Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

A PEST MEGYEf HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ■ V--------—------------------- - --------------- ------ ------------------------------­XX XI. ÉVFOLYAM. 182. SZÁM 1987. JÜLITJS 13.. HÉTFŐ fiz szb-tiikár reményei fi mai lioiiiapra már kevés lesz Balázs Sándor, az Évig ceglédi leányvállalat minőség- ellenőrzési osztályának veze­tője 1969 óta a szakszervezeti titkári teendőiket is ellátja. Nem akárhogyan. Alig több, mint egy hónapja a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés tulajdonosa. Balázs Sándor különben is régi „bútordarab” a ceglédi gyárban. Aki harminc évet tudhat miaga mögött egy he­lyen, az már igencsak hűsé­gesnek mondható. Munkáját 1977-ben is elismerés követ­te, akkor a SZOT ezüst foko­zatát kapta. A meó munkáját pedig 1963 óta irányítja a haj­dani vasöntödéi rajzoló. ::::: ::::: — Volt úgy, még a hőskor­ban, hogy mindenkit névről ismertem, de akkor 250—300 ember dolgozott a gyárban. Azóta sok minden megválto­zott. Bosszankodom is, amikor az újak nem becsülik eléggé a fáradozásainkat. De meg is értem őket, mert nem tudják, honnan indultunk el. Ma, ami­kor már az öltözőben is meg­marad a szappan, aztán a környezet is emberibb, étte­rem, bolt várja a dolgozókat, mindig a kezdetekre gondo­lok. A kitüntetésnek nagyon örülök, úgy érzem, hosszú évek alatt bizonyítottam, hogy gazdasági, politikai területen is megtettem, ami az erőmből tellett. — Milyen gondjaikkal ke­resik fel az emberek a tit­kárt? — A legkülönfélébbekkel. Például a nyugdíjasok. Írjak a leveleket, de jönnek szemé­lyesen is. Igyekszünk segíteni rajtuk, évente egy alkalommal segélyezzük az alacsony jöve­delmű nyugdíjasainkat. Idén azokat támogatjuk, akik 2800 forint alatti nyugdíjjal ren­delkeznek. Az eltöltött éveli számának megfelelően 1—3 ezer forinttal próbáljuk hely­zetüket javítani. Aztán a gye­sen lévőkre is gondolunk. Mostanában már nincs gond az óvodai elhelyezésekkel. — Érik-e csalódások? — Sajnos. Van úgy, hogy rosszulesnek a megjegyzések. Csak egy-két esetet mondok. Anyák napjára virággál lep­jük meg az itt dolgozó anyá­kat, de a gyesen lévőket és a nyugdíjasokat is. Voltak pá­ran, akik a virág árát érté­kelték, s nem a gesztust. Pe­dig mi rendszeresen és tiszte­lettel gondolunk az anyákra. Vagy a gyereknapi műsor. A plakáton ez áll: „10 éven alu­liaknak". Valaki a 10-es után odapingált egy egyest: „101 éven alulianak.” Hogy a 10 éven felüliek már nem számí­tanak? Mondom, ilyen aprósá­gok miatt bosszankodom néha. De a súlyosabb konfliktusok mindig a bérelosztás körül vannak. Vagy az üdülőjegyek­kel, főidényben, nyáron. Hiá­ba, kettőt nem lehet hatfeié osztani. Aztán nehéz minden­kinek eltalálni a szája ízét a létszám-átcsoportosítások­nál. Minket is a szükségesség visz rá. Ilyenkor a párttal kö­zösen tartjuk az üléseinket. Biztos, hogy még tgv sem tet­szik mindenkinek az adott in­tézkedés. — Itt van például a bérkér­dés ... — Minden bérrel és munka- fegyelemmel kapcsolatos kér­désre erősen figyelnem kell. A múlt év — az első a leány­vállalat életében — jó év volt, a jobbik év pontosabban. Amikor a rosszabbik jön, ak­kor is oda kell állni az em­berek elé. De jól együtt tu­dunk működni a pártszerve­zettel. Ezt most nem azért mondom, mert ezt illik mon­dani ... — Keményedik a világ a kapukon kívül, de a problé­mák bejönnek a gyárkapun belülre is. — Az emberek közül még sokan nem értették meg, hogy a gazdasági bajok szele megérintette a mi gyárunkat is. Nem érzik azt, hogy baj lenne. A munkaerő-ellátottság és az új adórendszer eddig nem tapasztalt feszültségeket hozhat. A helyzet keményedik, tudomásul kell venni. Amit ma teszünk, az holnapra már kevés lesz. Az év nem a leg- rózsásabban kezdődött, rende- léseliátottsági gondokkal kel­lett szembenéznünk, és az ex­porttal sem ment minden si­mán. A munka mennyisége is változik, a munka fajtája is. Ezért van szükség átcsoporto­sításokra. A szakszervezet ál­láspontja: az átcsoportosítás mellett ne csökkenjen jelen­tősen a bér. — Elbocsátások? — Hallottam már sok min­dent ezzel kapcsolatban, tájé­A Vasárnapi Hírek június 7-i számában jelent meg a Megújuló vasúti városkapuk című írás, mely egyebek kö­zött megemlíti, hogy folytató­dik az albertirsai állomás fel­újítása, ahol „... az utasok biztonságának növelése ér­dekében aluljáró is épül.. Az elmúlt héten 580—620 tonna körül alakult a Nagykő­rösi Konzervgyárba egyetlen napon beszállított zöldborsó- tömeg. Szó sincs már a nyers­anyag akadozásáról, ahogy azt az első napokban, hetekben megállapítottuk, a feldolgozó vonalak egyre közelebb jutnak teljesítőképességük határához. A termés mintegy 60 száza­lékát az I-es telep fogadja, itt négy töltősoron oszlik meg a temérdek szem, de szükség esetén bekapcsolják a munká­ba a félkilós tartalék vonalat is. Legutóbb 1250 tonna, kon- zervet „szalajtottak” le rajta, tőkés piaci megrendelésre, a többin pedig 5/4-es üvegek, 1/1-es dobozok sorakoznak sza­kadatlanul, 3-as és 4-es mére­tű szemekkel. • Az üzemben néhány éve munkába állított zsugorcsoma­goló részleg gépei a készáru nagy részét azon frissiben szál­lításra készítik elő a hazai, szovjet és az NDK-piac részé­re. Hatodikéig közel 7 ezer tonna borsókonzerv hagyta el az üzemet, a tervezett 14 és fél ezer tonna összteljesítmény­nyel összevetve elmondhatjuk, nagyjából úgy félidőnél tart a borsószezon. A felhozatal mértéke persze még emelkedni fog, vagy leg­alábbis jó ideig a jelenlegi szint körül tartja magát. A három műszakra oszlott üzemi kollek­tívának segítendő, 20 zalaeger­szegi diák kapcsolódott be a termelésbe, aztán jöttek „épí­tősök" is, s a fiatalkorúak al­kotta brigádot is számításba véve elmondható, úgy-ahogy „kivan” a létszám. Mivel a nap 24 óráját jobban beoszta­ni már nem lehet, a személyes többletteljesítmények mérté­koztatókat leginkább. Remény­kedem, hogy nem kerül rá sor. A szakszervezet érdekvé­delmi szerv. A munkához va­ló jog kérdéseinél is be kell lépnie, de az már nehéz ügy lesz. Bízunk benne, hogy elke­rüljük a „nehéz” ügyeket, de nem ülünk ölbe tett kézzel. A gazdasági vezetés megoldja a gondjainkat. Egyébként is a város bázisüzeme vagyunk, nem túlzás, ha azt állítom, az itteni hangulattól sokszor függ a város hangulata is. !:!!: — Nézzünk kicsit a holnapba is. — Jól tudom, hogy az el­ismerés a személyemnek szól, de azt is tudom, hogy a mun­kámat testületi munka, a tag­ság bizalma nélkül nem tud­nám elvégezni. Csak csapat­munkában tudok jól dolgoz­ni. És a csapattal együtt vál­lalni a konfliktusokat. Nem lehet a homokba dugni a fe­jünket. Nem tegnap kezdtem, a véremben van a szakszer­A Volán Hírlap június 18-i számában jelent meg Pálya­udvar épül Cegléden címmel rövid összefoglaló a Volánbusz ceglédi pályaudvara építésének jelenlegi helyzetéről, melynek átadását augusztus 20-ára ter­vezik. kén múlik, meg tudnak-e bir­kózni a napról napra szapo­rodó nyersanyaggal. — Kéthetes időtartamra túl­órát hirdettünk dolgozóinknak, s akik közülük mindvégig vál­lalják, azok számára a törvé­nyesen megszabott túlórabért kiegészítjük, így a főmunka­időben járó kereset dupláját kapják. Ez a kitétel ösztönzi az embereket, ugyanakkor a vállalat is szerzett garanciát, hogy a legkritikusabb napok­ban is mindenki a munkahe­lyén lesz — fűzte hozzá Ma­gyar Ambrus üzemvezető. — Nem közömbös az sem, milyen nyersanyag jön be a földekről. Az előkészítés mi­nősége éppúgy gátolhatja, mint elősegítheti az üzembeliek munkáját... — Valóban így van, de igaz ez a gazdaság szempontjá­ból is. Az odakint jelentkező technikai, technológiai prob­lémák rajtunk keresztül visz- szahatnak, hátráltatják a be­takarítás ütemét. A szállítmá­nyokról nem mondhatom, hogy jobbak mint a tavalyiak, de az ellenkezőjét sem. Az utóbbi napokban viszont jöttek téte­lek sok hüvellyel, törött szár­ral, s ez nagy gond, mert las­sítja a tisztítás ütemét. A szak­emberek most vizsgálják en­nek okát. — A szemekről mi a véle­ményük? — Zömmel jó közepes érett­ségi fokúak, de sajnos napról napra több kemény szem talál­ható. Az egyik Pest megyei gazdaságból hoztak olyat is. amit azonmód vissza kellett küldeni túlérett volta miatt. — A szóbeszéd szerint ta­karmányborsó is keveredett a vezet. Rab László Cegléd a hazai iapakhan Műszakban, túlórában joiiban beosztani már Ultrahangos készülék Talán néhány hét máivá Helyjegy Tisztelt Szerkesztőség! 1987. július 7-én férjemmel és só­gorommal kimentünk az állat­vásárba. Kismalacokat akar­tunk venni.. Sógorom szíves­ségből vitt el bennünket sze­mélygépkocsijával, hogyha sikerül üzletet kötni, akkor az állatokat hazahozza, ne. kell­jen cipekedni, hiszen már nem vagyunk fiatalok. A kocsit a temető melletti parkolóban hagytuk, gyalog mentünk be a vásár területére. Találtunk is kedvünkre való két kisma­lacot, amit meg is vettünk. De a kocsiban maradt a zsák, a sógorom kiment a parkoló­ba, hogy behozza a kocsit, be­letesszük a malacokat és irány haza. Igen ám, de a kapunál megállította a helypénzszedő és csak tízforintos helyjegy el­lenében engedte be a vásár területére. Hiába mondta, hogy ő nem eladni visz, fizet­nie kellett. Ha vásárolni megy az ember, és valamilyen jár­művel akarja elszállítani az állatot, akkor azért helypénzt kell fizetni? Tisztelettel: Bimbó Lajosné Cegléd, Összekötő út 48. ★ Osváth Ferenc, a Ceglédi Városi Tanács műszaki és ter­melésellátás-felügyeleti osztá­lya kereskedelmi főelőadójá­nak tájékoztatása szerint a helyjegyet az említett vásáron a gépkocsi helyfoglalásáért kellett fizetni. A ceglédi kórház új diag­nosztikai készülékkel gazdago­dik. Erről beszélgettünk dr. Sebők János kandidátussal. — A gyógyítómurikát min­dig megelőzi egy diagnosztikus tevékenység, a betegségek megállapításának folyamata. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyógyítás hatásos lehessen. Természetesen a betegséggel foglalkozó orvosokkal együtt a diagnosztikus munkában haté­konyan vesznek részt a radio­lógusok, röntgen- és laborató­riumi orvosok, a kórszövetta- nászok és citológusok is. A radiológia egyik új ága az ultrahang-diagnosztika, ami­kor az ember szervezetében levő elváltozásokat ultrahang egítségével mutatjuk ki, amely áthatol a szöveteken, és azok­ban semmiféle károsodást nem okoz. Ellentétben a röntgen­sugárral, amely maradandó károsodást eredményezhet, ha túl sok éri belőle a szerveze­tet. Az ultrahang a testben levő szöveteken különbözőképpen hatol át. Amennyiben ezt fel­fogjuk egy képernyőn, akkor kirajzolódnak az egészséges és beteg szervek. Nagy gyakor­lattal rendelkező orvos ezekből a rajzokból diagnosztikus kö­vetkeztetést tud levonni. A ceglédi kórházban eddig is működött egy igen kis telje­sítményű műszer, amely csak nagyon komoly elváltozások felfedezésére volt alkalmas. Így például a méhen belül fej­lődő magzat csontjainak, ko­ponyájának alakulását lehetett vele követni. A szülész és nő­gyógyász rögtön kereste az okot, ha elmaradt a fejlődés. Beavatkoztak, hatékony gyógy­módokat alkalmaztak. A Soros Alapítványhoz for­dultunk, s ennek eredménye az, hogy intézményünk egy új, nagy teljesítményű ultrahang- készülékkel gazdagodott, il­letve gazdagodik. Ugyanis pil­lanatnyilag még a berendezés nincs a birtokunkban, csak az értesítés. Ez a műszer rendkí­vül kicsiny elváltozások felis­merésére is képes. Története­sen a régebbivel két-három centiméteres, míg az új készü­lékkel akár néhány milliméte­res elváltozást is biztonsággal lehet megállapítani. Főleg a hasüregben vannak olyan szervek, amelyek a rönt­gensugár, és más vizsgáló el­járások számára hozzáférhetet­lenek. Elsősorban a hasnyál­mirigy tartozik ezek közé, amelynek a betegségei alatto­mosan fejlődnek ki. Amennyi­ben nem tudjuk azokat korán felfedezni, akkor előfordulhat, hogy olyan előrehaladott álla­potban ismerjük fel őket, ami veszélyezteti a beteg életét, és nem lehet hatékonyan gyógyí­tani. Az reméljük, hogy az új készülékkel nemcsak a has­nyálmirigyben, hanem a vesé­ben, mellékvesében, májban, fő verőérben, a mellette levő nyirokcsomókban látható ko­rai elváltozásokat felismerhet­jük. így ezeknek a betegségek­nek a hatékony gyógykezelése időben elkezdődhet. A korábbi berendezéssel a munka során az orvosok tapasztalatokat sze­reztek intézményükben. Természetesen soha nem egy ember dolgozik egy ilyen mű­szerrel. Ezt a munkacsoportot dr. Szepesi Gábor főorvos ve­zette, és az ő irányításával gyakorolták az ultrahangos ké­szülék használatát a kollégák. . Tehát már gyakorlott. szakom - berek fognak dolgozni az uj műszerrel. Hogy ez mikor lesz, nem tudjuk pontosan. Lehet, hogy néhány hét múlva. Mind­ez csupán hivatalos formasá­gokon múlik. F. F. Ittas állapotban... Sok a baleset Rendkívül sok a baleset mostanában — mondják a közlekedési szakemberek. A nagy meleg csökkenti az ész­lelési, és megnyújtja a cselek­vési időt. A lemenő nap fé­nye a szó szoros értelmében elvakítja a járművezetőket. Július 6-án este fél nyolc­kor, a 41-es út 16-os kilomé­terkövénél Mezei Erzsébet au­tóval elütötte az előtte hala­dó kerékpárost, aki sérülései­be belehalt. A kerékpárost iratok hiányában — legalább­is kedden még — nem tudták azonosítani. Ugyanezen a napon Bállá Géza ittas állapotban motorral rohant neki a Hold utca sar­kán álló villanyoszlopnak. Jú­lius 7-én hajnali fél ötkor a ceglédi piactér hátsó fertályán Vitai János csemőá lakos egy Zuk autóval gázolta el a 12 esztendős Vida Zoltánt, aki egy kézikocsit tolt. A kisfiú, akit öt hónapos kora óta neve­lőszülők gondoznak, súlyos arcosonttörést szenvedett. Helyesbítés Osváth Ferenc, a Ceglédi Városi Tanács műszaki és ter- melés-ellátásíelügyeleti osz­tályának kereskedelmi főelő­adója sérelmezte, hogy 1987. július 2-án megjelent cik­künkben (És akkor özönleni kezdett a nép) nevét elírtuk, illetőleg személyére a „tanács embere” kifejezést használtuk. Helyesen: Osváth Ferenc, a Ceglédi Városi Tanács műsza­ki és termelés-ellátásfelügye- leti osztályának kereskedelmi főelőadója. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Építészek és társadalom Mindenki a maga posztján lU.OgyaS! utcáink, tereink, városaink átalakulnak, nem­csak a múlt és a jelen válto­zása szembetűnő, hanem hatá­rozott divatáramlatok is leol­vashatók az épületekről. A házak formája, díszei egyre inkább tükrözik az építtetők anyagi viszonyait és kulturális igényeit — nem ritkán igény­telenségét is. Ám nemcsak a vékony vagy éppenséggel vas­tagabb pénztárcáról árulkod­nak az új otthonok, hanem szellemi alkotójuknak, az épí­tésznek a szakmai színvonalá­ról, ízléséről is. megbízatások, hanem nyo­masztó teher is. Különösen igaz ez napjaikban, amikor a környezetvédők szava nélkül is minden városlakó érzi, hogy kisebbedik körülötte az eszté­tikus tér, amikor zsúfoltság­ban éljük le életünk nagy ré­szét. Az építésztársadalom tag­jait erős kohéziós erő köti össze, és a szakma iránti tisz­telet megköveteli azt is, hogy a tervezők a hagyományaik megőrzésére, egyúttal megújí­tására törekedve alkossanak. Ehhez nemcsak az építészet örténetébeh kéil" jSratöShák A sikeres alkotó számára — ha elkötelezetten műveli hi­vatását — nemcsak dicsőség a hírnév, az egymást hozó Rém lelet szállítmányokba. Mi az igaz­ság? — Nos a vetőmagkeveredés­ből vagy a természetes fajta­visszaváltásból eredően ez elő­fordul. kis mennyiségben most is észrevettük a takarmány- borsó jelenlétét, és megtettük a szükséges intézkedéseket. A fogyasztóknak nem kell attól tartaniuk, hogy találkoznak ilyen konzervvel, ugyanis a feldolgozás folyamán a takar- mányborsószemek színe meg­változik. s menet közben sze­lektálhatok. Munkatársunkkal a Il-es te­lepre is ellátogattunk, ahonnan fényképeket hoztunk a „borsó­sok” megfeszített munkáját il­lusztrálandó. Először Fritsche Endréné nyersanyag-minősítő birodalmába tértünk be. ép­pen a fokolás pillanatában. A borsóminta érettségét mecha­nikus erőkijelző szerkezettel, az úgynevezett finométerrel állapítja meg. A túrái Galga- mente Tsz újmajori korai faj­tája is sürgeti az aratókat, ro­hamosan keményednek a sze­mek. Ez már F 55 folios jelzést kapott (felső kép). Bent az üzemben kilós dobo­zokba töltik a léhax-észektől alaposan megtisztított, előfő- zöit terményt, s miután a fel­ön tőlevet is hozzáadták, Nagy Jánosné automata zárógépe alá sorakoznak az edények (kö­zépső kép), innen pedig meg­állás nélkül mennek tovább a feneketlen gyomrú Hunísterbe. A folyamatos működésű steri­lező jóval száz fok fölötti hő­mérsékletű vizében a serlegek műszakonként 100 ezer dobozt sétáltatnak meg. A gép beada­goló rendszerére Tökei Karo­lina felügyel (alsó kép). My. J. lenniük, hanem a társművé­szetektől kezdve a társada­lomtudományokon át a min­dennapi életig — az élet tel­jességében. Enélkül nem alakíthatnának ki élő kapcsolatot megbízóik­kal, akiknek pénzéből épül­nek az új lakások. És itt sem csupán tankönyvízű emberis­meretről van szó, hanem köz­vetlen, partneri együttműkö­désről. Szerencsére ez ma már nemcsak az építész és az építtető személyiségétől függ: a legújabb jogszabályok sze­rint a tervező kötelessége az is, hogy a engedélyezési ok­mányokat megszerezze a he­lyi tanácstól és a — most már ugyancsak kötelező — felelős műszaki vezetővel együttmű­ködve őrködjék a szakszerű kivitelezésen. •••• Ezek a jogszabályok nem azért születtek, hogy tovább nehezítsék a magánépítkezők amúgy sem könnyű helyzetét, hanem hogy kötelező norma­ként írják elő a biztonságos, tartós épületkivitelezést. Ezen belül az esztétikai jegyeket mindenki maga választhatja meg, de ezzel egyenrangúan fontos szempont lett a taka­rékos építkezés, a környezet védelme és nem pusztítása, hanem értő kezű gazdagítása. Városaink, erdőink, vizeink anélkül is pusztulnak, hogy az ember ügyetlenségével siettetné azt. A természeti fo­lyamatokba beavatkozó társa­dalom ma már igyekszik leg­alább egyensúlyban tartani a kincsek kiaknázását, a pusztí­tást és az új teremtését. Ha egy csúf. környezetéből kirívó há­zat látunk, először az elrondí­tott utcaképet sajnáljuk, az­tán a természeti látvány egyensúlyának megbomlását, ami elkerülhető lett volna, ha az építész, a megbízó a kivi­telező és az építkezésen őr­ködők, mindenki a maga posztján, előrelátóan, megfon­toltan végezte volna a mun­káját. R. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom