Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-13 / 163. szám
1987. JtlLIUS 13., HÉTFŐ A Pravda nemzetközi szemléje Az emberiség közös megegyezés A héten Moszkvában és Bécsben tartott tárgyalások résztvevői arra a közös véleményre jutottak, hogy a nemzetközi életben meg kell erősíteni a háborút elvető, a békére, az emberiség előtt álló feladatok közös megoldására irányuló gondolkodást — írja vasárnapi nemzetközi szemléjében a Pravda. Richard von Weizsäcker szovjetunióbeli látogatását értékelve a lap emlékeztet arra, hogy szovjet részről sohasem tettek egyenlőségjelet a német nép és a náci rezsim közé, és nem a német népet tartják vétkesnek azokért a szenvedésekért, amelyeket a hitleri agresszió okozott a Szovjetuniónak. Ä Szovjetunió és az NSZK, amikor 1970-ben aláírta a moszkvai szerződést, elvetette a múltat és ajtót nyitott a jövőbe. Ugyanakkor, amikor a Rajna partjairól olyan kijelentések hallatszanak, hogy a „nemét kérdés”, úgymond nincs lezárva, hogy a „keleti területekkel kapcsolatban nem minden világos” és hogy Jalta és Potsdam nem „jogszerű”, akkor kétség ébred az iránt, hogy az NSZK vezetése kész következetesen tartani magát a szerződéshez. Súlyos hibát követnek el azok, akik Nyugat-Berlint európai robbantógyutacsként, a provokációk forrásaként akarják felhasználni — figyelmeztet a Pravda, majd kifejezi azt a reményét, hogy az NSZK latba veti befolyását a , Nyugat-Berlinre vonatkozó megállapodás szigorú betartása érdekében. A Pravda emlékeztet arra, hogy a genfi tárgyalásokon ma kirajzolódnak annak a megállapodásnak a körvonalai, amelyek megszabadítanák Európát a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakétáktól. Ezzel kapcsolatban sajnálatos, hogy az NSZK ■ezzel ellentétes álláspontot foglal el a területén található Pershing—1A rakéták kérdésében. Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő bécsi látogatása során szintén a nemzetközi tf, veszélyes szakasz a Peszsa-öböf térségében Amerika és a „tankhajócsata rr Üj, rendkívül veszélyes szakaszába lép néhány nap múlva az iráni—iraki háború, amikor a Fehér Ház tervei szerint 11 kuvaiti tartályhajóra amerikai zászlót tűznek ki, s az Egyesült Államok haditengerészete kíséretet biztosít útvonalukon — írja a Pravda vasárnapi nemzetközi összefoglalójában, s emlékeztet arra, hogy az amerikai légierő gépei — az Arab-tengeren hajózó Constellation repülőgép-hordozóról felszállva — már megkezdték a járőrözést a Perzsa-öböl légterében, Az amerikai lépések tovább fokozzák a feszültséget a térségben s közeledik az a kritikus pont, amikor a regionális konfliktus nemzetközi válsággá alakulhat át — állapítja meg a szovjet lap. A „tankhajóháborúban” eddig több mint 320 hajó sérült meg, de a szemben álló felek nem tudták komolyan megzavarni az olajszállításokat. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a katonai jelenlét növelését szorgalmazó Egyesült Államok tizedannyi- ra függ a térség olajától, mint Japán, s csak hatodát importálja a nyugat-európai vásárlásoknak. A Szovjetunió teljes mértékben támogatja az'ENSZ keretében tett erőfeszítéseket a konfliktus rendezésére, s a Biztonsági Tanács más tagjaival együtt azonnali tűzszünetre szólít fel, a csapatoknak a nemzetközileg elismert határok mögé történő visszavonását követeli — hangsúlyozza a Pravda. A szovjet kezdeményezések értelmében a lehető legrövidebb időn belül ki.kell vonni a térségből azokat a hadihajókat, ame~CsA K RÖVIDEM. HELMUT I$QHL nyugatnémet szövetségi kancellár vasárnap egyhetes hivatalos kínai látogatásának első állomására, Sanghajba érkezett. A nap folyamán Kohl látogatást tett a nyugatnémet haditengerészet sanghaji kikötőben horgonyzó kiképzőhajóján, majd este továbbutazott Pekingbe. A BRIT hadügyminisztérium a Mail on Sunday értesüléseire reagálva vasárnap elismerte, hogy az elmúlt 25 évben embereken is — állítólag önként jelentkezőkön — vizsgálták az új vegyi fegyvereknek a szervezetre gyakorolt hatását. Évente mintegy 200 embert vontak be a délangliai Porton Down Kutatóközpontban folytatott kísérletekbe, amelyek célja annak kiderítése volt, hogy mennyire lehetnek hatékonyak az egyes vegyvédelmi eljárások egy esetleges háború esetén. lyek nem a parti államok haditengerészetéhez tartoznak. Washington azonban nem mutat készséget flottája eltávolítására, s csak a háború befejezése után lenne hajlandó tárgyalni a kérdésről, akkor is csak a haditengerészeti jelenlét csökkentéséről. Az Egyesült Államok politikája a Perzsa-öbölben hármas célt követ: egyrészt a szovjetellenesség vezérli, másrészt a fejlődő országok érdekeit, szuverenitását sérti, s végezetül arra irányul, hogy amerikai ellenőrzés alá vonja a fontos energiaforrásokat, s az „olajcsap” birtokában nyomást gyakoroljon szövetségeseire is — állapítja meg a Pravda kommentárjában. problémák erőszaktól mentes megoldása, a földi fegyverkezési hajsza megszüntetése és a világűrre történő ki- terjesztésének megakadályozása érdekében emeltek szót. A megbeszéléseket értékelve a Pravda kiemeli, hogy a két ország kormányfői megerősítették: változatlanul hatalmas jelentősége van a független és demokratikus Ausztria újbóli létrehozásáról szóló szerződésnek, az ország által választott állandó semlegességi státusnak. Mind Moszkvában, mind Bécsben nagy figyelmet fordítottak a kereskedelmi és gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális és a széles értelemben vett emberi kapcsolatok terén folytatott együttműködésnek — írja a Pravda. India Terroristaellenes részleg alakul A terrorizmus elleni küzdelem keretében a közeljövőben különleges terroristaellenes részlegeket hoznak majd létre az észak-indiai államokban és szövetségi területeken. Erről az érintett térség vezető kormánytisztségvis'elői és biztonsági felelősei döntöttek egy szombati új-delhi tanácskozáson, rámutatva: az elmúlt évek folyamán az indiai terrorizmus már túlterjedt Pan- dzsáb határain, s ez a korábbinál hatékonyabb fellépést követel. A különleges kiképzést kapó egységeket Pandzsáb, Harijá- na, Himácsal Prades, Uttar Prades, Madhja Prades, Rád- zsasztán, illetve Dzsammu és Kasmir államokban, valamint Delhi és Csandigahr szövetségi területeken hozzák majd létre. Egyszerűbbé vált a ki- és beutazás Szovjet belügyi intézkedések 1987 első öt hónapjában 8 ezer szovjet állampolgárnak engedélyezték, hogy más országban telepedjen le. Ez másfélszerese az 1986-ban kiadott összes kivándorlási engedélynek — közölte a Novaié Vremja című ' hetilapnak adott nyilatkozatában Rudolf Kuznyecov, a szovjet belügyminisztérium vízumügyekkel IRAKI SIKEREK Az iraki csapatok szombatra virradóra egy meglepetésszerű támadással visszafoglalták a front déli szakaszán lévő, 1983-ban iráni kézre kerüit Madzsnun olajmező egy részét — jelentette be egy közleményben szombaton a bagdadi katonai parancsnokság. Iráni részről egyelőre nem reagáltak a bejelentésre. Irak 1986 februárja óta több támadást indított, a jelentős olajkészletet rejtő Madzsnun olajmező visszafoglalására, s Bagdad szerint mostanra a terület nagyobb részét már sikerült megtisztítani az ellenségtől. Ausztrál általános választások Ismét a Munkáspárt győzött Ismét a kormányon levő Munkáspárt győzött a szombati ausztráliai általános választásokon. Hivatalos bejelentés szerint a szavazatok több mint felének összeszám- lálása után a Munkáspárt 58, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Liberális Párt 31, a Nemzeti Párt pedig 17 mandátumot szerzett a 148 tagú képviselőházban. 44 képviselői hely sorsa egyelőre még nem ismeretes, de a különböző előrejelzések azt mutatják, hogy a Munkáspárt nemcsak megőrzi, hanem esetleg még növelni is fogja eddigi 16 fős többségét a képviselőházban. Bár a hivatalos végeredményt csak a jövő héten teszik közzé, John Howard, a liberálisok vezetője máris elismerte pártja vereségét, s gratulált ellenfelének, Bob Hawke miniszterelnöknek. A miniszterelnök alig néhány órával a választási helyiségek bezárása után televíziós beszédben köszönte meg a választók bizalmát.. Az 57 éves politikus ígéretet tett, hogy új kabinetje „minden ausztrál” kormánya lesz, s kijelentette: sem a kormány összetételében, sem az todi gi gazdaságpolitikában — az előrehozott választásokat megelőző kampány fő témájában — nem tervez nagyobb változásokat. MOZAMBIKI NEM A mozambiki kormány nem tekinti lezártnak Samora Ma- chel volt mozambiki elnök halálának ügyét — jelentette ki a kormány képviselője az AIM mozambiki hírügynökségnek. Mint emlékezetes, a dél-afrikai hatóságok csütörtökön jelentést tettek közzé az elnök halálát okozó légi katasztrófa okairól, s ebben a szovjet személyzet hibájával magyarázták a szerencsétlenséget. Á kormány képviselője hangsúlyozta, hogy mozambiki részről változatlanul érvényesnek tartják a Frelimo Párt KB Politikai Bizottságának május 11-i állásfoglalását, amely szerint a szerencsétlenségben döntő szerepet játszott egy ellenséges rádióadó, amely letérítette a gépet útvonaláról. Az ellenzék elégedetlen Csőn Tu Hvannsl A két Kim egy pártban? A dél-koreai ellenzék felszólította Csőn Tu Hvant, mondjon le a demokratikus igazságpárti tagságáról annak érdekében, hogy a hátralevő hivatali idejében valóban „pártokon felül álló helyzetből” tudjon eleget tenni államfői kötelezettségének. Az ellenzéki vezetők elégtelennek minősítették a Csőn Tu Hvan által a héten kihirdetett amnesztiát, mivel az nem érintett minden politikai foglyot. Mindez azután vált ismeretessé, hogy Szöulban szombaton ismét megbeszélést folytatott Kim De Dzsung, a legtekintéiyéséhb dél-koreai ellenzéki politikus és Kim Jung Szám, a Demokratikus Párt az Újraegyesítésért elnöke. A találkozó után Kim De Dzsun-g bejelentette: belép Kim Jung Szám pártjába azt követően, hogy látogatást tesz Kvangzsuban, politikai tevékenysége fellegvárában és találkozik híveivel. A két Kim újságírók előtt megerősítette, hogy egységesen fognak fellépni a jövő évi elnökválasztásokon, és további konzultációk során döntik majd el, ki lesz az ellenzék egységes jelöltje. Szöulban szombaton bejelentették, hogy szeptembertől folytathatja tanulmányait az a 600 diák és oktatói munkáját az a 8Ö tanár,. akiket az elmúlt oktatási évben távolítottak .el az. egyetemekről kor-, mányellenes, tevékenység vádjával. AMERIKAI POLGÁRJOGI tüntetésieken, felvonulásokon nemegyszer csendült fel a dal: „Elmegyünk Pretoriába, mindenképpen elmegyünk oda! Addig menetelünk, amíg ki nem vívjuk egyenjogúságiunkat mindenütt, az Egyesült . Államokban éppúgy, mint Dél-Afrikában.” A fekete kontinensről egykor behurcolt rabszolgák mai leszármazottai, lépésről lépésre vívtak ki jogokat, hosszú, nemegyszer ember áldozatokkal is járó küzdelmükben. A dal akkor született, amikor még az amerikai Délen ugyanolyan faji megkülönböztető intézkedések uralkodtak, mint a Dél-afrikai Köztársaságban. Azóta az Egyesült Államok déli részén sok minden megváltozott, de ahol még ma is kevés a különbség az egykori időkhöz, az a Dél-afrikai Köztársaság. Úgyhogy a harci induló, amely a fekete kontinens fehér fajgyűlölő végvárának fővárosába való menetelésre hív fel, ma is időszerű. A dél-afrikai fehér kisebbség, amelynek számaránya a köztársaságban hozzávetőlegesen egy a tizenkettőhöz a fekete bőrű többségi lakossághoz képest, mind ez ideig mindenfajta politikai jogaitól megfosztja az afrikai őslakosságot. A pretoriai parlamentben hiába keresnénk a többség érdekeit képviselő párt vagy mozgalom, az Afrika! Nemzeti Kongresszus (ANC) képviselőit. Az ANC jelenleg illegális szervezet Botha fajgyűlölő rendszerének Dél-Afrikájában, Azokra a fekete bőrűekre, akikről kiderül, hogy- oda tartoznak, börtönbüntetés vár „illegális szervezkedés” címén. Az ANC vezetője immár hosszú évek óta börtönben sínylődik, s a kiszabadulásáért fellépőket mindig a legnagyobb rendőrikatonai brutalitással verték szét, hiába korlátozódott akciójuk pusztán békés tüntetésre. HÉTFŐI VILÁGPOLITIKAI Még hosszá lesz a menetelés is fenn akarja tartani működési lehetőségeit Dél-Afrikában és nem akar távozni onnan, máris a pretoriai hivatalos sajtó támadásainak kereszttüzébe került. Hazaárulóknak bélyegzik őket hazájukban, pedig csak a realitásokat tartják szem előtt. Persze a helyzet nem ily egyszerű. Soknak közülük nem tetszett, hogy az ANC jogosnak ítéli a fegyveres harcot is, ha másként nem sikerül megteremteni a többségi fekete bőrű uralmat. Az sem aratott osztatlan sikert e fehérek körében, hogy a polgárjogi mozgalom nem garantálta a fehér kisebbség kiváltságait a fekete bőrű lakosság hatalomátvétele után, hanem csupán a kisebbség nyelvi és kulturális jogainak tiszteletben tartását mondta ki szentnek. A liberális fehér csoport nagy része viszont nagyra értékelte az ANC megértését és nagyvonalúságát azok után, 'amit a fajgyűlölők műveltek az elmúlt évtizedekben. Nem tölti el őket bosszúvágy, a leszámolás - szenvedélye — mondotta a londoni rádió tudósítójának a fehér delegáció egyik tagja. ANNAK ELLENÉRE, hogy hazájukban nyilván valamilyen megtorlás vár a fehér liberális csoport tagjaira, s a pretoriai kormányzat máris igyekszik pogromhangulatot kelteni ellenük, tettük bátor cselekedet volt, s összevág a történelmi szükségszerűséggel. Azt a tényt, hogy a fehér kisebbség egy csoportja első kézből - értesülhetett arról, hogy milyen szerepet szánnak nekik az eljövendő többségi államban, s hogy erről egyáltalán megkezdték az eszmecserét, mint fontos határkövet kell értékelni. Persze azzal a fenntartással, hogy még nyilván hosszú, nagyon hosz- szú lesz az ANC menetelése a pretoriai parlament és kormányzati épületek meghódításáig ... Árkus István és a külföldiek regisztrálásával foglalkozó igazgatóságának vezetője. A szovjet belügyi tisztviselő arról számolt be, hogy számos könnyítés történt szovjet állampolgárok kiutazásának, illetve a külföldiek beutazásának engedélyeztetésében, több korlátozó és tiltó intézkedést eltöröltek. A külföldön letelepedni szándékozó állampolgárok ügye kapcsán elmondta, ezentúl a testvérek által küldött ilyen jellegű meghívást is engedélyezik és nem veszik figyelembe a Szovjetunióban maradó családtagok számát. Rudolf Kuznyecov elmondta: egyéni alapon a szovjet állampolgárok vagy meghívóval utazhatnak külföldre, vagy szervezett turistaként. E}zt csak abban az esetben nem engedélyezik, ha az illető államtitkok birtokában van, iha visszaeső bűnözőről i VSgy beteg. (pl. AIDS-ben szenvedő) személyről van szó. szágutakon, támadást intézett ' olajfinomítók ellen. Sőt kilátásba helyezték a fegyveres felszabadító harc széles skálájú megkezdését arra az esetre, ha a Botha-kormány- zat továbbra is elzárkózik a többségi lakosság jogfosztott- ságának megszüntetése elől. ILYEN ELŐZMÉNYEK után került sor most egy dakari találkozóra, amelyet a világsajtó történelmi jelentőségűnek nevez. A szenegáli fővárosban először ült le a tárgyalóasztalhoz az ANC a délafrikai kisebbség egy ötven- tagú delegációjával. A megbeszélés sajátos volt, hiszen az Afrikai Nemzeti Kongresz- szusnak csak azok a mérsé- 1 keltebb elemei ültek a dakari tárgyalóasztalnál, akik a békés kibontakozás útját kutatják. A dél-afrikai nagyvárosokban szélsőséges fiatalok csoportjai ugyanis azt hirdetik, hogy semmi esély nincs immár a kompromisszumos megállapodásra a fehér kisebbséggel, csakis a fegyveres felszabadítás, amelyet a fajgyűlölők kiűzetése követ, jelent megoldást. Ami az ötvenfős fehér delegációt illeti, ennek kiutazása is már problémát jelentett. Konspirativ módon csak utólag adtak hírt erről, nehogy a Botha-kor- mányzat megfossza a küldöttség tagjait útleveleiktől. A nyugati hírügynökségek „afri- canoknak” nevezi e csoport tagjait, így jelzi, hogy e liberális személyiségeknek semmi közük sincs a hivatalos kormánypolitikához, s nincsenek kapcsolatban a Botha-rend- szerrel. ; Az óvatosság jogos is volt: : e csoport, amely a többségi uralom megteremtődése után ENSZ-alapokmánynak megfelelő független államoknak ezeket a pretoriai rendszertől függő bábrezsimeket... Á CÉL NYILVÁNVALÓ volt: ha az őslakosság a számára kijelölt távoli területekre kényszerül, s a Botha-ha- tóságok által kibocsátott, külföldi állampolgároknak szóló engedéllyel vállalhat munkát, ez több szempontból is előnyös Pretoria számára. Egyrészt azért, mert e „külföldiek” nem játszhatnak politikai szerepet a Dél-afrikai Köztársaságban, s bármikor kitoloncolhatok, ha ezt megsértik. Másrészt a Botha-kor- mányzat a bantusztán tőlük függő vezetőivel köthet keret- szerződést a munkavállalásra, s ez arra kényszeríti a most már „vendégmunkássá” vált dél-afrikai őslakosságot, hogy még jogfosztotiabban, még kiszolgáltatottabb módon bocsássa áruba munkaerejét. A Botha-rendszer — amely Washingtonból erőteljes támogatást élvez’ — az elmúlt időkben szinte vérszemet kapott. Nemcsak a Dél-afrikai Köztársaság területén alkalmazott terrort a többségi lakosság jogainak kivívásáért küzdő ANC ellen, hanem lecsapott a szomszédos független afrikai államokban, az úgynevezett „frontországokban” levő irodáik, táboraik, főhadiszállásaik ellen, mit sem törődve azzal, hogy megsérti az illető országok szuverenitását csakúgy, mint az ENSZ alapokmányát. A válasz erre természetszerűleg az volt, hogy a „szemet szemért, fogat fogért” elv alapján, az addig csupán békés eszközökkel fellépő ANC, aknákat helyezett el a dél-afrikai orA fajgyűlölő rendszer az elnyomást párosította ravaszabb módszerekkel is. Szavazati jogot és parlamenti képviseletet adott az úgynevezett „színes bőrűeknek”, amely címmel . a Dél-afrikai Köztársaságban az indiai bevándoroltakat és más ázsiaiakat illetik. Botha rendszere így akarta elérni, hogy a fehér kisebbségen kívül másokat is maga mellé állítson a fekete bőrű lakosság politikai jogainak további megfosztásában, illetve megakadályozza a „színes bőrűek” és az őslakosság között alakulóban levő szövetség létrejöttét. Egy további fajgyűlölő trükk volt az úgynevezett bantusz- tánok megteremtése. Ezek olyan, a fejlett ipari-mezőgazdasági területektől távoli vidékek, amelyek — mint angol polgári újságírók rámutattak — „se nem osztanak, sem pedig nem szoroznak, ha azokat a mutatókat vesszük figyelembe, amelyek Dál-Af- rika össznemzeti termékének meghatározói”. Ezek a rossz termőtalajú. ásványi kincsekben szegény, és iparilag fejletlen vidékek csok arra alkalmasak, hogy „újratermeljék hatványozott fokon a nyomort és a szegénységei” — írta például a Guardian című angol lap egyik legutóbbi helyszíni riportjában. A bantusztánokat a Botha- kormányzat megpróbálta az ENSZ-sze}, mint önálló államokat elfogadtatni, s azoknál az országoknál, amelyekkel diplomáciai viszonyban van, jegyzékben sürgette a. nagykövetcserét ezekkel a bantusz- tánoktoal. Jellemző azonban, hogy nem akadt ország, amely elfogadta volna önálló, az
