparinö- vény-termelési Együttműkö­dés, az Iparszerű Kukorica­termesztési Rendszer, a KSZE Agrárfejlesztő Közös Vállalat partnergazdaságainál. Ez utób­bi társulás például — amely­nek tagja jó néhány Pest me­gyei mezőgazdasági nagyüzem is — 1986-ban még csak 27 ezer hektáron vetett őszi búzát ez­zel az eljárással, az idén már 80 ezer hektáron. Hiszen a vizsgálati adatok szerint a ga­bona több mint 14 százalékkal jobb termést hozhat így, mint régen, Ketten ugyanazt A KSZE-hez tartozik a Herceghalmi Kísérleti Gazda­ság is, ám meglepő módon mégsem onnan értesültek a módszer hazai kidolgozásáról. Merthogy ők maguk láttak hozzá a meghonosításhoz. — Csak át kell menni a határon Burgeniandba, hogy az ember a gyakorlatban meg­győződhessék az eljárás elő­nyeiről — jegyzi meg Göndöcs Gábor főmérnök. — Mi abból indultunk ki, hogy bevezetésé­nek alfája a folyékonynitro- gén-műtrágyázás technológiá­jának kidolgozása és gyártásá­nak megoldása. 1978-tól foglal­Innovációra, műszaki fej­lesztésre szakosodott szerveze­tet hozott létre tizenkét ipa­ri szövetkezet. A gazdasági társulás — amely kft. formá­ban működik — vállalkozó ipari szövetkezetek új piaci lehetőségeinek felkutatására, segít a termelési szerkezet korszerűsítésében, új techno­lógia bevezetésében, műszaki újdonságok elterjesztésében! Erre azért van szükség, mert az ipari szövetkezeteknél — elsősorban a kisszervezeteknél — a műszaki fejlesztés lassú, elmarad a piaci igényektől. Ezek a kisszervezetek jól kép­zett szakemberekkel rendelkez­nek. de sok esetben megfelelő menedzselés híján nem tud­ják kellően kihasználni lehe­tőségeiket. Az új szervezet ép­pen arra vállalkozik, hogy összehangolja az ország kü­lönböző területein fellelhető piaci igényeket és termelési lehetőségeket. Ennek érdeké­ben adatbankot hoz létre, technológiai áganként gazda­sági adatokat gyűjt, tárol és szolgáltat. A nyilvántartásra nagy teljesítményű számító­kozunk ezzel a témával — a ’80-as évek elején működő Nitroprogressz Társulás kísér­leteibe is bekapcsolódtunk —, és az idén már 3 ezer tonna ilyen tápanyagot állítottunk elő. Folyékonyműtrágya-tele- peink ellátják partnereinket szerte az országban. Gondoltak a vegyszer és műtrágya kijuttatásához szük­séges modern művelőutas gé­pekre is, egy 'teljes albumnyi fénykép dokumentálja kísérle­teiket és eredményeiket. Évek­kel ezelőtt elkezdődött koope­rációs együttműködésük a hol­land Hőegen céggel, ők adják a 24 méteres munkaszélességű permetezők gyártásához a mindentudó szórókeretet és vállalják a nyugati értékesí­tést. A herceghalmiak külföldi sikereit csak alátámasztja, hogy az idén világbanki ten­dert nyertek teljesen auto­matizált masinájukkal, lekö­rözve neves NSZK-, francia, holland cégeket, de a Debre­ceni Mezőgép Vállalatot is. Hozzáfogtak a 18 méteres mű­velőutas permetező, mitrogép és szuszpenziós gép hazai fej­lesztéséhez. már 30 kísérleti példány dolgozik földjeiken. Egyelőre 1500 hektárnyi terü­leten vetettek búzát az új el­járással és. , 5—10 százalékos termésnövekedéssel számolnak. Nyerhettek volna Az iméntiek elújságolása után a főmérnök rezignáltan csak annyit mond: — Elkerülte figyelmünket ez a pályázat. Pedig ha benevez­tünk volna rá. talán még meg is nyerjük. Hiszen tettünk ér­te valamit... Most végeredményben egy­mástól függetlenül két helyen is kidolgozták az eljárás meg­honosítását. Létezik ugyebár a tavaly elkészült és az idén pá­lyázatot nyert munka, s a herceghalmiak több éve. csöndben folyó kezdeménye­zése. Különbség van köztük persze: az előbbi kompletten és tudományosan dolgozza fel a témát — sőt már tovább­fejlesztik a magasra növő kul­túrákra is —, az utóbbi rész­legesen elsősorban a kísérleti gazdaság szempontjai, lehető­ségei, érdekei alapján. No meg abban is eltér a kettő egymás­tól, hogy míg a debreceni Mezőgép kifejlesztett gépeivel a tavaszi Budapesti Nemzet­közi Vásáron mutatkozott be először a nagyközönségnek, ad­dig a herceghalmiak tavaly mintegy 30 millió forintért ad­tak el itthon a sajátjukból. Ebben az évben pedig már 130 millió forintos értékesítést ter­veznek. Igaz, az övék valami­vel drágább, mint a debrece­nieké. Tóth Andrea gépet állítottak üzembe. A gazdasági társulás szakembe­rei arra számítanak, hogy e szolgáltatásuk elsősorban az építőipari és a gépgyártással foglalkozó szövetkezetek köré­ben lesz keresett. Egyre több szövetkezet ke­rül kapcsolatba hazai bankok­kal, pénzintézetekkel és kül­földi szervezetekkel. Nehezíti azonban a kapcsolatok fejlesz­tését, harmonikus együttműkö­dés kialakítását, hogy nem is­merik kellőképpen, a pénz­ügyekkel, a külkereskedelem­mel kapcsolatos jogszabályo­kat. Az új társulás ebben is segítséget nyújt az ipari szö­vetkezeteknek, vállalja, hogy összeállítja a hitelkérelmüket, illetőleg megszervezi a külföl­di partnerrel folyó tárgyalá­sokat. E munka eredménye­ként máris megkezdték egy gázégőgyártással foglalkozó olasz—magyar közös vállalat előkészítését, egy osztrák— m,agyar közös vállalatot pedig a magyar ásványvizek külföl­di forgalmazására terveznek létrehozni. Dunakeszi gyerekek a televízióban ' A vakációakció keretében A titkok és technikai csodák világa a televízió. Bár egyes mű­sorok igyekszenek bepillantást engedni az itt dolgozók életé­be és munkájába, mégis a személyes tapasztalat az igazi. Am erre keveseknek van lehetőségük. Huszonnyolc dunakeszi kjs- és nagydiák azonban szakavatott vezetők segítségével bejár­hatta az egész épületet, és megismerkedhetett a tv-híradó stábjának feladataival, illetve az- őket segítő technikai eszkö­zökkel és munkafolyamatokkal. Ipari szövetkezetek társulása Új piacokat keresnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom